Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-09-10 / 673. szám

1977 szeptember 10. * MENORA 3. oldal. HAZUG STATISZTIKA Kommunista intervenció a menekültügyek rendezése ellen ( Folytatás előző számunkból) 1 2. ) Az 1956-os magyar for­radalom menekültjei ( az oro­szok szerint "ellenforrada­lom" ) ugyancsak nem sorol­hatók a politikai menekültek kategóriájába, — mondja a ha­tározati javaslat — miután a törvényesen megválasztott (?!) magyar népköztársaság kormánya ellen követtek el ' " merényletet", s a sikertelen j bűncselekmény ( ?!) után 1 kiil- j földi országokban kerestek | menedéket; következéskép-1 pen az UNESCO-nak és a Me­nekültügyi Főbiztosságnak aj közönséges bűnözőkre vonat­kozó nemzetközi egyezményt kellene velük szemben alkal­maznia, miként azt a Szovjet­unió és kilenc más ország többi ízben javasolta az ENSz és az UNESCO illetékes bizottsá­gainak. A határozati javaslat statisztikai adatokat is közöl függelékében, amelyek szerint a Magyarországot "törvényte­lenül elhagyó 110.000 (? I) bű­nöző közül 60.000 ( ?!) lelki­ismeretére hallgatva vissza­tért Magyarországra. A fenn­maradó 50.000( ?!) még ma is letelepedési problémákkal bajlódik, főként Nyugat-Euró­­pában és Észak-Amerikában, amire legjellemzőbb, hogy fi­gyelemreméltó hányaduk — 24 % ( ?!) - "állandó konflik­tusban" van a befogadó orszá­gok törvénykezésével. 3. ) Az 1948 és 1973 között Palesztinából menekülő, "éle­tüket" mentő arabok minden tekintetben megfelelnek a po­litikai menekültek státuszát szabályozó előírásoknak, s úgy az UNESCO-t, mint a Me­nekültügyi Főbiztosságot e­­gyüttes felelősség terheli ezen menekültek " átmeneti" ellá­tásáért, vagyis addig, míg a menekültek visszatérhetnek a jelenleg Izráel által "törvény­telenül" megszállás alatt tar­tott hazájukba. A "statisztikai adatok" kétszer annyi palesz­tin menekültet mutatnak ki, mint amennyi valójában talál­ható Szíriában, Libanonban és Jordániában. A továbbiakban idézett pél­dák a csehszlovák menekül­tekkel (akik természetesen ugyanolyan " közönséges bű­nözők" mint a magyarok), a koreai és vietnami menekül­tekkel ( "közönséges bűnözők" és " imperialista bérencek"), az angolai, ugandaiés mozam­biki menekültekkel ( "közbűn­­tényesek") és az iraki és ethi­­ópiai menekültekkel ( "kurd nacionalista bérencek") fog­lalkoznak. Ha egy semleges kivülálló olvassa végig a száznyolcvannyolc oldalas ha­tározati javaslatot, joggal hi­­hetné, hogy a beterjesztők nemcsak a menekült státusz hathatóságán fáradoznak, ha­nem komoly aggodalmuk is van a menekültekre "pocsékolt" pénz miatt. Akik azonban is­merik a javaslatot beterjesz­tő országokat, s a körűimé-j nyékét, melyek folytán millió és millió menekült kénysze­rült elhagyni hazáját, nyomban felismerik a kommunista pro­paganda módszereit. Az UNESCO politikai bi­zottsága, amely voltaképpen ad hoc bizottság, s melynek közel sincs olyan hatalma és befolyása mint az ENSz biz­tonsági tanácsának ( Security Council), jelenleg 15 taggal rendelkezik. A határozati ja­vaslatot támogató íjhat ország képviseli a kommunista blok­kot és társutas kiszolgálóit, míg á másik kilenc nyugati or­szágokat képvisel. A határo­zati javaslat két év alatt négy­szer került a bizottság ülései­nek napirendjére s mind a négy esetben 9*. 