Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)
1977-12-17 / 687. szám
1977 december 17. * MENORA 11. oldal 484-1259 484-4363 GREGUSIMRE DIPLOMÁS OPTIKUS 4833 SHERBROOKE STREET WEST KOVÁCS DENES: GLASS GYÖRGY diplomás optikus 5847 COTE DES NEIGES — MOTREAL 733-1161 ----- 733-5576 ELLENDALE MEDICAL BUILDING ALLIED TRAVEL _ BÜREAU Ltd. 11Összes repülő és hriOzüsi víllautok képviselete 5300 Cote des Neiges Rd. TEL733-4614, ---------------------------737-5210 Útlevelek * Vízumok * Hotelfoglalások Forintutalványok, gyors és pontos intézése. Mac lyarországi látogatások, olcsó csoportos IZRÁELI UTAZÁSOK Montreálból minden időben. Jegyek részletre, vagy kreditkártyára is fizethetők Részletes felvilágosításért hívjarKissné, Klárát ORTHOPEO SHOEMAJCER Lúdtalp betéteket fájós lábra készítek, gipsz után. 4658 DEC ARIÉ BLVD. Telefon: 489-3353 vagy 484-3022 KELENY HENRIK UTAZÁSI IRODA 2112 St. Lawience Blvd. (Sherbrooke sarok) Tel.: 845-3111 aaaflaafiflBd UJ KOSHER-IZRMtt RESTAURANT 4IYILT CHEZ LEÓN RESTAURANT JAFFA IZRAELI KÖZÉP-KELETI ÉS ORIENTÁL SPECIALITÁSOK. x X A tulajdonos Mrs. Chana magyarul is beszel. Reggeli, ebéd és vacsora. Nyitva reggel 8-tól éjjel 12-ig ^ Csütörtök és szombat este 8-tól HANGULATOS IZRAELI ZENEKAR Pentek este e's szombaton zárva 5955 VICTORIA A VE. Montreal TEL 737-9698 zxtcfS Elsőrendű munka, Férfi és nó'i szabó, javításokat is vállalok méret után készítek öltönyt SOLTI KÁROLY legfinomabb ANGOL ÉS OLASZ SZÖVETEKBŐL 5210 Bourret-Tel: 739-8380 martira Al flonstl 56 1 5 Cote des Neiges Tel: 733-4022 cash and carrie except weddings and funerals jj St.Lawrence Blvd. DECEMBER 3 1- én Zártkörű SZILVESZTER ESTET rendez Mehet e?ak előzetes asztalfoglalással t Lidiink biztosítani. Vacsora-dii egy pohár borral személyenként $ I 5.Tel: 845-56901 A h ü ly e A második világháború egyik láncos bombája — melyet féltünk, mint a halált s üdvözöltünk, mint szabaditót — elvitte mindenünket. A ruhatáramat, a könyveimet, ágyneműnket, étkészletünket és a sok porolni, takarítanivaló kacatokat A faragottnyelü indiai papírvágó kést, a halalakú vázát, a kukiluki levélnehezéket Velence látképével, a párizsi Notre Dame miniatűr torzóit, galvanizált bébikori papucsomat, a családi fényképeket... És elvitte a hülyét is. Ez utóbbi veszteség bizonyos megkönnyebbülést jelentett. A hülye: életnagyságű olajfestmény volt, piszkosszürke, spenótzöld és rántottasárga színekben tartva. Tizenöt év körüli sihedert ábrázolt, kinek cémavékony nyakán borzasztóan felfújt vízfej búslakodott, kimeredt, sárga, gurgula szemekkel; felpüffedt pókhasán összekulcsolta spárga ujjait és törökülésben pöffeszkedett egy gobelin párnán. Egy nagybátyám festette, ki építészmérnök lett később, de ifjú éveiben művésznek indult. Apám, aki az egész család mecénása volt, biztatásul vásárolta meg ezt a riasztó képet: a nagybátyám első s egyben utolsó munkáját olajban. Amikor apám hazahozta a hülyét s felakasztotta ebédlőnk falára, én azonnal hangos bömbölésbe fogtam. A sötétedő szobában a vízfejű torz, óriássá növekedett; felfalással fenyegette a faragott bútorokat. Nagyapa kongató faliórájának szerkezete is ijedtében felmondta a szolgálatot A kép ellen anyám oly eréllyel tiltakozott, hogy kitelepítettük a fürdőszobába és csak, ha nagybátyám nagyritkán vacsorára jött, hoztuk vissza sietve ebédlői díszhelyére. A fürdő gőze különös penészréteget bontott rá s lassan házunk büntető szimbólumává növekedett. Anyám gyakran jelentette ki: “Dénes, ha rossz leszel, odaadlak a hülyének!” Amikor, jóval később, a munkaszolgálat után hazatértem és kicsit kipihentem magam, első utunk a Deák-téri házhoz vezetett, ahová értékeinket rejtettük. Padlástól pincéig minden üszkös romokban hevert Koldusok lettünk. Egy kettészakadt fürdőszoba lelógatta csöveit, mint emberi beleket. Az ötödik emeleten, hullámzó padlón egy hintaszék ringott a mélység fölött. Egyébként nem maradt semmi. Csak piszok, bombaszilánkok, egy kettétépett játékmackó. És a romhalmaz közepén egy kép. A hülye. Még a kerete sem sérült meg. Ijesztőbb volt, mint valaha. A megsemmisülés fölött elégedetten trónolt. Mintha még mosolygott volna is. Hazavittük új társbérletünkbe, mint egyetlen emléket. A nappali falának átázott darabját egész jól elfedte. Az évek során ismét körénk gyülekeztek a kacatok. melyeket az emberiség egy része úgy gyűjt, mint mások a kincseket. Már megint volt levélnehezék, most Hévíz fürdőépületével, faragott ládikó, titkos fiókkal, cigarettanyomó kiselefánt és gumin ugráló tollmajom, amit a vurstliban nyertem céllövészeten. A pókhasú szörny jól érezte magát új birodalmában. Lassan a penészréteg is lekopott róla s már csak a kiskutyámat ijesztgettem vele: “Muki, ha rossz leszel, odaadlak á hülyének!” 1956. A hajnali szélsivításban, a felszántott keményre fagyott ugaron egy zászlótól búcsúztunk. A távolban már egy osztrák kutya vonított eszelősen. Csak egy-egy aktatáskát szorongattunk a kezünkben semmi holminkkal. Egy fél kenyér, két alsónadrág, fogkefe, egy üveg Konzum rum, véoé-papír, Kosztolányi összes versei és egy gombolyag spárga. Koldusok lettünk ismét. “De a hülye legalább otthon maradt!” — súgta a feleségem, vigasztalásnak szánva. Idekint — kacatok helyett — először üres üvegeket és dobozokat gyűjtöttünk. A feleségemnek nem volt szíve eldobálni a szép műanyag tégelyeket, plasztik tasakokat. De azután került ismét levélnehezék, az Eiffel torony képével, spanyol vas hamutál, faragott néger totemfej és merev spárgából csavart díszlovacska. Hanem képünk az nem volt. A nagynénim pár év előtt örömöt akart szerezni nekünk. Meghallotta, hogy a Nemzeti Bank alkalmanként családi képek kiküldését engedélyezi. Karácsonyra gondosan csomagolt, sokpecsétes, nagyalakú, lapos valamit kézbesített nekünk a postás. Szívdobogva bontogattuk a barna borítópapírokat, a karton védőlemezeket. Amikor a csomagolástól lemeztelenítettük a karácsonyi meglepetést, új kutyánk felborzolta szőrét s ínyét mutatva őrjöngő csaholásba fogott. A hülye volt. Remekül nézett ki. Mintha magára szedett volna egy-két kilót. A nagynéném egy hozzáértővel még restauráitatta is. Most ott lóg a nappaliban, müncheni lakásom díszhelyén. Sárga, gurgula szemeivel minden mozdulatunkat figyeli. Eddig átvészeltünk két világháborút és egy forradalmat. Nagybátyám, — a művész — azóta már meghalt. Odalett minden. A gyerekkor, a régi lakások ezer emléke. Elvesztettük nagymama fotográfiáját az ovál keretben, a kezeimhez szokott íróasztalt, plajbászfaragókat, az ágyat a csókkal, a ládát a titkos fiókkal, Kosztolányit a polcon, a fürdőszoba eszelős csapját és a füstölgő kályhát. Elveszett a szigligeti nyárfa, az Andrássy-úti eszpresszó és a gellert hegyi Citadella... Elveszett minden. De a hülye, — a hülye az megmaradt Hölgyeim és Uraim! Hét év Montreal és tizennégy év New York után már két hónapja Los Angeles-ben élek. Ilyen rövid idő alatt nem szokás ugyan végleges elhatározásokra jutni — én mégis megfogadtam: innen nem megyek többé sehová! Igazság szerint ide kellett volna rögtön jönni — hol napoztam én november végén a Cote des Neige-n, vagy a Second Avenue-n!? Mert az még csak hagyján — hogy mit szóltak volna az emberek, de hogy megfáztam volna fürdőtrikóban... Itt ez a veszély nem fenyeget. Arra kell viszont nagyon vigyázni, hogy napszúrást (!) ne kapjon az ember, tegnapelőtt például világrekord 92 fokot mértek. Ha vénségemre úszóbajnok leszek — az majd a kaliforniai télnek lesz köszönhető — én még ennyit csak a boldogságban úsztam (azon gyakori alkalmakkor, amikor éppen szerelmes voltam valakibe). Kétezer kilóméiért se vezettem két hónap alatt — amióta lemondtam még Montreálban a taxisofőrségről! Lehet, hogy ezért sem tartottam New York-ban autót, hogy kipihenten lássak neki a csúcsforgalomnak hat óra után hazafelé menet — Los Angeles-ben. Csak azt szeretném tudni: hová lett az a rengeteg pénz, amit ennyi év alatt meg kellett volna azon spóroljak — hogy nem volt autóm... A kenyérkereset érdekében annyit utazom naponta mint akármelyik jelenlegi magyar dolgozó Magyarországon — aki mondjuk Pécelen lakik és a budapesti Nemzeti Színház tagja. Vagy Budapesten lakik és a péceli Nemzetié...) Legfeljebb a rendőrök finomabbak itt. Nincs szúrós pillantás meg goromba trágár beszéd — itt fuvolázva adják a gyorshajtásért a tiketteket oda — nincs népnevelés az országúton. A további kilométerek esténként kerülnek az autómba — mert itt a magyarok sokat járnak össze, és mindenki mindenhonnan messze laki’- (Ha a véletlen úgy hozza és egyazon bérházban lakik néhány magyar — azok már régen haragban vannak). Ritka ember az akinek nincs saját háza. ( én nemcsak hogy ritka ember vagyok — de attól félek : még sokáig az is maradok!) A döntő különbség a New York-i és a Los Angeles-i magyarok között; New Yorkban a party után másnap beszélik ki egymást — itt még a party előtt! Szerintem ez az egészséges megoldás — mindenki előre kitombolja magát; mire másnap este odaérnek, már olyan nyájasak egymással az asszonyok, hogy ilyet még a világ egyik városában se láttam! Gondolom New York után minden város tisztának tűnik. Los Angeles-ben még gödrök sincsenek az úttesten — ahová a szemetet beledobálhatná az ember szemetes-sztrájk esetén... így legalább nem félek a tengelytöréstől, vagy ha gyanútlanul vezetek egy gödrön át és a fejem kijön az autó tetején. A szemem hamarabb kimeredhet: a vendéglőkben mindenütt rendkívül csinos fiatal lányok szolgálnak fel — az a legnagyobb ritkaság, ha valahol egy még mindig csinos idősebb hajadonhoz kerül az ember. Jegygyűrűnek még az árnyékát sem látni ( a filmkarrier érdekében) — már többször is keresztül-kasul vezettem Hollywoodon át, de még nem fedeztek fel engem se... Dehát még csak két hónapja Heczey Ivan J.REISZ BÉLYEG SZAKÜZLET ALBUMOK. BERAKÓS KÖNYVEK. KATALÓGUSOK Nagy választék * Vétel * Eladás Új cím. 4629 PARK AVE Új tel 843-7713 cirkusszal jár j ügyben BREUER \ % fordul bizalommal A biztonságosabb motorszánkó vezetőképző tanfolyammal dödik Ontario a következőket jav a biztonságos hószánkózás érdekében A motorszánkózás (snowmobiling) számos Ontario-beli lakos számára életformává vált, mert egészséges, élvezetes sport. Ugyancsak gyakran szükségesség a távoleső vidékeken vagy sürgősségi esetekben. Jelenleg Ön és családja megtanulhatja a motorszánkózás tudományát szakértőktől, a Driver Training Course (vezetőképző tanfolyam) során, melyet az Ontario Federation of Snowmobile Clubs (OFSC) ajánl, az Ontario Safety League és az Ontario Ministry of Transportation and Communications közreműködésével. A tanfolyamot 12 és 15 év közötti fiatalok, és olyan 16 éven felüli személyek részére tervezték, akik nem rendelkeznek Ontario Motor Vehicle Driver’s Licence-el (gépkocsivezetési engedély). A tanfolyamot elvégzett személyek jártassági bizonyítványt kapnak, amelyet érvényesként ismernek el motorszánkózási vezetési engedélyként bármely MTC gépkocsivezetői vizsgáztató központban 2.00 dollár díj ellenében. Teljes részletekért az OFSC Driver Training Course tanfolyamot illetően lépjen érintkezésbe az OFSC Driver Training Office hivatallal, R.R.No. 1, Jordán Station, Ontario LOR ISO Telefon: (416)562-4922. INGYEN KÉZIKÖNYV Szerezze be ingyen a “Snowmobiler’s Handbook” új kiadmány egy példányát mely a motorszánkózás szabályait, biztonsági tanácsokat, útvonal-felvilágosítást, jelzéseket, vezetőképző tanfolyamra vonatkozó információt, szél hűtési tényező táblázatot (wind-chill factor chart) és más hasznos tanácsot tartalmaz — kérje bármely MTC vezető vizsgáztatási központtól, vagy gépkocsivezetési . engedély-kibocsátó hivataltól. December közepétől kapható. James Snow, Minister of Transportation and Communications William Davis, Premier Province of Ontario
