Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-03-26 / 650. szám

12. oldal MENORA * 1977. március 2«. 4 van valami elfojtott energia, ami arra sarkallja őket, hogy fellázadja­nak könyörtelen sorsuk ellen, nemes célokra tekintsenek és higgyenek egészséges, igaz értékekben”. A második világháború, a német megszállás szétzilálta a francia film­eletet. Mint oly sokan, Gabin is az emigrációt választotta. Amerikában telepedett le, filmszerepeket is ka­pott, de mindvégig idegen maradt számára az ottani világ. Nem is vár­ja meg a háború végét, Észak-Afri­­kában jelentkezik de Gaulle tábornok felszabadító hadseregébe, és mint tengerészgyalogos harcolja végig a háború hátralevő részét. Magas ki­tüntetésekkel szerel le. A HÁBORÚ UTÁN nehéz volt újrakezdeni a francia filmgyártást. Nem is annyira mate­riális okokból. Kiderült, hogy a „lí­rai realizmus” véglég meghalt, a korral együtt, mely létrehozta. Las­san bontakoztak az új tervek, han­gok, formák. Jean Gabin is csak az ötvenes évek elején talált magára ismét, mikor a velencei Biennalén elnyeri a legjobb színész díját. Ez a háború után újjászületett Gabin persze más, mint a fiatalkori énje. Rezignáltabb, bölcsebb szere­peket alakít. Színészi eszközei azon­ban legfeljebb lehiggadtak, de alap­vetően nem változtak.' A legneme­sebb eszközzel dolgozik ezután is, a belső átlényegülés varázsával. Ál ba­juszt, szakállt, parókát soha nem tesz fel. Mégis a színészi illúziókel­tés csodája, hogy A nagy családok (1958) nagyvonalú kapitalistája ép­pen olyan hiteles, mint Archimedes a csavargó (1959) clochard figurájá­ban. És még sok mindent tartogattak az évtizedek. A Nyomorultak (1957) ki tudja hányadik változatában Jean Valjean szerepét, Maigret fel­ügyelőt, majd megint alvilági figu­rákat, derék családapákat és kétes egzisztenciákat. A mesterséget, mely­re egykor a papa kényszerítette, tö­kéletesen megtanulta. Színésztársai úgy emlékeztek rá: nem volt köny­­nyű partner. Küzdött, megszenvedett minden alakításáért. Azért a nyuga­lomért, magabiztosságért, természe­tességért, ami már a végeredmény, a kész figura. Amit a néző lát, és ami mögött idegölő, kegyetlenül ke­mény munka húzódik meg. Élete vége felé lovakat tenyész­tett, meg tehenekét. Állandóan fo­gad kozott, hogy visszavonul. Soha nem tartotta meg ígéretét. Élete vé­géig dolgozott, nem tudott szabadul­ni a műtermek világától, ettől a tel­jes életet kívánó szép és rettenetes pályától, ami a színészet. Minden szerepért újra és újra harcba indult, pedig helyét már régen kijelölte a legnagyobbak között a film egyete­mes története. A filmművészet most sokkal szegényebb lesz nélküle. -51 lililllllllll ill® nő gyermeket Ha egy dolgozó var joga van szülési szabadságra Ontario az alábbi módokon biztosítja az érdekeltek jogát. Az ontariói törvények módot adnak minden terhes nőnek, - legyen férjezett vagy sem,- hogy a szülés Idejére 17 hetes fizetés nélküli szabadságot vegyen ki. Ez a törvény egyaránt vonatkozik a félnapos és az egésznapos munkaidővel dolgozókra ha bizonyítani tudják, hogy legalább 63 héten keresztül ugyanazon a helyen dolgoztak, mielőtt a szülés várható napja bekövetkeznék. A munkahelyiére visszatérő kismamának törvénybiztosította joga visszakapni előző munkakörét, vagy egy azzal azonos értékűt, anélkül, hogy bármit is vesztene a változatlan jövödelme után jogos szociális illetményeiből. Természetesen a terhesség nem mentesíthet senkit attól, hogy el­bocsássák, ha a felmondás jogos okai a terhességtől függetlenek. Ám a terhesség egymaga nem lehet felmondási ok ott , ahol az al­kalmazottnak jogában áll élni a szülési szabadsággal. A terhes köteles két héttel korábban Írásban bejelenteni szabad­­ságoltatási szándékát. A szülést megelőző 11 héten belül bármikor jogában áll megkezdeni a szabadságot, de legalább hat hetet kell a szülés utáni időre hagynia. Ha a munkaadó azt akarja, hogy a terhes nő az általa választott időpontnál korábban kezdje meg szülési szabadságát, bizonyítania kell, hogy az nem képes meg­felelően ellátni a munkáját. Province of Ontario GABIN H^icneie UKvrgaimai Gabin számos különböző alakot játszott el alig egy évtized alatt. Mindegyikben megkereste az ábrá­zolandó hős jellegzetes jellemvoná­sát, ugyanakkor mint ez a nagy művészekre oly jellemző, megtalálta azt a személyes mondanivalót is, ami a színész Gabin saját üzenete. Giulio Cesare Castello olasz filmtörténész találóan jellemzi ezt a színészi ma-A dolgozó nőt szülési szabadsága idejére munkanélküli segély (unemployment insurance) illeti, akkor is, ha a szabadság lejár­ta után nem óhajt visszatérni a termelőmunkába. Ahhoz, hogy a munkanélküli segélyt felvehesse, legalább 20 hetet kellett biz­tosítva dolgozzék a szülés előtti évben. Legalább tíz het^ ebből a húszból a szülést megelőző harmincadik és ötvenedik hétre kell essék. A szülési szabadsággal kapcsolatos további felvilágosításért vagy a dolgozó nőket érintő bármely munkatörvénykönyvi infor­mációért az alábbi címre lehet fordulni írásban: Employment Standards Branch Ministry of Labour 400 University Avenue Toronto, Ontario M7A1T7 A fenti címről tájékoztató füzetet küldenek annak, aki kéri. A FŰM A RENDEZŐ ALKOTÁSA ezt ma már leckeként mondja fel akár egy kisdiák is. Ám ahogy egyetlen művészetben sincsenek át­­törheletlen dogmák és merev szabá­lyok, a filmművészetben sem ritka jelenség, hogy a rendezővel egyen­rangú, sőt néha ót el is homályosító szerephez jut egy-egy nagy színész. Garbó. De Sica, Spencer Tracy, Oli­­vier... Személyiségük sugárzása nem csak egy-egy filmet, de gyak­ran egész filmtörténeti korszakot meghatároz. Ilyen korszakos jelen­tőségű nagy filmművész volt Jean Gabin is. Jean-Alexis Moncorge néven je­gyezték be az anyakönyvbe, de már fiatalon Gabin-re változtatta nevét, mintegy a „gamin” szó (a párizsi csibész, változataként. Nem mintha ekkor ‘már művésznéven törte volna a fejét. Éppen ellenkezőleg! Anyja, a kávéházi .sanzonénekesnő fiatalon meghalt, ő színész apjával vándorolt városról városra, színházról szín­házra. És itt megint megdől egy ön­kéntelenül kínálkozó közhely. Nem „szívta be a színház levegőjét” már gyermekkorában. Riadtan menekült ez elöl a levegő elől. Ahogy az isko­la fegyelmét nem bírta, éppen úgy taszította a színház idegölő munká­ja is. „Megvetettem apám mestersé- Oét — írja —, néha meglestem a szobájában, amint a szerepét ta­nulta. Intonált, próbált egy hangot, aztán javította, új kifejezést kere­sett, ami még jobbnak tűnt. Kemé­nyen dolgozott, szenvedett. Egyálta­lán nem hatott rám ez a pálya ...” Inkább matróz szeretett volna lenni, vagy autószerelő. Egyelőre váltogat­ta az alkalmi munkákat. La Cha­­pelle-ben cementező munkás a pálya­udvaron, Darcy-ban egy garázsban dolgozik. De azután vége ennek az életnek. Apja fülönfogja és színész­nek adja. Tessék folytatni a mester­séget! MAJD EGY ÉVTIZEDIG DOLGOZIK PÁRIZSBAN kabarékban, musichallokban. A Eólies-Öérgére-ben kezdi, az utolsó sorban, mint statiszta. Aztán a Vaudeville Színház következik, majd a Bouffes Parisiens, végül a Moulin Rouge, ahova már mint vezető férfi sztár érkezik, pártfogója, az örök fiatal primadonna Mistinguette ol­dalán. És jönnek a harmincas évek. A hangosfilm! Üj műfaj, új lehető­ség, melyet nem lehet kihagyni. Nem sokkal az első próbálkozások után kiderül, hogy Gabin és a fran­cia film most születő nagy korszaka egymásra találtak. A francia film a harmincas évek­ben világszerte fogalommá vált. Az igazi művészi élmény, a vászonról sugárzó költészet szimbólumává. Méltán. Találóan nevezi a filmtörté­net „költői realizmus”-nak ezt a korszakot. Realizmusa az egyszerű emberek iránt érzett rokonszenvéből táplálkozott. A filmek hősei ebben a korszakban munkások, kispolgárok, az élet perifériájára csúszott, szán­­nivaló alakok: utcalányok, szökött légionáriusok, kedves kóklerek, ki­kopott, öreg komédiások, a körül­mények súlyától, gyengeségből bű­nözővé vált figurák... A lírát pedig az a szemlélet jelzi, mellyel a fil­mek alkotói közelednek feléjük. A valóság legtöbbször komor tényeit bensőséges költészet szövi át. Ennek a művészi fejlődésnek a közélet lég­köre, a Népfront kormány baloldali szellemű, humanista politikája is kedvezett. Ugyanakkor fenyegető rémként szerveződött a határon túl a hitleri harmadik birodalom. Innen a filmeken átcsendülő keserű hang. A művészi fellendülés egyik döntő tényezője — a kibontakozó nagy rendező nemzedék, a költő-forgató­­könyvírók mellett —, s filmeken szereplő színészgárda is. Egyik erős­ségévé. sót talán túlzás nélkül mondhatjuk, a korszak egyik jelké­pévé válik Jean Gabin. Ennek az időnek nagy mestere Julién Duvivier. A kitűnő rendező filmjeiben találja meg először Gabin azt az erőteljes, férfias, kissé érdes, kissé hányaveti, valójában könnyen sebezhető, érzékeny alakot, melyet páratlan egyszerűséggel és hiteles-Atkelés Párizson. (Partnere: Bourvil) séggel variál majd ennek a korszak­nak a filmjeiben. A spanyol légió (1935) menekülő légionáriusa volt az egyik első nagy sikere. A Szajnapar­­ti szerelem (1936) állás nélkül tengő­dő munkások szerencséjét, majd konfliktusait mutatja be. akik egy sorsjátékon közösen váratlanul nagy összeget nyernek és a pénzből kocs­mát nyitnak Párizs elővárosában. Gabin munkásalakítása a film erős­sége volt. Az alvilág királya (1937) Algír hírhedt negyedébe, a Cashba­­ba viszi el a nézőt. A vesztébe roha-K«dSs utak nó alvilági főalakban Gabin mind­végig érezteti a jobb sorsra érdemes, egykor derék, becsületes ember tra­gikumát. A NAGY ALAKÍTÁSOK folytatódtak Jean Renoir filmjeiben. Az Éjjeli menedékhely (1936) alap­anyaga Gorkij világhírű drámája volt. A rendező saját korába helyez­te át és meglehetősen szabadon dol­gozta fel a történetet, bár híven az író szelleméhez. Jean Gabin a tolvaj Pepel figuráját formálta meg, hite­les légkört teremtve. Nagy feladat és nagy eredmény volt az első világhá­ború idején játszódó, mélyen huma­nista alkotás, A nagy ábránd (1937) Maréchal hadnagy szerepe. Ez a ki­tűnő, emberségét és lovagiasságát a fogságban is megőrző tiszt népi szár­mazású, és ezt, a film mondanivaló­ja szempontjából oly fontos jellegze­tességet, az alak magatartásának döntő meghatározóját egyszerű esz­közökkel, az átélés hitelével ábrá­zolja Gabin. Bette Stephenson, M.D., Minister of Labour William Davis, Premier PANNÓNIA DELICATESSEN 557 St.Clair W. 651-3318 MAGYAR CSEMEGÉS A ST. CLAIR-VAUGHAN RD. KÖRNYÉKEN NE MULASSZA EL MEGTEKINTENI MEGNYÍLT üj ÜZLETÜNK az 5 3 2Eglinton Ave. alatt 488-5092 MINDKÉT ÜZLETÜNKBEN; IMPORTÁLT EURÓPAI ételkülőnlegességek meleg és hideg büfé. finom saláták, szendvicsek helybeli fogyasztásra és elvitelre. Szemeskávé - sütemények - fagylalt - szalámik - felvágottak Tulajdonos a DEUTSCH HÁZASPÁR A LEGOLCSÓBB A ZSIDOPIACON ZIMMERMAN - HARTMAN élelmiszerárúháza 210 AUGUSTA AVE., (Baldwínnsl szemben) HÁZHOZSZÁLLÍTÁS. Telefon: EM 3-8974 Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akar vásárolni, keresse fel Tüske Meat & Delicatessen-t TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents