Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)
1976-03-06 / 597. szám
1976 március 6 * MENORA 5. oldal JOBBÁGY SÁNDOR Az 1956-os forradalom előtörténetéhez ér el a budapesti pártos író Mesterházi Lajos “Férfikor” c. művében. Rákosiról van szó, arról az emberről, akit annak idején “Sztálin legjobb magyar tanítványának” illetve “a magyar nép atyjának” illett hívni azaz nevezni. “Rákosit sem irigyeltem akkoriban. Az új politika egyre tért nyert, izmosodott a Szovjetunióban. Nem sokkal azután, hogy Nagy Imrét kizárták a pártból(1955), a szovjet vezetők leszálltak a belgrádi repülőtéren. Dezavuált'ák mindazt a machiavellista próbálkozást, ami éveken átfolyt. Kimondták a szocialista országok közötti újfajta kapcso - lat elvét. A Szovjetunió kilépett a szektából, egyre nagyobb vonalú, kezdeményező világpolitikát folytatott. Rákosi érezte, hogy lejárt az ideje, érezte, hogy egyre többen látják az igazi arcát. Közeli munkatársai közül is, a párttagok, az ország népe körében is. Lejáratta magát, kapkodni kezdett, és még jobban lejáratta magát.” KEZDJÉK A GYILKOS URAK! “Ismét egy pártközponti értekezleten, igazságügyi szakemberekkel vitattuk a rehabilitáció további tennivalóit. Közben azonban felmerült a polgári perrendtartás és a büntető törvénykönyv várható reformja. Végeztünk már a napirenddel, inkább csak úgy beszélgettünk. Valaki felröpítette: az új Btk.-ban megtartsuk-e a halálbüntetést? A megbeszélésen egy dühös kis ember elnökölt, Rákosi elkeseredett híve. Érthető: sokköze volt a konstruált perekhez. Akkor ezt még nem láttuk világosan, csak azt, hogy nagyon ideges, türelmetlen, mindenütt ellenséget szimatol. Én valahogy különösen a begyében voltam. Nos, ha már szóba került a halálbüntetés: “Mint forradalmár —mondottam — , elvben én is ellene vagyok. De a mostani viszonyok között valahogy úgy volnék vele: Que Messieurs les Karcolatok egy letűnt szörnyű korszakról assasins commencent!” "Elnökünk hirtelen felkapta a fejét — Mit mondott?! — Egy francia anekdotát idéztem. — Ismételje meg, amitfranciául mondott! Elképedtem. — Kérem, nagyon szívesen: Que Messieurs les assassins commencent! — Elvörösödött, homlokán lüktetett az ér. — Ne franciázzon, hallja, nem tud itt mindenki franciául! Ismételje meg magyarul! Mi baja van ennek? — Kérem: — Kezdjék a gyilkos urak!” Felugrott: — Nem tűröm — elcsuklott a hangja —, nem tűröm, hogy egy sokat szenvedett, tizenhat évi börtönt hősiesen elviselt, az egész nemzetközi munkásmozgalomban köztiszteletben álló embert gyalázzanak! Vegyék tudomásul, én nem tűröm, hogy Rákosi elvtársról így beszéljenek! Most aztán igazán nem tudtam, mire véljem. És mások is az asztal körül azt hihették: szegény elnökünk megbolondult. Ismét mások, a többség, szemlesütve hallgatott, ajkukat rágták az emberek. — Ki beszél itt Rákosi elvtársról?! — És közbeszóltak innen is, onnan is. “Ki beszél Rákosi elvtársról?’ Elnökünk előregörnyedt, két ököllel verte az asztalt: — Ne tetessék magukat! Engem nem csapnak be! Mindenki tudja, kire gondolnak, amikor gyilkost emlegetnek, mindenki pontosan tudja! Ne tegyenek úgy, mintha nem tudnák! Jól megvédte Rákosit. Öngyilkos lett hamarosan. Előbb azonban magas kitüntetést kapott valahányadik születésnapjára...” Mesterházi nem említ nevet. Mi azonban tudjuk, ki volt ez az “igazságügyi szakember”, Rákosi töretlen híve. Jankó Péter — a Rajkügy és egyéb “ügyek” hírhedt főügyésze, aki 1956-ban, a forradalom előtt önnön kezével vetett véget életének — félve attól, mi várhat rá egy igazságos felelősségre vonás következtében. Ma Jankó “unperson” Magyarországon. Lexikon sem említi nevét és a párt, amelyet oly hűséggel szolgált, úgy tekinti — mintha sohasem létezett volna! (Illyés Gyula szép verse jut itt eszünkbe: az “Egy mondat a zsarnokságról”...). Egy bukott forradalom után... — Helyes — mondtam barátomnak —, nem az én asztalom ugyan, de ha kívánjátok, szívesen továbbítom a központi vezetőségnek. — Nem arról van szó! Csak írd alá! — De miért? Mondom: beviszem a központi bizottságnak! — Nem, nem kérlek! Csak írd alá! Nézd meg, ki mindenki aláírta, és még itt a lista, hogy kikkel fogjuk aláíratni...” Hiába agitálják meg Mesterházit, azaz a “Férfikor” főhősét, ő nem áll kötélnek; postásnak hajlandó, de nevét nem adja oda az “ügy” számára. Azzal érvel, hogy “nem játszik frakcióharcot” — pedig itt nem “frakciózásokról” volt a szó, hanem Rákosi pozíciójának megingatásáról — a magyar nép, az össznép érdekében. RÁKOSI: ”RAJK LÁSZLÓ ELVTÁRS..." A PARTSZERU MESTERHÁZI 1955 végén a magyar írótársadalom egy része megsokallta Rákosit és uralmát. Petíciót szerkesztettek a párt Központi Bizottságához és ha óvatos megfogalmazásban is, s először csak a párt szektás kultúrpolitikáját támadva, felemelték szavukat nemzeti kultúránk érdekében. Mesterházi elé is odakerült ez a beadvány. Mint annyi más írót, őt is felkérték, neve aláírásával tegyen hitet az ügy mellett. ”Az a gépírásos szöveg a kultúrális élet néhány viszszásságát (!!) tette szóvá. Pontról - pontra egyetértettem: és amiben még bizonytalan voltam is, úgy vélekedtem: vitára érdemes. Bartók az egész világon elismert, óriási zeneköltőnk, antifasiszta, még hozzá igen bátor, miért szégyeljük öt, miféle ostobaság, hogy nem játsszuk minden művét az Operaházban, hangversenyeken, miféle öncsonkítás?! Azért, mert a zenei nyelve ma még nem közérthető? De hát József Attila sem olyan könnyén 'köz-?" érthető!"'Neké/ri' legalább ishi még sok verse volt “homályos”: a fiam meg az iskolában tanulja, szavalja, és azt nem érti: mi van abban olyan nehéz!... És miféle ostoba öncsonkítás, amit Az ember tragédiájával művelünk? Azért, mert Madách nem volt marxista? Hát nem volt az. Forradalmi demokrata volt. 1956 februárjában lezajlott Moszkvában az azóta mindenképpen történelmi értékű XX. pártkongresszus. Hruscsov ezen alkalomból élesen elítélte Sztálint és a sztálinista rendszert. Az emberek kezdtek mozgolódni: miez?Új szelek fújtak Keletről. Magyarországot is érintették. Mesterházi: “A XX. kongresszust követő kösponti bizottsági ülésen Rákosi megtartotta beszámolóját. Mint emlékezetes, közölte, hogy ez a szovjet párt politikája, és hogy nálunk az semmiféle változást nem hozhat, hiszen mi már évek óta ezt a politikát folytatjuk. Még a legszenvedélyesebb híveit is megdöbbentette. Szünetben, a folyosón, ahogy már szokás, a közvéleményt kutatták. Engem az egyik legszorosabb munkatársa szólított meg: — Nos? — Félek, hogy az összes variánsok közül a legrosszabbat választotta. — Hogyhogy? Mondnacta volna, hogy nem változtatunk a politikánkon. Vagy mondhatta volna, hogy helyeseljük a XX. kong‘fretefeüV' Irányvonalát.vCsak éppen a kettőt együtt nem mondhatta. — Miért? Hát az 1953 júniusi határozat? Hát az 1954 októberi határozat? — Hát az 1955 márciusi határozat? Hát a korábbi határozatok végrehajtása? Mi az elmúlt években cikkcakkoztunk, hol erre, hol arra. Ezt CSÁRDA HUNGÁRIÁN RESTAURANT 1477 Second Ave., (77 utca sarok) tulajdonos ELISABETH a volt T1K-TAK ÉTTEREM konyha főnöke Nyitva naponta 5-tŰl 11-ig Szomb. 12-tdl 11-ig Vas. 12-tól 10-ig NAPONTA VALTOZO ÉTEL KÜLÖNLEGESSÉGEK Töltött csirke, foghagymás naturszelet, resztéit borjúmáj stb.stb. ASZTALFOGLALÁS: 472-2892 NEW YORK ES KÖRNYÉKE LEGNAGYOBB MAGYAR HFNTESÁRÚ ÜZLETE YORKVILLE PACKING H0USECo 1560 SECOND AVE. (81 utca sarok) NEW YORK Hatalmas árúbóséggel, előzékeny kiszolgálással várja a jó falatokat szerető vásárlóközönséget Tel (212) 628-5147 Lichtman HonuMade Pastries&Strudels Hazai módra készült finom RÉTESEK, TORTÁK, MIGNONOK, POZSONYI RUDAK. GESZTENYEPÜRÉ a legfinomabb anyagokból VAJAS KÁVÉ SÜTEMÉNYEK * DANISH * KUGLÓF. TELEFONRENDELÉSEIT még vidékre is a legpontosabban és azonnal szállítjuk -532 AMSTERDAM AVE., W. (86 St. sarkán) New York. Tel.: 873-2373 HUNGÁRIÁN COLD CUTS OF REGO PARK — 97-03 64ih AVENUE Látogassa meg a Rego Park-i hentesüzletünket. Kaphatók nálunk: ' MINDEN FAJTA HIDEG FELVÁGOTTAK. SZALÁMIK, IMPORTÁLT CSEMEGÉK, LEKVÁROK. 3 FÉLE HALÁSZLÉ. GULYÁS és TÖLTÖTT KÁPOSZTA. CSIGA TÉSZTÁK, Széles KOCKÁK. DARÁLT Friss Mák és Dió VALAMIT RÉTESLAPOK. IMPORTALT BELGA, HOLLANDI ÉS MAGYAR SAJTOK. KITŰNŐ SONKÁK. Telefon: 275-0066 Magyar hentes J. MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE., ( 78 - 79 St.. kozott) Tel RH 4 - 8292 Hazai szalámi és minden mós, jó, hazai ízű HENTESÁRÚ kapható PAPRIKA RESTAURANT finom ETELEK Magyar és amerikai ételeink városszerte híresek. HAGYMÁSROSTÉLYOS, TÖLTÖTT KÁPOSZTA, BORJUPAPRIKAS, BECSISZELET COCKTAILOK Hitelkártyák akceptálva - parkolás csak 75 cent. 1529 YORK AVE. (8lth St. sarok) Rezerváció: 650-9819 \>11va keddtől szombatig 5-11.30: vasárnap 1 órától VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK FéÜGVlMKSEGE Különböző cikkek vagy IKKA utalványok szabad választásra, magyarországi címzetteknek. Csehszlovákiábm lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SERVICE 245 EAST 80th STREET, NEVI YORK, N.Y. 70027 — Phone: LEigh 5-3535 Igazgató: M. BRACK-REICH BEJÁRAT: 1545 Second Avenue-ről útján, a lehető legrosszabb úton. Maga is láthatta volna, ha marad még csöppnyi érzéke. És ha nem hazudott volna vagy hallgatott mindenki a közelében (mert így, ezekre, Fejbólintó Jánosokra nevelték őket. J. S. megj.) . Levelet írt a pártnak: ügyes megfogalmazásban közölte, hogy RAJK LÁSZLÓ NEM KÖVETTE EL AZOKAT A HIBÁKAT, AMELYEK MIATT HALÁLRA ÍTÉLTÉK. Most aztán a felolvasótól függött, megnyomja-e azt a szót, hogy “azokat”, vagy sem. És nyitva maradt a kérdés: követett hát el hibákat és mit? \És amit elkövetett, azért mit érdemelt volna? Pár hét múlva pedig, egy vidéki gyűlésen, csak úgy, mellékesen, beleszőtte a mondatába: RAJK LÁSZLÓ ELVTÁRS. Másnap az egész ország semmi másra nem emlékezett a beszédből, csak erre a három szóra. Mintha csak úgy, mellékesen, kimondhatná valaki: gyilkos vagyok. Csakúgy mellékesen, talán észre sem veszik”. akarjuk most szentesíteni? Az ország közvéleményét hallatlanul izgatja mindez a párt közvéleményét pedig még jobban. Félig kimondott önkritikával, suba alatt suttogott, vagy csak gondolt igazságokkal végképp elveszítjük a közbizalmat. — Éppen ezekben a mostani feszült időkben vigyáznunk kell rá, mit viszünk a nyilvánosság elé. — A nyilvánosság nem olyan buta, a nyilvánosság pontosan tudja, mi van. Csak minket ismer meg abból, hogy mit viszünk elé, és mit hallgatunk el. Mert a tényeket ismeri. A XX. kongresszus zárt ülésének anyagát! Hruscsov Sztálin ellenes beszédét. J. S. megj.) vagy állítólagos anyagát §ok százezer példányban szórják léggömbök az egész Dunántúlon. — Tudom. — A külföldi rádiók éjszakai híreit reggel már egész Budapest tárgyalja. — Tudom. — Az ilyen feszült pillanatokban az pgyetlen okos, amit tehetünk: nyíltan beszélni! Sóhajtott: — Lehet, hogy igaza van, de az öregetsosem győzi meg róla. — Akkor pedig — a párt és az ország fontosabb! — Rákosi nélkül szétzüllik a párt, és az ország visszazuhan a fasizmusba (Ahogy ezt a kommunista Móricka elképzeli... J. S. megj.) . Minden érvelés hiába... Rákosi pedig ment a maga New York koipontjaban, o világ üzleti életének centrumában, pont a Brodway közepén von g ABBIY VICT0RIA HOTEL 7fb AVE. at 51 st ST. TELEFON : Cl 6-9400 A magyar szívélyesség,és előzékenység, s az amerikai nagyvonalúság vezérli ezt a gyönyörű szállodát, fényes éttermet, a világ minden részéről Ame rikába érkező magyarok e központi találkozóhelyét. ELJEN NAGY IMRE! Ez az az időszak, amikor a párt aktívan politizáló része kettészakadt. A kisebbség még mindig Rákosiban reménykedett, hitt a nimbuszában és abban a tényben, hogy egy olyan régi, kipróbált kommunista harcost, mint a “magyar nép atyját”, Moszkva nem fogja feláldozni. Mesterházi persze nem meri regényes korrajzában megírni, hogy Rákosi maradása vagy nem maradása nem a magyar elvtársak akaratától, hanem a szovjet pártvezetők határozatától függött. Magyarország — és ezt le kell szögeznünk — 1956-ban nem volt egy szabad ország. Minden, ami ott történt elsősorban Moszkva utasításától függött. — És a párt politizáló részének többsége? Ezek Nagy Imrébe vetették bizalmukat. “Nagy Imre kétségtelenül most a legnépszerűbb ember. Épp azért, mert Rákositól érte igazságtalanság!” így érvel a “Férfikor” hősével egy ismerős. S ő is hajlik erre a felismerésre, így ír erről: “Beszélgessenek a kommunistákkal, szavaztassák meg titkosan (kiemelés tőlem J. S.) . akármelyik budapesti pártszervezetet, csodálkozr Constant Rabbinical Supervision Machgiach on Premises nak majd, milyen egységesen ugyanaz a név kerül előtérbe mindenütt. Megkérdezték ezután, mit tartanék a legsürgősebb tennivalónak a személyi változásokon kívül. Nem hinném, hogy a puskaport találtam föl, hiszen a válság kézenfekvő: Munkáspárt vagyunk, és a válságunkat mindenek előtt az mutatja, hogy a munkások kilépnek a pártból, nem járnak el a párt rendezvényeire, nem fizetnek pártádét. A legelső dolognak tartanám, hogy megvizsgáljuk a párt helyzetét, sérelmeit, és a lehető legsürgősebben orvosoljuk panaszaikat. Ha az osztály a miénk, akkor mindez a miénk, ha az osztály nem a miénk, pontosabban: az osztály nem ismer el minket magáénak, akkor minden elveszett!” Ez a felismerés — 1956 júniusában — önkritikának is beillik. Valóban: a magyar munkásosztály kiábrándult a kommunizmusból. Elege volt az eddigi politikából. Azegész magyar néppel együtt valami újra várt — és nem csak várt, hanem — ahogy a következőkből látni fogjuk — cselekedett is. folytatjuk WRITE FOR BROCHURE On the Ocean at 67th Street Miami Beach, Florida 33141 RESERVATIONS OFFICE 305 - 866-8831 DAVID ROSNER’S 3 SUPERLATIVE MEALS DAILY Full Round of Social Activities Any 2 Week Stay Starting March 7, Ending April 11 19 7 6 az új charterpróbálkozások éve lesz, de a HUNNIA négy év alatt New York-Budapest, vagy Budapest-New York között TÖBB, MINT 3-700 CHARTER-UTAST UTAZTATOTT I ÉS MINDENKI MINDIG MEGÉRKEZETT! (Van ennél jobb s szebb ajánlólevél?) KÉRJE A HUNNIA 1976-OS BROSSÚRÁJÁT: PAN.AM. NON STOP CHARTEREK BUDAPESTRE — ES BUDAPESTRŐL HUNNIA HOUSE & TRAVEL, INC. 1592 SECOND AVE. AT 83rd ST NEW YORK CITY. N.Y. 10028 TEL: RE 4-6900 AZ ÚJ ÉV SZENZÁCIÓJA Vigyázat, ilyen “ikes igéje“ csak a Hunniának van. Mások szót, hogy “kísérletezzen“... ám ez magyarul nem választék úgy ragoznák a/ os fogalmazás.
