Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)
1976-05-01 / 605. szám
1976, május 1. • MENORA 11 . oldal A.S.KAZEH: APRÓ SZÁBREK A gyermek az egész világon mindig, mindenhol egyformán gyermek. Érzéseik, nyiladozó értelmük, kedves, érdekes, néha megható, máskor meghökkentő kifejezésekben nyilvánul meg. Ösztönös megfigyeléseik sokszor élesebbek, természetesebbek, következtetéseik valószínűbbek mint a felnőtteké. A. különböző dolgok, tárgyak, események összefüggéseinek rátalálásában, valamint tiszta, őszinte gondolkodásuk akárhányszor groteszk hatást keltenek vagy éppen durvaság látszatát keltik, de ezt nem az ő, hanem a felnőttek értelmezési hibájának kellene betudni. Köteteket lehetne — és kellene — összeírni a gyermekek és az állatok egymáshoz vonzódásáról. A gyermek az állatban nem csak játszótársat lát, de barátot, védelmezőt, határozottan hozzátartozót érez. Kutyát, lovat esetleg macskát vagy más megszokott állatot a család tagjának véli. Talán ez is egyik oka annak, amit számtalan példával lehet bizonyítani: A legharapósabb kutya sem mar meg apró gyermeket, megbokrosodott ló is a legtöbb esetben elkerüli vagy átlépi. (Macskáról ilyen értelmezésben nem beszélhetünk, miután az nem az emberhez, csupán a táplálkozási helyéhez tartozik.) Ami pedig a felnőttekhez való viszonyukat, azok dolgainak, tetteinek értékelését, szülők és különösen nagyszülők iránti ragaszkodásukat illeti az annyira sokrétű, hogy talán a leghelyesebb, ha néhány tényleges esettel tükrözzük. Előre kell bocsátanom, hogy a következőkben kizárólag szábrekról, a mi gyönyörű, eleven eszű, sokszor szemteleneknek tűnő, de mindig aranyos szívű szábre gyerekeinkről lesz szó. Juda tanácsa Négy éves. Büszke, mert már tavaly óta jár gánba. (Gán: kert. Itt: óvoda.) Méghozzá vallásos gánba, ahol sok olyasmit tanujt, amit otthon nem látott. Ennek következtében most már megköveteli az anyjától a péntek esti gyertya gyújtást, az azzal járó áldás elmondásával együtt. A szünidőben elvitték a nagymamájához, aki nem az ő városukban lakott. A szávtá bizony alig tudott ivritül, pár szót csupán, azt is rosszul, helytelenül mondta. Ugyanúgy a szábá (nagyapa) is. A fiú furcsálgatva hallgatta az idegenesen, — amúgy bácskaiasan — hangzó szavakat. Hitetlenkedve kérdezte: — Szávtá, te nem tudsz ivritül? Mi tagadás, a szávtá bizony zavarba jött, de hát mit volt mit tenni, kényszeredve vallott: — Nem tudok, jákári. (Drágám.) Juda naptól barnult homlokára gondfelhő telepedett. Miért nem tud a szávtá ivritül? Akkor hogyan fog neki mesélni? Szegény szávtá... Másnap, péntek este vacsorához hívták, ám a szé - pen megterített asztalról hiányoztak az otthon már megszokott gyertyatartók, bennük az imbolygó lángú gyertyákkal, melyeknek fényét játékosan csillogtatták vissza a fehér tányérok, csillogó poharak. Előbb zord képet vágott, fészkelődött, majd felugrott a székről, elment az asztaltól. — így nem vacsorázok, — kiáltotta, — lo rocé! (nem akarok). A nagymama ijedten nézett rá. — Mi bajod? Miért? — Nem gyújtottál gyertyát! Nem szoktál? A nagymama ráncok szabdalta arcát pír futotta be. — Imádkozni sem szoktál? — kérdezte tovább, izgatottan, — s talán nem is tudsz? A nagymama nem felelt, csak két könnycsepp gurult le a ráncok vájatában. A gyermek megértette a szótlan választ. Eltöprengett és látva a szeretett szávtá borús arcát, könnyes szemeit, összfacsarodhatott a kis meleg szíve. Hozzá futott, átfogta a térdeit és vigasztalta: — Ne sírj szávtá, hámudá, (kedves) ha nem is tudsz ivritül, sem imádkozni, azért ne sírj, inkább járj te is ovódába, majd ott megtanulsz! Éli, az elégedetlen Négy éves, vékony, sovány, de annyira eleven, hogy hozzá képest a fürgeség példaképének emlegetett csík a lomhaság szobra lehetne. Sok baja van vele az apjának, illetve neki az apjával, aki szigorú, igen szigorú — és szerinte — kegyetlen. Nem engedi gyufával játszani, még az utcán sem szabad a gyerekeket üvegcseréppel dobálni. Pedig azok “más” gyerekek. Azért is haragszik, ha az üvegcserepeket az úttesten keresztbe szépen lerakja, pedig egyszer egy autót is sikerült azzal megállítani. Tulajdonképpen mire való az üvegcserép, ha semmire spm használhatja? Nem tetszik ábának amikor fára mászik és kiabált, mert drótot akart dugni a konnektorba. Minden aszur. (tilos.) Szóval, — szerinte, — nem neki való ábá az ő ábája. A múltkor macskát látott a háztetőn. Szép, tarka macska volt, féltette hogy leesik, hívta, csalogatta: ciciéi... ciciéi... s mert nem jött le, hát kövekkel dobálta. Most ábá őt okolja az eltördelt zsindelyek miatt, holott nem is tehet róla, miért ugrott félre mindig az a hülye macska? Ábá munkásokat hívott, akik hosszú-hosszú létrát hoztak, azon felmásztak a tetőre és neki nem volt szabad kimenni, mert mindenféle zsindelydarabokat dobáltak le. Mégis kiszökött, felkapott egy darabot és visszadobta. Véletlenül eltalálta az egyiket. Akkor nem csak azok ordítoztak vele, hanem ábá meg akarta verni. Szerencsére szávtá felvette és elvitte a cukrászdába. A második habosrollni után megmondta szávtának, hogy nem is ő kezdte, hanem a munkások. Azok dobáltak le többet, ő csak egyet dobott vissza. Igaz, az egyiknek vérzett az arca, de úgy kell neki, minden gyerek tudja, hogy ha dobás van, akkor félre kell kapni azt az egy fejet. A munkások elmentek, a létra még ott maradt. Éli sóvárogva nézte. Vonzotta a létra, rettenetesen kívánt felmenni rajta, fel egészen a legfelső fokig, s milyen gyönyörűség lett volna onnan leköpdösni az utcára és különben is ott bátran nyújtogathatta volna a nyelvét, senki sem tehetett volna vele semmit. Már-már neki is indult, azonban imá ott állt a kapuban és őt nézte. Úgy gondolta megkérdezi előbb imát, ha Ő megengedi, akkor ábá sem haragudhat. — Ugye felmehetek oda? — mutatott a maszatos ujjával a tető felé. — Ne engem kérdezz, hanem ábát — rázta a fejét imá. — De ábá nem engedi meg! — sírta el magát — ábá semmit sem enged meg! Miért vettél nekem ilyen ábát? — Élikém... — Azért is szólok a szávtának, hogy kergesse el mitőlünk... Rend a lelke mindennek A kis Jáir igencsak akkurátus emberke, nemhiába jekke (német-zsidó) származású. A játékai mindig tiszták, azokat katonás sorba állítja, nem tűri köztük a rendetlenséget, utasítás nélkül megmossa a kezét, az asztalnál nem nyugtalankodik, nem ugrál fel, az ebédjét is ellenkezés nélkül elfogyasztja, viszonylag elég illedelmesen felel (ha felel) amikor kérdezik. Verekedni ugyan ő is szeret, de zzt is inkább a rend kedvéért. Szóval igazi jó fiú. Valami azonban mégis bántja, illetve bántotta. Az, hogy más gyereknek van testvére, neki nincs. Pedig úgy magában sokszor elábrándozott, milyen jó azoknak, s milyen jó lenne neki is ha volna öccse vagy legalább húga. Igaz, lánnyal nem igen lehet verekedni, az hamar bőg. Mégis, nem bánná ha lány lenne is, azért annak is megcibálhatná a haját. De csak ő cibálná meg. Ha más nyúlna hozzá, annak ellátná a baját. Egyszer, mikor az anyjával sétáltak az utcán, találkoztak egy szép nénivel, aki babakocsit tóit s a kocsiban kis pufók, barna bőrű baba szunyókált. Amíg imá a nénivel nevetgélt, ő a babát nézte s az egyszer felnyitotta a szemét, mosolygott, őrá, Jáirra mosolygott! Mintha csodát látott volna és a szívére valami meleg futott. Azon naptól kezdve nem volt nyugta az anyjának. Reggeli felkeléstől esti lefekvésig egyebet sem hallott tőle, jóformán mást sem mondott, mint hogy testvért akar. Tinokot. (Csecsemőt). Szegény anyja nem győzte már kifogásokkal, mellé beszéléssel. Nem akarta a gyereket elkedvetleníteni a kívánsága egyenes megtagadásával, viszont megígérni sem volt kedve. Néhány nap múlva, megdöbbenésére a gyermek nem ette meg a reggelijét. Az ebédet sem. Mi bajod van? Mi fáj? Hol fáj? — Nem fáj. — Akkor miért nem eszel? Egyél! — Nem akarok enni. — Hát mit akarsz? — Kistestvérkét. Az anyja látva, hogy a dolog tényleg kezd komolyra fordulni, megpróbálkozott még egy kis csalafintasággal. — No, rendben van. Kapsz testvérkét. Edd meg az ebédedet, délután elmegyek a makoletbe (fűszer üzletbe) és rendelek egy csecsemőt. Jáir tátva felejtette a száját, úgy bámult az anyjára. Aztán megjött a szava, feledve minden belenevelt illemet, felugrott az asztal mellől és amúgy igazi szabre módon kiabálta: — Tipésnek (bambának) nézel engem? Ne az üzletben rendelj, hanem beszélj apámmal! folytatjuk MAGYAR TEXACO GARAGE T. M. R. SERVICE CENTER REG’D 245 BATES RD., Montreal, Tel.: 737-70 39 A TOWN OF MOUNT ROYALBAN ULTRAMODERN GARAZS Special CAR STEREO TAPE PLAYER $49.SQ Tulajdonos: WEISS BÉLA *------'------tfV XV -MKCANADIAN - EUROPEAN PASTRY 5205 Sherbrooke St., West ( Marl öve sarok ) Telefon : 481-9044 A legjobb minőségű magyar cukrászsütemények, leveles túrós, diós és mákos beigli, sós és édes teasütemények, sajtos és sonkás rollnik, sajtok, felvágottak, külföldi csemegeárúk nagy választékban . PARTYKKA RENDELÉSEKET I 1.1.VESZÉNK. Tulajdonosok : LANTOS LÁSZLÓ ÉS ÁGI BOURRET PASTRY g DELICATESSEN 5771 VICTORIA Ave. .................. 733-8467. Finom külföldi és konodai csemegea'rúk és sajtok. Az ismert legfinomabb magyar hentesáruk. Magyar és európai cukrászsütemények. Külföldi espresso kávé, kakaó, konzerv. Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemény. SZABAD PARKOLÁS Kitűnő magyar cukrászsütemények, leveles túrós, rétes, diós-mákos beigli, teasütemény. - Magyar hentesárú X különlegességek. - Külföldi és belföldi csemegék. - ^ Jam-ek. konzervek. - Grocer.v árúk. - Naponta friss tejtermékek, kenvér, péksütemény. DEUY BAKERY Inc. S495 VICTORIA AVE.. (Dupu is & St. Kevin közt) Telefon: 733-2614. Tulajdonosok' BURGER JÓZSEF És ERIKA NYITVA MINDENNAP. VASÁRNAP IS. reggel t>~tál, este II óráig. S ITT A TAVASZ ÚJ CIPŐRE VAN SZÜKSÉGE Amint már régen tudja LEGOLCSÓBBAN ROHNNAI veheti meg. Olasz és más külföldi importált női és férfi cipók és mintadarabok nagy választékban. EUROPEAN SHOE STORE 5020 Park A ve. Tel 271-0489 MAGYAR BOROK és LIKŐRÖK ONTARIÓBAN, MANITOBÁBAN, SASKATCHEWAN BAN, ALBERTÁBAN es QUEBECBEN KAPHATÓK. * Jászberényi rizling,^ zamatos, nagyon olcsó. * Szekszárdi vörös * Egri Bikavér, vörösbor. * Tokaji aszú. a bor király * Badacsonyi szürkebarát, zamatos pecsenvebor. * Debröi hárslevelű, zamatos fehérbor. * Barackpálinka. * Császárkorié. * Hubertus. ESKÜVŐKRE, PARTIKRA ENGEDÉLYÉT MEGSZEREZZÜK. HÁZHOZ SZÁLLÍTUNK . COSMOPOLITAN WINE AGENTS LTD., P.O.BOX 275 Terminal "A” TORONTO MONTREALBAN MÁJUS 22.-ÉN &8ÓRAI KEZDETTEL WESTMOUNT HIGH SCHOOL SZÍNHÁZTERMÉBEN m L. 4350 St.Catherine W.T Jegyek kaphatok 'Délibáb Stúdió 19 Prince Arthur St.W. 849-2803 TORONTÓBAN május 27.-én este 8órai kezdettel A SUTTON PLACE HOTEL NAGYTERMÉBEN 955 Bay St. Jegyek kaphatók ■ Apollo Travel 1500 Bathurst St. 651-4102 NASÓ Aúfomáií^^ Centré ffl^Bay St Europa Records 408 Bloor W. 922-8739 iej «,Szeretettel várjuk KORDA GYÖRGY jSucl&pest lecf népszerűbb táncclalén ebesének estjén! r <8 BIZTOSÍTSA KELLEMES TAVASZI SZÓRAKOZÁSÁT! Már most vegye meg a jegyét a korlátozott férőhely miatt! EGYSÉGES HELVÁRAK, HELYFOGLALÁS ÉRKEZÉS!
