Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)
1977-09-10 / 673. szám
6. oldal MENORA * 1977, szeptember 10 Öt évvel ezelőtt, 1972 augusztus 20-án halt meg Abrahám Moses Klein, Ludwig Lewisohn szerint „a legzsidóbb költő, aki angol nyelven énekelt”. Montreálban született 1909 február 14-én. Születését, akárcsak Radnótiét, tragikusj esemény felhózi: ikertestvére korán meghalt. Szülei 1905-ben az orosz pogrom elől menekültek Kanadába. Apja, aki eredetileg fazekas volt, egy montreáli ruhagyárban dolgozott. A költő apja második házasságából született. Gyermekkori élményeit a montreáli zsidó gettó formálta, FARKAS IMRE: akárcsak Saul Bellowét, Irving Laytonét és Mordecháj Richlerét. A gyermeki képzelet a szegénynegyed szűk sikátorait a Biblia országába vezető utakká alakítja át, verseiben szinte érezni a hal-, kenyér- és borbélyüzletek sajátos illatát, a szombat esti családi összejövetelek melegét: ÁBRAHÁM MOSES KLEIN halálának V. évfordulóján Sóba nem voltam elevenebb. A soron következő napok a lassú haldoklásé. Elvándorlás az otthontól, a tűzhely meghittségétől. Az évek levetik ártatlanságuk. Nem lesz többé ehhez hasonló nap. A protestáns elemi iskola és a Keren Jiszráél Talmud Tórah formálták zsenge éveit. Az otthoni orthodox nevelés, talmudi tanulmányai képezik verseinek hátterét. Apja a New York-i rabbiképzőbe szerette volna beíratni, anyagiak miatt terve meghiúsult. A középiskolából ösztöndíjjal a McGill egyetemre kerül a 17 éves ifjú. Pályakezdése erre a korszakra esik. Dávid Lewis-sal. a későbbi szocialista pártvezérrel, a ..McGilliad” című irodalmi folyóiratot szerkeszti. Első nyomtatásban megjelent versét: „Haunted House” (Kisértet-ház) a „Mercury” című folyóirat közli 1929- ben. Egyedülálló, víziókban, képekben gazdag hangjára felfigyelnek a vers értői. 1930-ban a B.A fokozat elnyerése után, jogi tanulmányait a Montreal egyetemen folytatja. A franciákkal való kapcsolata képezi későbbi francia-kanadai verseinek csiráit. Ezeket a háború végén „Rocking Chair” címú kötetében közli. Versei a legnívósabb folyóiratokban jelennek meg, um.The Canadian Fórum, Mehorah Journal, The Zionist, Preview, First Statement és Northern Review. Korán bekapcsolódik a cionista mozgalomba. 1929-ben igazgatója a Canadian Young Oudaean Federation kulturális és nevelési programjának, később a szervezet elnöke és a „Judean” címú lap szerkesztője. 1933-ban a Montreal egyetem ügyvéddé avatja a %A éves ifjút. Két évvel később feleségül veszi gyermekkori szerelmét, Bessie Kozlovot ésRouyn-ben partnerséget vállal egy ügyvédi irodában. 14 hónapot tölt a francia bányavároskában. 1939-ben visszatér Montreálba, hogy özvegy édesanyja mellett éljen. Önálló ügyvédi irodát nyit és szívvel-lélekkel résztvesz a zsidó közéleti munkában. A „Canadian Jewish Chronicle” (a továbbiakban CJC) címú hetilapot szerkeszti 1954-ig. Verseit a reprezentatív kanadai és amerikai folyóiratok közük, de a CJC. irodalmi tevékenységének igazi fóruma. Fordításai, kritikái, esszéi és elbeszélései itt jelennek meg. írásaiban élesen bírálja a zsidó vezetők politikai defétizmusát. akik nem értik meg, hogy a Peelbizottság elferdítette a Balfourdeklaráció lényegét: „önálló zsidó állam létrehozása helyett, zsidó gettó létesítését javasolja a Mediterráneumban”. Támadja A.H.Sulzbergernek, a „New York Times” szerkesztőjének angliai cionista-ellenes nyilatkozatát, mert "Európa koncentrációstáboraiban, Lublin és Varsó gettóiban, Cion reménye és nem Sulzberger szava az amely erőt és kitartást jelent a szenvedés óráiban... Palesztinához nem a megtúrtség vagy a kvóta alapján van jogunk”. Szóban és írásban a zsidó állam megvalósításáért küzd, mely esemény „egy rapszódia témája lehetne... hatmillió zsidó fogja körül Izraelt, néma tanúi a zsidó állam szükségszerű létrejöttének”. 1946-ban ügyvédi praxisát megszakítja, mert alma matere, a McGill egyetem az angol költészet előadójának hívja meg. Az egyetemi oktatás, a tananyag ismétlése untatja. A II. világháború után Kanada irodalmi arculata megváltozott. Gyarmati sorból az ország az önállóság felé tör, identitását keresi. A victoriánus korszaknak vége. Mindinkább előtérbe kerül a nemzetköziség eszméje. A művészet és irodalom terén is új irányzatok bontogatják szárnyaikat, a parochiálizmust és szűklátókörű nacionalizmust általános emberi témák váltják fel. Asúlyos depressziós bántalmakkal küzdő Klein írásaiban kifejezi a változást, központi témája azonban változatlanul a zsidó sors. Esszéi, tanulmányai a zsidó folklórról, a jiddis népdalról és zenéről úttörő jelentőségűek. A ,,CJC”-ben tanulmányt közöl a zsidó közmondásról, a Hággádáról és humorról, mert „a száműzetés arra tanított bennünket, hogy szomorúságunk idején is mosolyogjunk”. Klein igazi ereje a szarkazmus, a heinei szatíra, verseinek ez ad sajátos pátoszt. A karikatúra és irónia hasonló alkalmazására, kevés példa említhető az angol irodalomban. 1954-ben súlyosbodó betegsége következtében visszavonul a közélettől. Egyfajta fásultság vesz rajta erőt, alig publikál és ügyvédi praxisát is feladja. A halál álmában érte. Felesége másfél évvel korábban halt meg, egyetlen lánya kilenc hónappal élte túl apját. Hagyatékát két fia őrzi. hagyaték igen gazdag. AZELŐTT CSAK OKTÓBERBEN, DECEMBERBEN, FEBRUÁRBAN, ÁPRILISBAN, JÚLIUSBAN VAGY SZEPTEMBERBEN LEHETETT ÖNBŐL TARTOMÁNYI MILLIOMOS JELENLEG, MINDEN HÓNAPBAN NYERHET EGY MILLIÓT Jelenleg a Provinciái Lottery több szórakozást, több akciót, több esélyt nyújt önnek, hogy megnyerhesse az 1 milliót (adómentesen). Figyelje meg: mi történt: MOST HAVONTA TARTANAK HÚZÁST Jelenleg 12 Provinciái húzást tartanak évente, azaz minden hónapban egyet. És e húzósok bármelyikén megütheti a milliót. 6 ESÉLY ARRA, HOGY CSUPÁN S5-ÉRT EGY MILLIÓT NYERHESSEN Minden $5 sorsjegy (két húzásra érvényes) hat esélyt nyújt önnek az 1 millió megütésére, négy esélyt $100,000 megnyerésére és többezer esélyt más adómentes nyerményekre. MINDEN SORSJEGY KÉT EGYM ÁSUTÁNI HÚZÁSRA ÉRVÉNYES Ez igy igaz. A jegy, amit ma vásárol, három esélyt nyújt Önnek, hogy megüsse a milliót az ehavi húzáson és három esélyt biztosit a következő havi húzás alkalmával. SZÓRAKOZTATÓBR, HA A KETTŐS ESÉLYRE JÁTSZIK Minden hónapban új Provinciái sorsjegyet hoznak árusításba. így tehát ön a régi sorsjegyén maradt esélyeket felhasználhatja együttesen az új sorsjegy első esélyeivel. Vegyen részt a Provinciái sorshúzáson minden hónapban. Mindenki esélye megnövekedett a nyerésre. NOW A DRAW EVERY MONTH AZ ELSŐ HÚZÁS SZÉP TEMBER 30-AN A SORSJEGYEKET MÁR ÁRUSÍTJÁK Életében négy verseskötete jelent meg: „Hath Nőt a Jew” 1940, „The Hitleriad” 1944, „Poems” 1944 és „The Rocking Chair” 1948. Hadd jegyezzük itt meg, hogy utóbbi kivételével kötetei el só Ízben az USÁ-ban jelentek meg, mert ott korábban ismerték fel zsenijét. Egy egyébként élénk fényt vet a háború előtti kanadai irodalmi élet provincializmusára is. Egyetlen regényét:,,The Second Scroll” (A második tekercs) 1949 évi izráeli látogatása nyomán írta és 1951-ben jelent meg New Yorkban. Ez a mű a költészet és próza magasszintű ötvözete, mely James Joyce „Ulysses” című regényének hatására jött létre. Klein mesterének tekintette az ír szózsonglőrt, írástechnikájáról könyvet készült írni. A könyv kiadására nem került sor, bár egyes fejezeteit a „CJC” közölte. Joyce hatása, akárcsak T.S. Elioté. nem véletlen. Klein is virtuóza a nyelvnek. Angol nyelvű verseit héber, jiddis, francia és latin elemek szövik át. Joycehoz hasonlóan, új szavakat kreált, megelőzve a mai franglais divatot, beleszóve verseinek kárpitjába a québeci sajátos couleur localt, innen nyelvének egyedülálló gazdagsága. Regénye is személyi élményeiből, utijegyzeteiból, abból a drámából tevődik össze, mely a zsidóságot érte a katasztrófa után. A regény főszereplője látszólag egy újságíró (maga az író), valóságos hőse azonban az író nagybátyja, a titokzatos elech, aki talmudistaként kezdte pályafutását, később, a moszkvai pártiskola elvégzése után Krul elvtársként szolgálta a kommunisták ügyét. Amolyan Zsdánov-szerű figura, aki a nemzetközi irodalom hanyatlásának szaktekintélye. A német invázió Kamenyecben éri és a nácik tisztogató akciója során, csodálatos módon menektil meg a tömegsírból. Majd Bariban és Rómában tűnik fel. A katolikus egyház hálójába kerül. Már-már attól lehet tartani, hogy Melech személyében Róma a második zsidó pápát választja meg. Vándorlása során a cassablancai melláhban köt ki szefárd testvérei között, akik hihetetlen szegénységben élnek... Ezeknek a szegényeknek a szószólója. Innen Széfedbe kerül, ahol egy sötét korszakban Rabbi Solomon Hálévi Alkábez a remény és vigasz szavaival bátorította népét. Itt a zsidó kabala és misztika kutatójává válik. Egy határmenti villongásban az arabok megölik. Mintha ismét beteljesednék Hálévi sorsa. Az Ábra ham moses klein újságíró, aki Melach zeg-zugos vándorlásait követi, a temetésen találkozik - koporsójával. Ő mond kaddist sírjánál. Az iró a regényt Mózes öt könyve alapján öt fejezetre osztotta. Az egyes fejezeteket glosszák egészíti ki. Ezeket a héber álef-béth öt első betűjével jelöli. Regényében Melech a zsidó sors jelképévé magasodik. Az ellentétes eszmék hálójában vergődve, ősei földjén visszatalál népéhez. Könyve olyan, mint egy zsoltár. A szánalom és büszkeség, a siralom és ujjongá s váltakozik lapjain. Regénye költészetéből táplálkozik. Már első verseskötete: „Hath Nőt a Jew". a múlt és jelen gazdag ötvözete. Kötetéből kihagyta a radikális verseket, amelyeket a harmincas évek végén és közepén irt. Radikalizmusa késztette arra, hogy szocialista programmal induljon a képviselő választáson - sikertelenül A társadalmi igazságtalanság ellen versben tiltakozik. Mert mindennél jobban gyűlölte a passzív sztoicizmust. Szívből megvetette botor költótársát, aki „szemeit lehunyva, ölhetett kézzel édes álmokat álmodik az elragadóan szép gettóról”. Költótársával Laytonna] felemeli szavát az antiszemitizmus, a fasizmus térhódítása ellen. „The Hitleriad" címú versciklusában Hitler útját vázolja gyerekkorától diktátori álmai megvalósulásáig és gúnyos kuplékban rajzolja meg fullajtárjainak a portréját. Klein cselekvő résztvevője a világarányokban folyó humanistaküzdelemnek. Szarkazmusa, gyilkos iróniája célbetaláló. Óhatatlanul Chaplin „Nagy diktátorát” idézi emlékezetünkbe. Mert a gúny öl. Jellemző kortársai politikai iskolázottlanságára, hogy a versciklus alig talált visszhangra. Naivitással vádolták a költőt, aki azokban a vészes időkben az egyetlen járható utat választotta: Üljek elefántcsont tornyomban ötletekkel és rímekkel bíbelődve, míg az ajtókon a felháborodás dörömböl és a szánalom rí és poklok terrorja üvölt és az erdőkben a háború kutyái csaholnak? Én a próféta unokája vagyok! Ajkaim nem fogom lepecsételni a gonoszság láttán. Vegyen hatalmába a bosszú, lakozzék bennem a bún gyűlölete és diktálja versemet! Hitler veresége és az antiszemita veszély ideiglenes visszaszorítása a költő érdelődését Kanada és Izráel felé fordítja. „The Rocking Chair” (A hintaszék) költészetének zárófejezete. Ezúttal hintaszékből szemléli a világot, hangja rezignált, tárgyilagos. A gabonaraktárakról, az indián rezervációkról. Krieghoff festményeiről, a frigidairról és zálogházból, prózai, mindennapi eseményekről ír. Kevésbé involvált, verse szenvtelenebb. Mintha egy másik planétáról tekintene nyüzsgő világunkra „A költő, mint tájkép” című versében. Hozzám közelebb áll vallomása a múltról, gettóbeli álmodozásairól, a verseit benépesítő chádiszok táncáról. Jóm Tov rabbiról, reb Jitzhák perlekedéséről Istennel stb. A francia-kanadai társadalom maradisága lassúbb, kimértebb ütemet diktál. Kortársai közül senki sem értette jobban a québeci franciák lelkivilágát. A beavatottak nyelvén szól róluk, azzal az iróniával, mely korábbi verseinek jellegzetessége. Költői inspirációjának azonban változatlan forrása a zsidó tradíció. Mert árnyékát nem lépheti át. A valóságban három nyelvnek az örököse. Amit angolszász költőtársai soha nem értek el, hidat vert az angol és francia kultúra közé. Verseinek nyelvi sokrétűsége, retorikája, héber és jiddis ritmusa exotikum számba megy. Pészach éjszakáján az ég „pettyezett, mint a i kovásztalan kenyér”, a hold „aranytál”, melyet a szédervacsoránál használnak. Nincs még egy kanadai költő, aki ilyen tudatosan sáfárkodott volna a zsidó múlt gazdag örökségével. Már első verseskötetének nyitó versében, az „Ale Atque Vale”-ban hitet tesz aszkéta tanítómesterei, a hitvitázó Ben Zákkaj és Reb Cádok mellett. „Palesztina az országom, atyáim országa, születésem bölcsője" — emlékszik nosztalgikusan „Chitde Harold zarándoklása” című versében. Költészetében így válik a múlt a jelen valóságává. „Tórákkal kezükben koponyám körül őseim köröznek, szememen keresztül nemzedékek néznek" —írja XXXVI. zsoltárában. Szürke szakállú kaftános bölcsek és szentek követik útján, akik a “hogyant” s ” miértét” mérlegelik Számára a múlt realitás. Zsol tárainak és verseinek hangulata^ gondolata tradicionális, akárcsak Chagalle. Összegyűjtött versei 1974- ben jelentek meg.Mintegy 700 verset tartalmaz az ízléses kivitelű kötet, bár 1948-52 között, betegsége idején, mindössze 9 verset publikált. Életéről és set publikált. Életéről és munkásságáról dokumentumfilm készül*A költő”, mint tájkép” cimmel. Hódolat ez a film a költő alkotó géniusza előtt. Mert a sqrs kifürkészhetetlen szeszélye folytán, apja szegénysége miatt, a zsidóság elvesztett egy rabbit. Az emberiség egy nagy költővel gazdagodott.
