Menora Egyenlőség, 1975. december (14. évfolyam, 586-587. szám)
1975-12-20 / 587. szám
8. oldal MENÓRA * 1975. december 20. GÉZA A CIRKUSZBAN E percben Zefcsik visszavonhatatlanul lecsúszik a székről s földreül. — Pardon — mondja finoman, nehogy röhögjenek rajta, holott mindenki röhög. Géza is. Zuckermann reagál rá mindössze, mondván: csak nyugodtan apafej, odaülsz ahova akarsz. És a teljes széket elfoglalja egymaga. Erélyes kopogtatás hallatszik, mama hangja keveredik jövevényével. Ajtóban megjelenik pereces Oszkár tésztaszín arca, számtalan gödröcskéje, széles nevetése, egyetlen foga. — Szervusztok gyerekek, szervusz Géza, kit hoztam? Na kit? — Kit? — kérdezné Géza, ha hangja lenne. De hangja, ereje gyengül, visszahanyatlik a vánkusra, visszatólja helyére a borogatást, behunyja szemét, szíve torkában dobog. Könnyét szorítja vissza erősen, mert tudja, ki az, aki most itt áll fölötte zöldszínű, megvénült arcával... — Én vagyok Géza — susogja az illető s a szobában csöpp neszezés után halálos csend lesz. A legyet hallani, mely az ablaküvegen matat és zümmög. Nyilván pereces Oszkár intett, mert lábujhegyen kisomfordáit mindenki a szobából libasorban és elment. — Visszajöhetünk nénikérem — kérdezték még a konyhában igen halkan. A pereces is kiült a konyhába, ezúttal kosár nélkül, ünneplő ruhában, mint aki fontos eseményhez érkezik. Kint ül, mert tudja, hogy most odabenn nagy dolgok zajlanak. Mama házmesternéhez fut ki, hogy megkérje, küldene valakit a méltóságos asszonyhoz egy üzenettel, hogy várjon türelemmel, mert Géza nagybeteg. Ez idő alatt a konyha üres s így pereces Oszkár mindenesetre az ajtó hasítékához illeszti fülét és hallgatózik. Zoli hangját hallja susogni: — Bocsáss meg nekem Géza — amire Géza felsír: — olyan sokat szenvedtem emiatt Zoli, de olyan sokat igazán... — Tudom, de feljött bennem az irigység, magam sem értem, a te sikeredet irigyeltem, istenem uram, hát ilyen nyomorult az élet és ilyen nyomorult vagyok én is. — Nemigaz, te jó vagy, igazán jó, tanítottál, te csináltál belőlem embert, mindent neked köszönhetek és te bocsássál meg nekem és te szeressél vissza engem, akkor nyugodtan meghalok... Mama lép vissza a konyhába, a pereces úgy tesz, mintha az ajtó hepe-hupáit vizsgálná közelről. De még hallja: — Ne haljál meg Géza, majd betanulunk együtt valamit úgy mint régen... — és tudod Fülöp miatt is fáj nagyon a szívem. Ugye megteszed, hogy meglátogatod mindig szegényt. ígérd meg. — ígérem Géza, megígérem, megyek ameddig tudok, de tudod, én sem vagyok egészséges, a Zsidókórházba járok kezelésre tüdőm végett. Vért köptem, nem tudom, meddig járhatok Fülöphöz... Tudod, hogy mi... Sírást hall a pereces, mama is beszalad. — Miért sírsz kisfiam? Most már elég volt, majd máskor, ugye megbocsájt kedves Zoli? — Csak még egyet, csak még egyet — nyöszörgi Géza. — Még azt akarom mondani, hogy ha te nem tudnál menni, akkor szólj a tanár úrnak és mond meg neki, a Géza kéreti, a Géza nagyon de nagyon kéri, hogy legyen ő a Fülöp gyámja. A Géza kéri, hogy ne hagyja el őt... Megteszed Zoli? — Megteszem Géza —. S ezzel a két formátlan összeölelkezik de oly erővel, hogy alig tudják elengedni egymást. — Elintézek mindent Géza — súgja még s egy halk zokogás futama szalad át hangján. Géza meg csak nézi a távozót, szokatlanul nagy szemmel nézi, mert ő most nagyon de nagyon boldog. De ak ajtóban még megállítja egy ujjával: — és mond meg a srácoknak okvetlen, hogy vissza lettek véve a Klauzál térre. Hogy felvettem őket a csapatban újra, mind... Gyenge kopogtatás hallatszik a konyhaajtón. Mama lábujhegyen kifut, cseppet kinyitja az ajtót s látja, hogy két kisfiú áll az ajtó előtt és szeretnének bejönni. — Feri talált rózsaszínű laposkövet és elhozta, — mondja a nagyobb fiú illedelmesen, de mama azt feleli rá ijedten, gyorsan, hogy most nem lehet gyerekek, majd máskor. És gyorsan becsukja az ajtót: Besiet a szobába s látja, hogy Géza elhanyatlik a vánkoson. Csend van a szobában. Mama behozza a konyhalámpát s asztalra teszi. A lámpa sárgaréz háta eltakarja Gézát és bevilágítja a rendetlen szobát, a szana-széjjel levő székeket, a hepe-hupás kopott zöld plüssdiványt azzal a régies magas háttal. A Terézvárosi templom nagyharangja megkondul és öblösen, dallamosan veri el a kilencet. Mama megágyaz magának a díványra. — Megyünk aludni Gézukám, nem kell valami? — De igen — hangzik a gyenge szó. Mama odamegy, föléje hajol — mi kell, kisfiam? — s hangja végtelenül gyengéd, susogó. Géza átöleli mamája nyakát, ahogy tudja és azt susogja: ugye vigyázol majd mindig a virágomra mamám? — Hogyne vigyáznék, nagyon vigyázok édesem. Ezzel betakarja Gézát, aztán levetkezik, de még odaszól közben — ha kell valami, keltsél fel kisfiam okvetlen —. Elfújja a lámpát s ahogy leteszi fejét a párnára, már aluszik is. Géza teste hideg és csuppa zsibbadás a dunyha alatt. És oly könnyű, mintha nem is lenne. Kint a konyhában a kályha még sziszeg s utolsót pattog a venyige benne s ő úgy érzi, mintha csukott szemhéján libegne-lobbanna az a pici kifáradt tűzláng. A sötétségen át még egy pillantást vet az alvó mamára és azt súgja neki gondolatban, hogy jóéjszakát édes mamám. És egy kicsikét hallgatja még a szuszogását. Mama mélyen aluszik. Mama most nem tartja azon a láthatatlan fonalon, amelyen visszahúzta őt. Mama aluszik és ezekben a percekben ő szabad és mehet a maga útjara. Nem tudja őt visszahívni és neki mennie kell. Mert nincs tovább. Szíve alig ver és még hátrafelé kotorász, golyóit keresi a vánkos alatt, meg is találja a tanár úr gyönyörű golyóit, markába fogja szorosan, hogy mindenesetre vele legyen. Aztán repíti a zúgó szédület, de egy pillanatra megállítja a Klauzál tér fölött. Géza lenéz, Géza búcsúzik a Klauzál tértől. A fákon harmatcseppek ülnek s egy orgonabokor felnyújtja ágát azzal a halványlila, fürtös, illatos orgonavirággal. De most aztán zuhan, zuhan lefelé, abba a szűk sikátorba, ahonnan vergődve, fújva kell átvonszolnia magát. Ziháló lélekzetet hall, de igen messziről. Még érez valami olyat, hogy ami neki szánva volt, azt ő letöltötte mind. És felfoghatatlan messzeségből még egy gondolatfoszlány is elérkezik hozzá, mely lehelletnél halkabban valami olyasmit súg neki, hogy nincs tovább. Hogy elvégeztetett. EGY NÉMA TISZTELGÉS Géza ezúttal kocsin megy 3 Kerepesi temetőbe. Harmadosztályú gyászkocsin. A hivatalos gyászközeg sietősen helyezi a koporsó fedelére a házbeliek fehér őszirózsa-csokrát. Siet, mert még három temetése van aznap, továbbá borravalóra itt a legkisebb kilátása sincs. Fekete fejkendőben fáradtan sír a mama odabenn. Azt zokogja: én szép kicsi fiam, én drága jó gyerekem... Házbeli asszonyok ülik körül, aztán kitámogatják az uccára, hol már elég sokan állnak s nézik az eseményt. Szarka, a falábú koldus, oly mereven áll a kocsi mellett, mint egy őrség a vártán. Schlesinger és Grün arcán ijedelem és kíváncsiság ül. A két Hézlics arcát nem lehet látni, csak ünneplőjüket a fekete nyakkendővel, mert arcuk végleg eltemetkezik a szegetlen piroskockás zsebkendőbe, szünetlen vakkantó zokogások közepette. Loholva érkezik Zefcsik s életében először belekarol Károlyba, kinek lófogai jobban kiállnak mint valaha. Zefcsik ezúttal biztonságosabbnak érzi magát bárkivel karonfogva. Retek úr ezidőszerint hadigyárban dolgozik, éjjeli műszakban szortírozza a srapnelhüvelyt s mit éjjel keres, azt nappal issza el a zaufbruderekkel. Most karéj néző közt, suttyomban a koporsóhoz lép, kicsit megkopogtatja a fáját s azt mondja félhangosan: fusermunka. És csavarint egyet csóré bajuszán. — Kit temetnek? — kérdi valaki tökösnénitől. — Az alkalmazottamat, azt a kis törpét — feleli tökösnéni kendőjének eresze alól, főnöki hangon, de két kezét azért áhitatosan hasára kulcsolja. Zoli érkezik, kalapján fekete flórszalag leng s mindenki nyomban utat enged neki a kapuban, de nem megy be, hanem hajlottan, vénülten, zöld arccal, várakozik némán a kapu előtt. Pereces Oszkár hajnal óta virraszt odabenn s úgy sír, mint egy kisgyerek. Már öklével törli szemét, mert elfogyott a zsebkendője. És belekarol a mamába, mint egy közeli hozzátartozó. A Klauzál téri szemetes is itt van és seprűjével egy percig némán tiszteleg a fekete kocsi előtt. A szemben lévő kapu előtt egy vén szürke macska s egy pici fehér cica szépen egymás mellett ülve, keservesen miákolnak. Braun úr tűnik fel a Kazinczy ucca felől, kisméretű babérkoszorúval kezében s keménykalappal fején. A gyászközeg átveszi az agyondrótozott kis koszorút, elhelyezi a koporsón és láthatóvá teszi piros szalagját s az arany betűket: Hőnszeretett Kolegánknak. Olvassák a feliratot és jnindenki tudja, hogy akinek szól, az most igen büszke lenne arra, hogy ő egy hőnszeretett kolega lett. Gyászember bakra készülődik. Hideg van. Az ég palaszürke. A szél vihorászva nyargal át a Wesselényi uccán s porcsigák kergetőznek az aszfalton. Ablakok nyílnak, többen lenéznek az uccára. Egy cselédlány dudorászva porruhát ráz az ablakban, keze megáll, nézi a fekete kocsit s a népséget, aztán lassan becsukja az ablakot. A Dohány ucca sarkán verkli szól. Azt nyekergi: ujjé a ligetben nagyszerű... Verkli mellől két gyerek jön elő. Nagyobbik, a Józsi, azt mondja: siessünk Feri, meghalt a Géza... Feri megáll, zsebében kavics zörög, égszín szemében előbb ijedelem honol, majd két kövér könnycsepp. — Pedig a szép rózsaszín laposkövet elhoztam neki, hogy vigye ki Gyulusnak. — Megmutatja a követ, tanácstalanul néz bátyjára és szeretne hangosan sírni. — Ki halt meg? — szól oda nekik a sarki gyümölcsárús. — Csak nem az a kisember? :—Nem volt kisember — javítja a szót Józsi. — Nagyember volt. Ezzel kézenfogja' öccsét s mennek tovább. Aztán ott állnak kicsit megijedve az épp indulni készülő fekete kocsinál, melynek hátsó deszkájára a Feri még gyorsan leteszi azt a rózsaszínű szép laposkövet. •— Majd odaadja Gyulusnak, igaz? — kérdi és bizakodva néz fel bátyjára. De Józsi nem felel. Sapkát tesz fejére s hangtalanul, önmagában, elmondja az imát, amire most tanította az édesapja. így mennek kéz a kézben a menet után. A sarkon egylovas fiaker csatlakozik a menethez. Gyulus mamája kihajol és gyengéden odaszól a másik mamának: szálljon be kedves, elviszem, úgyis meg kell mondanom, hogy Géza a Gyulus mellett fog pihenni. — Géza mamája felsír, ön is, int a másik mama a kisírt szemű pereces Oszkárnak és Zoli úr kérem, van még egy hely a pótülésen, igazán elfér. Zoli fel is száll némán, csak a fekete flórszalag leng kalapján a széljárásra. Zefcsik és Grün ezalatt villámgyorsan elfoglalja a fiaker küllőit hátul s elhelyezkednek rajt komoran, méltóságteljesen és gyorsan, mielőtt más foglalja el a prima potyahelyet a temetőbe. Már Schlesinger is épp nekiiramodott, de látva, hogy lekésett, visszaigazítja magát a komor menethez s úgy tesz, mintha nem is akart volna iramodni, belül azonban dühhel elhatározza, hogy azért is villamosütközőn fog utazni ingyen s lelöki azt, aki társulni akar És belekarol hosszúnadrágos lófogu Károlyba. Ifjabb Hézlics, mintha csak megérezné Schlesinger gondolatát, két vakkantás közt odaszól, hogy: lehet menni ütközőn Rókusnál. — Utána tovább zokog a piros zsebkendőbe. ‘ | A Rákóczi útnál a menet leáll, mert az Erzsébet körútróf katonazenekar fordul be rezesbandával, nagy csindarattákkal. MefletSZázad ? vonul a harctérre némán, komoran, fásultan. Senki se nézi a katonamenetet, az emberek inkább elfordulnak tőle s mennek, sietnek a dolguk után. A harmadosztályú gyászkocsi újra megindul, mögötte az egyre gyérülő kísérőkkel és egy fiakerrel. Falábú katona kisezüsttel mellén megáll az úton, tisztelgésre emeli kezét sapkájához és hosszan, arcának teljes félfordultával, tiszteleg. Mert a falábú katona úgy a menetszázadnak mint Géza kicsike koporsójának egyszerre tiszteleg, némán, hosszan, tűnődve... VÉGE LESLIE G. NOTARY PUBLIC INSURANCE AGENCY 456 BLOOR ST. WEST, TORONTO, ONT. MSS 1X8 Telefon: 531-4626 — 431-5627 AKAR ÖN IS EGY JÓ HAJVAGAST? BILL S BARBER SHOP MEN’S HAIR STYLISTS Keresse fel LIGETI volt budapesti, Váci-utcai FÉRFI FODRÁSZT ahol I. osztályú volt budapesti két férfi fodrászng is biztosítja a gyors kiszolgálást. NŐI HAJVÁGÁSOK « AIR CONDITION Bus. 482-4777 Ros 922-8428 482-1840 REPRESENTING MIHÁLY GULYAS (gross) volt nyíregyházi és budapesti ügyvéd MT. DENNIS REAL ESTATE LIMITED CSARDA Étterem a torontói magyarok találkozóhelye. A legkitűnőbb magyar ételek és italok kaphatók Naponta rántott borjúláb CIGÁNYZENE* HAZAI HANGULAT* FIGYELMES KISZOLGÁLÁS ÜNNEPSÉGRE KÜLÖN TEREM 720 Bay St. Toronto 597-0801 MEGNYITOTTAM KÖNYVELÉSI IRODÁMAT ÜZLETEK, ÜZENEK KÖNYVELÉSÉT, ADÓBEVALLÁSOKAT VÁLLALOK. Szakértő GASOLIN TAX visszatérítésben. JULIUS (Gyula) HAVLIK Tel.: 787-4624 &s3s»össjöss»«sa«3asxss*s*jsjíssx*3sj0sjsxx^^ NEW NAME BUT THE SAME GOOD SERVICE ! MTM ELECTRIC CO. 34 LEITH HILL RD. SUITE 712 WILLOWDALE, ONT. M2J 1Z4 TELEPHONE: 493-9344 FORMERLY: THOMAS GENERAkELECTRIC CO. INTER VAC eisd CHARTER UTAZÁSAI FLORIDÁBA Wardair 747-es géppel DECEMBER 18-TÓL KEZDŐ DŐL r.G 2, 3, 4 ÉS 5 HETES UTAK INDULÁS DECEMBER 18 DECEMBER 27 JANUÁR 1, 10, 17, 24 JANUÁR 31-TŐL ÁPRILIS 10-IG ÁR $149.00 $129.00 $ 99.00 $129.00 A gépek esténként indulnak Torontóból, visszafelé éjszakai utazás hajnali megérkezéssel. Jelentkezés minimum 60 nappal korábban. Jelentkezni lehet a Columbus utazási irodában. COLUMBUS TRAVEL SERVICE LTD ► W W ITI I# W M—m W mm mm w m ■« « ■ w — 420 Spadina Ave., Toronto MöT 2G7. Tel.: 361-1 * Kormány) óváhagyástól függően. MINDENFÉLE asztalos munkát házit és iparit vállalok- Ki tehén cabinet, recreation room, bungalowhoz hozzá építés. Telefonhívásra házhoz megs ,J. JERICSKA licenced asztalos-mester Tel: 494-4414 TV - STEREO | SZERVIZ , ELADAS :: Hívja Mr. TÓTH -ot ii — 15 éve — Torontóban 633 - 1332 \ P AT ÁCSI Cipó Szalon I EURÓPAI IMPORT GYÓGYBETÉTES NŐI és FÉRFICIPÖK | [> 480 BlooiSt. West Tel 533-8122 ^ —^ " ] COHTHAtHTM «e! _» ______ a__■ i
