Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)

1976-05-22 / 608. szám

1976, május 22 MENORA 3. oldal LOSONCZY LÁSZLÓ; A GYASZUNNEP ELHALLGATÁSA AVAGY MÉRT ESIK KEVÉS SZÓ MÁRCIUS 19-RŐL MAGYAR FÓRUMOKBAN? “Órömünnepekben min­denki szeret osztozni; a gyászünnepek csak a gon­dolkodók számára fájdal­masak”. — Maupassant. Rajtam kívül még hárman jegyezték meg keserűen már­cius havában, hogy csak na­gyon kevesen és azok is túl— csendesen emlékeztek Ma­gyarország egyik legszomo­rúbb gyászünnepéről, az 1944 március 19—i német megszál­lásról: Reiner Károly Olasz­országban, Szántó. Imre Ma­gyarországon és a“Tücskök­­bogarak és egyéb szamársá­gok” rovatvezetője a Menórá­­ban. Reiner minden évben sze­mére veti a magyarságnak, hogy a Muhi pusztáról, Mo­hácsról, Buda ostromáról és Világosról “patakokban folyó könnyel siránkozik, holott az 1944-es német megszálláshoz képest ezek a gyászünnepek csaknem örömünnepként hat­nak”, s a Menóra rovatveze­tőjének észrevétele is valós és megszívlelendő. Szántó Imre jajkiáltása azonban egyedülálló. 1944 szeptemberében, az őrület és kegyetlenség kellős közepén jelent meg szerkesz­tésemben a “Viccmagazin”. Noha 1944 szeptemberében már senkinek sem volt kedve Magyarországon viccelődni, a lap megjelenésének roppant jelentősége volt. Elsősorban azért, mert abban az időszak­ban ez volt az egyetlen el­lenzéki — akasztófahumorral foglalkozó — lap, másodsor­ban pedig azért, mert ez a he­tilap kötötte össze— legalább­is decemberben történt elkob­zásáig és megszüntetéséig — a magyarorszagi ellenállás diaszpóráit. Nos ingkét i®y..táslfltábób ;-7ififjbielkiis­­merettel álli a “Viccmagazin” megjelenésé­­f; re sohasem kerülhetett volna sor Szántó Imre mindent el­söprő dinamikája és izzó ná­­cigyűlölete nélkül. Kevés ma­gyar keresztényre emlék­szem, akiben a nácizmus na­gyobb ellenségre talált mint Szántóban.S amikor már min­den reménytelennek tűnt — sem megjelenési engedély, sem vállalkozó nyomda — Szántó Imre kibányászta az öreg ’941-ben megszűnt “Ka­rika, ira” hetilap sárguló en­­gv lelyét, amely 1944 decem­beréig volt érvényes (nyilván azzal kerülve el a hatóságok figyelmét, hogy három éve nem jelent me$. Szántó volt a lap főkarika­­túristája, tördelője és élő lel­ki ismerete. Alig két és fél hónapi — és korlátozott — megjelenés után a nyilas pri­békek rátaláltak, s röviddel karácsony előtt mindkettőnket letartóztattak, azután termé­szetesen, hogy a lapot elko­bozták és betiltották. A Hun­garista Légió, Tigris utcai székházában, ahol mindket­tőnket fogva tartottak, vertek és kínoztak, Szántó Imre volt a magyar ellenállás megtes­tesülése, Ahányszor kérdést intéztek hozzá, kínzói szemé­be köpött; ha a levest “vé­letlenül” az ölébe öntötték, a maradékot visszavágta a pribékek képébe. Csak azért nem végeztek vele nyomban, mert Hidvéghy testvér, a Lé­gió főpribékje, Győrben volt s nyilvánvalóa n ő szerette vol­na halálra kínozni Imrét. Szántó ez év márciusában cikket írt a német megszál­lásról, melyet két vidéki új­ság közölt. (A pesti lapok ideológiájába már nem fér bele a náci gyalázat idézése.) Jobb és megrázóbb cikket har­minckét év alatt nem olvas­tam a náci csizmák taposá­sáról. S cikke végén Szántó is felteszi a kérdést; mikép­pen lehetséges, hogy a magyar nemzet egyre kevesebbet be­szél és emlékezik meg törté­nelme egyik legszörnyűbb •••;»’rdöííffl? b BfyBai jjméq s-fi'"---.«,rklPú&.s&áiiM.alatú ecetben próbáltam választ találni a kérdésre, különösképpen a menekülésem utáni időszak­ban. A hatvanas évek elején, amikor két év leforgása alatt hosszabb-rövidebb időt töl­töttem nyolc olyan országban, melyek a magyar emigráció nyolcvan százalékát fogadták MOST JELENT MEG MARTHA WEISS TÖVISEK ÚTJÁN ( a vészkorszak versei ) 80 oldalon ára $4.50 CSEKK VAGY MONEY ORDER-REL MEGRENDELHETŐ a következőéi mén M. WEISS 187 Rodney Str. Box. 45 BROOKLYN N. Y. 11211 USA. be, csaknem tudományos ala­possággal intéztem ezt a kér­dést egyénekhez és egyesüle­tekhez. Hozzátéve, hogy min­denütt, ahol jelentékeny számú magyar él, impozáns megem­lékezésekre kerül sor márci­us 15, április 4 és október 23 alkalmával. Az alábbiak­ban közlöm a válaszok cso­portjait. 1. / A zömében keresztény összetételű emigrációk azzal érveltek, hogy március I9-én elsősorban a magyar zsidóság ellen követett el merényletet náci Németország. 2. / Magyarország veszte már sokkal korábban bekövet­kezett, nevezetesen 1939 szep­tember 1-én, amikor Német­ország lerohanta Lengyelor­szágot, s Magyarország Né­metország mellett kötelezte el magát. 3. / Az igazi gyászünnepnek 1945 április 4 tekintendő, mi­után ezen a napon egycsapás­­ra lehet siránkozni a német megszállás és a kommunista Oroszország hatalomátvétele miatt. 4. / 1944 március 19-én mindössze jelképesen követ­kezett be az a német meg­szállás, amely voltaképpen már hosszú évek óta volt ér­vényben. Az utolsó választ kivéve, a többiek minden normális ember számára együgyűnek tűnnek, de még az utolsó sem tekinthető logikusnak. Mert ha a német befolyás a magyar közéletben nyilvánvaló is volt a harmincas évek végé óta, formailag Magyarország ön­álló volt, területén nem tar­tózkodtak — legalábbis szem­mel láthatóan — megszálló csapatok, s a demokratikus ellenállás üldözése 944 már­­■ ,’us j9 előtt ne,|p volt .'j-öle­­-Májjoinoáxoiénye^, iégyé^Sfctel­­mű. Ama soha el nem feled­hető “fekete vasárnap” hozta az igazi gyászt az országra, s az átkot lakosaira. Azóta, hogy első erre vo­natkozó cikkem megjelent, nem vagyok túlságosan nép­szerű az emigráció bizonyos — szerencsére viszonylag je­lentéktelen és kis létszámú — köreiben. Jóllehet nincs két­ségem afelől, hogy a magyar­ság túlnyomó többsége elítél­te és helytelenítette a már­cius 19—i német megszállást, volt — sajnos — eg;” figyelem­reméltó kisebbség, amely tárt karokkal fogadta a nácik for­mai bevonulását, s egy másik, amely fásultságában már azt se bánta volna, ha a kínai csá­szár küld csapatokat, csak vé­ge legyen a fáradtságnak, ki­merülésnek és szenvedésnek. Ugyanakkor egyes csoportom, ha nem is szimpatizáltak a németekkel, illetve megszál­ló csapataikkal, nélkülözéseik és szenvedéseik közepette is jól tudták, hogy életüket kö­zel sem fenyegeti olyan mér­tékben veszély mint a zsidó­két, következésképpen a gyász sem mondható igazán gyász­nak. S mert az emberi érzé­sek tíz, húsz vagy harminc év alatt sem sokat változtak, az 1944 március 19-én tapasz­taltak, párosulva az azóta fel­támadt lelkiismerettel, csen­des hallgatásba burkolóznak. Három évtized távlatából még oknyomozó történésznék is nehéz eldönteni, hogy mi volt tragikusanb a magyarság­ra nézve: a német megszál­lás vagy a kommunista nata­­lomátvétel, hacsak valaki nem akar a “mi volt előbb, csir­ke vagy tojás” csapdájába es­ni. Az átélt borzalmak el­választhatatlanok és könnyen összehasonlíthatók, különösen ha ártatlan áldozatok számát vesszük tekintetbe. De afelett aligha lehetséges vita, hogy a kommunista hatalopiátvétel a német megszállás utóhatá­sa és következménye volt. Eb­ből a szempontból 1944 már­cius 19 kétséget kizáróan a nemzet — és nem csak a zsi­dóság — egyik legfájdalma­sabb gyászünnepe. Mert a vér­gőzös napokban, amikor a megsemmisülés Damoklész kardjaként csüngött fejünk fe­lett, sohasem keletkezett ben­nem vagy más üldözött ke­resztényben olyan “vigasz”, hogy keresztény létünkre ke­vesebb az esélye megsemmi­sülésünknek. Azokban a vér­gőzös napokban mindannyian üldözött zsidók, üldözött ke­resztények és üldözött magya­rok voltunk. Persze, ebben a tekintet­ben más az emigráció és más a hazai magyarság. Sokszor abba a hibába esünk, hogy a hazaiak nevében beszélünk, következtetünk vagy általáno­sítunk, holott az otthoniak gon­dolkodásmódja gyökeresen megkülönböztethető. Az el­múlt napok egyikén levelet kaptam otthoni barátaimtól, melyben megemlítik, hogy az otthoni könyvpiac egyik kie­melkedő szenzációja Ember Mária “Hajtűkanyar” című re­génye. Mit tesz Isten. A “Hajtűka­nyar” az 1944 március 19—i és az azt követő események dokumentációkkal alátámasz­tott könyve... NAGY JÁNOS ZONGORA ÉS ELŐADÓMŰVÉSZ A LEGRÉGIBB MAGYAR SLÁGEREKTŐL A LEGÚJABB AMERIKAI DALOKIG A fTABÁNBAN 12-től 4-ig NÉGYFOGÁSOS BUSINESSMEN LUNCH: $3.25 KITŰNŐ KONYHA. KIVÁLÓ ITALOK , dinner, midnight supper 650-0536 SZERDÁN MŰSOR SZÜNET 1593 SECOND AVE., - NEW YORK REZERVALAS: MAX FISCHER ZSIDÓ Ml’ J0M0S IS TÁRS A SZINÁJI KŐOLAJ-MEZŐBEN Az amerikai válla’ , amely petróleumkutatási engedélyt kapott Dél-Szinájban, néhány ismert nagy vállalat társulá­sából keletkezett. !* *ax Fischer amerikai-zsidó milliomos, Gerald Ford elnök 'rátia is betársult. A társas cégnek az irodája már hónnook ó*? működik a tel-avivi Klál torony­házban. IJgy-4»idják ,< -x I . már «elenfős összegeket fektetettTg \ •ítós'tiöíő pontjiHn folyó kutatásokba. A Bélco cégnka, amelyben fontos társ szerepét tölti be, ku­tatási ioga van a Natanjától Nahariáig terjedő tengerparti zónában. A Sonol cég is résztvesz a társulásban. Ezen kívül Izráel kutatójogot adott William Levitnek, az Egyesült Gyűjtőakció new-yorki iroda vezetőjének, aki az Egyesült Államok egyik legnagyobb építkezési vállalko­zója. Lévít 25 millió dolláros kártérítési pert indított Izrael kormánya gllen, amikor beszüntették a Midbár cég működé­sét, amely kapcsolatban »olt a Netivé Nefttel. Ennek a kö­vetelésnek a visszavonása ellenében kapta meg Levit a kon­cessziót. Ez a megállapodás hosszú hónapokon át tartó tár­gyalás eredménye volt. Rendkívüli miniszteri bizottság álla­­pítota meg végül a megállapodás részleteit. A szináji petróleumfurások ügye nagy érdeklődést váltott ki izráeli üzleti körökben és a tel-avivi tőzsdén roham in­dult a petróleum vállalatok részvényei ellen. Jóllehet hiva­talosan nem közölnek semmit a petróleum kutatásokkal kap­csolatban, úgy tudják, hogy El Aris környékén is kutatások folynak. ’> Ezen kívül a cheleci petróleummezőben, amelynek tarta­lékai kimerülőben vannak, megkísérlik a fúrást az amerikai vállalat által Izraelbe szállított fúrótoronnyal, amely hat kilométer mélységbe képes lehatolni. ÜNNEPEK UTÁN NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁS Érdemes felmenni a harmadik emeletre, ho. olcsó és divatos szőrmét akar vásárolni. ANTON FURS MANUFACTURER and RETAILER FURRIER MEGŐRZÉST ÉS JAVÍTÁST VÁLLALOK Mink jacket, stóla,' kabát, bunda és mindenféle szőrme készen és mérték utón kapható, jutányos áron. Szombaton is nyitva tartunk. 350 Seventh Ave.(3etw. 29-30th Streets) New York, N.Y. 100Ó1 Tel. 594-9262-3 Home: 472-0407 VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK FŰŰGYNŰKSEGE Különböző cikkek vagy IKKA utalványok szabad választásra, magyarországi címzetteknek. Csehszlovákiábcn lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SERVICE 245 EAST 80th STREET, NEW YORK, N.Y. 10021 — Phone: LEigh 5-3535 Igazgató: M. BRACK-REICH BEJARAT: 1545 Second Avenue-ről 4 F0GÁS0S BUSINESS LUNCH leves vagy JUICE. BOlOlHús étel körítéssel tészta és kAvé WliJF tpéltől délután 2-ig.) HUNGÁRIÁN RESTAURANT 1556 SECOND ÁVE - (80 is 81 utcák Űzött) Az egyetlen magyar önkiszolgáló és utcán át ételkiadó étterem KITŰNŐ ÉTELEK, BEL- ÉS KÜLFÖLDI ITALOK! Nyitva: Déli 12-től éjjel 11-ig. — Hétfőn zárva. Telefon: 861-1096 lochanan Carmel helyzetmagyarázata VÉLEMÉNYVÁLTOZTATÁS Az utóbbi hetekben jó néhány ismerősömnél érdekes pszi­chológiai folyamatnak vagyok tanúja. Valóban tanulmányt lehetne írni arról, hogy egy konkrét esemény miként tudja megváltoztatni emberek véleményét aránylag rövid idő le­forgása alatt, — vagy legalábbis miként indul el az emberek gondolkozásában egy olyan folyamat, amelynek a végén arra ébrednek, hogy keresztezték a belső politikai frontokat, és már abba a táborba tartoznak, amellyel szemben akár csak hetekkel ezelőtt is a legmerevebb ellenkezéssel visel­tettek. Abban a helyzetben vagyok, hogy ezt a folyamatot mint kí­vülálló szemlélhetem. Ugyanis az ismerőseim, akik véle­ményében hirtelen változást látok, kivétel nélkül a politikai­lag velem szemben állók táborához tartoznak, vagyis az úgy­nevezett galambokhoz. Ennek következtében én magam sze­mélyesen nem éltem át ezt a folyamatot, mivel nekem más a kiindulási alapom, és így, — hogy úgy mondjam, — nem kap­tam sokkot. Eleinte azt hittem, hogy puszta véletlenről van szó, és az a néhány ember, akivel kapcsolatban ezen a téren személyes tapasztalataim vannak, csak egyéni véleményüket vagy véle­ményváltozásukat képviselik. Azután azonban egyre-másra hallottam velem hasonló véleményen levő emberektől, hogy ők is a saját barátsági és ismeretségi körükben hasonló jelen­ségnek a tanúi. Végképpen az győzött meg arról, hogy nem elszigetelt jelenségről van szó, hogy nemrégiben sokszáz ré­gi munkásmozgalmi ember — többségük kimondottan baloldali kibucok tagjai — tartottak értekezletet és kivétel né lkül mindnyájan a lehető legsolymabb véleményeket hangoztatták. Az egész folyamat március 30-án kezdődött. Azon a na­pon, amikor Izráel fennállása óta először voltak az Izráel állama területén levő arab falvak egy részében, főként az északi Galilban, a kommunisták uszítására államellenes tün­tetések és ezek során egyes helyeken vér is folyt. Ez eddig elképzelhetetlennek számított. Érdekes módon éppen ez a március 30.-a győzött meg szá­mos olyan embert, aki eddig az engedmények híve volt, hogy a területi engedmények politikája, elsősorban' Júdeábán és Somronban, nem lehetséges anélkül, hogy ne veszélyeztessük Izráel létét. Vannak persze olyanok, akik szemében a már­cius 30.-1 zavargások éppen annak a bizonyítékai, hogy Izrá­­el nem képes egy nagyon nagy számú arab kisebbséggel élni a határain belül. Ezek szerint minél hamarább megszabadu­lunk a felszabadított területektől, ahol több mint egymillió arab él, annál jobb számunkra. Azok azonban, akik most változtatták meg a véleményüket és változtak galambokból sólymokká, ennek pontosan a for­dítottját állítják, valami nagyon hasonlót ahhoz, ami már ed­dig is, például az én véleményem volt. **.... ••»'egyre többen vannak azon a véleményen, hogy az Izráel ál­lamában élő arab kisebbség körében történt márciusvégi za­vargások éppen azt bizonyítják, hogy nincsen lehetőség a ga­lambok által annyira óhajtott kompromisszumra. Erec Jisz­­ráel földje nem osztható ketté. Vagy az egész ország Izráel, vagy az egész ország Palesztina ! Mi történne ugyanis ha Izráel elfogadná ellenségei követe­lését, sőt barátai jelentős részének "jó tanácsát" és bele­egyezne abba, hogy egy önálló palesztinai arab állam jöjjön létre % felszabadult területeken, elsősorban Júdeábán, Som­ronban és a gázai sávban? Izráel államának területén a régi, 1967-es határokon belül is közel'négyszázezer főnyi arab kisebbség él. Körülbelül a lakosság 12 százaléka. Ez még önmagában véve egyáltalán nem volna baj, és nagyon sok olyan ország van a világon, a­­melyben ennél lényegesen nagyobb arányú kisebbségekéinek. Mindmáig, mondjuk két hónappal ezelöttig nem is volt kü­lönösebb baj az izráeli arab lakossággal. Óriási többségük leg­alábbis passzívan hű volt Izráelhez, és ezt bebizonyították az 1956-os, 1967-es és a jomkipuri háború' idején is. Komoly a veszély azonban abban az esetben, ha egy önálló palesztinai állam jönne létre egy izráeli visszavonulás következtében.Két okból is. Egyrészt önmagában a visszavonulás tényét az iz­ráeli arab lakosság az állam gyengesége jelének venné, más­részt, — akárhogy is igyekeznek egyesek magyarázni a dol­gokat —, tény és való, hogy az égvilágon semmi különbség nincs egy názáreti vagy schemi arab között. Amennyiben a magukat paiesztinaiaknak nevező arabok ön­álló arab állammal rendelkeznének, akkor ennek az állam­nak a vonzóereje naptól-napra növekedne az Izráelben ma­radt arabok szemében. Az izráeliek 98 százaléka, néhány egész szélsőséges de­­fetistát leszámítva még vitatkozni sem hajlandó arról a ter­mészetes tényről, hogy Jeruzsálem nem osztható újból ket­té és egész Jeruzsálem minden időkre Izráel fővárosa. Nagyon kérdéses azonban, hogy amennyiben Izráel vissza­vonulna a Jeruzsálemmel közvetlenül határos Ramalla és Betlehem városokból, akkor miként lehetne izráeli uralom alatt megtartani azt a hetvenezer arab polgárt, akik Jeruzsá­lem keleti városnegyedeiben laknak? Biztos, hogy amennyi­ben a főváros ismét határvárossá válna- méghozzá olyan ha­tárvárossá, amelyben 25 százalékos arab kisebbség van, ak­kor abban az élet pokollá válna. De nemcsak Jeruzsálemről van s^ó, bár a főváros sorsa már önmagában is elég érv minden kbinpromisszum ellen. Nagyon valószínű, hogy a galili arabok azt kérdeznék, hogy nekik miért nem jár az, ami judeai testvéreiknek? Az ország kettéosztása, — egyre inkább bebizonyosodik—, nem a békét hozná meg, ahogy a galambok álmodják, hanem nap mint nap behozná a háborút Izráel falvaiba és városaiba. M Partyk rendezését is vállaljuk! A TULAJDONOS BETEGSEGE MIATT az ÉVA NIGHT CLUB EGYELŐRE ZÁRVA! r HUNGARIAN 'M* ,CT RESTAURANT ~ polgári Arak — ízletes magyar konyha OUTGOING SERVICE 1489 SECOND AVE. (77-78 St. kSxt) NEW YORK Telelőn: 734-9881 Liíhtman HomeMadePastries&Strudels Hazai módra készült finom RÉTESEK. TORTÁK, MIGNONOK, POZSONYI RUDAK. GESZTENYEPÜRÉ a legfinomabb anyagokból VAJAS KÁVÉ SÜTEMÉNYEK * DANISH * KUGLÓF. TELEFONRENDELÉSEIT még vidékre is a legpontosabban és azonnal szállítjuk. 532 AMSTERDAM AVE., W. (86 St. sorkén) New York. Tel.: 873-2373

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents