Menora Egyenlőség, 1975. január-június (14. évfolyam, 543-565. szám)

1975-03-29 / 553. szám

14. oldal MENORA * 1975. március 29. TORONTO! MAGYARAJKÚ ZSIDÓK SZÖVETSÉGE BARÁTAIKNAK ÉS ISMERŐSEIKNEK , kellemes pészach ünnepeket kívánnak RADÓ KÁROLY ELNÖK és családja MINDEN BARÁTJÁNAK, ISMERŐSÉNEK ÉS AZ EGÉSZ MAGYAR ZSIDÓSÁGNAK KELLEMES PÉSZACHI ÜNNEPEKET KÍVÁN Dr.&Mrs.VERNY JENŐ a T M Zs Sz igazgatósásának elnöke 44 Gilgorm Rd, _ BARÁTAIKNAK ÉS ISMERŐSEIKNEK KELLEMES PÉSZACH ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK MR. & MRS. BRICH TA BÉLA a T M Zs Sz alelnöke a BÖRSE HANDBAG tulajdonosai MINDEN BARÁTJÁNAK, ISMERŐSÉNEK ÉS AZ EGÉSZ MAGYAR ZSIDÓSÁGNAK KELLEMES PÉSZACHI ÜNNEPEKET KÍVÁN WEISS ÁRMIN és családja KELLEMES PÉSZACHI ÜNNEPEKET KIVAN A VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK Veidlinger Andor A NEW HORIZONS DAY CENTRE VEZETŐJE " MX' SÍK- ■ MX--------MX MX - MX W SIM SH. BARÁTAIKNAK ÉS ISMERŐSEIKNEK KELLEMES PÉSZACH ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK FARKAS IMRE 4» és Családja KELLEMES PÉSZACH ÜNNEPEKET KÍVÁN HILKRON STEEL WORKS LTD. Hilf & Kronovits család TIZENNÉGY EVE AZ EL AL SZOLGÁLATÁBAN BESZÉLGETÉS HORTHY MIKLÓS UNOKÁJÁVAL Nagyapja legszívesebben , hadihajón közlekedett, később fehér lovon. Deő, Horthy Zsó­fi a modernebb járművekért lelkesedik. Izráelbe repülő­gépen érkezett, s Interjúnk színhelyére taxival. Érett asszony, féltucat nyelvet beszél. Héberül is. Horthy Zsófi 1961-ben lé­pett az El Ál szolgálatába. Az­óta a nemzeti légiforgalmi társaság genfi irodájában dol­gozik. Eddig vagy tizenötször járt Izráelben. Néha hivatalosan jön — tanfolyamok, megbeszé­lések —, máskor az évi sza­badságát tölti itt. Most tan­folyamon volt. Horthy Zsófi Magyarország egykori kormányzója azonos nevű fiának, ifj. Horthy Mik­lósnak és egy Károlyi gróf­nőnek a leánya. Ilyen értelem­ben Károlyi Mihály, a néhai köztársasági elnök távoli u­­nokabátyja. És majdnem min­den magyar arisztokrata csa­lád ivadékával rokonságot tart. Közeli vagy távoli ala­pon. Szülei elváltak. — Én akkor kétéves kislány voltam. Apámat aztán csak egyszer-kétszer láttam éven­te — születésnap, karácsony, stb. —. de a nagyapámmal jó volt továbbra is a kapcsola­tunk. Vele még az emigráció­ban is találkoztam kétszer, a­­mikor Horthy Miklós Nyugat- Németországban élt. Ott láto­gattam meg. Portugáliában nem voltam nála. Ezelőtt 18 évvel meghalt. „ — Édesapja él még? — Hogyne. Portugáliában. Ritkán látom. Legutóbb né­hány évvel ezelőtt találkoz­tunk. Hogy mit csinál? Fő­leg bridzsel. ^Sohasem volt po­litikus alkat. Egyébként nagy­apám sem. — Hogyan vélekedik a nagy­apjáról? — Tudom, hogy Izraelben általában antiszemitának tart­ják, pedig Horthy Miklós nem a zsidóktól, hanem a svábok­tól viszolygott. Mindig a né­met befolyástól féltette az or­szágot. Persze, mint mondot­tam, nem volt jó politikus. Hát csoda? Fiatal korában katona­­iskolát végzett, minden képe­sítése ilyen jellegű volt. Lé­nyegében élete végéig katona maradt. Nem akarok vitatkoz­ni azokkal, akiknek kialakult véleményük van a nagyapám­ról, de gondoljunk arra, hogy­ha Horthy Miklós országosá­nak bármelyik szakaszában feláll a helyéről és visszavo­nul kenderesi birtokára, jobb és rátermettebb ember ke­rült volna a helyére? Vegyük csak a zsidóság szempontját. Gyerekkorom óta azt láttam, hogy a nagyapám zsidókkal bar átkozott. Nyíltan. Ezt mindenki tudta róla. Apám is. — Személyes értelemben szép vonás, hogy a nagyapjá­ról így beszél, de be kell lát­nia, hogy a ml véleményünk nem lehet ennyire családias Horthy Miklósról. — Kérem, ne siessük el a dolgot. A nagyapám ezelőtt 31 évvel lépett ki a magyar történelemből és csak 18 év múlt el — szűkén I — a halá­la óta. Még nincs meg a kellő történelmi távlat, hogy helyes megvilágításban , tekinthesse át bárki a tevékenységét. Azt se felejtse el, hogy a nürnbergi per idején sem az amerikaiak, sem az oroszok nem kérték a nagyapám bíróság elé állítá­sát. Miért nem kérték? A tör­ténelem még nem mondta ki az utolsó szót Horthy Miklós ügyében . . . — Kérem, azt mondja el, hogyan lett az El Ál alkalma­zottja ? — Svájcha kerültem a há­ború után 16 éves koromban. Ott diákoskodtam. Zsidó diá­kok társaságába kerültem és nagyon jól éreztem magam kö­zöttük. Ez a kapcsolat tartós­nak bizonyult és egyre többet hallottam az évek folyamán Izráelről. Nagyon szerettem volna ellátogatni az Országba, de az akkori körülményeim nem engedték ezt meg. Kapó­ra jött, hogy az El Ál genfi 1- rodája keresett egy tisztvise­lőnőt. Sok zsidó kapcsolatom volt, könnyen megkaptam az állást. Nem sokkal később — az első személyzeti jegy bir­tokában — el is mentem Iz­­ráelbe. És azóta még nagyon sokszor . . . Horthy Zsófi néhány év­vel ezelőtt két fiát is elküld­te Izráelbe. Horthy Miklós dédunokái hátizsákkal, egy kis zsebpénzzel felszerelve bebarangolták az országot. — Mikor hazajöttek el­mondták nekem, találtak o­­lyan embereket Izráelben, a­­kik angolul, franciául vagy németül tudtak, de leginkább magyar nyelvtudásukkal ér­vényesültek. Egyébként a két srác néhány hét alatt szinte a levegőből " kapta el" a hé­ber nyelvet, s mire hazajöt­tek, többet tudtak héberül, mint én. Karperecén kis arany "Ma­gén Dávid", nyakláncán "Sá­­lom" a felirat, s olyan őszin­te hangon beszélgettünk, hogy megkérdezhettem: — Mit szólna a nagyapja, ha itt látná magát Izráelben? — Azt hiszem, örülne. Azért örülne, mert az unokája olyas­mivel foglalkozik, amit sze­ret. Nem gondolom, hogy el­avult előítéletek zavarnák ve­lem kapcsolatban a nagyapá­mat. kellemes Pészach ünnepeket kíván a VASS, MITCHELL & KERÉNYI ÜGYVÉDI és KÖZJEGYZŐI IRODÁJA 263 COLLEGF ST. TORONTO 2B. ONTARIO 333 Wilson Ave. B/2 Tel.:' 635- 1 10? GET-SET DRIVING SCH00L tulajdonosa WEISSBERGER TIBOR és FELESÉGE v Kellemes Pészach ünnepeket kíván barátainak és ismerőseinek Azt is elmondja Horthy Zsófi, hogy néhány év múlva véglegesen Izráelbe szeret­ne áttelepülni. A férje szüle­tett svájci ember, vele meg­beszélte a dolgokat, s remé­li, ha aktuális lesz, megfelelő beosztást kap a nemzeti légi­­forgalmi vállalat luddi köz­pontjában, mint az El Ál régi, kipróbált dolgozója. — Legközelebb júniusban jövök — búcsúzik — ismét egy kurzusra osztottak be. És ar­ra kérem, ha ír rólam, ne ír­ja, hogy Horthy Zsófia, csak Zsófi. — Miért? — Mert a Zsófia egy séta­hajó volt és a MEFTER-hez tartozott, én viszont az El Ál­hoz ... BENEDEK PÁL KIZÁRÓLAG FÉRFIAKNAK ( de asszonyok is elolvashatják ) AMIT A SZAKÁLLRÓL TUDNI KELL Az alábbi cikk természetesen a divatszakállról szól. Mintegy másfél évtizede új­ra divatba jött a múlt század elengedhetetlen férfidisze, a szakáll. Kezdetben ellenszen­vet váltott ki: aggódó felnőt­tek gyanakodva figyelték — és figyelik sokan még ma is — az tfj»MMí állát. Szembe­szállást a átnőttek világával, hippi vagy huligán gondolko­dást, viselkedést feltételeztek a szakáll mögött, pedig inkább csak arról volt szó, hogy a fiú nem szeretett, nem akart bo­rotválkozni. Ez a föltevés annál is való­színűbb. mivel napjainkban már nemcsak a felnőttektől kü­lönbözni akaró kamaszok, ha­nem az életút derekát taposó, tekintélyes férfiak álián is egy­re gyakrabban látható, akik aligha lehetnek ludasok vala­miféle „lázongásban“, mert ez­zel önmaguk ellen viselnének hadat. Magánügy tehát, ki ho­gyan díszíti állát szakálla). Ezt mondjuk mi. Ámde az évezredek során kemény regu­lák és előítéletek szabályozták a szakáll növesztését, formáját, hosszát. Valamikor az idők mélyén az erő jelképének és a férfiúi méltóság kifejezőjének tartották. (Persze mert a nők­nek nem adatott meg! De higy­­gyék el. becsületszóra: soha egyetlen nő sem irigyelte !) Mindazonáltal a kutatók kö­zép- és Észak-Európában a korai fémkorszakbeli feltárt sí­rokban is találtak borotváló eszközöket. A görögök ajkukat és állu­kat keretezték vele, de a hellé­nizmus korában már rövidre, nyírták. Hadrianus uralkodása alatt azonban egy időre a rómaiak is szakítottak a csupasz áll divatjával, amely ott is az ur­­banizmus, a természettől és a földtől való távolodás tünete volt. Róma bukása után vi­szont a „barbár“ szakáll viselés igencsak elterjedt. Aztán évszá­zadokon át hol eltűnt, hol új­ra felbukkant, különböző for­mákban, mint franciaszakáll, korszakán, pópaszakáll. illetve ezek sokféle változataként. Hogy napjainkban miért tűnt fel ismét? Csupán feltétele­zésekkel élhetünk. Talán vá­laszként — a női emancipáció öltözködésbeli túlzásaira. A leg­­kézenfekfőbb feltevés mégis az: tecbnicizálódott, gépies­sé vált korunkban, amikor az emberi kapcsolatok mind bo­nyolultabbak, heves bennünk a vágy a természet és az egy­szerűség után. S a szakáiIhnz ma — többi között — a ter­mészetjárás. a sátor, a sportos öltözködés társul, no meg az, hogy borotválkozni kényelmet­len. Boldog Pészach ünnepeket kíván JOSEPH Y. FISCH ügyvédi iroda Barátainak és Ismerőseinek kellemes pészach ünnepeket kiván Schwanz Jenő és Sósa

Next

/
Thumbnails
Contents