Menora Egyenlőség, 1975. január-június (14. évfolyam, 543-565. szám)

1975-03-22 / 552. szám

10. oldal MENORA * 1975. március 22. LION FEUCHTWANGER: Ijesztő vágy fogta el hirtelen lába alá taposni, azt ott, azt a zavarót, fel­­bőszítőt. Ok maguk gyalázták meg és ő vég­leg szét fogja taposni, azt ott, azt a büszkén meredező, gúnyolódó valamit, átkozott tisz­taságával egyetemben. Agyában, miként ka­tonáitól annyiszor hallotta, vadul, elkesere­­d'etten kalapál „Hep! Hep!“ és minden „Hep“­­nél recseg egy koponya, összeomlik egy ház. Ijedten összerezzent. Szerette volna mindezt nem gondolni. Nem, egyáltalán nem áll szándékában összeakaszkodni ezzel a Je­­hovával. Azt átengedi azoknak az uraknak a fal mögött. Sötét szomorúság fogta el, vad vágy a zsidó ( nő után. Tehetetlenül, haragosan állt ez előtt a zsidó fanatizmus, zsidó elvakultság előtt. Berenike is közülük való, megfoghatat­lan, akár ezek, soha nem lesz igazán az övé. Felkereste Józsefet, aki halálosa» kime­rültén hevert az ágyán s a nyári nap hősége ellenére, hideg verejték verte ki az egész tes­tét. József fel akart emelkedni, „Maradj fekve“, kérte Titus, „csak beszélgetni aka­rok veled. Talán elvakít a harag, amit ezek iránt érzek. Magyarázd meg nekem te, zsi­dóm, hogy mit akarnak? A céljukat nem ér­hetik el, miért akarnak tehát inkább meg­halni, mint élni? Megtarthatnák a házat, amiért harcolnak, miért akarják akkor, hogy elpusztuljon? Te, érted ezt, zsidóm1?“ „Ér­tem“, mondta József végtelen fáradtan ch az arcán ugyanaz a gyász ült, mint azokon ott, a falakon. „Te is ellenségünk vagy?“ kérdezte Titus, igen gyöngéden. „Nem, hercegem!“ felelte József. „Te is azokhoz tartozol, ott. a falakon túl?“ kérdezte Titus. József összébb­­húzódzkodott és kínlódva hallgatott. „Azok­hoz tartozol?“ ismételte meg a kérdést nyo­matékosabban Titus. „Igen, hercegem“, fe­lelte József. Titus ránézett, minden gyűlölet nélkül, » de a két ember talán még sohasem volt idegenebb egymásnak. Titus kiment, pil­lantását le nem vette a zsidóról, gondola­taiba mélyedve, szomorúan. A tóparton emelkedő gyönyörű tilieriasi palotájában Berenike megpróbálta elmondani bátyjának, Agrippának, a táborban történte­ket. Agrippa, amikor húga összetörtén, meg-' zavarodva megérkezett, nem kérdezett sem­mit. Most Berenike annál nyíltabban elmon­dott mindent. Megvetette Titust durvasá­gáért? Nem. Hiszen éppen az a legrosszabb, hogy már gyűlölni sem tudta barbárságát. A rosszindulatú gyerekarcon keresztül, ami­vel legutoljára ránézett, meglátta az erős, céltudatos katona arcát. Semmit sem hasz­nált, hogy kigúnyolta nevetséges rendszere­­tetéért, gyorsírási őrületéért. Abban a bűzlö táborban, a széttaposott jeruzsáleini puszta­ságban, Titus férfi volt, az egyetlen igazi férfi. Agrippa jól megértette húga magyará­zatát. Vagy talán az ő idegeit nem tépdesi éppen így ez a keserves háború? Hűbéresi kötelességéhez híven, elvezette a római tá­borba a csapatait, de azután tüstént vissza­tért transjordániai királyságába és igyeke­zett olyan keveset hallani a táborbeli esemé­nyekből, amilyen keveset csak lehetett. Pom­pás tiberiasi palotájában, képeiben, könyvei­ben, szobraiban sem lelt semmi örömet. „Ne­ked könnyebb, húgom“, mondta szép, kissé duzzadt arcán szomorú mosollyal. „Szíved Judeáó, az országé, az ország szelleméé és közben a rómaival alszol. Számodra meg­oldódott a kérdés. Szeresd csak, Nikion, a Ti­­tusodat. Irigylem, de nem szabad lebeszél­nem téged. De, mondd, Nikion, mi marad ne­kem? Megértem mind a kettőt, a zsidót és a rómait is. De hogyan tudjam tartani mind a kettőt? Ha olyan lehetnék, mint azok, ott Jeruzsálemben, vagy olyan, mint a rómaiak. De látom az egyiknek az elvakultságát, a má­siknak a barbárságát és nem tudok szaba­dulni egyiktől sem, nem tudok dönteni.“ A tiberiasi nyugalomban Bercneikc fe­szülten leste a jeruzsálemi híreket. Egyelőre még szemében volt a pusztaság, amivé \ vá­ros pompázó környék változott, orrában a, tábor bűze, fülében a dögre váró vadállatok üvöltése. Az emlék azonban lassanként elve­szítette borzalmasságát és a háború őrült­­cége kezdte megfertőzni a nőt is. A háború ver és tűz,^ hatalmas színjáték, a háború il­lata jó, a háború vad és jámbor féríiareok sora, amelyek mohón vágynak egy gyors, bol­dog halál után. A tiberiasi nyugalmas, el­gondolkoztató csendből egyre hevesebben vágyódott a tábor nagy és hősi zsivajgásn után. Miért hallgat az a férfi? Miért nem ír? Talán nem tetszett neki a teste? Minden ha­ragja és szégyenkezése önmaga és nem a férfi ellen fordult. Mikor megjött a hír, hogy a dolog meg­érett, rövidesen döntenek a templom sorsa felett, a kérdéssel máris foglalkozott a mi­nisztertanács, nem volt türelme tovább. Most. már van oka elegendő, hogy visszatérjen a táborba. A herceget nagy diadalérzet fogta el, amikor bejelenttette magát. Mióta a nő el­menekült. tőle, két nehezen elviselhető hó­napot töltött a forró, bűzölgő nyárban, meg­feszített idegekkel lesve a város végzetét. Szakadatlan munkával próbálta el kábítani nyugtalanságát, előbbre is vitte a dolgot, közvetlenül a templom kapuja elé és ahol hajdan az Antonia-erőd büszkélkedett, ott most az ő, három részből: munka-, alvó- és étkezőhelyiségből álló sátra áll. Nem kell to­vábbra is lemondania Berenike látásáról. Fé­lelmetesen, élethíven, mint minden, amit Fa­lnál festett, áll a képe a munkaszobájában. Gyakran néz a nő aranybarna szemébe. Ho­gyan követhette el azt az őrültséget, hogy. erőszakkal birtokába vette, akár valami spa­nyol némbert? Ez egy idegen nő, nagyon tá­voli, nagyon idegen. Ügy vágyódik utána, mint az első napon. Előkereste __ feljegyéseit, a nő szavait, amiket gyorsírással feljegyzett, összehason­lította, méregette őket. Sokáig állt a kép előtt, nézte, kétkedett. Legyűrte vágyát, nem kezdett semmibe, várt. És most, íme, eljött magától. Messzi a »táboron túl elébe lovagolt. Berenike lányosán szelíd volt, egyetlen szemrehányó szót sem mondott. A kopár környék, a kereszt re­feszítettek végtelen serege, a ragadozó ma­darak, a katonák elvadult, fenyegető ábrá­zata nem riasztotta vissza. Biztos léptekkel megy a herceg keresztül ezen az alvilágon és őt, aki oldalán van, nem érheti semmi bán'ó­­dás. Nagy, nagy nyugalom honolt a lel­kében. Vacsoránál egymás mellett feküdtek. A herceg a katonáiról mesélt. Ezek a zsidók ugyancsak kemény legények. Fanatikusak és veszettek, akár a sebzett vadkan. Egy zsák búzáért kockára teszik az életüket. Egyre újabb cselvetéseket eszelnek ki. De az ő em­bereivel sem lehet tréfálni. A herceg úgy be­szélt, mintha valami tornaversenyről és nem élet-halálról volna szó. önmagát sem kíméli, ha rákerül a sor, fejest, ugrik a legvadabb kavargásba, már kétszer megsebesült, a lo­vát leszúrták alatta, tisztjei egyre tartóztat­ják, hogy vezér létére a közönséges vere­kedést engedje át a közlegényeknek. Titus mesélt, folyékonyan, jókedvűen, nem is ügyelve arra, hogy vájjon hall­gatja-e. Hirtelen észrevette, nogy a nő rápil­lant. De ez nem ugyanaz a szem volt, mint a képé. Ahogy rátapadt, ahogy elfátyolosodott, ezt ismerte már, más nőknél. Óvatosan, mi­közben tovább beszélt, egy mozdulattal, ami határozott volt és mégis igen gyengéd, kar­jába zárta Berenikét. A nő odakúszott mel­léje, Titus nem fejezte be az elkezdett mon­datot, elbeszélés közben összefonódtak és egyesültek. Az asszony mozdulatlanul hevert utána, sokáig, lehunyt szemmel, mosolyogva. Titus magához szorította, szinte a melíébe fúrta ezt a friss, széles parasztfejet. „Tudom,“ mondta es kemény parancsszavakhoz szokott hangja lágy és hajlékony lett, „hogy nem miattam jöttél. De engedd, hogy mégis azt higy­­jeni. Kelesem! Királynőm! Szerelmein! Való­­színűleg a templomod miatt jöttél. Áldott le­gyen a templomod, mert most itt vagy. Szi­lárdan elhatároztam, hogy épségben hagyom. Ha tízezer emberembe kerül is, édes, nem en­gedem, hogy elpusztuljon. A te templomod, a tiéd. Keret, mely téged qvez és tízezer férfi élete nem túl nagy ár érte. Anyáid házát is felépítem újból. S te felmész majd a lépcső­kön,^ Nikion, boldogító járásoddal és mögöt­ted állni fog a templom.“ Berenike behúnvt szemmel hallgatta, mosolygott. Szinte felitta a férfi szavait. Egé­szen halkan mondta: „Ember, Janik, Janiki. Te miattad jöttem csak, Janiki!“ Augusztus 21-én, zsidó időszámítás sze­rint Ab hó 1-én a „Kemény Julius“ meg­kezdte munkáját a tempoin-kerület legkülső falán. Hat napig szakadatlanul dolgozott, be­állították a többi ostromgépet is, augusztus 27-én már valamennyi faltörő kos egyesült erővel döngette a falat. Eredménytelenül. Megpróbálkoztak közvetlen rohammal, létrá­kat állítottak, a létrák tövében két kohors gyülekezett teknősbékapáncél formájában összerakott pajzsok alatt. De a zsidók felfor­dították a fegyveresekkel megrakott létrákat. Néhány légionárius, köztük egy, aki az ezred­­jelvényt vitte, feljutott a falakra, de eze­ket a zsidók levágták és az ezredjelvény is a kezükbe esett. Titus tüzet rakatott a kapuk tövébe. A külső oszlopcsarnok, nyugtatta meg Bereni­két és önmagát, még nem a templom. A le­­csorgó, megolvadt ezüstveretek mögött a lán­gok belekaptak a fába. Egész nap és a rákö­vetkező éjjelen dúlt a tűz. Az északi és nyu­gati csarnokok a lángok martalékául estek és az ostromlók ott álltak a hatalmas templom­épület előtt. Augusztus 28-án, zsidó időszámítás sze­rint Ab 8-án, míg a római oltóosztagok azon dolgoztak, hogy a törmelékén, hamun, pa­rázson és romokon keresztül az épület alá ve­zető utat vágjanak, Titus összehívta a hadi­tanácsot. Azt kellett eldönteni, hogy milyen módon járjanak el a templomépület ostro­mánál. A haditanácson résztvett Tiber Alexan­der marsall, kívüle a négy légió vezénylő­tábornoka, Cerealis az ötödiktől, Lepidus a tizediktől, Litern a tizenkettediktől és Phryg a tizenötödiktől. Jelen volt Mareanton Ju­lián, Judea kormányzója is. A tanács jegyző­jének Titus Józsefet jelölte ki. Titus mindenekelőtt felolvastatta a csá­szár levelét. Berenike értesülése helyes volt, a császár valóban minisztertanácsot tartóit, hogy megtudja az urak véleményét a templom épségben hagyására vonatkozólag. Néhá­­nyan a miniszterek közül azon a véleményen voltak, hogy a lázadásnak ezt a fellegvárát, az örökké nyughatatlan zsidók nemzeti büsz­keségnek ezt a központját és jelképét, egyen­lővé kell tenni a föld színével. Csak így lehet megfosztani a zsidóságot egyszer és minden­­korra gyülekezőhelyüktől. f ) charlesign Charles Sign & Display Studio Limited világító címtáblák Hl 103 Manville Road 111 Scarborough 705, Ontario II (416) 752-1590 Char 1 es Knapp mmmrn IFOGORVOSl Dr. PETER SYRTASH (SZIRTES) 360 BloorSt., W. Suite 304 xei, 921-58651 . , Az összes EURÓPAl ház­tartási és konyhafelszere­lési cikkek beszerzési he-FORTUNE HOUSEWARES IMPORTING CO.. 388 SPADINA AVE., Telefon: 362-0162. IRHABUNDAK méretre $ 160.- -tói. Nagy választék bármilyen színben. .. Gyors és figyelmes kiszolgálás. - Vadbárkikészítés. - Üzletünk nyitva vasárnap és hétfő kivételével este 6 óráig. PANNÓNIA SZÜCSÜZEM Mr. és Mrs. SZABÓ 1284 WESTON RD., ( Eglinton és Jane között) Telefon : 762 - 8869 . KERTESZET Garanciával, havi service. Növényültetés, gyomirtás Free estimate Tulajdonos: LARRY SINGER Telefon: 789 - 5719. BUDAPEST MEAT MARKÉT TORONTO EGYIK LEGFORGALMASABB SZAKÜZLETE LEGVÁLASZTÉKOSABB * LEGFRISEBB * LEGOLCSÓBB Kényelmes parkolás az üzlet mögötti city parkolóhelyen, 200 kocsi férőhellyel. FIGYELMES KISZOLGÁLÁS Tulajdonos: VARGA GYULA TELEFONRENDELÉS — FREEZER-ORDER 517 DLOOR ST. W. TORONTO Tel: 531-5202 Hétfőn zárva. Az első és ej» vei len c . Magyar Gyógyszertár TORONTÓBAN ALLÉN PHARMACY Tulajdonos: ELEK ZOLTÁN Gyors, udvarias, lelkiismeretes szolgálatot ad kedves magyar vásárlóinak ' Walfare, Blue Cross. Workmen’s t omp., privát s(V recepfeket készséggel toltunk ki Nyakas Kati és Elek Zoltán magyar gyógysze­részek. Telelőn:923-4606 I--------------------------------------------------------378 BLOOR ST. WEST GYÓGYSZERKÜLDÉS AZ ÓHAZÁBA Hivatalos órak: hétköznapokon reggel 10-től, este 7.30 óráig, szombaton reggel 10-töl, este 5 óráig. .,Toronto legjobb magyar házikosztja -írja a Daily Star és a Globe and Mail ll\ JÓ lUziKOSZTOT AKAR ÉNNI . ^ ram«»! W Kestaurant f PÉNTEKEN: halászlé, tdrdsesusza. SZOMBATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltőit borjd, töltött csirke ESPRESSO Új tulajdonos-.Mr. 4s Mrs. QSESZKO 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 BA KELL MENNI MIÉRT SÜTNE OTTHON ? IGAZI FINOM SÜTEMÉNYEK, TORTÁK ESKÜVŐKRE - BARMICVÓKRA - PARTYKRA ROYAL PATISSERIE vá & BAKERY NEL. Tel, 651-7689. 732 St.Clair Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ AKAR ÖN IS EGY JÓ HAJVAGAST? BILL S BARBER SHOP MEN'S HAIR STYLISTS Keresse fel LIGETI volt budapesti, Váci-utcai FÉRFI FODRÁSZT ahol I. osztályú volt budapesti két férfi fodrásznö i§ biztosítja a gyors kiszolgálást. NŐI HAJVÁGÁSOK * AIR CONDITION 559 ST. CLAIR AVE.. W. * Telef.: 653 - 3779 B cycle & sports R y EGESZ ONTARIO BAN CB A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK 2J sportfelszerelések KERÉKPÁROK 1169 BLOOR St., W. LE 6-9718 Baker RÚG SALES Keleti szőnyegek! Hosszú éveken keresztül vásárolt és leraktározott szőnyegek, amelyeket végre az Igazgatóság készpénzzé akar tenni INDIAI, PAKISZTÁNI. OROSZ. KÍNAI stb. Méretek: 2x4, 3x5. 4x6. 5x7. 6x9. 8x10. 9x12, 10x14, 12x15 Színek, minták, minőség nagy választékban! Mivel raktárhelységböl árulunk, kérem hívjanak először az időpont megbeszélése érdekében Baker Carpet Cleaning Co. 25 Lightbourne Ave Toronto 537-4131 Mr. VARGA PANNÓNIA DELICATESSEN A ST. CLAIR-VAUGHAN RD. KÖRNYÉKÉN MAGYAR CSEMEGÉS SZEMESKÁVÉ * MAGYAR HENTESÁRU KONYAKOS MEGGY * L1KŐRÖS CSOKOLÁDÉ MAGYAR KERÁMIÁK ÉS KÉZIMUNKÁK , Tulajdonos a DEUTSCH HÁZASPÁR 557 St. Clair W. 651-3318

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents