Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-02-19 / 645. szám

14.oldal MENORA * 1977. február 19. éjt) GLASS GYÖRGY diplomás optikus 5847 COTE DES NE ICES — MOTREAL 733-1161---- 733-5576 ELLENDALE MEDICAL BUILDING TÖLTSÜK A PÉSZACH-OT TEL-AVIVBAN! Imádkozzunk Jeruzsálemben a Nyugati Falnál Bármifele utazási tervei hívja bizalommal: Breuer Elsiet Tel: 276-9571 Corporete Plenning Associates Gazdasági tanácsadás Piackutatás Termelési analízis Új gyárak, üzemek beindítása Di.GEORGE SÍPOS PhD Richmond-Adelaide Centre. 14th Flr., Toronto. Ont. M5H 1V4 364-7898 A legrégibb kanadai magyar cég A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN! ^ ALEX A. KELEN LIMITED KELEN TRAVEL SERVICE 1467 Mansfield Street, Montreal Que. T:842-9548 UTAZÁS: Forduljon bizalommal iroddnkhoz.Utazások a világ minden részébe. IKRA: Fdképviselet.Naponta küldjük a megbízásokat Budapestre.Rokoni támogatás az Income tax alapból levonható. %% TÜZEX: Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. LEI: küldés Romániába. Igen gyors elintézés. Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok. BOURRET I | PASTRY g DELICATESSEN | 5771 VICTORIA Ave. 733-846? I £ * Finom külföldi és kanadai csemegea'rúk és sajtok. £ * Ai ismert legfinomabb magyar hentesáruk. * Magyar és európai cukrászsütemények. J í* * Külföldi espresso kávé, kakaó, konzerv. S 0 * Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemény. % $ SZABADPARKOLÁS | BREUER ELSIE: TÉLIDŐ - 1977 Mély álmomból ébreszt az ébresztőóra, szégyen-gyalá­zat, hogy bármennyit alszom is mindig ébresztőóra kell. Felcsavarom a lecsavart te­lefonokat, körüljárom laká­somat - amit egyik fiam úgy nevez: a box -, megnézem szép, dús növényeimet, aztán még jövök-megyek, mert reg­gel mindent teszek, csak csi­nálnom ne kelljen valamit. ( Aha, itt tan az angol " do"és " make".) Aztán az ablakhoz állok, mert istentelen zaj van odakinn, a két hókotró jár, ( angolul nincs "jár" és " megy " ?) a nagy út közepén, a kicsi mellette a járdán,mint a gyereke. Kotorják a hatal­mas fehér tömeget. A nagy masina a mögötte vonuló óri­ási tehetautóba fújja a fehér port. Szeretem nézni ezt a felvonulást az utcán. A nagy hókotró előtt egy trombitáló autó fut fel-alá — egyik fiam sokáig úgy mondta "tíítülő" autó, óvodás magyarságá­val —, felhívni az utcabeliek figyelmét, hogy hóba ragadt kocsijaikat vigyék sllrgősen odébb, mert a hókotrók tiszta terepen akarnak mozogni. Csak egy makacs kiskocsi marad, talán nem is lehet el­vinni, talán kimúlt, vagy az el­­vonatása többe kerülne, mint a kis roncs. Állok az ablak előtt, nézem a felvonulást," a kék eget, a napsütésben szikrázó hótömeget, tipikus "csendes" téli reggelt, ahogy Ouremont kiássa magát hóvihar után. A floridaiaknak és izráeliek­­nek nem hiányzik ez a gyönyö­rűség ? — kérdezem magam­ban. Florida és Izráel egyen­lő lapszámot kap, morfondí­rozik bennem a lap munkása. És miközben imigyen szóra­koztatom magam, egyszerre csak meghallom hogy azt éneklem csendesen "... ne hagyjatok idegenben, ha meg­halok temessetek akáclombos temetőbe ..." Megdöbbenve hallgatok el, Isten őrizzen, mondom hirtelen. Ha keresz­tény lennék bizonyára keresz­tet vetnék rémületemben, ahogy azt akáclombos falum­ban láttam valamikor. Elkomorodom. Kimegyek a konyhába, föl­teszem a kávét magamnak. A postás csenget. Ajánlott levél jön. Csak nem valamilyen kedves előfizetőm küldi be ajánlva a díjat? Nem. Kis­fiamnak jött meg élete utolsó útlevele. A szárnyai. Hogy repülhessen Izráelbe és más­hová. Meghatottan forgatom a fekete könyvecskét. Majd elmagyarázom a gyereknek, hogy milyen nagy dolog egy passport, a szárnyak, a sza­badság. De melyik tizenhat­éves fogja ezt fel teljes való­ságban ma ? Rakodni kezdek, hogy a "box" legalább "neat box "legyen. És megint hallom magam idegen­ről és akáclombos temetőről dúdolni. Bosszankodva tűnő­döm, hogy mi az ami tudat­talanul "idegenről" és "ott­honi" temetőről beszél, mikor már régen megfordítva van... itt érzem magam otthon és ott van az idegen. És hirtelen mint a villám vág belém a fel­ismerés: Most, ma húsz éve jöttünk ide . . . És az egyszerű szürke nap­nak induló napom részben piros-betűs, részben csúnyán fekete-betűs, mindenképpen rendkívüli nappá válik. Hol történik a törés ? Hol kezdődik az, hogy tudatosan, ébren és józanul ide tarto­zunk, míg tudatalattink még mindig Tiszapartról, Duna­­tájról, akáclombos temetőről beszél, álmainkban gyermek­korunk tájain járunk, nem­­józan-pillanatainkban még mindig oda tartozunk. Húsz év nagy idő. Megszok­tuk még a nehéz kiimát is. Szívből tudunk gyönyörködni a hótakaritás ritmikus munká­jában, mint régen a cséplő­gépek ritmikus zúgásában is. Nemcsak egymás arcát is­merjük, de ismerjük egymást a kerületben. Nemcsak néhány barátot szereztünk, hanem néven szólít bennünket nem­csak a fűszeres, a halas, a hentes akik magyar nyelvűek, hanem a postás Mr. Che­­valier, a tejes Mr. Knlght, és az öreg suszter Mr. Cicca­­relli is. Megkérdezik, hogy vannak a fiaim és én is meg­kérdezem, hogy van az Ő csa­ládjuk. Az öreg kínai, Mr. Wong, aki a házunk mellett az iskolai forgalmat irányítja mosolyog, ha meglát, kiveszi kezemből a csomagot és ki­nyitja előttem az ajtót. Ha nem látom hetekig, aggódom miatta, mint most is. Isme­rem az embereket, a tájat, a régi és új házakat, a hegyet, a hegynek minden zugát, a nagy folyót, a kikötőt, a Metrót, a belvárost, az óvárost, a szi­getet, a kacskaringós föld­alatti várost, a hotelokat, színházakat, restaurantokat és kávézókat. Ha idegenben járok felismerem a montreá­­liakat furcsa franciájukról,ha franciák, és bizonyos kis nyelvi-nyelvtani rossz szo­kásukról, ha angolok. Ide tar­tozom. Az itteni események érintenek, érdekelnek. Hálás vagyok ennek az országnak, hogy felemelt fejjel szabad ember lehetek. Minden érte­lemben szabad. Nem zavar ez, hogy tudatosan ide tarto­zom, hanem az zavar, hogy tudatalatt néha még oda. Az nem zavarna ha mindent el-Master Craft Upholstering Regd. Kárpitozott bútorok készítése a legújabb katalógus szerint. Chesterfieldek. fotelok székek bevonása import anyagból. ÁRENGEDME'NY Hívja bizalommal FERENCZI kSTpítOSt 737-9960, = 4170 De Courtrai St. Montreal (| BURKO REÁL ESTATE LTD. 680 PROGRESSAVE. Unit 1 A Scarborough Ont. ___ M1H2X1 ___ Toronto felé orientálódik? Fektesse be pénzét jövedel­mező> vállalkozásokba. Eladó: bérházak, üzletházak, be­vásárló központok, építési engedéllyel felparcellázott telkek, gyárépület bérlések, specialistája. Minden üzlet­kötést bizalmasan kezelünk. HÍVJA CÉGÜNKET: 438- 1 244 ABRAHAM BURKO REAL ESTATE BROKER (416)438-1244 felejtenék, minden kötést el­tépnék ami a régi élethez köt, az zavar, hogy még mindig nem vagyok képes erre.Mert még a sebek is kötnek, úgy látszik. Mert mi mást is kaptam én szülőhazámtól és népétől, mint behegeszthetet­­len sebeket ? Kicsiny gyermekkorom óta kettősségben éltünk. Magyar­nak neveltek bennünket otthon és az iskolában, hazafias ma­gyarnak a harmincas években. Gyermekkorunkban úgy fájt a szívünk a széjjeltépett Ma­gyarországért mintha saját kezünket, lábunkat tépték vol­na le. Jogosan. Apám nagy­apja résztvett a 48-as sza­badságharcban, apám és nagyapám harcoltak az első világháborúban a hazáért. Anyám családja Burgenland­­ból beljebb költözött mikor szülőföldjüket Ausztriához csatolták. Apám dédapja és nagyapjal ott nyugszanak ab­ban a földben a Bakony táján egy kicsi temetőben. De az évszázadok és mindez az oda­­tartozás nem mentett meg at­tól, hogy apámnak és anyám­nak egyáltalán ne jusson sír­hely abban a földben ( sőt sem­miféle földben sem) — de még sokkal ezelőtt nem men­tett meg attól sem, hogy hon­társaim időnként belém ne rúgjanak. Milyen fájdalom az éretlen gyereknek a kettős­ség! Milyen érthetetlen. Kilenc-tíz éves voltam mi­kor az anyák-napi tornaünne­­pélyre magyar táncokat taní­tottak be nekünk, lányoknak, fiúknak, amit pruszlikos, kö­­tényes, gyöngyös és flitteres " magyar ruhában" táncoltunk. Ez úgy indult, hogy először ki­jelölték a párokat. Nekem Bíró Évi osztálytársam báty­ja a 11 éves Bíró Péter jutott. Másnap megjelent az iskolá­ban, a mi osztálytermünkben a kicsi, hirtelenszőke, helyes, kendős Bíró néni, ami nem egy megszokott dolog volt. Félre­vonult a taníténénivel és sut­togva vitatkoztak. Nem kellett túl értelmesnek, sem túl ér­zékenynek lennem ahhoz, hogy lángbaborult arccal meg ne értsem elmondatlanul is mi a vita tárgya. Kató tanítónéni mellett legyen szólva, hogy nem engedett. Bíró néni nem volt jómódú nagygazda fele­sége, vagy községi elöljáró felesége, tehát a tanítónéni részéről lenyelte a "gyaláza­tot". . . 12-13 éves lehettem, mikor osztályfőnökünk bejelentette, hogy az iskola megy megnéz­ni a zárda az évi színdarab­ját. Persze feliratkoztunk, örültünk, ha mehetünk vala­hová. Nos a darab egy erősen antiszemita komédia volt, amin az egybegyült tanári kar és leánysereg visongva mula­ti SINGERMAN Optometrist j (Szemvizsgálat és szemüveg) 5897/A VICTORIA Ave. (Bourret és La Pettie között) k MONTREAL, Tel.:737-2611 \ tott. A zsidógyűlölet és a gúny itt olyan váratlanul ért, vá­ratlan helyen, hogy szinte megkövülve ültem, amíg ott ültem. A tehetetlen düh napo­kig fojtogatott, amíg oda nem álltam Filippi Józsa tanár­nőnk elé és meg nem mondtam neki, hogy figyelmeztethetett volna bennünket előre, megkí­mélhetett volna bennünket ... Filippi értetlenül nézett rám. Mint aki azt kérdi: mi volt azon felháborító? A bogaras öreglánynak zsidó udvarlója vagy szeretője volt, azért vet­tem magamnak a bátorságot és merészkedtem hozzá. De meg kellett értenem, hogy ha zsidó is az udvarlója attól ő még nem érez zsidóul. Még mást is megértettem akkor: Sem mi, sem a zárda tanulói nem járhattunk sem moziba, sem színházba csak "az isko­lával", tehát válogatott dara­bokhoz, nehogy harmatos lel­künket megmételyezze valami szenny. Nos, ez a zárda ár­tatlan és szent nővérei által betanított darab, gúnyra és gyűlöletre való uszításával a válogatottakhoz tartozott . . . Tizenöt éves voltam, mikor a Református Collegium min­denható igazgatója Dr. Rab azt mondta: ". . . Elegen vannak. Több zsidót nem vehetek fel". Aztán álltam Bodolai igazgató úr irodájában, aki így mondta: "Van elég zsidóm. Próbálja meg máshol". Azóta én ezer nevet elfelejtettem, és ezer arcot. De e két ember nevét és arcát sohasem fogom elfelej­teni. Azt sem, hogy kinn az iskola előtt, én a büszke, vé­rig sértett fiatal lány a fal­nak dőlve zokogtam. A büsz­ke és bátor nagyasszony Zrí­nyi Ilona évfordulói plakátjá­nak borulva keservesen zo­kogtam. Világom összedült. 1943 nyara volt akkor. Aztán bejöttek a németek. Néhány hét múlva két csendőr és két elöljáró jött kora reg­gel apámért. Az elöljárók és a többi elöljárók már előtte este tudták, sőt talán ők jelöl­ték ki, hogy kiket adjanak ki "túsznak"! ?!) . Nem volt e­­gyetlen egy sem aki eljött vol­na akár a kerteken át, hogy figyelmeztessen, hogy eset­leg eltűnhessenek ezek az ár­tatlan, büntetlen férfiak. Igaz, hiába is jött volna bárki. A magyar városok, falvak, ta­nyák, erdők népe nem volt be­állítva vagy indíttatva arra, a­­mire a holland, belga, nor­vég, dán nép volt. Tehát apá­mat kivetette a falu, a Dunán­túl, az ország. Nyugodtan, higgadtan, felháborodás nél­kül vetette ki. Hiába ismerték családját a falvak és temetők évszázadokig. Sohasem tud­tam meg mi lett a vége. Hol van a sírja, ha van. Aztán jöttagettósftás. Pün­kösd vasárnapján mentünk a gettóba. Ünnep lévén a falu népe ráért az utcán állni és nézni a szenzációt. Mintami­kor idegen vándorcirkusz vo­nul át a falun. Sem részvét nem volt, sem megdöbbenés, sem segítség sem harang­zúgás. A föld, a nép úgy ve­tett ki magából, mintha soha­sem lettünk volna ott. És ez a kép maradt meg bennem és ez a kép fog kísér­ni most már mindig. És ami­kor meggyötörve és elkínzot­­tan visszamentem oda a po­kolból egyedül, hogy szüléi­mét, testvéreimet várjam, engem senki sem várt tárt ka­rokkal, meleg szavakkal és meleg szobával. És a mai na­pig senki sem kért bocsána­tot sem az Istentől, sem tő­lünk azért amit tettek elle­nünk. Nem tudok róla,hogy egyetlen hivatalos magyar személy térdre borult volna az ötszázezer ártatlanul el­pusztított magyar-zsidó mi­att, mint Willy Brandt tette a hat millió miatt. ( Ennek ellenére én itt és újra bocsánatot kérek és tisz­telettel gondolok a kevés jó­lelkű magyarra, akik kivéte­lek voltak, és akár tettel, a­­kár csak gondolatban is mel­lettünk álltak.) De én elvesztettem a szü­lőföldem és a népet, mikor megtagadott, és ezért nem szabadna még álmaimban sem vágyakozni vagy éreznem bármit . . . KOMPUTERES RÖNTGEN BETEGFELVÉTEL Angol kutatók három évvel ezelőtt kombinálták először a rönt­genfelvételt — tehát a test egy vékony szelvényének felvételét — komputeres sugárszámlálással. A koponyacsonton belül az agy* daganat, amelyet régebben az agyi erek kontrasztfelvételével vagy az agykamrákba befúvott levegővel lehetett ábrázolni, az áj módszerrel veszélytelenül lerajzolható, helyét, határait pon­tosan meg lehet állapítani. Másfél éve szerkesztettek olyan készüléket, amely az egész test bármély részén alkalmazható. Segítségével kórismézni lehet olyan elváltozást is, amihez régebben műtéti feltárás kellett, így kirajzolható a hasnyálmirigy, vagy a vese jóindulatú üre­ges tömlője. Ha a baleset májvérzést okoz, annak nagysága ábrázolható, mert a vérmassza sugárelnyelése más, mint az egész­séges májszöveté. Jelentős haladás, hogy a rosszindulatú daganat nagyságát, elhelyezkedését pontosan megismerhetjük és ennek alapján dönteni lehet, hogy sebészeti, sugaras vagy más keze­lést kapjon a beteg. Az epeutak elzáródását vagy az epehólyagban ülő köveket kont­rasztanyag befecskendezése nélkül ki lehet mutatni. Egyelőre azonban a komputer ezen új alkalmazása nem fogja kiszorítani a régi hagyományos röntgenvizsgálatokat. Nemcsak azért, mert egyetlen készülék mintegy félmillió dollárba kerül, hanem a működéséhez megfelelő méretű helyiség és speciálisén képzett szakemberek kellenek. MEGHÍVÓ A Magyarnyelvű Zsidó Szervezetek febnjár 20.-án vasárnap délután fél 3 órakor a Mártírok Temploma helyiségében előadást rendeznek Dr.DEUTSCH ANTAL a Mc Gill egyetem közgazdász professzora tart előadást a következő címen: SZEPARATIZMUS: KANADA GAZDASÁGI ÉLETÉNEK TÜKRÉBEN Bevezetőt mond Domdnyi Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents