Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)
1974-11-30 / 538. szám
4. oldal MENORA * 1974. november 30. HITÉLETI NAPTÁR 1974. november 29. péntek Gyertyagyújtás ideje: Szombat kimenetele: Torontóban Montrealban New Yorkban Torontóban Montreálban: New Yorkban 16.24 15.55 16.12 17.14 16.45 17.01 MARKOVITS RODION: NAGYAPÁM - NAGYANYÁM tK=5x xf&MjSUZr HETI SZ1DRA: VÄJISLACH Képzelhető, milyen aggodalom szállta meg a hazafelé Igyekvő Jákobot, midőn közeledett Ezsauhoz, akinek országán át kellett mennie, hogy Kánaánba jusson. Húsz évi távoliét nem enyhítette benne az Ezsau bosszújától való félelmet. Ezért "követeket küldött előre Ezsauhoz, testvéréhez, Széir országába, ßdom földjére. Megparancsolta nékik; Így szóljatok uramhoz, Ezsauhoz; így szól szolgád, Jákob,- LábánnSl tartózkodtam mostanáig. Van ökröm, szamaram, juhom, szolgám és szolgálóm és üzenetet küldök uramnak, hogy kegyet találjak szemedben," Jákob jónak látta, hogy alázatos hangon üzenjen, hogy ezzel Is elvegye Ezsau haragjának élét, A visszatérő követek hírül hozták, hogy Ezsau 400 emberrel közeledik, hogy Jákobot fogadja. Jákob még jobban megijedt és elhatározta, hogy táborát két részre osztja; ha egyik el is veszne az » Ezsau keze által, még mindig megmarad másik fele. De végül mégis egyben hagyta a táborát, s csak a feleségeit és gyermekeit helyezte olyan rendben, hogy a szolgálók és gyermekeik kerültek előbbre, Lea és gyermekei utánuk, végül leghátrább a kedves feleség, Richel és fia, József. Jákob pedig Imádkozott az Úrhoz, védelm éér t. Ezsauna k pedig bő séges ajándékot készített a nyájaiból és azokat — fajták szerint—egymástól nagyobb távolságban, útnak Indította. S a nyájakat kísérő szolgáknak ezt kellett mondaniok, mikor elérték Ezsaut; " A te szolgád, Jákob is utánunk jön,- mert ö azt mondta; Megengesztélem öt az ajándékkal." A Biblia Itt megszakítja a történetet és elmondja, hogy Jákob átvitte családját a Jábok gázlóján, majd valamiért visszatért a túlsó partra, és Itt egész éjjel viaskodott egy angyallal. Es midőn az angyal látta, hogy nem bír vele, megérintette Jákob csípőjének forgócsontját és Jákob forgócsontja kificamodott tusakodás közben. "Es az szólt; bocsáss el, mert feljött a hajnal. De ö mondta; Nem bocsátlak el míg meg nem áldottál." "Es ö szólt; ml a neved? Mondta, Jákob. Es ö szólt; Ne legyen tovább a neved Jákob, hanem Izráel, mert küzdöttél Istennel és emberekkel és győztél.” Ez a közbeeső Incidens nehezen magyarázható,- a Rámbám azt mondja, hogy ez nem más, mint prófétai látomás. Mivel fölmerült a kérdés, hogy ha ez így van, akkor hogy lehet, hogy Jákob a tusa következtében sántított, Abrábánel így felel; Lelki emóciók eredménye sok esetben testi elváltozást eredményezhet. Jákob álma az angyallal *• való viaskodásről olyan intenzív lehetett, hogy ez kihatott fizikumára Is és ezért sántított. Mikor Ezsau megérkezett embereivel, Jákob testvére elé futott, megölelték egymást és sírtak. Ezsau vonakodva fogadta el Jákob ajándékát, és Ezsau unszolta testvérét, hogy Induljanak már hazafelé. De Jákob úgy vélte, hogy biztonságosabb néki, ha külön megy tovább, ezért — a kisgyerekekre és a szopós állatokra való hivatkozással — inkább lassan kívánt haladni; így elöreküldte testvérét. Ezsau visszatért Szélrbe és Jákob magában indult el. Szukotban épített hajlékot — ezért Szűköt a neve a helynek. Jákob békességben elérkezett a kánaáni gskem városába, telket vásárolt száz keszltáért és megszállt ott. Ml lehet az oka, hogy a bosszúra készülő Ezsau szívélyesen fogadta Jákobot? Ez nyilván azért történt, mert egy diadalmas emberrel való találkozásra készült, és egy agyonfáradt, alázatos hangú, sánta embert talált; megsajnálta, mert nem látta rajta, hogy Izsák áldása megvalósult volna Jákobon. Vannak, akik Jákob megalázkodását gyáva hízelgésnek veszik. Kétségtelen, hogy Jákob az alázatos megszólítást tudatosan tette, mert hieg volt győződve arról, hogy ez hatással lesz bátyjára, s így ö könnyebben eléri célját; Ezsau nem fogja bántani öt. A Thlmud szerint, az ember legyen hajlékony nádszál és ne kemény cédrus. — A nádszál és a cédrus vitáztak egymással, hogy ki erősebb. A cédrus kinevette a nádat. De vihar kerekedett, s a cédrus lombjába kapaszkodó vihar eltörte a fa törzsét, míg a nádszál engedett a viharnak, hajladozott, de el nem tört. — Ezt az anekdotát Aesopus Is megírta, de a Talmudban is előfordul, "Es kiment Dlna, Lea leánya, hogy megnézze ,az ország lányait." Ez természetes, mert egy fiatal lány kíváncsi lehet a környéken élő lányok életformájára. Nem volt benne rossz szándék, s csak a véletlen hozta, hogy az ártatlan séta tragikus eredménnyel járt. Ugyanis sékem, Hámor klrálynakfla msglátta Dinát, hált vele és meggyalázta, De megszerette a lányt és kérte apját, szerezze meg neki a lányt Jákobtól feleségül. Jákob meghallotta, hogy sékem megfertőzte a lányt, s midőn Jákob fial, a mezőről hazatérve megtudták a történteket, bosszút forraltak Dlna meggyalázása miatt. De mivel sokkal kevesebben voltak, mint a helybéliek, cselhez folyamodtak. Elfogadták a házassági ajánlatot, azzal a feltétellel, hogy a város férfilakossága körülmetélkezik, mert különben Jákob családja nem keveredhet velük. Hámor, sékem és a város ezt a feltételt elfogadták. De mikor a férfiak fájdalma a legnagyobb volt; Simeon és Lévi kardot fogott és észrevétlenül a városba ment és megölt a városban minden férfit, és kifosztotta a várost. De Jákob kétségbe volt esve a történtek miatt; "Bajt okoztatok nekem...” Jákob soha meg nem bocsátotta a fiúk e tettét, még a halálos ágyán is fölemlegette; "Simon és Lévi testvérek, erőszak eszközei az ö fegyverük. Atkozott legyen az ö haragjuk mert erős, és fellobbanásuk mert kegyetlen volt.” Isten utasítására Jákob felkerekedett, elment Bét-Elbe és ott telepedett meg. Oltárt állított Istennek s utasította népét; "Távolftsátok el a közietek lévő idegen isteneket, tisztálkodjatok és váltsatok ruhát... Oltárt állítok Istennek, aki meghallgatott szorongásom idején és velem volt az úton, me-¥ lyen jártam. Es Ők átadták Jákob- 1 nak az idegen isteneket és a fülönfüggőket, és Jákob elrejtette* azokat a tölgyfa alá, mely sékemnél volt." Rási szerint ez azokra a bálványképekre és ékszerekre vo-^ natkozik, melyeket sékemben zsákmányoltak jogtalanul, sok volt az amulett köztük, ami nem való zsidó kézbe; most hogy isten oltára elé? járulnak, ezekről le kellett mondaniok és tiszta testtel és tiszta lélekkel kellett ezt cselekedniük. A* népek pedig, mivel rettegték Istent; nem üldözték őket a sékemi események miatt. Isten Bét-Elben újra megáldotta * Jákobot, megerősítve öt az Izráel névben. vMM X Mikor közel voltak Efráthoz, akkor Ráchel szült, de nehéz volt a szülése. Már halálán volt, mikor újszülött fiának a Ben onl nevet adta, de Jákob Benjáminnak nevezte a fiút. Es eltemették Rächelt az úton, mely Efrátba vagyis Bét- Lechembe vezet. Jákob ott oszlopot állított, s ez Ráchel sírjának^ oszlopa a mai napig. Eredetileg a sír 11 kőkockából volt építve, a tizenegy törzs jelképeként. A tizenkettedik, Benjámin csak akkor szü- | letett Magát a síremléket többször építették át Utoljára Sir Moses, Montefiore építtette át aki feleségével számtalanszor járt a Szentföldön s a török szultánnál kieszközölte, hogy Ráchel sírját mint zsidó szent emléket tartsák számon. Egy ismeretlen francia utazó már 333-ban említi a sírt egy másik híres utazó 1180-ban tesz róla említést 1267-ben a Rámbám is felkereste, és sok keresztény utazó is említi a sírt 1622-ben a híres tudós, Slá ír róla, végül mai formáját Montefiore építtette. Montefiore, a nagy mecénás, London melletti birtokán van eltemetve, a Rachel sírjához hasonló mauzóleumban, abban a földben, melyet Rá-p chel sírja környékéről hozatott. Ma Bét-Lechem Izraelhez tartozik, bár megszállt terület de Jeruzsá-X lem polgármestere a napokban Jelentette ki, hogy Bét-Lechem Jeruzsálem szerves része és nincs olyan erő, amely elvehetné tőlünk.* Jákob és családja végül elért Izsákhoz, Klrját Arbába, vagyis Chebronba. Ekkor meghalt Izsák, és eltemették öt fial, Ezsau meg Jákob. RD. I «OOOOOOOOMÖOOOOOOMOOOOOÖOOOOO | GYÓGYSZERT MAGYA-R ORSZÁGRA Romániába, Csehszlovákiába, bármely más országba küldessen az európai és amerika^ gyógyszerek elismert szakértője, Dr. BÁNYAI KAROLY gyógyszerész útján: STAR PHARMACY 1514 FIRST AVE., (comer 79 Street) New York, N.Y. 10021. Telephone: 535 - 2279. CHARM DRESS SHOP AZ ELEGÁNS, JÓIZLÉSÜ RUHÁK ÜZLETE ESTÉLYI, COCKTAIL, UTCAI és KÖTÖTT RUHAl NEW YORKBAN KÖZISMERTEK. Importált és saját tervezésű ruháinkat tekintse meg' vételkényszer nélkül. Szeretettel várják POUATSIK LICIA BANDI 110-78 QUEENS BLVD., FOREST HILLS 75, N.Y. E. train a 75th Avenue-ig Tel.: BO 1-7667 kwmimwnmwmtwmtwamwmmitw Tvj>-Tí?p HUNGARIAN RESTAURANT polgári Arak — ízletes magyar konyha OUTGOING SERVICE 1489 SECOND AVE. (77-78 St. közt) NEW YORK Telefon: 734-9881 Szegény tata mindig könnyezett, mikor rég elköltözött nagyanyám szóba került. Halottakról való megemlékezés idején, meg a nagy ünnepek előtt, mikor elment Halmiba a sírjához, felújult benne az emlék, sóhajtott éa fájdalmasan mondta: — Nagyon szép volt, nagyon fiatalon halt meg. Mindig gyászolni fogom. Egyszer, egy régi nyáron, behívott szegény tata az ebédlőbe. Reggeli imádság után volt, de az imaszíjak még karján,- fején voltak. Előtte volt kinyitva a nagy imádságoskönyV, és sokáig nem bírt szólani, fojtogatta a sírás. Aztán igen naélyről, igen nehezen megszólalt: — Negyvenéves volt anyám, nagyanyád, mikor meghalt. Én húsz. Otven éve gyászolom. Fájt, hogy olyan fiatalon halt meg. De most már kilencvenéves volna, ha élne. Hát istenem ... kilencven év, az szép. Szép életkor. Én is hetven lettem, most már nem fog úgy fájni, mert a mai napig kilencven évet élt. Szép, igen szép életkor. Ma halt meg... kilencvenéves korában. Ebbe bele kell nyugodni. Erről a kilencvenéves nagyanyámról akarok írni, aki negyvenéves korában halt meg, fiatalon. Meg a nagyapámról is, akivel ott élték életüket a hegyek között, a kis faluban, ahol én is születtem. Nagyapám — ahogy tata mesélte — Miskolc vidékéről került a szinérváraljai híres Horovitz rabbihoz. Jófejű gyerek volt, és a híres rabbi azt írta dédapámnak, hogy ne legyen rá gondja. Ott tartja magánál, amíg megemberesedlk, míg kinől a szakálla meg a bajusza, aztán majd meg is nősíti. Gondoskodik rendes családról, ahová benősülhet. Dédapám azt írta a rabbinak, hogy cselekedjék úgy, ahogy az isteni sugallat parancsolja. Nagyapám szakálla még ki sem serkedt rendesen, mikor a szent tudományokban már ősz szakállú tudósokkal is felvehette a versenyt. Mondta is a nagy rabbi neki: — Na, fiam, veled már nem vallanék szégyent, ha a reménybeni apósod felkérdezne. Mert hiszen az nagyon szép, hogy a nagy rabbi aiánlia a fiatalembert, de azért úgy illik, hogy az após is vizsgáztassa kissé a férjjelöltet. Hát aztán elkövetkezett ez is egyszer. A batarcsi reb Rivn írta a rabbinak, hogy válasszon ki neki egy jófejű, rendes fiút, aztán küldje el hozzá, mert Mirjam leánykája immáron tizenöt esztendős, és nincs értelme tovább halogatni a dolgokat. Két évig tartja a vejét. hadd tanuljon tovább, aztán beveszi az üzletbe. De kétezer tallért külön is ad neki. Ez fényes ajánlat volt. A rabbi csak annyit mondott a fiatal jelöltnek — mármint nagyapámnak, mert neki szánta a fényes partit —, hogy pénteken reggel indulnak. Azt már illett tudni, hogy hová. Fel is ültek azon a régi pénteken egy lőcsösszekérre, és poroszkáltak szépen, lassacskán a lovak az úttalan avasi dombokon, áf a községeken, amíg csak... ... amíg csak a falunak határába nem érkeztek, úgy déltájban. Már éppen le akartak Bzóllani, etetni a lovakat, meg elemózsiázni, mikor az egyik kottyanónál nagyot zökkent a szekér, és szétment az egyik kerék. Jámbor emberek voltak, belenyugodtak az Isten rendelésébe, leheveredtek a fűbe a község határában. A kocsist meg beküldték a faluba, csináljon valamit a kekkel. Aggasztóan múlt az idő, a kocsis nem jött. Késő délután lett, közeledett a szombat. A kocsis nem jött. Kétségbe voltak esve — már amennyire szabad istenes embernek kétségbeesni. De mi lesz a szombattal? Itt a szombat, és a szinérváraljai nagy rabbi meg egy istenfélő talmudista ott vannak egy ismeretlen falu határában, hegyi Ösvényen, erdő szélén. Na végre, megjött a kocsis, hozta is a kereket, de már glkonyodott, lement a nap. istenkísértésnél is több elindulni, hiszen biztosan beleutaznak a szombatba, amit mégsem lehet. A nagy rabbi úgy döntött, hogy nem lehet tovább utazni. Be kell menni a faluba. De oda is már csak gyalog szabad. Felkerekedtek, a rabbi meg nagyapám, és mentek le a dombról, be a faluba. A szekér meg utánuk a kocsissal. Beérnek a faluba. Kérdik az embereket: merre lehet itt egy jó zsidó családot találni? Azt mondják az emberek: válogatni nemigen lehet, mert csak egyetlen zsidó gazaa lakik a faluban. Már ez is gyanús volt a rabbinak. Mi az, hogy zsidó gazda? Talán boltost vagy kocsmárost akartak mondani? Miért mondták, hogy gazda? Megmutatták az emberek: amott az a zsindelyes ház, ott lakik az egyetlen zsidó gazda. Bemegy a rabbi nagyapámmal a tágas udvarra, lát ott teheneket, lovakat, aprójószágot az udvaron. Lát egy fehér inges, fehér alsónadrágos embert is, mokány pipával a szájában. leborotválva széDen. csak éppen zsidót nem lát egyet sem. Megszólítja a rabbi a hajadonfős, őszbe csavarodott hajú; csizmás, fehér alsónadrágos béresgazda formájút, hogy ugyan mutassa meg a zsidót, mert azt keresik. Igei#barátságosan válaszol a gazda, hogy ő volna a zsidó, mindjárt fel is veszi a szűrnadrágját, mert szombaton ünneplőbe szokott öltözni. Elképed a rabbi, és jókedvre hangolódik nagyapám. Ilyen zsidót még nem láttak. Kiderült aztán, hogy se boltja, se kocsmája. Még csak bőrökkel sem kereskedik. Szánt, vet, gyümölcsöskertje van. Hát bizony: jártassága a szerit tanban a lehető legfogyatékosabb. Egyre-másra még emlékszik homályosan, valahogy csak ünnepel szombaton... csak akkor megy szombaton a mezőre, szántóra, ha nagyon körmére ég a munka. * Rettenetes dolgok derültek ki. Még a gyertyagyújtást sem csinálta meg senki a házban. Már sötét volt, a rabbi csak faggatta a zsidót, aki igazán gazda volt. — Hát a féleséged is ilyen .,. ilyen zsidó? — Már régen meghalt a jó asszony. Akkoriban, persze, más volt. Áll tanácstalanul az éjszakában. a szombati éjszakában a rabbi, meg áll nagyapám is. Most már ő is megszomorodva. Derék fiatal fehérnép jön oda hozzájuk. Tessékeli őket a házba, ahol már ég a faggyúgyertya. Nem az ünnepi, megálddtt gyertya, hanem ami éppen a világosság miatt van. Bemennek a házba. A paraszti öltözetű láhy igen szép. Nagyapóm minden szabály ellenére is rajta felejti a szemét. De hát most mégsem erről van szó. — Ez a lányom — jegyzi meg a tagbaszakadt zsidó gazda, éppen csak hogy megbontsa a nagy csendet. Ilyen szombatjá sem volt még a híres szinérváraljai nagy Horovitz rabbinak. Ételhez nem nyúl sem ő, sem a fiú. Hogy volna szabad enni abból, amit most főzött ez az. Istentől elszakadt lány. Meg is parancsolja a rabbi, hogy ne merjenek dolgozni, főzni, tüzelni szombaton. Azok szegények a lelkűket odaadnák: a zsidó gazd§ is, a lánya is. Szörnyen szégyellik magukat. — Itt mindent elölről kellene kezdeni — mondja a rabbi rettentően elkeseredve. Csak pénteken leszakított gyümölcsöt esznek, aludttejet fogyasztanak, a többi minden bűnben fogant ebben a házban. Semmihez sem szabad hozzányúlni egyébhez. Meg van zavarodva a gazda. Roppant restelli a dolgot a gyönyörű, nagydarab leány. De hát mit lehet itt tenni? És másnap, a szombat, a szent szombat délelőttjén egyedül imádkozik a nagy rabbi, csupán éppen a fiatal talmudistával, Tóra nélkül, a gyülekezet nélkül. Rettenetes. Valamit csinálni kell, meg kell menteni ezeknek a szerencsétlen elkárhozóknak a lelkét —- ezt beszélik egész szombat délután a fiatal talmudistával. — Talán ide kellene küldeni egy öreg, szegény talmudistát, hadd tanítsa őket... igen, de mi lesz a vágatással? — Talán olyat, aki vágni is tud? Olyat kell. Persze. Hiszen ezek tisztátalan ételeken élnek. A két bűnös, az apa meg a leánya, mint akiket tetten értek, megszeppenve és lesütött szemekkel járkálnak ide-oda. Már megtennének mindent, le vannak leplezve. Lesik, mit dönt felőlük az öreg meg a fiatal tudós. — Majd én beszélők velük — mondja a fiatal tudós, és félrehívja a Zsidó gazdát, és beszél vele. A lánnyal nemigen illik beszélni, azzal az apja vált néhány szót, biztosan a fiatal tudós üzenetét viszi neki. És hát szombat eltávozása után még mindig teli van a rabbi lelke aggodalommal és bánattal. Szomorúan és fejcsóválva búcsúzik a szerencsétlen eltávolodott gazdától. A fiatal tudós arcán azonban keménység és határozottság és mégis égi nyugalom ül. — Talán te is gondolkoztál valami megoldáson? — kérdi a rabbinus a fiatal talmudistát. — Gondolkoztam — feleli nagyapám. — És mit gondoltál? — Azt gondoltam, amit a rabbi, hogy meg kell menteni Őket. — Ez biztos — mondja ősz szakállába a nagy rabbi.* — A dolog Igen egyszerű. ■*- Éspedig? — Éspedig az, hogy elveszem a zsidó gazda lányát. Batarcsra, reb Rivnhez most már más fiatalemberrel menjen a rebbe. Ezen nem lehet változtatni. Nagyapám pár hét múlva tíz zsidóval érkezett a gazda udvarára, és rendesen, zsidósan elvette a gazda lányát. Nagyanyámat, az én szép, derék, fehér nagyanyámat, aki negyvenéves korában halt meg, és mégis kilencvenéves lett drága apám szivében. The American Fraternal Zionist Organization 136 East, 39th St., New York, N.Y. 10016. Field director: Lawrence Coleman Telefon: 725-1211 KABOS LÁSZLÓ ßudtjftaum CttterptLtoA PieicHtA: KISKABOS KONTRA J KISKABOS — Dollárért láthatja egy műsorban! I A VEREB IS MADAR ÉS A HÉT TONNA DOLLÁR SZÍNES EGYÜTT-EGYSZERRE AZ UTOLSO 20 EV KÉT LEGNAGYOBB FILMSIKERE! SZÍNES KABOS LÁSZLÓ:-A JÓMÓDÚ AMERIKAI ÜZLETEMBER-A FELSZEG PESTI KISPOLGÁR -A HÓDÍTÓ NÖCSÁBÁSZ-AZ ÁLOMLÁTÓ JÓS -A NAGY „GAMBLER" - A VILÁGMEGVÁLTÓ -FELÜLMÚLJA ÖNMAGÁT PARTNEREI A LEGRAGYOGOBB „SEXl" NOK ES ELSŐRANGÚ MŰVÉSZEK Csakis erős nevetöizmokkal rendelkezők és 16 T3 éven' felüliek számára! VASARNAP 1974. DECEMBER 15.-én DU. 3:00 ORAKOR. ( 3-kor a „Veréb is madár" és 5-kor a „Hé* tonna dollár”) A ROBERT WAGNER HIGH SCHOOL SZÍNIIÁZTERMÉBEN 220 EAST 76th STREET (MANHATTAN) (a 2,-ik *t 3.-ik Avanu.k kötött) EGYSÉGES HELYARAK: $3.00 AMELYÉRT MINDKÉT FILMET LÁTHATJA JEGYEK KAPHATÓK tS TELEFONON IS MIORINDHHITÖKt BÜCIISBAUM ENTERPRISES, INE. I Stilt SECOND AVENUE (81. utca »arak, Manhattanban) Taltfant *28-3771 (lórmlkar hívhat*)