Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)
1977-03-26 / 650. szám
14 .oldal MENORA * 1977. március 2«. "MAZE L“ JTM 81 Mr. & Mrs. J. Baum Vállal mindenféle utazásokat a világ minden részéue. Heti csoportos utazások PESZACHRA IZRAELBE Pontos és figyelmes kiszolgálás Tel:274-4941 és 276-8769 vasárnap és este is. DUPLEX OLCSON ELADÓ SZÉP, JÓ ÁLLAPOTBAN LÉVŐ,TÁGAS, FINISHELT BASEMENTTEL,ÓRIÁSI TERÜLETEN AMERIKÁBA EMIGRÁLUNK 2480 Goyer St. Tel 731-9387 ADÓBEVALLÁSOK financial statementek, üzleti adminisztráció ANGOL-FRANCIA NYELVEN B.S.Kertész I.C.I.A. okleveles könyvszakértő 5497/A Victoria Ave, Suite >23, Montreal Tel: 731-9079 Szabad, kényelmes parkolás Corporete Planning Associates Gazdasági tanácsadás Piackatatás Termelési analízis Új gyárak, üzemek beindítása Di.GEORGE SÍPOS pho Richmond-Adelíid« Centre. 14th Flr., Toronto. Ont. M5H 1V4 364-7898 TÖLTSÜK A PÉSZACH-OT TEL-AVIVBAN! Imádkozzunk Jeruzsálemben a Nyugati Falnál Bármifele utazási tervei hívja bizalommal: Breuer Elsiet Tel: 276-9571 A legrégibb kanadai magyar cég! A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN!^ ALEX A. KELEN LIMITED KELEN TRAVEL SERVICE 1467 Mansfield Street, Montreal Que. T:842-9548 UTAZÁS: Forduljon bizalommal irodánkhoz.Utazások a világ minden részébe. INKA: Fáképviselet.Naponta küldjük a megbízásokat Budapestre.Rokoni támogatás az Income tax alapból levonható. TÜZEX: Változatlanul a legjobb Gehszlovákiába. LEI: küldés Romániába. Igen gyors elintézés. Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok. BOURRET PASTRY S DELICATESSEN 5771 VICTORIA Ave. 733 846? * Finom külföldi és kanadai csemegearúk és sajtok. '1 * Az ismert legfinomabb magyar hentesáruk. $ * Magyar es európoi cukrászsütemények. £ * Külföldi espresso kávé, kakaó, konzerv. J * Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemény. í SZABADPARKOLÁS A Mártírok Temploma Hitközsége és a Golden AgeClub közösen rendeztek irodalmi előadást március 13-án, amelyen Dr. Barna Zoltán, Dományi Sándor és Kovács Tibor, az izraeli kommandónak entebbei akciójáról írt könyvet irodalmi panel keretében értékelték ki. Halmi József társelnök nyitotta meg az előadást, majd ismertette a három előadónak a magyar zsidó közéletben betöltött pozícióját és az ezekkel járó feladatokat. Kovács Tibor vezette be az előadást, aki elmondotta, hogy egy évvel ezelőtt tartottak előadást hárman, amikor is egy magyar zsidó tárgyú könyvet értékeltek ki. Miután a közönség részéről az a kívánság érkezett be hozzájuk, hogy szeretik az irodalmi-panel-szerű előadásokat, ezért ennek az óhajnak tesznek most eleget. Zsidó szempontból egy örökké különleges és örökké aktuális könyvről és témakörről beszélnek. Mind a hárman a könyv analizálása mellett kitértek az akció erkölcsi, politikai és katonai jelentőségére. Szünetben Ízletes uzsonnát tálaltak a női csoport és a Golden Age Club hölgytagjai. Az előadás második felében az akcióval kapcsolatos számos kérdésre válaszoltak az előadók. Halmi József társelnök zárta be az e/PísCntteáil tetáh lőadást, köszönetét mondott az előadóknak. A résztvevők azzal a véleménnyel távoztak, hogy régen volt részük ilyen nívós és élvezetes előadásban. A múlt számukban sajnálatos hiba történt. A hitközség újonnan megválasztott vezetői közül kimaradt a társelnökök sorából Halmi József és hibásan hoztuk Hegedűs György és Dományi Sándor nevét, azonkívül kihagytuk, hogy Halmi József dicséretben részesítette a Römer házaspárt áldásos munkájukért. A Jewish Community Center Golden Age Clubja ez évi irodalmi kiadványában ( Literary Selections) megjelent Adler Ágoston Ernőnek tíz válogatott verse, amivel nagy sikere volt. A Jewish Libraryban lehet találni a példányokból. Ezenkívül Mr. Joe King méltatta és interjút csinált Adler Ágoston Ernővel március 13-án vasárnap a CFOX és a CFMB rádióadókon. Gratulálunk a nagy kitüntetéshez. A közismert és közszeretetben álló Cantor és Mrs. William Frischman tartották fiuk Ire Cvi Peszach Bármicváját szombaton, március 19-én a Chevra Thillim templomban. Rabbi Werner működött közre. Mazl Tov, és szerkesztőségünk sok örömet kíván fiukhoz továbbra is. Mr. és Mrs. Joseph Gubner lánya, Paula, ügyvéd, tartotta esküvőjét a torontói Mr. és Mrs. Salamon Walper orvos fiával, Leslievel, március 20-án. Az esküvő a Young Israel templomban volt, ahol is Rabbi Kaufman és Cantor Halper működtek közre. Kívánunk sok szerencsét és boldogságot az ifjú párnak és sok örömet a szülőknek. *** A Cinema Spartacus Inc. presidentje Mrs.Marta Koltai megnyitotta Cinema L'amour nevű új mozijukat, 569 St. Joseph Blvd. alatt Hull-ban( Ottawa mellett). KfvánunkKoltaiéknak, kedves olvasónknak nagyon sok sikert az új vállalkozáshoz. Vajon ezek mennyire befolyásolják Rene Levesquet? Szállítást és költözést Torontóba is garanciával és biztosítással. TRANSPORT LLOYD RG. 735-3416 626-2375 4200 Kinderslay, Apt. 6. Toronto of Montreal KATZ ERVIN és VARKONYI IMRE Mostan Montrealban mindenki bizonytalanságában és mindenki saját helyzetének megfelelően magyarázza, avagy előre jelzi a Levesque kormány jövőbeni tevékenységét. Pedig a Levesque kormány nem egy egységes, azonos nézetű személyekből illetve támogatókból tevődik össze és sok, talán nagyon sok függ attól, hogy mennyire tudják ezek a különböző erők jobbra, vagy balra befolyásolni a kormányt. Ezzel kapcsolatosan egy szomorú epizódot kell, hogy elmeséljek. A feleségemmel új bevándorlók vagyunk Romániából. 1975-ben a francia kurzust végeztük, de szerettünk volna délutánonként valami munkát végezni, hogy minél hamarabb megvehessük a legszükségesebbeket. A Montreal Matin nevű francia újság 1975 május 22—i számában megjelent egy apróhirdetés, hogy munkát adnak haza házaspárnak. A hirdetés nem írt címet, csak telefonszámot. Telefonon megkérdeztük a címet és mivel nem ismertük a várost, egy romániai fogtechnikus ismerősünk vitt ki minket a kapott címre. A háziasszony és más személyek a ház előtt vártak ben- Unket egy elég csinos kis villa előtt. Megkérdezték, honnan vándoroltunk be és hogy tudunk-e franciául? Mondtuk, hogy beszélünk franciául, de kevésbé írunk még egyelőre és hogy Romániából származunk. A vallásunk iránt nem érdeklődtek, amit természetesnek tartottunk. Kérdeztük, hogy mi volna a munkánk és mi volna a kereset? Erre azt válaszolták, hogy várjunk még, amíg többen is összejönnek. Körülbelül egy félórai várakozás után a pincehelyiségbe irányítottak, amely egy kisebb színháznak is megfelelne padokkal és emelvénnyel. A fal tele volt akasztva különböző francia jelszavakkal, egy asztal tele brosúrákkal, amire én nem voltam kiváncsi arra gondolva, hogy azok nem tartoznak az én leendő munkámhoz. Egy férfi felment az emelvényre és azzal kezdte: 1. Erről a gyűlésről nem szabad senkinek sem beszélni, 2. Itt a gyűlés után mindenkinek egyértelmű határozott választ kell adni, hogy vállalja-e a kapott munkát, vagy sem. Azután egy rajztáblára egy papírt tett és rajzzal és számokkal kezdte magyarázni; ”A franciáknak az a célja, hogy jó munkaalkalmat találjanak. A zsidó meg jó üzlet után néz. Itten a francia Quebecben most olyan helyzet alakult ki, hogy ha egy francia munkát akar kapni, akkor a zsidónak kell könyörögjön munkáért. Azután következtek a statisztikák, hogy a Steinberg zsidó üzletes mennyit keres naponta, mennyi tőke van zsidókézben, stb... Pontosan úgy mondta, minta magyar rádió 1944 március 19. után. A feleségem súgta nekem, hogy ő nem marad tovább, de én bíztattam, hogy nézzük meg milyen feladatot akarnak adni. De a feleségem — mint általában — nem hallgatott rám, megszakítva az előadást felállt és kijelentette, hogy ő csak fizikai munkára képesés semmilyen intellektuális munkát nem vállal. Én is felálltam, hogy én már tele vagyok a statisztikával, mivel azzal tartottak Romániában is minket. A gyűlést váratlanul megzavartuk, nem vártunk választ, gyorsan kimentünk, az utcán már várt begyújtott motorral, nyitott kocsiajtóval az ismerősünk és amire a gyűlés tagjai az utcára jöttek utánunk, már messze jártunk. Sikerült elmenekülnünk. Másnap olvastuk, hogy robbanás történt az egyik Steinberg üzletben. Vajon ezek mennyire befolyásolják Rene Levesquet? Sonnenwirth MIKES IMRE: HIRDETMÉNYEK PESTEN ÉS POMPEIBEN... Az üzleti versengés és ennek egyik jelenségeként a hírverés, a reklamfrozás öreg furfang, akár az országút. Negyedfélévvel ezelőtt például, a nápolyi öböl tájain barangolván, elvetődtem Pompeibe is, már amennyit kiástak belőle ama láva-szemfedő alól, amely kétezer évvel ezelőtt eltemette. Aki vendig a fórumtól jobbkézre esően deli irányba elindul, egyhamar az Ötvösmesterek utcájában köt ki, mely útvonal mondanivalóm szempontjából azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert megmaradt falmezőin még IszrevételezhetŐk az ókori falragaszok töredékei. Ámbár ragaszokról ez esetben nem beszélhetünk, mert a plakatírozás úgy történt a latinok országában, hogy a reklám céljaira szánt falakat hófehérre meszelték, kockákra osztották Is ezeket bérbe adták a tisztes Iparnak meg kereskedelemnek. Megjegyzem, hogy a tisztes jelzőt csak hagyományszerflleg illesztettem a szövegbe, mert a hajdani kufárkodás — a mi fogalmaink szerint — a legkevésbé sem volt tisztes. Például egy árúajánlat a Vezúv haragvásainak idejéből: “Eladó egy rabszolga!” A jelzett lény tökéletesen hall mind a két fűiére, amint kifogástalanul lát mind a két szemével is. Az eladó garantálja, hogy igénytelen, megbízható, engedelmes teremtményről van szó, akinek testi erejében semmi hiányosság sincs, ami pedig a szellemieket illeti, folyékonyan beszél görögül és meglepően jártas a filozófiában, geometriában, csillagászatban és más tudományokban is. Az érdeklődők...” Itt félbeszakad a textus, mert a folytatást korommá égette a láva. De ami épen maradt, abból kellőképpen kibontakozik, hogy a szellem és a rabszolgasors között sokszor már akkor is szerves kapcsolat állt fönn, s így azokkal a géniuszokkal, akiknek ma a világ némely tájain rácsablakú idegosztályon kell életüket befejezniük, csak a múlt folytatódik a jelenben. Egyébként az Ötvösmesterek utcájában átvészelte az évezredeket egy másik hirdetés is. “Eladó egy rabszolganő! De micsoda nő! Húsa csak úgy duzzad a rugalmas frisseségtől. De lehetne-e ez másképpen, hiszen egy egészen fiatal, szinte gyermekleányról van szó. Az eladó hajlandó biztosítékkal szolgálni azt illetően, hogy érintetlen hajadon az illető — a boldog vevő meglátja majd, hogy csupán egy kétes megjegyzésre is hogy elpirul...” Persze, csak a kuriozitás kedvéért idéztem ezt a két hirdetést, a latin reklám zömében nem rabszolgákat, hanem gyümölcsöt, tésztanemŰ- eket és sarukat meg tunikákat kínált eladásra. Sűrűn adódtak politikai, javarészt választási hirdetmények is, a jelöltek heves kortescsatákat bonyolítván le egymással. Ama messze, kezdetleges időkben ugyanis a szavazók több jelölt és program közül kényszerültek dönteni, szemben a mi korszakunk dialektikus demokráciájával, amely egy jelöltet és egy programot kínál csak, hogy mindenki töprengés nélkül választhasson belőle. V isszatérve kiindulópon -tómra, a reklám öreg furfang, akár az országút. Sőt a Budapesten illetékes Új Magyar Lexikon V-ik kötetének 546- ik oldalán olvasható megállapítás szerint nemcsak öreg, de tisztességtelen furfang is. Mármint a tőkés rendben, ahol a hirdetés a szüntelen versengés és árúértékesítési harc bitang eszköze, feladata az lévén, hogy megszédítse és vásárlásra bírja a gyanútlan vevőket. Tényleg, ebben van igazság. Az idősebb nemzedék nyilván emlékszik még arra a legendás plakátra, amelyen egy magát Csillag Annának nevező hölgy évtizedeken át szóban és képben azt erősftgette, hogy egy bizonyos hajszer használata nyomán selymes fonatai két méter hosszúságúra megnőttek és a földet seperve csüngenek alá. A valóságban csak a pacsulit előállító laboratórium haszna nőtt meg, profitja millió és millió aranyforintok erejéig felszökvén mind az égig. Ez a híres-neves hirdetés, amint Joachim Fest említi Hitleréletrajzában, még a FUhrert is elragadtatta. Persze, nem olyanképpen, hogy rendelt volna a pesti csodaszerből, csak olyanképpen, hogy magához kérette Göbbelst. — Látod, így kellene propagandát csinálni, mint ez a Csillag Anna. Addig harsogni, hogy csak ez a jé, csak ezt higgyétek, csak ezt vegyétek, míg mindenki megkergül. Tanulj ebből a hirdetésből, testvér... De, a történelem bizonysága szerint, a testvér nem tanult kellőképpen belőle. Általában úgy tűnik, hogy a reklám bonyolultabb tudomány, mint gondolni lehetne. Nevezetesen Magyarországon, amint ez számos sirámokból, például Varga Györgynek, a televíziós propaganda-iroda tudós igazgatójának minapi nyilatkozatából is kiderül, ugyancsak gyönge lábon áll. Nem azért, mert valaha, messze évtizedekkel ezelőtt, létének legelején a kollektív államrend még azt vallotta, hogy a reklámnak ésszerű és becsületes gazdasági rendben nincs helye, mert az ilyen rend egyfelől szabatos terv szerint mindenből annyit termel, amennyire szükség van, másfelől csak tökéleteset termel, mert lelkiismeretével ellenkezik a selejt, a vinkó, a lőre, a pancs, a hulladék. Mivel tehát mindenből elég van és mindenből a legjobb van, hirdetésre nincs szükség, szocialista viszonyok között a kereskedelmi versengés önmagában való ellentmondás, contradictio in objecto. Utóbb, a múló idők tapasztalatai alapján ez az elmélet pontosan a visszájára fordult, s mint Ravasz Károly és Kaminski György remekbe írt, “A reklám kézikönyve” című tanulmánya kifejti, a hirdetésnek úgy a tömegek tájékoztatásában, mint végig az értékesítés bonyolult folyamatában szocialista körülmények között is óriási, ezt a jelzőt használják, óriási szerepe van. Illetve óriási szerepe kellene legyen. De nincs. Illetve, állandó bajok vannak körülötte, hol azt kínálja eladásra, ami nincs, hol nem kínálja azt, ami van, hol dadogva dicséri, ami jó, hol égig magasztalja, ami hitvány. Ugyan mi lehet e zűrzavar oka? Előttem egy főügyészi nyilatkozat, hadd idézzem, szó szerint: — Az érdekelteknek tudomásukra kell szolgáljon, hogy három évig terjedhető börtönnel büntethető az is, aki árúbőség idején törvénytelen versengéssel csökkenti az árúsításra jogosultak üzleti lehetőségeit. Ha mármost jól értelmezem e szavakat, az állam, mint legfőbb értékesítő és egyben törvénykező szerv rabláncra verheti nemcsak azt, aki szükségében kiuzsorázza, de azt is, aki ugyan a közjó szent nevében, de szemben a kincstári érdekkel, olcsó portékával látja el az istenadta népet. Ami aztán — a mindenható állami profit védelmében — nem más, mint a kereskedelem és a kereskedői verseny szabadságának felfüggesztése. A szabadságnak e kiküszöbölése mutatkozik meg Varga György elébb említett nyilatkozatának eme tartózkodóbban megfogalmazott, de azért félremagyarázhatatlanul egyértelmű mondataiban fs: — Magyarországon gyakorlatilag bárki hirdethet, a rádió és a televízió azonban nem ad teret a cégek konkurrencia-kűzdelmének, s egy műsoron belül nem népszerűsíthető két hasonló profilú vállalat azonos árúja sem. íme, az ige. Amely, erre mindenki ráeszmélhet, alapvetően ellentétes a reklám lételemével, az üzleti verseny, a termelés és értékesítés, a kínálat és a kereslet egyensúlyos érvényesülésének szabadságával. A diktatúrának az a szorongató matematikai bölcselme, hogy itt van ez az egy, válassz belőle, ez a teoréma diadalmaskodik benne a népmilliók ellátásának és kiszolgálásának síkján. Az pedig elég nagy baj, hogy diadalmaskodik. Mert a reklám nem tartozik ugyan a megváltó művészetek családjába, de alkotóanyaga mégis az ötlet, a lelemény, a szépérzék, a képzelem, a lelkiismeret, s néha az eszme is. S ki ne fogná föl annak lesújtó voltát, hogy a szellem ilyen csillámló szikráinak kell elhalniuk abban a légüres térben, amelyben a nyers államhatalom és annak érdekvilága maga sem virágzik, inkább csak megél...
