Menora Egyenlőség, 1975. január-június (14. évfolyam, 543-565. szám)

1975-03-22 / 552. szám

1975. március 22. * MENORA 7. oldal DR. FÁBIÁN SÁNDOR: KOSSUTH NAPJAI 1894. március 20.-án gyász­­baborult Magyarország.Meg­­halt Kossuth Lajos. Halála az egész nemzet osztatlan részvé­tét keltette fel. Jajgatott a nép. Gyászolta, siratta "Kossuth Apánkat". A templomokon fe­kete zászló lengett. Ország­szerte megkondultak a ha­rangok. Ging-gang, giling - galang. Kongtak, zúgtak búg­tak: Kossuth halott... Kos­suth halott... A véletlen szeszélye úgy hozta, hogy.Kossuth elhunyté­nak napja egybeesett a zsidó­ság örömünnepének dátumá­val. Az,egész világon ujjong­tak a hitsorsosok. Dinom - dánomban d^noltak, táncoltak, tapsoltak. Csak a magyar zsidók zo­kogtak. Árvaságokban meg­tépték ruházatukat. Az öröm ünnepe gyásszá változott. Meghalt Kossuth Lajos, a ma­gyar zsidóság legfőbb gyámo­­lftója, bátor barátja. Eltávo­zott az Isten ajándéka: az őr­angyal. Egymást nyugtatták, egymást yigasztalták az ősi szokás szerint: — Burech dájen emesz. Di­csértessék az igazságos bíró. VÁZSONYI NEKROLÓGJA Vázsonyi Vilmos, az "Egyen­lőség" március 23-i számában megjelent vezércikkben bú­csúzott el a nagy halottól: " Egy próféta húnyta le ö­­rökre szemeit. A próféták né­pének az ivadékai, a zsidóság mélyen gyászolja. Nincs réte­­ne a nemzetnek, mely most őszintébb, igazibb fájdalmat érezne, mint a magyar zsi­dóság. Az elnyomott jobbá­gyok és a zsidók koszorúját nemcsak a hazafias kegyelet fonta, hanem a hála is" . A nagytekintélyű Fáik Mik­sa így áradozott: "Kossuth Lajos a jogegyen­lőség és a szabadság hőse. Szónoklata lenyűgöző, elbű­völő; frása színpompás és. varázslatosan meggyőző". . . . Mit írhatok én Vázso­nyi bölcs megnyilatkozása és Fáik Miksa kritikája kiegé­szítésére? Az én szótáram szürke, száraz és szerény. Ha a ve­­rőf|nyes napsütésben tündök­lő szivárvány szikrázó szí­neit venném kölcsön, akkor se találnék olyan hódoló, ho­­zsánnázó jelzőket, amelyeket a titán megérdemel. Meg se kisérlem a remény­telen törekvést. Ügy gondo­lom, hogy Kossuth emberfe­letti nagyságát a saját szavai, írásai, tettei jellemzik a leg­tökéletesebben, a legvílágo­­sabban, kristálytiszta hű­séggel. íme Kossuth csodálatos kertjéből szívvel-szeretettel egybegyűjtött bokrétában be­mutatok néhány, soha el nem hervadó virágszálat. KOSSUTH ÉS A ZSIDÓK 1843-ban alakult meg Pes­ten a zsidó kézműegyesület. Szidalmazták, gyalázták, becsmérelték. Kossuth nem marad közöm­bös némaságban. Ellenkező­leg. Felemeli hatalmas sza­vát a zsidóság védelmében. Nemcsak mint ragyogó szó­nok, hanem mint kiváló pub­licista küzd, harcol, viasko­dik. 1843. február 9-én a "Pes­ti Hírlap" -bán ezeket írja: " Valóban igen-igen szo­morú, hogy azok, akik a zsi­dók polgárosítása ellen min­dig azt szerették felhozni, hogy a zsidó sem földműve­lésre, sem mesterségekre nem hajlandó, most viszont azzal állnak elő, hogy már még a mester., egekből is ki akarnak a zsidóic másokat szo­rítani. Azon lelkes,, buzgó férfiak, kik az egyesületet a­­lakítják, ily feikáromlások ál­tal ne hagyják magukat elked­vetleníteni. Ne kételkedjenek, hogy midőn oda munkálnak, miszerint hitsorsosaik a pol­gári foglalatosságokba vegyü­­lés által a társasággal, mely­ben élnek, egybevegyüljenek: hathatós lépést tettek ama i­­dőszak felé, melyben a polgá­ri jogok osztogatásánál nem kérdezik azt, hogy Istenüket mely templomban imádják?" KOSSUTH A FEDÉLZETEN * Mint céltudatos"demokrata, mindenkor a zsidók egyenlő joga mellett foglalt állást. A- mikor az illetékesek a zsidók polgárosításáról még hallani se akartak: Kossuth határo­zottan hirdette, hogy a zsidók egyenlő joga az igazság köve­telése és a szabadság csonka marad, míg abban a zsidók­nak része nem lesz. 1847-ben a honosítási tör­vényjavaslat tárgyalásakor erélyesen síkraszállt a zsi­dók mellett. A pozsonyiak zsidóellenes zavargásait sem tűrte szó nélkül. "Fáj az ember lelke, — har­sogta —, hogy mindenütt él­vezheti a szabadság terjedé­sét és abból csak a zsidó né­pet látja kizárva." AZ ELSŐ "ZSIDÓ TÖRVÉNY" Még az 1848 év halhatatlan törvényei se vették be a zsi­dókat az alkotmány sáncaiba. Nagy volt még akkor az el­fogultság a zsidókkal szem­ben. Viszont Kossuth az emancipációt a jövő szükséges célja gyanánt tűzte ki. A szabadságharc igazolta a jogegyenlőség híveinek a fel­fogását. A zsidóvallású har­cosok nem maradiakéi amás­­vallásúak mögött. A kitaga­dott zsidóság fiai siettek a nemzeti zászló alá meghalni a hazáért, mely nekik á pol­gárjogot meg nem adta. A zsidóság helytállása nem maradt elismerés nélkül. Kossuth 1849. július 28-án törvényjavaslatot terjesztett be a zsidókról. A Nemzet­­gyűlés egyhangúlag fogadta el a javaslatot. Polgári és poli­tikai jogokat ad a zsidóknak, érvényeseknek jelenti ki a zsidó-keresztény házasságo­kat és elrendeli egy zsidó kongresszus egybehivását. Nem sok. De az akkori gyű­lölködő atmoszférában kez­detnek merész lépés. TISZAESZLÁR A szabadságharc után Kos­suth már nemcsak elméleti demokrata, hanem a gyakor­lati élet tapasztalatai által felvilágosult férfiú elszántsá­gával szólalt meg akkor, a­­mtkor rettenthetetlen bátor­sággal, teljes mellel állt ki a tiszaeszlári gyalázatos vér­váddal izgató, lázító, kénkö­ves lángot okádó felelőtlen de­magógokkal szemben. Védel­mére kelt az előítéletek sú­lyos láncait viselő zsidóság­nak. Ostorozta az Istóczy, Verhovay, ónody tüzet szító uszítását. Kemény, elitélő szóval és meggyőző cikkek sorozatával döntő érvekkel cáfolta az al­jas hazugságot, hogy a tisza­eszlári zsidókl882. április el­sején rituális célra vérét vet­ték Solymosy Eszternek. Az éretlen nép dühének ki­törésétől féltette a zsidóságot. "A LEGNAGYOBB MAGYAR" A Széchenyi Istvápok, Sze­mere Bertalanok, felsőbüki Nagy Pálok, Petőfi Sándorok, Deák Ferencek, Iványi Dáni­elek díszes névsorában Kos­suth Lajost az első hely ille­ti meg. Arany János 1887-ben írt versében a turini remetét, a magyar polgári szabadság és jogegyenlőség legendás hő­sét ekként méltatja: " S távol, hol citrom és na- > rancs virulnak, Hónán kívül él a legnagyobb magyar". . . . Kossuth igéi, tanításai ma is aktuálisak. Ma is