Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)
1976-01-03 / 588. szám
1976. január 3. * MENÓRA 11. oldal TALLÓZÁS BÖLCS MONDÁSOKBÓL Ma az új nemzedék kételkedik az erkölcsi elvekben, amelyek alapján felépült társadalmunk; nem tudjuk, hová forduljunk, mit állítsunk a düledező bálványok helyébe. Talán nem érdektelen régi idők bölcseihez fordulni; talán megtaláljuk bennük a támaszt, me-A cionizmus elleni harc, amelynek legutóbb az ENSZ- ben megdöbbentő eredményei voltak, nemzedékünkben tulajdonképpen az antiszemitizmus új formájaként jelentkezik. Az arab államok kezdeményezésére, a Szovjetunió és csatlósállamai által támogatott indítvány többséget kapott az ENSZ fórumán, és így a közgyűlésben határozati szintre emelkedett egy olyan megállapítás, amely párhuzamba állítja a cionizmust a fajteoriákkal. Azonnali és gyakorlati következménye e határozatnak nem lehet. Az ENSZ alapokmánya szerint csak a Biztonsági Tanács hozhat olyan döntéseket, amelyeknek nemzetközi folyamatokra és az államok életére kihatásuk van. Mégis, érthető módon Izráelben, a világ zsidóságában, a haladó népek körében, a nyugati demokráciákban általános megütközést keltett, hogy a zsidóság nemzeti felszabadító mozgalmát a világszervezet, hacsak szótöbbséggel is, de megkisérelte megbélyegezni. Biztató körülmény, hogy 35 valóban demokratikus rendszerű állam a javaslat ellen szavazott. Ugyancsak sok állam tartózkodott a szavazástól és néhány állam képviselője, így például Románia Szocialista Köztársaság ENSZ-küldötte távolmaradt e szégyenletes üléstől és természetesen a szavazástól is. Az izráeli héber sajtót érthetően foglalkoztatja a határozat. Több cikk történeti perspektívában foglalkozik vele. A "Hacofe" című napilap munkatársa, Nomi Golan, beszélgetést folytatott a kérdésről professzor Natanel Katzburggal, a Bár lián egyetem tanszékvezető tanárával, a bölcsészeti kar jelenlegi dékánjával. A magyarországi származású professzor az antiszemitizmusnak rpint történeti jelenségnek immáron világszerte ismert szakértője. Több könyvben foglalkozott a problémával és a többi között részletesen elemezte a múlt századbeli magyarországi, tiszaeszlári hangvételű antiszemitizmust is. Professzor Katzburg elmondta az interjúban, hogy a "cionista" szóhasználat a múlt század 90-es éveitől szokásos. Natan Birnbaum bécsi zsidó gondolkodó és író, akinek édesanyja egyébként magyarországi születésű volt, használja először németül a " zionist" meghatározást olyan személy megjelölésére, aki a politikai cionizmus híve és aki arra törekszik, hogy mozgalma útlyet elvesztettünk. Ha e bölcsek feltámadnának, valószínűleg a ma problémáiban ráismernének azokra, melyekkel nekik is meg kellett küzdeniök, mint ahogy mi is ráeszmélünk: amit ők állítottak az emberiségről, ma is aktuális és találó. ján a zsidóságnak államot teremtsen. Elmondja Katzburg professzor azt is, hogy a cionista megfogalmazású erec jiszráeli nemzeti törekvések és a velük párhuzamos arab nemzeti törekvések között az ellentétek a távoli múltban nem látszottak áthidalhatatlannak. Chaim Weizmann, a cionista mozgalom kiemelkedő személyisége, 1919-ben Fejszál arab királlyal egyezményt kötött az övezet számos problémájának a szabályozására. Az egyezmény az arabok miatt azonban megbukott. Nem tartották be annak előírásait. A későbbi években is voltak érintkezési lehetőségek zsidó és arab vezetők között. A század húszas éveiben Weizmann és Mose Sharet, akkor mégSertok, gyakran megfordultak Kairóban, Damaszkuszbanés Beirutban és tárgyaltak arab vezetőkkel. Adatok vannak arra nézve is, hogy a szíriai nemzeti mozgalom segítőtársul igyekezett megszerezni a zsidpkat. Különösen bizarr dolog, hogy az afrikai államok, amelyekben zsidókérdés úgyszólván sohasem volt és amelyek a kolonializmusból való felszabadulás útján csak nemrég jutottak el az önállósághoz, most önös gyakorlati politikai okok folytán szembefordulnak a zsidó nemzeti törekvésekkel és szavazatukkal segítik a cionizmust antiszemita hanghordozással támadó mozgalmat. Ez az anticionista antiszemitizmus, amellyel most szembe kell néznünk, világpolitikai konstelláció következménye. Valóságos ideológiai tartalma nincs és nem is lehet. Ez azonban mitsem von le veszélyességéből. Éppen cinikus gyakorlati célkitűzése mentessé teszi attól, hogy ideológiai fegyverekkel szembeszálljon. Megelégszik a maga propagandisztikus és deklaratív kijelentéseivel, amelyeknek végső célja Izráel fokozatos gyengítése, vagy talán felszámolása. Katzburg professzor rámutat még arra is, hogy az ENSZ, mint világszervezet maga alatt vágja a fát, amikor ilyen példátlan határozathoz segítséget nyújt. Volumár a világtörténelemben, éppen nemzedékünkben példa arra, hogy nemzetközi szerv, a Népszövetség önmagát tette tönkre, fejezi be nyilatkozatát Katzburg profeszszor az antiszemitizmussá vált cionizmus elleni küzdelemről szóló nyilatkozatában. Dr. Marton Lajos Hadd iktassak ide kommentár nélkül néhányat a bölcsek mondásaiból, melyek bizonyítják, hogy az ember, aki meghódítja a világűrt, képtelen meghódítani saját természetét. Goethe, Németország legnagyobb költője, az emberről, “a föld kis uráról” szólva, Faust drámájában Mefisztofelesz szájába adja a következő, az Űrhöz intézett szavakat: “Kissé jobban menne (az ember) sora, ha nem adtad volna neki égi fényed egy szikráját; ő észnek nevezi azt s arra használja fel, hogy baromibb legyen a baromnál.” Goethe int, hogy ne várjuk azt, hogy sült galamb repüljön a szánkba “Az Űr adja a diót; de feltörni neked kell!” , Buddha összetartást prédikált tanítványainak: “A vakon született tehetetlen, gyönge; egyedül vajmi kevésre képes. A nyomorék szintén tehetetlen, gyönge; egyedül vajmi kevésre képes. Ha vak és nyomorék támogatják egymást, haladásuk nem lehetetlen.” Buddha szerint a tudatlanság és előítélet az emberi élet átka: “Vesd el magadtól a tudatlanságot, igyekezz az igazság mélyére hatolni; hanem teszed, kétely és tévelygés a sorsod. A kétely közömbössé tesz minden iránt; a tévelygés eltávolít a nemes úttól, mely az örök élethez vezet.” Seneca, 19 évszázaddal ezelőtt, az emberi életet a következőképpen jellemezte: “Nem igaz, hogy kevés időnk van élni; a baj az, hogy sok időt pazarolunk életünkből. Az élet elég hosszú; elég ahhoz, hogy megvalósítsuk terveinket, feltéve, hogy óvatosan használjuk fel időnket. Ha azonban idődet a fényűzés hajszolására pazarlód, vagy közömbösen elfolyni hagyod, azon veszed észre magad, hogy életednek vége, mielőtt még elkezdtél élni.” “A legtöbb ember kevés időt szentel a valódi életre, ami abból áll, hogy számot vessen magának arról, hogy mi is ő és mit is akar mélyen, igazán; ezt egy belső hang fogja megmondani, felfedezni neki; a legtöbb ember életének legnagyobb része puszta időtöltés.” Montaigne, 16. századbeli francia bölcs, Seneca tanítványának vallja magát; Seneca nyomdokain haladva, nem az életről, hanem a halálról elmélkedik, illetve a római bölccsel egyetértve, a halált mint szabadítót, az élet nyomorúságától való megváltást jellemzi: “A halál, melyet egyesek, mint a legszörnyűbb dolgot említenek, valójában kikötő az élet viharai után; a természet legnagyobb áldása, az egyedüli lehetőség ahhoz, hogy szabadságunkat mindig megőrizzük, az egyedüli orvosság az élet minden baja, betegsége ellen.” Epicuros csöndes, visszavonult életet élt Athénben; ennek dacára tanai révén a századokkal dacolva a mai napig a világ legtiszteltebb bölcselői közé számít, ő azt hirdette, hogy az ember örömökre született. Tanítványai ezzel visszaéltek és az ő nevében a korlátlan érzéki élet, a testi élvezetek teljes kiélését jogosnak tartották. A mai fiatalok legnagyobb része sohasem hallott Epicurosról; de sokan közülük mintha csak a majdnem kétezer év előtt elhangzott szavakat ismételnék. Epicuros valódi tanítása azonban egész más volt. Kertjén a következő felirat állt: “Vándor, Szívósén látunk e helyen; itt áz örömöt tartjuk a legnagyobb kincsnek.'A vendéglátó nyájasan fog fogadni téged; egy tál kása vár reád; vizet ihatsz bőven. E kert csillapítani fogja éhséged, nem gerjeszti étvágyad. Szomjadra természetes csillapítót ajánlunk, melyért nem fizetsz semmit. Ez az az öröm, amelyben én nőttem fel.” Más helyen Epicuros hangsúlyozza, hogy az élet igazi élvezete a test kielégítése után a szellem kielégítése. Ezt Anatole Francé, Montaigne tanítványa, két szóban összegezi: “Egy jó ebéd és egy jó könyv”. De Montesquieu, a társadalom bölcselője, a “Törvények Szelleme” című hatalmas mű szerzője, amelynek az amerikai “Függetlenségi Nyilatkozat” oly sokat köszönhet, nem az egyén, hanem a közösség sorsáról gondolkodik. A különböző kormányformákra vonatkozó gondolatai egész kötetet tesznek ki; a sok közül kiemeljük a következőket: “Csodálatos, hogy a népek mennyire szeretik a köztársasági kormányzatot és mégis milyen kevés nemzet élvezi azt; csodálatos, hogy az emberek gyűlölik az erőszakot és mégis, mennyi ember és mennyi nép nyög az erőszak uralma alatt!” A “köztársaság” szó Montesquieu nyelvén demokratikus köztársaságot jelent, melyet a nagy francia forradalom után nagyrészben az ő könyvében kifejtett elvek alapján ruháztak fel alkotmánynyal. “Királyok uralma alatt a közös dolgokat úgy tekintik, mint mások tulajdonát; a köztársaság alatt közös dolgok mindenki tulajdona.” “Miért van az, hogy a föld legnagyobb részén zsarnokok uralkodnak? A magyarázat egyszerű: erőszakos emberek magukhoz ragadják a hatalmat és azt nem osztják meg. Mérsékelt kormányzatok intézményei egymás hatalmát korlátozzák. Náluk meg kell gondolni, hogy mit adjanak az egyiknek, s mit a másiknak. Ki kell, hogy dolgozzanak egy rendszert, amely mindenki érdekét tekintetbe kéíl, lidgy ‘ vegye;' * az“ önkényuralmak egyöntetűek, átlátszók, egyértelműek.” Descartes, akinek jelszava: “Gondolkodom, tehát vagyok!”, tömören jellemzi a különbséget az ember és az állat között; ő a mai tudományos kutatás apja. ő az, aki hangsúlyozta a tudományos felfedezések ellenőrzésének fontosságát, a tudós és a kutató óvatos haladását az ellenőrizhető és ellenőrzött tények keretében. Kevesen tudják, hogy geometriai és egyéb tanulmányai mellett egy kötetre való gondolatot hagyott hátra. Ez a kötet az élet minden jelenségét, az emberre vonatkozó úgyszólván kimerítő megjegyzéseit foglalja magában. Néhány a sok közül: “Még a legjobb háború is pusztítja a föld javait; a legjobb a háborúban, mikor abbamarad és visszajön a béke.” “A háború szava: Összetöröm a sziklát, a föld színével egyenlővé teszem a hegyet, aláásom a kastélyokat, a földet vérrel borítom, hajókat égetek, a legszebb mezőkön hullákat szórok szét.” “A jelen nem függ attól az időtől, mely közvetlenül megelőzte.” “A tudomány terén nehéz volna olyasmit találni, amelyre vonatkozólag tehetséges emberek ne volnának gyakran ellenkező véleményen.” “Minden érv, amit az ateisták Isten létezésére vagy nem létezésére vonatkozólag felhoznak, azon alapul, hogy úgy gondolnak Istenre, mintha ember volna; ők azt hiszik, hogy az emberi agy képes eldönteni, hogy Isten mit tud tenni és mit kellene, hogy tegyen.” Van Gogh, a múlt század végének szentéletű, meg nem értett festője, művészetének mártírja, akármennyit éhezett, soha nem engedett eszményképéből, hogy tudniillik a művészetnek a kimondhatatlan, a kifejezhetetlen kimondására kell törekednie: “Vannak dolgok, melyekről tudjuk, hogy jók, habár az ész hideg fényében érthetetlennek és sötétnek látszanak.” “A történelemben minden ember számít; akár hosszú, akár rövid legyen földi küzdelme, ’ fontos az, hogy őszinte legyen.” “Az igazi művész műve igazabb, mint az úgynevezett realitás; Millet magszórójában például több lélek van, mint egy mezőn található magszóróban.” Se szeri, se száma az örökségként ránk hagyott kincses gondolatoknak; csak tőlünk függ, hogy élvezzük és hasznunkra fordítsuk őket.Néha távoli ítéletek az emberről lehangolnak minket; például, amit Ovidius mond az emberi társadalom vaskoráról, melylyel saját korának társadalmát jellemzi s melyet borúlátásunkban a mai társadalomra vonatkoztathatunk: “Nincs többé biztonság a vendéglátó házában; az após veszélyben van veje elől; testvéreket ritkán fűz szeretet egymáshoz; a férjnek felesége, a feleségnek férje halálos veszedelmet jelent. Szörnyű mostohák halálos mérget főznek a tűzhelyen, még fiatal apáknak hátralévő napjait számolják fiaik.” Szerencsére nem kell, hogy megmaradjunk e sötét kép mellett; maga Seneca, aki pesszimista létére soha nem szűnt meg fáradozni egy jobb társadalom érdekében, s aki, mint Nero császár mindenható minisztere, császári növendéke kiskorúsága alatt gyökeresen megváltoztatta a római kormányzat erkölcseit, saját koráról és általában az úgynevezett civilizált társadalmakról a következő ítéletet mondta: “Tévedtek, ha azt hiszitek, hogy túlságos fényűzés, a jó erkölcsök elhanyagolása és más visszásságok, melyekkel mindenki saját korát vádolja, különösen jellemzik a mi társadalmunkat; ezek a kilengések minden korban megvoltak, jellegzetesek az emberiségre és nem csupán a mi korunkra. Nincs a történelemnek olyan korszaka, mely mentes lenne a gáncstól.” A fenti ítélet alkalmazható a mai társadalomra; a kilengések az emberi természet következményei; bár az emberi természetet megváltoztatni nem tudjuk, de az egyes intézményeket, melyek részben felelősek e kilengésekért, bölcs belátással átalakíthatjuk, hogy mindennek dacára reményt nyújtsanak egy jobb korra, egy jobb társadalomra. Annyit mindenesetre tanulhatunk régi idők bölcseitől, hogy a haladás előfeltétele nem az emberi természet, hanem az emberi törvények és intézmények megjavítása. B ővele & sports EGÉSZ ONTARlÓBAN O A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK sportfelszerelések KERÉKPÁROK 1169 BLOOR St., W. LE 6-9718 294 COLLEGE STREET ASZTALFOGLALÁS 925-1382 MINDEN ESTE FELLÉP: CWi I i ’ <7 , , rriikloóóvf cro magyarnötaénekes a Magyar Rádió és Televízió Sztárja! Budapestről: a ’’MESE” Duó Schweitzer Gyula Baló József 4 hangszeren játszik, 4 nyelven énekel, Előzetes je/entes: március 1.-től ^Ccvcicú c^pcllonici cigánynóta-énekesnö tép fel! Minden Nap. Péntek: \ Hazai Borok Rántott borjúláb Halászlé, rántott hal. Szombat - Vasarnap: Legfinomabb Rövid Italok Házi sütemények, túrós csusza Töltött kacsa, borjú, Eszpresszó és Kanadai Kávé rétes, pogácsa, vadas marha gombóccal Vasárnap nyitva - Asztalfoglalás gesztenyepüré. sólet. Esküvök - Rendezvények Magyaros vendégszeretet, előzékeny kiszolgálás. Béres Gábor vasárnap nyitva manager MEGÓVÁS BIZTOSÍTÁSSAL ADVANCE FURIERS LTD. Tulajdonosok: székely Kálmán és róth károly Budapesti szűcsmesterek Telefon: 364 - 9788 ÉS CIONIZMUS STRÉM GÉZA:
