Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)

1976-01-10 / 589. szám

1976. január 10. * MENÓRA 5. oldal LOSONCZY LÁSZLÓ: TITKOSRENDORSEGEK ALKONYA Napvilágra kerülnek a “Negyedik hadoszlop” titkai “Egy állam vezetése tulaj­donképpen nem kormányok vagy államférfiak kezében van, hanem az állambizton­sági hatóságok rejtett iro­dáiban”. — Elmer Braun­stein, a második világhá­ború egyik legismertebb hírszerzőjének önéletraj­zából. 1971 májusában a szovjet kommunista párt központi bi­zottsága titkos memorandum­ban rendelte el az orosz ál­lambiztonsági hivatalok teljes átszervezését, azután, hogy kiderült: Trikulov, a szovjet KGB korlátlan ura “tevékeny szerepet játszott” amakulisz­­szák mögötti manőverezés­ben, amely Brezsnyevet és Koszigint próbálta elmozdíta­ni a legfelsőbb vezetés élé­ről. 1972. szeptemberében, a “kulturális forradalom har­madik fázisának” befejezése után, a kínai kommunista párt politikai bizottsága egyszerű­en likvidálta Lin-Liu-fu-t, a kínai államvédelmi rendőrség vezetőjét “bomlasztó revizio­nista tevékenység” vádjával, s az államvédelmi hatóságo­kat (számszerűen tizenegyet!) a párt politikai bizottságának közvetlen hatáskörébe utal­ták. 1970. júniusában az angol Secret Service, az M-2 és M-5 elnevezésű állambizton­sági szervek számos vissza­élése derült ki (többek között külföldi kommunisták által történt infiltrálása), a két vi­lágháború közti időszakra visszamenőleg. A nyomozás eredményeként a hatóságokat átszervezték, központi irányí­tás alá helyezték és a kabi­net ellenőrző tevékenységét állandósították. 1974. szeptemberében az FBI (Federal Bureau of In­vestigation — Központi Nyo­mozó Iroda) tevékenysége el­len indított hivatalos kivizsgá­lással egyidejűleg a CIA( cent­ral Intelligence Agency—Köz­ponti Hírszerző Ügynökség is a nyilvános kritika kereszt­tüzébe került, amit aztán szenátusi nyomozás követett. Bár a nyomozás még mindig folyik, már most biztosra ve­hető, hogy az amerikai tit­kosszolgálatot is alaposan át­szervezik. A fenti nagyhatalmakon kí­vül más országokban is prob­lémákat okozott az állambiz­tonsági és titkos szolgálati szervek tevékenysége az utol­só két évtizedben. Francia­­ország, Németország, Olasz­ország, Görögország és Hol­landia mellett a vasfüggöny mögötti kommunista orszá­gokban is átszervezték, kicse­rélték, vagy megszűntették az addigi államvédelmi szerve­ket: Kelet-Németország 1955- ben, Lengyelország és Ma­gyarország 1956-ban (utóbbi 1956. decemberében, s kétség­kívül a, forradalom utóhatá­saként), míg Románia 1957- ben nyirbálta meg, illetve szervezte át a titkos állam­­védelmi hatóságokat, azok alárendeltségét és hatáskö­rét. Confncins és Nagy Sándor Az írott történelem legko­rábbi feljegyzései is sűrűn tesznek említést titkos szol­gálatokról, szervezett és ad hoc kémtevékenységekről, illetve az azok elleni véde­kezésről. Confucius átkokat szór a Si és Ming dinasztiák “beépített” ügynökeire, akik a köznép soraiba furakodva puhatolták a néphangulatot és tettek róla jelentést a csá­szári udvarnak. Nagy Sándor stratégiájában jelentős szere­pet játszottak az “álcázott” kémek, akik a görög szigetek­től a perzsa határokig hálóz­ták be és egyengették a hó­dító útját. Periklész hosszú fejezeteket szentel naplójában a hírszerző ügynököknek, akik nem egy esetben mentették meg a görög birodalmat meg­lepetésszerű támadásoktól és tájékoztatták főnökeiket a kül­földi eseményekről. De a legfejlettebb titkos szolgálattal, melyet modern korok állambiztonsági szervei még ma is példaképnek tar­tanak, a rómaiak rendelkez­tek. Tőlük származik a hír­szerzők, kémelhárítók, belső biztonsági alakulatok “negye­dik hadoszlopának” elnevezé­se is, amely a titkos szol­gálatot a harcoló légiók (el­ső hadoszlop), megszálló lé­giók (második hadoszlop) és a tartalék, vagyis kiképzésen áteső légiók (harmadik had­oszlop) mögött sorrendben negyedik helyen említi. (Ami természetesen nem jelenti azt, hogy a titkos szolgálat sorrendben vagy fontosság­ban volt a negyedik helyen.) Ide tartoztak a császári test­őrség tagjai, a rabszolgákat nyilvántartó és ellenőrző haj­csárok, az ellenséges terü­leteken rendszeresen kémke­dő ügynökök, az anyaország­ban kémkedő külföldi ügynökök ellen harcoló kémelhárítók, valamint a nép közé vegyülő megfigyelők és besúgók. A Spartacus vezette rabszolga­lázadásban jelentős szerepet játszó Marcus Elireus tulaj­donképpen egy kivénhedt kém és besúgó volt, akit érdemei elismeréseként léptettek elő rabszolga-főhajcsárnak. Ta­citus feljegyzései szerint a római birodalom titkos szol­gálatának fenntartása roppant összegeket emésztett fel, de nyilvánvalóan hasznos volt, miután a császárságot nyolc évszázadon át a csúcson tar­totta. Jellemző, hogy a szol­gálat hatalmának megnyirbá­lásával csupán az őrület ha­tárát súroló Nero próbálko­zott meg. Az is sikertelenül. Számos oknyomozó törté­nész szerint a római biroda­lom bukásának egyik legfőbb oka a Tertilius és a titkos szolgálat vezérkara között keletkezett nézeteltérés volt. Az öregedő katonai parancs­nok csökkenteni akarta a tit­kos szolgálat félelmetesen nö­vekvő befolyását (ismerős szimptóma napjainkban is!), mire a negyedik hadoszlop totális hatalomátvétellel fe­nyegetőzött, s a megszállt te­rületek ellenőrzése felületes­sé vált. Krisztus után 376- ban, a vita kellős közepén, egy maroknyi vizigótnak aztán sikerült megbuktatni a törté­nelem leghatalmasabb és leg­rettegettebb birodalmát. Martius feljegyzései bete­kintést nyújtanak a félelme­tes római állambiztonsági gé­pezet kulisszatitkaiba. (Mar­tius csaknem három évtizeden át a birodalom “pétergábora” volt, annak is legfényesebb korszakában.) E feljegyzések szerint a testőrséghez négy­ezer, a rabszolgák “karban­tartásához” tizenkétezer, a belső biztonsághoz (értsd: a nép között tevékenykedő be­BUDAPEST TAVERN 294 COLLEGE STREET ASZTALFOGLALÁS 925-1382 MINDEN ESTE FELLÉP: Oil. / i ' <7 . i fiiikicáóy cfczóeb magyarnötaénekes a Magyar Rádió és Televízió Sztárja! Budapestről: a ’’MESE” Duó Schweitzer Gyula Baló József 4 hangszeren játszik, 4 nyelven énekel, Előzetes jelentes: március /.-tói 3icvciCó ^Apollónia cigánynóta-énekesnő lép feli Magyaros vendégszeretet, előzékeny kiszolgálás. Béres Gábor vasárnap nyitva manager súgóid hétezer, s a külterü­leteket kémlelő és szemmel­­tartó, valamint az idegen ügy­nököket elhárító ügynökséghez tizennégyezer fizetett alkal­mazott tartozott. Ez a szám — harminchétezer! — nem foglalta magába a helytartói személyzetet, a gladiátor­képző tanfolyamok felügyelő­it, valamint az adókat kivető és beszedő hivatalok bizton­sági személyzetét. Martius arra is utal, hogy a biroda­lom állambiztonsági szervei­nek fenntartására költött Ösz­­szeg csaknem egyenlő volt az afrikai és ázsiai gyarma­tokról harácsolt javak és adók összegével, ami pedig a teljes állami jövedelemnek egyhar­­madát képezte! Ugyancsak Martius feljegy­zéseiből tudjuk meg, hogy a római birodalom titkos szol­gálata vezette be először az “indigenous” (bennszülött) ké­mek, besúgók és egyéb ügy­nökök intézményes, csaknem tudományos jellegű kiképzé­sét. A görög, egyiptomi, per­zsa, gót, ibériai és szláv ügy­nökök száma meghaladta a tízezret, pótolhatatlan szol­gálatot és előnyt biztosítandó a kolonializmusnak. Ezenkívül volt egy “torpedo” (kivégző) osztaguk is, amely izgága el­lenzékieket, lázadozó rab­szolgákat és Róma ellen agi­táló külföldi államférfiakat tett el láb alól, csendben, tudományos alapossággal,még látszatát sem keltve annak, hogy Róma keze lenne a me­rényletekben. A római birodalom állam­biztonsági szerveinek műkö­déséről, jelentősebb sikerei­ről számos feljegyzés talál­ható korabeli írók és törté­nészek munkáiban. Armaius naplószerűen írja le a görög­­országi hódítóhadjáratot, kü­lönös figyelmet szentelve a felderítő ügynököknek, a Kréta felől belopózó megszálló csa­patoknak és rabszolgaságba való terelés bonyolult művé­szetének. A Biblia és kora­beli munkák részletesen meg­írják a Heródes és Pontius Pilátus korában történt ese­ményeket, kiemelve azt a je­lentős szerepet, amit a római­ak titkos ügynökei, hivatásos bajkeverői és besúgói játszot­tak. Nem csoda, hogy modern korok titkos szolgálatai áhí­­tatos figyelmet szentelnek a római birodalom biztonsági szolgálata tapasztalatainak és eredményeinek... A kémkedés művészi tökélyen A középkor inkvizíciót és kezdeti politikai intrikát, az újkor pedig gyarmatosítási lázt, imperializmust és telje­sen új katonai stratégiát ho­zott magával. A feudalizmus, az egyéneket, osztályokat és népeket szervezetten elnyomó kormányzási szisztéma para­dicsomi állapotokat biztosított az állambiztonsági szervek­nek. Érthető, hogy e szervek az állam biztonságát biztosí­tó módszerek tökéletesítésén fáradoztak. S nem lebecsülen­dő sikerrel. A török hódolt­ság és a habsburgi glória korában a kémkedés és be­­súgás művészi tökélyre emel­kedett, abban a korban, ami-Csak nyugaton korlátozzák A XX. század technikai há­borúi természetesen a bizton­sági szolgálatok decentralizá­cióját is elősegítették. A szembenálló felek politikai ideológiájának ellenséges te­rületeken is számos híve volt, s ezek újszerű támadási mód­szereket agyaltak ki. Speciá­lis ügynökökre volt szükség a gerillák, szabotőrök és ter­roristák ellen, akik már nem­csak a harctéren, hanem az ország szívében is kerestek és találtak célpontokat. A decent­ralizáció eredményeként kü­lönféle biztonsági szervek kü­lönféle minisztériumok hatás­körébe tartoztak.^ A kémkedés és kémelhárítás megmaradt a hadügyminisztérium ellen­őrzése alatt, míg a testőr­ségi, protekcionális és egyéb biztonság az igazságügymi­nisztérium kezelésébe és ha­táskörébe került. Pénzügymi­nisztériumok néztek a hamis­­pénz-gyártás,katonai és egyéb csempészés elhárítása után, míg általában belügyminiszté­riumok kezelték a belső biz­tonsági szolgálat ügyes-bajos teendőit. Ez a decentralizálás termé­szetesen csak átszervezést jelentett és nem csökkentette a titkos szolgálatok termé­szetszerű hatalmát. (Legfel­jebb egy hatalom helyett hár-PANNÓNIA DELICATESSEN A ST. CLAIR-VAUGHAN RD. KÖRNYÉKÉN MAGYAR CSEMEGÉS SZEMESKÁVÉ * MAGYAR HENTESÁRU ROMVÁROS MEGGY * LIKŐRÖS CSOKOLÁDÉ MAGYAR KERÁMIÁK ÉS KÉZIMUNKÁK , Tulajdonos a DEUTSCH HÁZASPÁR 557 St.Clair W. 651-3318 Időszakos Életbiztosítás Hívja A.S. TATÁR biztosítót 535-7101 Életbiztosítás a mi specialitásunk 1961 óta Gerling Global Life Insurance 460 University Avenue Toronto. Ontario mat-négyet kreált.) S hogy ezek a szervek milyen nagy hatalommal rendelkeznek, azt ma már minden újságot ol­vasó polgár betéve tudja, azokkal az ijesztő számada­tokkal együtt, amelyek e szer­vek anyagi fenntartását jel­zik. Míg a nyugati világban nyíl­tan folynak a nyomozások és kivizsgálások az állambizton­sági szervek állítólagos túl­kapásai ellen, addig a kom­munista világban a szervek te­vékenysége általában titokban és zavartalanul folyik, mind­addig, míg a túlkapások nem irányulnak a hatalmon lévők ellen. A magyarországi ávó­­sok hatalmának megnyirbálá­sa csak azután volt lehetsé­ges, hogy a forradalom fel­színre hozta azokat a mérhe­tetlen kegyetlenségeket, me­lyekkel az ávósok operáltak, s megint csak azután, hogy az ávósok korábbi áldozatai ke­rültek hatalomra. Hasonló volt a helyzet a Szovjetunióban is, ahol Trikulov korlátlan ural­ma csak akkor omlott össze, amikor kiderült, hogy Brezs­­nyev és Koszigin megbuktatá­sán fáradozott. S míg a nyu­gati világban az állambizton­sági szervek ellen indított vizsgálat minden valószínűség szerint strukturális átszerve­zést fog eredményezni, addig a kommunista diktatúrákban, csupán személyi változásokat lehet megfigyelni; maga a tit­kosszolgálat és állambizton­ság érintetlen marad. Mindig lesz titkosszolgálat kor az emberi élet amúgyis olcsó portéka volt. Ma már minden iskolás­könyvben megtalálható a tit­kos szolgálatok két világhá­borúban végzett szerepköre. Könyvek és tanulmányok tu­catjai jelentek meg Ciceró­ról, Braunstein-ről, Hallock­­ról és a többi mesterkémről, a még mesteribb kémelhárí­­.tókról, akik veszélyes ügynö­köket és szabótőröket sem-A jr t: 11 V - ■ b ... - J - ■’‘■'JA /1 íí ■ > legesitettek, valamint diplo­matáknak álcázott ügynökök­ről, akik csaknem üzletsze­rűen bonyolították le komp­likált megbízásaikat, anélkül, hogy a gyanú árnyékába ke­rüljenek. Politikai szakértők csaknem hihetetlen számokkal dobá­lóznak, amikor kémekről és hírszerzőkről beszélnek. Egyes jelentések szerint a Szovjetuniónak több mint hét­ezer ügynöke tevékenykedik az Egyesült Államokban és a je­lentősebb európai országok­ban, két-háromezer Afriká­ban, s több mint ötezer Ázsi­ában, beleértve Kínát, Észak- Koreát és Észak-Vietnamot is. Ezek az ügynökök tevé­kenykedhetnek diplomáciai vagy kereskedelmi ügynöksé­gi maszkban, katonai tanács­adóként, de legtöbbjük titok­ban és ismeretlenül, feltűnés nélkül éli a szürke polgárok mindennapi szürke életét.Zö­­mük már nem katonai vagy i­­pari kém, hiszen manapság már nem sok katonai titkuk van a nagyhatalmaknak, hanem ideológiai zászlóvivők, hiva­tásos forradalmárok és baj­keverők, szabotőrök és ter­roristák, akik a kellő alkalom­ra várva tesznek kárt az el­lenséges területeken. A politikai tudományok mű­velői egyöntetűen vallják, hogy az állambiztonsági szervek, — legalábbis mai formájukban, — hamarosan ódivatúvá vál­nak. A titkos rendőrség napjai nyugaton már meg vannak számlálva, a kémkedés ' és kémelhárítás is új perspektí­vát kap. ( Hogy a kommuniz­musban mennyire őszinte az újonnan lábrakapott divat, a­­mely egyre nyíltabban bírál-, ja a titkos rendőrségek tevé­kenységét, természetesen nem tudhatjuk, bár elképzel­hető, hogy ott is revizióra szo­rul.) Egyes európai orszá­gokban már semmi titkos sincs például a szabotőrök és terroristák elleni harcban; reguláris rendfenntartó kö­zegek, rendőrök és detektí­vek hatáskörébe utalódott. Az állambiztonsággal kap­csolatos többezer éves mitosz főleg a titoktartásnak volt kö­szönhető. Amiről szemberek keveset tudnak, arról túlsókat fantáziáinak. A kémekről és titkos ügynökökről formált túlzás különleges titokzatos­ságot tulajdonított ennek a mí­tosznak. Ez azonban ma már foszladozóban van, elsősorban azért, mert a titkos ügynöksé­gek munkája köznapi nyomo­zás céltáblájává vált, s egyre több titok kerül napvilágra a '' negyedik hadoszlopok" irat­táraiból. Persze, ha igaz a mondás, hogy mindaddig háborúk lesz­nek a Földön, amíg emberek lakják azt, akkor nyilvánvaló­an az is igaz, hogy mindaddig lesznek titkos szolgálatok és állambiztonsági tevékenysé­gek, amíg háborúk dúlnak. A relativitás elmélete az em­bernek ember által való el­lenőrzését is uralja. MEGÓVÁS BIZTOSÍTÁSSAL ADVANCE FURIERS LTD. Tulajdonosok: SZÉKELY KÁLMÁN és RÓTII KÁROLY Budapesti szúcsmesterek Telefon: 364 - 9788

Next

/
Thumbnails
Contents