Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)
1976-06-05 / 610. szám
1976. junius 5 * MENORA oldal KOVÁCS DÉNES: örömmel értesítjük Kintről időnként izgatott szóváltást hallottunk. Egy-egy holtrafáradt tiszt akarta beszállásolni magát és csicskását. De az özvegy ellenállt. Erősítgette, hogy itt már laknak „honvéd uraságok“. Weinerné szemében mi is „honvéd uraságok“ voltunk. Néhány mérgesebb tiszt nem nyugodott bele a dologba és sárosan-piszkosan, mint vesztett csata megviselt hőse, benyitott hozzánk. Pali ilyenkor nagyon határozott hangon szólt oda a szivarfüst mögül: — Mit óhajt, főhadnagy úr? Nem látja, hogy itt már laknak? A megerősítés kedvéért Nixi is vakkantott párat a paplan alól. A tisztek meglepve vigyázzba vágták magukat. Pali szőrös mellén nem volt rangjelzés és alázatos bocsánatot makogtak. Mire Pali fölényesen legyintett: — Végeztem. Lelépni. Szervusz. Senkisem akadt, aki körülnézve, felfedezte volna munkaszolgálatos rongyainkat. A dolgok — mint a fagypont alá helyezett kocsonya — sebtiben sűrűsödni kezdtek körülöttünk. Ökörmezőre is megérkezett a rendelkezés: a zsidóknak fel kellett varrniok mellükre a szégyenbélyeget. Sárga csillagok virítottak mindenfelé, mint a március hirtelen szökkent nárciszai. A kis hatéves Jankele bal mellét teljesen eltakarta a virító csillag. A szomszédságunkban lakó elemi iskolai tanító búskomorságba esett, nem volt hajlandó kimozdulni otthonról. Tükre előtt ült naphosszat és mereven nézte önmagán azt a sárga posztó foltot. A nappalok sötétek voltak, az elsötétített éjszakák feketék, mintha a csillagok is parancsszóra leköltöztek volna a földre. Mialatt a csapatok szobánk falán eszelősen vonultak, mi Palival az ágyon heverve kalandos szökést terveltünk. — Elóbb-utóbb ránk kerül a sor... — Te hiszel a kemencében és a gázban? — Most már igen. — Látsz minket a New York kávéházban feketézni? — Nem. Most én sem... Mit csináljunk? — Ez az egész egy ponyvaízű rémregény. — Véres ponyva. No és? — Te vagy a ponyvaíró. — Mit akarsz ezzel? — Ponyvát kell írnunk, váratlan és naív fordulatokkal. — Nem értem... — Várj! A dolog úgy kezdődik, hogy két munkaszolgálatos megszökik... — Elfogják őket. — De legálisan szöknek... — Értem már! Hamisított menlevél... egy ismerős nyomdásszal szövetkeznek... A szökés terve, ponyvaregényünk szinopszisa körülbelül így hangzott: Pali, valami trükkel, három nap szabadságot verekszik ki magának Pestre. E három nap alatt egy ismerős nyomdában,/ egy szocialista nyomdász segítségével, hamis menetlevél űrlapokat nyomat, leszerelési parancsokat, valamint körbélyegzóket készíttet, „Nagykátai Kiegészítő Parancsnokság“ felírással. A következő hetekben Pali menyasszonya: Mari, leveleiben nagy lelkesedéssel ír arról, hogy Pali keresztapját, aki tartalékos ezredes, kineveztékNagykátára felülvizsgáló parancsnoknak. Ezt levélben a keresztpapa is megerősíti. A hírt a században bizalmasan terjesztjük. Ne mondd el senkinek! alapon, így biztosan eljut a parancsnokunk fülébe is, és az is, hogy a keresztpapa nemsokára leszerel minket; Palit és engem. Lacit csak azért nem, mert ő már a terv hallatára is úgy megijedt, hogy ajká kiszederjesedett, mint a halottaké. Ezután Mari leutazik Nagykátára és egy ottani postaládába bedobja a kitöltött menetlevelet, amely minket egy keretlegény kíséretében útnak indít Nagykátára. A keretet a vonaton „megdumáljuk“. Menjünk előbb Pestre, ö ott — kellemes italok és hölgyek társaságában — várja meg, amíg visszajövünk Nagykátáról a leszerelő papírjainkkal és hálából mi a keresztpapától egy hét szabadságot eszközlünk ki a számára. Mialatt ő a Mari által bérelt szobában Bébyvel mulat, én elrohanok Tomihoz és két tiszti ruhát szerzek. Pali pedig a nyomdában csináltat a keretnek egy hamis szabadságos levelet és két katonai igazolványt magunknak, amelyben mi, mint hadnagyok szereplünk. akik a frontról jöttek vissza tartós betegszabadságra. Ha mindezt megúsztuk és megváltoztatott külsővel szabadságos katonaként élünk, újabb hamis menetlevéllel útnak indíttatjuk a századot vasúton Magyarország különféle részeire és mindaddig utaztatjuk őket ide-oda, amíg a háború véget nem ér. Megfogadjuk, hogy addig szüleinket, ismerőseinket, barátainkat nem látogatjuk meg. Rövidesen az a rémhír terjedt el, hogy a lányokat is munkaszolgálatra hívják be; méghozzá németországi gyárakba. Azok a fiatal lányok, akiknek férje katonai, vagy munkaszolgálatot teljesít, — mentesülhetnek a bevonulás alól. Menyasszonyjelöltek esdeklő levélözöne zúdult a század nőtlen tagjaira. Nősülés esetén, még hivatalosan, pár nap szabadság járt a vőlegénynek. Pali elhatározta, hogy egy hét nősülési szabadságot kér és elveszi Marit. Palinak határozott sikere volt a nőknél. Egész testtel lelkesedett a szerelemért, szerencsés külseje, állandó jókedve, vállalkozó készsége és — vagánysága ellenére is sokszor-kisfiús elesettsége mágneses erővel bírt. Mégsem ő volt a kezdeményező fél. De, ha bármilyen szoknyában közlekedő kétlábú rámosolygott, — el volt veszve. Különösképpen, ha a hölgy, egymással ellentétes domborulatai túlzottan hangsúlyosak voltak. Mari nem volt szép, inkább kövér, nagyon fekete és nagyon zsidó. Bevonulás előtt pár héttel ismerkedtek össze egy szálloda ötórai táncparkettjén s azóta Mari hetente küldte el olvatag leveleit, melyeket Pali legtöbbször válaszolatlanul hagyott. — A házasság komoly dolog — mondtam Palinak fontoskodom — Tényleg szereted Marit? — Meg akarom menteni! — jelentette ki hősiesen. — Nem csak az egy hét szabadság miatt nősülsz, hogy előkészítsd a szökést? — Elválni mindig lehet... — vonta vállát Pali. Távollétében csapott le ránk a hipis. Hipis a pesti alvilági nyelvben motozást jelent. Az Örvényes partján és a garázs udvarán dolgoztunk, amikor egy szakasz katona élén megjelent közöttünk egy őszülő, elegáns, halkmodorú honvédbíró százados. Egy másik szakasz közben szállásainkat járta és mindenünket felforgatta. — Uraim! — mondta a százados a sorakozó után, — önök valószínűleg tudják, hogy munkaszolgálatosnál csupán 50 pengő készpénz lehet és tilos mindenféle ékszer, értékes karóra, fényképezőgép, vagy más drága holmi.— Kérem, — folytatta, — jelentkezzék, akinél ilyesmi, vagy nagyobb összegű pénz van. Aki önként jelentkezik, annál meghagyok 100 pengőt. Néhány gyávább fiú kilépett és az udvarra kihúzott asztalra kirakta pénzét, óráját. A százados, mint valami főúri ajándékot, nyújtott vissza nekik 100-100 pengőt. — Kérném a következő jelentkezőket! — mondta azután körülnézve. De senkisem mozdult. Ekkor rámutatott Stiller Janira, egy keszeg legénykére. Két nyakigláb honvéd termett mellette s megmotozták. Zsebeiből egy bugylibicska, egy rettentően piszkos zsebkendő, valamennyi spárga, felesége s gyerekei gyűrött fényképe, egy szelet féligrágott kenyér és 120 pengő került elő. — 120 pengő! — mutatta fel, mint valami bűvész a pénzt a százados s a remegő Stillerre mutatott; — íme a disznó! — majd a katonákhoz fordult: — Fiaim.teljesítsétek a kötelességeteket. A két pribék megfontolt mozdulatokkal fogott munkához. Stillernek már az első pofon után megeredt az orra vére és sírva fakadt. Amikor később a fülét csavarták, térdre esett. Ormótlan bakancsokkal a veséjét rugdosták. Stiller elájult. Egy vödör vízzel fellocsolták, talpra állították és újra a pofozás kezdődött, mint valami folytatólagos előadáson. De a százados megálljt intett. — Ennyi talán elegendő lesz. Egyelőre! Ismét felkérem önöket; az önként jelentkezők lépjenek ki s tegyék le értékeiket a haza oltárára! A nagyon szegényeket kivéve, úgyszólván mindenki kilépett. Én lecsatoltam Doxa karórámat, de a zsebemben lapuló ezer pengőről hallgattam. Miután a halomba gyűlt bankjegyeket, gyűrűket, láncokat, kis arany kereszteket s más emléktárgyakat zsákokba gyömöszölték, libasorba kellett állnunk és az asztal — a „haza oltára“ — előtt elhaladva, ki kellett ürítenünk zsebeink tartalmát. Ekkor megmotoztak minket és, ha nem találtak semmit, vissza tehettük értéktelen kacatjainkat. Akinél a motozás eredménnyel járt, azt váltott sintérek vették kezelésbe. Az Örvényes partján süvöltő szelet túlharsogta a jajkiáltás. Most már ruházati cikkek is sorra kerültek. Egyikünknek lehúzták a bőr bekecsét, másikunknak a birgerli csizmáját. Dégen Rudi mezítláb topogott a sárban. Én az ezer pengőmmel remegve vártam, mikor kerül rám a sor. A pénzt titokban belehajtogattam egy fél köteg w.c.-papírba. Az asztalhoz érve, kacajaimmal együtt az értékes papírt is kiraktam a százados elé. Nem a holmit vizsgálta, hanem hideg madártekintetével a szemembe mélyedt. Álltam a próbát. A motozás után visszagyűrhettem a zsebembe kincseimet. Óvakodtam örömöt, vagy megkönnyebbülést mutatni. Odahaza az özvegy sírva fogadott. Mindenünket felforgatták. Elvitték a hálózsákomat, a bőr családi fényképtartómat, Laci töltőtollát és Pali meleg sálját. Pali, a mázlista Budapesten nászutazott. A keret, amely eddig, a borravalókhoz mérten tartózkodóbb volt, a hipis óta vérszemet kapott. A gazdagabb fiúk is pénzzavarban voltak, nem futott a lepénzelésre. A munkaszolgálatosok mellé a honvédség tartalékos szemete került. Parancsnoknak vidéki tanítók, vármegyei tisztviselők, úrhatnám kispolgárok. Keretnek: volt borbélysegédek, pincérek, suszterek, segédházfelügyelők. Ezek csak most, Stiller ütlegelése közben ébredtek rá, hogy ezt is lehet; egyszerre megjött a hangjuk, rúgásra lendült a csizmájuk, pofonra a tenyerük, bökésre a puskatusuk. A napilapok féktelen zsidóellenes uszításba kezdtek. A nyilaskeresztes Szálasi neve egyre többet szerepelt. Magyarország német helytartójává Veesenmayert nevezték ki. A Gestapo a svábhegyi Majestic Szállóban ütötte fel tanyáját, ahonnan « « m hihetetlen, rémfilm-szerű kihallgatások.zsidó-kínzások hírei szivárogtak ki. A nyilasok főhadiszállása az Andrássy-út 60. számú hatalmas palota lett. Fegyveres, zöldinges suhancok álltak a kapuban őrséget s behúztak egy-egy sárgacsillagos, vagy szemita külsejű járókelőt. A zsidónak nyilvánítottaknak csak a nap bizonyos szakában volt szabad az utcán járniok, kezdték megjelölni a zsidó házakat és ezekben összeköltöztetni a csillagosokat. Ezeket a szívszorító híreket hozta vissza Pali Pestről s azt, hogy egy kis, Nyugati pályaudvar melletti garniszállóban volt a nászéjszakájuk Marival. Szereztek egy üveg pezsgőt és nagyon jól érezték magukat, annak ellenére, hogy az éjszaka folyamán kétszer is megzavarta csókjaikat a razzia. Pali beszélt a nyomdásszal is, minden rendben lesz, de a dologgal még várni kell egy kicsit. Pali. az egyhetes pesti utazás alatt kissé megváltozott. Komolyabb lett, titokzatosabb. — mint aki rejteget előlem valamit. Barátságot kötött az utálatos Bárdos Ferivel: egy cingár, nagyon keresztény külsejű volt főhadnaggyal, aki egy jónevű pesti nyomdának volt, bevonulás előtt, a társtulajdonosa. Az örvényesi sóderkitermelést a keret egyre jobban hajszolta. Már nem lehetett csináltatás — de még igazolt betegség címén sem — otthon maradni. Boldog voltam, amikor az egyik reggeli parancsolvasásnál egy kertészt kerestek. Akkor még nem tudtam, hogy a csendórség kért jelentkezőt. A rettegett kakastol'asok törzsőrmestere kedélyes ember volt. Amikor jelentkeztem nála, először paprikás szalonnával és kisüsti szilvapálinkával kínált, azután megadta egy falusi ház cimétr — Keresd vitéz Barinkay Kázmérné őnagyságát, fiam. Az a feleségem. Mondd el, hogy én küldtelek, kérd el a kamra kulcsát. Találsz ásót, gereblyét, miegymást. Ásd fel a kertünket, készítsd elő tavaszra. Nem kell sietned, addig húzod a munkát, amíg akarod. Barinkay őnagysága majd ád neked ebédet is. No, ez jó beosztásnak látszott. A meszelt falusi ház békésen fénylett a tavaszi napsütésben; piros palateteje paprikás mártásnak tűnt, fehér galuskahegy tetején. Az utcai frontról az udvarra kellett kerülni, hogy a lakásba, konyhába vezető ámbitusra juthasson az ember. Az egyik üveges ajtón bekopogtam és az ablakon át bemeredtem a szobába. A látvány váratlanul ért. A földön, meztelen végtagjaival egy felfordított szék négy lábához gúzsba kötve, egy férfi hevert. Magas, felgyűrt ingujjú katonai rendőr, úgynevezett tábori csendőr, bőrszíjjal, kemény mozdulatokkal verte a férfi kikötött talpát, tenyereit. A fejénél másik katona állt, aki hajánál rázta az ájultnak látszó áldozatot s egy pohár vizet csurgatott véres arcába. Egy íróasztal mögött valószínűtlenül hájas, civilruhás férfi ült s egész testében remegve, látható gyönyörrel nézelődött. A székhez kötözöttben csak nehezen ismertem rá a szomszédunkban lakó, búskomor elemi iskolai tanítóra. Meglepetésemben felkiálthattam, mert a civilruhás húshegy hirtelen az ajtóra kapta a fejét, meglátta sápadt, az üvegre szorított arcomat. Felpattant, felrántotta az ajtót, vaskos mutatóujját a mellemnek szegezte és kérdőn, vádolón többször ezt kiáltotta: — Zsidó? Zsidó? Zsidó! Ijedt magyarázgatásomra is alig akart elengedni. De vitéz Barinkayné, aki a folyosói kiáltozásra elókacsázott a szomszédos konyhából, már tudott rólam és kotlós szárnyai alá vett. ( Folytatjuk ) MAGYAR SPECIALITÁSOK A ^■ranz £iózt ÉTTEREMBEN JUHASZ BANDI a zongoránál. Ebéd 12-tÓl 3-ig, - vacsora 5 órától zárásig 603 MARKHAM ST. (Bloor-Bathurst-nél) - MIRVISH VILLAGE Asztalfoglalás: 531-6063 Parkolás az üzlet mögött. Tulajdonos: NEMES DÉNES Időszakos Életbiztosítás Hívja A.S. TATÁR biztosítót 535-7101 Életbiztosítás a mi specialitásunk 1961 óta Gerling Global Life Insurance 460 University Avenue Toronto. Ontario ÉPÜLETTERVEZÉS V KIVITELEZÉS | HÁZÁTALAKITÁS ;. FELÚJÍTÁS 1 l.F.B.DESIGN a I CONTRACTING Co. I Tel48V3874 1 BALAZSFALVI ISTVÁN Az összes EUROPAl háztartási és konyhafelszerelési cikkek beszerzési he-;; lye. FORTUNE HOUSEWARF.S IMPO RTING CO., 388 SPADINA AVE., Telefon: 364 - 6999 410BloorSt. W. 921-8644 Elisabeth Delicatessen & Meat Markét Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és csemege üzlete.Ha jó, Ízletes magyar készítésű FELVÁGOTTAKAT és FRISSEN VÁGOTT HÚSOKAT szeretne fogyasztani.Keresse fel üzletünket, szeretettel várjuk > a B A LÉG A család Parkolás az üzlet mögött Kanada területére C.O.D. szállítunk. „Toronto legjobb magyar házikosztja -írja a Daily Star és a Globe and Mail BA KELL MENNI l!.\ JÓ HÁZIKOSZTOT AKAR ENNI . mm****** £ PÉNTEKEN: halászlé, tdróscsusza. SZOMBATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltött borjii, töltött csirke ESPRESSO Új tulajdonos:Mr. ds Mrs. CSESZKO 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 : KORONA ÍREST AURANTf • Kitűnő magyar és kanadai ételek Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akar vásárolni, keresse fel Tüske Meat & Delicatesjsen-t TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDO& Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött 566 Bloor St. W. 533-3458 TV - STEREO | SZERVIZ , ii ELADAS Ü | Hívja Mr. TÓTH -ot — 15 éve — « » Torontóban 633 - 1332 Ü 0, Palacsinta-eszpresszó minden nap kaphatói Figyelmes kiszolgálás \ 493 BLOOR St. WestBrunswick-nál \ Mindenkit szeretettel várunk teh961-1824 « KANADA LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKÚ HANGSZER SZAKÜZLETE A VILÁG LEGFINOMABB ZONGORÁI: STEINWAY, BLUTHNER. PETROF-FORSTER VONÓS-FÚVÓS-PENGETŐ HANGSZEREK Előnyös árak - Csere - Javítás — Bérlet Remény HOUSE OF MUSIC LTD. fj 553 QUEEN STREET WEST, TORONTO LESLIE G. ARVAY NOTARY PUBLIC INCOME TAX 456 BLOOR ST. WEST, TORONTO, Ont. M5S 1X8 Telefon 531-5308 — 431-5627 Bus. 482-4777 Res 922-8428 482-1840 MIHÁLY GULYAS (CROSS) volt nyíregyházi és budapesti ügyvéd RE PRESENTING MT. DENNIS Kél | P AT ÁCSI Cipő Szalon I EURÓPAI IMPORT S GYÓGYBETÉTES | NŐI és FÉRFICIPÖK ii l> «0 Bloor SL West Tel: S33-8122 MINDENFÉLE asztalos munkát házit és iparit vállalok- Kitchen cabinet, recreation room, bungalowhoz hozzáépítés. Telefonhívásra házhoz meg) < J. JERICSKA licenced asztalos-mester Tel: 494-4414 PONTIAC BUICK PONTIAC BUICK PONTIAC HÍVJA--RUDNAI ANDRÁST ÍJ rs Kill \Ő M l 'NOTH l.l \ () H \ S/\ M I KU< SIKK M M l \ KÜ/ÖSSliU ----Hl PANNÓNIA DELICATESSEN A ST. CLAIR-VAUGHAN RD. KÖRNYÉKÉN MAGYAR CSEMEGÉS SZEMESKÁVÉ * MAGYAR HENTESÁRL KovvÁKOS MEGGY * LIKŐRÖS CSOKOLÁDÉ MAGVAK KFRAMIAK ÉS KÉZIMI'NK.Ak , Tulajdonos a DEUTSCH HÁZASPÁR 557 St.Clair W. 651-3318