6 arányú vere­séget szenvedett. Határozati javaslatok elfogadásához két­harmad többségű szavazat szükséges, így nem látszik va­lószínűnek, hogy a javaslatot valaha is törvényerőre eme­lik. Ez persze nem tartja visz­­sza a propagandagépezetet at­tól, hogy az elkövetkező U- lésszakok napirendjére erő­szakolja, újból és újból, a Ja­vaslatot. Rendkívül érdekes a levél másik mondata, amely szerint " a Menekültügyi Főbiztosság sem elvben, sem részleteiben nem támogatja a fenti határo­zatot". A Főbiztosság hosszú éveken át a kommunista befo­lyás céltáblája volt, s a szá­mos menekültügyi visszaélé­sek oka ebben a befolyásban volt keresendő. Ettől eltekint­ve a Főbiztosság végrehajtó­bizottságában a kommunista és társutas országok mindig szép számban voltak képvisel­ve. ( 1958-ban például a kilenc­tagú bizottságban jugoszláv volt az elnök, további három tagság a Szovjetunióra, Egyip­tomra és Lengyelországra e­­sett) . Közelmúltban megje­lent cikksorozatom foglalko­zott azokkal a menekültügyi visszaélésekkel, melyeknek kiagyalói és végrehajtói kom­munista delegátusok voltak. A végrehajtóbizottságban je­lenleg — nem számítva a Fő­biztost — három nyugateuró­pai, három kommunista, két afrikai és egy ázsiai ország küldötte foglalt helyet. Alapo­san téved az, aki azt hiszi, hogy az oroszoknak megvan a maguk "szavazógépezete" az afrikai és ázsiai küldöttekre támaszkodva. A határozati ja­vaslatot ez a bizottság 7:2 a­­rányban utasította el. A három nyugateurópai ország — Ang­lia, Franciaország és Hollan­dia — mellett a két afrikai — Kenya és Szomália, — az ázsiai — Thailand — sőt, az egyik kommunista küldött — Románia — is a javaslat ellen szavaztak a Szovjetunió és Bulgária ellenében! Kenya, Szomália és Thailand nem a szovjet szájíz szerint véleke­dik a menekültügyi státuszt il­letően, míg Romániának egyáltalán nem tetszett a pa­lesztin menekültek miatti megbélyegzés Izráel ellen. Nyilvánvaló, hogy a végre­hajtóbizottságot vérig sértette a kommunista propaganda, a­­mely szerint a Menekültügyi Főbiztosság a "nyugati impe­rializmus hűséges kiszolgáló­ja". Elvégre a Főbiztosság munkája valamelyest javult az ötvenes és hatvanas évek ká­­otikus helyzetéhez hasonlítva. A Főbiztosságot sok minden­nel lehet vádolni, de semmi­esetre sem az imperializmus — akármilyen előjelű impe­rializmus — kiszolgálásával. Emellett a határozati Javas­lathoz mellékelt "statisztikai" adatok elferdítése és valótlan­sága olyannyira kézenfekvő, hogy a Főbiztosság élőbb­­utóbbi kénytelen lesz azokat hivatalosan is megcáfolni. A delegátusok többségének szá­mára gusztustalan az az állí­tás, hogy az algériai, magyar, csehszlovák és más menekül­tek közönséges bűnözők, s mint ilyeneket ki kellene szol­gáltatni a diktatúrák "igazság­szolgáltatásának". Érthető, hogy a legtöbb be­csületes nyugaton élő magyart érzékenyen érinti azeurópai — főleg olaszországi — mene­külttáborokban sínylődő honfi­társaink sorsa. Főleg az ő megnyugtatásukra írtam a fenti cikket, hogy lássák: po­zitív remény van a helyzet megjavulására. Ha egyik nap­ról a másikra való csodákat nem is lehet elvárni az UNES­CO és a Menekültügyi Főbiz­tosság bürokratikus gépeze­tétől, az bizonyos, hogy a tábo­rok fokozott ellenőrzése napi­renden lesz. Júniusi arizonai utam során több volt főbiztos­ság! kollégámmal találkoztam akik jóllehet évek óta kiváltak a Főbiztosság alkalmazottai sorából, megmaradt Össze­köttetéseik révén már megér­kezésem előtt tájékozva vol­tak a beadvány által felvert porról. Az ő véleményük is megegyezik abban, hogy a tá­borok fokozottabb ellenőrzése nagymértékben segít majd az embertelen viszonyok meg­szüntetésében és a kegyetlen­­kedők eltávolításában. Északamerikai, cseh, orosz, ukrán és más emigráns szer­vezetek egy évvel ezelőtt ak­ciót kezdeményeztek a kiván­dorlás, menekültügy és lete­lepedés terén tapasztalt prob­lémák megoldására. Ha ma­gyar szervezetek és egyének úgy érzik, hogy egy hasonló akció megindítása a magyar e­­migránsok feladata, úgy levél­lel fordulhatnak — közvétlenül — a Menekültügyi Főbiztos­sághoz ( High Commissioner of World Refugees) Genfben, vagy a Menóra szerkesztősé­gén keresztül hozzám. Az el­múlt két évben több mint húsz levelet kaptam aggódó magya­roktól, akik valamilyen módon értesültek honfitársaink sa­nyarú sorsáról az olaszorszá­gi menekülttáborokban, s ez indította el további nyomozá­somat ebben az ügyben. A jö­vőben érkező levelek — az idő­közben érkezettekkel együtt — csatolva lesznek jövőbeni be­adványokhoz és tiltakozások­hoz. Losonczy László Még száz évig él kapi talizm us Idősebb hölgy mellé bejóro'-j társalkodóm? vagy ápolónő’- j nek Manhattanban vagy - | , Quennsben elhelyezkednék.j1 Referenciákkal és összes jj securitikkel rendelkezem.! Keressen telefonon este ! 7-9-ig ( 212 ) 898-0986 | —----------­­. ; Ezt állítja Paul M. Sweezy professzor, nemzetgazdász, aki nyolc éven át tanított a Harvard Egyetemen, több nagy figyelmet keltő könyvet írt és a Monthly Review szo­cialista irányzatú közgazda­­sági folyóiratot szerkeszti. Sweezy professzor nem pro­letár. Igaz ugyan, hogy a Monthly Review szerkeszté­séért csak 400 dollárt kap, de apja, aki börzeügynök volt, nagy v a g y o n t hagyott rá. Sweezy professzor az Egye­sült Államok vezető rétegéhez tartozik, ahhoz a réteghez, a­­melyet erősen kritizál és a­­melyről azt állítja, hogy leg­feljebb még 100 évig fog dús­kálni az anyagi javakban, az­után eltűnik a történelem színpadáról. Mire alapítja a 67 éves szo­cialista professzor ezt a né­zetét ? Szerinte a kapitalista rend­szer életfeltétele az állandó növekvés. A megállás a halá­lát jelentené. Az általános és egyetemes halált, amelyet a rendszer egyetlen tagja sem élne túl, mert az egyéni, vagy részvénytársasági vállalko­zás sikerének előfeltétele az egész ország, sőt az egész vi­lág egészséges és állandóan i növekvő gazdasági élete. Sweezy professzor szerint a természeti kincsekben kor­látolt világunkban a korlátlan fejlődés logikai lehetetlenség. Az 1930-as évek nagy gazda-: sági válsága előjele volt an­nak, hogy a kapitalista rend-j szer a végéhez közeledik. A professzor szerint tisztára a katonai kiadások óriási nö­velésének volt köszönhető, hogy az Egyesült Államok és vele együtt az egész nyuga­ti világ átélte az 1930-as évek válságát. Az óriási fegyverkezés a második vüágháborúhoz veze­tett. Az elpusztított Európa és Japán újjáépítése gazdasági fellendülést hozott. Amikor az lanyhulni kezdett, jött a 12 évig tartó "vietnami beavatkozás". Nem megoldás, hogy 20-25 évenként világháborúval pusz­títsuk el Földünk egy részét, hogy az életben maradottak 15- 20 évig tartó virágzó gazdasá­gi élet élvezői lehessenek. Sweezy professzor azt állít­ja, hogy a konjunktúrák és a depressziók örök körforgásá­ból csak úgy kerülhetünk ki, ha a gazdasági életünket ész­szerűen korlátozzuk. A ter­melés korlátozása viszont a kapitalizmus halálát jelenti. Sweezy professzor elméle­ti és tudományos szocialista. Hajlik a marxizmus felé, de elveti a moszkvai kommuniz­must, mert az is a korlátlan fejlődés útján jár. A profesz­­szor nézetei talán az európai szociáldemokráciához állnak legközelebb. Európában a gazdasági élet gerince a szabad vállalkozás. Az állam, mint vállalkozó, csak olyan területeken lép a gazdasági élet körforgásába, amelyek a kapitalistáknak nem biztosítanak hasznot, de a közérdek szempontjából szük­ségesek. Ilyen pl. a vasút, pos­ta, az egészségügyi szolgálat, az energia ellátás, stb. Az eu­rópai kormányok hatalma na­gyobb, mint a nagyvállalatoké. A magánérdek mindig aláveti magát a közérdeknek. Az Egyesült Államok kapita­lizmusa már régen nem kapi­talizmus. Az igazi kapltaliz-OKTÓBERI KÜLÖNJÁRAT (Egyszeri, egyedülálló lehetőség.) ZÜRICH: *185.00»/» BUDAPEST: $275.00»» AKÁR IDE, AKÁR ODA! Végig Jettel Budapestre 12 őrá; Budapestről 14 óra. Es ezenkívül: ABC charterek egesz évben 2-3-4 és sok-hetes tartózkodásra. CSAK TESSÉK HÍVNI azt a MEGNAGYOBBODOTT, azt a MEGERŐSÖDÖTT.-azt a “MEG B0CK R0CHEAU D*0TT” HUNNIÁT azon a 734-6900 telefonszámon, vagy személyesen HUNNIA H0USE & TRAVEL, INC. 1592 Second Ave. at 83rd St. New York City, N.Y. 10028 JneM KEU MANHATTANBA MENNIE JÓ SÜTEMÉNYEKi i megnyílt a Törést HiHsben N.Y.-ban az — » cJbidrew’á ___Zr £?■{. uncfárián tStruclle & ^paótrieó Vnc. j ahol a legkiválóbb minőségíf, naponta friss j Rétesek, magyar és Continentális sütemények nagy választékban kaphatók > mmms kiszolgá keresse fel ás kárjen kóstolót az ízletes süteményekből | Cinünk: 100-28 QUEENS Blvd. NEW YORK a 67-es subway állomásnál Tel: (212)) 830-0266 r Ldzar's húsüzlet szomszédságában a mus idején a gazdaságilag e­­rős előrejutott, az életkepte­­len kiesett a küzdelemből. Most az életképteleneket, ha elég nagyok, mint pl. a vasúti vállalatok, a Lockheed repü­lőgépgyár, stb., az adófizetők pénzén a szövetségi kormány tartja életben. Ha a magánér­dek és a közérdek összeütkö­zik, mindig a közérdek lesz a vesztes. Nemrégiben történt, hogy az autógyárak ultimátu­mára ("leállítjuk gyárain­kat! "), az US Kongresszus kénytelen volt két évvel kitol­ni a levegő megtisztítását cél­zó törvényt. Ma már nemcsak a szocialis­ta Sweezy professzor, de a legkapitalistább nagyvállala­tok elnökei is, köztük Thorn­ton F. Bradshow, az Atlantic Richfield Oil Corporation el­nöke szívesen látná, ha az USA kormánya "ötévester­vekkel" segítené élő a gazda­sági élet megszilárdítását. Elég betekintenünk egy úgy nevezett "drug store"-bahogy lássuk a kapitalista rendszer esztelen pazarlását. Földünk két legnagyobb kincsét, a tisz­ta levegőt és a tiszta vizet el­pazaroljuk felesleges, sok­szor káros kozmetikai cikkek­re és "gyógyszerekre". U- gyanez a megállapítás vonat­kozik gazdasági életünk csak­nem minden ágára. Amíg ez a vita tart a gazda­sági élet halad a maga útján. Túlhaladta a kapitalizmust és . a kommunizmust. Jelenleg Svédország, Nyugat-Német­­ország, Japán és Kanada kép­viselik gazdasági életünk fej­lődésének csúcspontjait. Ezek a rendszerek a kapitalizmus ' és a szocializmus különböző mérvű kereszteződései. Egyelőre senki sem tudja megmondani, hogy milyen "iz­mus" lesz a gazdasági élet következő állomása. A.P. MCHANAN CARMEL HELYZETMAGYARÁZAIA SZÖRNYŰ DOLOG 71 Az izraeli kormány rövid idővel ezelőtt határozatot foga­dott el, amelynek értelmében Judea, Somron és a gázai sáv lakosságának nyújtott szolgáltatásokat fokozatosan ki kell e­­gyenlfteni azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyeket Izrael la­kosai kapnak. Ez a határozat egyáltalán nem politikai, hanem humanitárius jellegű. Nincs benne szó állampolgári jogokról, vagy bármilyen jogszolgáltatásról, hanem olyan mindennapi dolgokról, mint egyészségügyi szolgáltatások, kiskorú gyer­mekek munkájának tilalma, vízvezetékek, villanyvilágítás, u­­itak, — szóval kizárólag olyan dolgok, amelyek, ha magasabb | nívón nyújtódnak egy bizonyos ország vagy terület lakosságá­nak, úgy azok minden kétséget kizárólag csak kellemesebbé, vagy legalábbis elviselhetőbbé teszik annak életét. A józan ész szabályai szerint a Begin-kormánynak ezt a határozatát mindenki — politikai véleménykülönbség nélkül — csak örömmel és elismeréssel fogadhatta volna. Azt azonban már réges-régen tudom, hogy ebben a társégben ahol mi é­­ílUnk, a józan észnek nagyon kevés szava van. így egyáltalán nem csodálkoztam azon, hogy a terrorszervezetek a legna­gyobb dühvei fogadták ezt a határozatot és nyomban bejelen­tették, hogy az izráeli terrortámadások fokozása lesz erre a 1 válasz. A környező arab államok is hatalmas lármát csaptak és tiltakoztak a "törvénytelen határozat" ellen. Izráelen belül a szélsőbaloldali körök — azok,akik ál­talában nagyon szeretnek a humanizmus bajnokaiként és az arabok barátaiként feltűnni, — tajtékoztak a dühtől, sőt még a volt kormánypárt, a Munkapárt képviselői között is akadt o­­lyan, aki elitélte a határozatot, mert szerinte "a bekebele­zés erős szaga" árad belőle. így aztán egyáltalán nem cso­­jdálatos, hogy az izráeli televizió egyik "bölcs" munkatársa [is feltette a kérdést a kormány titkárának, hogy ez a határo­zat nem-e lépés a területek bekebelezése felé ? Árje Noár, a kormány titkára vüágosan kifejtette, hogy szó sincs erről, hanem egy kizárólag humanista jellegű in­tézkedésről. A jelenlegi kormány felfogása szerint ugyanis Judeát, Somront és a gázai sávot nem kell bekebelezni, mi­vel azok Erec Jiszráel szerves részei és egy állam csak olyasvalamit kebelezhet be amely nem az övé, s nem a saját országának részét. Ami módjában van a kormánynak az az izráeli jogrendszer kiterjesztése ezekre a területekre, ezen a téren azonban a kormány programja világosan kimondja, hogy addig, amíg kilátások vannak bármilyen formában béke­tárgyalásokra Izráel és az arab államok között, nem teszik meg ezt az intézkedést. Ugyanakkor azonban, mivel Júdeá­bán, Somronban és a gázai sávban ma Izráel az egyetlen lé­tező kormányzat, az Ő feladata és kötelessége gondoskodni az ott élő lakosság szolgáltatásairól. Persze, az világos, hogy a Begin kormánynak ez a határo­zata kifejezi a különbségeket elvi téren, mely közötte és az előző kormány között van, és ez csak természetes. Az előző kormány álláspontja többé-kevésbé az volt, hogy zsidók és arabok nem élhetnek együtt, míg a Likud felfogása szerint ennek pontosan a fordítottja az igaz. Zsidóknak és arabok­nak módjuk és lehetőségük van együtt élni, sőt tulajdonkép­pen nincs is más lehetőségük. Az összes többi tényezők állásfoglalása is sokkal kevésbé volt meglepő, mint amennyire első hallásra feltételez­nénk. Az arab államok és terror szervezetek dühe és tilta­kozása is előre kiszámítható és feltételezhető volt. Az arab államokat az elmúlt harminc esztendőben egyet­len percig sem érdekelte a területek lakosságának életnívó­ja és jóléte. Ez teljesen világosan kitűnik abból az állapot­ból, amelyet Izráel talált 1967-ben ezeken a területeken, és itt nem nagy a különbség, hogy úgynevezett menekültekről, vagy állandó lakosokról volt-e szó, mert mindnyájuk életszínvonala a lehető legnyomoruságosabb volt. A terror­szervezetek mindig tiltakoztak az ellen, hogy felszámolják a menekült táborokat, vagy akár javítsanak az életnívójukon. ! S zámukra az a jó, ha a területek arab lakossága minél nagyobb nyomorban él, miután így van lehetőségük befolyást gyakorolni a nyomorult és elkeseredett emberekre. Jellemző, hogy a pénzben úszó arab olaj-fejedelemségek még soha egy fillért sem adtak a menekülteknek. A menekült táborok fenntartása 30 éve Amerika és a nyugati világ nya­kán van. Nem meglepő az izráeli baloldal, különösen a szélsőbal- I oldal álláspontja sem. Rájuk ismét alkalmazható az a régi mondás, hogy a marxisták " nagyon szeretik a világ prole­tariátusát, de gyűlölik az embereket". Itt is az a helyzet, hogy az izráeli baloldaliak hajlandók itthon és külföldön is nagy hangon beszélni a palesztinai nép jogairól, de a való­ságban a közöttük élő arabok sorsa és jóléte a legkisebb mér­tékben sem érdekli őket. Az azonban, hogy a Begin kormány javítani akar ennek a lakosságnak a helyzetén, felháborítja ezeket a nagy humanistákat, mert ez nem egyezik a koncep­ciójukkal. Hogy merészel Begin ilyen szörnyű dolgokat elhatározni?! VERESHAZA UDUL0 ‘'Restaurant a MAGYAR FALUBAN a volt NEW ARLINGTON helyén, VERESHÁZA nyara­ló szeretettel várja régi és új vendégeit. Megtalál minden kényelmet.Tiszta tágas modern szo­bák, privát fürdőszobával, mesés kilátás és csodálatos légkör. Hatalmas fürdőmedence, sétány, ping-pong, shuffle-board és sok más sportolási lehetőség.Finom ételek és italok. Hétvégén műsorral gazdagítjuk a kellemes üdülést. Az üdülő vendégei napi háromszori étkezéssel már heti $120—tói (gyermekeknek félár) koszt nélkül $14.00-től. Helyfoglalásért és bővebb felvilágosításért írjon vagy telefonáljon: (914) 254-9872 # 254-4269 Cím: Veresháza Box 174, Fleischman’s N.Y. 12430

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents