Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)
1977-11-26 / 684. szám
6. oldal MENORA * 1977 november 26. SZÁDAT ELNÖK 44 ÓRÁJA IZRAELBEN — Nem voltunk hajlandók tárgyalni önökkel. Nem akartuk elismerni önöket. Igen, ez igaz. Még a 101-es kilométerkőnél aláírt egyezmény idején sem voltunk hajlandók hivatalosan tudomásulvenni Izráel létét. Fenyegetőztünk. és meg akartuk semmisíteni az országot. Igen, ez is igaz. És most azért jöttem önökhöz, hogy itt, önök előtt és az egész világ fülehallatára kijelentsem: elismerjük Izráelt és a zsidó néppel együtt akarunk élni ezen a területen, békességben. Azt akarjuk, hogy Izráel teljesjogú és tökéletesen beilleszkedő része legyen a Közelkeletnek úgy jogilag, mint a gyakorlatban. A fal, ami egy negyedszázadon át állt fenn közöttünk, s ami nemcsak a gyűlöletnek, hanem a félelemnek is fala volt, tulajdonképpen már 1973-ban, az első egyezmény aláírásakor ledőlt. Azóta is áll fenn köztünk egy fal, de ez már nem valóságos, csak pszichológiai korlát, ami a kölcsönös bizalmatlanságból fakadt. Meggyőződésem, hogy ez a mostani látogatásom ennek a bizalmatlanságnak legalább 70 százalékát lerombolja. A Balfour deklarációra és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának két fontos határozatára hivatkozva kívánta mindezeket, azt mondva, hogy mindhárom dokument biztosítja Izráel létét és függetlenségét, de ezen felül is .ez ár ellenében az arab országok hajlandók minden garanciát megadni, illettőleg elfogadni akár a két szuperhatalom, akár egyetlen szuperhatalom, akár a/ ENSz öt nagyhatalma, akár a világ minden országa, akár az arab országok közösségének garanciája legyen is az. Ilyen esetben természetesen a mondatok fogalmazása is fontos. S ha maga az elhangzott szó nem is jelentett döntő változást, a fogalmazás olyan új volt, mint amilyen új, váratlan és eredeti volt maga az egész helyzet. Jeruzsálemmel kapcsolatosan ugyanis Szádát nem a város arab kézbe való visszaadását, hanem internacionalizálását hangoztatta, arra hivatkozva, hogy Jeruzsálemben minden vallás szabad gyakorlását kell biztosítani. A hí izéd egy másik része azzal foglalkozott, hogy az egyiptomi elnök nem kük ibéke szándékával érkezett, iianem olyan igazságos és tartós békét kell teremteni, amelyben minden arab ország részes. De amelletta kötelező szabvány mellett Szádát többször kihangsúlyozta, hogy az egyiptomi nép az, amely sóvárogja a békét, s ezzel éreztetni engedte (a különben is mindenki által tudott tényt) hogy a színfalak mögötti tárgyalásokon több történik, mint ami a Kneszet szószékéről elhangzik. A palesztinai menekültek jogainak kérdését többször említette az elnök. Itt is a jólismert lemez hangzott el, de a nagyon érzékeny fül ismert zenében is felfedez új variánsokat. Szádát többször beszélt a palesztinok jogairól, az önálló palesztin állam gondolatát viszont csupán egyszer említette és — ez v:)'t a beszéd leglényegesebb, de el nem hangzott része — a PLO nevét ki nem ejtette a száiún, Arafátékról, mint a palesztinok képviselőjéről nem csak utalás, de még csak célzás sem esett. A beszéd többi része olyan volt, amivel mindenkinek egyet kell érteni, egyet is értettek. Történelmi pillanata ez a béke lehetőségének—mondotta Szádát és a történelemnek lesz felelős, aki ezt elmulasztja. Gyermekeink, unokáink kedvéért nyújtsunk békejobbot, fejezte be beszédét zúgó taps közben. Miért zúgott a taps, amikor az egyiptomi elnök szájából olyan dolgok hangzottak el, amikkel Izráel — legalábbis a mai helyzetben — semmiképpen sem érthet egyet? Azért, mert a béke útján heverő rögök elmozdítása sokszorosan komplikált feladat. Először el kell határozni, hogy egyáltalán elmozdítják, s csak utána lehet arról dönteni, hogyan. Szádát szándéka őszintének tűnt. Az egyiptomi belpolitikai és gazdasági helyzet is ezt indokolja. Az izráeli képviselők azért tapsoltak lelkesen, mert mindnyájan úgy érezték, hogy a differenciák ellenére is, Iá] éra kezdődött, amelyik nem vezethet máshová csak égy jobb jövő felé. Begin válasza A közismerten kitűnő szónok Begin, valószínűleg szándékosan fogta vissza szokásos ékesszólását és megelégedett azzal, hogy szárazon felsorolja mik azok az okok, amik a Szádát beszédében javasoltakat Izráel részére elfogadhatatlanná teszik. Szemmelláthatólag sokkal kevésbé törekedett propagandisztikus hatásra a világ felé, mint partnere. A területek kérdését óvatosan megkerülte és ehelyett hangsúlyozta, hogy Izráel hajlandó Genfben vagy bárhol máshol előfeltételek nélküli béketárgyalásra, ahol minden kérdés felmerülhet. Ezen a tárgyaláson legyenek ott a környező arab államok vezetői 25 EVE FENNÁLLÓ NAGYON JÓL MENŐ CLEANING & ALTERATION ÜZLET MIAMI BEACHEN ,FLORIDÁBAN BETEGSÉG MIATT SÜRGŐSEN ELADÓ. Telefon reggel (305) 864-2541 , 861-7267 ■ ■■ Televíziós képes riport a KNESZET üléséről Délután 4 órakor megszólalnak a fanfárok és zsúfolt uléterembe bevonul az előkelő vendég. Návon hazelnok és Katzir álamelnok mutalták be Egyiptom vezérét aki ezután nagyhatású beszédet mondott. Később feszülten figyelt, mialatt Begin miniszterelnök a szószékről válaszolt érveire. és legyenek ott a palesztin népnek azok a képviselői is, akik jelenleg ezen a területen élnek. (Vagyis, nem a PLO, hanem a nagyobb arab városok polgármesterei). Izráel — mondotta Begin — hajlandó tárgyalni az országban élő u.n. palesztinai menekültek polgárjogairól. (Ez azt jelenti, hogy Izráel nem szándékszik lemondani Judeáról és Somronról, de hajlandó az ott élő araboknak, valamilyen önrendelkezési jogot biztosítani. Vagvis Begin beszédében ugyanúgy nem merült fel, új kompromisszumos álláspont, mint ahogy nem merült fel az Szádátéban sem. A miniszterelnök beszéde csupán háromnegyed óráig tartott, de mivel a protokol ilyen esetekben előírja, hogy a két félnek egyforma időt kell engedélyezzenek gondolatai kifejtésére, a fennmaradó 15 percet Simon Peresz az ellenzéki Munkapárt vezére töltötte ki. De a kitöltés szó használata talán nem is helyes ebben az esetben. A szándék kettős volt. Az egyik az, hogy a vendégnek bebizonyítsák: az alapvető kérdésekben nincsen ellentét Izráel pártjai között. A másik, hogy egy kis bemutatót adjanak az araboknak arról, mi a parlamenti demokrácia. Peresz ugyanis nem visszhangja volt Beginnek, hanem elmondta a mérsékelt álláspontot is. Ennek lényege az volt, hogy Izráelben vannak olyan jelentős erők, akik egy őszinte és valódi béke érdekében területi koncessziókra is hajlandók. Az egyetlen amiben nincs alku, az a biztonság kérdése. Persze egy olyan megjegyzésére is válaszolt Szádátnak, amit Begin elkerült. “Ön elnök úr, ma délelőtt meglátogatta a három egyház egv-egy kegyhelyét, s meggyőződhetett arról, hogy Jeruzsálem városában — mint az országban mindenütt — mindenki szabad vallásgyakorlata biztosítva van. " Vagyis ehhez nincs szükség egy internacionális Jeruzsálemra. Izráeli időszámítás szerint este negyed hét volt, amikor az elnöki kalapács koppantása jelezte a parlamenti ülés végét. Pár perccel később a televízió adók érdekes hírt röpítettek világgá. Szádát hétfőn hajnalra tervezett elutazását, hétfőn délutánra halasztották el, s a hátralévő időben a küldöttségek “munkatárgyalásokat” folytatnak. Vagyis, annak ellenére, hogy a szószékről elhangzottak nem mutatták az álláspontok közeledését, mégis merültek fel olyan momentumok, amiknek alapján el lehet kezdeni a bizalmas tárgyalásokat. Az izráeli minisztertanács még vasárnap délelőtt összeült, ahol a kormányfő tájékoztatta munkatársait az eddigi megbeszélésekről. A parlamenti ülés után pedig újabb minisztertanács lesz, és vasárnap délután 4 órakor, mikor e sorokat írjuk, az egész világ feszült figyelme fordul Jeruzsálem felé, mert mindenütt úgy érzik, hogy a közösen kiadandó zárónyilatkozat óvatos fogalmazásban bár, de fog tartalmazni új szempontokat. És mit szól a A nemzetközi közvéleményt és a nagyhatalmak vezetőit ugyanolyan váratlanul érte Szádát látogatása, mint mindenki mást. Washingtonnak két nap kellett ahhoz, hogy felocsúdjon a meglepetésből. A Fehér Ház első nyilatkozata úgy szólt, hogy Szádát utazása azért veszélyes, mert annak esetleges sikertelensége a genfi értekezletet tenné lehetetlenné. A demokrata adminisztrációnak Kissinger, a volt republikánus külügyminiszter adta meg a világos magyarázatot. Szerinte, Washington most csak egyet tehet. A taccsvonalról figyelheti az események alakulását. A genfi értekezlet nem cél, hanem eszköz. S ha két szembenálló fél között a helyzet annyira megenyhült, hogy közvetlen tanácskozásokra képesek egymás között, úgy erre az eszközre nincs szükség. A harmadik nap már Carter elnök is rájött, hogy az események ilyetén alakulása az Egyesült Államoknak ugyanolyan kedvező, mint Izráelnek és Egyiptomnak. A vesztes ezúttal is a Szovjetunió, illetve azok az országok és politikai csoportok, amelyek a szovjet lóra tettek. Érthető is éppen ezért, hogy Moszkva tajtékozva fogadta Szádát látogatásának hírét. Egy hónappal ezelőtt a közös amerikai-szovjet nyilatkozat kiadása idején azt remélték, hogy ismét meg tudják vetni a lábukat a Közelkelet valamelyik pontján. Az események mostani állásában azonban úgy tűnik, hogy véglegesen kinn vannak a közelkeleti játszmából. Evans és Nowak az ismert amerikai kolumnisták, egy múltheti cikkük szerint tudni vélik, hogy Arafáték az elmúlt hetekben már hajlamosak lettek volna elismerni Izráel államát, ha ennek eredményeként bejutnak a genfi tárgyalásokra. Ezt a törekvésüket azonban a Szovjetunió letiltotta és ime most kiderült, hogy a legnagyobb arab államnak nem kell az a palesztinai mozgalom, , amely a szovjet járószalagán halad. Moszkvának tehát haragjában igaza van. Mint ahogy igaza van haragjában azoknak a szélsőséges araboknak is, akik azt mondják, hogy Szádát az arab ügy árulójává vált. Csak azt kell pontosan meghatározni, hogy mi az igazi arab ügy. A sok hírmagyarázó közül legjobban a CBS televíziós hálózat kommentátora fogta össze az eseményeket. “Politikai szamár az, aki olyasmivel próbálkozik, ami az adott időpontban, az adott körülmények között lehetetlen. Politikai látnok az, aki megérzi, meglátja azt, ami a közeljövőben lesz lehetséges.“ Hogy Szádát politikai szamár, vagy politikai látnok-e, < ezt a közeljövő fogja csak eldönteni. A televíziót figyelve azonban nem csodálkoztunk, hogy Szádát több alkalommal törölte meg zsebkendőjével homlokát. Bátor, de veszedelmes lépés volt amire vállalkozott. Izráeli meghívói propaganda szószéket adtak alá, de az ő életüket egy esetleges kudarc nem fenyegeti. Ha viszont Szádát teljeseit ’ eredménytelenül ér haza, nemcsak politikai jövője, de még élete- is kockán forog. Nem hisszük, hogy teljesen eredménytelenül ér haza. Begin politikája eddig zseniális volt. Akik a választási győzelme után hörögve gyűlölködtek! ellene, önkritikát kell gyakoroljanak. Olyat produkált, amiről elődei álmodni sem mertek. De kérdés, meddig lehet a húrt feszíteni? Szádát nagy rizikót vállalt, lényegében kiszolgáltatta magát túszként Izráelnek, s arra hivatkozik, hogy ha Izráel neki nem segít, akkor neki vége van. Valami igazság van a ravasz számításban, és éppen ezért Izráelnek ha nem is teljes beleegyezéssel, de apróbb, s mégis látványos koncessziókkal segíteni kell Szádátot, hogy kimásszon a csávából. Legyünk őszinték. Ha Szádát megbukik, a történelem eddigi legnagyobb eshetősége bukik el vele. Esetleg évtizedekig kell várni, amíg egy újabb Szádát jelentkezik. Milyen koncessziókat tehet Izráel anélkül, hogy alap-álláspontját feladná? Egyet Begin már bejelentett a Kneszet szószékéről. A jövőben minden egyiptomi polgár szabadon jöhet be Izráelbe. Vagyis, Izráel egyoldalúan helyreállította a két ország közötti kulturális kapcsolatokat és az u.n. munkaüléseken bizonyára gazdasági kapcsolatok helyreállítására is tesznek majd javaslatokat. Esetleg (ez persze szigorúan csak feltevés) arról is szó lehet, hogy a közeljövőben a Szináj félszigeten további visszavonulásokat ajánlanak fel. Igaz, hogy Szádát kihangsúlyozta, nem különbékét kötni jött Izráelbe, de ez csak fogalmazás kérdése. Ha a zsidó állam jóakaratú gesztusként, ellenszolgáltatások nélkül ajánl fel visszavonulást, Szádát nem sikertelen diplomataként; nemzeti hősként utazik Kairóba. S bár az irakiak, a líbiaiak, a folytatás a 11 oldalon ON THE ÓCEÁN AT 175 STREET íVINDEN SZOBÁBAN SZÍNES TELEVÍZIÓ, TELEFON, REFRIGERATOR, * KONYHÁSAPPARTMANOK IS.-t FÜTÖTT OLIMPIAI USZODA * GYERMEK JÁTSZÓTÉR USZODÁVAL * SAJÁT TENGERPART * COCKTAIL LOUNGNE, * LUNCHONETTE * KÁRTYA-SZOBA KETTEN EGY SZOBÁBAN SZEMÉLYENKÉNT MÁR MOST REZERVÁLJON KARÁCSONYRA REZERVÁLÁS: Telefonon: (305) 932-2100
