Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-03-26 / 650. szám

14 .oldal MENORA * 1977. március 2«. "MAZE L“ JTM 81 Mr. & Mrs. J. Baum Vállal mindenféle utazásokat a világ minden részéue. Heti csoportos utazások PESZACHRA IZRAELBE Pontos és figyelmes kiszolgálás Tel:274-4941 és 276-8769 vasárnap és este is. DUPLEX OLCSON ELADÓ SZÉP, JÓ ÁLLAPOTBAN LÉVŐ,TÁGAS, FINISHELT BASEMENTTEL,ÓRIÁSI TERÜLETEN AMERIKÁBA EMIGRÁLUNK 2480 Goyer St. Tel 731-9387 ADÓBEVALLÁSOK financial statementek, üzleti adminisztráció ANGOL-FRANCIA NYELVEN B.S.Kertész I.C.I.A. okleveles könyvszakértő 5497/A Victoria Ave, Suite >23, Montreal Tel: 731-9079 Szabad, kényelmes parkolás Corporete Planning Associates Gazdasági tanácsadás Piackatatás Termelési analízis Új gyárak, üzemek beindítása Di.GEORGE SÍPOS pho Richmond-Adelíid« Centre. 14th Flr., Toronto. Ont. M5H 1V4 364-7898 TÖLTSÜK A PÉSZACH-OT TEL-AVIVBAN! Imádkozzunk Jeruzsálemben a Nyugati Falnál Bármifele utazási tervei hívja bizalommal: Breuer Elsiet Tel: 276-9571 A legrégibb kanadai magyar cég! A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN!^ ALEX A. KELEN LIMITED KELEN TRAVEL SERVICE 1467 Mansfield Street, Montreal Que. T:842-9548 UTAZÁS: Forduljon bizalommal irodánkhoz.Utazások a világ minden részébe. INKA: Fáképviselet.Naponta küldjük a megbízásokat Budapestre.Rokoni támogatás az Income tax alapból levonható. TÜZEX: Változatlanul a legjobb Gehszlovákiába. LEI: küldés Romániába. Igen gyors elintézés. Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok. BOURRET PASTRY S DELICATESSEN 5771 VICTORIA Ave. 733 846? * Finom külföldi és kanadai csemegearúk és sajtok. '1 * Az ismert legfinomabb magyar hentesáruk. $ * Magyar es európoi cukrászsütemények. £ * Külföldi espresso kávé, kakaó, konzerv. J * Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemény. í SZABADPARKOLÁS A Mártírok Temploma Hit­községe és a Golden AgeClub közösen rendeztek irodalmi előadást március 13-án, ame­lyen Dr. Barna Zoltán, Do­­mányi Sándor és Kovács Ti­bor, az izraeli kommandónak entebbei akciójáról írt köny­vet irodalmi panel keretében értékelték ki. Halmi József társelnök nyitotta meg az e­­lőadást, majd ismertette a há­rom előadónak a magyar zsi­dó közéletben betöltött pozíci­óját és az ezekkel járó fela­datokat. Kovács Tibor vezet­te be az előadást, aki elmon­dotta, hogy egy évvel ezelőtt tartottak előadást hárman, amikor is egy magyar zsidó tárgyú könyvet értékeltek ki. Miután a közönség részéről az a kívánság érkezett be hoz­zájuk, hogy szeretik az iro­­dalmi-panel-szerű előadáso­kat, ezért ennek az óhajnak tesznek most eleget. Zsidó szempontból egy örökké kü­lönleges és örökké aktuális könyvről és témakörről be­szélnek. Mind a hárman a könyv analizálása mellett ki­tértek az akció erkölcsi, po­litikai és katonai jelentőségé­re. Szünetben Ízletes uzson­nát tálaltak a női csoport és a Golden Age Club hölgy­tagjai. Az előadás második felében az akcióval kapcsola­tos számos kérdésre vála­szoltak az előadók. Halmi Jó­zsef társelnök zárta be az e­/PísCntteáil tetáh lőadást, köszönetét mondott az előadóknak. A résztvevők azzal a véleménnyel távoztak, hogy régen volt részük ilyen nívós és élvezetes előadás­ban. A múlt számukban sajnála­tos hiba történt. A hitközség újonnan megválasztott vezetői közül kimaradt a társelnökök sorából Halmi József és hibá­san hoztuk Hegedűs György és Dományi Sándor nevét, azon­kívül kihagytuk, hogy Halmi József dicséretben részesí­tette a Römer házaspárt áldá­sos munkájukért. A Jewish Community Cen­ter Golden Age Clubja ez évi irodalmi kiadványában ( Li­­terary Selections) megjelent Adler Ágoston Ernőnek tíz válogatott verse, amivel nagy sikere volt. A Jewish Libra­­ryban lehet találni a példá­nyokból. Ezenkívül Mr. Joe King méltatta és interjút csi­nált Adler Ágoston Ernővel március 13-án vasárnap a CFOX és a CFMB rádióadó­kon. Gratulálunk a nagy kitün­tetéshez. A közismert és közszere­tetben álló Cantor és Mrs. William Frischman tartották fiuk Ire Cvi Peszach Bár­­micváját szombaton, március 19-én a Chevra Thillim temp­lomban. Rabbi Werner mű­ködött közre. Mazl Tov, és szerkesztőségünk sok örömet kíván fiukhoz továbbra is. Mr. és Mrs. Joseph Gubner lánya, Paula, ügyvéd, tartotta esküvőjét a torontói Mr. és Mrs. Salamon Walper orvos fiával, Leslievel, március 20-án. Az esküvő a Young Is­rael templomban volt, ahol is Rabbi Kaufman és Cantor Hal­per működtek közre. Kívánunk sok szerencsét és boldogságot az ifjú párnak és sok örömet a szülőknek. *** A Cinema Spartacus Inc. presidentje Mrs.Marta Koltai megnyitotta Cinema L'amour nevű új mozijukat, 569 St. Jo­­seph Blvd. alatt Hull-ban( Ot­tawa mellett). KfvánunkKol­­taiéknak, kedves olvasónknak nagyon sok sikert az új vál­lalkozáshoz. Vajon ezek mennyire befolyásolják Rene Levesquet? Szállítást és költözést Torontóba is garanciával és biztosítással. TRANSPORT LLOYD RG. 735-3416 626-2375 4200 Kinderslay, Apt. 6. Toronto of Montreal KATZ ERVIN és VARKONYI IMRE Mostan Montrealban min­denki bizonytalanságában és mindenki saját helyzetének megfelelően magyarázza, a­­vagy előre jelzi a Levesque kormány jövőbeni tevékeny­ségét. Pedig a Levesque kormány nem egy egységes, azonos né­zetű személyekből illetve tá­mogatókból tevődik össze és sok, talán nagyon sok függ at­tól, hogy mennyire tudják ezek a különböző erők jobbra, vagy balra befolyásolni a kormányt. Ezzel kapcsolatosan egy szomorú epizódot kell, hogy elmeséljek. A feleségemmel új beván­dorlók vagyunk Romániából. 1975-ben a francia kurzust vé­geztük, de szerettünk volna délutánonként valami munkát végezni, hogy minél hamarabb megvehessük a legszüksége­sebbeket. A Montreal Matin nevű fran­cia újság 1975 május 22—i szá­mában megjelent egy apróhir­detés, hogy munkát adnak haza házaspárnak. A hirdetés nem írt címet, csak telefonszámot. Telefonon megkérdeztük a cí­met és mivel nem ismertük a várost, egy romániai fogtech­nikus ismerősünk vitt ki min­ket a kapott címre. A háziasszony és más sze­mélyek a ház előtt vártak ben- Unket egy elég csinos kis villa előtt. Megkérdezték, honnan ván­doroltunk be és hogy tudunk-e franciául? Mondtuk, hogy be­szélünk franciául, de kevésbé írunk még egyelőre és hogy Romániából származunk. A vallásunk iránt nem ér­deklődtek, amit természetes­nek tartottunk. Kérdeztük, hogy mi volna a munkánk és mi volna a kereset? Erre azt vá­laszolták, hogy várjunk még, amíg többen is összejönnek. Körülbelül egy félórai vára­kozás után a pincehelyiségbe irányítottak, amely egy kisebb színháznak is megfelelne pa­dokkal és emelvénnyel. A fal tele volt akasztva kü­lönböző francia jelszavakkal, egy asztal tele brosúrákkal, a­­mire én nem voltam kiváncsi arra gondolva, hogy azok nem tartoznak az én leendő mun­kámhoz. Egy férfi felment az emel­vényre és azzal kezdte: 1. Er­ről a gyűlésről nem szabad senkinek sem beszélni, 2. Itt a gyűlés után mindenkinek egyértelmű határozott választ kell adni, hogy vállalja-e a ka­pott munkát, vagy sem. Azután egy rajztáblára egy papírt tett és rajzzal és szá­mokkal kezdte magyarázni; ”A franciáknak az a célja, hogy jó munkaalkalmat ta­láljanak. A zsidó meg jó üzlet után néz. Itten a francia Quebecben most olyan helyzet alakult ki, hogy ha egy francia munkát akar kapni, akkor a zsidónak kell könyörögjön munkáért. Azután következtek a statisztikák, hogy a Stein­berg zsidó üzletes mennyit keres naponta, mennyi tőke van zsidókézben, stb... Ponto­san úgy mondta, minta magyar rádió 1944 március 19. után. A feleségem súgta nekem, hogy ő nem marad tovább, de én bíztattam, hogy nézzük meg milyen feladatot akarnak adni. De a feleségem — mint általában — nem hallgatott rám, megszakítva az előadást felállt és kijelentette, hogy ő csak fizikai munkára képesés semmilyen intellektuális munkát nem vállal. Én is fel­álltam, hogy én már tele vagyok a statisztikával, mivel azzal tartottak Romániában is minket. A gyűlést váratlanul megza­vartuk, nem vártunk választ, gyorsan kimentünk, az utcán már várt begyújtott motorral, nyitott kocsiajtóval az isme­rősünk és amire a gyűlés tag­jai az utcára jöttek utánunk, már messze jártunk. Sikerült elmenekülnünk. Másnap olvastuk, hogy rob­banás történt az egyik Stein­berg üzletben. Vajon ezek mennyire befo­lyásolják Rene Levesquet? Sonnenwirth MIKES IMRE: HIRDETMÉNYEK PESTEN ÉS POMPEIBEN... Az üzleti versengés és en­nek egyik jelenségeként a hír­verés, a reklamfrozás öreg furfang, akár az országút. Ne­gyedfélévvel ezelőtt például, a nápolyi öböl tájain baran­golván, elvetődtem Pompeibe is, már amennyit kiástak be­lőle ama láva-szemfedő alól, amely kétezer évvel ezelőtt eltemette. Aki vendig a fó­rumtól jobbkézre esően deli irányba elindul, egyhamar az Ötvösmesterek utcájában köt ki, mely útvonal mondaniva­lóm szempontjából azért ér­demel megkülönböztetett fi­gyelmet, mert megmaradt fal­mezőin még Iszrevételezhe­­tŐk az ókori falragaszok tö­redékei. Ámbár ragaszokról ez esetben nem beszélhe­tünk, mert a plakatírozás úgy történt a latinok országában, hogy a reklám céljaira szánt falakat hófehérre meszelték, kockákra osztották Is ezeket bérbe adták a tisztes Ipar­nak meg kereskedelemnek. Megjegyzem, hogy a tisztes jelzőt csak hagyományszerfl­­leg illesztettem a szövegbe, mert a hajdani kufárkodás — a mi fogalmaink szerint — a legkevésbé sem volt tisz­tes. Például egy árúajánlat a Vezúv haragvásainak ide­jéből: “Eladó egy rabszolga!” A jelzett lény tökéletesen hall mind a két fűiére, amint kifogástalanul lát mind a két szemével is. Az eladó garan­tálja, hogy igénytelen, meg­bízható, engedelmes teremt­ményről van szó, akinek tes­ti erejében semmi hiányosság sincs, ami pedig a szellemi­eket illeti, folyékonyan beszél görögül és meglepően jártas a filozófiában, geometriában, csillagászatban és más tudo­mányokban is. Az érdeklő­dők...” Itt félbeszakad a textus, mert a folytatást korommá égette a láva. De ami épen maradt, abból kellőképpen ki­bontakozik, hogy a szellem és a rabszolgasors között sok­szor már akkor is szerves kapcsolat állt fönn, s így azok­kal a géniuszokkal, akiknek ma a világ némely tájain rács­­ablakú idegosztályon kell éle­tüket befejezniük, csak a múlt folytatódik a jelenben. Egyéb­ként az Ötvösmesterek utcá­jában átvészelte az évezrede­ket egy másik hirdetés is. “Eladó egy rabszolganő! De micsoda nő! Húsa csak úgy duzzad a rugalmas frisseségtől. De lehetne-e ez másképpen, hiszen egy egészen fiatal, szinte gyermekleányról van szó. Az eladó hajlandó bizto­sítékkal szolgálni azt il­letően, hogy érintetlen ha­jadon az illető — a boldog vevő meglátja majd, hogy csupán egy kétes megjegy­zésre is hogy elpirul...” Persze, csak a kuriozitás kedvéért idéztem ezt a két hirdetést, a latin reklám zö­mében nem rabszolgákat, ha­nem gyümölcsöt, tésztanemŰ- eket és sarukat meg tuniká­kat kínált eladásra. Sűrűn a­­dódtak politikai, javarészt vá­lasztási hirdetmények is, a jelöltek heves kortescsatákat bonyolítván le egymással. Ama messze, kezdetleges időkben ugyanis a szavazók több jelölt és program közül kényszerültek dönteni, szem­ben a mi korszakunk dialek­tikus demokráciájával, amely egy jelöltet és egy programot kínál csak, hogy mindenki töp­rengés nélkül választhasson belőle. V isszatérve kiindulópon -tómra, a reklám öreg furfang, akár az országút. Sőt a Bu­dapesten illetékes Új Magyar Lexikon V-ik kötetének 546- ik oldalán olvasható megálla­pítás szerint nemcsak öreg, de tisztességtelen furfang is. Mármint a tőkés rendben, ahol a hirdetés a szüntelen versen­gés és árúértékesítési harc bitang eszköze, feladata az lévén, hogy megszédítse és vásárlásra bírja a gyanútlan vevőket. Tényleg, ebben van igazság. Az idősebb nemzedék nyilván emlékszik még arra a legendás plakátra, amelyen egy magát Csillag Annának nevező hölgy évtizedeken át szóban és képben azt erősft­­gette, hogy egy bizonyos haj­szer használata nyomán sely­mes fonatai két méter hosszú­ságúra megnőttek és a földet seperve csüngenek alá. A va­lóságban csak a pacsulit elő­állító laboratórium haszna nőtt meg, profitja millió és millió aranyforintok erejéig felszökvén mind az égig. Ez a híres-neves hirdetés, amint Joachim Fest említi Hitler­­életrajzában, még a FUhrert is elragadtatta. Persze, nem olyanképpen, hogy rendelt vol­na a pesti csodaszerből, csak olyanképpen, hogy magához kérette Göbbelst. — Látod, így kellene pro­pagandát csinálni, mint ez a Csillag Anna. Addig harsogni, hogy csak ez a jé, csak ezt higgyétek, csak ezt vegyétek, míg mindenki megkergül. Ta­nulj ebből a hirdetésből, test­vér... De, a történelem bizonysá­ga szerint, a testvér nem tanult kellőképpen belőle. Ál­talában úgy tűnik, hogy a rek­lám bonyolultabb tudomány, mint gondolni lehetne. Neve­zetesen Magyarországon, a­­mint ez számos sirámokból, például Varga Györgynek, a televíziós propaganda-iroda tudós igazgatójának minapi nyilatkozatából is kiderül, ugyancsak gyönge lábon áll. Nem azért, mert valaha, messze évtizedekkel ezelőtt, létének legelején a kollektív államrend még azt vallotta, hogy a reklámnak ésszerű és becsületes gazdasági rendben nincs helye, mert az ilyen rend egyfelől szabatos terv szerint mindenből annyit ter­mel, amennyire szükség van, másfelől csak tökéleteset ter­mel, mert lelkiismeretével ellenkezik a selejt, a vinkó, a lőre, a pancs, a hulladék. Mivel tehát mindenből elég van és mindenből a legjobb van, hirdetésre nincs szükség, szocialista viszonyok között a kereskedelmi versengés ön­magában való ellentmondás, contradictio in objecto. Utóbb, a múló idők tapasztalatai alap­ján ez az elmélet pontosan a visszájára fordult, s mint Ra­vasz Károly és Kaminski György remekbe írt, “A rek­lám kézikönyve” című tanul­mánya kifejti, a hirdetésnek úgy a tömegek tájékoztatásá­ban, mint végig az értéke­sítés bonyolult folyamatában szocialista körülmények kö­zött is óriási, ezt a jelzőt használják, óriási szerepe van. Illetve óriási szerepe kellene legyen. De nincs. Illetve, állandó bajok vannak körülötte, hol azt kínálja eladásra, ami nincs, hol nem kínálja azt, ami van, hol dadogva dicséri, ami jó, hol égig magasztal­ja, ami hitvány. Ugyan mi lehet e zűrzavar oka? Előttem egy főügyészi nyilatkozat, hadd idézzem, szó szerint: — Az érdekelteknek tudo­másukra kell szolgáljon, hogy három évig terjedhető börtön­nel büntethető az is, aki árú­bőség idején törvénytelen ver­sengéssel csökkenti az árúsí­­tásra jogosultak üzleti lehe­tőségeit. Ha mármost jól értelme­zem e szavakat, az állam, mint legfőbb értékesítő és egyben törvénykező szerv rabláncra verheti nemcsak azt, aki szükségében kiuzso­­rázza, de azt is, aki ugyan a közjó szent nevében, de szemben a kincstári érdekkel, olcsó portékával látja el az istenadta népet. Ami aztán — a mindenható állami pro­fit védelmében — nem más, mint a kereskedelem és a ke­reskedői verseny szabadságá­nak felfüggesztése. A szabad­ságnak e kiküszöbölése mu­tatkozik meg Varga György elébb említett nyilatkozatának eme tartózkodóbban megfo­galmazott, de azért félrema­­gyarázhatatlanul egyértelmű mondataiban fs: — Magyarországon gyakor­latilag bárki hirdethet, a rá­dió és a televízió azonban nem ad teret a cégek konkurren­­cia-kűzdelmének, s egy műso­ron belül nem népszerűsíthető két hasonló profilú vállalat azonos árúja sem. íme, az ige. Amely, erre mindenki ráeszmélhet, alap­vetően ellentétes a reklám lételemével, az üzleti ver­seny, a termelés és értéke­sítés, a kínálat és a keres­let egyensúlyos érvényesülé­sének szabadságával. A dik­tatúrának az a szorongató ma­tematikai bölcselme, hogy itt van ez az egy, válassz belő­le, ez a teoréma diadalmas­kodik benne a népmilliók el­látásának és kiszolgálásának síkján. Az pedig elég nagy baj, hogy diadalmaskodik. Mert a reklám nem tartozik ugyan a megváltó művészetek család­jába, de alkotóanyaga mégis az ötlet, a lelemény, a szép­érzék, a képzelem, a lelki­ismeret, s néha az eszme is. S ki ne fogná föl annak lesújtó voltát, hogy a szellem ilyen csillámló szikráinak kell elhalniuk abban a légüres tér­ben, amelyben a nyers állam­­hatalom és annak érdekvilága maga sem virágzik, inkább csak megél...

Next

/
Thumbnails
Contents