iga­zak, mert örök igazságot hir­detnek. Ma is érvényesek, hi­szen ma is változatlanul szen­vedünk az emberi elfogultság, vitriolos rágalom, a gyilkos terror tüzében. EMLÉKEIM Nem vagyok egocentrikus bolygó, aki a saját kicsi sze­mélyén át látja, vizsgálja a nagyvilágot. Mégis elkerülhe­tetlen, hogy Kossuth Lajosról iryán, zuhatagkéntzáporozza­nak a vele kapcsolatos emlé­keim. Elnyűhetetlen film húzódik meg az agyamban. Életem tör­ténete. A legcsekélyebb gomb­nyomásra pereg a film.Ágas­kodnak az események és folyik a mese: Több, mint nyolcvan esz­tendő messzeségben kezdődik. Igen. 1894-ben születtem, Tállyán, a Csillag utca egyik házában, tőszomszédságában annak az egyszerű luteránus templomkán'ak, amelyikben Kossuth Lajostl802. szeptem­ber 25-én megkeresztelték. A Tállyától három kilométer­nyire levő Monokon, Kossuth szülőfalujában ugyanis nem voltluteránus egyház, ezért hozták Tállyára. Gyermekkoromban nem egy­szer mutatta meg Hayász Pál luteránus lelkész a sekrestyé­ben ereklyeként őrzött mosdó­tálat és kupát, melyeket a ke­resztelő alkalmával használ­tak: A nagytiszteletű úr fella­pozta a matrikula sárguló lap­ját is, amelyen szép sorjában feljegyezték az adatokat: az újszülött neve, születési he­lye és ideje. Az utolsó rubri­kában a szülők neve: Kossuth László, Záborszky Julianna. Én Kossuth Lajos légköré­ben és kultuszában nőttem fel. A tállyai izraelita népisko­lából a sátoraljaújhelyi pia­rista gimnáziumba kerültem. Az épület Jusztusz utcai ol-* dalán fehér márványtáblán ra­gyogó arany betűk büszkén hirdették: "Ennek a gymnasiumnakvolt a növendéke Kossuth Lajos 1813-1817-ig.“ Az önképzőkörben minden évben Kossuth emlékünnepélyt tartottunk. Hetedikes korom­ban az önképzőkör elnöke en­gem tüntetett ki azzal, hogy " Kossuth, mint ember" című tanulmányomat az ünnepélyen felolvassam. Mit írtam? Mit írhattam? Nem tudom. Csupán arra emlékszem, hogy íráso­mat diákos nagyképűséggel, klasszikus idézettel kezdtem: "Arma virumque cano". . . Fegyvert s vitézt éneklek . . . Arra is emlékszem, hogy költői strófával fejeztem be: " Nem hal meg az, ki mil­liókra költi dús élete kincsét, ámbár napja múl, hanem le­rázván, ami benne földi, egy éltető eszmévé finomul". Engel Nándi " Perpetuum Mobile "-ja Azt sem 'elejtettem el, hogy a nyári vakáció idején több­ször sétáltunk átMonokra. Út­közben megpihentünk a galopi gátnál és — úttörő nudisták­ként — megfürödtünk a Porko­láb patak hűs vizében. Monokon nemcsak Kossuth szülőházát látogattuk meg, ha ­nem — ne vádoljon senki blaszfémiával, mert Kossuth nevét egyazon sorban említem — felkerestem osztálytársa­mat, a "Zöld ág" kocsma tu­lajdonosának fiát, Engel Nán­dor barátomat is. Ma is tisz­tán emlékszem szeplős arcá­ra, okos szemére és arra is, hogy mániákus szorgalommal igyekezett megfejteni a per­­petuum mobile: az örök moz­gó rejtélyét, Nándikám, egye­dül maradtam az osztálytár- tudni, meddig jutottál a prob­­sak közül. Sose fogom meg- lémád megoldásában? TISZA ISTVÁN KOSSUTH VÁROSÁBAN Nem felejtettem el, hogy 1910 tavaszán, a képviselővá­lasztások idején, gróf Tisza István Újhelybe jött, hogy bá­ró Kazy József földművelés­ügyi államtitkárt támogassa a Kossuth-párti Búza Barna mandátumának megkaparintá­­sában. Amikor báró Kazy Józef­­fel a jobbján, tengelici Metz­ner Gyula főispánnal a bal­ján Tisza István a mamelukok élén az állomástól gyalogo­san vonult be a városba: a pia­rista diákok záptojással zápo­rozták. Kossuth bizonyára moso­lyogva nézett le ránk a menny­országból. Egykori iskolájá­nak növendékei hűségesek maradtak az ő szelleméhez. mikor Kossuth elhúnytának az évfordulójáról emlékezem: Vázsonyi nekrológjának be­fejező soraival zárom íráso­mat: "Nem lehet feledni azokat. akik velünk éreztek mikor szenvedtünk, és megvédtek minket, amikor becsületünket marcangolták. Imádkozzunk, hogy soha el ne enyésszen, ö­­rökké ihlessen Kossuth dicső emlékezete" . IPARI ES HÁZI VILLANYSZERELÉST, JAVÍTÁSOKAT, HALÓZATBERENDEZÉST GARANCIÁVAL VÁLLAL. THOMAS’ hat. eng. VILLANYSZERELŐ Hivja telefonon'. 789 -3805. VÁZSONYI VILMOS ÜZENETE Régen volt, nagyon régen. A tállyai gyermekkortól ké­ső ' öregségemig összegyűlt emlékek szívemben ma is élnek és égnek. Nem halvá­nyulnak. Az évszázad elején önkép­­zőköri írásomat a Kossuth ünnepélyen az ifjú lelkesedé­sével, a poéta rímeivel fe­jeztem be. És most, az. év­század utolsó negyedében, a-DENES JEWELLERS közli, hogy megnyitotta új föüzletét a Bathurst Shepard Plazán. * MÁRKÁS LONGINES, OMEGA, SEIKO ÉS EGYÉB ÓRÁK * HATALMAS VÁLASZTÉK ARANY ÉS GYÉMÁNT ÉKSZEREKBEN * SZAKSZERŰ ÉKSZER ÉS ÓRAJAVITÁS GARANCIÁVAL * ANTIK ÉKSZEREK ÁTDOLGOZÁSA RENDKÍVÜLI SZAKTUDÁSSAL 626 Sheppard Avenue, West * Telefon: 633-3253. INTERNRTIONAL ABC CHARTER UTAZÁSOK KÖZPÖNTI IRODÁJA TORONTO-BÉCS-BUDAPEST-TORONTO AZ AIR CANADA SUPER JET GÉPÉVEL LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA AZ INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE NEVE GARANCIA, HOGY CSALÓDÁS NEM ÉRI HA SAJÁT UTAZÁSÁT, VAGY ROKONAI KIHOZATALÁT VELÜNK INTÉZTET! T0R0NT0-BÉCS-T0R0NT0 Utolsó SÚLYHATÁR 66 LB. T0R0NT0-BUDAPEST-T0R0NT0 SÚLYHATÁR 66 LB. Helyfoglalás esetén $50.00 előleg fizetendő. Az utolsó jelentkezési határidő 65 nappal az indulás előtt, • amikor az útiköltség teljes árát is ki kell fizetni. Betegség vagy baleset esetére kössön MISSED FLIGHT INSURANCE-t. / BUDAPEST-TORONTO-BUDAPEST KÖZVETLENÜL TORONTÓBA! KÜLÖNBÖZŐ IÓÖPONTOKRA 4 HÉTTŐL 20 HÉTIG! KÉRJEN BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST! Teljes ár $409.00 EGYESÜLET CSOPORT UTAZÁSAINK TORONTO—BUDAPEST—TORONTO S406.00-töl S543.(i0-ig Előnyös utazások Magyarországról, Csehszlovákiából, Romániából, Jugoszláviából Torontóba és vissza. TORONTO-LONDON-TORONTO — TORONTÖ-FRANKFURT-TORONTO Kérjen bővebb felvilágosítást! Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés. IKKA# -* TUZEX — COMTURIST — IBUSZ — CEDOK FŐKÉPVISELET. Pénz- és gyógyszerküldés. —1 KÖZJEGYZŐSÉG. INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE Division of Intragserv Ltd. 519 Biodr Street West, Toronto M5S 1Y4, Ontario Telefon: 537-3131

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents