Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)
1977-12-10 / 686. szám
1977 december 10. * MENORA 9. oldal AZ “ÚJ FIL OZÓFUSOK” A nagy világlapok, magazinok állandó vissztáró' tárnája az ói filozófia amely Franciaországból indul el. Ezt az ismertetést az Irodalmi Újságból vettük át. Ma egész Franciaország, pontosabban az egész francia szellemi élet róluk beszél. Az ..új filozófusokról". Párizs intellektuális köreiben, a jobb- és baloldalon avagy a centrumban csak az ó nézeteiket tárgyalják, vitatják. Az „új filozófiát". Kik az „új filozófusok"? Egy tucatnyi, többnyire fiatal s majdnem kivétel nélkül a legeslegszélsóbb balról visszafordult (vagy még balrább pörgött?) francia gondolkozó. aki megpróbál véglegesen leszámolni a XIX. századdal, nevezetesen Marxszal s a marxizmus keleti megnyilvánulásával. Az „új filozófia" tehát új szellemi divat, amint ellenfelei állítják? Minden bizonnyal az. De próbáljíik meg a divat szót rosszalló zönge nélkül ejteni Honnan jönnek az „új filozófusok": Clavel. Glucksmann. B.-H. Lévv. Jambet, Lardreau, Beneisi. Delié. Neme s a többiek? Majdnem mindannyian egyetemi vagy középiskolai filozófia-tanárok, akik — majdnem kivétel nélkül — szélsőséges marxisták — maoisták, trockisták — voltak, s mint ilyenek az 1968 májusi diákforradalom tevékeny résztvevői Párizsban: a polgári társadalom és a kapitalizmus — amelyet továbbra is visszautasítanak — kíméletlen bírálói. S végül — politikai-filozófiai gondolkozásuk fordulópontja: meghallötták a szovjet kényszermunkatáborok és* elmegyógyintézetek politikai foglyainak kiáltását meghallgatták, megértették s a magukévá tették Szolzsenyicin tanúságtételét. S mindebből — levonták a tanulságot. Ez a tanulság a filozófiájuk. — az „új filozófia". Részletezzük kicsit: a ma "új filozófusoknak nevezet fiatal gondolkozók. írók 1968* májusában és Mao „kulturális forradalmában" — s nyilván a „permanens forradalom" elmétekben is — a sztálinizmussal kompromittált s mindet;, desztálinizáció ellenére is a sztálinizmus kátyújában megrekedt szovjet kommunizmus forradalmibb, haladóbb változatát vélték felfedezni: a Szovjetuniót s egyben a francia kommunista pártot — nem csak Maora. de Leninre és Marxra is hivatkozva — balról támadták, a kommunista párt dogmatikusainak nem kis bosszúságára. Forradalmiságukban találkoztak ' a legkülönbözőbb marginális társadalmi megmozdulásokkal is. A legfontosabb hatás az „új filozófusok Vra: a szovjet ellenzékieké. — nevezetesen Szolzsenyiciné. A Gulág szigetvilága az „új filozófusok" politikai, szociológiai és történelmi fejtegetéseinek kiinduló pontja és alapja. Szolzsenyicin nem azt rója fel a szovjet vezetőknek s a büntető-táborok hóhérainak, hogy eltértek a marxi elméletektől s meghamisították a szocializmust: a baj nem csak a sztálinizmusból, a — hanem már Leninből, s Leninen túl. Marxból, a marxizmusból... Sót a marxizmuson is túl: a felvilágosodás eszméiből: a felvilágosult abszolutizmus és a forradalmi jakobinizmus. akárcsak a polgári liberalizmus egyenes vonalon Marxhoz, s Marxtól ugyancsak egyenesen a kommunista kényszermunkatáborok poklához vezet. Amit Bernard-Henry Lévy így fogalmaz meg: „A Gulág úgy marxista, mint ahogy Auschwitz náci." S könyvének egy másik fejezetében: „Mi a Gulág? A Felvilágosodás — tolerancia nélkül. Mi az ötéves terv? A polgári gazdálkodás, megtetőzve terrorral és rendőrséggel." Egy új jobboldal reakciós érvelése volna ez. — amint az “új filozófia" dühös fiataljainak nem kevésbé dühös — s nem feltétlenül marxista — ellenfelei mondják? Nem valószínű. Inkább leszámolás az illúziókkal, s szembeszállás minden olyan „felszabadító" elmélettel, amely az elnyomáshoz vezet. Az „új filozófusok" nem azt mondják — mint oly sok szovjetellenes, de magát mégis szocialistának, marxistának valló értelmiségi —. hogy: a Szovjetunióban elárulták a szocializmust, a marxizmust, ezért alakult ki ilyen rossz és embertelen rendszer. — hanem, hogy a Szovjetunióban egyáltalában nem árulták el. nagyon is jól megvalósították a szocializmust, a marxizmust — s ezért van Gulág. ezért rossz, ezért elviselhetetlen a rendszer. amely maoista változatában is iszonyatos elnyomáshoz vezetett, s amelynek eurokommunista irányzataitól sem lehel sokkal több jót várni. A marxizmus elvetése az „új filozófusok" közös nevezője. Ezen túl is van közös vonásuk, de következtetéseik többnyire eltérőek. * Az „új filozófusok"-nak nincsen új filozófiájuk, csak filozófiai magatartásuk az elhatalmasodott hazugsággal szemben. Az az ismertető anyag, amelyet az alábbiakban közlünk s amely’ legkevésbé sem lép fel a teljesség igényével, nem állásfoglalás akar lenni, hanem tájékoztatás. Dokumentáció. LEHOCZKY GERGELY Bemutató Marx meghall. Ez Jean-Marie Benoist 1970-ben megjelent könyvének cime. Nem valószínű, hogy éppen ez a könyv jelenti az „új filozófia" kezdetét, de a cim előrevetíti a csak néhány hónapja „új filozófusok"-nak nevezett gondolkodók munkáinak lényegét. (Az iskola tagjai egyébként a leghatározottabban tiltakoznak az iskola név és a beskatulyázás ellen.) Jean-Marie Benoist ritka kivétel az „új filozófusok" között: sosem volt marxista, de még maoista sem. Amit némely társa fel is ró neki, — így például Guy Lardreau. aki szerint a marxizmust csak akkor lehet igazán bírálni és elvetni, ha az ember előzőleg benne élt s megjárta dialektikájának kacskaringós útjait. Guy Lardreau 1973- ban megjelent Az aranymajom című könyvében vázolta fel a marxizmus kritikáját. " A marxizmusból lutott el a marxizmus tagadásáig Philippe Néma (A strukturális embert is. Francotse Lévy szintén politikai kiábrándultságában írta meg a szegról-végról az „új filozófia" egyre szaporodó művei közé sorolható könyvét: Kari Marx: egy német polgár története. Ez a könw azonban elsősorban személyében támadja „Kari Kapital"-t. mint képmutató s jellemtelen egyszerre kis- és A törvényhozás bizonyos változásokat vont maga után az MS program alaprendelkezéseiben Általában, a jogosultságra és fizetésre vonatkozó rendelkezések javultak. Most pontosabban tükrözik a lehetőségeit vagy nehézségeit annak, hogy — az MS kérelmező lakhely szerinti tartományában — hogyan lehet munkát találni, illetve munkaviszonyban maradni. A parlament határozata értelmében, mindazok, akik olyan területen élnek, ahol magas a munkanélküliség, bizonyos előnyöket fognak élvezni azokkal szemben, akiknek a lakhelyén kedvezőbbek az elhelyezkedési lehetőségek. MINDEZ HELYÉNVALÓ. DE MIT JELENT EZ ANNAK A SZÁMÁRA, AKI MOST VESZTETTE EL AZ ÁLLÁSÁT ? December 4.-én a jogosultság követelményei megváltoznak. Olyan területeken, ahol alacsony a munkanélküliség, a kérelmezőknek 14 hetes biztosított alkalmazásra lesz szükségük, hogy MS kedvezményben részeülhessenek. Ez csupán azokon a területeken lesz érvényes, ahol könnyebb állást szerezni és azt megtartani. Olyan területeken, ahol magas a munkanélküliség, a kérelmezőknek mindössze 10 hétre lesz szükségük ahhoz, hogy jogosultságot nyerjenek. December 4.-ig azonban a belépési követelmények mindenütt változatlanok maradnak. BEFOLYÁSOLJA-E MINDEZ A VÁRAKOZÁSI IDŐTARTAMOT\ Nem. A 2 hetes alap várakozási időtartam változatlan marad mindenütt. Ugyanez az várakozási időtartam vonatkozik azokra a személyekre is. akik ok nélkül hagyták ott állásukat, vagy akiknek magatartásbeli okokból mondtak fel. Ilyen esetekben a kérelmezőnek az alkalmazás megszűnésétől számított 8 hétig kell várakoznia a kedvezmény folyósítására. MEDDIG KAPHAT VALAKI MUNKANÉLKÜLI SEGÉLYT? nagypolgárt, — cikkeiből és levelezéséből vett idézetek alapján. Clavel ..Dráka Marx Úr. én igen nagyra becsülöm önt. de gondolatai aggodalmat keltenek bennem az emberek szabadságáért." (Proudhon.) A múltszázadbeli anarchizáló közgazdász és társadalomtudós (aki később Marxot, kevésbé udvariasan, „a szocializmus galandférgé"-nek nevezte) eme 1844-ben (tehát 4 évvel a Kiáltvány és 28 évvel A Tőke előtt) Marxhoz intézett levelét Maurice Clavel idézi. Nem könnyű címkét ragasztani Maurice Clavel-re. az „új filozófusok" egyik idősebb — 50 feletti — gondolkozójára. s a csoport — ha ugyan az iskola szót csoporttal lehet helyettesíteni — vezéregyéniségére. Clavel nem egymás mán hanem egyszerre Hídon «MnUóta és maoista, hívó. buzgó katolikus és ultrabalos forradalmár lenni. A kínai „kulturális - forradalomban" valamilyen erkölcsitársadalmi megújulás. 1968 májusának francia diákforrongásaiban egy keresztény-szellemi magatartás VAN-E VÁLTOZÁS AZ ANYASÁGI BETEGSÉGI VEGY ÖREGSÉGI (65 ÉLETEV BETÖLTÉSE) SEGÉLYNÉL? A betegségi segélyt csak a kérelmezés első 39 hetében fizették. Most a teljes segélyezési időtartamon belül bármikor fizethető. A 15 hetes anyasági és a speciális, egy alkalommal fizetendő. — a 3 heti segéllyel egyenértékű öregségi juttatás (65 év betöltése) változatlan marad. Ugyanazok a személyek és ugyanolyan mértékben fizetik majd ezt a programot és a munkanélküli segélyre biztosított állások is ugyanazok maradnak. UGYANABBAN AZ MS HIVATALBAN KELL MAJD JELENTKEZNI? Igen. Amíg az MS és a Kanadai Munkaerői Központok nem egyesülnek, nem következik be változás. A Munkanélküli Segélyezési Bizottság és a Munkaerő' és Bevándorlási Minisztériumbői alakult a Kanadai Munkaerő és Bevándorlási Bizottság . Egy ideig még változatlan ok maradnak a helyi Munkanélküli Segélyezési Hivatalok vagy Kanadai Munkaerő Központok. Egyesítésük után majd Kanadai Alkalmazási Központnak fogják hívni azokat. kialakulásának lehetőségét vélte felfedezni. Sosem volt marxista, s noha baloldali forradalmárnak vallotta — s vallja — magát, a marxizmussal egyezkedő Egyházat heves vitairatokban támadta: a maoizmusból. úgy látszik, teljesen kiábrándult. A hegeli dialektika bírálata után Clavel a materialista dialektika „logikai szörnyszülöttjének" kritikáját, s általában a materialista, marxi társadalomelmélet kritikáját fejti ki. A marxizmus gyakorlatáról szólva felveti a kérdést: „vajon nincs-e a marxista gondolatban valamilyen vírus, amely mindannyiunkat egymás hekusává és vádlójává tesz?" Felszabadulás Philippe Seilers.- A marxizmus csak a hatalom megszerzésére szolgál, s nem a hatalom — annak megszerzése után való — kétségbevonására. Maurice Clavel.- Ez igaz, de a marxizmus ettől még nem holmi puccs-leóridn alapul, mdrcsak azért sem. mert felforgató eszméibe igyekszik az egész emberiségei bevonni. Akkor viszont mennyiben rossz? Szerintem a következőkben.- Marx az emberi esszenciának a birtoklás állal való. eredendő elidegenedéséről beszél, s ennek az emberi esszenciának a gazdasági forradalom által való vlsszahódlldsdról, — az egyszerűen anyagelvúvé tett hegeli legfelsőbb ésszerűség nevében. Tehát a gazdasági forradalom után mindennek jól kell mennie, minthogy az ember mégtaldha eredeti ártatlanságát. Igen. de akkor -— vigyázat! — a legkisebb ..elhallás", a legapróbb hiba is halmeresztő szörnyűséggé válik, hiszen nincs rá semmiféle magyarázat. S ebből mi származik? A szükségszerű pokol. Mégsem lehel véletlennek tartani, hogy a moszkvai perek a leghorzalrrjsabban vallásos szóhasználattal éllek: „sátáni". ..ördögi", stb. Ez elkerülhetetlen volt. A marxizmusban tehát nincsen valamilyen nem-tudom-milyen forráshoz visszavezető, korrekcióra szoruló ..elhajlás", — óh. sirnivaló gondolat. — mert maga a forrás van megmérgézve. Melyek továbbá a marxista akció rugói az embernél, az emberben? Igen mélyen vannak s ezért érthető Marx sikere: a Történelem egyetemes törvényévé tételével az abszolút Jó-nak és az abszolút Rossz-nak — proletariátusnak és burzsoáziának - egy manicheista rendszere alakul ki: s ugye. micsoda erőt ad egv küzdelem, amelyben az ember sosem kételkedik önmagában. Végül, hála a Dialektika gigantikus ugrabugrálásainak. miszerint elérkeztünk az ..osztdlyharc végső stádiumához", ez a proletariátus és a tőke közötti konfliktus, ez a végső és döntő ellentmondás az emberiségnek egy önmagával való tf kibéküléséhez vezet.Ezért az elkötelezett marxistának mindenkivel szemben két nagy előnye volt: kielégítette mind abszolút agresszivitásra, mind pedig totális békére való szükségletét. Ez az ember egész infantilis nárcisszizmusdnak hízelgett, — a kisbabának, aki tör-zúz. aztán pedig anyja kibékítő ölébe menekül. Mindebből majdnem véglegesen arra merek következtetni, hogy a marxizmus I lejárta magát." A hatalom ellen ..Franciaországban jelenleg egy új filozófus és nemfilozófus nemzedék kel fel a konformizmusok, hazugságok és képmutatások ellen. Ezek a gondolkodók úgy vélik, hogy a scientizmus és az embertudományi rendszerek — a marxista elméleteket beleértve — csapdák és szellemi börtönök voltak. Ezeknek a féregrágta egyházaknak az ásatag skolasztikája s embertelen inkvizíciói, és a gyáva szemforgatók ellen be kell vetni a fegyvertelen értelmiségiek egyetlen s utolsó erejét: a filozófiai reménykedést, az emberi jogok halaszthatatlan, büszke követelését." (Jean-Marie Benoist egy vitacikkéből Bernard-Heniy Lévy: Az embezaicn barbárság ÚGY HALLOTTAM BIZONYOS VÁLTOZÁSOK TÖRTÉNTEK A MUNKANÉLKÜLI SEGÉLLYEL KAPCSOLATBAN, MONDJA EL MI ÚJSÁG A régi maximum 51 hét volt. Az új maximum 50 hét. Szeptember I. óta azonban, a segélyre való jogosultság időtartama (hetek száma) tükrözi a kérelmező lakhelyén mutatkozó munkanélküliség arányát. Jelenleg, a munkanélküliség felmérésére, Kanadát 16 gazdasági területre osztottuk fel. A későbbiek folyamán, 1978 - ban. a program finomítása céljából, 54 gazdasági területre lógjuk felosztani, hogy az MS meg hivebben tükrözze a helyi munkaerőpiac helyzetét. UGYANAZT AZ ÖSSZEGET FOGJÁK- E FOLYÓSÍTANI? felies mértekben. Az MS-illetmény 2/*3-át teszi ki a biztosított Dolgozni emberekkel akik dolgozni akarnak 1 w. Employment and Emploiet Immigration Canada Immigration Canada :lage s heti jövedelmének. \ maximum SI4 adólevonás nélkül. Bud Cullen Minister Bud Cullen Ministre Bernard-Henrv Lévy 29 éves: egy nagy kiadóvállalatnál (Grasset) három filozófiai sorozatot vezet. Az „új filozófusok" könyvei nagyrészt ezekben a sorozatokban jelennek meg. Itt adta ki maga Bernard-Henry Lévy is Az emberarcú barbárság című könyvét: az „új filozófia" legliraibb. legkeserűbb, legromantikusabb és legpesszimistább megnyilatkozását, amely — Glucksmann könyvei mellett — a legnagyobb visszhangot is keltette. Bernard-Henry Lévy kifejti, hogy a baloldal — beleértve az ultrabalos forradalmárokat is — a „Mester" (a „Herceg". a „Hatalom”. — s mindezt talán -fordíthatjuk a „Gazda", az „Uralkodó" vagy egyszerűen a „Totalitárius rendszer" kifejezésekkel is) fogalmát megfoghatatlannak és mindenhatónak tartja. A „Hatalom" a társadalmak eredendő bűne. s minden forradalom szükségszerűen új szolgaságba vezet. A teljes szabadság hirdetése sem egyéb. mint a hatalom-vágy álarca. Az emberiség nem holmi birtokrendszer és az ebből fakadó kizsákmányoló rendszer miatt idővel megromlott aranykorból indult történelmi útjára.- már a kezdetek kezdetén olt volt az Állam, a Törvény, hogy meg is maradjon, örökre, amig csak társadalom lesz és történelem. Ezt félreismerni egyszerű önáltatás, naiv optimizmus. ..A szocializmus az optimizmusnak nem csupán egy változata, hanem a legdurvább karikatúrája: csalásainak beteljesedése, hazugságainak enciklopédiája. Ezt a következő egyszerű posztulátumban lehet összefoglalni: a történelem legragyogóbb előrehaladásában éppúgy mint legtragikusabb kitérőiben, úgy. ahogy jön. mindig a Jó hordozója. a legjobb letéteményese az elkerülhetetlen forradalom biztonságos és áldott útján. (...) Egy szocialista nem feleit el. nem bánt meg. nem tagad meg semmit.- a történelem valamennyi viszontagságát iziben valamilyen gigantikus Emlékezetbe táplálja be. amely Emlékezetnek» éber őre és archívistáia akar lenni. Nem tudja, mi a kudarc, mi az igazi, teljes vereség: csak valamilyen titokzatos és kiismerhetetlen, de mégis kétségbevonhatatlan végeredménnyel kecsegtető küzdelem késedelmeire, szakaszaira, taktikázására vagy visszavonulásaira gondol. (...) Szókincse is telítve van finomkodóan szemérmes kifejezésekkel, amelyeket megmosolyoghatnánk, ha nem takarnának gyakran tragikus eseményeket.- egy választási visszaesés mindig a népi erők ..előretörése" '•vagy ..haladása": a párizsi kommün is szép helyen szerepel a nemzetközi munkásmozgalom ..elvitathatatlan győzelmei" közöijt- Sztálin bűnei: elhajlásoknak" tekinti .—.^eftát ..leckéknek", akárcsak a tragédiákat, a ..példás" eseteket, az eltévelyedéseket: néha még a hitleri borzalmat is. mint a burzsoázia ..botlását" állítják be. mint annak fatális és maidnemhogy szerencsés ..tévedését". — szerencséset, amennyiben leleplezte a burzsoázia igazi arculatát. Egy szocialista nem ismer olyan Rosszat, ami ne a Jó árnyéka lenne, s olyan visszakozó lépést, amely ne kél győzedelmes előrelépés ára vagy előlegezett feltétele lenne. " (B—H. Lévy: Az emberarcú barbárság) A progresszivizmus. a haladásba vetett vakhit a technokrácia egyre szorongatóbb hatalmához vezet, a kötelező optimizmus megakadályozza az egészséges és felszabadító pesszimizmus megnyilvánulását. A szocializmus, akárcsak a kapitalizmus, a racionalizmus leszármazottja, de nem a kapitalizmus alternatívája, hanem annak egy kevésbé sikerült, totalitáriusabbra. kényszermunkatáborokkal szigorítottra alakult formája. Mindenki ismeri azt a szövegel, amelyben Marx a vallásnak — amelyet mint a beletörődés iskoláját és a beleegyezés propedeutitumát. a nép ópiumát itél el. — egyúttal valóságos dicséretéi is zengi- az elnyomott teremtmény sóhajának nevezi. Nos. ezt a szövegel akarom kommentálni s átírni, amennviben mindenhová, ahová Marx vallást irt. én marxizmust leszek A szöveget, részleteiben elemezve, szerzője ellen akarom fordítani. Kiderül, hogy ha a marxizmust a kereszténység karikatúrájának nevezzük, még nem mondtunk elegei A marxizmus jelenleg a kereszténység helyébe lépett s betölti annak teljes hivatását. A vallás, mondja Marx. a világ általános teóriája.. Nos. a marxizmus is az. s ennek nap mint nap újabb konkrét bizonyítékát adja. Mint a tőke felhalmozásának oktató elmélete, a liberalizmus ellentmondásainak tökéletes analitikai szerszáma, amely főleg annak számára nélkülözhetetlen, aki a történelem fejleménveit kívánja periódusokra osztani és beskatulyázni, a marxizmus már rég az ideológiák senkiföldjére került, a mindenféle szakértők és a legkülönbözőbb irányzatokat képviselő politikusok köztulajdonába (...) Vége van már annak az időnek, mikor a marxizmus duzzogva s kommentár nélkül utasította a pszichoanalízist az ideológiák gyehennáidba, nem múlik el esztendő anélkül, hogv nehézkes és komoly tanulmányok ne jelennének meg a freudi seb marxista ..kezelésére". Elmúlt az az idő is. amikor csak népi és proletár irodalom jöhetett számba s a másfajta literatúrát csak futólag s mintegy titkon érintették, a modern marxisták elméleteiben az ..irodalmi termelés"-he beszámítják a ..polgári" ízlés termékeit is (...) Van marxista urbanizmus. marxista esztétika, marxista numizmatika Nincs az emberi tudásnak egyetlen olyan területe sem. ahová a marxizmus elfelejtett volna behatolni. Nincs egyetlen olyan kulturális front, ahová kutatókat ne küldene azzal a feladattal, hogy ott — amint a zsargonban mondják — ..közbelépjenek" (...) Lehet-e ez ellen a szükségszerűen totálitárius állammá és vallássá fejlődött marxizmus ellen tevékenyen fellépni'' Bemard—Henry Lévy szerint: nem Nem. mert a marxizmus az uralkodás, az elnyomás, a hatalom nagy elméleté a hatalom pedig immanens, mindenható, s mindenütt <e!en van: fatalitás. amely ellen sem egyéni lázadás sem kollektív felkelés nem használ „Természetes állap.'/ Folytatás a kozetltelő oldalon