Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)

1974-11-30 / 538. szám

4. oldal MENORA * 1974. november 30. HITÉLETI NAPTÁR 1974. november 29. péntek Gyertyagyújtás ideje: Szombat kimenetele: Torontóban Montrealban New Yorkban Torontóban Montreálban: New Yorkban 16.24 15.55 16.12 17.14 16.45 17.01 MARKOVITS RODION: NAGYAPÁM - NAGYANYÁM tK=5x xf&MjSUZr HETI SZ1DRA: VÄJISLACH Képzelhető, milyen aggodalom szállta meg a hazafelé Igyekvő Já­kobot, midőn közeledett Ezsauhoz, akinek országán át kellett mennie, hogy Kánaánba jusson. Húsz évi tá­voliét nem enyhítette benne az Ezsau bosszújától való félelmet. Ezért "követeket küldött előre Ezsauhoz, testvéréhez, Széir országába, ßdom földjére. Megparancsolta nékik; Így szóljatok uramhoz, Ezsauhoz; így szól szolgád, Jákob,- LábánnSl tar­tózkodtam mostanáig. Van ökröm, szamaram, juhom, szolgám és szol­gálóm és üzenetet küldök uramnak, hogy kegyet találjak szemedben," Jákob jónak látta, hogy alázatos hangon üzenjen, hogy ezzel Is el­vegye Ezsau haragjának élét, A visszatérő követek hírül hoz­ták, hogy Ezsau 400 emberrel kö­zeledik, hogy Jákobot fogadja. Já­kob még jobban megijedt és elha­tározta, hogy táborát két részre osztja; ha egyik el is veszne az » Ezsau keze által, még mindig meg­marad másik fele. De végül még­is egyben hagyta a táborát, s csak a feleségeit és gyermekeit helyez­te olyan rendben, hogy a szolgálók és gyermekeik kerültek előbbre, Lea és gyermekei utánuk, végül leghátrább a kedves feleség, Ri­­chel és fia, József. Jákob pedig Imádkozott az Úrhoz, védelm éér t. Ezsauna k pedig bő séges ajándékot készített a nyájaiból és azokat — fajták szerint—egymástól nagyobb távolságban, útnak Indította. S a nyájakat kísérő szolgáknak ezt kellett mondaniok, mikor elérték Ezsaut; " A te szolgád, Jákob is utánunk jön,- mert ö azt mondta; Megengesztélem öt az ajándékkal." A Biblia Itt megszakítja a tör­ténetet és elmondja, hogy Jákob átvitte családját a Jábok gázló­ján, majd valamiért visszatért a túlsó partra, és Itt egész éjjel viaskodott egy angyallal. Es midőn az angyal látta, hogy nem bír vele, megérintette Jákob csípőjének forgó­­csontját és Jákob forgócsontja ki­ficamodott tusakodás közben. "Es az szólt; bocsáss el, mert feljött a hajnal. De ö mondta; Nem bo­­csátlak el míg meg nem áldottál." "Es ö szólt; ml a neved? Mond­ta, Jákob. Es ö szólt; Ne legyen tovább a neved Jákob, hanem Iz­­ráel, mert küzdöttél Istennel és emberekkel és győztél.” Ez a közbeeső Incidens nehezen magyarázható,- a Rámbám azt mond­ja, hogy ez nem más, mint pró­fétai látomás. Mivel fölmerült a kér­dés, hogy ha ez így van, akkor hogy lehet, hogy Jákob a tusa kö­vetkeztében sántított, Abrábánel így felel; Lelki emóciók eredménye sok esetben testi elváltozást eredmé­nyezhet. Jákob álma az angyallal *• való viaskodásről olyan intenzív le­hetett, hogy ez kihatott fizikumára Is és ezért sántított. Mikor Ezsau megérkezett embe­reivel, Jákob testvére elé futott, megölelték egymást és sírtak. Ezsau vonakodva fogadta el Já­kob ajándékát, és Ezsau unszolta testvérét, hogy Induljanak már ha­zafelé. De Jákob úgy vélte, hogy biztonságosabb néki, ha külön megy tovább, ezért — a kisgyerekekre és a szopós állatokra való hivat­kozással — inkább lassan kívánt haladni; így elöreküldte testvérét. Ezsau visszatért Szélrbe és Já­kob magában indult el. Szukotban épített hajlékot — ezért Szűköt a neve a helynek. Jákob békességben elérkezett a kánaáni gskem városába, telket vásárolt száz keszltáért és meg­szállt ott. Ml lehet az oka, hogy a bosszú­ra készülő Ezsau szívélyesen fo­gadta Jákobot? Ez nyilván azért tör­tént, mert egy diadalmas emberrel való találkozásra készült, és egy agyonfáradt, alázatos hangú, sánta embert talált; megsajnálta, mert nem látta rajta, hogy Izsák áldása megvalósult volna Jákobon. Vannak, akik Jákob megalázkodását gyáva hízelgésnek veszik. Kétségtelen, hogy Jákob az alázatos megszólí­tást tudatosan tette, mert hieg volt győződve arról, hogy ez hatással lesz bátyjára, s így ö könnyebben eléri célját; Ezsau nem fogja bán­tani öt. A Thlmud szerint, az em­ber legyen hajlékony nádszál és ne kemény cédrus. — A nádszál és a cédrus vitáztak egymással, hogy ki erősebb. A cédrus kinevette a ná­dat. De vihar kerekedett, s a céd­rus lombjába kapaszkodó vihar el­törte a fa törzsét, míg a nádszál engedett a viharnak, hajladozott, de el nem tört. — Ezt az anekdotát Aesopus Is megírta, de a Talmud­­ban is előfordul, "Es kiment Dlna, Lea leánya, hogy megnézze ,az ország lányait." Ez természetes, mert egy fiatal lány kíváncsi lehet a környéken élő lányok életformájára. Nem volt ben­ne rossz szándék, s csak a vélet­len hozta, hogy az ártatlan séta tragikus eredménnyel járt. Ugyan­is sékem, Hámor klrálynakfla msg­­látta Dinát, hált vele és meggya­lázta, De megszerette a lányt és kérte apját, szerezze meg neki a lányt Jákobtól feleségül. Jákob meg­hallotta, hogy sékem megfertőzte a lányt, s midőn Jákob fial, a mező­ről hazatérve megtudták a történte­ket, bosszút forraltak Dlna meg­­gyalázása miatt. De mivel sokkal kevesebben voltak, mint a helybéli­ek, cselhez folyamodtak. Elfogad­ták a házassági ajánlatot, azzal a feltétellel, hogy a város férfilakos­sága körülmetélkezik, mert külön­ben Jákob családja nem kevered­het velük. Hámor, sékem és a város ezt a feltételt elfogadták. De mikor a férfiak fájdalma a legnagyobb volt; Simeon és Lévi kardot fogott és észrevétlenül a városba ment és megölt a városban minden férfit, és kifosztotta a várost. De Jákob kétségbe volt esve a történtek miatt; "Bajt okoztatok ne­kem...” Jákob soha meg nem bo­csátotta a fiúk e tettét, még a ha­lálos ágyán is fölemlegette; "Simon és Lévi testvérek, erőszak eszkö­zei az ö fegyverük. Atkozott legyen az ö haragjuk mert erős, és fel­­lobbanásuk mert kegyetlen volt.” Isten utasítására Jákob felkere­kedett, elment Bét-Elbe és ott te­lepedett meg. Oltárt állított Isten­nek s utasította népét; "Távolftsá­­tok el a közietek lévő idegen is­teneket, tisztálkodjatok és váltsa­tok ruhát... Oltárt állítok Isten­nek, aki meghallgatott szorongásom idején és velem volt az úton, me-¥ lyen jártam. Es Ők átadták Jákob- 1 nak az idegen isteneket és a fü­lönfüggőket, és Jákob elrejtette* azokat a tölgyfa alá, mely sékem­­nél volt." Rási