Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)

1974-12-28 / 542. szám

1974. december 28. * MENORA

3. oldal

BENEDEK PÁL:

- Belpolitikai beszámoló Izraelből -AZ ELSŐ HAT HÓNAP

. héber sajtó még ezekben aklatott időkben is megtal :a a módját, hogy felköszöntse Ráhint, a kormányfőt, aki valamivel több mint fél évvel ezelőtt került a kabinet élére. Valaha ez nem volt elég kerek dátum az ünneplésre, de

most olyan időket élünk, hogy félévenként — minimum félévenként — kell vissza és előre pillantanunk.

Rábin sok szempontból érdemel figyelmet. 0 az első szábre miniszterelnök — vagyis az országban született és nem Oroszországban, mint valamennyi elődje, Ben Gurion, Sárét, Eskol és Golda Méir. G az első miniszterelnök, aki nem töltött el évtizedeket, de még egy-két évet sem a politikai életben inaskodással és mások melletti segéd-teendők ellátásával, hanem a karrierje nagyon is jellegzetesen izráeli. Fiatal korában a "Kaduri"mezó'gazdasági iskolát végezte el, de mielőtt eldönthette voln^hogy reá is vonatkozik-e a "Szeretnék szántani, hat ökröt hajtani" című dal, már harcolt, mert meg kellett védeni a földet, csak azután kerülhetett sor annak megművelésére. Ez a dolgok rendje — Izráelben.

A HATNAPOS HÁBORÚ VEZÉRKAR! FONÓKE

Rábin a "Pálmách" katonája lett, — ez volt az egyik alakulat 1948 előtt — és hamar kitűnt a nagyszerű képességevei. Az állam megalakulása után — e képességei birtokában — a hadsereg kötelékében maradt és egyre felelősebb beosztásba került. Végül ő lett a hadsereg 1. számú katonája, a vezérkari főnök. Ha a héber kifejezést — ráv áluf — magyarra fordítjuk, Rábin volt a főtárbornok.

Olyan időben állt a hadsereg élén, amikor valóban hasznát vehette kivételes katonai képességeinek. ö volt a hatnapos háború vezérkari főnöke. Vagyis katonai pályafutása győzelemmel végződött. Legyőzte az arabokat.

Nem sokkal a háború után

levetette, illetve frakkra és szmokingra cserélte fel az egyenruhát. Diplomáciai küldetést vállalt. Ot éven át képviselte Washingtonban Izráel kormányát. Ott, amerikai munkája során megismerkedett a diplomácia minden titkával és az amerikai zsidóság vezetőivel is kitűnő kapcsolatba került, de elszakadt egy időre a hazai politikai élettől, amelyhez egyébként itthon sem volt sok köze. Aztán, mikor hazaérkezett, még a Golda Méir-korszak legvégén néhány másodpercig politizált a Munkapárt színeiben és azonnal szakminiszter lett a Golda-kormányban. Mielőtt még bizonyos belpolitikai iskolákat kijárt volna — a saját pártján belül.

PÁRTVEZÉR

VAGY A PÁRT El SÓ EMBERES

Fél évvel ezelőtt Golda Méir távozott a kormány éléről és Rábin lett az utóda. Ellentétben a korábbi miniszterelnökökkel, ö nem vette át a pártvezérséget is a megválasztása által, habár -i. ezt meg kell jegyeznünk — nincs egylátható, tóle független vezér a pártjában. Ügy is felfogható a dolog — maga Rábin szereti ezt a megfogalmazást —, hogy mivel ő tölti be a legmagasabb kormányzati funkciót a Munkapárt megbízásából, nyilvánvaló, hogy ő a párt első embere.

Ez így is van hétköznap. Vagyis olyan napokon, amikor nem szerepel valami falrengető kérdés a napirenden. Ha szerepel, akkor R ábinjnak tekintetbe kell venni, hogy a párt nem áll egy emberként mögötte.

Tudnivaló különben is a Munkapártról, hogy még ma is megvannak a saját belső erőcsoportjai, lévén, hogy mai formája fúzió, illetve különböző időpontokban végrehajtott fúziók által alakult ki.

Legerősebb csoportja a Mápáj, az Achdut Ávodá, a Ráfi — de ezeken belül is vannak alcsoportok. Például a Mápájon belül a " Gus ” képezi az igazi erőkoncentrációt. Ennek az első embere Rabinovics, a pénzügyminiszter.

Azeló'tt — a Golda-korszak utolsó napjáig, egy kicsit még utána is—, PinchászSzápir volt a párt "erősembere", de újabban sokat vesztett a befolyásából. Mint ismeretes, a volt pénzügyminiszter volt az igazán esélyes miniszterelnökjelölt, s csak rajta múlott akkor, hogy félreállt. Az is nyilvánosságra került^ hogy Rábin előbb írásban kérte Szápirtól a nyilatkozatot: " Nem akarok miniszterelnök lenni!" — s csak annak vétele után jelentette be, hogy pályázik a kormányfői tisztségre. Szápirral szemben nem is indult volna sem ő, sem más. Ma is fontos vezetőember persze Szápir a párton belül, de arról szó sincs, hogy ő lenne a pártvezér.

GOID A KONYHÁJA

Fél évvel ezelőtt sokan azt hitték Izráelben, hogy Golda csak a miniszterelnöki tisztséget adja át Rábinnak, de a párt vezetését ezután is a kezében tartja. Bizonyos jelek őszintén szólvaj valóban erre mutattak. Rábin gyakran találkozott akkor Goldával és megtárgyalták a problémákat. Ezek a régi és az új kormányfő és nem a kormányfő és a pártvezér tanácskozásai voltak.

Rábin már az első időktől súlyt helyezett arra, hogy a kormányfői funkciót és a kormány egész tevékenységét a saját stílusának megfelelően alakítsa át — ellentétben a korábbi miniszterelnökökkel. Legelsősorban Golda módszereit tartotta elvetendőknek.

Golda Méirnek volt egy "konyhája", amelyből politikai fogalom lett Izráelben. A kormány egyes tagjait, a hozzá közelálló politikusokat meghívta a lakására és otthon döntöttek elsőrendű fontosságú államügyekben. A kormány többi tagjai csak utólag értesültek ezekről a határozatokról.

Rábin nyíltan kijelentette, hogy neki nincs "konyhája"és a minisztereivel nem otthon.

hanem a minisztertanácson, illetve a hivatalában tárgyal.

HETIKÉT

MINISZTERTANÁCS

Két hivatala van Izráel miniszterelnökének. Az egyik — a főiroda — Jeruzsálemben, a másik Tel Avivban, a város Kirja-negyedében. így hívják azt a fertályt, amelyben az állami hivatalok vannak. Azelőtt — mióta a világ világ —, az izráeli kormány egyszer egy héten ülésezett. Rábin bevezette a heti két minisztertanácsot, éppen azért, hogy pótolja az elmaradt konyhai értekezleteket.

Az elmúlt hat hónap elég volt ahhoz, hogy néhány alapvonás szerint összegező képet alkosson a politikai sajtó Rábinról, akinek legjellemzőbb tulajdonsága, hogy nem " bratyizik" a minisztertársaival, hanem valamennyivel egyformán korrekt a kapcsolata. A miniszterelnök munkastílusának lényegéhez tartozik, hogy minden ügyben alaposan informáltatja magát valamennyi miniszterrel, de végül egyedül határoz. 1

A legutóbbi napokban éles szóváltásra került sor Rábin és Járiv, a tájékoztatásügyi miniszter között. Ennek az ügynek a háttere a következő:

Izráelben — mint’ezt már korábbi cikkeinkben ismertettük az olvasóval —, sok szó esik hetek óta a nemzeti egységkormányról, amply azt jelentené, hogy az ellenzék nagy parlamenti tömörülése, a Likud belépne a kormányba. Elsősorban maga a Likud akarja ezt — bár meg kell jegyeznem, hogy aLikudonbelül sem mindenki szeretné az egységkormányt, például Modái Kneszet-képviselő ellene foglalt állást — , másrészt viszont a Munkapárt egyes vezetői is jónak látnák, ha megalakulna.

Megírtuk, hogy Joszéf Álmogi, a haifai polgármester

— volt munkaügyi miniszter

— lelkes híve az egységkormány gondolatának, de kiderült, hogy Járiv tájékoztatásügyi miniszter is szívesen venné annak megalakulását.

Nos, Álmoginak élnézte, de Járivtól rossznéven vette ezt a miniszterelnök, rtiert a tájékoztatásügyi miniszter saját pártjának, a Munkapártnak tagja.

Mit mond ebben az elég kínos ügyben Járiv?;A miniszter, aki mellesleg szintén nem a politikai életben nőtt fel, hanem katonaember szintén, akárcsak Rábin. Szolgálaton kívüli tábornok. A vezérkar hírszerző osztályának élén állt hét vagy nyolc évig, aztán mikor leszerelt, a miniszterelnök — Golda Méir — tanácsosa volt biztonsági ügyekben. Utóbbi beosztásában nagyon jó munkát végzett és még Golda megígérte néki, hogy miniszteri tárcát; kap tőle.

Kapott is.

JAR/V NEM RETIRAI

Most azt mondja Járiv, hogy neki csak a kormány deklarált politikája tekintetében kell föltétien egy vonalon állnia a miniszterelnökkel. Ez azonban politikai kérdés. Nem a kormány, hanem a párt — a jelenlegi legnagyobb párt, a koalíciói vezető ereje — dönti el, hogy beveszik az ellenzéket a kormányba. ö — Járiv — azt tartja, hogy haladéktalanul meg kell alakítani a nemzeti egységkormányt. Ennek érdekében tüntető módon minden petíciót aláír, s a miniszterelnök rosszalása ellenére sem változtatta meg a véleményét.

Ezek után felvetődik ismét — és persze, nem utoljára — a kérdés, hogy lesz-e egységkormány.

E sorok írója néhány nappal ezelőtt hosszas beszélgetést folytatott Jigál Hurwitz Kneszet-képviselővel, a Likud egyik vezetőjével, aki annak idején Ben Gurion egyik közeli embere, később a Ráfi megalapítója — jelenleg vezére —, s mellesleg Mose Dáján édes unokatestvére.

Azt kérdeztük a képviselőtől, hogy mi a véleménye, lesz-e végül is nemzeti egységkormány. Azt felelte, hogy sajnos, a Mapám olyan erősen ellenzi, hogy nem lehet rábeszélni őket, már pedig a Mapám nélkül a Munkapárt nem csinálhatja meg ezt a történelmi lépést, mivel az a Máárách — a Munkapárt és a Mapám szövetsége — felbomlásához- és ahhoz vezetne, hogy a nemzeti egységkormányon belül végül kisebbségben lenne a Munkapárt. Ennek ellenére — folytatta Jigál Hurwitz képviselő —, végül olyan erős nyomást gyakorol majd a közvélemény a Munkapártra, hogy nem lesz más megoldás mint a nemzeti egységkormány megalakítása.

MINDEN ÍGY MARAD

Nos, az a benyomásunk, hogy a kiváló ellenzéki politikus véleménye csak az első felét tekintve helyes. A Munkapárt a Mapám miatt valóban nem engedhet az ellenzéknek, s aligha képzelhető el, hogy a forradalmi szocialista nézeteket valló — mondjuk, szélsőbaloldali szociáldemokrata — Mapám meghátráljon a Likud kedvéért. Abban azonban nem értünk egyet Hurwitz képviselővel, hogy az izráeli közvélemény különösebb nyomást gyakorolna ebben az ügyben a kormányra, vagy a Mapámra. Ennek nem látjuk a jeleit. Vannak Izráelben akik akarják az egységkormányt, vannak, akik

ellenzik. A közvélemény nem tekinti ezt most főkérdésnek. Csak abban az esetben tekintené annak, ha a háború közvetlen veszélye fenyegetné az országot.

Ezért — hogy most befejezésül egy kicsit előre is tekintsünk Rábin szempontjából —, nagyon valószínűnek látszik, hogy további hat hónapon át a jelenlegi Össztételű kormány élén vezeti Izráel ügyeit.

Hogy hat hónapnál hosszabb távon vizsgáljuk a kilátásait, arra nem vállalkozhatunk, mert a politikai bal jóslás nem tartozik szoros értelemben a hatáskörünkbe.

ELSŐRENDŰ MUNKÁT..MEGFELELŐ ÁRON.. GYORSAN VÉGZÜNK..

BESZELÜNK: Magyarul, Ivritül, Franciául és Németül

KÉRJÜK HÍVJA (212) 876 - 5677

ÉPÍTKEZÉSI VÁLLALKOZÁST, festés, lakásiroda üzlet , belső' és külső dekorálását vállaljuk.

Kazán, viz és gázszerelés, fűtés, heggesztés, szerelését|

és javítását, eurdpai szakemberek végzik.\

1736 SECOND Ave. NEW-YORK N.Y. 10028

Kérje díjmentes árajánlatunkat.

New York központjában, o világ üzleti életének centrumában, pont a Brodway közepén von ^

ABBEY

VICTORIA

HOTEL

7H> AVE. ot 51 st ST.

TELEFON : Cl 6-9400

A magyar szívélyesség és előzékenység, s az amerikai nagyvonalúság vezérli ezt a gyönyörű szállodát, fépyes éttermet, a világ minden részéről Amerikába érkező magyarok e központi találkozóhelyét.

Magyar hentes J. MERTL

NEW YORK 1508 SECOND AVE ,

(78 -79 St.. közölt)

Tel. RH 4 - 8292

Hazai szalámi

es minden más, já, hazai ízű HENTESÁRU ■’ kapható

in tnnv i un1

ii \ LHOirsimn,

I uuim \ Ll

I IMEUMMII1

ROKON KIHOATAL

= BUDAPEST-NEW VORK-BUDAPEST ::

VÉGIG JET

HÍVJA IRODÁNKAT: Tel: RE 4-6900

KÉRJEN RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓT:

Hunnia House

& TRAVEL INC

1592 Second Ave. at 83rd Street New York. N. Y. 10028

iiHitntiiitttf * * »♦«»♦♦» ********** <♦♦♦♦♦»»»»

JOCHANAN CARMEL HELYZETMAGYARÁZATA A MEGLEPETÉSEK EMBERE

Az államelnök tisztsége Izráelben főleg reprezentatív jellegű. Alkotmányjogi helyzete egy meghatározott időre választott skandináv királyéhoz, vagy — ha úgy tetszik — a kanadai főkormányzóéhoz hasonlítható. Gyakorlati politikai hatalom egyáltalán nincs az államelnök kezében.

Amikor úgy másfél-két évvel ezelőtt az azóta elhúnyt Zálmán Sázár második elnöki periódusa a vége felé közeledett, világos volt, hogy ez alkalommal új emberrel kell betölteni az államfői széket.

így kellett lennie két okból. Először Is a törvény nem engedi a, harmadszori megválasztást (bár akik a törvényt hozták, meg is változtathatják); másodszor pedig Sázár akkor már nyolcvannégy éves, beteg ember volt, tehát a jogi akadályoktól eltekintve sem bizonyult már alkalmasnak újabb öt éves elnökségre.

Az izráeli parlament, az akkori Kneszet összetétele azt is világossá tette, hogy az új elnök a Munkapárt jelöltje lesz. Csakhogy a Munkapárt nem fordított kellő időben figyelmet a kérdésre, és tulajdonképpen nem is állt rendelkezésére olyan jelölt, akit automatikusan mindenki akceptálhat.

Golda Méir akkori minisztereinök Jakov Curt akarta elnökül, de hamarosan kiderült, hogy úgyszólván ő az egyetlen, aki támogatja ezt az öregedő, nem valami reprezentatív funkcionáriust. Sokan ajánlatosnak tartották, hogy a következő elnök a keleti törzsekből kerüljön ki.

Itt a Munkapártnak rendelkezésére állt egy nagyon megfelelő jelölt Jicchák Navonnak, a Kneszet alelnökének személyében, akire az ellenzék is hajlandó lett volna szavazatát adni.

Golda. Méir és Pinchász Szápir azonban semmi áron sem akarták, hogy Navon legyen az elnök. Talán azért, mert valaha Ben Gurion politikai titkára volt, de elsősorban azért, mert a Munkapárt Ráfi csoportjához tartozott. Lázasan keresgélni kezdtek új jelölt után.

Az elnökválasztás Izrael szempontjából nyugodt napokban zajlott le, és mivel hatalma az elnöknek amúgy sincs, az egyes jelöltek politikai véleménye nem játszott szerepet.

így történt, hogy — utólag nézve — a választás abszurditások sorozatává vált. Jicchák Navon úgyszólván az egyetlen galamb az általában sólyom Ráfi csoportban, de őt a szélsőségesen galamb Szápir és társai mégsem akarták. Helyette kierőszakolták a nem-politikus Efrálm Kácir professzor jelölését anélkül, hogy megvizsgálták volna véleményét a döntő kérdésekben. Erre még alkalom sem nyűt, mert Kácir jelöltsége idején Amerikában tartózkodott. A valóságban a nemzetközi hírű fizikus, akinek testvérét arab szolgálatban álló japán terroristák gyilkolták meg a luddi repülőtéren, felfogásban sokkal inkább sólyom Navonnál.

Az ellenzéket, amelynek többsége sólyom, viszont csak az érdekelte, hogy Kácir a Munkapárt jelöltje, és egy másik professzort állított vele szembe: Efráim Urbachot, aki éppen mérsékelt voltáról Ismert. így történt az a furcsa dolog, hogy Efráim Kácir professzort, a sólymot, többségében galamb szavazatokkal választották elnökké a Kneszetben — a galamb Urbach professzorral szemben, akire elsó'sorban a sólymok szavaztak.

A természettudós találkozás^ a főként reprezentatív tisztséggel nem volt könnyű, és különösen az első Időkben esett nehezére a reprezentáció, nem sikerült mindig megtalálnia a helyes megoldást.

A vitákat éppen az váltotta ki, hogy minden jel szerint Efráim Kácir professzor nagyon is komolyan vette beiktatásakor tett ígéretét, hogy ti. az összes izráeliek elnöke akar lenni, nemcsak azoké, akik megválasztását támogatták.

Valóban hamarosan bebizonyosodott, hogy a nem-politikus elnöknek igen konkrét véleménye van az aktuális társadalmi, politikai kérdésekben, és a legkisebb mértékben sem érzi lekötelezettnek magát azok iránt, akik mellette szavaztak. Utóvégre nem ő szaladt az elnöki méltóság után, hanem támogatói szaladtak ő utána annak Idején.

Kácir professzor a legkevésbé sem csinált titkot abból, hogy az állam mai helyzetében ő a nemzeti egységkormány létrehozásának híve, és ezt az álláspontját számtalan alkalommal hallatta. Az utóbbi időben nyilvánosan sajnálkozott afölött, hogy az alkotmány értelmében nem fáradozhat annak megteremtésén.

A nemzeti egységkormány gondolata pedig a legnagyobb szálka a galambok szemében. Kácir professzor ezekkel a megnyilatkozásaival éppen azoknak a köröknek a gyűlöletét váltotta ki, akik elősegítették megválasztását, viszont egyre nagyobb tiszteletet, megbecsülést élvez az ellenzék részéről.

Elnökünk egyébként is a meglepetések embere, és nehéz előre kiszámítani, mit fog egy adott helyzetbefi mondani.

így például nemrégiben egy sajtókonferencián keltett nemzetközi szenzációt, amikor kijelentette, hogy Izrael rendelkezik atompotenciállal. Egy újságíró kérdésére, hogy ez vajon nem aggasztó-e, Kácir spontán válasza a következőképpen hangzott:

— Miért nekünk kellene emiatt aggódnunk? Aggódjon a világ.

Mondanom sem kell, hogy Efráim Kácir professzornak ez a megnyilvánulása szintén nem növelte irányában a széplelkű galambok szeretetét. Olyannyira nem, hogy egy hisztérikusan defetista újságírónő a napokban durva hangú cikkben1 megvádolta az államfőt: szégyent hoz az országra; egyben követelte a lemondását.

Az ország lakosságának nagy többsége előtt azonban ?ppen ezek a megnyilvánulások növelik az addig kevéssé' ismert államelnök népszerűségét.

magvar SÍRKÖRAKTÁR

Wvinrvb //ton. A' fíroHH. fur.

MANHAJTANBAN

287 EAST HOUSTON ST.,-NEW YORK, N.Y. 10002 Telefon: AL 4 - 2360.

Előnyös áron készít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET