Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-09-24 / 675. szám

8. oldal MENOBA 1977 szeptember 24 Ebben a bizottságban Aliza is résztvett. Sokat vitat­koztak, végül elhatározták, hogy előadják azt az egy­­felvonásost, amelyet Slojmele már félig-meddig betaní­tott az évvégi záróünnepélyre. Slojmele magánszámmal is szerepel, mégpedig el fogja mondani, miként szaval­ná el Dvora prófétanő énekének első szakaszát egy jeke, egy jémeni, egy magyar és Bruria igazgatónő. Őszi be­mutatja a kórust. Éli azt ajánlotta, rendezzenek egy tá­bortüzes kumzic-jelenetet is, kórussal, magánszámmal. S végül felvetette, hogy Aliza is lépjen fel néhány rö­vid zongoraszámmal, miért ne dicsekedjen el az intézet, hogy ilyen komoly zongorista is van a növendékei kö­zött? Aliza óvatosan és nem túlságosan határozottsággal ellenkezett, de aztán örömmel hagyta magát rábeszélni, kit nyilvános előkészület a rádió zeneigazgatójának való bemutatkozás előtt nem is árthat. A bunkerbeli Nottur­­no-ját fogja játszani, meg Ráchmáninovot, amibe bele­szeretett, ráadásnak pedig a Dvofák humoreszket, vagy Schubert „Les moments musicaux”-ját, amelynek a kot­táját nemrég szerezte meg. Minden este előráncigálták, vagy próbához, vagy megbeszélésre és amikor eljött a nagy nap, még mindig nem tudta tökéletesen a Ráchmáninovot, megkérte tehát Őszit, hogy lapozzon neki, legyen készenlétben. A tábort az országúttól messze verték fel, hogy ne legyen szembetűnő. A pálmáchnyikok nem hoztak fegy­vert magukkal, de azért az angoloktól mégis tartani kel­lett. A faluból tenderen érkeztek a gyermekek, minden földi jóval megrakodva. Chácilim előétel, sültcsirke krumplival, pudding és tea volt az esti étrend, lányok­­fiúk nekiálltak és hét órára, amikor a műsort meg kel­lett kezdeni, el is készültek mindennel. Énekelve, kato­nás rendben vonultak fel a pálmáchnyikok, százan vol­tak, közöttük húsz-huszonöt leány is, nem külön sza­kaszban, hanem elkeveredve a fiúkkal. Nem volt „apell”, amint Aliza szégyenkezve önmagától, nevezte volna, váratlanul szétbomlott a menet és a vendégek el­­özönlötték a termet, amelynek a végén állt a színpad. Smulik Tennenbaum is ott volt, az első sorban ült, Ali­za az oldalbejáraton át leselkedett befelé, onnan kellett felmennie a színpadra, ha majd a száma elkövetkezik, csak azért haragudott, hogy Őszi még nem volt ott, fon­toskodik valahol, megmondta, hogy ellenőrizni fogja az énekkart, vajon mindenki úgy öltözött-e, ahogyan ő „pa­rancsolta”, hosszú chakinadrágban a fiúk, chakiszoknyá­­ban a lányok és lehetőleg egyforma fehér ingben vala­mennyien. Aliza száma az egyfelvonásos után követ­kezett, alig csillapodott a taps, fel kellett lépnie. Fehér blúzt és bő, plisszírozott kék szoknyát viselt, a haját még ünnep előtt rendbehozatta Haifán, úgy érezte, el­fogadható a külseje. Nagy tapsot kapott, amikor kivo­nult, még a pálmáchnyikok is nagy kegyesen összeütöt­ték tenyerüket. Őszit nem látta, de bízott benne, hogy előkerül a Ráchmáninovig. Lámpaláza elmúlt, mihelyt bemondta a Chopin Not­turno Cisz Mollt, a közönség elhallgatott, s már az első hangoknál érezte, hogy megvan a kapcsolata a terem­mel, amelyben mély csönd honolt és aztán nagy tapsot kapott, fel kellett emelkednie, hogy meghajoljon. Őszi sehol, de azért odatette a Ráchmáninovot, kellemetlen ugyan, de legfeljebb maga fogja forgatni a lapokat. Érezte, hogy a széles, nagy oktávokkal, ahogyan a keze magasból csapódik le a billentyűkre, hatást tesz a közönségre, kis morajt hallott, amikor a nehéz része­ket játszotta. Közeledett a lap végéhez, s ekkor halk lé­péseket hallott maga mögött, na végre Őszi is itt van már, s bólint neki, hogy lapozzon. Markáns, erős, nagy kéz jelenik meg mellette, ez nem Őszi keze. Oldaltpillant, majd elvéti a taktust, jóképű fiatalember ül mellette, fi­gyelmesen követi a kottát; markáns arca van, s kissé görbülő orra, a hajából egy tincs belehull a szemébe ős a kottáról odaemelkedik a keze, hogy elsimitsa, aztán megint követi a hangjegyeket és figyeli, mint csap át a nehéz descrescendo után a lassú, részbe, lento, amely­BARZILAY ISTVÁN SZAKADÉK nél a balkéz játssza a szólamot; vajon ki ez a fiatal­ember, határozottan jóvágású, de idősebb korosztály, leg­alább huszonöt éves. Felzeng a taps, Aliza feláll, hajlong, nem engedik le, dörömbölnek a lábukkal és ráadást követelnek. — Folytatni kell — súgja az ismeretlen. — Ráadást adok — súgta vissza. — Dvofák Humo­­reszk, vagy Schubert, Les moments musicaux. — A Schubertét kell játszani — mondja a kottafor­gató határozottan. — Dvofákot jobban tudom ... — De én a Schubertét szeretem jobban ... — Ez persze fontos szempont — bólintott Aliza és már mondja is: — Schubert, Les mo ... — Héberül kell bemondani — hangzik az erélyes, suttogó utasítás. — Dákot muzikáliot méét Schubert... — Dákot muzikáliot méét Schubert — engedelmes­kedik Aliza s a közönségen nevetés fut át, mert persze észrevették, mi történik az emelvényen. Elhelyezkedik a széken, a fiatalember már oda is tette a kottát. A közönség egy része együtt dúdolta vele, micsoda fe­gyelmezetlen népség, s mégis jólesik itt, ebben a chaki­­ruhás környezetben. — Ez igazi muzsikálás — bókol az ismeretlen. — Ez több, mint amit a chevre várt. Aliza rámosolyog, örül az elismerésnek, aztán a kö­zönség felé hajladozik s le akar menni, de nem engedik, veszettül tapsolnak, ütemesen. — Most már csak a Dvofákot adhatom — szól oda csúfolódva a kottaforgatónak. — A többi számaim túl hosszúak. Hogy mondják héberül? — Humoreszk méét Dvorák — jelenti be hangosan és biztonságosan a fiatalember. Vajon milyen jogon visel­kedik úgy, mintha az övé volna az intézet? Ezt a mű­vet most úgy játssza, amint Wolff magyarázta, mintha azt lehelné valakinek a fülébe „szeretlek”, mert akkor nem banális... S aztán újra felzúg a taps, az ismeret­len fiatalember lelép az emelvényről, egyenesen az első sorba, ott áll most Smulik mellett és tapsol. Egyformán magasak, de az ismeretlen nem olyan drabálisan parasz­tos, mint Smulik, vékonyabb és majdnem elegánsnak is mondható a kifogástalanul vasalt ingben s a rövid chaki nadrágban, amely alól kilátszik a barna térde. Végre elengedi a közönség, ő is lelép a pódiumról az oldallépcsőn és az ismeretlen kottaforgató olyan termé­szetes módon csatlakozik hozzá, mintha ki tudja mióta ismernék egymást. — Nem hittem Smuliknak, hogy Meonotban valódi zongoraművésznő is van — mondta némi kis leereszke­dő hanglejtéssel. — El vagyok ragadtatva a játékodtól. — Én meg azt nem hittem, hogy önkéntes kottalapo­­zóm akadt, köszönöm a segítségedet — válaszolta kissé hűvösen, mert zavarta a férfi kegyeskedő modora. — Smulik ötlete volt. Egy fiú nagyon igyekezett hoz­zád, de úgy látszik, nem tudott áttörni a tömegen; Ten­­nenbaum bíztatott, lépjek fel... Megtakarította a be­mutatást; New Yorkba és Londonba is bombázott le­velekkel, azt ígérte, hogy kézen fogva hozzádvezet... — ó, végre megérkeztél — sóhajtott Aliza majdnem őszintén, — ötödik hónapja várlak, azóta igér nekem Smulik, már-már azt hittem, hogy csak az ő fantáziá­jában létezel... — Megtörténhetett volna, hogy csak a híremet hal­lod — hallatszott a gyors válasz. — Smulik életveszé­lyesen megfenyegetett. Megöl, írta, ha megnősülök oda­kint, mielőtt megismerlek. Alizát meglepte a nyíltszívűség, el is pirult bele. — Smulik túlbecsül engem ... de azt hiszem, kár volt elszalasztani jobb lehetőségeket... — Elválik — mosolygott elmélázva, — minden eset­re kétségtelen, hogy Smulik jó szolgálatot akart nekem tenni. — Ezt szűrted le az első benyomások alapján — ál­lapította meg nevetve. — Még mindig jobb, mintha most sietve búcsút mondanál... — Arról szó sincs, ki tudja, talán örökre megsebez­ném a szívedet... Aliza nevetett, a férfi merészségét kedvesnek találta. Nőhódítónak látszott, magabiztosnak, fölényesnek és ha­tározottnak, humora természetesen buzgott, s mindezek­ből Aliza megállapította, hogy alapos oka lehet a bizton­ságérzetre, amely minden gesztusában megnyilvánul. — Köszönet a nagylelkűségért — riposztozott. — Szabadna talán megtudnom a nevét ennek az ismeret­lennek, aki részére Smulik megkérdezésem nélkül fel­ajánlott? — Furcsa, hogy nem tudod — nevetett le rá —, azt hiszem, te vagy itt az egyetlen, akit nem tájékoztattak erről, nyilván ez is hozzátartozik Smulik haditervéhez. Nevem Jóéi Kárni, én voltam ennek a Pálmách-zászlóalj­­nak a parancsnoka, most adtam át az utódomnak. Aliza érdeklődéssel pillantott rá. Jóéi Kárni, olvasott róla a lapokban, sőt most már a fényképére is emlék­szik, csak katonaruhában. Egyik legsikeresebb zsidó tiszt az angol hadseregben; alig egy tucat jutott fel az őr­nagyi rangig, és Jóéi Kárni közöttük van. A Dávárban azt is olvasta, hogy Jóéi Kárni Amerikában jár és elő­adásokat tart a Gyűjtőakciónak, a hadseregből szabad­ságot kért emiatt. Mint a palesztinai zsidó ifjúság kül­döttje jelent meg a gálut népe előtt Amerikában és Angliában. Úgy látszik, most tért haza erről az útról. — Óriási előnyben vagyok — tréfálkozott a férfi. — Nemcsak a nevedett tudom, Smulik Tennenbaum és Chedva elhurcoltak a táborból, náluk vagyok és dél óta rólad beszélnek nekem... A színpad mellett, a falhoz lapulva, suttogva folyt a beszélgetés; az előadásnak közben vége lett. A közön­ség lelkesen tapsolt, Őszi a karmesteri pálcával a ke­zében hajlong, aztán a kórus közelébe áll s együtt ha­jó' meg az egész csoporttal. Aliza kilesi a pillanatot, amikor feléje tekint és lelkesen integet neki, majd pe­dig a kisajtón keresztül vezeti ki a parancsnokot az ud­varra, menekülnek a zaj elől, ami a műsor befejezését követi. Hűvösödött, vállára terítette a fehér sálat és csak­nem teljesen beburkolta, a térdéig ért. Érezte, hogy ég az arca, a siker izgalma, és az a hihetetlen dolog, hogy a Smulik által ígért fiú valóság és mellette lépked, meg­töltötték izgalommal, s nem bánta volna, ha Jóéi ezt megérzi rajta. A férfi nyugodtan belekarolt, érezte kar­jának szorítását s tudomásul vette, hogy érintése jó. — Ez a sál nagyon emel téged — hallja a bókoló hangot —, de igazítsd jobban az alakodhoz, így, — és előrehúzza a sálat, hogy a derekánál szorosabb legyen. — Igenis, parancsnok — mondja engedelmesen. Hallgatnak egy cseppet, zavarban vannak, túl sok a mondanivaló, az gyűl össze most egy csomóban a tor­kukban és fel kell oldódnia, hogy mondatokká formálód­janak. Közben megtelik az udvar chakiruhás fiúkkal, kö­zöttük elvétve a lányok, mert a férfiak itt óriási több-PATACSI CIPŐ SÁLON Magyar—Import fehér, piros, kék és barna vászon kismama cipók raktáron 6—10 számig. $ 10.99$ 11.99 Postán is bárhová Kanadában portokőltsdggel együtt előre kérjük beküldeni Postai, vagy Bank moneyorderrel Import német gydgybetetes nfli és ferficipok extra széles lábakra is! 480 Bloor St W Toronto M5S 1X8 Ont Telefon: 533-8122 MIÉRT SL'TNE OTTHON’ IGAZI FINOM SÜTEMÉNYEK, TORTÁK ESKÜVŐKRE - BARMICVÓKRA - PARTYKRA RDYAl PAVSStRIÍ &BAKíRY -Tel.: 651-7689 732 St.CIoir Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ „Toronto legjobb magyar házikosztja -írja a Daily Star és a Globe and Mail II V ló HÁ/IKOS/TOT AKAR ENNI . COHTlHEWttRestauran i­> PÉNTEKEN: halászlé, tdróscsusza. SZOMBATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltött borjú, töltött csirke ESPRESSO Uj tulajdonos.tAr. és Mrs. CSESZKO 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 IDŐSZAKOS ÉLETBIZTOSÍTÁS Hívja: A.S. Tatár biztosítót 535-7101 Életbiztosítás a mi specialitásunk 1961 óta Gerling Global Life 460 University Ave Toronto Akar ön is egy jó haj vágási7 Keresse fel Ligeti volt buda­pesti Váci utcai férfifodrászt. Hair Stylist ahol két I osztályú volt budapesti férfi fodrásznő is biztosítja a gyors és jó ki­szolgálást. Női hajvágások. Air condition. n *11 %__ Bilis BARBER SHOP MENS HAIR STYLIST »################################»»######< 559 St.Clair W. Tel:653-3779 Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akar vásárolni, keresse fel Tüske Meat & Delicatessen-t Az összes EURÓPAI ház­tartási és konyhafelszere­lési cikkek beszerzési he-FORTUNE HOCSEViARF. S IMPORTING CO 388 SPADINA AVE.. Telefon: 364 - 6^9° TV - STEREO SZERVIZ . ELADAS Hívja Mr. TÓTH -ot — 15 éve - Torontóban 633 - 1332 i Bégben vannak. Az intézeti lányok a teremben sürögnek­­forognak, terítenek a vacsorához. Aliza és Jóéi óvatosan elkerüli a csoportosulásokat, a fal mellett haladnak Smu­lik Tennenbaum felé, aki messziről integet nekik. — Meg kell köszönnöm a kedves buzgalmát — mon­dotta, mert vissza akarta vezetni kettőjüket a beszél­getésnek arra a mezsgyéjére, amelyen már szépen ha­ladtak előre az ösztönös, közös cél felé. — Szegényt sokat ugrattam, hogy csak hiteget azzal a híres és állí­tólag nekem való fiúval. — Hitegetett? — kérdezte Jóéi és megszorította a lány karját. — Nem, hiszen itt vagy — ugrott meg a válasz elől. — Nem így felelnek — mondta Jóéi tréfás eréllyel, a karján erősebb lett a szorítás. — Időt kérek — esedezett Aliza, de nem húzta ki a karját a szorításból. — Jóéi Kárni új tantárgy, még nem készültem belőle. — Könnyű pedig, csak kérdezni kell és mindenre fe­lelek. Nincsenek titkaim — nevetett a férfi. — Ha jól emlékszem, azzal kezdtük, hogy Smulik házasságra akar bennünket csábítani. — Látom, rettenetesen aggódsz miatta ... — Ellenkezőleg, szinte hinni kezdek a magasztalá­­sainak... — Halló, öreg kerítő! — kiáltott fel Aliza, mert Smuél felbukkant előttük. — Kereslek, hogy bocsána­tot kérjek tőled a rágalmakért. Átvettem az ígért fiút. Nevetnek, Smuél más tárgyra tereli a szót, Aliza já­tékára, amit nagy lelkesedéssel magasztal, ilyen még nem volt Érnek Jezreelben. — Nem is lesz, amig Rubinstein nem tart koncertet Meonotban — állapította meg Jóéi. *— Játszol hangszeren? — kérdezte Aliza a parancs­noktól, mert a jóleső bókok elől illik elterelni a témát. — Furulyázni, kicsit harmónikázni-------azonkívül kitünően fütyülök ... — önmagából alkotott négyessel szokott fellépni a kumziceken — nevetett Smuél. — Ha pedig önmagába ütközik, azt mondja, hogy bocsánatot kérek, parancsnok — egészítette ki Aliza —, de mégis többet tudsz, mint ahogyan állítod, hiszen kö­vetni tudtad a hangjegyeket a lapozásnál. — Igaz, klimpíroztam egy kicsit, de nem volt időm komolyan tanulni. Úgy pótlom, hogy zenét hallgatok, amikor csak lehet. Lemezeim vannak s az utóbbi éve­ket külföldön töltöttem, koncertekre jártam, a világ csaknem valamennyi nagy zenekarát és szólistáját él­veztem, ezért jogom van véleményt nyilvánítani rólad. Meglepetés a játékod. — Wolff megtiltotta, hogy túlzó bókokat elhigyjek, Mici pedig hozzátette, hogy főleg fiúktól nem — sóhaj­totta Aliza —, pedig milyen jólesik ... — Majd, ha a new-yorki szimfonikus zenekarral lépsz fel, bizonyára Wolff sem lesz ilyen szigorú... — neve­tett Jóéi —, s reméljük, hogy ez meg fog történni... Aliza boldogan pirult el. — Egyelőre a rádiózenekarral és a Palestine Or­­chesterrel is megelégednék. Jóéi arról kezdett beszélni, hogy chanuka hetében New Yorkban volt és a Gyűjtőakció nagy rendezvényén tartott előadást a jisuv önvédelmi szükségleteiről; ezen az estén is szerepelt a new-yorki filharmonikus zenekar, Jchudi Menuhin játszotta a Mendelssohn hegedűver­senyt. — Érdekes lehetett ez a körút — Szólt közbe Ten­nenbaum —, bár feltételezem, nem volt könnyű az érint­kezés a gáluti zsidókkal. — Elég bonyolult feladat megértetni magunkat ve­lük és megérteni őket — hagyta jóvá Jóéi. — Nem hit­tem, hogy anyira más világban élnek, mint mi. MAGYAR GYÓGYSZERTÁR 378 Bloor Street West — Telefon: 923-4606 €lek ^patika (ALLÉN PHARMACY) GYORS, UDVARIAS. GYÓGYSZERKÜLDÉS LELKIISMERETES. AZ ÓHAZÁBA! RECEPT SZOLGALAT Nyakas Kati és Elek Zoltán gyógyszerészek Nyitva: hétköznapokon reggel 10-tŐl este 7-ig szombaton 10-től délután 4-ig. Vasárnap és ünnepnapokon zárva. TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött 566 Bloor St. W. I 533-3453 Volt már On a LEGYEN A VENDEGÜNK Asztalfoglalás a 597-0801 számon charlesign Charles Sign & Display Studio Limited világító címtáblák 103 Manville Road Scarborough 705, Ontario (416)752-1590 Charles Knapp MINDENFÉLE asztalos munkát házit és iparit vállalok- Kitchen cabinet, recreation room, bungalowhoz hozzáépí­tés. Telefonhívásra házhoz meg) J. JERICSKA licenced asztalos-mester Tel: 494-4414 STÁR PAINTING minden külső—belsff festést, tapétázást, i vállalunk 17 éves eurdpai gyakorlattal ... i Magas színvonal.Alacsony árak. TEGYEN PRÓBÁT ^ \T0R0NT0:267—4804 Dr.CRISTA FABINY1 Mrs. ONROT a legmodernebb hollywoodi KOZMETIKAI eljárásokat alkalmazza. TANÍTVÁNYOK szakszerű kiképzése. 716 PALMERSTON AVE. Telefon: LEI - 6318. ^ranz^ió zt p i étterem KONYHÁNK, MINT REGEN, t magyarosan készít mindent Heti különlegességek: Töltöttpaprika-Töltött kacsa Töltött borjú-Töltöttkóposzta Debreceni ludaskdsa Borsostokány-Gombds borjú Vadas maiba zsemlyegombóccal Húsleves májqaluskaval i Bableves csülökkel : Borsá-gomba-karfiol és zőldbableves Bussines Lunch 12-3-ig­(TELJES ITALMÉRES | A zongoránál: Juhász Bandi. | Esküvőre 30 személyig különterem Frank Keller 1603 MARK HAM ST.(Bloor-Bathursl-nél) MIR VISH VILLAGE Tel: 531 6063 Parkolás oz üzlet mögött

Next

/
Thumbnails
Contents