szerint ez azokra a bálványképekre és ékszerekre vo-^ natkozik, melyeket sékemben zsák­mányoltak jogtalanul, sok volt az amulett köztük, ami nem való zsidó kézbe; most hogy isten oltára elé? járulnak, ezekről le kellett monda­niok és tiszta testtel és tiszta lé­lekkel kellett ezt cselekedniük. A* népek pedig, mivel rettegték Istent; nem üldözték őket a sékemi ese­mények miatt. Isten Bét-Elben újra megáldotta * Jákobot, megerősítve öt az Izráel névben. vMM X Mikor közel voltak Efráthoz, ak­kor Ráchel szült, de nehéz volt a szülése. Már halálán volt, mikor újszülött fiának a Ben onl nevet adta, de Jákob Benjáminnak nevez­te a fiút. Es eltemették Rächelt az úton, mely Efrátba vagyis Bét- Lechembe vezet. Jákob ott oszlo­pot állított, s ez Ráchel sírjának^ oszlopa a mai napig. Eredetileg a sír 11 kőkockából volt építve, a ti­zenegy törzs jelképeként. A tizen­kettedik, Benjámin csak akkor szü- | letett Magát a síremléket többször építették át Utoljára Sir Moses, Montefiore építtette át aki felesé­gével számtalanszor járt a Szent­földön s a török szultánnál kiesz­közölte, hogy Ráchel sírját mint zsidó szent emléket tartsák számon. Egy ismeretlen francia utazó már 333-ban említi a sírt egy másik híres utazó 1180-ban tesz róla em­lítést 1267-ben a Rámbám is fel­kereste, és sok keresztény utazó is említi a sírt 1622-ben a híres tudós, Slá ír róla, végül mai for­máját Montefiore építtette. Monte­fiore, a nagy mecénás, London mel­letti birtokán van eltemetve, a Ra­chel sírjához hasonló mauzóleum­ban, abban a földben, melyet Rá-p chel sírja környékéről hozatott. Ma Bét-Lechem Izraelhez tartozik, bár megszállt terület de Jeruzsá-X lem polgármestere a napokban Je­lentette ki, hogy Bét-Lechem Je­ruzsálem szerves része és nincs olyan erő, amely elvehetné tőlünk.* Jákob és családja végül elért Izsákhoz, Klrját Arbába, vagyis Chebronba. Ekkor meghalt Izsák, és eltemették öt fial, Ezsau meg Jákob. RD. I «OOOOOOOOMÖOOOOOOMOOOOOÖOOOOO | GYÓGYSZERT MAGYA-R ORSZÁGRA Romániába, Csehszlovákiába, bármely más országba küldessen az európai és amerika^ gyógyszerek elismert szakértője, Dr. BÁNYAI KAROLY gyógyszerész útján: STAR PHARMACY 1514 FIRST AVE., (comer 79 Street) New York, N.Y. 10021. Telephone: 535 - 2279. CHARM DRESS SHOP AZ ELEGÁNS, JÓIZLÉSÜ RUHÁK ÜZLETE ESTÉLYI, COCKTAIL, UTCAI és KÖTÖTT RUHAl NEW YORKBAN KÖZISMERTEK. Importált és saját tervezésű ruháinkat tekintse meg' vételkényszer nélkül. Szeretettel várják POUATSIK LICIA BANDI 110-78 QUEENS BLVD., FOREST HILLS 75, N.Y. E. train a 75th Avenue-ig Tel.: BO 1-7667 kwmimwnmwmtwmtwamwmmitw Tvj>-Tí?p HUNGARIAN RESTAURANT polgári Arak — ízletes magyar konyha OUTGOING SERVICE 1489 SECOND AVE. (77-78 St. közt) NEW YORK Telefon: 734-9881 Szegény tata mindig könnye­zett, mikor rég elköltözött nagyanyám szóba került. Ha­lottakról való megemlékezés idején, meg a nagy ünnepek előtt, mikor elment Halmiba a sírjához, felújult benne az em­lék, sóhajtott éa fájdalmasan mondta: — Nagyon szép volt, nagyon fiatalon halt meg. Mindig gyá­szolni fogom. Egyszer, egy régi nyáron, be­hívott szegény tata az ebéd­lőbe. Reggeli imádság után volt, de az imaszíjak még kar­ján,- fején voltak. Előtte volt kinyitva a nagy imádságoskönyV, és sokáig nem bírt szólani, fojtogatta a sírás. Aztán igen naélyről, igen ne­hezen megszólalt: — Negyvenéves volt anyám, nagyanyád, mikor meghalt. Én húsz. Otven éve gyászolom. Fájt, hogy olyan fiatalon halt meg. De most már kilencven­éves volna, ha élne. Hát iste­nem ... kilencven év, az szép. Szép életkor. Én is hetven let­tem, most már nem fog úgy fájni, mert a mai napig ki­lencven évet élt. Szép, igen szép életkor. Ma halt meg... kilencvenéves korában. Ebbe bele kell nyugodni. Erről a kilencvenéves nagy­anyámról akarok írni, aki negy­venéves korában halt meg, fia­talon. Meg a nagyapámról is, akivel ott élték életüket a he­gyek között, a kis faluban, ahol én is születtem. Nagyapám — ahogy tata me­sélte — Miskolc vidékéről ke­rült a szinérváraljai híres Ho­­rovitz rabbihoz. Jófejű gyerek volt, és a híres rabbi azt írta dédapámnak, hogy ne legyen rá gondja. Ott tartja magánál, amíg megemberesedlk, míg ki­­nől a szakálla meg a bajusza, aztán majd meg is nősíti. Gon­doskodik rendes családról, aho­vá benősülhet. Dédapám azt írta a rabbinak, hogy cselekedjék úgy, ahogy az isteni sugallat parancsolja. Nagyapám szakálla még ki sem serkedt rendesen, mikor a szent tudományokban már ősz szakállú tudósokkal is felve­hette a versenyt. Mondta is a nagy rabbi neki: — Na, fiam, veled már nem vallanék szégyent, ha a re­­ménybeni apósod felkérdezne. Mert hiszen az nagyon szép, hogy a nagy rabbi aiánlia a fiatalembert, de azért úgy illik, hogy az após is vizsgáztassa kissé a férjjelöltet. Hát aztán elkövetkezett ez is egyszer. A batarcsi reb Rivn írta a rabbinak, hogy válasszon ki neki egy jófejű, rendes fiút, aztán küldje el hozzá, mert Mirjam leánykája immáron ti­zenöt esztendős, és nincs ér­telme tovább halogatni a dol­gokat. Két évig tartja a vejét. hadd tanuljon tovább, aztán beveszi az üzletbe. De kétezer tallért külön is ad neki. Ez fényes ajánlat volt. A rabbi csak annyit mondott a fiatal jelöltnek — mármint nagyapámnak, mert neki szán­ta a fényes partit —, hogy pén­teken reggel indulnak. Azt már illett tudni, hogy hová. Fel is ültek azon a régi pén­teken egy lőcsösszekérre, és poroszkáltak szépen, lassacs­kán a lovak az úttalan avasi dombokon, áf a községeken, amíg csak... ... amíg csak a falunak hatá­rába nem érkeztek, úgy déltáj­ban. Már éppen le akartak Bzóllani, etetni a lovakat, meg elemózsiázni, mikor az egyik kottyanónál nagyot zökkent a szekér, és szétment az egyik kerék. Jámbor emberek voltak, be­lenyugodtak az Isten rendelé­sébe, leheveredtek a fűbe a köz­ség határában. A kocsist meg beküldték a faluba, csináljon valamit a kekkel. Aggasztóan múlt az idő, a kocsis nem jött. Késő délután lett, közeledett a szombat. A kocsis nem jött. Kétségbe vol­tak esve — már amennyire szabad istenes embernek két­ségbeesni. De mi lesz a szom­battal? Itt a szombat, és a szinérváraljai nagy rabbi meg egy istenfélő talmudista ott vannak egy ismeretlen falu ha­tárában, hegyi Ösvényen, erdő szélén. Na végre, megjött a kocsis, hozta is a kereket, de már gl­­konyodott, lement a nap. is­tenkísértésnél is több elindulni, hiszen biztosan beleutaznak a szombatba, amit mégsem lehet. A nagy rabbi úgy döntött, hogy nem lehet tovább utazni. Be kell menni a faluba. De oda is már csak gyalog szabad. Felkerekedtek, a rabbi meg nagyapám, és mentek le a dombról, be a faluba. A szekér meg utánuk a kocsissal. Beérnek a faluba. Kérdik az embereket: merre lehet itt egy jó zsidó családot találni? Azt mondják az emberek: válo­gatni nemigen lehet, mert csak egyetlen zsidó gazaa lakik a faluban. Már ez is gyanús volt a rabbinak. Mi az, hogy zsidó gazda? Talán boltost vagy kocsmárost akartak mondani? Miért mondták, hogy gazda? Megmutatták az emberek: amott az a zsindelyes ház, ott lakik az egyetlen zsidó gazda. Bemegy a rabbi nagyapám­mal a tágas udvarra, lát ott teheneket, lovakat, aprójószá­got az udvaron. Lát egy fehér inges, fehér alsónadrágos em­bert is, mokány pipával a szá­jában. leborotválva széDen. csak éppen zsidót nem lát egyet sem. Megszólítja a rabbi a haja­­donfős, őszbe csavarodott hajú; csizmás, fehér alsónadrágos béresgazda formájút, hogy ugyan mutassa meg a zsidót, mert azt keresik. Igei#barátságosan válaszol a gazda, hogy ő volna a zsidó, mindjárt fel is veszi a szűr­nadrágját, mert szombaton ün­neplőbe szokott öltözni. Elképed a rabbi, és jókedvre hangolódik nagyapám. Ilyen zsidót még nem láttak. Kiderült aztán, hogy se bolt­ja, se kocsmája. Még csak bő­rökkel sem kereskedik. Szánt, vet, gyümölcsöskertje van. Hát bizony: jártassága a szerit tan­ban a lehető legfogyatékosabb. Egyre-másra még emlékszik homályosan, valahogy csak ün­nepel szombaton... csak akkor megy szombaton a mezőre, szántóra, ha nagyon körmére ég a munka. * Rettenetes dolgok derültek ki. Még a gyertyagyújtást sem csinálta meg senki a házban. Már sötét volt, a rabbi csak faggatta a zsidót, aki igazán gazda volt. — Hát a féleséged is ilyen .,. ilyen zsidó? — Már régen meghalt a jó asszony. Akkoriban, persze, más volt. Áll tanácstalanul az éjszaká­ban. a szombati éjszakában a rabbi, meg áll nagyapám is. Most már ő is megszomorodva. Derék fiatal fehérnép jön oda hozzájuk. Tessékeli őket a házba, ahol már ég a faggyú­gyertya. Nem az ünnepi, megálddtt gyertya, hanem ami éppen a világosság miatt van. Bemennek a házba. A pa­raszti öltözetű láhy igen szép. Nagyapóm minden szabály el­lenére is rajta felejti a szemét. De hát most mégsem erről van szó. — Ez a lányom — jegyzi meg a tagbaszakadt zsidó gaz­da, éppen csak hogy megbontsa a nagy csendet. Ilyen szombatjá sem volt még a híres szinérváraljai nagy Horovitz rabbinak. Ételhez nem nyúl sem ő, sem a fiú. Hogy volna szabad enni abból, amit most főzött ez az. Istentől elszakadt lány. Meg is parancsolja a rabbi, hogy ne merjenek dolgozni, főzni, tü­zelni szombaton. Azok szegények a lelkűket odaadnák: a zsidó gazd§ is, a lánya is. Szörnyen szégyellik magukat. — Itt mindent elölről kelle­ne kezdeni — mondja a rabbi rettentően elkeseredve. Csak pénteken leszakított gyümölcsöt esznek, aludttejet fogyasztanak, a többi minden bűnben fogant ebben a ház­ban. Semmihez sem szabad hozzányúlni egyébhez. Meg van zavarodva a gazda. Roppant restelli a dolgot a gyö­nyörű, nagydarab leány. De hát mit lehet itt tenni? És másnap, a szombat, a szent szombat délelőttjén egye­dül imádkozik a nagy rabbi, csupán éppen a fiatal talmudis­­tával, Tóra nélkül, a gyüleke­zet nélkül. Rettenetes. Valamit csinálni kell, meg kell menteni ezeknek a szeren­csétlen elkárhozóknak a lelkét —- ezt beszélik egész szombat délután a fiatal talmudistával. — Talán ide kellene küldeni egy öreg, szegény talmudistát, hadd tanítsa őket... igen, de mi lesz a vágatással? — Talán olyat, aki vágni is tud? Olyat kell. Persze. Hi­szen ezek tisztátalan ételeken élnek. A két bűnös, az apa meg a leánya, mint akiket tetten ér­tek, megszeppenve és lesütött szemekkel járkálnak ide-oda. Már megtennének mindent, le vannak leplezve. Lesik, mit dönt felőlük az öreg meg a fiatal tudós. — Majd én beszélők velük — mondja a fiatal tudós, és félre­­hívja a Zsidó gazdát, és beszél vele. A lánnyal nemigen illik beszélni, azzal az apja vált né­hány szót, biztosan a fiatal tu­dós üzenetét viszi neki. És hát szombat eltávozása után még mindig teli van a rabbi lelke aggodalommal és bánattal. Szomorúan és fejcsóválva búcsúzik a szerencsétlen eltá­volodott gazdától. A fiatal tudós arcán azonban keménység és határozottság és mégis égi nyugalom ül. — Talán te is gondolkoztál valami megoldáson? — kérdi a rabbinus a fiatal talmudistát. — Gondolkoztam — feleli nagyapám. — És mit gondoltál? — Azt gondoltam, amit a rabbi, hogy meg kell menteni Őket. — Ez biztos — mondja ősz szakállába a nagy rabbi.* — A dolog Igen egyszerű. ■*- Éspedig? — Éspedig az, hogy elveszem a zsidó gazda lányát. Batarcs­­ra, reb Rivnhez most már más fiatalemberrel menjen a rebbe. Ezen nem lehet változtatni. Nagyapám pár hét múlva tíz zsidóval érkezett a gazda ud­varára, és rendesen, zsidósan elvette a gazda lányát. Nagyanyámat, az én szép, derék, fehér nagyanyámat, aki negyvenéves korában halt meg, és mégis kilencvenéves lett drága apám szivében. The American Fraternal Zionist Organization 136 East, 39th St., New York, N.Y. 10016. Field director: Lawrence Coleman Telefon: 725-1211 KABOS LÁSZLÓ ßudtjftaum CttterptLtoA PieicHtA: KIS­­KABOS KONTRA J KIS­­KABOS — Dollárért láthatja egy műsorban! I A VEREB IS MADAR ÉS A HÉT TONNA DOLLÁR SZÍNES EGYÜTT-EGYSZERRE AZ UTOLSO 20 EV KÉT LEGNAGYOBB FILMSIKERE! SZÍNES KABOS LÁSZLÓ:-A JÓMÓDÚ AMERIKAI ÜZLETEMBER-A FELSZEG PESTI KISPOLGÁR -A HÓDÍTÓ NÖCSÁBÁSZ-AZ ÁLOMLÁTÓ JÓS -A NAGY „GAMBLER" - A VILÁGMEGVÁLTÓ -FELÜLMÚLJA ÖNMAGÁT PARTNEREI A LEGRAGYOGOBB „SEXl" NOK ES ELSŐRANGÚ MŰVÉSZEK Csakis erős nevetöizmokkal rendelkezők és 16 T3 éven' felüliek számára! VASARNAP 1974. DECEMBER 15.-én DU. 3:00 ORAKOR. ( 3-kor a „Veréb is madár" és 5-kor a „Hé* tonna dollár”) A ROBERT WAGNER HIGH SCHOOL SZÍNIIÁZTERMÉBEN 220 EAST 76th STREET (MANHATTAN) (a 2,-ik *t 3.-ik Avanu.k kötött) EGYSÉGES HELYARAK: $3.00 AMELYÉRT MINDKÉT FILMET LÁTHATJA JEGYEK KAPHATÓK tS TELEFONON IS MIORINDHHITÖKt BÜCIISBAUM ENTERPRISES, INE. I Stilt SECOND AVENUE (81. utca »arak, Manhattanban) Taltfant *28-3771 (lórmlkar hívhat*)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents