Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)
1977-12-24 / 688. szám
10. oldal MENORA * 1977 december 24. „Toronto legjobb magyar házikosztja Írja a Daily Star és a Globe and Mail II V JŐ II » /.I KOS'/.TÓT AKAR I NNI . COHTIHEHTM- Restauran % PÉNTEKEN: halászlé, tiirósesusza. SZOMB ATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltött borjó, töltött csirke KSPRESSO Új tulojdonos:Mr. és Mrs. CSESZKQ 521 Bioor St.,W. Téí: 531-5872 és 531-0081 Mér 2 üzlettel állunk a magyar vásárlók szolgálatában BUDAPEST DEBRECEN Meat Markét & Delicatessen 590 Bioor Sf. W. Tel: 5 34-1353 (Szemben a Honest Ed cukrászdává!) 5 1 7 Bioor St. W. Tel: 53 1-5202 Parkolás az üzlet m ögött_____________ Fogyasztott-e már a saját üzemünkben a készült csabai- gyulai kolbászból, szalámiból, töltött borjúból, felvágottból és^, csemege áruinkból? Figyelmes kiszolgáló személyzet Jelszavunk: minőség — friss áru! Alacsony árak Árjegyzékünk ellenőrizhető! Bcróti üdvözlettel a BUDAPEST és a DEBRECEN Meat Markét tulajdonosai: Varga Gyula es felesége BUDAPESTI művészünk: TÖMÖR MARTA Cigánynóta, magyarnóta, énekesnői FALVAY VERA RÉGI ÉS ÚJ slágerekkel örökzöld dalokkal VÁRJÁK KEDVES VENDÉGEINKET. Btsiness Mans Lunch: déltől-3-ig... $2.25-52.95 Rán tott borjúláb, Rán to tt pon ty, Halászlé, Borsostokány Töltött kacsa. Borjú-vadas, Marhahús zsemlegombóccal,Espresso, Gesztenyepüré stb, 200 BLOOR STREET, WEST Asztalfoglalás 923 6599 Mindenkit szeretettel vár Ladányi Artur és családja Parkoláshoz bejárat a Bedford Roadról ( City Parking) -A I KARÁCSONY! CARACAS (Venezuela) december 25 - január 1 -ig 5S9 kanadai dollár az árban Caracas Hilton hotel, repülő, reggeli, komplett túra bennefoglaltatik RIO de JANEIRO dec. 24 - jan. 1 O-ig kanadai dollár repülővel, hotellal W A m m o n u A ■ aelicatessen EURÓPAI csemege áruk, csokoládé, babkávé, magyaros hentesáru, sütemértyek. * GLÓBUS konzerv * Magyaros izu, hideg és melegi büfé-ételek. * Elvitelre vagy hely*********..........*beni fogyasztásra................******** Magyaros kerámiák ** Kézimunkák ** Folyóiratok ** Újságok. Barátságos légkörben várjuk kedves Vevőinket 532 Eglinton A. W, 1:488-5092 Deutsch házaspár PONTOS MEGJELENÉS KÉRETIK Nem tudok aludni, ha szó katlanul korán kell kelnem. Hiába állítom be az ébresztőt, hiába kérem a telefonközpontot, hogy időben csöngetésével jelentkezzék, nem nyugszik álom a szememre. Már próbáltam analizálni: a szigorú apa képe jelenik meg aki belémoltóttá, hogy pontosnak kell lennem. Ezúttal is hánykolódtam egész éjszaka és még mielőtt az ébresztőóra jelentkezett volna, hajnali öt órakor, kinn voltam az ágyból. Negyednyolckor indultam, mint terveztem, hogy délre Mainz városában legyek, otthonomtól félezer kilométernyire, ahol frissen főzött ebéddel várnak barátaim. “Pontos megjelenés kéretik”, írta tréfásan levelében a háziasszony, miután ezt már szóban és telefonon is a szívemre kötötte. A kacsasült ugyanis, ezt mindenki tudja, összeszárad, elsatnyul, élvezhetetlenné válik, ha a sütőben várakozni kényszerül. Márpedig a kacsasültet tiszteletemre, jobban mondva: élvezetemre csinálja. Félig alva indultam el a külföldi kirándulásra, s mivelhogy kocsimban nincsen rádió, dalolgatva igyekeztem életet verni magamba. Másfél óra múlva a német határon voltam. Menetrendszerűen. Mint terveztem. Rendszerint formalitás a határon való átkelés. A határőr és a vámtiszt rámnéznek és intenek, hogy mehetek. Ezúttal azonban hosszú sor várakozott az ellenőrzésre és, szokatlan módon, az átkelést gyorsítandó, két vámtiszt az autókhoz ment kontrollra. Az egyik hozzám ért és hagyományszerüen megkérdezte, hogy van-e elvámolni valóm. Mosolyogva feleltem: — Az önök nagy költőjét, Heinét idézve azt felelem, hogy “a csempészárú a fejemben van . . .” Azt reméltem, hogy elneveti magát, de tévedtem, mint igen gyakran. Arca elborult, száraz hangon irataimat kérte, majd felszólított, hogy hajtsak oldalt, a vámház épülete mellé. Útlevelemet, autóirataimat zubbonya külső zsebébe csúsztatta. Nem volt mit tennem, engedelmeskednem kellett. “If rape is inevitable, relax and enjoy”, tartják az angolok. Ha az erőszak elkerülhetetlen, nyugodj meg és élvezd. Őszintén szólva nehezen tudtam megnyugtatni magamat, mivelhogy a kacsára gondoltam, amely már bizonyára barnult a mainzi sütőben, de nem érvelhettem vele, a humortalan vámőr bizonyára froclinak vette volna az érvet. * Pontosan kék szilva, magvaváló, belga és olasz fehér szóló, csaszla. A vámtiszt nem akart hinni nekem. Mire felszólítottam, hogy ne higyjen nekem, — őt általában azért fizetik, hogy kétségbevonja az emberek állításait, — hanem győződjék meg igazamról. A finánc félkézzel kinyitotta a zacskót, belenézett, majd diadalmas, kipirult arccal, gúnnyal azt mondta: — Belga kék szilva?! Magvaváló?! Olasz fehér szőlő?! Csaszla?! Hozza csak be a vámházba . . . Nem értettem, mi ütött belé? Valóban, az elutazás előtti percekben láttam meg a fonott kosárban árváskodó gyümölcsöt, gyorsan megmostam, gondolva jó lesz frissítőnek a hosszú útra. Mi ebben a különös? A csempészárú? Az elvámolnivaló? A vámház mellett kiszálltam a kocsiból. A vékonydongájú, szőkebajszos finánc behajolt az autóba. Körülnézett és mutatóujjával a hátsó ülésen levő barna zacskóra, szegezte. — Mi van ebben? — kérdezte. — Ez egy élelmiszerárúházi zacskó, amelyben mosott gyümölcs találtatik. Követtem a német gazdaság lelkiismeretes védelmezőjét, aki irataimmal zsebében, felvetett fejjel ment fel a vámház lépcsőin. A nagy vámterem közepén hosszú asztal. Mögötte a hivatalos személyek, előtte az ellenőrzött polgárok. Aki ide bekerül, az gyanús, mivelhogy a nem gyanús elemeket minden külön formalitás nélkül átengedik az egyik országból a másikba. Különösen amióta Közös Piac van, amely elméletileg biztosítja az árúk és személyek szabad forgalmát. Persze csak elméletileg, mivelhogy a T.V.A., a forgalmi adó a tagállamok szerint különbözik. Egyelőre, mondják. Ott álltam a barna zacskóval a kezemben, míg a vámőr, az asztal másik oldaláról rámszólt: — Na, ürítse csak ki a “szilvát” meg “szőlőt” az asztalra! A finánc mögött egy kollégája állt. Cinkosan ránéztem, mondván tekintetemmel, hogy szekál, macerái a szőkebajszos. De a másik nem reagált nézésemre. Kiürítettem tehát a zacskó tartalmát az asztalra. — Te jó Isten! — kiáltottam fel. — Szilva?! Szőlő?! — nevetett gúnyosan a rend őre. — Kérem ... — hebegtem. — Tévedésből az autó hátsó ülésére vetettem a szemetes zacskót, ahelyett, hogy a pincében levő szemetes ládába hajítottam volna . . . Hajnal volt, félálomban cselekedtem . . . Ünnepélyesen visszavonom kijelentésemet: nem gyümölcs van a zacskóban. Szemét . . . Mint láthatja . . . — Majd meglátjuk, hogy mit látunk meg ... — mondta most fenyegetőn a finánc. Most néztem meg alaposan az arcát: úgy 27 éves lehetett, pályája kezdetén. Viselkedése olyan volt, mint aki most csinálta élete nagy fogását, amely döntő befolyással lesz további pályafutására. — Mit látunk meg? — REAL ESTATE LIMITED 1319 DANFORTH AVE. TORONTO Ont. Tel: 461- 0901 TORONTÓBA KÖLTÖZIK? Üzleti lehetőséget, családi házat, beruházást, A VÁROS MINDEN PONTJÁN SZEREZ ÖNNEK Gulyás (Grossz) Mihály « volt nyíregyházi • budapesti ügyvéd Tel: 482-1840 M r«»j csodálkoztam. Csak nem képzeli, hogy valami fondorlatosság rejtőzik emögött ? Hogy kábítószert csempészek a háztartási szemétben ? — Hogy én mit képzelek, az nem a maga dolga, felelte az asztal túloldalán levő hivatalos hang. Foglaljon helyet . . . Az a részlet nem érdekelte, hogy az én oldalamon nem volt mire ülni. ő széket húzott és elkezdett a szemétben kotorászni. Lehet, hogy a vak tyúk is talál szemet, de hogy ö ebben a szemétben egy szem csempészárút nem talál, abban biztos voltam. Az első dolog, ami feltűnt az volt, hogy milyen nagy mennyiségű a szemét. Bertrand de Jouvenel mondta nekem egyszer, hogy minden, ami bejön az ember házába, szemét, hulladék formájában hagyja azt el. És ez komoly problémája az ipari társadalomnak. De hogy ilyen quantum legyen! Valóban: a csomagolás több anyagot fogyaszt el, mint maga a csomagolt árú. A vámtiszt most kinyitott egy ezüstpapír zacskót, belenézett. Kávézacc volt benne, talán még langymeleg. — Talán megmondhatná belőle a jövömet? — incselkedtem. Dühösen felnézett, majd tovább kutatott. Belenézett egy lefejezett tojás héjába, talán heroint remélt felfedezni a mélyén. Aztán egy másik, nagyobb csomagot bontott széjjel, három tucat osztrigaház hullott széjjel az asztalon. — La dolce vita! — gúnyolódott. — Mibe kerül ma az osztriga darabja? — Nem tudnám megmondani ... — feleltem. A minap egy baráti házaspár lepett meg látogatásával . . . és az osztriga vacsorával . . . Csak utána kaptam észbe: nem tartozom neki felelni erre a kérdésre! És általában semmilyen kérdésre nem vagyok köteles felelni azon az egyen kívül, hogy van-e elvámolni valóm? Aztán rájöttem, hogy vannak vokációk, hivatások. Az övé az üldözés, a kikérdezés, az enyém a kérdés alól való ügyes kibúvás. Belőlem soha sem lesz kérdező, üldöző, rajtakapó, belőle aligha lesz védekező. Már az indulásnál választani kell és mindketten választottunk. Egy szabad ország szabad polgára vagyok. A velem szemben levő fiatal férfi egy szabad ország szolgálatában áll. ő szolgál, nem én. Mégis ért hozzá: úgy forgatja meg a helyzetet, hogy ő legyen fölényben. Már az a tény, hogy zsebrevágta útlevelemet ,autópapírjaimat, azt jelenti, hogy nem vagyok már szabad ember, nem mozoghatok kedvem szerint. Magyarán mondva: a foglya vagyok. Ki vagyok szolgáltatva neki. Hiába tiszta a lelkiismeretem, hiába tudom, hogy semmiféle csempészárút nem szállítok, ez a fiatalember, aki minden bizonnyal soha sem hallotta Heine nevét, s aki többet tud a labdarúgó liga holnapi mérkőzéséről, mint Goethéről, akiről pedig tanították az iskolában, feltartóztat. Miközben válaszoltam, jobbkeze mutatóujjával pöckölgette az osztrigaházakat, amelyek furcsa üres kongó zajt csináltak. Ekkor két másik finánc is odajött, nem értették a jelenetet. Előbb az asztalt nézték, majd egymást és dolgukra mentek. Inquizitorom most kézbevette a két fehérboros üveg egyikét, a cédulát nézte, mint aki belekerült valamibe, s még nem tudja, hogyan fog kikecmeregni belőle. — Száraz Mosel bor . . . — mondtam most, hogy ’kibútorozzam a csendet. — Ez való hozzá . . . Mármint az osztriga mellé . . . — Tudom ... — felelte a másik. — Csak egyszer fordult velem elő . . . — folytattam, — New Orleansban, amely híres osztrigatenyésztéséről, vörösbort szolgáltak hozzá és kinevettek, amikor fehérbort kértem a pincértől . . . A vámtiszt hirtelen mozdulattal felállt. — Szedje össze a cókmókját és távozzék . . . — Máris? — kérdeztem. — De még nem kontrollált le mindent ! Van még ott kérem üres szardiniásdoboz ... kis olajmaradékkal . . . Kukoricahéj és haj, amiből gyerekkorom’ an K * j u s z t csináltunk . . . olyan szép szőke bajuszt, mint önnek van . . . — Nem érdekel. Szedje össze a dolgokat és távozzék. Maga nincs egyedül a világon. Másnak is sorra kell kerülnie . . . — Uram, én szívesen átátengedtem volna a helyemet ... én nem vagyok tolakodó természet, inkább félénk karakter vagyok . . . Ez volt mindig a bajom . . . Előrehajolt és dühös éllel mondta: — Nem érdekel, amit mesél! Tegye, amit mondok! — Nem teszem, ön kiszedette a szemetet, tegye viszsza a zacskóba. Ha nem akarja, kérem, hívja ide a főnökét. A komédia eleget tartott . . . Elmondom majd MINDENFÉLE asztalos munkát házit és iparit vállalok- Kitchen cabinet, recreation room, bungalowhoz hozzáépítés. Telefonhívásra házhoz men J. JERIC5KA licenced asztalos-mester Tel: 494-4414 neki, hogy milyen tehetséges, ambiciózus fiatal vámtiszt dolgozik a keze alatt . . . akire nagy jövő vár kétségtelenül . . . Aki az első pillantásra kiszúrja a tömegből a csempészeket. . . “Mágikus szeme” Van, mint Eddy Cantornak . . . Anélkül, hogy rámnézett volna, megadta magát és visszarakott mindent a barna zacskóba. — Most pedig menjen . . . — sziszegte. — Dehogy megyek! — Miért nem megy? — Előbb adja vissza okmányaimat . . . Zavartan a zubbonyzsebéhez kapott és visszaadta a papírokat. — Nem dobhatnám itt el a zacskót? — kérdeztem. — Nem. — itt semmit sem hagyhat, ami a magáé. — De lemondok a tulajdonjogáról ... — évődtem. — Csináljon vele amit akar, csak menjen ... — mondta és hátat fordított. Már a motor forgott, amikor hirtelenül mellettem termett megint. Lehajolt, arca közel volt az enyémhez. — Kérhetek öntől valamit? — kérdezte egészen megváltozott, szelíd hangon. — Tessék. — Kérem, ne mondja el senkinek, ami történt . . . Szemébe néztem, mosolyogtam. — Rendben van. ígérem: nem mondom el senkinek . . . Az egy órás késés ellenére a kacsasült kitűnő volt. fi JAj. \ Ne pazarolja feleslegesen a meleget hanen inzuláltassa a házát, ha még nincsen. Komplett Insulation Service-ért hívja a Royal Craft-ot. Kérje Tibor Kovácsot. Tel: 663-5333. (91) OLCSÓ VILLANYSZERELÉS' Vállalok régi beszerelés újjá szerelését - javításokat, elektromos tűzhelyek és háztartási gépek beszerelését, karbantartását. HÍVÁSRA házhoz jövök azonnal. Tel: 633 -5644 Budapestről nemrég érkezett 30 éves fiatal nő, értelmes és csinos keresi komoly szándékú korban hozzáillő ddó fiatalember ismeretsé't. Válaszokat jólelkű“ gére a torontói kiadóba . rek. Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akar vásárolni, keresse fel I Tüske Meat & Delicatessen-t TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött 566 Bioor St. W. • 533-3453
