Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)
1977-06-25 / 663. szám
1977 június 25 * MENORA 15. oldal. FODOR ANDRÁS: Mindenki tudja, mi a pénz. Nem is közgazadasági beszámolót óhajtok tartani erről a zi51d-kék-piros, vagy bármilyen színre nyomható szörnyetegről. Csupán, mint egyszerű ember, egyszerű gondolkodásmóddal szeretném megoldani a pénz rejtélyét. Mert a pénz rejtély. Gyűjtési szenvedély egész sereg állatfajnál fennáll. A mókus gyűjtögeti a mogyorót, a kutya a csontokat, a méh a mézet. De mindez, az állat számára értékes ennivaló. Olyan állatot még nem láttam amelyik színes papírdarabokat tett volna a bankba, vagy: a matraca alá. Illetve . . . Kertemben (amikor még volt), gyakran e te tgettem kedvenc mókusomat mogyoróval. Amikor már jóllakott, akkor rendesen csak a felét ette meg a kezemből kikapott mogyorónak, a másik felét elásta a kertben. Rengeteg mókus, rengeteg mogyorót ásott el a fű között (mert etettem a többi mókust is, nemcsak a kedvencemet), de egyetlen egyszer sem láttam, hogy valamelyik kiásta volna az elrejtett eledelt. Előfordult, hogy megpróbálta, kereste, kutatta, de sohasem találta meg azt a helyet ahol elásta. Magyar borok és likőrök Ontárióban Manitobában Saskatchewanban Albertéban és Quebecben KAPHATÓK * Jászberényi riziing. zamatos, nagyon olcsó. * Szekszárdi vörös. * Egri Bikavér, vörösbor. * Tokaji aszú, a bor király. * Badacsonyi szürkebarát zamatos pecsenyebor. * Debrői Hárslevelű, zamatos fehérbor. * Barackpálinka. * Császárkörte. * Hubertus. * Magyar gyomorkeserű (Hungaricum) Esküvőkre, partikra engedélyét megszerezzük. Házhoz szállítunk. Cosmopolitan Wine Agents Ltd. P.O. Box 275 Terminál „A” Toronto KELENY HENRIK UTAZÁSI IRODA 2112 St. Lawrence Blvd. (Sherbrooke sarok) Tel.: 845-3111 iafifififlfiflai VICTORIA IGIFT SHOP 5865 VICTORIA AVE. (Bourret mellett) TEL 738-1414 4ERENDI ÉS SOK MÁS KÜLFÖLDI PORCELÁN. Állandóan kapható Mindig mélyen leszállított áron. A P ÉNZ A kutyák gyűjtési szenvedélye is érdekes. Szintén elássák a csontot, ha már jóllaktak, alkalomadtán meg is találják, de addigra a csont kiszáradt, elvesztette tápértékét és már csak játékra alkalmas. A méhek csinálják a legokosabban. Nekik bankjuk van, mindig ugyanoda hordják a mézet, a kaptárba. Arról igazán nem tehetnek, hogy az ember bankrablónak született (lásd Sztálin életrajzát) és elveszi tőlük takarékosságuk eredményét (lásd Sztálin életrajzát). Szerencsénkre a méhek feledékenyek és a következő évben ismét gyűjtögetni kezdenek, mintha mi sem történt volna. Akárcsak az ember... Mi, emberek, úgy látszik tanultunk az előbbi példákból és rögtön azzal kezdjük, hogy olyan dolgokat gyűjtünk, aminek tulajdonképpen semmi gyakorlati értelme nincsen. Pénzt! Ezek a nyomtatott pa- • pírdarabok, vagy fémkorongok nem emészthetők meg, az időjárás viszontagsága ellen sem védenek és egyáltalán semmire sem lennének alkalmasak, ha az ember fel nem ruházta volna hatalommal. A pénz kisebb-nagyobb mennyiségben jóformán bármire becserélhető, amire szükségünk van, vagy amit megkívánunk. A pénz tehát lényegileg csereeszköz. Azonban egyéb érdekes tulajdonságokkal is rendelkezik. Vannak például időszakok, amikor mindenki szabadulni ákar a pénzétől. Összevásárol tücsköt-bogarat, értékpapírt, házat, telket, konzerveket, vagyis részben használható dolgokat, részben ugyanolyan használhatatlant, mint a pénz. Máskor meg nem hajlandó kiadni egy fillért sem, ragaszkodik a pénzéhez, kizárólag a legszükségesebb dolgokat vásárolja meg, s lehetőleg ezeket is hitelbe. Ezek a szélsőségek a gazdasági élettől függenek, ami megint valami rejtelmes ügy. De erről majd később. A pénzzel kapcsolatban az egyik legsötétebb ügy: az infláció. Megkülönböztetünk kis-inflációt (latinul: infláció Americanus) valamint nagyinflációt (infláció Hungaricus). A kis-inflációnál a pénz lassacskán, fokozatosan veszíti el értékét, a nagy-inflációnál pedig egyik percről a másikra. A nagy-, vagy magyar infláció okát mindenki tudja: áruhiány. A kis-, vagy amerikai infláció okán még ma is vitatkoznak a közgazdászok. Egyesek szerint a bérharcok okozzák az áremelkedéseket, mások szerint az áremelkedések okozzák a bérköveteléseket. A probléma majdnem olyan nagy és olyan régi, mint a tyúk és a tojás kérdése. A pénz kibocsátsa nagyrészt állami nyomdákban és pénzverdékben történik, kisrészt magánosok készítik, tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetés ellenében. A kereskedelem (amelyről sokkal később lesz szó, valószínűleg csak jövőre),nem akarta alávetni forgalmát az állami nyomda kényének-kedvének, a pénzhamisítás következményeitől pedig félt, kitalálta a kredit-kártyát, ami még a pénznél is titokzatosabb fizetési eszköz. Akredit-kártya (ami semmi másra nem használható, csak hitel igénybevételére), azt az ígéretet szolgáltatja az eladónak, hogy a vásárló a kredit-kártyával aláírt papír helyett majd alkalomadtán, ha lesz, pénzt fog adnir Miután most már tudjuk, hogy maga a pénz sem használható semmire, csupán csereeszköz, a kredit-kártya végeredményben egy nem használható dolog még kevésbé használható pótléka. Öszszefoglalva tehát: a pénz Ígéretet tesz arra, hogy bármikor beváltják aranyra (persze ez üres ígéret), annak ellenére, hogy az arany sem igazi érték, csupán ritkán előforduló fém. A kredit-kártya Ígéretet tesz arra, hogy aláírója majd átváltja a papírost pénzre. A hitel végül csak üres Ígéret, rendszerint minden alap nélkül. Ezek után rátérhetünk a gazdasági életre. Szintén emberi találmány. Az állatoknál nem létezik. Előfordul ugyan, hogy a teheneknek nincs elég füvük a réten, de még egy tehéntől sem hallottam, hogy azt bőgte volna: — Muuu, borzasztó rosszak a gazdasági viszonyok. Nincs fű. Amiből rögtön látható, hogy a gazdasági viszonyok lehetnek jók, vagy rosszak. Jó gazdasági viszonyokról már sokat olvastam. Biztosan az is létezik. A gazdasági válság óramutatója a munkanélküliség. A gyárak nem tudják eladni termelvényüket, becsukják kapuikat és elbocsátják a munkásokat. Az elbocsátott emberek, megfelelő jövedelem hiányában sokkal kevesebbet vásárolnak, s ennek következtében újabb gyárak, csuknak be, újabb munkanélküliséget idézve elő. S ez így megy tovább, mint a hólabda, mindig több és több a munkanélküli, mindig kisebb a piac, míg a végén már csak a fűszeresek maradnak meg, mert enni kell. Mindenki más munkanélkülivé válik. Ekkor a kormánynak közbe kell lépnie. Adócsökkentésekkel, ösztönzésekkel emeli a dolgozók jövedelmét, hogy többet tudjanak vásárolni, s ismét elindítsák a gazdasági élet finom fogaskerekeit. De a dolgozók most már okultak. A többletjövedelmet nem költik el, hanem beteszik a bankba, rosszabb időkre. Ezzel csak tovább rontják a gazdasági életet, mert a bankokban gyűlik a pénz, ami után kamatot kell fizetni és a pénz ott hever használatlanul a páncélszekrényekben. Erre a bankok is leépítenek. Ezek után ott tartunk, hogy a társadalom dolgozó része főleg az élelmiszeripar munkásaiból és a politikusokból áll. Sajnos, a segítséget a politikusoknak kell meghozni, holott az élemiszeripar dolgozói bizonyára többet értenek hozzá. Mert ebből a kátyúból csak egy kivezető út van: háború. Ez mindig így volt. A háborúra készülő országokban soha nincsen munkanélküliség. Két lehetőségünk van: Amerika, vagy Japán. Az amerikai hadüzenet sokkal gyorsabban rendbehozná gazdasági életünket, de veszélyes, mert túl közel vannak. Ha Japánnak üzennénk hadat, az viszont csak lassacskán segítene rajtunk, mert Japán messze van, senki sem venné túlságosan komolyan a dolgokat, csak V ancouver, ahol egyébként sem rosszak a viszonyok. A választást a politikusokra bízom. Mindenesetre arra kérem az illetékeseket, hogy ha háborúba keverednénk, ne használ junk robbanóanyagokat, mert azok túlságosan zajosak, s idegeink már úgyis túlfeszültek a sok lármától. Próbálkozzanak valamilyen nagyhatású csúzlival. Ezzel is lehet háborút nyerni. Ugye, Dávid? ROMÁNIA ÉS IZRÁEL VISZONYA Az alábbi cikk érdekessége, hogy a román állam egyik amerikai szervezetének vezetője írta. Josef S. DrewRománia és Izráel viszonyával foglalkozik és a benne foglalt érvek okvetlenül megérdemlik a nyilvánosságot. Amikor múlt júliusbanFord elnök, mint az Egyesült Államok törvényhozása jóváhagyta, hogy Románia megkapja a kiemelt gazdasági kedvezményezést, ez az amerikai zsidóság megelégedésével kellett találkozzék. Hiszen Románia Izráel legszorosabb barátja Kelet-Európábán, sőt azt mondhatnánk, egyik legjobb barátja Európában. A kongresszus döntése pedig együtt járt azzal a román hozzájárulással, melynek következtében növekedett a román zsidók kivándorlása Izráelbe. A második világháború után úgy tűnt, hogy Románia teljes egészében fogja követni a Szovjet irányítását és az általuk diktált vonalat. Még ma sem teljesen érthetők azok az okok, amikkel Románia mindenkit meglepett. A hatvanas években az ország sokszorosan bizonyította, hogy függetlenítette magát a Szovjetunió politikájától. Világossá vált, hogy az oroszok egyáltalán nem örülnek a románok politikai irányvonalának. Visszaharcolták gazdasági függetlenségüket és ugyanakkor növelték kapcsolataikat Nyugat- Európával. Ezek a lépések nagy szolgálatot tettek 1967 júniusában. Akik a zsidó életet figyelemmel kísérik, tudják, hogy a közelkeleti háborús feszültség felépítése 1967 telén és tavaszán szovjet kezdeményezésre történt. Amikor az izráeliek tiltakoztak a szfriai határon áttörő fedain terroristák ellen, az oroszok azt válaszolták, hogy Izráel csupán a Szíriában levő Baath párt forradalmi természetét akarja megtörni. Az oroszok adták be Nasszernak, hogy Izráel csapatokat gyűjt össze a határon, s így vált a háború elkerülhetetlenné. Amikor kiderült, hogy a 6 napos háború a Szovjetunió szövetségeseinek katonai és diplomáciai vereségével végződik, a Szovjet értekezletre hivta össze a keleteurópai államokat, s az volt a cél ja,hogy egységes diplomáciai támadást indítsanak Izráel ellen. Kellemetlen meglepetés érte őket. A románok köptek bele a szovjet levesbe és amikor még a "független Tito"is kihangsúlyozta ellenséges semlegességét Izráel iránt, Románia nem volt hajlandó hozzájárulni semmiféle elítéléshez. Csak ezután jöttek rá a szocialista államok hogy nem áll módjukban aktívan beleavatkozni a Közelkelet U- gyébe. Románia aztán hamarosan tettekkel is bebizonyítottáklzráel iránti barátságát. A Szovjetuniót követve az öszszes keleteurópai országok megszüntették kapcsolatukat a zsidó állammal; Románia erre nem volt hajlandó. Sőt, szorosabbra fűzte azt. Még abban az évben szerződést írtak alá gazdasági, kereskedelmi és turista kapcsolataik megerősítésére. A román lapok egyaránt adtak helyt az izráeli és arab jelentéseknek és magyarázatoknak. Az amerikai zsidó comite közvéleménykutatást rendezett Romániában, amiből megállapította, hogy a román kommunisták többsége Izráel oldalán áll. Az Egyesült Nemzetekben Románia a nyugatiak oldalára állt ebben a kérdésben és arra szavazott, hogy a viszály egyedül közvetlen tárgyalások útján oldható meg. Románia igyekszik a Szovjetunióval való kapcsolatait minél inkább lazítani. Nem annyira, hogy két északnyugati szomszédja, Csehszlovákia és Magyarország sorsára jusson, de álláspontja még így is hasznos volt az Egyesült Államoknak és Izráelnek. Ezekből az érvekből talán kitűnik, hogy úgy Romániának mint Izráelnek az az érdeke, hogy Románia függetlenségre irányuló mozgalmát támogassák. A románok ezzel szemben azon igyekeznek,hogy minél több amerikai zsidó ismerje meg Románia egyedülálló pozícióját a keleti blokkban és segítsen annak fenntartásában. A holland cigányok földet akarnak Koko Paiallo, a Hollandiában élő cigányok• (koronázatlan) ,,királya” a holland kultuszminiszterhez fordult és egy, a királyi ház tulajdonát' képező földrész kiutalását kérte, hogy ott a cigányok ,,fejleszthessék kultúrájukat és megünnepelhessék hagyományos ünnepeiket A cigányok királya elmagyarázta, hogy gyakran' öszszegyülnek a világ minden részéből a cigányok és nincs megfelelő hely erre a célra. Arról is panaszkodott, hogy a holland rendőrség negatív álláspontot foglal el a cigányokkal szemben. Patallö végül azt ajánlotta, hogy a holland kormány „fogadjon örökbe” ötven cigány családot és adjon nekik holland állampolgárságot. Ezzel példát mutatna a többi európai országnak, ahol a cigányok szétszórva élnek, mert jelenleg a cigányok 90 százaléka még hontalan. * Kerékpáron a világ körül Róbert Morris (28) kerékpáron behajtott a randolphi (New Jersey állam) futball-stadionba. 27 hónappal )azután, hogy megkezdte világkörúli útját — kerékpáron. Morris 50 ezer kilométert tett meg, 30 európai, valamint ázsiai, afrikai és ausztráliai államban járt. Kigyók őrzik a drágakövet Három mérgeskígyó őrzi azt a különleges, ceyloni kék zafír követ, amelyet Stockholmban állítottak ki, és amelynek értékét 429 ezer dollárra becsülik. A három, kobrát a Szri-Lanka-i (ceyloni) nagykövetség utasítására hozták a stockholmi kiállításra, ahol a 360 karátos kő képezi a legértékesebb tárgyat. . „Úgy véljük, hogy a zafirkövet biztos örök védik” — jegyezte meg a kiállítás igazgatója. #V>ellv BAKERT Inc. 5495 VICTORIA AVE.(Dupuis & ST.Kevin közt.) Tel: 733-2614 Kitűnő magyar cukrászsütemények, leveles túrás, rétes, diós-mákos beígli, teasütemény. - Magyar hentesáru különlegességek. - Grocery áruk - Külföldi és belföldi csemegék - Jam-ek, konzervek. -Naponta friss tejtermék, kenyér, péksütemény Tulajdonosod VILAN TIBOR és PIRI MINDENAP NYITVA, VASÁRNAP IS! Reggel 6-tól este 10-ig. JELEDI TIBOR Chartered .Accountant MONTHKAL tut I -:bs i 4 4333 St.Catherine St.W. s*****X3SSSSSSX3CS3SS3S3aS3SS3S3eSSXXSXSSS3SXSS3S3SS3S300SSS3S3 TOItOMO »«»-8892 280 Jarvis St. I BOURRET I | PASTRY K DELICATESSEN | 5771 VICTORIA Aw. 7JJ-846? !» * Finom külföldi es kanadai csemegearúk és sajtok. 'i * Ai ismert legfinomabb magyar hentesáruk. £ * Magyar es európai cukrászsütemények. $ * Külföldi espresso kávé, kakaó, konzerv. £ * Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemény. $ SZABADPARKOLÁS A legrégibb kanadai magyar cég! A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN!^ VOYAGES KELEN TRAVEL ALEX A. KELEN LTD 1467 Mansfield Street, Montreal Que. T:842-954B UTAZÁS: Forduljon bizalommal irodánkhoz.Utazások a világ minden részébe. IKRA: Föképviselet.Naponta küldjük a megbízásokat Budapestre.Rokoni támogatás az Income tax alapból levonható. TÍÍZEX: Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. LEI: küldés Romániába. Igen gyors elintézés. Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok. KOMLÓS TIBOR SZUCSMESTER BUNDÁK MÉRET UTÁN ES RAKTÁRON ALAKÍTÁS * JAVÍTÁS * MEGÓVÁS BIZTOSÍTÁSSAL 1435 ST.ALEXANDER St.Room 200 Tét 842-75361 f CANADIAN - EUROPEAN PASTRY 5205 Sherbrooke St., West ( Mari öve sarok ) Telefon : 481-9044 A legjobb minőségű magyar cukrászsütemények, leveles túrós, diós és mákos beigli, sós és édes teasütemények, sajtos és sonkás rollnik. sajtok, felvágottak, külföldi csemegeárúk nagy választékban . PARTYKRA RENDELÉSEKET EEl.VES/.INK. Tulajdonosok : LANTOS LÁSZLÓ ES ÁGI pTM FOGSORJAVITO KLINIKA 1 Azonnal megjavítjuk fogsorát és megvárhatja g £ , 0 t Appointment nélkül hétfőtől—péntekig, reggel 9—töl este 8-ig. £ P , in. , ^ Nyugdíjasok és Welfaren lévök részere mérsékelt árak ^ 6655 COTE DES NEIGES RD. Suite 235 (Goyer sarok) BmkTM* 733—7011 — 733-4142“1“TM4®
