Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-08-13 / 669. szám

1977 augusztus 13 * MENORA 1 oldal AZ AFRIKAI BÁBEL TORNYA Több mint kétszáz nyelven beszélnek az afrikaiak “Ha mindenki képes lenne ugyanazon a nyelven tár­salogni, talán a háborúk sem lennének oly borzal­masak”. — Nagy Sándor, a történelem egyik kima­gasló képességű hadve­zére. xxxxxxxxx A június közepén Phoenix­­ben (Arizona) tartott társa­dalomtudományi konferencián (melyről a menekültekről szóló cikksorozatom egyik részletét küldtem), afrikai és ázsiai vendégek részvételével a két elmaradott földrész problémáinak megvitatására került sor. A politikai, gaz­dasági és társadalmi problé­mák megvitatása között ter­mészetesen általános jellegű és átfogó természetű kérdé­sekre is sor került. Dr. Joseph Ama-Bukutha, kenyai kultuszminiszter is a meghívott vendégek között szerepelt, akivel a konferen­cia bankettja után hosszabb beszélgetést folytattam a szo­báinkat összekötő társalgó ké­nyelmes és csendes magányá­ban. Dr. Bukutha tipikus kép­viselője a fiatal afrikai intel­­lektüeleknekj angol egyetemet végzett, csiszolt modorú, több nyelvet beszélő, logikus és kö­vetkezetes értelmiségi. Har­minckilenc éves; négy éve miniszter a kenyai kabinetben. Ausztráliai — fehér — lányt vett feleségül, akivel az ox­fordi egyetemen ismerkedett össze. Miniszterré való kine­vezése előtt a Nairobi-i egye­tem tanára volt. Eszmecserénk során szóe­­sett az afrikai földrész vi­szonylag csendes múltjáról, zajos jelenéről és bizonyta­lan Jövőjéről. Dr. Bukutha szerint a földrész sose fog fölzárkózni az európai és amerikai kontinensek színvo­nalához, ha az országok to­vábbra is érzelmi és nem reálpolitikai alapon intézik sorsdöntő ügyeiket. — Az arab országok, — mondta Bukutha, — elsöprő erejűnek ható nacionalizmusa roppant mértékben befolyá­solta a függetlenségüket el­nyert afrikai országok politi­kai és gazdasági terveit, mi­közben a Délafrikai Unió és Rodézia ipari fölénye irigy­séget és féltékenységet te­remtett. “Az Afrika a feke­téké” jelszót persze az ara­bok ügyesen kiaknázták, jól­lehet Makhtalu sose értette az arabokat feketéknek. — Az ellentmondásos afri­kai ügyintézést roppant mér­tékben megnehezíti az a hi­hetetlen nyelvi különbözőség, ami nemcsak az egyes orszá­gok közti érintkezésben, ha­nem az egy országon belüli nyelvdifferenciákban is ki­domborodik. Érdekes, hogy a problémák emlegetése között senkinek sem jut eszébe e nyelvi bábelnek kihangsúlyo­zása. Pedig a tényeket nézve, a következő helyzetkép fest­hető le: 1. / Történészek és nyelv­tudósok szerint Afrikában je­lenleg több mint ezer nyelven beszélnek az emberek. 2. / Az ezer nyelv közül legalább kétszáz gyakorlati jelentőséggel bír, miután nemcsak törzsek beszélik, ha­nem rádiók is használják és újságokat jelentetnek meg raj­tuk. 3. / Legalább ötven olyan nyelvet nevezhetünk meg, me­lyek mindegyikét egymillió vagy több ember használja. 4. / Az európai nyelvek kö­zül az angolt a földrész ke­leti, míg a franciát a föld­rész nyugati részeiben beszé­lik. Ugyanakkor azonban a portugál, spanyol, olasz és né­met is megmaradt az egyko­ri gyarmatokon, akárcsak a keverék holland a földrész déli szakaszán. 5. / A két legfőbb afrikai nyelv — swahili keleten, hausa nyugaton — nemcsak földraj­zilag, hanem tradicionális alapon sem képes kiszorítani a töméntelen apróbb és jelen­téktelenebb nyelvet. A swahili nyelv — amely eredetileg Bantu akcentus, rendkívül erős arab befolyás­sal — hivatalos nyelve Kenyá­nak, Tanzániának, Ugandának és Mozambique-nak. Igen ám, de ezt a hivatalosságot ár­nyékba borítja az a tény, hogy ezekben az országokban — törzsenként — más-más nyel­vet beszélnek, s a kormányok képtelenek a hivatalosság el­fogadtatására. A tizenötmillió lakosú Kenyában például negy­vennyolc nyelvet használnak a törzsek, s bár hivatalosan az angol és a swahili az or­szág nyelve, a törvényeket és rendeleteket általános­ságban le kell negyvennyolc nyelvre fordítani, ha azokat a gyakorlatban foganatosítani akarják. Még ennél is rosszabb a helyzet Nigériában, amely az afrikai földrész legnagyobb és leggazdagabb országa. A het­­venmillió lakos legalább két­száz nyelvet használ, s jel­lemző, hogy az újságokat ti­zenöt különböző nyelven nyomtatják. A hivatalos nyelvvel kap­csolatos állampolitika sok el­lenállásba ütközik. Délafriká­­ban például, ahol a hivatalos nyelv az ún. afrikaan — egy “öreg” holland nyelvjárás, ke­verve angol és afrikai szavak­kal —amelyet délafrikai né­gerek is köteles tantárgyként kezelnek, adott okot az 1976 júniusában lezajlott véres összecsapásoknak Soweto­­ban. E nyelv jellegzetessége, hogy sem az európai hol­landok, sem az angolok nem értik, nem beszélve a néme­tekről, akiknek pedig korai e­­lŐdei honosították meg az af­­rikaant az unióban. A dr. Bukutha által “afrikai Amikor Carter elnök felröp­pentette az emberi jogok raké­táját, nem tudta, hogy milyen hatalmas fegyverhez nyúlt. Ezzel szemben a Kreml poli­tikai és katonai vezérkara a­­zonnal felismerte az óriási veszélyt, amely az emberi jogok formájában fenyegeti a Szovjetunió kormányát. A második világháború utá­ni korszakban két ideológia versenyzett a világhata­lomért: a kapitalista és a kom­munista ideológia. (Már a nyugati világ kapitalizmusa nem igazi kapitalizmus, és a Szovjetunió kommunizmusa nem igazi kommunizmus.) Az 1960-as években, amikor Afrikában egymás után kelet­keztek az új államok, a kom­munizmus előnyben volt a ka­pitalizmussal szemben, mert az új államok nem rendelkez­tek sem a szükséges tőkével, sem elegendő technológiai tu­dással ahhoz, hogy a kapitaliz­mus útjára léphettek volna. A legutóbbi tíz évben mégis csökkent a kommunizmus von-Jó állásban lévő, jó kinézésű középkorú úriasszony mégis - merkedne házasság céljából 55-60 év közötti finomlelku ú­­riemberrel. Fényképes levele­ket válaszolok meg, melyek a kiadóhivatal cimére érkeznek , Bábelnek” nevezett nyelv­zavar sok kényelmetlenséget okoz a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében. Igazolásul né­hány jellemző esetet említett. Az afrikai országok éven­ként sorrakerülŐ konferenciá­ját általában “nyelvi háborús­kodás” előzi meg, attól függő­en, hogy melyik ország látja el a házigazda szerepét. Öt évvel ezelőtt, a nigériai kon­ferencián a shukul nyelvet — ugyancsak a Bantu nyelvcsa­ládhoz tartozót — jelölték meg hivatalos nyelvnek a konferen­cia időtartamára. Csakhogy a küldötteknek több mint kéthar­mada nem ismeri ezt a nyel­vet, s számosán közülük az­zal fenyegetőztek, hogy ott­hagyják a konferenciát, ha nem változtatják meg a nyelvet. A végrehajtóbizottság először swahili-re akarta ezt változ­tatni, mire a nyugatiak és az északiak sértődtek meg; a­­mikor a hausa lett megjelöl­ve, a keletiek és déliek húz­ták fel az orrukat. Végül is — utolsó kompromisszumként — az angolt ajánlották, amit aztán nem kis meglepetésre a résztvevők kilencvenöt szá­zaléka elfogadott. A legutóbbi, Mozambique­­ban rendezett konferencián, a baloldali kormányok sürge­tésére, elvetették az angolt, s miután Mozambique nagy részében a swahili a hivata­los nyelv, ezt akarták a részt­vevőkre ráerőszakolni. A résztvevők fele tiltakozott a terv ellen, méghozzá oly nagy felháborodással, hogy a ren­zóereje. A harmadik világ né­pei látták, hogy a Szovjetunió, közel 60 éves fennállása után sem tudta megközelíteni a nyugati népek életszínvonalát. Ez volt a helyzet, amikor Carter elnök nyilvánosan meghirdette az emberi jogok eszméjét. A Kreml azonnali ellentáma­dásba ment át. Brezsnyev el­követett mindent, hogy meg­félemlítse Carter elnököt. A délamerikai diktatúrák is fel­szisszentek. Carter elnök a váratlanul heves reakció láttára halkabb­ra fogta az emberi jogok han­goztatását. Az eszme azonban elindult a világ minden sarka felé. Olyan mint a rakéta, a­­melyet nem lehet a félútról visszahívni. Miben áll az emberi jogok eszméjének ereje ? Az ember, — mindenember, — veleszületett természetes adottságában. A világ népei, gazdagok és szegények egy­aránt, csalódtak a különböző "ideológiákban". Az embere­ket ma két dolog érdekli: azé­­letszínvonal és az egyéni sza­badság. Az ösztön által felál­lított követelmények ezek, a­­melyet az egész világon visszhangra találnak az em­berek lelkében. Az emberi jogok eszméje természetes tartozéka az iga­zi demokráciának, ugyanakkor időzített bomba a diktatórikus államokban. Különösen a Szovjetunióban. Jelenleg 31 szovjet hasztály állomásozik a Szovjetunió ér­dekszférájába tartozó kelet­európai országokban. A moszkvai politbüro tagjai tud­ják, hogy száz hadosztállyal sem lehet feltartóztatni az emberi jogok eszméjének ter­jedését. Azt is tudják, hogy a nyugateurópai kommunista mozgalmat sem lehet tankok­kal letaposni. A béke és a háború kérdése Carter és Brezsnyev kezében van. K ét teljesen különböző tu­lajdonságokkal rendelkező el­nök kezében. Nincs egyetlen közös vonás sem, amely köze­lebb hozná Őket egymáshoz. dezőbizottság visszatért — ha fanyalogva is — az angolhoz. Bukutha szerint a mozam­­bique-i konferencia Idi Amin következetlenségét is bizonyí­totta. A véres kezű ugandai diktátor, akinek országában a legtöbb törzs hagyományo­san a swahilit használja hi­vatalos nyelvként, élesen ki­kelt a swahili nyelv haszná­lata ellen a konferencián, ami megütközést váltott ki számos afrikai vezetőből. Mint később kiderült, Amin azért nem a­­karta a swahilit, mert éppen akkor indított irtó hadjára­tot azon törzsek ellen, me­lyek a swahilit használják or­szágában. Bukutha szerint az afrikai Bábel akkor válik majd igazán nagy problémává, amikor az afrikai országok az iparoso­dás útjára lépnek. Azok a nagyhangú, csaknem véres­szájú afrikai diktátorok, akik az Európai Közös Piac pél­dáját követve “egységes” Af­rika létrehozását követelik, pillanatnyilag még azt sem tudják eldönteni, hogy egy or­szágon belül melyik nyelv kap­jon hivatalos jelleget. Már­pedig roppant nehéz egy olyan Egyesült Afrikát elképzelni, melyen belül kétszáz, vagy még annál is több “hivatalos” nyelvet használnak a jámbor polgárok. Dr. Joseph Ama-Bakutha csak egyike azoknak az afri­kai politikusoknak, akik reá­lisan próbálják felmérni a ne­hézségeket. Brezsnyev Nixonban a ravasz ügyvédet, Kissingerben az a­­merikai elnök eszes, élelmes "házi zsidóját" látta. Ford el­nökben a szimpatikus sport­embert, akivel szemben, úgy érezte, nagy fölényben van ami a világ ügyeit illeti. Carter elnökkel nincs tisz­tában Brezsnyev. Ezért kerüli a vele való találkozást. Aki e­­gész életét a szovjet politikai aréna kegyetlen küzdelmeiben élte le, aki megtanulta, hogy senkiben se bízzon, és aki karrierjét, éppen úgy, minte­­lődjei, ravasz fondorlatoknak és durva erőszaknak köszön­heti; mit kezdjen egy kifino­mult, istenfélő, templomba­­járó elnökkel, aki komolyan veszi a nemzetközi politikai tárgyalások anyagának mie­lőbbi közlését népével. Brezs­nyev sokkal jobban érezte ma­gát Nixon és Kissinger társa­ságában, akikről tudta, hogy éppen úgy mintő, még a husza­dik század második felében is ragaszkodnak Machiavelli ti­tokzatos és titkos tárgyalási módszeréhez. A világ sorsa két elnök ke­zében van, akik néhány órás beszélgetés után aláírhatná­nak egy megnemtámadási szerződést. Ezzel megmente­nék földünket és annak népeit egy atomháború borzalmaitól. Ehelyett az történik, hogy az elnökök szakértői számlálgat­­ják a különböző atomfegyvere­ket. Ahányszor azt hiszik hogy már minden fegyvert számba­­vettek, rádöbbennek, hogy közben a hadigyárak újabb, az előzőeknél sokkal "hatáso­sabb" fegyvereket állítottak elő. Élőiről kezdődik a leltár­­készítés, folytatódik az alku­dozás, és nem veszik észre, hogy közben ők is és az egész világ sodródik az öngyilkos­sággal azonos atomkataszt­rófa felé. A versenyfutás megkezdő­dött és nem tudjuk, mi fog e­­lőbb bekövetkezni: az emberi jogok szebb jövőt építő meg­valósulása, vagy az atombom­bák földet és embert elpusztító robbanása. _ A.P. OKTÓBERI KÜLÖNJÁRAT (Egyszeri, egyedülálló lehetőség.) ZÜRICH: $185.00 BUDAPEST: $275.00 AKÁR IDE, AKÁR ODA! Végig Jettel Budapestre 12 óra; Budapestről 14 ára. Es ezenkívül: ABC charterek ege'sz évben 2-3-4 és sok-hetes tartózkodásra. CSAK TESSÉK HÍVNI azt a MEGNAGYOBBODOTT, azt a MEGERŐSÖDÖTT, -azt a “MEG B0CK R0CHEAU D'OTT” HUNNIÁT azon a 734-6900 telefonszámon, vagy személyesen HUNNIA H0USE & TRAVEL, INC.f 1592 Second Ave. at 83rd St. New York City, N.Y. 10028 " CSINOS" jeligére. iNtM KELL MANHATTANBA ! * x o x o í * í 0 megnyílt a Törést Hillsben N.Y.-bán az cHiuncj árián sStrudle & Vnc. ahol a legkiválóbb minőségű, naponta friss l kétesek, magyar és Continentális sütemények nagy választékban kaphatók $ FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, keresse fel és kérjen kóstolót az ízletes süteményekből i Címünk: 100-28 QUEENS Blvd. NEW YORK a 67-es subway állomásnál Tel: (212)) 830-0266 X I i Lázar's husúz/et szomszédságában Jj KÉT ELNÖK ÉS A VILÁGBÉKE JQCHANAN CARMEL HELYZETMAGYARÁZATA WASHINGTONI LÁTOGATÁS UTÁN... Begin washingtoni látogatása siker volt.Tudom, hogy egye­seknek a szíve vérzik itt Izráelben, amikor ezt be kell vallaniuk és kénytelen- kelletlen ugyan, de el kell ismer­niük. Nehezen leplezett csalódásukat alig tudják palástol­ni, és amikor ők is beismerik, hogy a látogatás sokkal jobban zajlott le, mint az izráeli szempontból legoptimis­tább megfigyelők is eredetileg feltételezték, akkor nagyon gyorsan még hozzá fűzik, hogy persze csak átmeneti si­kerről volt szó, amely a jövőben majd meg fogja bosszul­ni magát. Tisztára véletlenül, aznap amikor az amerikai lapok tele voltak Begin dicséretével, — egy nappal Cartcrral való találkozása után — a Kneszet vendéglőjében ebédel­tem. A mellettem lévő asztalnál ugyanakkor két olyan úr ült, akik egy negyed évvel ezelőtt még az ország leg­fontosabb személyei közé tartoztak. Világosan hallottam amikor a leves és a sült közben az egyik úr dohogva szólt a másiknak, hogy “hiába, Ben Gurion az egy nagy minisz­terelnök volt és nem egy színész...” Nem mondta ki, hogy kire gondol amikor a színész szót használja, de a hasonlat annyira világos volt, hogy a másik minden további kérdés nélkül helyeslőén mormogott valamit. Én pedig majd elolvadtam a két úr lelkes retroaktív ben­­gurionizmusától, mert nagyon jól emlékeztem, hogy akkor amikor Ben Gurion belső küzdelmet folytatott pártjában, ez a két úr a legvadabb ellenségei és legszenvedélyesebb rágalmazói közé tartozott. De most nosztalgikusan emlé­keztek vissza Ben Gurionra, talán csak azért, mert az utol­só évek vezetőihez igazán nem lehetett Begint hasonlítani. Ne értsük félre, én is tudom és mindnyájan tudják, hogy Begin amerikai látogatása után továbbra is súlyos vélemény­­eltérések és nehéz problémák vannak az amerikaiak és az izráeli kormányzat között. Ebben azonban semmi újdonság nincsen és a vélménykülönbségek semmi estre sem tu­lajdoníthatók annak, hogy ma Begin az izráeli miniszterel­nök és nem valaki a Munkapárt vezérei között. Nem volt sohasem olyan időszak amikor a közelkeleti válságban az amerikai és az izráeli álláspont azonos lett volna és ilyen álláspont nem is lehetséges, mivel teljesen világos, hogy az amerikaiaknak számos fontos globális érdeke van a kö­­zelkeleten, amelyek ellenkeznek az izráeli érdekekkel. Az izráeli politika célja nem lehet sohasem az a lehe­tetlen vállalkozás, hogy ezeket a véleménykülönbségeket felszámolja, hanem csak az, hogy ezeknek az elkerülhe­tetlen véleménykülönbségeknek fennmaradása ellenére to­vábbra is fenntartsa az amerikaiakkal való barátságot és biztosítsa a számunkra oly fontos, sőt minden túlzás nél­kül állíthatóan nélkülözhetetlen gazdasági és katonai segít­séget. Ez a. célkitűzés pedig Beginnek fényesen sikerült. Sót, Begin amerikai útja során sokkal többet is elért ennél. Nemcsak véget vetett annak a veszedelmes lemor­zsolódásnak amely az utóbbi hónapokban az amerikai­­izráeli viszonyban mutatkozott, hanem hosszú évek után sikerült neki olyan helyzetet teremtenie, amikor a közel­­keleti válságban a kezdeményezés ismét az izráeli kezek­ben van. Voltak olyan izráeli politikai körök, amelyek hosszú évek óta azt követelték a mindenkori izráeli kormányoktól, hogy álljanak elő kezdeményezéssel. Igazán nem voltam azokban a napokban kormánypárti, de ha csak hallottam vagy olvas­tam akkoriban a “kezdeményezés” (héberül: jozma) kifeje­zést már a hátam borzongott. Világos volt előttem, hogy ezeknek az uraknak a felfogása szerint az izráeli kezde­ményezésnek csak egy értelme lehet, az, hogy Izráel minél előbb, minél nagyobb egyoldalú engedményeket ajánljon fel az araboknak. Begin bebizonyította, hogy van lehetőség izráeli kezdemé­nyezésre egészen más formában is. Elsősorban akkor, amikor Izráel részéről felhívást intézett az arab államok­hoz, az évek óta szünetelő genfi konferencia újból való összehívására. Sőt, még időpontot is ajánlott a konferen­ciához, október tizedikét. így most az arabok dolga, hogy elfogadják-e a begini kezdeményezést, vagy különböző ürü­gyekkel megakadályozzák a genfi konferencia összehívását. Az ugyanis teljesen világos, hogy genfi konferenciáról csak az eredeti összehívó levél betartása esetén lehet szó. Vagyis a terroristák részvétele nélkül és anélkül, hogy a részvevő felek bármelyike már a konferencia összehívása előtt fel­tételeket szabna a másiknak. Genfben azután mindenről joga van mindenkinek beszelni. Ha azonban az arabok a genfi konferencia összeülése elő- ! feltételeként azt követelik, hogy Izráel még mielőtt leült a tárgyalóasztalhoz máris a legmesszebbmenő engedménye- j két tegye eredeti álláspontjából, akkor nem lesz konferen­cia, méghozzá legvilágosabban az arabok hibájából. Begin látogatásának sikere a kormányzatnál, az amerikai közvéleménynél, a sajtónál és az amerikai zsidóságnál is legnagyobb mértékben egyéniségének volt köszönhető. Ez alkalommal mindenki előtt világos volt, hogy olyan állam­férfi áll előttük, aki pontosan tudja, hogy mit akar, akinek elvei és meggyőződése van és nemcsak taktikai célkitűzé­sei. A legnagyobb sikert éppen Begin az ember, aratta, az akit néhány héttel ezelőtt választási győzelme után, még minden oldalról a legelképesztőbb rágalmakkal illettek. ROMAMA VILÁGHÍRŰ GYÓGYFÜRDŐI REUMÁRA - ARTHRITISRA szellemi és lelki felfrissülésre FELIX, EFOME NORTH PARK CLINIC Bukarest Speciális group árak, egyéni és APEX jegyek a világ minden részébe. ROMANIAN HEALTH SPAS & TOURS INC. 342 Madison Ave. (43 utcánál) Suite 425 > I Tel:(íl2) 682-2050 Zsigmond S/.muk JJ 4t€SlM mm ■

Next

/
Thumbnails
Contents