Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-07-23 / 667. szám

\ «82IAflBv*N Kardcsörtetés és reálpolitika Ez Mózes öl:‘ddik könyvének első hetiszak« isza és egyben az ötödik köny v neve a szöveg második szava után, de "Mis­­ne Torá nak",, a Tóra megis­métlésének isj nevezik. Az egy időben görögül beszélő zsidók ennek alapjár 1 nevezték "Deu­­terono miumr iák." Tartalma nagyreszt is métlése az előbbi könyv ekben hirdetett paran­csolatoknak és rendeleteknek, csak. kevés közöttük ami új és eddhg nem 1 ett közölve, azon­ban át van h atva Mózes szelle­méivel, érzékeltetve a nagy ve­zető búcsúját az élettől, és ag­gódását né pe jövője miatt. MÓ- zjeíj volt a z aki kiszabadította néjpét az e gyiptomi rabságból, és Isten .akaratából, negyven év ig, mi nt hű pásztor a nyáját, ir ányftotta végig a sivatagon éi3 mosi:, amikor az ígéret ffjldjének Ihatárához ért, nem mehetett a néppel az országba. I logy ez milyen érzéseket vál-( tott ki belőle, már a könyv e-i lején kitűnik szavaiból: "Azl Örökkévaló, őseitek Istene szaporíts on ezerszer annyira mint amennyien vagytok és áldjon m eg benneteket, mint ahogy m egígérte nektek. Hogy viseljem egymagám nehézsú­lyotokat, ferheteket és pöros ügyeiteket ? Hozzatok ide ma­gatoknak bölcs, értelmes és ismert férfiakat törzseitek szer in t, és én Őket fölétek he­lyezem..." K Ulönösen Mózes ötödik könyvének utolsó és u­­tolsóe lőtti szakasza érzékel­teti bíánatos komorságát, mi­dőn " Háázinu" énekében sze­get os a földet hivja tanúkép­pen, hogy Ő mindigazörökké­­való nevét és a hozzávaló hű­ségéit hirdette és most nem teljosül leghőbb vágya, vágya, hog y az ígéret földjére mehes­sen i. . . Debárim utolsó szakaszá­ban Mózes megáldja népét ha­lába előtt. Az egyes törzsek hi­báit nyíltan megmondja és ar­­r.'i figyelmezteti Őket, hogy is­merjék el Isten nagyságát és Vcönyörületét velük szemben. ’Mózes, hivatása elején, a Sás­­tenger mellett, dicsőitő és győzelmi énekkel kezdte meg Isten és Izráel szolgálatának szentelt életét, és himnusszal fejezi be a Jordán partján, az ígéret földjének meglátása­kor. Debárim szidrájá minden­kor az Áb hó. 9-iki böjt előtti szombatra esik és ezt a szom­batot "Sábát Cházonnak" ne­vezzük. Jesájáhu és Jeremiás próféták szemtanúi voltak az első Szentély pusztulásának. Jesájáhu leírja Juda népének romlottságát, jósolja ennek szomorú következményeit és Jeremiás próféta leírja a Szentély pusztulását és a szent város, Jeruzsálem siralmas állapotát. Mózes panasza jo­gos volt, hiszen számtalan e­­setben kellett végighallgatnia a nép zúgolódását, Jesájáhu hiába figyelmeztette a népet, hogy bűnös viselkedése rom­lásba dönti és Jeremiás már csak a szörnyű pusztulást si­ratja. A Talmud megállapítja, hogy az első Szentély azért pusztult el, mert a három fő bűnt követték el: bálványt i­­mádtak, paráználkodtak és embert öltek. Miért pusztult el a második Szentély? Hiszen akkor aránylag vallásosak voltak, nem vétettek a három fő bűn ellen? Erre a Talmud azt a furcsa választ adja: azért, mert mindenben szigo­rúan a törvény szerint jártak el. Ezt azonban úgy kell érte­ni, hogy nem jártak el "lifnim misurát hádin", vagyis szigo­rúan a törvény minimális ha­tára szerint éltek, és egy haj­szálnyira sem azon belül. Pél­dául a törvény előírja a "cedo­­ke", a jótékonyság minimumát. Csak szigorúan ehhez tartot­ták magukat és minden téren így jártak el, holott vannak e­­setek, amikor az ember köte­les az előírtnál többet tenni. Az emberek a végsőkig önzŐek voltak, csak a saját jólétükkel törődtek, és abban a tudatban éltek, hogy az a kevés amit tesznek elég, mert a jog nem ír elő többet, mint a minimu­mot. "Ezek a szavak, melyeket Mózes egész Izráelhez inté­zett a Jordánon túl, a sivatag­ban, a síkságon, Szuf átellené­­ben, Párán és Tofel és Lábán és Hácérot és Di-Záháb kö­zött". — Szifri szerint Izrá­­el fiai tudták, hogy Mózes szi­gorú szavakkal fogja Őket il­lem!, mégis teljes számban eljöttek, hogy Mózest meg­hallgassák. Ez az új generáció kész volt Mózes dorgálását meghallgatni és azokból okul­ni. — A Biblia pontosan meg­­határolja az egyes helyeket es az ott történteket, ami rövid visszapillantás a f ontosabb e­­seményekre, melyek közül megnevezi azt a nagy győzel­met, melyet az emoriták ki­rálya ellen, és Og, Básán ki­rálya ellen vívott. Itt. a Jor­dán túlsó partján,^ Moáb or­szágában " hozzáfogott Mó­zes magyarázni ezt a tanti Az örökkévaló, a mi Istenünk szólt hozzánk a Horébnél, mondván: Elég volt eddig vesztegelnetek énnél a hegy­nél.. ." Mint ismeretes, Mó­zes nemcsak az írott tant, a Tórát kapta a Szináj-hegyen, hanem annak szóbeli magya­rázatát is és ezt ismertette Iz­­ráel fiaival mielőtt átkeltek a Jordánon. Beszélt arról is, hogy mi volt az oka annak, hogy ezt az aránylag rövid utat Szi­­nájtól a Jordánig közel negyven évig kellett megtenniük. Á honfoglaláshoz megérett uj generációt Mózes előmenetel­re buzdította; vegyé birtoká­ba azt a földet, melyet az Úr esküvel ígért Ábraham, Izsák és Jákobnak. Mózes így szólt hozzájuk: " És megparancsol­tam bíróitoknak abban az idő­ben, mondván; Testvéreitek között hallgassatok meg min­den ügyet és ítéljetek igazság­gal ember és testvére es a jö­vevény között aki vele van. Ne ismerjetek személyt az ítélet­ben, hallgassátok meg egyfor­mán a kicsinyt és a nagyot, senkitől se rettegjetek, mert az ítélét Istené es amely dolog nehéz nektek, hozzatok hoz­zám és en meghallgatom . Mózes a nép emlékezetébe juttatta a kémek küldését a Szentföldre, amit kívánságuk­ra engedélyezett de magában rossznéven vett, mert ebben azt látta, hogy nem bíznak e­­léggé Isten ígéretében. A ké­mek között csak ketten voltak akik vakon bíztak Isten segít-1 ségében, Józsua és Kaléb de a többiek, — bár mondták hogy az ország n^egfelel minrínrmflk ami tejjel és mézzel folyo or­szágnak nevezhető —, mégis lehetetlennek tartották elfog­lalását, mert nem érezték nja­­gukat elég erősnek. Hiába mondta nekik MÓZes, hogy ne féljenek, mert az ö/ökkévaló fog értük harcolni, úgy, ahogy cselekedett Egyiptomban. "Számtalan bizonyítékát adta az örökkévaló annak, hogy bizhattok benne, ellátottben­­neteket mannával és kívánsá­gotokra hússaí, de ti minden­nek dacára lázongtatok Isten ellen és én ellenem". Emlé­kezetükbe juttatta -a vízfa­­kasztás esetét, midőn zúgo­lódva fordultak MÓzeá ellene­­zekkel a szavakkal! szomja­zunk mi is meg barmaink, ki ad nekünk vizet, hogy ne hal­junk szomjan ? Mózest ez az állandóan ismétlődő bizalmat­lanság Istenben ánríyíra feliz­gatta, hogy kémény szavakkal fordult a néphez és beszed he­lyett botjával érintette kétszer | is a sziklát, mely bőven adta vizét, de büntetésül Sem Ő sem Áron nem mehettek az íjjeret földjére. Mózes ezt mondta a népnek: "Reám is megnehez­telt az örökkévaló miattatok, mondván: Te sem fogsz oda menni, Józsuát, Nunfíatbáto­­ritsd, Ő fog bemenni az ígeret földjére, mert Ő fogja azt bir­tokba adni Izráélnek". Elérkeztek Hadesba, ahol hosszabb ideig tartózkodtak, egyesek szerint tizenkilenc e­­vig, úgy, hogy a pusztai,ván­dorlásnak csaknem a felet ott töltötték. Ez az egész , vidék most részünkről megszállt e­­gyiptomi terüle’t s így tudósa­inknak módjukban van Izráel vándorlását a sivatagon át kö­zelebbről kutatni. Kádésból a Sástenger fele vezetett^ az üt, onnan megkerülték Szeir he­gyét, ami hosszabb időt vett i­­génybe. Isten parancsára ezt a vidéket nem támadták meg, mert Ézsaunak lett adva, csak átvonulást kertek, etelt ez vi­zet amit fogyasztottak megfi­zették azörökkévaló parancsa szerint. így érkeztek Ejlátig és Ecjon-Geveríg. Ecjon-Ge­­ver és Éjlát többször szere­pel a szent könyvekben. Innen indított hajókat Dávid és Sala­mon király Ofirba, messze ke­letre, és hoztak drágaköveket, faanyagot és egzotikus állato­kat meg madarakat. Ezeket az expedíciókat együtt szervez­ték Chirom királlyal és sok a­­ranyat is hoztak. — "Most keljetek fel, menjetek át a Zered patakon", és az idő mialatt átjöttek Kádés Bár­­neától s amíg átmentek a Ze­red patakon "harmincnyolc esztendő volt". A Biblia ezt külön kiemeli, mértékkor szűnt meg a régi generáció és helyét az új, ifjú generáció vette át, amely már nem visel­te az egyiptomi rabság terhét, és szabadon követte Mózes és Józsua parancsait. Mózes siettette őket, hogy menjenek át az Arnon patakon, hogy el­foglalják Szichont, Chesbon királyát, és országát. Az új nemzedék harcolva vonult elő­re és egymás után elfoglalta áz ellenség földjeit és városait. A Likud kormány rövid fennállása óta érdekes módon nem az arab szomszédok be­szélnek az Izrael elleni há­ború elkerülhetetlen voltáról. Főleg a távoli fővárosok saj­tója emlegeti, hogy újra bi­zonytalanná válik a közelke­­leti helyzet és ha Izráel kor­mánya kitart szélsőséges te­rületi politikája mellett, rö­vid időn belül a térség új­ra véres háború színhelye lesz. Izráeltől távoli arab ál­lamok, mint Líbia, Irák vagy Algéria is azt hirdetik, hogy nincs más megoldás, mint fegyverrel visszaszerezni a területeket, amelyeket Izráel a hatnapos háborúban meghó­dított. Mást mondanak azonban az Izráellel szomszédos arab ál­lamok vezetői. Szíria ugyan cseppet sem engedett szélső­séges magatartásából, de had­seregének jelentős részét mindmáig Libanonban tartja, ahol alighanem még jó ideig maradnia kell, hiszen Dél Li­banonban változatlanul folyik a polgárháború és Szíriának résen kell lennie, ha meg akarja akadályozni, hogy az ellenségeskedések újra át­csapjanak az ország egész te­rületére. Fahed szaudiai trónörökös a napokban figyelmeztette a testvér-államok kardcsörtető vezetőit, hogy ne keressék a háborús megoldást, mert Iz­­ráel katonailag erős és még atombombája is van. Inkább bízzanak az amerikai kormány közvetítésének sikerében. S ez most logikusnak is hang­zik, az USA külügyminiszté­riumának nyilatkozata után, amely az arab követelésekkel azonosulva, úgy értelmezte a Biztonsági Tanács 242 számú határozatát, hogy Izráelnek vissza kell vonulnia az 1967 évi határokhoz és hozzá kell járulnia a palesztinai haza lé­tesítéséhez. Az amerikai politika arab­barát irányvonala befolyásol­ja Egyiptomot is. Kájszuni gazdasági miniszter, Szádát kormányának egyik befolyásos tagja arra figyelmeztetett, hogy Egyiptom gazdasági helyzete katasztrofális és minden erőfeszítést meg kell tenni az ország talpra állí­tására. A nemzetgazdaság sú­lyos problémáinak megoldása nem kevésbé fontos, mint az elveszett területek vissza­szerzése, — mondotta Kájszu­ni. Csaknem ugyanakkor a­­zonban Fahmi külügyminisz­ter újra hallatta egyik arcát­lan nyilatkozatát, mert felbá­torította az amerikai politika, amely messzemenő engedmé­nyeket akar kicsikarni Izráel­­től. Fahmi nem kevesebbet ál­lított, minthogy az izráeli zsi­dók térjenek vissza régi ha­zájukba. Ezt az ostobaságot természetesen senki sem ve­szi komolyan, még Egyiptom jó barátai sem az úgynevezett nem elkötelezett államok vi­lágában. A harmadik szomszéd, Jor­dánia lassan-lassan törtet előre, alapvető céljának el­érésére: hogy semmissé tegye a két év előtti határozatot, amely a Palesztinai Felszaba­dító Szervezetet ismeri el a palesztinai nép egyetlen kép­viselőjének. Azóta a paleszti­­naiak súlyos vereséget szen­vedtek Libanonban és politikai erejük alaposan alászállt. Husszein Jordániái uralkodó­nak minden oka meg van az optimizmusra, hogy előbb u­­tóbb elismerik Jogát Palesz­tina nyugati partvidékére, amelyet elvesztett a hatnapos háborúban. Nemcsak Jimmy Carter amerikai elnök, hanem Anuár Szádát egyiptomi elnök is megmondta, hogy a palesz­tinai problémát nem lehet Jor­dániától függetlenül megol­dani. Menachem Begin minisz­terelnök washingtoni látogatá­sa előtt tehát kétségkívül az a helyzet, hogy az arabok békés megoldáson gondolkoz­nak, s nem készülnek hábo­rúra. Nincs is sok értelme most fegyveres konfliktusról beszélni, amikor két nagyha­talom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió ugyanazt a­­karja: azt, hogy Izráel adja vissza a megszállt területe­ket. Az új izráeli kormány pedig kijelentette, hogy haj­landó részt venni a genfi kon­ferencián a Biztonsági Tanács 242 határozata alapján, azaz Izráel is a békés utat kere­si. A genfi konferencia össze­hívásának természetesen megvannak a maga nehézsé­gei. Az arabok azt követelik, hogy azon mint egyenlő part­ner részt vegyen a terroris­ták tetőszervezete, a Palesz­tinai Felszabadító Szervezet. Izráel viszont ragaszkodik a genfi konferenciát eredetileg összehívó okmányhoz, amely szerint a közelkeleti konflik­tusban közvetlenül érdekelt államok, azaz Izráel, Szíria, Egyiptom és Jordánia vehet részt. Eddig egyetlen felelős izráeli politikus sem akadt, aki hajlandó lett volna elfo­gadni a PLSZ-t, mint egyen­lő jogú partnert. Ha Lévi Eskol, Golda Méir és Jicchák Rábin kormánya nem járultak hozzá, fokozottan áll a vissza­utasítás lehetősége Menachem Begin kormánya részéről. Bizonyos, hogy Begin kor­mánya rendkívül erős presz­­sziónak lesz kitéve a minisz­terelnök washingtoni látogatá­sa alatt és után. Nem hihe­tő ugyanis, hogy Carter és Begin találkozása során az amerikai kormány politikája megváltozzék. De a konflik­tus rendezési kísérletei az­után is politikai síkon marad­nak. Aligha hihető, hogy a kö­zeljövőben háború fenyegetné a közelkeleti térséget. A Broadway Színházak éá niözik utcájában a BROADWAYNAL VAN A ISHLEY HOTEL a legjobb polgári szálloda (.Magyar vezetés) KITŰNŐ KISZOLGÁLÁS - OLCSÓ ÁRAK TELEVÍZIÓ - INGYEN PARKOLÁS 157 West, 47. Street - New York - Tel: 245-6090 HUNGÁRIÁN MEAT CENTER, Inc. SERTÉS-, MARHAHÚS KÉSZÍTMÉNYEK HÁZI FÜSTÖLT KOLBÁSZFÉLÉK, SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK 1592 SECOND AVE. (82 és 83 utcák közt) NEW YORK, N.Y. 10028. — TeL 650-1015 — INTERNATIONAL MINI MARKIT NÉV ALATT MEGNYÍLT! 97-02 Queens Blvd. Rego Park* 275-0066 Ezt látni kell mert mindent, mi szem-szájnak ingere nálunk egy helyen kapható.Mindenfaj ta felvágott Importált sajtok * Magyar trappista * Húsfélék, nagy választékban. * Csokoládék * Gyümölcsök * Fűszer­áruk * Lekvárok * Friss mák és dió * Réteslapok * Friss és konzerv zöldségek Kosher felvágott is kapható A régi eló'zékeny kiszolgálás INGYEN HÁZHOZSZÁLLÍTÁS V7V» CSÁRDA HUNGARIAN RESTAURANT sarok) Ave.77 1477 Second utca ELISABETH a volt TIK-TAK étterem konyhaiőnoke ! Nyitva: naponta este 11-ig, vasárnap este 10-ig '■ | Töltött csirke,Ifokhagymás natúr szelet, resztéit borjumdj,stb..S i ASZTALFOGLALÁS: 472-2892 % NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE UOAGYOBl MAGYAR HOnTSÁRÚ ÜZLETE Y0RKVILLE PACKING HOUSE 15S0 SECOND AVt (SI (tH urak) NEW YORK TeL ,2I2) 62M147 1 Hatalmas árúbó'séggel, előzékeny kiszolgálással várja a jó falatokat szerető vásárlóközönséget A HUNGÁRIA COLD CUTS új helyiségében és > NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁS 0 érdemes felmenni a harmadik emeletre, i) ha olcsó és divatos szőrmét akar vásárolni. í ANT0N FIIRS 9 MANUFACTURER and RETAILER FURRIER * MEGŐRZÉST ÉS JAVÍTÁST VÁLLALOK 9 Mink jacket, stóla,- kabát, bunda és mindenféle szőrme | készen és mérték utón kapható, jutányos áron. ^ 350 Seventh Aye.(3etw. 29-30th Streets) New York, N Y. 10001 9 Tel. 594-9262-3 Home: 472-0407 III \ (i\lll\ \ HKSTAIIt A A T 1556 Second Ave. -(80 es 81. utcák között) 4 FOGÁSOS BUSINESS LUNCH Leves vagy Juice, hús étel körítéssel, tészta és kávé (Déltől délután 2.-ig) Az egyetlen magyar önkiszolgáló e's utcán át ételkiadó étterem Kitűnő ételek, bel és külföldi italok! NYITVA: Déli 12-től, éjjel 1.-ig Hétfőn zárva! I-------------------------------------------1 PARTYK RENDEZÉSÉT IS VÁLLALJUK I___________________________ I Rezerválós személyesen vagy telefonon: IMI I “ I 096

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents