Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-12-24 / 688. szám

will Iá* MENORA * 1977 december 24. De nem igaz, hogy csak Patyolat. Hiszen lehet, hogy soha többé még a kezét sem érintheti. Itt kell maradnia, hogy miért, arról nem tud pontos ma­gyarázatot adni önmagának ... Tehát marad és a féle­lem állandósul benne, mint a tudatára nehezedő teher, latens lelkiállapot. Az egyik oka az, hogy a zsidók hasonlítanak egy­másra. Amikor először végigment Tel Aviv utcáin, mint­ha csupa ismerőst látott volna maga körül. Európai zsi­dókat, akik most rövid chakinadrágot viselnek és akta­táskát tartanak a kezükben. Minden palesztinai zsidó mintha mása volna valakinek, akit Európában látott. Szörnyű eset volt Mandeloviccsal. Mandelovics volt, bizonyos, hogy ő, de miért él még és miért változtatott nevet? S hogyan lehet, hogy nem ismerte fel? Mandelovics egyszer megállt előtte a Florentin ut­cán, a Mizráchi sarkán, ahol megrendelésre várt, mo­torja mellett állva, cigarettával a szájában. Meleg nyár volt, az egész környék izzott a naptól és nedves volt az izzadtságtól. — Haza kell vinni egy szekrényt, vállalja? — kér­dezte Mandelovics jiddisül. — Egy szekrényt? — kérdezte Juda Zákán. — Háromajtós, használt. — Az mindegy, hogy új, vagy használt — mormogta. Mandelovics megmondta a címét, Vjtek elátkozta. Hazudsz nyomorult, a te címed a majdaneki kremató­rium, ahol elégettek. Szemtelen voltál és lekentem ne­ked egy pofont, nekiestél a barakk szélének és kiloccsant az agyvelőd, a fejed a vaspántot érte és érthetetlenül gyenge lehetett a koponyacsontod. Wessely látta és rá­mordult, hogy vigye el a halálkommandósokhoz. Aztán Glocke vette elő és megmagyarázta, hogy bánjon szeii­­debben azzal az állati öklével. Mandelovics amugyis meg­halt volna, mert. már alig állt a lábán, dizentériát kapott és egy-két nap múlva be kellett volna terelni őt is a gáz­kamrába, magyarázta, amíg Glocke végre megértette. Mandelovicsot maga mögé kellett ültetnie a motor­­biciklire. Miért nem mondta neki, hogy foglalt, keres­sen más fuvarozót? Mert akkor talán gyanú ébredt volna fel benne. Újra rápillantott. Persze, hogy a Man­delovics, ugyanaz a beesett arc, apró szemek, hajlott orr és vastag száj, az alakja is olyan cingár és betegesnek látszik. Mi történik, ha útközben hátbaszurja? Igen, de a halottak nem tudnak ölni, s kétségtelen, hogy Mande­lovics halofctj már legalább három éve az. A szekrény nehéz volt, az augusztusi nap égető; verejtékben für­dőit, amikor felért a szekrénnyel a hátán a második emeletre. Mandelovicsot Grosznak hívják, felesége is van, aki apró, keshedt Ostjüdin, de elég bájos arca van és kedvesen hozott neki hideg vizet a . jégszekrényből. Uj olék, nehezen jutottad ehhez az egy szobához; Ausch­witzban szabadultak és maga honnan jött, kérdezte az asszony. Azt mondta, hogy Németországból, zsebrevágta a kialkudott szállítási díjat, megköszönte a vizet és sietve ment el. Miért lett Mandelovicsból Grosz és egyáltalán, miért él ez a Grosz? Miért nem bizonyult feleslegesnek, mint Mandelovics? Egyáltalában, van különbség? Van felesleges és szükséges zsidó? Most például, mi történt volna, ha megbotlik a lépcsőn és a szekrény lefordul a hátáról Mandelovics-Grosz fejére? Most már Grosz sem élne, mint Mandelovics. Azokban a pillanatokban, amikor Vitek ezekre a bor­zalmas következtetésekre jutott, váratlanul felbukkant az emlékezetében Lusja-Aliza-Patyolat; ha most itt vol­na és kiolvasná az agyában keringő zűrös gondolatokat, ’megszidná, lehordaná, amint tette mindig a bunkerben in Tudom kicsikém, nem szabad. Nem szabad gyilkos­nak lenni. De te tudod, nem vagyok az, hiszen emlékszel. Egyik nap jön a másik után, még egy költözködés, még egyszer szerződtetni az angro-szállitásban kiképzett bárom hordárt, még egy alkudozás a garázs-tulajdonos­­nai, aki a teherautóit gondozza, fizetni a két sofőrt és omasatlanul adni a pénzt Cáfrirának, mert az fontos, hogy ez a nő kitartson mellette, fi juttatni egy-két fon­tot Cádoknak, aki hűséges embere, szolgája. Tőle tudja meg a híreket Lusjárói; szeretett volna belerúgni, ami­kor közönyös pofával azt mesélte el, hogy Joel Kárni gyakori vendég lett Alizánál és az egész környék azt be­széli, hogy szeretik egymást. Haifán, az Achuzán töltik a péntek éjszakát és hétköznap, ha késő délután odaér­kezik az angol kocsiján, Afulába megy át vele és csak éjfél előtt viszi haza. Közben szállodában töltöttek két­­három órát. Szóval van már férfi az életében, hűtlenség, de azért nem tehet még szemrehányást neki, mert hiszen szakitottak, Aliza nem szereti őt többé, de ez voltakép­pen nem is igaz. Csak nem akarja szeretni, csak ki BARZILAY ISTVÁN : SZAKADÉK a akarja vetni őt önmagából,.de ez nem fog neki sikerülni. A szerelmüket nem ölheti ki magából, csak a Sátán em­lékétől akar szabadulni. Vitek tudja, hogy amig él, Aliza nem irthatja ki őt a húsából, az idegeiből, a szerelméből őt, aki visszahozta a pusztulásból az életbe, a rabszolga­ságból a szabadságba. Az élet szalad, Viteknek nincs sok öröme benne. Van bőven pénze, de nem tudja kedvére élvezni; van csinos barátnője, de közömbös számára, szükséglet, mint a táp­lálkozás. Van becsülete is ebben a külvárosi környezet­ben, csakhogy ő megveti ezt a környezetet. Az a világ, amely felé deÉ^yiltiödlwáWAéj. Acjpagyúri világ, an lyet Hahe4lÍNflrgentt<»''lájtottp «ltint, a történelem mély ben, sosem1 tér vissza: 8 itt van a sok egymáshoz hasonlitc ember. Azok, akik az emlékezetében élnek és azok, akik; kel találkozik. A halottak és az élők félelmetes hasonlat tossága. S mi történik, ha a halottak egyrésze feltámad és idejön? Azaz azok, akiket halottaknak hisz. Azoi­­minden emberi számítás szerint nem kerülhettek ki élvi a halálmasinából még azután sem, hogy Majdanekből ezres csoportokban átvitték őket Auschwitzba. Olva­sott eleget arról, hogy hány embert találtak az oroszok Auschwitzban és mi lett velük. Mi lesz, ha valamennyi idekerül és egyik-másik szembetalálkozik az utcán a Sá­tánnal ? A félelem állandó szörnyetegként vert tanyát benne és ez ellen nincs orvosság, csak pillanatnyi csillapító szer, mint például az angol nő a King Dávid szállodá­ban, vagy a vodka, amely elkábitja a tudatát. Ebben az országban sok vér folyik, zsidóké, araboké» angoloké. Az a kiszolgálónő megszökött az országból, mert félhe­tett attól, hogy az Écel, vagy Lechi, vagy a Hágáná megöleti. Vitold Blumenfeld, azaz Juda Zákán — mi­ért van az, hogy nem képes teljesen azonosítani magát azzal a Juda Zákán nevű telavivi hordárral? — tudja, mit ér az emberi élet. A saját élete sem ér egy lyukas garast sem. Miért van az, hogy az olyan ember, aki ismeri az élet jelentéktelenségét, mégis élni akar? Nem, szó sincs róla, nem akarja, hogy lelőjék, mint egy kutyát, élni sze­retne, jól, legényesen és vidáman. Kutya módjára meg­­dögleni lett volna alkalma elég, de a bikaerejével átta­posott mindenen és most itt van, épen, egészségesen. S menne is minden, ha a félelem érzése nem volna ilyen borzalmas. Nem is lehetne kibírni, ha nem tudná, hogy Lusja-Aliza meg fogja védeni, ha bajba kerül. Nem is kell hívnod, mondotta. Jelentkezni fogok a bíróságnál, így ígérte. Amit Patyolat igér, az szent és igaz. Rette­netes, hogy milyen magasban van fölötte, elérhetetlen. Pénteken éjjel együtt alszik Joel Kámi mérnökkel. Ilyenkor Juda Zákán birtokba veszi Cáfrirát és Lusját képzeli maga mellett, őt öleli, az ő sóhajait hallja. Te is velem vagy, hiába kéjeleg rajtad az idegen férfi. S ami­kor addig öleli az idegen nőt, amig mély álomba kergeti a kimerültség, legalább az álma nyugodt; csak reggel felé, amikor az ébrenlét első villódzásai visszahozzák a valóságba, jön elé újra a félelem. Jól behörpint a vod­­kas üvegbe ilyenkor és felugrik a motorra, persze lesze­reli róla a csomagszállító alkalmatosságot és ki a vi­lágba, mindegy, hogy hová, csak el a félelem elől, ön­maga elől, a Patyolat fehér keblének víziója elől. Nyá­ron távoli tengerparti strandokra szökik, túl Natanján, egész nap úszónadrágban és többet van a vízben, mint a napon, könnyű kalandokat élvez és nagyokat eszik. Este aztán hazadübörög és néha moziba is elmegy, akár Cáfrirával, aki olykor megveszi előre a jegyet. Most van 1946 novembere, egy éve, hogy Palesztiná­ban él és épp ilyen esős novemberi nap volt, amikor Meonotban meglátogatta; Vitek Musza Kohén éttermé­ben ül, zuhog az eső és nincs fuvar, s Rá gondol, amint a koncertdobogón mély pukkedlivel köszöni a tapsokat. Siralmas, szomorú látványt nyújt ilyenkor a tel-avivii külváros, az utcákon ömlik a víz, csak azok járnak kint. akiknek feltétlenül muszáj — jó, hogy Rá lehet gon­dolni, amint ül a zongorája előtt, s kifehérlik a ham­vas bőr a csipke-rengetegből, amely a karját-vállát lep­te, látta a keblek találkozázását is, s most nem a hi­degtől borzong, hanem a meztelen test vizió-emlékétől, ami felidéződik benne. MIÉRT SÜTNE OTTHON’ IGAZI FINOM .SÜTEMÉNYEK, TORTÁK ESKÜVŐKRE - BARMICVÓKRA - PARTYKRA ROYAL PATISSERIE & BAKERY NEL. Tel t 651-7689 732 St.Clair Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ TV - STEREO SZERVIZ , ELADAS Hívja Mr. TÓTH -ot — 15 éve — Torontóban 633 - 1332 Cádok is belép, elszalad a látomás, vajon mit akarsz, kis gnóm ? Mert persze odaül hozzá és teát rendel, tudja, amúgy is Juda Zákán számlájára írják. — Nincs semmi meló — mondja magas cérnahan­gon. — Ha nem áll el az eső, holnap sem lesz nagy vásár a piacon. Csütörtök a Cádok napja, akkor keresi meg a hétre­­valót. — Más újság nincs? — A lánynak tíz nap múlva van az esküvője Jóéi Káraival. Tíz nap múlva; alig töltötte be a tizenhetet és siet férjhezmenni. — Haifán telepszik le a mérnök? — Nem. Aliza jön ide a jövendőbeli apósa, Jechezkél Kárni házába. A második emeletre. — Már tíz nap múlva? — Előbb elutaznak Európába. Úgy hallottam, kül­detése van Jóéi Kárainak. December elején tartják a cionista kongresszust Baselben, ott találkoznak a Há­­gáná európai szervezői és beszerzői, Jóéi Kárainak is dolga lesz ott. Nem tudom pontosan, mi lesz a feladata. — S az esküvő? — Azt hiszem, Tel-Avivban lesz, a héten megtudom, melyik teremben- Látod azt a cingár alakot, aki chu­­muszt eszik? Jánkl Biebernek hívják, Kárni vállalkozó­nál dolgozik, vakoló. Ma zuhog az eső, nála sincs meló. Mesélte, hogy már mindnyájan jó szerencsét kívántak Jóéi mérnöknek. Amikor nem az angolokkal harcol ;s nincs Alizánál Haifán ... — Beszélj már, barom... — mordul rá —, ne rész­letezz ... — Hát akkor Jóéi Kárai ellenőrzi az apja vállalatá­nál az építkezéseket. A legtöbb házat ő tervezi. Az öreg Kárai pedig közlékeny muki, pláne, ha jiddisül beszél­het, mert ez a Jánkl egy olyan vuz-vuz skinázi, engem is jiddis viccekkel traktál, ő mesélte, hogy az öreg Kár­­m nem akarta, hogy Wolffék rendezzék az esküvőt, azok szegény művészemberek, a Kárni-családnak pedig meg sem kottyan párszáz fontot kiadni egy esküvőre. S úgy meséli ez a Bieber, már megtartották volna a lagzit a hónap elején, de azt akarják, hogy ott legyenek Kárni parancsnok-barátai, meg a nagyfejűek a Szochnuttól, s őket csak a hónap végén engedik ki Latrunból és Rá­­fiáchból. — Ezt honnan tudod te? Bejársz a Palestine Police­­hoz? — kérdezte és mosolyt produkált, csak éppen hogy kimutatva feléje a fogát. — Egyiket-másikat már kiengedték. Arról van szó, hogy szabadlábra helyezik a kongresszusi delegátusokat és a Szochnut vezetőit még a hó vége előtt. Nem akar­ják, hogy csúfot űzzenek az angolokból, képzelj el egy cionista kongresszust, Ráv Fisohmann, meg Mose Ser­tok, vagy Dávid Remez nélkül, tele lenne a világ, hogy azért maradtak távol, mert éppen koncentrációs tábor­ban ülnek Palesztinában. Ez a Cádok politizál, vékonyka eszét nem arra hasz­nálja, hogy valami tisztességes munkával keresse a ke­nyerét, hanem innen-onnan szedi össze a híreket, min­denkivel megtárgyalja a politikai pletykákat és zsidó államról fecseg. — Az fog itt történni, amit az angolok akarnak — morogja. — Akkor megdöglünk mindanyian, mint Auschwitz­ban — csattan fel a nyekergő hang. — Mert ezek sem jobbak, mint a nácik. Ezt mások is hallják, megtelik a levegő feszültség­gel, az angolokat szidni nagy hazafiúi buzgóságra vall Florentinen, Juda Zákán hallgatja őket és nem szól be­le. s ha nem zuhogna odakint, most itthagyná az egész bandát. — Hol van Cáfrirá? — kérdi Cádoktól. — Hazament, mert Abu standjában sincs most mun­ka, egyedül is ellátja, az árut letakarták ponyvával. Juda máris indul, fejére a kapucnit, bokáig ér az esőkabátja, nagy gumicsizma van a lábán. Pár méter ide a Cáfrirá szobája, öreg arab ház tetején. Ilyenkor ömlik a viz a háztetőre, ha az eresz nem birja, felgyűl és akkor cirokseprüvel kell lezuditani az utcára. De a szoba bent meleg, büdös petróleumlámpa ég benne, de, [i -ÚJ- ■>., ÍÍY ri^Tfri^^fcninmisig! George Interiors Kárpitos bútorok szakszerű készítése és javítása 20 éves gyakorlattal. Nagy választék szövet mintákban ANTIK SPECIALISTA. —;T. «///•/"'I ► . _______{ Akar ön is egy jó haj 7? Keresse fel Ligeti volt buda­pesti Váci utcai férfifodrászt. Hair Stylist ahol két I osztályú volt budapesti férfi fodrásznő is biztosítja a gyors és jó ki­szolgálást. Női hajvágások. Air condition. w-» *11 %_ Bilis BARBER SHOP MENS HAIR STYLIST 559 St.Clair W. Tel:653-3779 Dr CRISTA FABINYI Mrs ONROT a legmodernebb hollywoodi KOZMETIKAI eljárásokat alkalmazza. TANÍTVÁNYOK szakszerű kiképzése. 716 PALMERSTON AVE. Telefon: LEI - 6318. mégis meleg. Cáfrirá Ízletesen készíti a csipős-fűszeres keleti ételeket és nem lusta akár az esőben sem elsza­ladni a mészárszékbe húsért, szeret sürögni-forogni, a főzőkályha körül és még vendégeket is szokott hívni, olyankor Juda nincs jelen, csak a hatalmas testével, a gondolatai elkalandoznak és ül hallgatagon a Musszák, Cádokok, Ezrák, Báruchok között, akik annyira idege­nek a számára. Most is tőlük szökik, az étteremből, de nincs más hely, ahová mehet, mint Cáfrirá szobája, amiért ő fizeti a lakbért. Szűk ez a kör, Vitold Blumen­feld új világa. Mégis, jó lehúzni a gumicsizmát Cáfrirá­­nál, végigheveredni az ágyán és nézni, amint lassan, szakszerűen, a felingerelés szándékával vetkőzik, mert Cáfrirá tudja, mi a kötelessége, ha eltartója meglá­togatja. Az esküvő napján holdas volt az este és hűvös. A tengerparton olykor csipős nyugati szél süvített végig, a London Square nemrég ültetett fái recsegtek és haj­ladoztak. Juda Zákán nem érezte a hideget. Megbújha­tott volna teherautója sofőrfülkéjében. Az autó a sar­kon várta, a szállodához közel, amelynek éttermében már állt a mulatság, Aliza Krakkauer és Joel Kárni la­kodalma. Juda Zákán nem bujt el, a sétány tengerparti korlátjára dőlve nézte a vizet. Dagály volt, hullámok ostromolták a sétány magas kőfalát. Cigarettára vá­gyott, de lusta volt a keze, nem nyúlt a zsebébe. Éhes is volt, mert dél óta nem volt étel a gyomrában, de enni sem akart. Egyszerűen nem lenni akart, de mégis élni, eltűnni, de mégis megmaradni, elmenni innen, de mégis ittmaradni, semmilyen állapotban volt, most vált benne először tudatossá, hogy voltaképpen senkifia. Nincs neve és nincs személyazonossága, amit itt vi­sel, azt az utca ragasztotta rá. Csavargó, akit a rendes emberek társadalmából kivetett a történelemben és az emberek természetében beállt ördögi változás. Mi lenne, ha mindez nem következik be, ha a történelem langyo­san és unalmasan folyt volna, háború és fajpolitika nél­kül? Élné a világát a porosz—lengyel határon, a Ho­­henbergen birtok parasztjainak munkájából és sörfőzőt építene, mert apja is ezt a tervet forgatta a fejében, mielőtt... De mindaz a sok őrület bekövetkezett és Vi­told Blumenfeld nem épített sörfőzőt. Az egyetlen szál, ami a nem kivetett emberek társadalmához fűzi, most nagyon megfeszült, ki tudja, nem szakad-e el teljesen. Meg kell tudnia, hogy el szakad-e. Vajon nyugodt lesz Aliza Kárai asszony nászéjszakája? Nem fogja meg­zavarni Vitek szakállas feje? Odaférkőzöm közétek ma este is — ordítaná, de csak áll és némán bámulja a vizet. Valaki közeledik, odaring feléje a vékony kabátba burkolt, nyakát sállal védő utcalánya, messziről pillan­totta meg a magányos férfit az üres és hideg sétányon, jön felajánlkozni. Vitek nem várja meg, amig odaérke­zik, az autóhoz siet és felszáll rá. Bemelegíti a motort és csak akkor érzi, hogy alaposan átfázott, amikor lát­ja, mint párásodik lélegzetétől az autó ablaka. Felkattan az öngyújtó, az utcalányt pillantja meg kint, aki beszól, nem vinné-e el valahová? Lába ráfeszül a pedálra és a nehéz teherautó előreugrik, mint emberszagot érző tig­ris, amelyet még hozzá valami láthatatlan manó is sar­­kantyuz. Cádok egy este lefekvés után felolvasta, amit egy képeslapban írtak Joel Kárni és Aliza Krakkauer eskü­vőjéről, persze Joel Kárai a fontosabbik személy a tel­avivi újságirónő szemében, aki azt pletykálja, hogy je­len volt az esküvőn az angol hadsereg másféltucat le­szerelt zsidó őrnagya, a vőlegény baj társai és azon kí­vül zenei életünk néhány ismert alakja is, akik a tehet­séges Alizának a barátai; a menyasszony násznagyai Mici és Alfréd Wolff voltak, a Joel Káraié persze a szü­lei. Ott volt Jicchák Szádé, a Pálmách parancsnoka, s vele együtt valamennyi magasrangu tisztje is és amikor az esketési szertartásnak vége lett, váratlanul megér­kezett Mose Shertok, akit egy nappal azelőtt engedtek ki Latrunból és lelkesen ünnepelték, mint az angol had­sereg zsidó brigádjának szervezőjét. Shertok nagyszerű hangulatban volt és szellemességei közül az újságírónő feljegyezte, amit a brigád katonáiról mondott: Sok min­dent megtanultak, pipázni, whiskyt inni és autót ve­zetni, de egyet elfelejtettek, az angol nyelvet elsajátí­tani. És megtáncoltatta a menyasszonyt, mielőtt távo­zott, hogy megtegye az előkészületeket elutazásához a cionista világkongresszusra. Tizenegy óra tájban eltűnt a fiatal pár is, mert másnap reggel már repülőgépre ül­tek, amely Kárai mérnök küldetésének első állomására, Zürichbe vitte őket... MAGYAR GYÓGYSZERTÁR 378 Bloor Street West — Telefon: 923-4606 984 O’Connor Drive Tel: (416) 751-9277 Tulajdonos: MOLNÁR GYÖRGY A Cigány Étterem és Tavern Európai és Kanadai ételek 469 Bloor St. W. 921-6269 Déli 12-töl Business-lunch (ALLÉN PHARMACY) GYORS. UDVARIAS, GYÓGYSZERKÜLDÉS LELKIISMERETES, AZ (}HAZABA! RECEPT SZOLGALAT Nyakas Kati és Elek Zoltán gyógyszerészek Nyitva: hétköznapokon reggel 10-tŐl este 7-ig szombaton 10-tól délután 4-ig. Vasárnap és ünnepnapokon zárva. Volt már Ón a LEGYEN A VENDEGÜNK Asztalfoglalás a 597-0801 számon PATACSI CIPŐ SÁLON MagyaF—Import fehér, piros, kék és barna vászon kismama cipők raktáron 6—10 számig. $ 10.99$ 11.99 Postán ts bárhová Kanadában portokőltséggel együtt elíre kérjük beküldeni Postai, vagy Bank moneyorderrel Import námet gydgybetétes nfli- és férficipok extra széles lábakra isi 480 Bloor St W Toronto M5S 1X8 Ont Telefon: 533-8122 (K cydle & sport« L O O EGÉSZ ONtXrIÓBAN A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK sport telsz erei éssk KERÉKPÁROK 1169 BLOOR St., W. LE 6-9718

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents