Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)
1977-05-28 / 659. szám
1977 m^ius 28 * MENORA 3 oldal KÉTNYELVŰSÉG vagy MULTIKULTURA Kanada lakosságának egyharmada sínyli meg a kormány habozását (Folytatás május 14-1 számunkból.) Az első megrázkódtatás 1974-ben, a federálls választások után érte a multikultúrális programot. Trudeau miniszterelnök menesztette dr. Haidaszt azzal az érveléssel, hogy a multikultúrál is ügyek minisztere nem volt képes liberális szavazatokat gyűjteni Nyugat-Kanadában, a multikulturalizmus melegágyában. Haidasz menesztését követően John Munro munkaügyi minisztert bízta meg a multikulturalizmus adminisztrálásával. Namármost, sokan elfogultsággal vádolhatnak, de ez volt az első esemény, amely megrendítette hitemet a Trudeaukormány multikulturalizmussal kapcsolatos őszinteségében. Az, hogy Haidasz nem tudott több liberális képviselőt produkálni a nyugati tartományokban, számomra üres lag népszerű András hajlandó lett volna — bevándorlás- és munkaügyi tárcája mellett — adminisztrálni a multikultúrál is ügyeket. Közvetlenül a második országos multikulturális konferencia (1976 február 15) előtt Köteles Gyula és hívei már tudták, hogy a multikulturalizmus hajója zátonyra futott. (Én már 1975 nyarán ugyanezt meg tudtam volna mondani nekik, ha figyeltek volna.) A multikultúrális bizottság egy százhét oldalas kötetben fektette le a legfontosabb határozati javaslatokat egy egészséges multikultúrális politika megvalósítására: 1./ Quebec szerint nyelv és kultúra nem választható el egymástól; ha az egyiket elhanyagoljuk, a másik is elhal; ha ez igaz, akkor az angolon és francián kívüli, ún. “anyanyelv-oktatást” be kell vezetni a helyi kívánalmaknak és igényeknek megfelelően, amellett, hogy az eredeti kultúra fenntartására irányuló erőfeszítéseket is támogatni kell. 2./ líj multikultúrális központok felállítása a nagyobb városokban. 3./ Etnik tanszékek bevezetése az egyetemeken. 4./ Egy jobban és alaposabban megszerkesztett deklaráció az emberi jogokat illetően. 5./ Logikus bevándorlási politika. 6./ Több pénz multikultúrális célokra. És még több más javaslat. Valamennyi kellően előkészítve, dokumentálva és kiértékelve. Ha a kormány kinevez egy bizottságot, miként ez a lol tagú multikultúrális bizottság esetében történt, akkor joggal elvárható, hogy a kormány tanulmányozza az általa kijelölt bizottság javaslatait. Munro azonban figyelemre sem méltatta Köteles és bizottsága jelentését. Az 1976 február 15—i multikultúrális konferencián Munro beszédet tartott, melyet több mint ötszázan hallgattunk csalódottan és kiábrándultán. A multikultúrális koncepció, a nagy hűhóval beharangozott kultúrál is jövő záloga, jégszekrénybe került. Hivatalosan, Trudeau, Munro és társaik a multikultúrális politika "megváltoztatását” emlegetik; a valóságban azonban ilyen politika voltaképpen nincs többé. Érthető, hogy Köteles és a multikultúrális bizottság heves támadásba lendült a kormány érdektelensége láttán. (Ami egy bizottságnak ugyanolyan joga, mint határozatok hozatala.) Erre aztán 1978 november 15-én fogták ki a szelet végérvényesen a multikulturalizmus hajójának vitorlájából, amikor .Kötelest Ottawába rendelték és közölték vele, hogy szolgálataira a kormány nem tart többé igényt. Másszóval: tekintse önmagát “felmentettnek” korábbi kötelezettségei alól. Warren Davis, a CBC munkatársa, aki elbocsátása napján interjút készített Kötelessel, mesélte nekem később, hogy Köteles úgy sírt mint egy kisgyerek. Nem az őt ért személyi megaláztatás miatt, hanem azért, mert úgy érezte, hogy a kormány a multikulturalizmus ellen követett el merényletet. Kisfiú korában látott másfajta megaláztatást is: Brit Kolumbiában a kanadai japánok erőszakos kitelepítését és vagyonuk elkobzását. Később pedig a Winnipegre érkező "dipik” (displaced persons) szembeni megalázó bánásmódot. “A- pám”, — mondta Köteles, — “aki szabómester volt, sűrűn hozott vacsoravendégeket e szerencsétlenek közül, akik szüleiket, testvéreiket vagy gyermekeiket, s minden anyagi javukat elvesztették Auschwitzban és Mauthausenban. Zömük a textiliparban dolgozott, némelyikük alig volt 14 vagy 15 éves; a kutya sem törődött velük. Akkor döbbentem rá igazán, hogy mekkora tragédia az, ha egy kormány nem tudja vagy nem akarja megérteni a kisebbségeket”. Nemcsak Köteles sírt azon a napon, hanem Warren Davis is, én is, s sokan mások, akik az elmúlt évek alatt abban reménykedtünk, hogy a multikulturalizmus fogja képezni Kanada kultúrális alapzatát. Hogy senkinek sem lesz speciális privilégiuma, csupán azért, mert angolszász vagy francia, és senki sem lesz alárendelt, csupán azért, mert kínainak, ukránnak, magyarnak vagy nyugatindiainak született. Hogy gyermekeinknek és unokáinknak nem kell elfelejteniük anyanyelvűnket, vagy megtagadniuk kultúrális örökségüket ahhoz, hogy “jó” kanadaiak legyenek. Hogy testvéri közösségben vállaljuk az állampolgári terheket és kötelezettségeket, de ugyanebben a testvéri közösségben élvezzük jogainkat is, különböző kultúrális sajátságokkal gazdagítva az általános civilizációt és fejlődést. S végül: hogy a nemzeti kultúra megalapozása nem lesz politikai játékszer állami bürokraták kezében. Vannak társadalomtudósok, akik azt állítják, hogy rettegéssel, permisszív meghunyászkodással és terrorizmussal “fűszerezett” korunknak legnagyobb tragédiája az, hogy megtagadjuk hagyományainkat és feladjuk az anyatejjel magunkba szívott kultúránkat. Elgondolkoztató. A sírás és letargia rövid időszaka elmúlóban van. Ösztönös derűlátásunk arra enged következtetni, hogy következetes kiállással megakadályozhatjuk a multikulturalizmus kimúlását, függetlenül attól, hogy melyik politikai párt kormányoz Ottawában és a tartományi fővárosokban. Losonczy László kifogást jelentett, egy ostoba indokot Haidasznak a kormányból való kiűzésére. Mitchell Sharp vagy Róbert András sem járt több sikerrel, mégis megmaradhattak pozícióikban. Naivitás lett volna azt hinni, hogy a multikulturális rendelet behozatala egyszeriben megváltoztathatja a hagyományosan óvatos és Ottawa irányában bizalmatlan nyugat-kanadai átlagválasztó véleményét és gondolkodásmódját. Az igazi okot e két felfogás egyike szolgáltathatta: 1. / Trudeau, három év múltán, “divatjamúltnak”, politikailag nem kiaknázhatónak találta a multikulturális koncepciót, különösképpen Quebec “lecsendesftését” és “kordában tartásár illetően; 2. / A kormány olyan egyén kezébe .akarta adni a multikultúrális tárcát, aki a két alapító faj — angol vagy francia — egyikéhez tartozik és nem az un. “harmadik csoporr-hoz. Ezt a véleményemet nyomban Munro kinevezése után a Trudeau-kormány néhány tagja tudomására hoztam egy Ottawában rendezett (1975 szeptember) oktatási konferencián, melynek bankett - szónoka voltam, s melyen Johr Munro, Róbert András, Hugh Faulkner és Jean Marchand is részt vett. Amikor John Munro — a bankettet követő “fehér-asztal-csevegés” során — bizalmatlanságom oka iránt érdeklődött, őszintén közöltem vele, hogy “mindig idegessé tesz, ha angolszászok vagy franciák beszélnek a multikulturalizmus fontos voltáról”. Ugyanezen a konferencián tudtam meg, hogy Haidasz menesztése és Munro kinevezése nem volt problémáktól, sőt, viharoktól mentes azon a bizonyos kabinetértekezleten. András, Marchand, Faulkner és néhány más helytelenítette az “ethnic” Haidasz menesztését és az “angolszász” Munro kinevezését. Csakhogy Trudeau — elsősorban a québeci miniszterekre támaszkodva — sikerrel erőszakolta ki határozatát, annak ellenére, hogy az “ethnic” körökben arány-A DIPLOMÁCIA VISSZALŐTT Folytatás az 1 oldalról kozatok mindössze arra voltak alkalmasak, hogy az arabokkal és a Szovjettel elhitessék, hogy Amerika képes arra, hogy Izraelt belekényszerítse egy számára nem megfelelő béke elfogadásába, s hogy az arab részről történő engedmények ennek következtében a minimumra csökkenthetők. Ez súlyos veszélyt jelentett Izráel számára, s most Begin feladata, hogy az elnököt a reális helyzetről felvilágosítsa. Nem lennénk azonban tárgyilagosak, ha elhallgatnánk, hogy a választókat nem csupán külpolitikai elgondolások vezették szavazatukban. Már hozzászokhattunk, hogy a gazdasági világválságért csaknem minden ország lakossága a politikai vezetőket teszi felelőssé. A kis Izráel sem kerülhette el az inflációt. Súlyos honvédelmi terhek nehezednek a lakosságra. Mindezért persze a Munkapártot vádolják. Izráel kiváló hősének, a ma is népszerű Rabinnak lemondása is gyengítette a pártot. Az Áser Jádlin és Avraham Ofer-Ugyek sem jelentettek segítséget a pártnak. Jigál Jádin pártalakítása ugyancsak megrövidítette a munkapárti . szavazatokat. Mégis, Cártér ismételt kijelentései a "palesztin otthon" szükségességéről ésIzráel szükséges visszavonulásáról a tíz év előttiabszurd határok mögé, váltották ki a legnagyobb elkeseredést az izráeli választóból. A helyzetet még sötétebbé tette a hír, mely szerint a Szovjet és az USA megegyeztek, hogy Izráel elismerése fejében Arafáték kapják meg a Jordán nyugati partját. Izráelnek nincs szüksége a terroristák elismerésére, különösen akkor, ha az egy újabb Kuba megalapításával jár Izráel közvetlen határán. Mik azok a sokat hangoztatott tervek ? 1.) Izrael visszavonul a tíz év előtti határok mögé, kisebb határkiigazitásokkal. 2.) Egy palesztin állam megalapítása a Jordán nyugati partján, Jordánia fennhatósága alatt, vagy anélkül. 3.) Hadmentes övezet a határok mentén. 4.) Izráel államának elismerése. Ugyancsak elterjedt a hír Izráelben, hogy az Egyesült iNEM KELL MANHATTANBA MENNIE JÓ SÜTEMÉNYÉRT) * í l * 5 í megnyílt a Törést Hillsben N.Y.-ban az cjg cAnclrew’é cHi tStrudle & ^Paótrieó ahol a legkiválóbb minőségi!, naponta friss * Rétesek, magyar és Continentális sütemények nagy választékban kaphatok * FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, keresse fel és kérjen kóstolót az ízletes süteményekből 100-28 QUEENS Blvd. NEW YORK a 67-es subway állomásnál Tel: (212)) 830-0266 Lázat's húsüzlet szomszédságában Államok az Izráel részére történt további fegyverszállításokat e tervek elfogadásával hozzák kapcsolatban.Amerika négy kategóriát állított fel, s Izráel nem tartozik a privilégizált nemzetek csoportjába. Bár tudtuk, hogy Amerika fontosabbnak tekinti a NATO államok szükségletének kielégítését, mégis veszélyes lehet egy nagyobb várakozási idő megszabása. A parlament és a szenátus erős nyomásara azonban C ártér kénytelen volt kijelenteni, hogy Izráel továbbra is különleges elbánásban részesül, sőt megkapja a jogot F. 16-os repülők gyártására. Ézer Weizman,az izráeli repülő-tábornok, a Likud kampány szervezője persze nem hagyhatta mindezt kihasználatlanul. LESZ-E HÁBORÚ? Az izráeli választások eredménye erősen felborzolta a kedélyeket Washingtonban és az arab államokban. Waldheim, az ENSZ főtitkára már úgy látta, hogy a genfi tárgyalásokat a jövő évre kell ha lasztani. Ezzel szemben, Vance és Gromiko az őszi tárgyalások megtartásához ragaszkodnak. Ma már azonban a kedélyek annyira lecsillapodtak, hogy Carter elnök bízik abban, hogy a Beginnel történő beszélgetés után a béketárgyalások tervei változatlanok maradnak. Az elnök, okulva a múlton, elrendelte, hogy alantasai ne adjanak semmiféle nyilatkozatot és helyezkedjenek a várakozás álláspontjára. Mik lehetnek a természetes következményei a választásnak ? Háború ? Aligha. Maguk az arab államok is elismerik Izráel hadi fölényét. Egyiptom gazdasági nehézségei miatt képtelen háborúra. Az arab államok két éles pártra szakadtak. A második lehető következmény, hogy az arab államok, csalódva azon reményükben, hogy az USA kényszeríteni fogja a területek visszaadására Izráelt, ismét Moszkva felé fognak kacsintgatni. Ez sem lehetséges. Az arab államok megtanulták, hogy a Kreml segítsége jogaik elnyomásával és függetlenségük elvesztésével jár. Szaudi Arábia, a Moszkva-ellenes arab tábor Ci bankárja, sohasem egyezne bele egy ilyen orientációba.A harmadik lehetőség Washington támogatásának elmaradása. Ez sem lehetséges, mivel az USA nem jószívűségből,hanem egyéni érdekből támogatja Izráelt, amely — mint a Közelkelet egyetlen lojális demokráciája —, az európai kontinens és különösképpen a NATO-államok kapujának őrzője. Az egyetlen eredmény, mely azonban a választások nélkül is bekövetkezhetett volna, az, hogy az USA az egyenlő elbánás politikáját terjeszti ki az arabokra, az arab olajra kacsintgatva. Ez azonban egy olyan halvány vonal a két tábor között, melyet sokáig fenntartani lehetetlen. Begin máris államférfiúi bölcsességről tett tanúságot mikor kifejezte óhaját az arab vezetők meghívására, közvetlen megbeszélésekre. Szerinte sokkal eredményesebb lenne Washingtont és Moszkvát kikapcsolva közvetlenül megtárgyalni az ellentéteket. Somron és Judea automatikus anexiójától nem kell tartania a világnak. Magában a Likud pártban is vannak erős,mérséklő elemek. A Munkapárt tíz éven keresztül nem volt képes az arabokkal egy kompromisszumos megoldást találni. Egy határozott, erőskezű Begin talán sikeresebb lesz e téren. CHARTEREK, Egyéni utazások, Rokonkihozatal FORUM TOURS (Fürst György) 667 Madison Ave. Suite 909. Telefon: 838-8585 N.Y.C. rNew York központjában, o világ üzleti életének centrumában, pont o Brodway közepén von q ABBEY VICTORIA HOTEL 7th AVE at 51 st ST TELEFON : Cl 6-9400 Szállodánkat a magyar szívélyesség és az előzékenység jellemzi. A világ mináen részéről Amerikába érkező magyarok központi találkozóhelye. Magyar hentes J. MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE . (78 -79 St.. között) Tel RH 4 - 8292 Hazai szalámi és minden más, jó, hazai ízű HENTESÁRU kapható Begin a győzelem pillantóban feleségével HUNGÁRIA TRAVEL BUREAU Í603 SECOND AVE. NEW YORK. N.Y. 10028 TELEFON: (212) 249-9342 és 249-9363 # CHARTER UTAZÁS BIZALOM KÉRDÉSÉ KLM és a HUNGÁRIA Utazási Szakiroda kombinációja garancia arra, hogy valóság lesz a nyárra tervezett vakációja. KLM-mel átszállás nélkül utazhat Budapestre. 1977-es HUNGÁRIA CHARTEREK MENETRENDJE: ^iHtitttmttttt*“*-tmpw York - Budapest -New York ♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦+♦++*-h Indulás New Yorkból. Tartózkodási idő Vissza Budapestről Ara OZVETLEN T Tiif GÉPP 1-1JYL BUDAPESTRE abc CHARTERS Név ;; j Indulás New Yorkból. :: I Cim ” Telefon Augusztus 18 4 hét Szeptember 14 PÁR JEGY MEG KAPHATÓ! 1 Plusz J5.00 adó - ———— $429.00 • ■ L. Jelentkezéskor személyenként $150.00 előleg szükséges Jelentkezési batáridő legkésőbb 30 nappal. az indulás előtt. I VÍZUMOK BESZERZÉSE * HOTELFOGLALÁS * AUTÓBÉRLÉS * ROKONOK KIHOZATALA <»♦♦♦♦♦♦♦♦><♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦!♦♦♦♦♦♦♦ M ♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»+♦♦♦»»+* J IKK A - TUZEX COMTURIST
