Menora Egyenlőség, 1975. december (14. évfolyam, 586-587. szám)
1975-12-13 / 586. szám
/mim r^ |%| | 1 I v* j | í ' ; | V. ' / v AZ [SZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA XIV. évf. 586. szám Ara: 30 cent 1975: DECEMBER 13. RUBIN FERENC: A SZOVJET SZAVAZÓGÉPE Kérdés, kinek vannak jobb idegei? Jicchák Rábinnak, az izráeli miniszterelnöknek, vagy Ászád szíriai elnöknek? Három évtizeddel ezelőtt a föld népei jövő reményeiket egy új alakulatba helyezték, mely születésekor az “Egyesült Nemzetek” nevet kapta, hogy az ne is emlékeztessen a rosszemlékű Népszövetségre. Három évtized után ez az egyesülés szinte felismerhetetlen lett. Tagjai nagyrésze — mely aj}ró civilizálatlan, analfabéta egységekből áll, — a szovjet és egy pár arab állam befolyása alá került és annak szavazógépévé vált. A nyugati ipari országok és Japán, melyeknek vitális érdeke az arab olajszállítások folytonossága, az arab zsarolás hatása alatt sajnos nemritkán meggyőződésük ellenére cselekednek. Ez utóbbi jellegzetesség az USA döntéseiben is megmutatkozik. Míg 1952-ben fizikailag vett részt az ottani keresztény lakosság érdekében, egy libanoni polgárháború elhárításában, addig a jelenlegi polgárháborúban a terroristákkal szimpatizáló Karami miniszterelnök nyeri el dicséretét “pártatlanságáért.” Az amerikai zsidóságot kellemetlen meglepetésként érő döntés azonban a múlt hét folyamán következett be. Az ENSZ biztonsági tanácsa meghívta a palesztin terrorcsoport képviselőjét. A zsidóság elvárta volna, hogy ez ellen az USA vétójogával éljen. Sajnos ez nem következett be. U gyanekkor Szíria elnöke Hafez el-Aszad és a terrorbanda főrtöke, Jaszir Arafdt izgatottán várták az újabb híreket New Yorkból. Már két ízben szólalt meg a telefon a rossz hírrel, mely szerint Amerika nem egyezik bele, hogy a PLO részt vegyen a Biztonsági Tanács vitájában, melynek célja Izráel megbélyegzése volt a terroristák fegyVerraktárainak felégetése miatt, az ENSZ csapatok szíriai tartózkodásának hathónapos méghoszszabbítása ellenében. A harmadik telefon hallatára azonban mosolyra derült a két vezető arca. Az Egyesült Államok beleegyezését adta egy olyan kompromisszumos megoldásba, mely szerint a terrorszervezet mint megfigyelő kap meghívást a Tanácsba. Aszad elnök — kinek Egyiptom katonai leválása után — ütőkártyái legtöbbje kiesett kezéből —most a palesztin kérdésbe vetette minden reményét. Ez az a probléma, melyet most minden arab állam és a Szovjetunió a saját javára kiván kihasználni. A szíriai Baath párt — azegyiptom-izráeli egyezmény után — nem fukarkodott az Egyiptom elleni kirohanásokkal, árulónak bélyegezvén Szádátot. Aszad, Egyiptom elvesztése után sürgősen felvette a kapcsolatot Jordániával és Arafáttal. Ugyanakkor igyekezett enyhíteni az iraki Baath párttal fennálló ellenséges viszonyt. Nincs megoldás? Kissinger lépcsőzetes diplomáciájának lépcsői megrepedeztek, Izráel csupán jelképes visszavonulásra volt hajlandó a Golanon, Szíria ezzel szemben nem látszott hajlandónak politikai engedményekre egy komolyabb izráeli viszszavonulás ellenében sem. Aszad elnök egyetlen lehetősége volt céljait összeegyeztetni Husszein királlyal és Arafáttal és egyidejű megoldást követelni a Golanon, a Jordán nyugati partján és a palesztin kérdésben. A reakció nem maradt el. A Baath párt, az elnök lemondását követelte, a hadsereg jobboldali radikálisai zúgolódtak, s az iraki Baath párt Aszádot bélyegezte árulónak. Most azonban úgy látszik, hogy az elnöknek sikerült tekintélyét megerősítenie. Politikája első gyümölcse a terroristák résztvétele a Biztonsági Tanács januári vitájában. Bár az arabok nem remélik, hogy az amerikai elnökválasztások előtt az USA hajlandó lesz Izráelt további engedményekre kényszeríteni, mégis úgy látják, hogy a PLO elleni ellenszenv csökkenőben van. Példának hozzák fel, hogy míg Kanada ellenezte a PLO résztvételét egy Torontóban rendezendő bűnügyi konferenciában, most beleegyezett, hogy a Vancouvert szociális konferencián a terroristák részt vehessenek. Politikai megfigyelők szerint, a szovjetnek és Aszad elnöknek állítólag sikerült rávenni Arafátot, hogy eddigi elveivel gyökeresen szakítva, hajlandó legyen elismerni Izráel államát egy önálló Palesztin állam felállítása ellenében a Jordán nyugati partján. Természetes, hogy Izráel sohasem fog beleegyezni egy terrorista vezetés alatt álló Palesztin állam felállításába, mely csupán ugródeszka lenne az araboknak Izráel megsemmisítésére. Mint ismeretes mind ez ideig az USA és Izráel állásfoglalása tökéletesen egyezett a palesztin kérdésben. Nemrégiben azonban Harold Saundersnek, a külügyminisztérium egyik szószólójának kijelentése kissé gyengített e harmónián. A Saunders okmány Saunders nyilatkozata szerint, “Nem az a kérdés, hogy egy végleges egyezmény keretében a palesztinok érdekeit kihangsúlyozzák-e vagy sem, a probléma csupán az, hogy ezt hogyan és milyen formában fektessék le? Arafát újabb közeledését Szíriához csak siettette a libanoni polgárháború, mely őt céljai elérésében késlelteti. Szíria örömmel üdvözli az eddig is kellemes kapcsolatok szorosabbra szövését és elhalmozza a terroristákat szovjet fegyverekkel. Lesz-e a jövőben egy arab izráeli konferencia, melyen a függő kérdéseket, többek között a palesztin problémát is megbeszélhetik? Erre pillanatnyilag senki sem képes feleletet adni. Még a konferencia helyét illetően sincsenek határozott javaslatok. Vajon lehet-e oly kompromisszumot találni, melyben a palesztinokat nem a terrorista szövetség képviselné, s így Izráel beleegyezhetne, a tárgyalások felvételébe? Ma még az is teljesen homályos, hogy melyek azok a kérdések melyek e megbeszélés tárgyát képeznék, s hol lehetségesek áthidalható k .tpromísazumok? Egy bizonyos, hogy az arabok ma már belátták, hogy az Egyesült Államok az egyedüli fórum, mely alkalmas egy közvetítésre. Az ENSZcsak elmérgesiti a helyzetet Egy bizonyos. Az ENSZ-ben lefolyt események, s az ENSZ hallatlan elfogultsága az arab államokkal és az arab állásponttal szemben csupán elmérgesíti a helyzetet és akadályoz minden közeledést. Az utóbbi hónapokban a zsidóság egyetemével és nem csupán Izráellel szemben történtek olyan döntések, mely után minden józan szemlélőnek az a véleménye, hogy az ENSZ minden tekintetben megérett arra, hogy a rosszemlékű Népszövetség sorsában osztozzék. Az első, s talán legsérelmesebb döntés a zsidóságra nézve Izráel “fajsovinizmussal” való vádolása. Különös arcátlanság ez a Szovjetunió részéről, mely a lettek, litvánok, esztek, tatárok, Folytatás a 2. oldalon MEGHÍVÓ UAKOAH SPORT, SOCIAL & CULTURAL CLUB EZÚTON HÍVJA MEG TORONTO MAGYAR ZSIDÓSÁGAT 1975. DECEMBER 31.-ÉN, SZERDÁN ESTE 8.30-as kezdettel tartandó NAGY SZILVESZTERI GÁLAESTJÉRE. ELSŐRENDŰ ZENEKAR — TOMBOLA A jegy árában korlátlan italfogyasztás és a hétfogásos vacsora bennfoglalta tik. Jegyek elővételben kaphatók illetve rendelhetők: minden időben: 630-0295 telefonszámon — az esti órákban: a Hakoah Sport Klubban: 782-3658 - irodai órák alatt: 636-1381. A bál színhelye: a Petach Tikva zsinagóga, 20 Denby Ave., Downsview, Ont. iSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSi A TMZSSZ NAGYSZABÁSÚ ÚJÉVI MŰSOROS TÁNC PARTY-T rendez DECEMBER 31-ÉN este 7/2 9-kor A BETH TORAH CONGREGATION HALL-jában, 47 GLENBROOK AV. JOE FINE ELSŐ OSZTÁLYÚ ZENEKARA biztosítja a szilveszteri vidám hangulatot. — TOMBOLA — BELÉPTI DÍJ SZEMÉLYENKÉNT $22.50 A BELÉPTI DÍJ ÁRÁBAN BŐSÉGES, MELEG VACSORA BENNFOGLALTATIK. SZERETETTEL VÁRUNK MINDENKIT. JEGYEK KAPHATÓK: Mr. T. Stern, Tel: napközben 368-4132 este 633-4884, Mrs. Magda Kurta 633-8886 Mrs. Glückmann 630-3485 Uiesseeeeesesssesesege&eeeeseeeeeeeeseeseeeeeeeeeee* Q etre... Sztrájk után a Menóráról irta: DR. ZÁGON ZOLTÁN RABBI Egy Chanuka ünnepélyen, ahol ünnepi beszédet mondtam, félbe kellett szakítani a műsort, mert meghozták a Menórát. Nem a gyertyatartót, ami már ott volt, hanem az újságot, ami a postasztrájk miatt késett, s amit testvéreink lázas izgalommal vártak. Csak akkor tudták a művészek folytatni produkciójukat, mikor már mindenkinek kezében volt a friss, még meleg Menóra. Azt is mesélték nekem, hogy egy torontói csemegeüzletben a vásárlók kitépték a küldönc kezéből a lapot, hogy mielőbb hozzájussanak, s a szerkesztőség telefonja megállás nélkül üzemben volt, nemcsak panasz, de felháborodás is zúdult rájuk szép számmal. Aztán megtudtam, hogy hasonló jelenségek voltak Amerika minden nagyobb, magyar-zsidólakta városában. Jóbarátom, a Menóra főszerkesztője elmesélte nekem, hogy a sztrájk ideje alatt 50 százalékkal több újságot nyomtak, mint eddig, de ez is kevés volt. Miért? Mert a lapot ingyen adták mindenkinek, és ezért az ingyen-újságért az emberek hajlandók voltak sorbaállni, tülekedni, messzire gyalogolni. Természetesen, nagy öröm, hogy az amerikai magyar zsidóság lapja ilyen népszerű. De azért mégis érdemes elgondolkozni a jelenségen. Az előfizetők egy része nem kapta meg a lapot és mégis 50 százalékkal több kellett, mint eddig. Vagyis az igény meglenne több újságra, csak sokan, akik olvassák, nem fizetnek elő. Miért? Gondatlanságból, kicsinyességből. Semmi esetre sem anyagi nehézségek miatt, hiszen a heti 30 cent senkinél sem játszik szerepet. Dehát akkor miért? Illetőleg miért nem? Úgy szeretném hittestvéreimnek a leikébe kiabálni: A Menóra mindannyiunk gyermeke, és amennyi szeretetet és áldozatot beleölünk, annyival többet tud nekünk visszaadni. Ha mindazok, akik most, mikor ingyen jutottak hozzá, lázas izgalommal várták és olvasták, sőt tülekedtek érte amikor ingyen juthattak hozzá, hajlandók lesznek heti 30 centet áldozni azért, hogy a postás a házukba hozza és ne kelljen a lapot senkitől kölcsönkérniük, úgy talán még ennél is nívósabb, színesebb újságot kapunk majd kézhez, — és akkor még nagyobb izgalommal várhatjuk. * * * A szerkesztőség közli, hogy a mostani számtól kezdődőleg megjelenésünk ismét rendszeres. A Menóra heti számát minden kedden délután 3 órakor postára adjuk. Egyben felkérjük azokat, akikhez a postasztrájk tartama alatt a lap nem jutott el, de az elmaradt számokra igényt tartanak, egy levelezőlapon jelezzék ezirányú kívánságukat, bármelyik kiadóhivatalunkhoz címezve, s ebben az esetben az október 25, november 1, november 15 és november 29.-i számokat pótlólag kiküldjük. Hogyan védekezzünk? Nagy érdeklődéssel forgattam a newyorki rendőrség sokmillió példányban kinyomott és osztogatott kis kézikönyvét, melyben kitanítja a törvénytisztelő polgárt, hogyan védekezhet a bűntények, az utcai támadások ellen. New York közbiztonsága ugyanis olyan rossz, hogy ez ellen már könyvecskék millióival kell harcolni; a bűn annyira elharapózott, hogy a rendőrség — saját bevallása szerint is — tehetetlen; itt az ideje tehát, hogy megtanítsák a polgárt: hogyan tud önmaga védekezni? Az első alapvető tanács, hogy az emberek lehetőleg ne közlekedjenek egyedül, különösen nők, öregek és gyermekek nem, és semmiképpen sem sötétedés után. Az ismertető felsorolja azokat a helyeket, ahol kedvezményesen, sőt esetleg ingyen lehet katarét és judot tanulni; mik azok a védekező fegyverek, amiknek használata nem törvényellenes. Nagyon ajánlják például, hogy a polgár, ha veszedelmes környéken közlekedik ( és minden hely veszedelmes) , a kulcskarikát húzza az ujjára és egy kulcsot szorítson két ujja közé, mert így fájdalmasabbat lehet ütni. Nagyon ajánlja a, rendőrség a hegyesvégű esernyő hordozását is, amivel a támadót könnyebb távoltartani. A rendőrség brossurája természetesen némi kiegészítésre szorul. Elképzelhető például, hogy 70 éven felüliek még kulccsal, esernyővel sem tudnak eredményesen védekezni a rablótámadók ellen, és lehet, hogy nem rajonganak a karate-iskola gondolatáért sem. Ezek számára kiegészítjük a rendőrség-adta jótanácsot. Semmiképp se járjanak egyedül. Mivel nem mindig lehet önkéntes kísérőt találni, leghelyesebb, hogy mindenki, aki teheti, kísérőt bérel, egészséges, erőteljes, izmos fiatalembert, aki útjára elkíséri. Akik nem elég gazdagok ahhoz, hogy ezt egyedül tegyék, esetleg négyen-öten összeállhatnak és közösen bérelhetnek kísérőt. A még szegényebbek megszervezhetik azt is, hogy lakóterületük környékén tartanak fenn ilyen egészséges fiatalokból álló védőszolgálatot, közpénzen. Kulcskarikával és esernyővel Ezeket a kísérőket — mivel nem ismerheti mindenki őket személyesen — leghelyesebb lenne azonos szabású, színű, mintájú öltözékkel ellátni és olyan igazolványt, jelvényt adni nekik, amiről a polgár rögtön látja: ez az ember az ő védelmére szolgál. Ezek az egészséges fiatalok aztán kellő karate- és judotanfolyamok elvégzése, valamint kulcskarikák, hegyes ernyők és egyéb védekező szerszámok birtokában sikeresen védhetnék meg a sétáló polgárt. / Az egész csak szervezés kérdése. Ha kellő számú ilyen fiatalt találunk, és kellő anyagiakat szánunk eltartásukra, akkor minden utcasarokra, minden háztömbre juthatna ilyen védőszemélyzet, ami nagyban megkönnyítené a rendőrség munkáját, amely így több energiát fordíthatna az önvédelmi brossurák írására és terjesztésére. Sőt, ha a polgár önvédelmét ebben a formában sikerül kellően biztosítani, s ezek a fizetett őrök a rendet meg tudják védeni, akkor talán a jövőben nincs is szükség rendőrségre, a rendőrséget fel lehet oszlatni, és a polgárok-bérelte rendtartó őröket el lehetne nevezni rendőrségnek. Egyszerű az egész . . . ,!ár.nugu3t J.Molnár P.O.Box lo34 New 3runs űriek f Ne» Jersey o39o3 U.S.A.
