Menora Egyenlőség, 1975. december (14. évfolyam, 586-587. szám)

1975-12-13 / 586. szám

6. oldal MENORA * 1975. december 13, E hónapról-hónapra meg­jelenő rovatunk a korszak sajátosan és jellegzetesen zsidó-vonatkozású esemé­nyeinek világtükre akar lenni. Michel Riquet jezsuita atya, a párisi Notre-Dame hitszó­noka és mint ilyen egyben Franciaország rangelső hit­szónoka is, a párisi Figaró­ba vezércikket írt " L'équi­­voque palestinienne", vagy­is Palesztinái kétértelműség, vagy Palesztinái ellentmon­dás címen. Hadd említsük meg, hogy a páter a francia egyház vezető teológusa, s egyben a franciaországi de­portáltak szövetségének el­nöke. Riquet atya ugyanis a háború végén a dachaui ha­láltáborból került vissza ha­zájába. Most pedigkomrpen­­tár nélkül, hív fordításban eszmefuttatásának lényeges szakaszai: " A palesztinai arabokon kívül az eltelt negyedszázad folyamán millió és millió más menekült adódott a vi­lágon, s ezek mégsem vélték úgy, hogy menekülésükkel jo­gosultakká váltak terroris­ta merényletek elkövetésére. Északafrikát például, ma­guk mögött minden vagyonuk­kal és őseik sírjával, egymil­lió franciának kellett elhagy­­nia.Nyugatnémetország min­den méltatlankodás nélkül 11 millió keleti menekülőt foga­dott be, amint Izráel is keb­lére ölelte Auschwitz, Ber­­gen-Belsen túlélőit és az arab országokból elűzött 800.000 zsidó nagytöbbségét is. Vajon az arab világ, no­ha olyannyira hangsúlyozza szolidaritását, miért nem fo­gadta be a maga végtelen te­rületeire az 1948-as év 600.000 menekültjét, akik­nek száma egyébként időköz­ben 1.350.000-re emelkedett? Az ENSZ 1951-1954 folyamán 200 millió dollárt bocsátott rendelkezésre " a befogadó arab országok gazdasági ter­vei megvalósításának meg­könnyítésére, hogy így meg­­könnyittessék a menekültek integrálása". De Egyiptom, Szíria és Libánon egyaránt megtagadták ezt a lehető integrálást és a menekülteket arra kényszerítették, hogy — gondoskodva élelmiszer­adagjukról, egészségügyi el ­látásukról és gyermekeik is­koláztatásáról — táborokban tengődjenek tovább. Az arab országok 25 éven át arra használták e táborokat, hogy általuk mindig újból felszít­sák a gyűlölet és agresszivi­tás szellemét Izráellel szemben, amelynek másfelöl minden, a probléma humánus megoldását célzó javaslatát visszavetették. E misztifiká­cióval párhuzamosan, amely­­lyen a palesztinai menekültek embertelen helyzetének fele­­lelősségét Izráelre akarták hárítani, megpróbálták a pa­­lesztinaiak ellenállását a ná­ci megszállás elleni francia ellenálláshoz hasonlíta­ni. Nos, mi az igazság? Sokan megfeledkeznek ar­­ól, hogy ha van a világon öld, ahol a zsidók otthon é­­ezhetik magukat, akkor ez űzonyára Judea, amely a ne­­üket is viseli, s amelyet jó­­ral az arabok előtt laktak, a­­:ik csak637-benözönlöttékel ’alesztinát, mégpedig egye­lői a nyers erő jogán. Elad­­lig Palesztina, hét évszáza­­lon át, a római császárság, najd Bizánc kis provinciája mit csupán. Am maga Róma s csak más hódítókat váltott el e földön, nevezetesen An­­iochiát, Damaszkuszi és Ba­­nlóniát kelet felől, s Egyip­­omot nyugat felől. Az egyet­ZSIDÓ KORKÉP A PÁRISI NÓTREDAME HITSZÓNOKA A "PALESZTINAI KÉTÉRTELMŰSÉGRŐL" len történelmi kószák, ami­kor Jeruzsálem egy szuverén állam fővárosa volt, az izrá­­eli királyoknak Dávidtól a Makkabeusokig terjedő kor­szaka volt. De a zsidó nép legyőzötten és jobbadán elű­­zötten sem szűnt meg jelen lenni patriarcháinak, Ábra­hámnak, Izsáknak és Jákob­nak földjén, akiknek sírját éppen úgy őrzi Hebron, mint Dávid királyét Sión. 1844-ben, amikor Herzl cio­nizmusa még meg sem szüle­tett, Jeruzsálemnek 7120 zsidó lakosa volt, 5000 mu­zulmánnal és 3390 keresz­ténnyel szemben. Ezek a mu­zulmánok és keresztények e­­gyébként ethnikailag nagyon különfélék voltak: törökök, a­­rabok, szíriaiak, örmények, koptok, föníciaiak, görögök, latinok. Egy egymással ver­senyző mozaik nevében sen­kinek eszébe se jutott volna egy állítólagos palesztin nemzet jogaira hivatkozni az ottomán hatalommal szem­ben, amely 1520 óta uralko­dott a Közelkeleten. A hódí­tó törökök ugyan elfogadták az Izlám vallását, de se nyel­vük, se karakterük, se er­kölcseik szerint nem voltak arabok, hanem törökök. A ha­talmas birtokokkal rendel­kező feudális nagyurak szin­tén törökök voltak, úgy Pa­lesztinában, mint Szíriában. Ezek elszikesedő és elmo­­csarasodó földjeiket az oroszországi és lengyelor­szági pogromok elöl elmene­kült zsidóknak adták bérbe, hogy ezek az ezeréves mu­zulmán megszállás alatt el­­sovatagosodott területeket műveljék ismét paradicsom­má. így esett meg, hogy a há­rom századon át törökök ál­tal kormányzott Palesztiná­ban megszaporodott a zsidó lakosság. 1887-ben Jeruzsá­lem 42.630 lakosából 28.000 volt zsidó 7560 muzulmánnal és 7070 kereszténnyel szem­ben. A török statisztika 1905- ben 45.000 zsidó lakost muta­tott ki Jeruzsálemben,12.000- et Száfedben, s 5500-at Ti­bériádban. Tehát Titusz és Hadrianus óta sosem szűn­tek meg ott élni, akik pedig szétszórattattak a •világon, sosem hagytak föl a remény­nyel, hogy: "A jövő évben Jeruzsálemben!" Szemben ezzel a vitathatat­lanul állandó izráeli jelen­léttel Palesztinában, s szem­ben a Jeruzsálemet főváros­nak tekintő történelmi kül­detéssel, valamint Izráel je­lenlegi szuverénitásával, a­­mely csak a jogtalan srősza­­kosságok, közöttük a hetedik századbeli arab elözcnlés ál­tal megszakított ősi szuveré­­nitás feléledését jelenti, a palesztinai arabok által ma­napság kiagyalt érvek jobba­dán misztifikációnak hatnak. Az egyetlen érv, amire jog­gal hivatkozhatnak: az embe­ri jogokról szóló egyetemes deklaráció. De e jogokra is csak azok illetékesek hivat­kozni, akik tiszteletben tart­ják őket másokkal szemben, ideértve persze a zsidókat is! " A ZSIDÓ DIASZPÓRA LÉLEKSZÁM SZERINTI MEGOLDÁSA 1975-BEN. A Párisban megjelenő " L' Arche ", a zsidó diaszpó­ra legnagyobb folyóirata 200 oldalas különszámot jelente­tett meg a zsidó szétszórat­­tatás 1975-ös képéről. Ebből emeljük ki az alábbi statisz­tikai táblázatot: VILÁGRÉSZ 1938-BAN 1947-BEN 1975-BEN Ezt a globális kimutatást az alábbi rész-adatok teszik szemléletessé: A jelen, 1975-ös esztendő­ben a világ 80 országában lak­nak zsidók. Némely terüle­ten Ázsiában, Afrikában és Középamerikában csak né­­hányszáz fő a számuk.Másutt pedig milliós tömegekben él­nek: az Egyesült Államokban 5.000. 000, a Szovjetunióban 2.500.000 és Izráelben 3.000. 000 zsidót tartanak nyilván. A nyugateurópai or­szágokban összesen 1.200.000 zsidó él, ebból 1.000.000 Franciaországban, amely pillanatnyilag a diaszpóra legnagyobb európai gyűjtő­medencéje. Egyébként az e­­gyes európai országokban így alakul a zsidó lélekszám: AUSZTRIA: 12.000 (ebből 1.000 Bécsben) NYUGATNÉMETORSZÁG: 28.000 BELGIUM: 40.000 (ebből 23.000 Brüsszelben) HOLLANDIA: 30.000 (ebből 18.000 Amsztecdamban) PORTUGÁLIA: 500 (mind Lisszabonban vagy Portóban) GÖRÖGORSZÁG: 6500. (A náci elhurcolások előtt egyedül Szalo­­nikiben 60.000 volt a zsidók száma ÍRORSZÁG: 3500 (de ezeket is állandó elvándorlás ritkítja) OLASZORSZÁG: 34.500 (ebből 13.000 Rómában és 9.000 Milánó­ban él) • LUXEMBURG: 1.100 NORVÉGIA: 1000 (ebből a fele Oslóban, másik fele Trondheim­­ban, amely a világ legészakibb zsidó hitközsége). A norvégiai zsidóság nagyobb része keleti menekülőkből áll SPANYOLORSZÁG: 9.000 (ebből 3500 Barcelonában, 2600 Mad­ridban). Jelentős részük keleteurópai menekült. FINNORSZÁG: 1300 GIBRALTÁR: 600, akiknek 4 zsinagóga áll rendelkezésükre SVÉDORSZÁG: 15.000 (ebből 8000 Stockholmban, 3500 Göteborg­ban, 2500 Malmöben). Közülük 2500 lengyelországi menekült. SVÁJC: 20.000 DÁNIA: 6000 (ebből 1500 lengyelországi menekült) MIELŐTT ELKÉSNE FOGLALJON HELYET NAGY SZILVESZTER ESTME VJ* Nyitva vagyunk déli 12.-tol éjjel 1.-óráig vasárnap este 10.-ig TELJES ITALMÉRÉSSEL HÁROMTAGÚ TÁNC ÉS CIGÁNmHE MINDEN ESTE EGY JÓ RÉGI PESTI HANGULATÉRT érdemes A WOODEN PLATE -BE MENNI Asztalfoglalás: 923*6599 200 Blooi St.W. MINDEN NAP Rántott borjúláb, töltött borjú és kacsa, vadas marnahús, halászlé - rántotthal, espresso- Gundelpalacsinta es sok más finom ételek Minden este fellép: BUDAPESTRŐL^ PÁLFI ZSUZSA TÁNCDALÉNEKESNŐ a Moulin Rouge és a Maxim bár sztárja November 1.-től, január 31-ig LADÁNYI ARTUR és csalódja Párizshoz bejárat a Bedford Roadról (City Parking)-------------------------------, * ------——— A keleteurópai országok zsidó statisztikája megbiz­­hatatlan. A becslések sze­rint Romániában 80.000, Ma­gyarországon 95.000, Len­gyelország bán 2750, Jugo­szláviában 8000, Csehszlo­vákiában 6-7000, Bulgáriá­ban 3000 körül mozog a zsidó lélekszám. Végül még egy kimutatás: a diaszpóra legnagyobb tömö­rülései. íme a sorrend: lényegesebb számadatai. De vajon mi ez évezredes diasz­póra történelmi és Udvtörté­­nelmi természete? Erre a kérdésre Paul Claudel, a köl­tő így felelt: " A zsidók bizonyára tisz­tában vannak azzal, hogy a­­zért szórattattak szét, mert mindenekkel és mindenkivel szemben meg kell felelniük! " Ami szinte szószerint azo­nos a Tóra ( Pesahim 87 b ) analízisével: "AzÖr azért szórta szét a világon Izráel gyermekeit, hogy mindenütt terjesszék a Benne való hitet! " A CSEHSZLOVÁKIAI ZSIDÓSÁG DRÁMÁJA. Október elején a Nyugat­németországban élő menekült prágai zsidó értelmiségiek ta­nulmányt jelentettek meg a csehszlovákiai zsidóság hely­zetéről. Ebből vesszük át az alábbi részletet: "Csehországban olyan mély gyökerei vannak a zsidó kul­túrának, hogy Prága történe­tét például el sem lehet vá­lasztani a helyi zsidóság kö­rülbelül ezeréves históriájá­tól és tradicióitól. A Prágát csak hírből ismerők képzele­tét leginkább a Gélem idom­­talan agyagfigurája foglalkoz­tatta. De a prágai zsidó szel­lemiség sokkal messzebb utat tört ennél a legendánál: Kaf­ka, Werfel, Brod, Torberg nélkül sokkal szegényebb len­ne a világirodalom. Ami a mondabeli agyagóri­ást, a Gélemet illeti, akit Ju­­da Becalel rabbi keltett élet­re Isten nevének titokzatos igézetével, ennek segítségére a.prágai gettó lakóinak sok­szor lett volna szükségük, sőt nagy szükségük volna rá nap­jainkban is. Malcome Browne, az International Héráid Tri­bün munkatársa nemrégiben megjárta Prágát és arra a helytálló megállapításra ju­tott, hogy a cseh főváros ma­roknyi zsidósága a következő húsz évben maradéktalanul el­enyészik. Jelenleg 5000 hívő izraelita él Csehszlovákiában, közülük 1200-an Prágában lak­nak. Magatartásukat az apátia jellemzi. Nem akarnak kiván­dorolni, nem tiltakoznak sor­suk ellen, nem adnak ki föld­alatti újságokat, mint a szov­jetunióbeli hittestvérek. Azok, akik el akarták hagyni az or­szágot már régen elmentek, a legutolsó csoport az 1968-as prágai tavasz elfojtását köve­tő időszakban. A zsidó hitköz­ség tagjai szinte kizárólag ö­­reg nyugdíjasok, akik már csak azért sem gondolnak a ki­vándorlásra, mert nincs ere­jük szembenézni egy bizonyta­lan jövővel. A belügyi ható­ságok állandó megfigyelés a­­latt tartják a zsinagóga életét, a hitközség egyik prominens tagja a rendőrség informá­tora. Mindezt a hívők bölcsen és lehangoltan tudják, s apá­tiájukat a fullasztó politikai légkör még fokozza. A csalódottság és a bele­nyugvás törvényszerű követ­kezménye a háborús évek ül­dözésének, majd a sztálinista korszak cionista jelhangokkal álcázott antiszemitizmusá­nak. A csehszlovákiai zsidó tragédia kellőképpen kifeje­ződik a zsidó lélekszám ala­kulásában is. 1930-ban még negyedmillió zsidó élt Cseh­szlovákia mai területén, fi­gyelmen kívül hagyva az idő­közben a Szovjetunióhoz csa­tolt Kárpátalját, ahol a zsidó lékeszám 1930-ban jóval meghaladta a százezret. A há­­borúelőtti Csehszlovákia zsi­dóságának több mint a fele, 135.000 lélek a népirtás áldo­zata lett. Az életbenmaradot­­tak közül sokan nem tértek vissza a koncentrációs tábo­rokból, hanem nyugaton kezd­tek új életet. A Jerusalem Post által is megerősített a­­datok szerint 1946-ban 55.000 volt csehszlovák területen a zsidók száma. A hazatértek közül nagyon sokan elégedet­lenek voltak a politikai fej­lődéssel és még a kommunis­ta hatalomátvétel előtt kiván­doroltak az országból. 194 5 és 1949 között mintegy 20.000 csehszlovákiai zsidó telepe­dett le Izráelben. A fordu­lat éve után megkezdődött a kommunista kormány által szervezett embervását: az exodus árát személyenként 50 ezer koronában szabták meg. Mivel ilyen nagy összeggel csak kevesen rendelkeztek, az elvágyakozók illegálisan pró-Mindenldt szeretettel vár IN TÉR VA C eh« CHARTER UTAZÁSAI FLORIDÁBA Wardair 747-es géppel DECEMBER 18-TÓL KEZDŐDŐLEG 2, 3, 4 ÉS 5 HETES UTAK INDULÁS AR DECEMBER 18 $149.00 DECEMBER 27 $129.00 JANUÁR 1, 10, 17, 24 $ 99.00 JANUÁR 31-TÓL ÁPRILIS 10-IG $129.00 A gépek esténként indulnak Torontóból, visszafelé éj­szakai utazás hajnali megérkezéssel. Jelentkezés mi­nimum 60 nappal korábban. Jelentkezni lehet a Columbus utazási irodában. COLUMBUS TRAVEL SERVICE LTD 420 Spadina Ave., Toronto M31 2fH. lel.: 3t»l—1101 * Kormány)óváhagyástól függően. balták elhagyni az országot. A menekülők száma, különösen ha nem Izraelben, hanem más nyugati államban telepedtek le, ellenőrizhetetlen maradt. Az ENSZ statisztikai szol­gálatának és más illetékes nyugati szerveknek becslése szerint az 50-es évek elején már legfeljebb 20.000 hívő zsidó maradt Csehszlovákiá­ban. Az utolsó exodus az 1968- as katonai intervenció után zajlott le. Ez alkalommal tö­megesen távoztak a csalódott zsidó kommunisták is, közöt­tük !a legjelentősebb írók, böl­csészek és tudósok. . Ezért azután a csehszlovákiai zsidó­ság vezető nélkül maradt, mi­után dr. FederRichard főrab­bi 1970 novemberében 95 éves korában elhunyt. A Federu­­tódjának tekintett Salamon Ta­más, aki Budapesten végezte el a rabbiképzőt, az 1968-as esztendők hatására nem tért vissza külföldi útjáról. Prá­gában pillanatnyilag két zsi­nagóga működik, rabbi hiányá­ban azonban kántorok irányít­ják a hitközség vallásos éle­tét. A jövő úgy biológiai mint hitéleti síkon vigasztalannak mutatkozik, s a külföldi meg­figyelőknek az a prognózisa, hogy Prága ezeréves zsidó hitközsége egy emberöltőn be­lül elenyészik, nem látszik túlzottnak. A Gélem darabok­ra tört, s vajon támad-e olyan csodarabbi, aki mégegyszer életre tudja kelteni? " BENSHEIM NEM VOLT VÉLETLEN! Ismeretes, hogy augusztus végén a nyugatnémet Bens­­helm város törvényszéki pa­lotája előtt ama alkalomból, hogy tárgyalásra tűzték ki Simon Wiesenthalnak egy szélsőjobboldali német ügy­véd, Manfred Röder ellen in­dított rágalmazási perét, mintegy száz főből álló cső­cselék gyűlt egybe és a náci­idők teljére emlékeztető tün­tetést rendezett. "Zsidó dö­gölj meg!...Juda Verrecke!" — hangzott kórusban. Ezzel kapcsolatban a nyugatnémet zsidók központi közlönye, az "Allgemeine" tiltakozó cik­ket közöl " Bensheim nem volt véletlen! " címen. Ebből i­­dézzük: " A jelek sokasodnak. 1974 novemberében az újfasiszta Kampfgruppe, ázaz Harc­csoport a hamburgi állami Sportközpontban Hitlér-kö­­szönéssel és horogkeresztes zászlókkal vonult fel. 1975 husvétján a frankfurti zsidó temetőben 280 zsidó sírkövet horogkereszttel mázoltak be. 1945 óta ez volt a legnagyobb sírgyalázás, de a közvélemény alig vett tudomást róla. Egy Heinrich Wegener nevű hitle­rista Göttingenben felgyújtott egy politikai könyvkereske­dést, s miközben a kivonult tűzoltók megpróbálkoztak az oltással, Wegener a zsidóte­metőben ledöntött 100 sírkö­vet. A körözést, amit elren­deltek ellene, hamarosan ha­tályon kívül helyezte az illeté­kes Bundesgerichthof. Az új­náci csoportok egymás után alakulnak: az egyik Európai Felszabadító Frontnak, a má­sik Nagynémetországi Nem­zetiszocialista Csataalaku­latnak, a harmadik Német Nemzeti Harcközösségnek, a negyedik egyszerűen Német Nemzetiszocialisták Szövet­ségének nevezi magát. A mo­csár mindinkább terjeszkedik, és lendületét erősítik azok a történelemtudományi pony­vakiadványok, amelyek Hit­ler megsemmisítő támadása­it mint hősi és igazságos küz­delmet ír ják le. Valóban a szövetségi kormánynak rá kell erre eszmélnie, nincs többé elvesztegetni való perc. Mert Bensheim nem volt vé­letlen! " „ , Kompi la tor \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents