Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)
1977-06-11 / 661. szám
4 °ldal------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------MENORA * 1977-június II ____________________________________________Jun. 10- Jun. 17 Gyertyagyújtás ideje: Torontóban 8,40 8 44 Montreilban 8-26 8.29 New Yorkban 8.04 8.11 ___________________Los Angelesben 7.421 7.48 Szombat kimenetele: Torontóban 9,30 9 34 Í Montreálban 916 9.19 New Yorkban 8.54|9.oi Los Angelesben 8.32' 8.38 Egyes történelemtudósok azon a nézeten vannak, hogy az izraeliták győzelme Arád királya felett késztette Izráel fiait arra, hogy kémeket küldjenek az Ígéretföldjére. Izráel fiai olyan megsemmisítő győzelmet arattak Arád népe felett, hogy Mózes úgy gondolta; ebből az előretolt állásból megkezdhetik az ország meghódítását. Amint Mózes ötödik könyvének I. 22. verséből kitűnik, a nép akkor maga jött Mózeshez ezekkel a szavakkal: "Hadd küldjünk férfiakat magunk előtt, hogy kikémleljék az országot számunkra". És sikeresen be Is nyomulhattak volna az ország szívébe, ha áthatotta volna őket az a szellem, amire okvetlenül ebben a sivatagban. Minek is visz bennünket az Örökkévaló abba az országba, hogy elessünk kard által, feleségeink és gyermekeink martalékká legyenek. Nem jobb volna-e nekünk visszatérni Egyiptomba ? És mondta egyik a másiknak: Válasszunk vezért és tér jünk vissza Egyiptomba. A hangulat olyan volt, hogy Mózes és Áron arcukra borultak Izráel fiainak egész közössége előtt, és Józsua, Nunfia, meg Káleb, Jefunne fia azok közül akik kikémlelték az országot, megszaggatták ruháikat és így szóltak Izráel egész közösségéhez: Az ország melyen végigmentünk, nagyon jó ország. Ha kedvel bennünket az Örökkévaló elvisz ebbe ját dicsőségére való tekintettel. Isten haragja lecsillapodott és mint oly sokszor most is megbocsátott népének, de csak ketten, Józsua és Káleb jutnak az Ígéret földjére, mert ők bíztak Istenben, a többiek a sivatagban pusztulnak el és csak az új generáció hódítja meg az országot. A nép pedig 40 évig vándorol a sivatagban. A nép, úgy tűnik, közben magához tért és Mózes figyelmeztetése dacára, hogy Isten akaratával ellenkeznek, nagy sereggel felmentek a hegyre, de a frigyláda és Mózes nem távoztak a táborból. És leszállt az amaléki és kanaáni akik azon a hegyen laktak és megverték és megtörték Izráel fiait és visszaverték őszükség van egy ilyen vállalkozásnál. A következő fejezetek élénken bizonyítják, hogy ez a generáció nem volt alkalmas arra, hogy küzdjön célja eléréséért. A kémek elmentek és vissza is jöttek 40 nap után azzal a hírrel, hogy a terv megvalósítása lehetetlen. Ez természetesen demoralizálta az egész népet. "És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:KUldj el férfiakat, hogy kikémleljék Kánaán országát, melyet én Izráel fiainak adok, egy-egy férfiút küldjétek atyáik törzséből, mindazt, aki fejedelem közöttük. És elküldte őket Mózes Párán sivatagából az Örökkévaló parancsára". Mózes így szólt a kémekhez: Kémleljétek ki Kanaán országát, menjetek fel a hegyek közé és nézzétek meg az ország got, milyen az, és milyen a rajta lakó nép, vajon erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok milyenek a városok, vajon táborokban vagy várakban laknak, milyen a föld, kövér-e vagy sovány, van-e benne fa, vagy nincs. Legyetek bátrak, és hozzatok az ország gyümölcséből. Mózes a szőlőérés idején indította őket útnak. Kikémlelték az egész országot Cin sivatagtól Rehobotig. Eljutottak Hebronig és ott találkoztak Ahimán, Sósán és Tálmáj,A- nák gyermekei. Eljutottak Eskol völgyéig és levágtak ott egy szőlővesszőt egy szőlőfürttel és vitték azt ketten egy póznán és hoztak gránátalmát is. Negyven napi kémlelés után visszatértek Mózeshez és Áronhoz és Izráel fiainak egész közösségéhez, Párán sivatagába, Kádésba. Beszámolásuk így szólt: Végigjártuk az országot, mely valóban tejjel és mézzel folyó ország. Azonban hatalmas a nép mely az országban lakik és városaik erősítve vannak és igen nagyok és Anák szülöttjeit, az óriásokat láttuk ott. Amálék népe lakik a déli részen, a Hitti, Jebuszi és Emori lakik a hegységben és a kanaáni lakik a tengerparton és a Jordán folyó partján. Ez a pesszimisztikus beszéd elkeserítette a népet, hiábavaló volt Józsua és Káleb bizakodása, a nép zúgolódott, és felemelte hangját azon éjjel. Elkeseredve panaszkodtak: Bárcsak meghaltunk volna Egyiptom országában, vagy az országba és nekünk adja ezt a tejjel-mézzel folyó országot, csak az Örökkévaló ellen ne lázadjatok és ne féljetek az ország népétől, mert az Örökkévaló velünk van. "És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Meddig gyaláz még engem ez a nép és meddig nem hisznek bennem mindazon jelek mellett amelyeket köztük műveltem ? Megverem dögvésszel és megsemmisítem őket és majd téged teszlek nagyobb és hatalmasabb nemzetté. És Mózes mondta az Örökkévalónak: De meghallják az egyiptomiak, akik közül felhoztad hatalmaddal ezt a népet és elmondják az ország lakóinak; hallották, hogy Te, az Örökkévaló e nép között vagy, aki színről színre megjelent és felhőoszlopban jársz előttük nappal és tűzoszloppal éjjel és ha megölnéd ezt a népet, akkor szólnának a nemzetek, mondván: Mivel nem bírta elvinni az Örökkévaló ezt a népet az országba, melyet esküvel ígért nekik, lemészárolta őket a sivatagban. És most hadd bizonyuljon nagynak az Úr hatalma,amint szóltál, mondván: AzOrökkévaló türelmesen elnéző, nagy a kegyelemben, megbocsátja a bűnt, az elpártolást, de teljes felmentést nem ad, megemlékszik az atyák bűnéről a fiaikon harmadiziglenés negyediziglen is. Bocsásd meg kérlek a nép bűnét."És szólt az Örökkévaló: Megbocsájtok a te szavad szerint. Azonban,ahogy élek és ahogy tele van az Örökkévaló dicsőségével az egész föld, bizony mindazok a férfiak, akik látták dicsőségemet és jeleimet melyeket műveltem Egyiptomban és a sivatagban és nem hallgattak szavamra, azok nem fogják látni az országot melyet esküvel ígértem őseiknek. És nem fogják látni mind akik káromoltak. De szolgám, Káleb, mivel teljesen követett engem, ő el fog menni az országba és az ő magzatjai bírni fogják azt. Ezért forduljatok meg és vonuljatok a sivatagba, a Sástenger felé." Isten haragja a nép ellen olyen súlyos volt, hogy meg akarta semmisíteni őket és ugyanakkor megígérte Mózesnek hogy őt naggyá teszi, de Mózes visszautasította a neki és utódainak szánt dicsőséges jövőt, csak azért, mert ebben Izráel fiainak nem lehet része. Kérte Istent, kímélje népét saket Hormáig, addig a helyig, amit nemrégen foglaltak el. A következő fejezet az étel és ital áldozatokról szól és tulajdonképpen kiegészíti a már több ízben említett áldozatok sorozatát. Hogy a Biblia ezt most folytatja azzal a kezdettel: "Midőn bementek lakóhelyeitek országába melyet adok nektek..."kedvezőutalást tartalmaz arra, hogy gyermekeik mégis birtokba fogják venni az Ígéret földjét. Az áldozatok bemutatásának módja részletesen és pontosan meg van adva. Az áldozatok között van olyan, melyet a község fedez, mint például a mindennapi reggeli és esti áldozat a "Tárnod". Vannak lisztáldozatok, melyek azonban különböző esetekben a maguk eltérő módja szerint lesznek bemutatva. Vannak madáráldozatok, ezenkívül van víz és boráldozat. Az áldozatok bemutatása annyira különbözik egymástól, hogy azt nehéz volna egy cikk keretében felsorolni. "És szólt az Örökkévaló Mózeshoz, mondván: Amikor bementek az országba ahová beviszlek benneteket, akkor az ország kenyeréből adjatok adományt az Örökkévalónak. Tésztátok elsejéből kalácsot adjatok adományul,mint a szérű adományát úgy adjátok ezt is". Ennél a parancsolatnál az áll, hogy " nemzedékeiteken át", ami annyit jelent, hogy ma is kötelesek vagyunk a kenyérből egy kis részt elégetni. " És midőn még Izráel fiai a sivatagban voltak találtak egy férfiút, aki fát szedegetett szombat napján. Erre odavitték őt Mózeshez és Áronhoz és az egész községhez. És őrizet alá helyezték őt, mert nem volt eldöntve, mi történjen vele". Istenhez fordultak, hogy megtudják, milyen fajta legyen a büntetés. A válasz az volt, hogy megkövezés jár neki és az egész közösség megkövezte. A tettes állítólag tisztességes ember volt és csak azért követte el tettét, hogy példát statuáljon; mi a büntetés, ha valaki a szombat nyugalmát megszegi. Most következik a szidra utolső, de nagyon fontos parancsa. Szólj *És szólt az Orökktívaló Mózeshez, mondván: Szólt Izráel fiaihoz és mondd nékik, hogy készítsenek maguknak rojtot ( ciceszt) ruháik szögleteire nemzedékeiken át és Barzilay István irodalmi riportja Jeruzsálem csak háttér A modern héber irodalomban Jeruzsálem csak olyan város, mint a többi. Azt a Jeruzsálemet, amelyről két évezreden át álmodozott a zsidó nép, az imákba foglalt szentvárost, a Morea hegyet, amelyen Ábrahám fel akarta áldozni gyermekét, Izsákot Istennek, s amelyen valaha a Templom állott, — ezt a Jeruzsálemet már nem írja meg senki. Történelemkönyvekben találjuk meg, vagy ha közvetlen forrást keresünk, a Bibliában. Jeruzsálem a zsidó hit szerint a világ közepe, a legszebb. Az Isten tíz adag szépséget osztott el, ebből kilenc jutott Jeruzsálemnek és egy az egész vüágnak — mondja az írás. De ezt nem így írják meg modern héber íróink, mert számukra Jeruzsálem éppen úgy az életkerete, vagy háttere, amint annak szolgál a francia polgár számára Párizs, az angoléra London és a magyaréra Budapest. Még Sáj Agnon, a mélyen vallásos zsidó írózseni sem a mennyei Jeruzsálemről írta halhatatlan műveit, hanem a földi Jeruzsálem embereit örökfti meg a maga mélységesen emberi humorával és csalhatatlan emberábrázoló művészetével. Az ő egyik hőse a Tegnap-tegnapelőtt című regényében Bálák a kutya, amely a szentváros sikátoraiban kóborol és éhezik, lopkodja a megélhetésre valót, egyik élelemforrása a csiriz, amellyel az egymással marakodó vallásos csoportok felragasztják a falakra a kiátkozást a Cheremet. Bálák meglesi a kaftános, strájmis hitközségi embereket, akik nagy pemzlivel kenik fel a friss csirizt a falakra és rátapasztják az átkokat tartalmazó plakátot, amely valakit, vagy valamely istentagadónak minősített csoportot kiközösít a zsidóságból. Bálák lenyalja a falról a plakátot, s aztán elfogyasztja a friss csirizt, — így nézi egészen magasból a mennyei Jeruzsálem elnéző magasságából Sáj Agnon aföldi Jeruzsálemben ágáló és szenvedő embereket. Jehuda Burla, akinek már Ukapja is Jeruzsálemben született, az óvárosi gyerek, a népes szefárd udvarokat írja le, azokat a sajátos, keleties házakat, amelyeknek közös udvarán zajlik az egész szomszédság élete, az asszonyok ladino-spanyol dalokat énekelve ringatják a csecsemőket vagy mossák a fehérneműt és nagyhasú gazdagok nézdegélnek körül szép lányok után. Mindkét író, a galíciai Ágnon és a szefárd származású Burla is megírja a vallásos zsidók életét, de a földi szerelem, a nehéz kenyérkeresés, a verejtékes munka is benne van a műveikben. Úri CviGrünberg, a biblikus hangú költő, aki nemrégen lett Jeruzsálem díszpolgára, persze a maga cionista hitében fürdeti meg a várost, s Avigdor Hameiri, a Scopus hegy csúcsáról lenézve leborul a történelmi Jeruzsálem szépsége előtt. Talán ők az utolsó költői az új héber irodalomnak, akik ebben a szellemben énekelnek Jeruzsálemről. A szabre írók számára Jeruzsálem a főváros. Gyerekek voltak, amikor az állam megalakult, s ajándékba kapták Jeruzsálemet, előbb a Nyugati Fal nélkül, aztán a hatnapos háború után a Fallal együtt. DeNátán Sáchám, bár Jeruzsálem szülöttje, terjedelmes irodalmi művében társadalmi problémákkal vagy szerelmi válságokkal foglalkozik, amelyek mindenütt megtörténhetnek a világon Jeruzsálemen kívül is. Amosz Oz, a Micháel Seli című regényében vagy Aba Jehosua, a "Három nap és egy gyermek" című szép írásában nem zeng a város szentségiről, amint a modern olasz írók is Róma nyomornegyedeit, vagy könnyű lányait, korrupt politikusait és az "örök város" ifjúságának politikai harcait írják meg, nem a Vatikán vagy a régi Róma dicsőségét éneklik. Most, Jeruzsálem felszabadulásának ésegyesítésének tizedik évfordulói ünnepségeire a könyvkiadó vállalatok nem szépirodalmat, hanem katonai vagy politikai műveket ajánlanak. Dov Joszef visszaemlékezéseit az 1948 évi ostrom hónapjaira emlékezi, vagy Űzi Nárkisz tartalékos tábornoknak a főváros felszabadításáról írt könyvét, s hasonlókat kínálnak az olvasónak. A többit a mi ifjúságunk az iskolában tanulja a szentvárosról, a Bibliában, Josephus Flavius műveiben, a történelem vagya földrajz órán. A szentváros irodalma már régen nem áhítatos telkekről szól, hanem húsból és vérből való emberekről. Ez a szép, ez az érdekes és ez az izgató benne. A gálut zsidója számára Jeruzsálem a messzi álom volt; a Messiást váró nép vágyódása a nemzeti felszabadulás után Jeruzsálem nevében csúcsosodott. Mi, a harmadik zsidó állam lakosai a fővárost, a munkahelyet, a múzeumot, a koncert-termeket, a színházat látjuk benne. A Nyugati Falhoz imádkozni járnak a zsidók — de azután munkába mennek, vagy tanulni az egyetemre, a jesivákba, a középiskolákba. Jeruzsálem a mi örökfővárosunk. S éppen az a csodálatos benne, hogy úgy élünk benne, mint mindenütt másutt élnek az emberek. Az irodalom művelői is így érzik. Azért is érdemes Izráelbenélni, hogy a maga földi valóságában szeressük, érezzük és éljük Jeruzsálemet. ROMÁNIA VILÁGHÍRŰ GYÓGYFÜRDŐI REUMÁRA - ARTHRITISRA szellemi és lelki felfrissülésre FELIX, EFORIE NORTH PARK CLINIC Bukarest Speciális group árak, egyéni és APEX jegyek a világ minden részébe. Romanian Health Spas & Tours 342 Madison Ave. (4- cánál) Suite 425 Tel:(212) 682-2050 Zsigmond Szmuk tegyenek mindegyik szöglet rojtjára kék bíbor zsinórt.És legyen számotokra néző rojt, hogy megnézzétek és emlékezzetek az örökkévaló minden parancsolatára és tegyétek meg azokat, hogy ne keressetek utat saját szívetekben és saját szemeitek után, amelyek útján ti gyakran vetkeztek. Én vagyok az örökkévaló, a ti Istenetek". A Talmud azt mondja; hogy a rojtok kék zsinórja eszünkbe juttatja az eget és azt aki ott lakozik. A templomban Tálitot használunk, melynek négy szögletén a rojtok vannak elhelyezve. B.D. MEGÉRKEZETT V®T m BUDAPESTRŐL 2 HÓNAPI VENDÉGSZEREPLESRE yöffT ............... . f az újonan átalakított TABÁN CONTINENTAL RESTAURANT 15 93 Second Ave.(82-83 utcák Közön) S .«n| ZANOTTI JUDIT 1 BUDAPEST LEGNÉPSZERŰBB SLÁGER ÉNEKESNŐJE Műsor este 11-kor - pentek és szombat 11 és 1 o'rakor Rezerválás ( 212 ) 650-0536 Szeretettel vár|a kedves vendégeit az uj tulajdonos BÁNHALMI BANDI ETríADÍR-2 SUPERLATIVE MEALS DAILY - CHILDREN S DAY CAMP - ARTS & CRAFTS DAVID ROSNER'S T|IK OCKAN 67th STRKKT- MIAMI ukacii Wants lo Ialk To You About VOL H SUMMER VACATION PLANS Please Call Direel Toll Free 800 327-6642 or In N.Y. 757-8536 i CSARDA HUNGÁRIÁN RESTAURANT 0 $ 0 § 0 & I ' $í ELISABETH a volt TIK-TAK étterem konyhafőnoke fj Nyitva: naponta este 11-ig, vasárnap este 10-ig iö Töltött csirke, fokhagymás natúr szelet, resztéit borjumáj,stb..^ g ASZTALFOGLALÁS: 472-2892 1 $ WÍS3CSXVNV'*V*VVVVVVVV*VV*VV*V'**VV*V*VV*VVVVV>*V**VTL NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE LEGNAGYOBB MAGYAR HENTESÁRÚ ÜZLETE Y0RKVILLE PACKING HOUSECo 1560 SECOND AVE. (síi S,„k. KIW YORK T,1,2.2) 628-5.47 Hatalmas árúbóséggel, előzékeny kiszolgálássai várja a jó falatokat szerető vásárlóközönséget jj PÜSKI-C0RVIN HUNGÁRIÁN B00KS, REC0RDS A IKRA 1590 Second Ave. (82-83 St kdzt) New Yoik, NY. 10028 — (212) 879-1893 TÖBBEZER KÖNYVBŐL, HANGLEMEZBŐL ÉS HANGSZALAGBÓL VÁLOGATHAT. IKK A, COMTURIST, TUZEX BEFIZETŐHELY. Látogassa meg boltunkat - Postán is szállítunk. Szombaton is egész nap nyitva — II11 mi A It IA A II EST AI H A \T 1556 Second Ave. -(80 es 81. utcák között) 4 FOGÁSOS BUSINESS LUNCH I Leves vagy Juice, hús étel körítéssel, tészta és kávé (Déltől délután 2 -ig) Az egyetlen magyar önkiszolgáló és utcán át etelkiacíó étterem Kitűnő ételek, bel és külföldi italok! NYITVA: Déli 12-tól, éjiéi I.-ig Hétfőn zárva! PARTYK RENDEZÉSÉT IS VÁLLALJUK I____________________________1 Rezerválás személyesen vagy telefonon. ££(£ I ■■ I SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSK® STERUB/ffl