Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)
1977-09-24 / 675. szám
12. oldal MENORA 1977 szeptember 24. SZÉKELY MOLNÁR IMRE MŰSORON KI VÜLI SZÁM Páger Antal színművész A hajdani Pilsudszky utcában — ma Stromfeld Aurél nevét viseli — sétálok, majd betérek Bajor Gizi villájának a kertjébe, amelyet már átalakítottak az elhalt színművészek múzeumának. Hallgatom a rádiót, — amely a házmesteri lakásból bömböl kifelé a kertbe — hogy meghalt Básti Lajos, a legkiválóbb magyar drámai színművészek egyike. Básti Lajos... a kemény öklű Berger fiú. aki mikor összetalálkozott a Gellért-Szállóban lakó Páger Antallal, aki Argentínából „visszatántorgott” úgy ütötte pofon, hogy csak úgy csattant. 4 En nem tudom, hogy volt, mint volt, de ez a hír átrepült az Óceánon és sokáig adták szájrólszájra úgy. hogy ve'gul is mindenki tudomást szerzett róla. A hirt nem volt módomban lenyomozni, de nem is akartam, s azt sem tudom, hogy igaz volt-e vagy sem?! Mindenesetre Págerről összeszedtem egy pár érdekes adatot, amit még a legbeavatottabbak sem tudnak, mert Páger ezzel nem traktálja sem a barátait, sem a vendégeit. Azzal kezdem, hogy Páger közismert jobboldali színész volt, jó színész, kiváló színész, de sohasem emelkedett arra a magaslatra, ahol a Pethesek a Kissek, a Somlaik, a Gózonok, a Csortosok, a Ró - zsahegyika Sugár Károlyok álltak. Ez nem csak az én véleményem, hanem a kollégáké is. Nekem ké. képem maradt Págerről. Az egyik még Szegedről, ahol a Városiszínházban mint táncos-komikus volt szerződésbe. Mikor végétért a szfniszezon, a következő évre csak úgy szerződött, ha vesznek neki egy motorbiciklit. Ez akkor újságszámban ment Szegeden, s csak az egyik boltba volt mutatóba belőle 2 darab. Páger a kis pirosat választotta, felült rá és elrobogott Makkóra, de nem tudott a szülei háznál megállni, mert nem tanulta meg a gép kezelését, ezért többször körbefutkosott és bekiabálta! „ides, ides idenizzen”... A másik képem az egyik moziba történt. Páger játszotta Hunyady Sándor Bors István c. filmjében a főszerepet. Lagymatagnak, erőtlennek találtam annyira, hogy ott is hagytam a mozit miatta. Nem volt kedvem végignézni az előadást. Az öregebb olvasók még emlékeznek hogy 1944-ben megjelent a pesti utcákon egy vért lázító plakát, amelyen egy kislány sírásra görbülő szájjal néz fel a felhők között úszó amerikai repülőgépre, amelyből a pilóta robbanó babákat dobál le. Akkor azt írták a lapok, hogy ezek a játékszernek álcázott babák felrobbantak a gyerekek kezében. A kislány felnéz a repülőgépre és azt mondja:hát én is hadicélpont vagyok?” Szenik György festőművész, aki ezt a plakátot tervezte, 7 évi fegyházat kapott. Páger sem úszta volna meg szárazon, mert a plakáton a kislánya volt a modell. Ez azért számított nagy bűnnek, mert a plakát hatása alatt a lelőtt, vagy motorhiba miatt leszálló pilótákat meglincselték, nem egyet közülük agyon is vertek. De hát térjünk rá a Páger úgynevezett „kitántorgására”, A művész két autóval indult el Ausztria felé. De várakozó álláspontra helyezkedve hátha az utolsó pillanatban Hitler beveti a „csodafegyvert," megállt az egyik Ausztriához közel eső faluba, ahol ismerősei éltek. Itt várakozott addig. míg a határban fel nem tűntek az orosz tankok, akkor aztán tovább szeleit, s meg sem állt Hoff- Gasteinig. A németek ugyanis megengedték ezer prominens magyarnak hogy, odameneküljenek. Egy hosszú vonat indult velük, mert senki sem ment üres kézzel Hoff-Gasteinbe pedig szállodába helyezték el őket családostul. Páger is oda tartott. Egy ideig a menekültek nyugalmát nem zavarta semmi, de később hire jött. hogy a magyar kormány kikéri a háborús bűnösöket. Páger nem várta be a fejleményeket, hanem a két autójával elszelelt Augsburgba.ahol összebarátkozott az egyik amerikai nemzetvédelmi tiszttel, akinek felajánlotta a két autóját, cserébe azt kérte, hogy engedje őt el Párizsba. Ott élt ugyanis a testvére, aki aztán ki is juttatta Argentínába. Páger nem érezte jól magát Buenos Airesbe, ahol színházat játszottak. de mint Csele Lajos aki akkoriban a színház igazgatója volt, több levélben elpanaszolta ide Torontóba, hogy az öreg amerikások, akié a Magyar Ház, beleszólnak mindenbe, a bemutatásra kerülő színdarabokat is ók választják ki. Persze a hozzá nem értésük sok keserű percet szerzett a társulatnak. A színjátszás helyett Páger egyre inkább a festészet felé fordult, s az általa festett képekkel házalgatott. ahol nem vettek tőle ott dühbe gurult és odamondogatott a magyaroknak. — Olyan nagy művész vagyok. hogy maguknak kötelességük engem eltartani... Az 50-es évek derekán hazakéredzkedett Magyarországra. A jelentkezesét szívesen vették, mert a rendszer urai úgy Ítélték meg a helyzetet, hogy ezzel elkezdődött az emigráció szellemi elittjének a megtörése. Márai Sándort és Vass Albertét várták nagyon haza, de hát azok nem mentek. Páger egyszerre a legdrágább pesti színész lett. Visszakapta a villáját, fent a Tamási Áron utca tetején, ahonnan a legszebb kilátás nyílik Budapestre. Rendbehozták a szobákat, s még egy szép uszodát is építettek neki. Az átalakítási munkálatok többé kerültek 400 ezer jó forintnál. Aházat úgy adták át neki, hogy előzőleg kitelepítették belőle Balázs Béla özvegyét, aki bizony jobban megérdemelte volna, hogy ott lakjon. Azt is meg kell említeni, hogy a villához tartozik több mint fél holdnyi park, s ez ma olyan nagy érték, hogy négyszögölenként szívesen megadnel érte háromezer forintot. De Páger nem parcelláztat. Nem akarja zavartatni magát szomszédokkal, jobb neki így, a magány csöndje. A villa vasajtaja állandóan zárva, a személyzet tudja, hogy Páger sem rokont, sem vendéget sem barátot nem fogad az otthonában \ jelentkezőket azzal utasítják el. hogy a művész úr nincs idehaza. Az olvasó a Páger esetből láthatja, hogy ilyen az élet. Az egyik ugyanazért a bűnért, börtönt ül, Páger ne k megdicsőülést jelentett az emigráció. A Magyar Népköztársaság Kiváló művésze , ezt a kitüntetést pedig részben — mint tudjuk — politikai múltjukkal érdemlik ki az emberek . Págernél eltekintettek ettől... ERŐSS ANDRÁS Arra jártam. Be "ugrottam" a lakóhelyemtől (North Hollywood) circa tízezer mérföldnylre fekvő Afeka kertváros legszebb villájába, hogy eleget tegyek Kishont Ferenc izráeli író sportszerű invitálásának. Emlékezésemet mindjárt a középen kezdem, amivel sok idŐt takarítok meg a kedves és türelmes olvasónak: 1946 őszén, egy szemre sovány kinézésű szemüveges nyurga fiatalember kopogtatott a pesti Pódium Irodalmi és Politikai Kabaré irodájának ajtaján. Hozzám utasították. Bemutatkozott. — Ifjú Hont Ferenc vagyok és egy kis jelenetet hoztam a színház számára. Miután a fiatal írókfelkutatása, a kezdők istápolása és bevezetése a kabaré-írás rejtelmeibe szintén a feladataim közé tartozott, átvettem a hozott írást és megnyugtattam a szimpatikus fiatalembert azzal, hogy írását rövidesen elolvasom és értesíteni fogom az eredményről. Már másnap elolvastam. LLOYD TRANSPQRT Reg’d KATZ ERVIN és VÁRKONYI IMRE SZÁLLÍTÁS FUVAROZÁS KÖLTÖZTETÉS Garanciával, biztosítással Torontóba is. 4200 Kindersley Ave. T:735—3416 es 626-2375 Az elhunyt Dr.I.HAJDL FOGORVOSI gyakoridtól ( praxisát) átvettem Betegeit tisztelettel várom Dr.REUBEN D. HUBA FOGORVOS-SZÁJSEBÉSZ Diákoknak és nyugdíjasoknak speciális d íjkedvezmény! 5757 DECELLES AVE. Suite 102 Montreál Tel: 731-0921 vagy 731-1448 Iroda tel : 844-6822 Lakás tel ; 288-7559 itr.TAJtlH rÁ 10 ST-JAMES ST., Suite 902. MONTREAL J.REISZ BÉLYEG SZAKÜZLET Több mint 25 éve a szakmába KOSHER QUALITY BAKERY Mindenfaj la kenyér, sütemény, delicatessen frissen naponta f/ • . *» ## • • Kitűnő minőség 731-7883 Corner Bourett & Victoria Ave. gswj?s?s?s?ggg5Bgazs^^ MESÉLI... “ Ugorj be hozzám, ha erre Meglepett, egy kezdőtől szokatlan rutinos írás, aktuális mondanivaló. Értesítettem, hogy keressen fel. Rövidesen jelentkezett. Közöltem vele; tréfás jelenete megfelel a követelményeinknek és változtatás nélkül színre hozzuk. Meg megjegyeztem: \ — Miután ifj. Hont Ferencnek szignáltad írásodat, feltehetően fia vagy az ismert színházi rendező Hont Ferencnek ? — Nem, nem vagyok a fia, rokona sem vagyok. Hont Ferenc a bástyái Holczer családból, én pedig a budai Hoffman családból származom. — Akkor miért választottad az ifjú Hont nevet ? Tanácsolom, ne indulj el a színházi pályán azonos hangzású művész névvel. A tehetséged megvan hozzá, hogy saját névvel is megálljad a helyedet. — Igazad van, kedves bátyám, — Ismerte el — talán tanácsolnál nekem egy ehhez hasonló más nevet. . . — Várjál csak, — töprengtem — a régebbi, az ismertebb Hont, az az öregebb, mondjuk így, a nagyobb Hont, te a fiatalabb, a kisebb . . . megvan I Te legyél a Kishont! ... És lőni Kishont Ferenc ettől a naptól számítva egymás után hozta a jobbnál jobb tréfákat, kis jeleneteket. Azután váratlanul elmaradt. . . Visszatért ősei földjére. A Kishontból Kishon, a Ferencból Efrajlm lett és Efrajim Kishon ma Izráel és a nagyvilág egyik leghíresebb, legkiválóbb szatíra-írója, film és színpadi szerzője, rendezője, akinek könyveit több mint húsz idegen nyelvre lefordítják, cikkeit átveszi a világsajtó. Kishont többet jelent Izráelnek,mint Art Buchwald Amerikának. Szatíráját idézik az utcákon, az ebédlő-asztaloknál, a politikai vitákon. Könyveinek eladott példányszáma eddig nyolc és kilenc millió között mozog — világméretekben ! Újabb "ugrás". TelAvivban vagyok. Esti érkezésem után, az "Astor" szállodából (ahol megszálltam és ahol magyar a tulajdonos, a manager, a személyzet, a bazáros) telefonálok Feri barátom afekailakására. — Szervusz Bandii — hallom a kagylóból kellemes hangját. — Már vártalak. Hol szálltál meg? Gyere azonnal I Most csomagolok, mivel hajnalban repülök Svájcba a zürichi televízió meghívására, sorrakerülŐ darabom próbáira. Beülök a szálló előtt parkoló taxik egyikébe és kérdem a sofőrt, tud-e angolul ? — Meg magyarul is — hangzik a tősgyökeres válasz. Bemondom a pontos címet. — Csak nem a Kishonthoz megyünk ? — De igen! — Akkor speciálisan kedvező viteldíjat számolok. —Már robogtunk is. Feri a kapuban vár. Ölelkezünk. A taxis ezt látva, újabb engedményt ad. Bemegyünk akivül-belül pompás kinézésű villába. Dicsérem a házat, festményeit, berendezési tárgyait. Megmutatja a vetítő-termet, bevezet a könyvtárszobába. Ott sorakoznak a klasszikus művek mellett a saját munkái is külön polcon a 27 különböző nyelvre lefordított könyveinek tömege. — Most már értem, miből építetted és rendezted be ezt a tökéletes házat. — Pedig jövedelmem 72 százalékát kifizetem adóba, de szívesen teszem — feleli vidáman. — Akkor miből tellett ? — Abból, hogy keresetem 90 százalékát külföldi jogdíjaimból kapom. — Megtudom, hogy négy filmje aratott eddig világsikert. Az első volt a "Salah", amelyet a "legjobbkülföldi filmek" kategóriájába Oscar-díjra jelöltek, Topollal a főszerepben. — Topolt — folytatja —nemcsak én hoztam ki először filmben, de én fedeztem őtfel, mint színészt Is. Akkor találkoztam vele, amikor katonai szolgálatot teljesítettem. Ott alapítottam meg egy kis tábori színházat. írtam, rendeztem a jeleneteket, és az egyikben adtam szerepet Topóinak. Én huszonnyolc éves voltam akkor,ő tizennyolc. Hamar nyilvánvaló lett, hogy nagy tehetség, őrá biztam később a "Salah" című filmem főszerepét. Ez Indította el őt a nemzetközi hírnév felé. • — Beszélj magadról — kértem — hogyan indult el a karriered ? — Amikor Izráelbe érkeztem, az országban nem volt humorista. Egy ország elsősorban pedig önmagára kiváncsi, önmagáról akar olvasni, olyannak ábrázolva, amilyen. Amikor megérkeztem Izráelbe egyetlen szót sem beszeltem az ország nyelvén. Nem ismertem a betűket sem, a nyelvről körülbelül annyit tudtam, mint a kínairól. Tehát a nyelvet meg kell tanulni. Bekerültem egy hathónapos bentlakásos iskolába, ahol megtanítják az embert a legfontosabb alapismeretekre. Hozzáláttam és elejétől végig megtanultam egy vastag magyar - héber szótárt. Amikor már elég erőt éreztem magámban, fölmentem a legnagyobb Izraeli napilap,* "Mááriv" szerkesztőségébe és eldadogtam a főszerkesztőnek, hogy héber író akarok lenni. Nagy szerencsémre kaptam egy rövid rovatot a lapban. írjam meg minden nap húsz sorban az élményeimet, zendola• r 99 jársz... taimat, hogyan látja egy újonnan érkezett fiatalember a kezdődő, alakuló életet, az odaérkező sokféle ember problémáit, terveit, csalódásait, sikereit, vágyait. Ezen a napi húsz soron napi húsz órát dolgoztam, s közben szinte észrevétlenül elsajátítottam a héber nyelvet. Azóta is munkatársa vagyok a napilapnak. Minthogy a lap befolyásos, okom van hinni, hogy rajta keresztül nekem is van egy kis szerepem a közélet befolyásolásában. Az író egy kicsit mindig súg a politikának. Kezdetben négy könyvem jelent meg magyar nyelven Izráelben. De várjál csak... — kiszaladt a szobából, majd pár perc múlva magával hozott egy könyvet. — Emlékül neked adom ezt az egyetlen példányt, ami még fellelhető. — Már dedikálja is: " Erőss Bandinak, öreg fegyvertársamnak, soksok szeretéssel". — Becsüld meg a könyvet, sokat fog érni. — Még az életedben ? — Igen, mivel ez az első könyveim egyike és nem engedtem újranyomatni, címe: "Ige-mige" és ebben az Izráelben letelepedett magyarokról írok. A magyarokat tréfásan úgy nevezik itt, hogy " ige-mige". Nem tudom miért, talán mert a másnyelvűek a magyarból ezt hallják ki, a sok " i" és " e" betűt. Köszönettel átvettem az emlékül adott értékes könyvet. — Tudtommal, — folytattam a beszélgetést, — nemcsak könyvet, filmet, de nagysikerű színdarabokat is írtál. — Igen. Nálatok New Yorkban a Cherry Lane Theaterben mutatták be a "Unfair to Goliath" című zenés politikai revümet. A zürichi Schauspielhaus-ban a "Hó-hó Júlia"című darabomat mutatták be, amelyet több mint kétszázszor adtak elő a tel-avivi Nemzeti Színházban, a Habimában. Most készült el ennek angol fordítása, London részére. — Érdekes címet adtál a darabnak. Miró) szól ? — Mi lett volna akkor, ha Shakespeare "Romeo és Júliája" életben maradnak és szülői engedéllyel frigyre lépnek. — Könyveidnek, mint értesültem, különösen a német publikum előtt van nagy sikere.' — "Es war die Lerche" című könyvem a német könyvpiacon közel nyolcmillió példányban fogyott el és jelenleg' is a " best-seller" lista élén áll. — Ahogyan írsz Feri, van köze az egykori pesti humorhoz? — Van bizony l Ma is magyar humort írok, csak éppen héber nyelven. A világ legjobb humor ján, a magyar humoron iskoláztam, azon nőttem fel, azon csiszolódott az egyéniségem. Annak köszönhetek mindent I — És a tehetségednek . . . — És a szerencsémnek! Karrierem együtt indult az ország karrierjével. Izráel rákerült a világsajtó első oldalára és onnan azóta sem távozott. Amit egy izráeli író ír, az nemcsak Izráelben érdekes hanem az egész világon. — Tudtommal nemcsak egyik legsikeresebb, de a legtermékenyebb írója is vagy napjainknak. Kiváncsi vagyok, az általad írt harminckét könyvedből melyik a legkedvesebb számodra ? — Mindig a legutolsók. A "Szerelmem Slendriánia"ésa " Ne forduljon meg, Lotné I ", KELENY HENRIK UTAZÁSI IRODA 2112 St. Lawrence Blvd. J (Sherbrooke sarok) Tel.: 845-3111 amelyet félmillió példányban nyomtak egyszerre és egy szálig elfogyott. Az idő "későre jár". Elbúcsúzom ettől a kiváló embertől, aki külsejében alig változott. U gyanolyan halkszavú, szerénymosolyú szemüveges fiú, mint három évtizeddel ezelőtt volt Pesten a Pódium Színház igazgatói szobájában. ... És azzal az érzéssel távozom Izráelből, hogy ez a kis ország boldogságot és Kishont nyújt minden lakójának. VICTORIA IGIFT SHOP 5865 VICTORIA AVE. (Bourret mellett) TEL 738-1414 HERENDI ÉS SOK MÁS KÜLFÖLDI PORCELÁN . ÁLLANDÓAN KAPHATÓ Mindig mélyen leszállított áron. RRA OER ORTHOPEO SHOEMAtCER Lúdtalp betéteket fájós lábra készítek, gipsz után. 4658 DECARIE BLVD. Telefon: 489-3353 vagy 484-3022 #vdelly BAKEKY Inc. 5495 VICTORIA AVE.ÍDupuis & ST.Kevin közt.) Tel: 733-2614 Kitűnő magyar cukrászsütemények, leveles túrós, rétes, diós-mákos beigli, teasütemény. - Magyar htltesárá kiílaalegességek. - Grocery ánk - Külföldi és belföldi csemegék - Jam-ek, konzervek Napinta friss tejtermék, kenyér, péksütemény Tulajdonosok: VILAN TIBOR és PIRI MINDENAP NYITVA, VASÁRNAP IS! Reggel 6-tól este 10-ig.
