Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-07-02 / 664. szám

4 oldal MMENORA * 1977 július 2. "És látta Bálák. Cipórafia mindazt, amit Izrael az emo­­rival tett; és Moáb nagyon megijedt a nép miatt, mert számosán voltak és rettegett Izráel fiaitól. És szólt Moáb Midján véneihez: Most fel­fal e gyülekezet mindent kö­rülöttünk, amint felfalja az ö­­kör a*mező füvét. Izráel hosszú vándorlás után végre közeledett céljához és a fiatal generáció megacéloso­­dott, legyőzte háborúban az e­­moritákat és Básán híres ki­rályát, Ogot, úgy hogy Bálák joggal megijedt midőn a győz­tes Izráel megjelent határán. Nem bízott abban, hogy sikerül majd neki Izrael fiait háború­ban legyőzni, miért is alapo­san megbeszélve a veszélyes helyzetet Midján véneivel ar­ra az elhatározásra jutott, hogy nem indít háborút Izrael ellen, hanem más módot keres Izráel legyőzésére. Küldött­séget indított Bileámhoz, az ismert prófétához és varázs­lóhoz Petorba, hogy vállalja Izráel fiainak átkozását mond­ván: " íme, egy nép jött ki E- gyiptomból, íme ő befödi a föld színét és velem szemben ta­nyázik. Most tehát jer kérlek, átkozd meg nekem ezt a népet, mert hatalmasabb minién, ta­lán így erősebb leszek és meg­verhetem őt és kiűzhetem az országból". Izráel nem viseltetett ellen­séges érzelmekkel Moáb és főleg Midján ellen, hiszen Mó­zes hosszú ideig tartózkodott Midjánban és annak főpapjának lányát, Cipórát vette felesé­gül, szándéka csupán az volt, hogy átmehessen országukon, de Bálák elhatározta hogy ezt nem engedi, mert attól félt, hogy ez csak ürügy, és a cél az, hogy el akarja foglalni az országot. Bileám, Jitro és Hiob a Talmud szerint egy bi­zonyos fokig hittek Izráel is­tenében, de a varázslásokban és bálványokban is, úgy, hogy Bálák joggal bízott abban hogy sikerül majd neki legyőzni Bi­leám által háború nélkül Izrá­­elt. Moáb és Midján vénei el­mentek Bileámhoz és elmond­ták neki Bálák üzenetét. Bi­leám kérte a küldöttséget hál­janak nála egy éjjel és majd reggel feleletet ad nekik. Is­ten megjelent Bileámnak éj­szaka és miután ő elmondotta istennek a küldöttség szavait az Örökkévaló így szólt hozzá: Ne menj velük! Ne átkozd meg a népet, mert áldott az! Bileám reggel így szólt a kül­dötte khe z: M enje te k or s zá go­tokba vissza és mondjátok Bá­láknak, hogy az Örökkévaló nem engedte, hogy veletek menjek. — A küldöttség Bile­ám válaszát átadta Báláknak, aki újabb követeket menesztett Bileámhoz. Kérte, hogy telje­sítse kérését, jöjjön hozzá és a legnagyobb tisztelettel fog­ja fogadni. Mindent amit kér tőle teljesíteni fog, csak át­kozza meg Izráelt. Bileám a küldötteknek ezt mondta: "Ha Bálák nekem adná házát tele ezüsttel és arannyal, akkor sem szeghetném meg az 0- rökkévaló parancsát". . . És Isten jött Bileámhoz éjjel és mondta neki: menj velük és azt cselekedjed amit majd neked mondok. Bileámnak leghőbb vágya az, hogy ártson Izrael népének. "És Bileám felkelt reggel és felnyergelte szamarát és el­ment Moáb nagyjaival. És fel­lobbant Isten haragja, mert el­indult, és az útra odaállt az Örökkévaló angyala, hogy aka­dályozza. G szamarán nyar­galt és két szolgája vele. A ki­látásba helyezett honorárium és gyűlölete Izráellel szem­ben arra késztette, hogy saját maga nyergelje fel szamarát, és útnak indult eleinte Moáb nagyjaival, de mindjárt utána olvassuk, hogy Bileám szama­rán nyargalt és két szolgája volt vele. A kíséretről a továb­biakban szó sem volt és a sza­már látta az Örökkévaló an­gyalát az úton, kivont karddal a kezében; és akkor a szamár letért az útról és a mezőre ment. Bileám ekkor ráütött a szamárra, hogy rátérjen az útra. Szűk ösvényre kerültek és a szamár lerogyott, merte­­lőtte állt Isten angyala. És megnyitotta az Örökkévaló a szamár száját és szólt Bi­leámhoz, úgy, hogy egy egész párbeszéd folyt le Bileám és a szamár között. Mire az 0- rökkévaló kinyitotta Bileám szemét és látta Isten angya­lát kivont karddal maga előtt. Az angyal beszélt Bileámhoz, mondta, hogy Isten küldte hogy figyelmeztesse, milyen fele­lősségteljes útra adta magát. Bileám hajlandó volt vissza­térni, de az angyal mondta hogy csak folytassa útját, de csak azt mondja, amit Isten szájába ad. — Ez az egész szamár ügy, a párbeszédek és a beállítás olyan homályos, hogy a Rámbám és Száádjá Gá­­on hallucinációnak, álomlá­tásnak képzeli. De vannak né­zetek, melyek szerint valóság. "Midőn Bálák hallotta,hogy Bileám megérkezett, elébe ment Moáb városába, mely a határszélen van. Bálákfelve­­zette Bileámot Báál magasla­tára és onnan láthatta a zsidó nép egy részét. És Bileám szólt Bálákhoz: Épits nekem e helyen hét oltárt és készíts el nekem hét tulkot és egy kost. Maradj itt áldozatodnál és én elmegyek a hegy csúcsára és bevárom, mit mond nekem Is­ten. — És Isten azt mondta ne­ki, hogy térjen vissza az oltá­rokhoz, ezt megtette és ott látta Moáb nagyjait és Bálákot. És azt mondta nekik:"Arámból hozott engem Bálák, Moáb ki­rálya, kelet hegyeiről: jer át­kozd meg nekem Jákobot, jer szidjad Izráelt. Hogy átkoz­zam meg azt akit nem átkozott Isten, és hogy káromoljam, akit nem karomolt azOrökké­­való? Mert a szirtek csúcsá­ról látom őt és a dombokról szemlélem őt, íme, ez egy nép amely külön lakik és a nemze­tek közé nem számítja magát. Ki számlálhatja meg Jákob po­rát és mondhatja meg Izráel i­­vadékainak számát ? Hadd haljon meg lelkem az igazak halálával és olyan legyen ma­radékom, mint az övé". Amilyen hamis lelkű Bileám olyan hamisak szavai, melyek látszólag dicséretnek tűnnek, de távolról sem azok. Bileám sehogy sem akarja az Örökké­való parancsát megszegni, és ha nem is dicséri Izráelt, semmiképp sem átkozza. Bá­lák szólt Bileámhoz: Mit tet­tél velem ? Ellenségeimet megátkozni hoztalak és íme te megáldottad őket. És ő felelt: Nem mondtam neked, hogy amit az Örökkévaló a számba tesz, csak azt tudom mondani? És mondta neki Bálák: Jer ve­lem egy másik helyre, ahol csak egy részét látod majd Iz­­ráelnek és átkozd meg nekem onnan.— Bileám ekkor előírta Báláknak, hogy állítson újabb oltárokat és áldozzon több barmot, aztán távozott Bileám úgymond, hogy Istennel talál­kozzon. Miután visszajött Bá­lák kérdezte, hogy mit intézett Istennel, Bileám azt válaszol­ta, hogy az Örökkévaló azt mondatta vele: "Kelj fel Bá­lák, Cipóra fia és halljad és figyelj rám. Az Isten nem em­ber, hogy hazudjék, sem em­berfia, hogy meggondolja ma­gát. Nem szemlélt hamisságot Jákobban és nem látott bajt Iz­­ráelben; az Örökkévaló az ő istene vele van. Isten kivezet­te őket Egyiptomból". Bálák nem nyugszik és Bi­leámot egy másik helyre viszi mondván: Talán ott helyesnek tetszik Isten szemében, hogy onnan átkozd a népet. De ez sem használt, mert ami­dőn a hamis Bileám látta, hogy tetszett az Örökkévaló sze­mében hogy megáldja Izráelt, a sivatag felé fordította arcát. És Bileám felemelte szemét, és " látta Izráelt amint lakik törzsei szerint és reászállott Isten szelleme, és mondta: Bileám Beornak fia, a nyitott szemű mondja, aki Isten sza­vait hallgatja, aki a Mindenha­tó látomását látja leborulva és nyílt szemekkel. Milyen szépek a te sátraid Jákob, a te hajlékaid Izráel ! Mint a pata­kok, melyek lehúzódnak, mint kertek a folyó mentén, mint áloék, melyeket az Örökkévaló ültetett, mint cédrusok a vizek mentén; víz folyik vödreiből és vetése lesz bő, vizek között és királya magasabb lesz A- gáhnál és királysága hatalmas lesz. Isten kivezette Egyiptom­ból, a Reén magasratörő ere­je az övé, felemészt népeket,az ő elleneit, csontjaikat össze­töri és nyilait összezúzza. Ál­dott legyen mindenki aki téged áld és átkozott legyen minden­ki aki téged átkoz". Ez már sok voltésfellobban­­totta Bálák haragját. És szólt Bálák Bileámhoz: Ellenségei­met megátkozni hívtalak és íme te áldást mondtál immár három ízben. Most már siess vissza hazádba. Azt mondtam, nagy tiszteletben foglak ré­szesíteni, de az Örökkévaló megfosztott téged a tisztelet­től. " És Izráel Sitiimben lakott és a nép elkezdett paráznál­kodni Moáb leányaival. Meg­hívták a népet isteneik áldoza­tához és evett a nép és leborult isteneik előtt. És csatlakozott a nép Báál Peorhoz és fellob­ban az Örökkévaló haragjaIz­­ráel ellen". Bileám tanácsol­ta Báláknak, küldje leányait az izráeli táborba azzal a célzat­tal, hogy elcsábítsák paráz­nálkodásukkal a zsidó ifjakat és ez által rávigyék őket, hogy bálványuknak áldozzanak. .. A hosszú sivatagi vándorlás után BARZILAY ISTVÁN KÖNYVHÉT UTÁN A könyvhét egyike az iz­ráeli kultúráiét legizgalma­sabb és legszebb eseményei­nek. A nagyvárosok terein megjelennek a könyves sáto­rok, az idén több mint 80 könyvkiadó vállalat mutatta be nekünk legjobb termékeit. Iz­­ráelben nagyon sok könyv je­lenik meg, a nyugati világban vezető helyen állunk, hiszen évente több mint háromezer új könyvet hoznak ki héberül, ami nagy dolog egy olyan or­szágban, ahol a lakosság egy igen jelentős százaléka az olék tömegei csak évek múltán kez­denek héber könyvet vásárol­ni. S vannak, akik életük vé­géig megmaradnak a héber nyelv alapos ismerete nélkül, mert hiszen Izráelben min­denki olyan nyelven olvashat, amilyenen akar, sőt, az író ki is adhatja könyveit bármi­lyen nyelven. Az idei könyvhét forgalmá­ról még nem közölték a hi­vatalos számokat, de a könyv­kiadók szervezete elárulta, hogy soha ilyen érdeklődést nem tapasztaltak mint ebben az évben. Az oka egyszerű: az emberek zsebében pénz csörög, el kell költeni. S mi­ért ne könyvre? S miért nem a könyvhéten, amikor 25-35 százalékos kedvezménnyel á­­rulják? Kétszer elmentünk a köny­vek között csatangolni s lea­padt pénztárcával tértünk ha­za. Lehetetlen volt nem meg­venni Micháél Bár-Zohár há­romkötetes Ben-Gurion élet­rajzát, amely a visszaemlé­kező irodalom egyik slágere az idén. Vagy elmehettünk ér­deklődés nélkül a SzimánKriá című folyóirat hetedik száma mellett? A konkurrencia már eltemette, azt írták, hogy ez a kiváló terméke a héber iro­dalomnak megszűnteti műkö­dését. Válasza az új szám megjelenése volt, s mintha ug­ratni akarná a rossz szán­­dékúakat, nem kevesebb, mint 480 oldalon. Hogy miért van szükség ilyen terjedelemre? Például Avot Jesurun költőnek nem kevesebb mint 40 vers­ből álló füzérét közli. Olva­sunk benne egy teljes színda­rabot, Peter Handke német szerző Kasper című világ­szerte körülvitatott művét. Jicchák Ben-Nér, egyik jeles prózaírónk novellája 20 oldalt foglal el benne és rendkívül komoly és lelkiismeretes mo­nográfia ismerteti egy elfelej­tett héber folyóirat, a “Gvulot” születésének és halálának tör­ténetét, Nurit Govrin tollából. “Gvulot” közvetlenül az első világháború után jelent meg és mindössze hat példány látott belőle napvilágot, de miért csodálkozunk ezen, hiszen nem Erec-Jiszráelben adták ki, hanem Bécsben, s ki tud­na róla, ha nem olvasnánk el a történetét a Szimán Kriá legutóbbi számában? A könyvhét előtti napokban jelent meg Amosz Éjion Herzl életrajza is. Azt hisszük Éjion az első szabre író, akit a zsidó állam megálmodójának izgalmas egyénisége könyv írására ihletett. A könyv ere­detileg Amerikában jelent meg, mert szerzője sokáig élt ott, mint az egyik héber napilap munkatársa; a fordí­tást héberre természetesen ő maga végezte. Hiszen ha akartuk volna könyvtárunkat a teljes freudi irodalom héber fordításával gazdagítani, vagy ha éppen a biblia nyelvén akarnánk ol­vasni Shakespeare vagy Her­mann Hesse, Tolsztoj vagy Proust műveit, teherautóval kellett volna megjelennünk a könyvvásáron. S a meseköny­vek halmazai, a gyönyörű il­lusztrációkkal, a nagy művé­szek albumai, az Encyclopedia Britannica kiadásában megje­lenő ismeretterjesztő és kép­zőművészeti sorozat héber változata s nem utolsó sor­ban a hatalmas vallásos iro­dalom, vagy a vészkorszak szomorú irodalma — mindez ott tornyosult előttünk és nem­csak a könyvet néztük a toll­forgató ember tisztelet-érzé­sével, hanem a hatalmas tö­meget, amely ezeket a sát­rakat egy héten keresztül ost­romolta. Mi lenne itt, ha a héber könyv olcsó is volna? — kér­dezte tréfásan az egyik könyv­kiadó árusa. Mert bizony drá­ga, bár, mint mondják, Nyu­gat-Németországban vagy Franciaországban a mi áraink kétszereséért vagy három­szorosáért árulják a könyve­ket, holott nyilván nagyobb példányszámban jelennek meg, mint héberül. Nekünk ez az olcsó is elég drága; s jó látni, hogy az izráeli ember szívesen nyúl a zse­bébe, hogy könyvet vásárol­jon. Még sem változtunk át egé­szen a Kfir repülőgép, a Rafael rakéta és a vüág legjobb na­szádjának népévé. A könyv népe is vagyunk. Az írás azt mondja, hogy Izráel népe egyik kezében kapával, másikban karddal védi hazáját. Modern változata: egyik kezünkben könyv, a másikban saját gyárt­mányú gyorstüzelő. Nem von­hatunk le ennél szebb tanul­ságot az idei könyvhét sikeré­ből. sok zsidó ifjú engedett a moábi lányok csábításának és bálvá­nyukat, Báál Peort is imádták. Bileám jól tudta, hogy ez az egyedüli mód, mellyel háború nélkül sikert fog elérni Bálák és ezzel a zsidók Istenét sa­ját népe ellen fogja hangolni... És szólt az örökkévaló Mó­zeshez: Gyüjtsd össze a né­pet és vezéreit, ölje meg mindegyik az ő embereit akik csatlakoztak Báál Peorhoz, és így elpusztult 24 ezer ember Izráel fiai közül. " És íme egy ember Izráel fiai közül odavezetett testvé­reihez egy midjanita nőt Mó­zes szeme láttára és Izráel fiai egész közösségének sze­me láttára, mialatt azok sírtak a találkozás sátrának bejárata előtt. És midőn látta Pin­chasz, Áron pap fiának Ele­­ázernek fia, fölkelt a község köréből és dárdát vett kezébe és bement az izraelita férfi u­­tán a kamarába és átszurta mindkettőjüket, az izraelita férfiút és a nőt a hasán, erre elállt a csapás Izráel fiairól. És voltak akik meghaltak a csapásban huszonnégyezren". Az erkölcsi züllés, a törvény a rend és illem gúnyos le­kicsinylése része volt annak a tervnek, amelyet a midjaniták fogadtak el Bileám tanácsára. A legnagyobb veszteség Simon törzsét érte és aki a gyaláza­tos tettet Mózes és a nép sze­me láttára elkövette is Simon törzsének fejedelme volt, a­­hogy ez a későbbiekben a Bib­liából kitűnt. A következő szidrában előforduló nép­­számlálásnál mar kitűnik a fogyatkozás, mely Simon tör­zsét érte. B.D. A HUNGÁRIA COLD CUTS új helyiségében és INTERNATIONAL MiNI MARKÉT NÉV ALATT MEGNYÍLT! 97-02 Queens Blvd. Rego Park* 275-0066 Ezt látni kell mert mindent, mi szem-szajnak ingere nálunk egy helyen kapható.Mindenfajta felvágott Importált sajtok * Magyar trappista * Húsfélék, nagy választékban. * Csokoládék * Gyümölcsók * Fűszer­áruk * Lekvárok * Friss mák és dió * Réteslapok * Friss és konzerv zöldségek Kosher felvágott is kapható A régi előzékeny kiszolgálás! INGYEN HÁZHOZSZÁLLÍTÁS CSARDA HUNGÁRIÁN RESTAURANT 8 g i i g g g g g Tulajdonos: ELISABETH a volt TIK-TAK étterem konyhaiőnoke g Nyitva: naponta este 11-ig, vasárnap este 10-ig g ^Töltött csirke, fokhagymás natúr szelet, resztéit borjumáj,stb..|| ASZTALFOGLALÁS: 472-2892 & «*sűű»svmsyyvv\v\\\\v»v%v\v\v\\\\v\%\\\v%% NEW YORK ÉS KÓRNYÉKE LEGNAGYOBB MAGYAR hentesárú üzlete Y0RKVILLE PACKING H0USECo 1560 SEC0ND AVE. (81 utca sarok) NEW YORK Hatalmas árúbóséggel, előzékeny kiszolgálással várja a jó falatokat szerető vásárlóközönséget TeL (212) 628-5147 NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁS Érdemes fel me nn i a harmad i k emeletre, hd olcsó és divatos szőrmét akar vásárolni. ANTON FURS MANUFACTURER and RETAILER FURRIER MEGŐRZÉST ÉS JAVÍTÁST VÁLLALOK Mink jacket, stóla,' kabdt, bunda és mindenféle szőrme készen és merték után kapható, jutányos áron. 350 Seventh Ave.(3etw. 29-30th Streets) New York, N.Y. 10001 Tel. 594-9262-3 Home: 472-0401 1 IIIXUAKIAX ItI STAI'IKA.VT 1556 Second Ave. -(80 es 81. utcák között) 4 FOGÁSOS BUSINESS LUNCH Leves vagy Juice, hús étel körítéssel, tészta és kávé ( Déltől délután 2.-ig) Az egyetlen magyar önkiszolgáló fis utcán át ételkiadú étterem Kitűnő ételek, bel és külföldi italok! NYITVA: Déli 12-től, éjjel 1.-ig Héttőn zórva! PARTYK RENDEZÉSÉT IS VÁLLALJUK I-------------------------------------------------1 Rezerválás személyesen vagy telefonon: I TM I OfPtt

Next

/
Thumbnails
Contents