Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-12-10 / 686. szám

1977 december 10. * MENORA 3. oldal KIK LESZNEK OTT KAIRÓBAN? Két —egymással is harcoló "egységfront" született Egyiptom ellen \ közmondás szerint minden csoda három napig tort. Ennek értelmében lassan kezdi tudo­másulvenni a világ a megválto­zott közelkeleti helyzetet. Szádát Jeruzsálemben járt, de facto el­ismerte nem csak Izraelt, ha­nem azt is. hogy annak főváro­sa Jeruzsálem. Barátjának ne­vezte Begin miniszterelnököt és Arik Sharont a tábornokot, aki négy évvel ezelőtt a szuezi csatornán átkelve foglyul ej­tette Szádát legjobban felszerelt hadseregét. Mivel a közönség állandó új és új szenzációkhoz van szoktatva, szinte már elé­gedetlenkednek az emberek, hogy két hét óta semmi új. vi­lágrengető esemény/ fejlemény nem volt. Szovjetunióval. Ezzel visszahoz­ta azt a Szovjetuniót a közelke­leti térségbe, amit a korábbi amerikai adminisztráció már ki­szorított onnan. Ebben a fogal­mazásban különben Szádát el­nök úr is egyetért velünk. Az interjúnak ezzel az utolsó mondatával értünk el a dolog lényegéhez. Az Egyesült Álla­mok elnöke olyan jószándékú, tisztességes ember, amilyen régóta nem ült a Fehér Ház címeres karosszékében. Az Egyesült államok jelenlegi elnöke olyan amatőrje a vi­lágpolitikának. amelyhez hason­ló. még Gerard Fordot is bele­számítva. régen ült az Egyesült Államok székében. Az ese­mények alakulásának különös százszázalékos. Szádát a Kneszet ülésén még azt hangoztatta, hogy nem egyiptomi különbé­kéről jött tárgyalni, ma pedig már mindenki tudja, hogy igen­is előrehaladott különbéke tár­gyalások folynak. Begin igen merevnek bizonyult politikai feltételeiben kijelentvén, hogy sem teljes te­rületi visszavonulásról, sem Palesztin állam felállításáról nem lehet szó. Ma már viszont tudjuk, hogy a sólyomnak kiki­áltott izraeli kormány, sőt ezen túlmenően még a Nemzeti Vallásos Párt is. jelentős enged­ményekre hajlandó egy béke ér­dekében. \ részletekre vo­natkozólag e pillanatban még csak találgatások folynak, de Hát persze, hogy nem volt. Ahhoz, hogy a politikai világ megemésszen egy ilyen válto­zást. hetekre van szükség, nem * csak azért, mert nem lehet futó­lépésben járni végig a történel­met. hanem mert ahhoz is idő kell. hogy egyáltalán átgondol­ják mi is történt. A Menorában az elmúlt két hét folyamán igyekeztünk nap­ról napra, sőt óráról órára követni nyomon az eseménye­ket. s a kísérőjelenségek érté­kelésének csak másodrangú sze­rep jutott. Pedig ha mélyére né­zünk annak, hogy mi robban­totta ki a váratlan látogatást és az utána következő fejlemé­nyeket. úgy még nagyobb szen­zációkra bukkanhatunk, mint ami az újságok első oldalain megjelent. Mert mégis mi okozhatta azt. hogy Szádát hirtelen elszánta magát erre az utazásra. Semmi­képpen az. hogy hirtelen feltá­madt benne a zsidók iránti sze­relem. sőt még az sem. ami kü­lönben kézenfekvő feltevés lenne, hogy országa olyan gazdasági csődben van. amely­ből hadikészülődés nélkül lehet csak kikászálódni. \ valódi okot. Mose Dajan izraeli külügyminiszter mon­dotta el. akit a német televízió interjúvolt meg és a riporter arról faggatta; mi a véleménye a myugateurópai államok Izraellel kapcsolatos politikájá­ról. Dajan válasza lesújtó volt a német hallgatók számára. —“Véleményünk a le! leg­rosszabb—mondotta—. eu­rópai gazdasági únio országai egyoldalú arab-barát politiká­jukkal több kárt csináltak, mint hasznot.“ \ német szpiker menteni próbálva ami menthető. így ad­ta fel a következő kérdést. — Azt mondják, hogy Izrael­nek csak egyetlen megbizható barátja van a világban s ez az Egyesült Államok. A külügymi­niszter úr nem talál kritizálni valót az amerikai politikában?- Dehogynem válaszolta Dajan. Az amerikai politikát meg jobban kritizáljuk, mint a nyugateurópait. Carter elnök rettenetes hibát követett el. ami­kor egy hónappal ezelőtt közös nyilatkozatot bocsájtott ki a grimasza, hogy a rendkívüli for­dulatot. éppen ez az ügyetlenség okozta. Szádát régen keresi már a békés megoldást Izraellel és kiszámította, hogy ebben ki­zárólag csak az Egyesült Álla­mok segítségére számíthat, hi­szen a Szovjetuniónak nem a béke, hanem a háborús állapot fenntartása az érdeke. A Szov­jetunió tengeri szempontból el­zárt hatalom, amelynek ha vi­lágdomináló célját el akarja érni. ki kell jutnia a nagy óce­ánokra. S hiába van úgy az északi tengeren, mint Vla­­divosztoknál jól felszerelt kikö­tője. ezek az év nagy részében használhatatlanok. vagyis Oroszország csak akkor érheti el világdomináló szerepét, ha olyan katonai fontosságú pon­tokat. mint a Dardanellák, a Szuezi csatorna, az Adeni öböl birtokol. Az u.n. mérsékelt arab orszá­gok Egyiptom. Szaudi Arábia. Jordánia, Marokkó. Tunisz ve­zetői már régen rájöttek, hogy a szovjet domináció sokkal ve­szélyesebb részükre, mint Izrael. Vagyis a zsidó állam elleni “jihadnak“ szent háborúnak, csak addig van értelme, amíg az amerikaiak gazdasági és diplo­máciai támogatására lehet szá­mítani a Szovjetunió ellen. Ha azonban Amerika úgy kíván bé­két teremteni a közelkeleten. hogy egyébb előnyökért — pél­dául általános lefegyverzé­sért— cserébe eltűri sőt tá­mogatja a Szovjetuniót a kö­zelkeleti térségben, úgy ez a szent háború jelentőségében eltörpül. Kiderült. hogy Egyiptom és Izráel félnek ugyan egymástól, de nem annyira mint amennyire bárme­lyik is fél a szovjettől. Szádát akkor határozta el véglegesen a Jeruzsálemi utat. amikor Carter hajlandó lett volna a szovjetet visszaereszteni a szuezi csatorna környékére. Most már. hogy a lázas ünneplés elült, higgadt fejjel is megállapíthatjuk, hogy a jeru­zsálemi találkozó nem csak hogy sikeres volt. hanem még annál is sikeresebb volt. mint az első pillanatban tűnt. Egyik fél sem volt ugyan hajlandó ajtós­tól rohanni a házba. De úgy tűnik, hogy a megegyezés mégis annyi biztosra vehető, hogy Izrael hajlandó kiüríteni a Sinai félsziget nagyrészét, sőt esetleg az egész Sinai-t. még Sarm El Seik-et is beleértve, ha ennek ellenében megfelelő garanciát kap. De ez a garancia tulajdon­képpen már meg is született Szádát izraeli útjával. A tárgyalások második lépése a kairói megbeszélés lett volna, amit Szádát december 3-ra hívott össze Kairóba, s amin az első tervek szerint, legmagasabb szintű politikusoknak kellett volna résztvenni. Hogy ez még­sem alakult így. az annak fo­lyománya volt. hogy — ismét a bizonytalan amerikai politika — Carterék napokon keresztül nem tudták, hogyan foglaljanak állást. Ugyanakkor a Szov­jetunió teljes erejével állt ki. még megmaradt, kisszámú és jelentéktelen arab követői mellett, és az amerikai bizonyta­lanságot látva két fontos arab kulcsország Szaudi Arabia és Jordánia nem merte vállalni a találkozón való megjelenés rizi­kóját. így született az a terv. hogy alacsonyabb beosztású diploma­ták kezdik el a kairói értekez­letet. Ennek azonban sok értel­me nem volt. mert mindenki tudja, hogy Kairóban igenis olyan döntő jelentőségű ered­mények születnek majd. amik a sokat emlegetett genfi találkozót egész egyszerűen feleslegessé teszik. A kairói értekezletet elhalasztották december 14-re. Vajon ez kudarcot bizonyít? Nem, éppen ellenkezőleg. Szük­ség van erre a két hétre, hogy az eddig bizonytalankodók összeszedve gondolataikat, kö­vetni tudják Szádátot a meredek úton. Konkrét híranyagból me­rítve: Begin miniszterelnök azért utazott Londonba, hogy Galaghan miniszterelnökkel is­mertetve a tárgyalások bizalmas anyagát szót értsen, s ezen az úton is próbálja rávenni Husszein királyt, hogy csat­lakozzon a Közel kelet új anti­­kommunista paktumához. Mikor laptudósítók megkérdez­ték Begint, f o g -e valamilyen jelentős arab személyiséggel ta­lálkozni Londonban, a válasz nagyon óvatos volt. — Nincs ilyen egyelőre tervbevéve — mondotta Begin. de bárki aki tárgyalni kíván ve­lem megteheti, szívesen állok a rendelkezésére, s ha Husszein király esetleg a közeljövőben Jeruzsálembe kívánna látogatni, ugyanolyan ünnepélyes és ba­ráti fogadtatásra számíthat, mint Szádát elnök. Még több mint egy hét van a kairói értekezlet megnyitásáig, s bár a jelenlegi helyzetben iga­zán nehéz bármiféle jövőbelátó feltételezéssel előállni, nem volna meglepő, ha az ülésen a iordániaiak is ott lennének. Ha pedig ez megtörténik, úgy nem harmad vonal beli diplomaták, hanem legalábbis a külügymi­niszterek fognak utazni. E sorok íróját bizonyos megelégedéssel tölti el. hogy kb. fél év óta rendszeresen han­goztatott véleménye beigazo­lódott. Az u.n. Palesztinjai Felszabadító Bizottság végérvé­nyesen kinn van a politikai já­tékból. Nem azért, mert ez az izraelieknek volt alapvető köve­telése. Szaudiáé és Jordániáé volt ez. akiknek egy arab-szov­jet csatlósállam megszületése az elképzelhető legsúlyosabb ve­szély. A napi híreknek nem sza­bad szószerint hinni. Amikor bejelentették, hogy Kaled király és Husszein király udvara bizo­nyos kritikával néz a jeruzsále­mi találkozó elébe, ez tulajdon­képpen hozzátartozik a politikai játékhoz, de a kérdésben e há­rom ország között az egység tel­jes volt. Szádát Izráelből való hazaérkezése utáni első dolga az volt. hogy megszüntette a PLO Kairóban működő rádióját, le­zárta különböző ott működő szervezeteiket és a túlságosan hangoskodókat kiutasította az országból. Muammar Quaddafi A tripoüai értekezlet három le glár masabb tagja, akiknek semmi sem árága. Erre válaszként ült össze a műit héten Tripoliban. az u.n. forradalmi arab országok ér­tekezlete. amelyik nem keve­sebbet határozott el. mint hogy Egyiptom ellen ugyanolyan gazdasági szankciókat léptetnek életbe, mint Izrael ellen. A do­lognak gyakorlati jelentősége nincs. Arafat meg Gadaffy az őrjöngő líbiai elnök, hogy pesti kifejezéssel éljünk csak “hő­­börögnek", tenni semmit nem tudnak. Ha ennek a csoportnak egyáltalán van jelentős országa, az Szíria lehet, de még az ülésen résztvevő Aszad is. igen óvatos hangot ütött meg; nem azért, mert nem kívánná követni a to­vábbi zavarkeltést előíró moszk­vai utasítást, hanem mert tisztá­ban van a dolog teljes remény­telenségével. Arab egység — ezt is megírtuk már — tulajdon­képpen sohasem volt. s a jö­vőben még kevésbé lesz. A pillanatnyi szakadás olyan mély. hogy azt jóvátenni nem lehet és ha elképzelhető is újabb erőátcsoportosulás az arab blokkban, az hosszú évek. eset­leg évtizedek kérdése. Addigra viszont az Egyiptommal és va­lószínűleg Jordániával is meg­születő izraeli béke. amit Szaudi Arábia is szentesít, már elég erős lesz ahhoz, hogy kibírjon minden ilyen francia négyessel kapcsolatos változást. Nyugodt lélekkel meg lehet ma már írni. hogy a közelkeleti béke igenis a közvetlen megvalósulás előtt áll. Természetes, hogy a teljes hajthatatlanság álmából a leg­szélsőségesebb izraeli köröknek is fel kell ébredniök. de uevan ki lenne erre az ébresztésre alkalmasabb, mint a “hajtha­tatlan” Begin és kormánya. A Sinai ügyében tulajdon­képpen nincs vita. Jeruzsálem státusza ügyében az arabok szemmel láthatólag beadták de­rekukat.a ghazai övezetre Iz­raelnek csak akkor lett volna szüksége, ha valamilyen katonai fenyegetés ellen kell védekezni, a palesztinaiak letelepedésének problémája Jordánia keretén be­lül lesz megvalósítható és éppen lapunk zártakor érkezett Lon­donból az a hír. hogy Izrael, ugyancsak megfelelő garanciák és tökéletesen biztosított béke esetén, hajlandó kiüríteni a Golan fensík kilencven százalé­kát. csak a döntő fontosságú katonai pontokat tartva meg magának. Ez utóbbi még min­dig nem jelenti a szíriaiak hozzájárulását a békéhez csupán azt. hogy Izrael ezzel a gesz­tussal a két másik szomszédos országnak akarja megkönnyíte­ni a különbéke tárgyalásokat. Mindezek tükrében teljesen érdektelen, hogy lesz-e tárgya-Yasser Arafat Dr. George Habash lás Genfben vagy sem. Mint Begin szellemesen megjegyezte és Szádát nyilvánvalóan egyetért vele; Genf nem egy szent város, ahová zsidóknak, vagy “igazhitűeknek" okvetlen el kell zarándokolniok. A békét máshol is meg lehet kötni. Egy kairói békének nagy előnye pél­dául. hogy a Szovjetunió nincs jelen. Teljesen érthető, hogy Izrael népe és a világ zsidósága, most rendkívül türelmetlen, hiszen a békét várja. De nem lehetetlen, hogy csupán két hetet kell vár­ni. s akkor ha nem is a hivata­los békekötés, de az általános megállapodás megszületik. Eddig is optimisták voltunk, most legyünk olyan optimisták, mint az az izraeli utazási iroda, mely a múlt héten egész oldalas hirdetéseket tett közzé a napila­pokban. s amelyekben társasu­tazást hirdet meg a piramisok megtekintésére:indulási idő 1978 májusa. Dr.SUGÁR LÁSZLÓ értesíti pácienseit, hogy orvosi rendelőjének új címe: 215 E. 64th St. (2 és 3 Avenuek között) RENDELÉSI ÓRÁK VÁLTOZATLANOK TEL: (212) RE7-7900 HUNGARIAN RESTAURANT polgAri Arak — ízletes magyar konyha OUTGOING SERVICE 1489 SECOND A VE. (77-78 St. kó'xt) NEW YORK TxUfon: 650-0723 PÜSKI-CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS A IKKA 1590 Seeend ive. (IMI St Met) Név Veik, NY. 10021 — (212) I79-U93 SOKEZER MAGYAR KÖNYV, ÚJSÁG, HANGLEMEZ és HANGSZALAG, FORINTCSEKK, IKKA, COMTU­­RIST, TÜZEX befizetőhely. Látogassa meg boltunkat New Yorkban a magyar ne­gyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden táj ára. ÚJ NAGY KATALÓGUST DÍJMENTESEN KÜLDŐNK! Lichtman HomeMadiPastries&Strudels Hazai módra készült finom RÉTESEK, TORTÁK. MIGNONOK. POZSONYI RUDAK, GESZTENYEPÜRÉ a legfinomabb anyagokból VAJAS KÁVÉ SÜTEMÉNYEK * DANISH * KUGLÓF. TELEFONRENDELÉSEIT még vidékre is a legpontosabban és azonnal szállítjuk. 532 AMSTERDAM AVE., W. (86 St. sarkán) Naw York. Tol.: 873-23.73 NAGYOBB OROMOT OKOZ ES JOBBAN MEGBECSÜLIK A PÉNZT Mint bármilyen más ajándékot;. Küldjön szeretteinek és barátainak hivatalos FORINT AJÁNDÉKCSEKKET! Légipostán egy hét alatt a kedvezményezett kezében van. Az Országos Takarékpénztár több mint 500 fiókja levonás nélkül beváltja. Kapható a következő címletekben: 1000 Forint - $49.34 500 Forint - $24.67 250 Forint - $12.34 Plusz 1 dollár kezelési költség rendelésenként. Kívánatra közvetlenül küldjük Magyarországra. . ,, Megrendelhető:— ÍOEAK-PERERA INTERNATIONAL Inc. 41 East 42 Street New York, [N.Y.1Q017 Tel: (212) 697-3885 Magyar Pékség az East Side-on VALÓDI MAGYAR KRUMPLIS KENYÉR VIZES ZSEMLE, CSÁSZÁR ZSEMLE SÓSKIFLI és MINDENFÉLE PÉKSÜTEMÉNY, KENYÉR A.ORWASHER Inc. 308 East 78th St. NEW YORK = TeI.BU8-7372 és 6569 KULACS ÚJ MAGYAR VENDÉGLŐ AZ EAST SIDON NEW-YORKBAN 1564 SECOND AVE ( 81-82 utcák között ) IGAZI MAGYAROS HÁZIKOSZT. A tulajdonos maga főz. JUTÁNYOS POLGARIARAK. Nyitva d.u. 5-től este 11-ig- Kedden zárva-Rezerválás (212) 650-0301 zl f íffiKUSZ CSIIjIjAfirill Pénztárnyitás a helyszínen 1 érával az előadás előtt. Jegyek pénztári átvételre megrendelhetők a 628--S771 számon. \ Iliit Kit HM w hk;h school színháztermében *•' >**sr A* SECOND AVENUE DECEMBER 10.-én este 7.00 PM DECEMBER 11.-én d.u. 3.00 PM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents