Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)

1976-01-17 / 590. szám

1976. január 17. * MENÓRA 11. oldal EROSS ANDRAS MESELI Csortos a morcos A legtöbb ember Csortos Gyula nevének hallatára nem­csak a nagy színész valame­lyik kiváló alakítására gondol, hanem, eszébe jut Csortos egy - egy találó mondása, tréfás ötlete. Igazi vérbő, nagy komédiás volt, aki a maga al­kotta törvény szerint élt a színpadon és a magánéletben egyaránt. Minden szerepét a saját alkatára alakította, mindig Csortos volt és ugyan­akkor mégis Liliom, VIII. Henrik, Pál cár, Fülöp ki­rály, Clausen tanácsos, aho­gyan a szerepe megkívánta. Sajnos a nagy művészben gyakran kiütközött a komédi­ás, a bohóc is. Mulatságos, de olykor groteszk, zavart keltő ötleteivel nemcsak ko­moly jeleneteket tett tönkre, hanem néha az egész előadást is. Herczeg Ferenc nagysike­rű, értékes darabjában a “Kékrókában”, Sándor zongo­rázik, így várja szerelmét, Cecilt. A közönség feszült csendben várja Varsányi Irén színpadra lépését, de a fe­szült csönd az utolsó pilla­natban megszűnik, mert Csor­tos a billentyűkről felkapja a kezét és persze a zongora tovább szól, harsány kacagást szülve a közönség azon — szerencsére — csekély számú részénél, akiket az ilyesmi nem zavar meg, viszont bosz­­szankodást szerez mindazok­nak, akik számára a színház a lélek tápláléka. Csortost annak idején szer­ződés kötötte a Magyar Szín­házhoz. Műsorra tűztek egy francia bohózatot; “Plébános úr gazdagéknál” vagy “A plé­bános úr hazatér” már nem emlékszem pontosan a címé­re. Csortosé a főszerep, Ő volt a plébános. — Nem ját­szom el, ez olyan buta da­­írab, hogy .bizonyosan megbu­kik — vélte CsortosMégis ját­szania kellett, mert sok volt az előlege, az úgynevezett: á contója. Ebben a darabban lé­pett fel először egy fiatal színész, Balassa János, (volt iskolatársam, tőle hallottam e történetet). A színpad egy szálló hallját ábrázolta. A két kofferrel érkező plébános a portáspulthoz lépett, amely mögött Balassa János alakí­totta a portást. — Üdvözlöm plébános úr, szobája rezerválva van, a má­sodik emeleten a hármas szá­mú szoba — mondta szerepe szerint Balassa. Csortos, aki dühös volt az igazgatóságra amiért a rossz szerepet el kellett játszania, váratlanul így felelt: — Emeletre nem megyek! — Balassa döbben­ten meredt Csortosra. —Kérem, tessék felmenni a hármas számú szobába. — — Már megmondtam, hogy emeletre nem megyek. Kere­sek egy másik szállót. — Emelte a kofferokat és indult a kijárat felé. A szegény kez­dő színész kétségbeesésében kiszaladt a színpadról. Csor­tos utánanéz, aztán a rival­dához lép és cinkos hunyorí­­tással leszól a közönséghez: — Ennek a fiúnak az ap­jával együtt játszottam a Víg­színházban. — Ennek a fiúnak az ap­jával együtt játszottam a Víg­színházban. Nem szeretném? ha baja lenne amiatt, hogy el­vesztette a fejét és elrohant. Inkább felmegyek az emelet­re. — Fogta a két koffert, s elindult felfelé a lépcsőn. Molnár Ferenc “Hattyú” cí­mű nagysikerű darabjának egyik előadásán észrevette, hogy a falánk Rákosi Szidi 'napok óta kacérkodik a gyü­mölcsös tálon pirosló szőlő­fürtökkel. Látva, hogy senki sem eszik belőle, ő is leküz­dötte a vágyát. Egyik este Csortos a tálból kivesz egy fürtöt, de igazit, amit ma­ga vásárolt és titokban elhe­lyezett a kasírozottak között. Nagy élvezettel eszegette az érett szőlőt. Szidi mama sze­me felragyogott. Legott kivett ő is egy hatalmas fürtöt, le­szakította az első szemet, szájában forgatta, rágta, vég­re le is nyelte, de csaknem megfulladt a kemény golyótól. Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Tanay Frigyes, akiketCsortos előre figyelmeztetett, köny­­nyeztek a visszafojtott neve­téstől. Csak Csortos ette to­vább nyugodtan, kimérten a maga fürtjét. Egyik legnagyobb sikerét a “Liliom” címszerepében aratta. Valamelyik vasárnap délutáni előadáson, amikor már torkig volt a sikerrel, abban a jelenetben, amelyben Liliom meghal, és egy perc­cel ama híres jelenet előtt, hogy “Te csak aludj, Liliom” amely mondás partnerének Varsányi Irénnek alegmegha­­tóbb pillanata, abban a halá­los csendben, amikor a ható­sági orvos gyertyával a szem reflexét vizsgálja, a “halott” Csortos hirtelen felült és vi­dám horkantással elfújta a gyertyát. Aki visszaemlékszik Varsányi elgyötört arcára, könnyek nélküli bánatára, amely szerelmének tragikus halálát kísérte, nem képes felfogni, miképpen tudta ez a nagy művész ezt a rémes tréfát megengedni magának. Sajnos a történet igaz, Bárdi Ödön, aki az orvost játszotta, mesélte el évekkel később a Fészek Művészklubban. El­mondta ugyanakkor ennek a “Liliom” esetnek az epilógu­sát is. Varsányi Irén halá­lakor a Lipótvárosi Kaszinó díszes estélyt rendezett a nagy művésznél emlékezetére, amelyen Csortos is szerepelt. A cinikus Csortos olyan szé­pet cselekedett ezen az esten, ami mélyen meghatotta a je­lenlevőket. Erre az alkalomra a Liliom kosztümjét öltötte magára és így búcsúzott el az ő Julikájától, A búcsúnak a vé­gén megfogadta, hogy Lilio­mot soha többé nem fogja eljátszani.. Nem is játszotta. Amikor megalakították a Színészkamarát és ládányi irattal kellett igazolni a szár­mazást, ő egy hatalmas borí­tékban csupán a névjegyét küldte be. Jellemző rá bátor kiállása a nyilas korszakban. Az egyik előadás előtt politikai gyűlést tartottak és meglátták Csor­tost, aki az esti előadásra érkezett. Szónokló vezérük — egyébként egy nagyon gyenge színész — karlendítéssel kö­szöntötte: — Kitartás Csortos testvér! Csortos flegmával végig­nézte, aztán ő is felemelte a karját és így köszönt: — Tehetség, édes fiam! Te­hetség! Cukorbaja volt. Az ostrom alatt nem kezelhették. A har­cok befejezése után még ját­szott a Városligetben valami alkalmi társulatnál a “Rán­tottcsirke” című nyári bohó­zatban. Úgy látszik, ezt nem szívesen tette, mert amikor a Nemzeti Színház Kamara­­színházában néhány fellépte után végleg kidőlt, a szanató­riumi ágyon, megérezve köze­li halálát, egyik látogatója előtt így nyilatkozott: — Ezt a “Rántottcsirkét” már nem bírta a gyomrom. Ezt már szégyellem. Utoljá­ra még Szerettem volna va­lami rendeset játszani... A névjegyemet még egyszer le­adni. Ez már nem sikerült... Nagy művész volt. Egyike a legnagyobbaknak! iwwwwmiwmiwnmiNiwiwiwMiwHi»« 484-1259 484-4363 GREGUSIMRE DIPLOMÁS OPTIKUS 4933 SHERBROOKE STREET WEST BOURRET PASTRY g DELICATESSEN 5771 VICTORIA Ave. 733 8462 * Finom külföldi és kanadai csemegearúk és sajtok. * Az ismert legfinomabb magyar hentesáruk. * Magyar és európai cukrászsütemények. * Külföldi espresso kávé, kakaó, konzerv. * Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemény. SZABAD PARKOLÁS Lebovics Tibor ügyvéd B. A. B. C. L. irodájának ÚJ CÍME: 615 DORCHESTER BLVD., W. Suite 820. MONTREAL 110. Telefon: 866 - 299 5. ^ <x~~........XK -:--------XV­­XX- - xv--------------XV--------------xv------------w xx-------------Sty--------------vw xx-REPÜLŐJEGYEK A VILÁG MINDEN TÁJÁRA Útlevél és vízumok beszerzése*hotel foglalás*utazhat részletfizetéssel is IKKA * TUZEX * LEI küldések gyors és pontos intézése. Forduljon bizalommal Dr. FON SÁNDOR irodájához. 4455 Dupuis Ave., Room 2. MONTREAL, - Telefon: 733-3087-Magyarorszógi válóperek és bármilyen jogi ügyek, hagyatéki ügyek intézése. Tanácsadás kanadai ügyekben is, — GYÓGYSZERKÜLDÉS. FORDÍTÁS ANGOL ÉS NEMET NYELVRE. :>*>■ Ktücslcölc ogarak 45 za-MAGYAR BOROK és LIKŐRÖK ONTARlÓBAN, MANITOBÁBAN, SASKATCHEWANBAN, ALBERTABAN t es QUEBECBEN KAPHATÓK. Jászberényi rizljng,, matos, nagyon olcso. Szekszárdi város Egri Bikavér, vörösbor. ( Tokaji aszú. a bor király! Badacsonyi szürkebarát,i zamatos pecsenvebor. Debröi hárslevelű, zamatos fehérbor. Barack pálinka. Császárkorié. Hubertus. SKÜVÖKRE, PARTIKRA ngedélyét MEGSZE­REZZÜK. ÁZ HOZ SZÁLLÍTUNK . COSMOPOLITAN WINE AGENTS LTD., P.O.BOX 275 erminal ”A TORONTO Enyhe bosszankodással hallgatom mindig, amikor — csupa jószándékkal telten — valaki így szól: “Mi zsi­dók már ősidők óta... (csináljuk ezt vagy azt)”; vagy “ősi zsidó szokás szerint...” — és akkor mondanak va­lamit, ami egyáltalán nem ősi zsi­dó szokás szerint való; esetleg rá­mondják valamire, hogy “Ez is zsidó eredetű...” Azt hiszem, nem bántok meg sen­kit, ha ezekről a nem-ősi zsidó dol­gokról beszélek, hiszen épp elég ősi szokása van a zsidóságnak olyan, amely valóban jellegzetesen Izráel népének tulajdona, elválaszthatatla­nul a zsidó kultúrához, életmódhoz tartozik; — nem baj az, ha kissé megbirizgálom azokat a zsidó jelleg­zetességeket is, amelyek máshonnan kerültek a zsidó nép kebelébe. Egyszer, mikor még az angol nyel­vet csak “gügyögtem”, egy asszony megkérdezte: miért gyötröm magam az angollal, miért nem tanulom az “anyanyelverpet”? Ugyanis, mikor megszólított, rájött, hogy ízes jiddis szavait nem értem. Elkapott a méreg és visszakérdeztem: “A néni miért nem szól hozzám az anyanyelven — ivritül?’ Megsértődött, hiszen nem tudott ivritül, de nem akartam to­vább bántani és nem magyaráztam meg neki, hogy a jiddis csak egy csoportnak az anyanyelve, nem a zsidóság teljességének, hiszen ez a nyelv a német eredetiből korrumpá­lódott héber, lengyel és más orszá­gok nyelvéből — attól függően, hogy a jiddis anyanyelvű csoport a világ milyen országába vetődött. Ugyancsak tévedés, hogy a kaftan és a biberkalap zsidó viselet volna. A kaftánnak nagy múltja van és igen nagy területen viselik azok az ara­bok, törökök és más népek, amelyek még nem cserélték fel nyugati öltö­zékre. De a zsidó kaftán és kalap­viselet egyenesen a lengyelektől öröklődött — akik időközben meg­szabadultak tőle. (Arról nem is szól­va, hogy — török hatásra — hosszú zsm vagy sem? időn át magyar úri viselet is volt.) Nagyapámat Ignácnak hívták. Öre­geink idején divatos zsidó név volt. Bár a család nem volt vallásos, so­kat csodálkoztam gyerekkoromban, miért adtak nagyapámnak ilyen jel­legzetesen zsidó nevet. Náci... gon­doltam később a becenevére utalva, — valószínűleg hazaszerető ember volt a dédapám, talán Kossuth miatt; mivel úgy hittem, a név a naciona­lizmussal van kapcsolatban. Dehogy; a név a latin tűz, láng szót idézi, és nem véletlen, hogy a nagyon is lángoló természetű Loyola Ignacius ezen a néven szerepelt. Ma az jár az eszemben, hogy az öregeink közt gyakori zsidó Ignác név nem az ink­­vizíciós idők babonás elhárítása miatt ragadt-e egy-egy Ignác gyerekre? Persze, az is lehet, hogy a való­ban zsidó Izsák név helyett válasz­tották a “magyarosabbnak hangzó” Ignác nevet. Ugyancsak “kimondottan zsidó név” az Izidor. Legalábbis a Magyaror­szágon született zsidók között, az előző generációkban. Szó sincs ar­ról, hogy zsidó név lenne, sőt: a leghatározottabban pogány név, olyan, amitől egy zsidó ember, ha érti a név jelentését, irtózva fordul el. A név ugyanis Egyiptomot idézi, mivel azt jelenti: Izisz istennő kegyeltje. A zsidóságra azt szokás mondani, hogy nem asszimilálódó, mereven ra­gaszkodik ősi szokásaihoz és hie­delmeihez. Ezt részben dicsérő, részben megrovó módon emlegetik. Véleményem szerint a zsidóságnak nem az a legnagyobb érdeme, hogy szokásaihoz változtatás nélkül ra­gaszkodik — hiszen ez nem is igaz. A zsidóság felülmúlhatatlan érdeme az, hogy különböző időszakok kultú­rájából felszippantotta azt, ami zsidó lelkületének megfelel és azt tovább­viszi a történelem folyamán; nem engedi elhalványodni, eltűnni, hanem magába öleli és “zsidó szokásként” tartogatja kutató történelemtudósok számára, akárhányszor sokkal bizto­sabban, mint a régészek föladalatti kutatgatása. Itt van például a Bibliában emle­getett “Tammuz-siratás”, amit ké­sőbb a próféták eltiltottak, mint a babyloni fogságból származó szo­kást. Van Tammuz hónapja is a zsidó naptárnak, a mai napig is. Tammuz eredete a sumir Dumuzi; termékeny­ségi istenség, periodikusan meghaló és feltámadó, mint minden olyan ter­mészeti istenség, amely az alkalmat­lan téli hónapokkal “meghal” és ta­vasszal feléled — akár a természet. Több régi népnek volt ilyen isten­sége, de Tammuz határozottan Dumu­­zit idézi. A Biblia legszebb meséi, a Genezis történetei nagyrészt hosszú időre el­veszett (vagy végképp eltűnt) mezo­potámiai mítoszokból mentődtek át, és bizony a kutatók soha fel nem fe­dezték volna (és nem is keresték vol­na) a régebbi gyökereket, ha a Biblia meg nem őrzi ezeknek a mítoszok­nak legalább töredékét. Nincs ebben káromlás — ne higyje senki. A zsidó nép nem a semmiből teremtette önmagát és hagyományait, hanem viharos történelme folyamán, kiszűrve innen-onnan a legmegfe­lelőbb értékeket, magábaolvasztotta, “zsidósította” és őrzi, mint sajátját. Mindezeken kívül természetesen van­nak a zsidóságnak saját hagyományai is, melyek valóban a nép kebelében születtek, — de a kimondottan saját szokásaink közé szivárgottakat nem érdemes saját eredettíeknek tekin­teni; hiszen valóban nagy érdem a szerzett tulajdonságok megőrzése és továbbadása is — nincs abban semmi szégyen, ha másoktól tanul okos dol­gokat egy ember vagy egy nép. Szép és felemelő tudat az, hogy egy nép kultúrája olyan kincstár, amelyből más népek kultúrái visszakaphatják elveszett — és nálunk megőrzött — kincseiket. (Ey—e) CANAD/AN - EUROPFAN — PASTRY 5205 Sherbrooke St., West (Marlove sarok ) Telefon : 481-9044 A legjobb minőségű magyar cukrászsütemények, leveles túrós, diós és mákos beigli, sós és édes teasütemények, sajtos és son­kás rollnik, sajtok, felvágottak, külföldi csemegeárúk nagy választékban . PARTYKRA RENDELÉSEKET E ELV ESZÜNK. Tulajdonosok : LANTOS LÁSZLÓ ES ÁGI :xxi IRENE GÁTI FURS THE FÜR BOUTIQUE 400 MAISONNEUVE, - Room 750 Gordon Brown Bldg. — Telefon: ?88-3331 LEGIJAIIH Es LEGDIVATOSABB i:\KLI /IV SZÖRMEBt'NDÁK készen és mérték után is. Nagybani árak. Alakítások, javítások. Érdemes átalakítani ÓDIVATt) JACKETJÉT vagy STÓLÁJÁT a legújabb model szerint LAMBER JACKRE (bőrrel vagy antilop­pal díszítve). Díjmentes árajánlat. KÜLÖNLEGES FUN FUR-ÖK. Díjmentes parkolás. T. M. R. SERVICE CENTER REG’D 245 BATES RD., Montreal, Tel.: 737-70 39 A TOWN OF MOUNT ROYALBAN ULTRAMODERN GARAZS Special CAR STEREO TAPE PLAYER $49.50 Tulajdonos: WEISS BÉLA Otto Zinner Carpets Inc. 384 - 0363 384 - 9363 384 - 8733 384 - 0364 384 - 1746 384 - 0749 9090 CHARLES DE LA TOUR MONTREAL, NORTH 50 EVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN ALEX A. KELEN LIMITED KELEN TRAVEL SERVICE 1467 Monsfield St., MONTREAL, - Quebec Telefon: 842-9S48 / ITTA7AS* Forduljon bizalommal irodánkhoz. ' Utazások a világ minden részébe. IKKA* Föképviselet. Naponta küldjük a meg­bízásokat Budapestre. Rokoni támoga­tás az Income Tax alapból levonható. TUZEX: Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. Föképviselet. LEI: küldés Romániába. Igen gyors elintézés. GYÓGYSZERKÜLDÉS, HITELES,FORQIT^SOK, NYILATKOZATOK, (AAGYARORSZAGI VÁLÓPEREK A LEGRÉGIBB MAGYAR IRODA, _ MELY FIATALOS GYORSASÁGGAL INTÉZI ÜGYEIT!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents