Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)

1974-07-13 / 519. szám

3. oldal 1974. július 13. * MENORA NIXON ÉS A BÉKE ÁLMA Úgy látszik, hogy a labilis alapokon nyugvó fegyverszü­­net, melyet Kissinger bulldog­­kitartása és bölcs diplomá­ciája hozott létre, bizonyos eufóriába ringatja a világot. “Ha mindezt sikerült Ilyen szépen megoldani, — mondják, — akkor egy közelkeletl béke 'étrehozása sem lesz prob­léma.” A valóság az, hogy a problémák csak most kezdőd­nek. Nixon egyiptomi és moszkvai útjának legnagyobb eredménye lzráel számára az, hogy a genfi konferenciát bi­zonytalan időre elhalasztot­ták. Remélhető, hogy e “bi­zonytalan idő” alatt, arány­­lagos nyugalmi állapot áldá­sát fogják élvezni a Közel­­kelet népei. Ha a genfi konferencia ma ülne össze, úgy 24 óra ele­gendő volna ahhoz, hogy tár­gyilagosan leszögezzék: a két álláspont közt olyan nagy sza­kadék van, amelyet ma még lehetetlen áthidalni. Érzelmi változások, józan, reális és pragmatikus döntések egész sorára van szükség a politi­kai kiima megteremtésére.Az arab államoknak le kell mon­­daniok arról, hogy az u.n. palesztin menekülteket túsz­ként kezeljék, ürügyül egy újabb Izrael elleni támadás­ra. Az Egyesült Államoknak és az olajgazdag arab orszá­goknak mélyen a zsebükbe kell nyúlni, hogy a problémát meg­oldják. Az arab államoknak le kell mondaniok egyoldalú kö­vetelésükről. Illetőleg arról. hogy egyedül lzráel legyen az, mely állandó területi enged­ményeket ad anélkül, hogyor­­szágát hivatalosan elismer­nék és vele a hivatalos dip­lomáciai kapcsolatokat fel­vennék. Az u.n. palesztin me­nekülteknek egy vezetőt kell találnlok, aki a nevükben le­ülhet a tárgyalóasztalhoz. íz-' ráelt nem lehet arra kénysze­ríteni, hogy gyilkos terroris­tákkal tárgyaljon. Hogyan lehet józan ésszel Izráeltől követelni, hogy bi­zonytalan, védhetetlen határok mögé vonuljon vissza, mikor szomszédai vonakodnak fel­venni véle a diplomáciai kap­csolatokat? lzráel Ilyen ellen­séges körülmények között ugyanúgy nem egyezhet bele abba, hogy a Golán fennsík­ról bombákat dobjanak le az izráeli völgyek békés lakói­nak földjére, mint ahogy az Egyesült Államok nem egyez­ne bele abba, hogy az Empire States Building tetejéről egy orosz osztag kézigránátokat dobáljon New Yojrk lakóira, avagy hogy 90 mérföldnyire határaitól, Kubában atom­rakétákat állítsanak fel el­lenfelei. A Szovjetuniónak le kellene mondania arról, hogy állandó zavarkeltések árán tartsa meg befolyását a Közelkeleten. A külföldi garanciák értékét pontosan megmutatta a tavalyi év, amikor az olaj pillanatok alatt eltávolította Izrael bará­tait. LESZ E OROSZ ALIJA ? Nem szüksége újból hang­súlyozni, hogy lzráel számára az alija életfontosságú. Sok­szor említettük, hogy az oro­szok csak az erőből és hatá­rozottságból okulnak. Ez most is bebizonyosodott. Szitkok áradata tódult Jackson sze­nátor felé; Lev Tolganov, az Izvesztija főszerkesztője ve­zércikket írt “Nincs több en­gedmény” címmel; s mégis, Kissinger hivatalosan beje­lentette, hogy a Szovjet ez­­évben 45.000 kivándorlási en­gedélyt fog kiadni. S miköz­ben Juli Zsukov a Pravdában gúnyosan kérdi, hogy "hát így állunk a Jackson stílusú dé­­tente-val?", a moszkvai bel­ügyminisztérium, a Panov há­zaspár után most Galichnak, a Szovjetúnió egyik legneve­sebb zsidó költőjének és Le­­vitsnek, a zsidó atomtudósnak is megadta a kivándorlási en­gedélyt. Úgy látszik, most a szibériai energiaforrások ki­aknázása létkérdés a Szovjet-A FEGYVERSZÜNET KÉZZELFOGHATÓ EREDMÉNYE Vita folyik: vajon volt-e ér­telme az Izrael által adott engedményeknek Szíria és E- gyiptom felé. Az első kézzel­fogható eredmény egy Nixon által felajánlott hétmilliárdos kölcsön az lzráelí gazdasági helyzet konszolidálására. Au­gusztus 14.-én háromtagú iz­­ráeli bizottság utazik Wash­ingtonba, hogy a kérdést le­tárgyalja. A hangsúly a hosz­­szú lejáraton van. E kölcsön abban különbözik a múlt­béliektől, hogy míg eddig azok minden egyes részletét külön­­külön kellett letárgyalni, s ez ÜPf photo Nixon látogatásakor amerikai zászló leng Moszkvában. nek s Brezsnyev és társai pozíciójának megszilárdítá­sához. Ehhez viszont többmilliár­dos, hosszúlejáratú amerikai hitelre van szükség. Az orosz kivándorlás első öt hónapja lzráel felé 25 szá­zalékos csökkenést mutat a tavalyi év hasonló periódusá­val szemben. Ez főleg az en­gedélyért folyamodók meg­hurcoltatásával és azonnali állásvesztésével függ össze. Panov kivándorlási engedé­lyének elintézése 27 keserves hónapot jelentett az orosz mű­vész számára; így főleg az Intellektuális osztály habozik engedélyért folyamodni. A ka­nadai zsidóság, mely nagy­ban hozzájárult az új kormány megválasztásához, méltán kö­vetelheti, hogy kormánya ha­tározott állást foglaljon az oroszországi üldözések meg­akadályozására s az alija elő­mozdítása érdekében. áni duzzasztó által termelt energia 30 százalékát sem ké­pes felhasználni. A cél tehát nyilvánvalóan nem gazdasági, hanem politikai s ez továbbra Is Izrael elpusztítása. India, mely most már hid­rogén bomba előállításán dol­gozik, nyilván Kína és Pa­kisztán miatt állította elő atombombáit. Anglia és Fran­ciaország ismét Európa ve­zetéséért versengnek s ennek\ következtében folytatják rob­bantásaikat. A szakértők sze­rint, nincs 'biztosíték arra, hogy az Egyiptomnak szállí­tandó reaktort csupán békés célokra fogják felhasználni, A Kreml ezzel nagyon Is tisz­tában volt s ezért tagadta meg Szádát kérését. Most Nlxon túl akart tenni a Szovjeten s vállalja a nem kis kocká­zatot. Rábin lzráell minisz­terelnök az ország két leg­kiválóbb nukleáris szakértő­dftása, az energiatermelés fo­kozásának elősegítése, a tu­risztika propagálása, repü­lésre vonatkozó külön meg­állapodások, légűrtechnikai tapasztalatok kicserélése és a kultúrális kapcsolatok szo­rosabbra fűzése. A megbeszélések kiterjedtek arra az esetre is, ha lzráel, a béke érdekében, kénytelen lenne feladni SzináJ sivatagi olajforrásait Abu Rudeis-nél, melyek jelenleg szükségleté­nek 80 %-át fedezik. A Rábin kormány tisztában van azzal, hogy az örökös háborúskodás nem megoldás lzráel számára, s készen áll a béke kockázatára, ha az lzráel biztonságát előmozdít­ja. így örömmel elfogadja az Amerika által finanszírozott, Náhál Soregl kutató állomás részére szállítandó nukleáris anyagot. Brezsnyev és Nixon sok késedelemmel, bürokra­tikus akadályokkal és politi­kai ellenállással Járt a Pen­tagontól a Fehér Házig, addig a mostani kölcsön minden részletét augusztusban egy­szer s mindenkorra tisztázni fogják. Bár lzráel örül az ígért nukleáris segítségnek, nem lelkesedik az Egyiptomnak ígért nukleáris reaktorért. E- gylptom állítólag elektromos energia termelésére kívánja felhasználni az új reaktort. Minthogy azonban ipara rend­kívül kezdetleges, az asszu­jéből álló bizottsággal kíván­ja megállapfttatnl, lehet­séges-e az egyiptomi reaktor hadi célokra történő felhasz­nálása. Az eredmény nem vi­tás. A Nixonnal való előze­tes megállapodás azonban a nukleáris segítség mellett, több nagyon fontos pontot tar­talmaz. Talán a legfontosab­bak: az Izráeli Ipar előmoz-Szádát kérése azonban le­hetetlen. Szerinte lzráel az atomfegyverek háborús cé­lokra való felhasználásának tilalmáról szóló egyezmény aláírásával nagyban előmoz­dítaná a békét. Amíg azon­ban valódi béke nincs a Kö­zelkeleten, lzráel nem enged­heti meg magának, hogy az egyezményhez csatlakozzék. KIVÁNDORLÁSI LAZ A SZOVJETBEN A Szovjetúnióban olyan nagy­fokú kivándorlási láz van,mely felülmúlja az 1917-es és az 1920-as évek kivándorlását. Ez nem csupán a zsidóságra vonatkozik. A kivándorlási en­gedélyért folyamodók közt ott találjuk Vikotor Nyekrászov­­nak, a kiváló orosz írónak, Szvjetoszláv Rlchternek, avi-A kies fekvésű fleischmannsi PALACE HOTEL új vezetéssel ismét megnyílik. ELSŐRENDŰ MAGYAR KONYHA, NAPI HÁROMSZORI ÉTKEZÉSSEL. ELEGÁNS SZOBÁK. MINDEN SPORTOLÁSI LEHETŐSÉG ( úszás, tenisz, halászat; ping-pong, lovaglás, golf ) VÁMOS PETER zongoraművész zenekara, GIPSY C0NTESSE JULIA cigányzene kisérette!. Weekendeken külön BALI dancer Rezerválás a New York-i irodában, DR. SUGÁR •nál. R.E. 7-7900, R.E. 7-7901 és R.E. 7-7904, vagy FLEISCHMANNS-ban a PALACE HOTELBEN, telefon (914) 254-9871. Szeretettel várja vendégeit : PETER and ANDREW management. lághfrű zongoraművésznek nevét, bár ő a Kreml erélyes fenyegetésére kénytelen volt ezt visszavonni,Rosztopovlcs, a világ egyik legkiválóbb csel­listája nemrégen Londonban telepedett le, Medvegy, Ka­­ltdsz és Andrejev SzlnyaszklJ Párlsban kívánnak leteleped­ni; a BolsoJ Balett sztárja a minap lépett le Torontóban. Többen zsidó nőt vesznek fele­ségül, hogy ílymódon segítsék elő a szovjet paradicsom el­hagyását. így Volkonszklj, a híres zeneszerző és dirigens egy zsidó tanítónőt vett fele­ségül. A szovjet intellektuális élet nagyságai megelégelték az ül­dözéseket. S miközben Nlxon újabb diadalmas útjának ered­ményeit latolgatjuk, a szovjet kultúrális élet oszladozóban van. NIXON ÚTJA NEMZETKÖZI SZEMPONTBÓL Természetesen, Nlxon útját helytelen volna csupán zsidó szemszögből boncolgatni.An­nak legnagyobb fontossága ta­lán az, hogy a két hatalmas ellenfél újból leült tárgyalni egymással, s hogy az at­moszféra kielégítő volt, s több egyezményt írtak alá. Bár a leglényegesebb kér­désben, a nukleáris fegyverek csökkentésében, nem voltak képesek megegyezni, az út nem mondható eredményte­lennek. Nlxon útját sokan Chamberlain müncheni meg­békítést missziójával hason­lítják össze. Ezek szerint az Egyesült Államok nem a bé­két vásárolta meg Moszkvá­ban, hanem csupán a háború elhalasztását. E véleményben sok az Igazság. Ha azonban meggondoljuk, hogy a Szov­jetúnió hatalmas gazdasági terveinek végrehajtása Szibé­riában legalább 15 évet vesz Igénybe, úgy a körülménye­ket tekintetbe véve, nem sza­bad elégedetlenkednünk. Nem kétséges, hogy a találkozást Moszkva akarta elsősorban. A Kreml ezer ürügyet talál­hatott volna, az elnök meg­gyöngült belső helyzetére való tekintettel, az utat bizonyta­lan Időre kitolja. Ez azonban a détente ritmusát gyengítette volna. Moszkvának pillanat­nyilag, mind gazdasági és technológiai, mind politikai szempontból nagy szüksége van az Egyesült Államok tá­mogatására. Nem kis mérték­ben pedig arra, hogy Ameri­kát eltávolítsák Kínától. A szakértők szerint a föld­alatti robbantások és az atom­­elhárftők számának korláto­zása nem sordöntő esemény. S lehet, hogy nagy ár 6 %-os kamatozású, hosszú lejáratú kölcsönt ajándékozni, mikor az USA-ban 12 %-r& emelik a vezető bankok kihelyezési kamatát. Mégis el kell ismer­nünk, hogy rendszeres talál­kozások és megbeszélések so­ra Indult el a két ország kö­zött, s amíg ez folytatódik, a világháború veszélye nem fenyeget bennünket. Megnyugtató Nlxon kijelen­tése, hogy a NATO erejét nem hajlandó csökkenteni. Hogy honvédelmét erősíti, s hogy Európával szorosabbra fűzi kapcsolatait. Az új fran­cia elnök változott politikai szemlélete ezt nagyban elő­segíti. Számunkra az egyetlen ag­­gaztó lehetőség, hogy félő: Moszkva a genfi u.n. béke­­konferenciát siettetni fogja; részben azért, hogy az arab világnak bebizonyítsa, hogye­­gyedül a Szovjetúnió az, mely érdekeiket száz százalékosan a szívén hordozza, részben pedig Kissinger elért eredmé­nyeit Egyiptom és Szíria — legalább Is részbeni vissza­szerzésével — meghiúsítsa. A mai helyzetben nincs olyan felsőbbrendű tünemény, mely az ellenfelek közti ellentéte­ket képes lenne elsimítani. Az arab világnak több éves kijózanító időszakra van szük­sége, míg megbarátkozik a reális helyzettel. A nagyobb veszélyt azonban Nlxon túlságosan optimista ki­értékelése jelenti Amerika népe számára, mely most a szovjet-amerikai helyzetről olyan fogalmat kapott, mely szerint két békés, Jóakaraté nemzet minden erejét a béke és az emberiség javára akar­ja fordítani. Korántsem ez a helyzet. A Kreml nem mon­dott le az Egyesült Államok elpusztításáról, csupán léleg­zetvételre van szüksége, s ennek keretében kihasználja nem túlságosan rafflnált el­lenfelének gazdasági forrá­sait és politikai segítségét. Ha a Jövő veszélyét el akar­juk kerülni, csupán rideg rea­litással szabad felmérnünk a két szuperhatalom kapcsola­tát. RUBIN FERENC JOCH AN AN CARMEL HELYZETMAGYARÁZATA KÖNYÖRGÖM, AKASSZUK FEL... Ami az elveimet illeti, ellensége vagyok a halálbüntetés­nek. Ha angol lennék, vagy mondjuk belga, kanadai esetleg mexikói, akkor minden bizonnyal tagja volnék a halálbüntetés elleni ligának. Sőt, hazai vonatkozásban is az a véleményem, hogy ami közönséges bűnözőket illeti, mégha a legrémesebb és legun­­dorftóbb bűncselekményt követték Is el, akkor sem szabad ki­végezni őket. Szerintem még akkor sem, ha rablással egybe­kötött kéjgyllkosságot követett el valaki — akkor is elegendő életfogytiglani fegyházra ítélni. Az ilyen esetben legfeljebb arra kell vigyázni, hogy az életfogytiglan valóban életfogy­tiglan legyen és soha ne térjenek vissza a szabad emberek társadalmába. Már hosszú évtizedek óta vita folyik az egész világon a halálbüntetés mellett, Illetve ellen. Az érvek mind a két oldalon, minden országban csaknem azonosak, és nem vál­toztak az évek során. Feltételezhetően csaknem mindenki ismeri is már ezeket az érveket és éppen ezért nem is aka­rom itt felsorolni őket. Azonkívül ezeknek az érveknek csak akkor van értelmük, ha közönséges bűnözőkről van szó. Én pedig azt szeretném megindokolni, hogy miért vagyok amel­lett, hogy a terroristákat igenis, akasszák fel. F.z esetben pedig az összes ismert pro- és kontra-érvek nem érnek semmit, mert nem erről van szó. A 1 terroristák gyilkosságai természetesen bűncselekmé­nyek, még hozzá a legszörnyűbb és a leggonoszabbfajtából. De nem ez a fontos ez esetben és nem ez a lényeg. A fontos, hogy a terrorszervezetek elleni harc integráns részét ké­pezi annak a harcnak, amelyben az arab ellenség meg akar­ja semmlsftani lzráel államát és annak népét. Háború esetén minden kormánynak egyetlen kötelessége van. Gondoskodni arról, hogy nekünk minél kevesebb vesz­teségünk legyen s ennek érdekében az ellenségnek a maxi­mális veszteségeket kell okozni. A háborúnak is vannak sza­bályai. Nemzetközi szerződések és konvenciók szabályozzák hogy a polgári lakosság és a foglyok ellenne kerüljön bor­zalmakra sor. A terroristák azonban nyíltan kívül helyezik magukat ezeken a nemzetközi szerződéseken, ők azért jön­nek Izráelbe, hogy minél nagyobb öldöklést hajtsanak vég­re a polgári lakosság, a nők és a gyerekek körében. Ludd, K Ír ját Smoná és Máálot utángondolom, igazán felesleges már erre további bizonyítékokat felhozni. Az Ilyen ellenséggel szemben minden kormányzatnak csak egyféle magatartása lehet. Fizikailagmegkell semmisíteni, vagy bármilyen csúnyán Is hangozzék ez a kifejezés, — ki kell irtani őket, úgy mint a veszett kutyákat. Ennek a célnak az érdekében minden eszköztfel kell hasz­nálni. Ml több, minden eszköz egyben humanista is, rnivel nők, gyermekek, ártatlan polgárok életét menti meg. Utánuk kell mennünk támaszpontjaikra és ott kell a maximális pusz­títást végezni közöttük. Ha betörnek országunkba és harcra kerül velük a sor, gondoskodni kell arról, hogy aki fegyver­rel a kezében, gyilkosság szándékától vezetve tette a hazánk földjére a lábát, az élve ne hagyja el ezt az országot. És Jó az, ha a terroristák tudják, hogy innen nincs többé vissza­út. Ebben csaknem mindnyájan egyetértünk. Alig van körünk­ben olyan ember, aki ne lenne annak a híve, hogy a terroris­tákat igyekeznünk kell elpusztítani. A vita ott kezdődik, hogy mit tegyünk azokkal a terroristákkal, akik élve kerülnek a kezünkbe. Véleményem szerint semmi ok sincs arra, hogy Jobban kíméljük őket, mint társaikat. Ha nem érte utói őket támaszpontjaikon, vagy akció közben a halál, akkor a bí­róknak, az ügyésznek és végülis az ítéletvégrehajtónak kell beteljesítenie sorsukat. Nincs más út. A nők, az iskolásgye­rekek és valamennyiünk békés élete nevében könyörgöm, a­­kasszuk fel őket. . . Akasszuk fel őket haladéktalanul, minden fölösleges hu­zavona nélkül. Háborúban álló ország vagyunk és nincs sem­mi akadálya annak, hogy statáriumot hirdessünk, mint az a második világháború Idején az összes hadban álló országok­ban volt. Az Ilyen statárium esetén az elfogott terroristákat még aznap bíróság elé kell állítani. Ennekarögtönitélő bí­róságnak csak egy Jogköre lenne. Megállapítani, hogy az előtte álló vádlott valóban fegyveresen, gyilkolás céljából lé­pett lzráel földjére. Ha ez bebizonyosodik, akkor csak halá­los ítéletnek van helye. És az ítélet, minden fellebbezés le­hetősége nélkül, annak elhangzásától számított két órán be­lül végrehajtandó. Egyesek azt állítják, hogy ez sem rettentené el a terro­ristákat, mert vannak közöttük öngyilkos egységek Is, mint az utóbbi Időben tapasztalhattuk. Lehet, hogy vannak ilyenek Is. Nagy többségük azonban nem akar öngyilkos lenni. Ha valamennyien tudnák, hogy elfogásuk esetén nemérnék meg ugyanannak a napnak a lemenetét, az többségükre, szerin­tem, elrettentőén hatna. Minden élő terrorista az izráeli börtönökben veszélyt képez a számunkra. Valamennyien szinte csaléteknek szá­mítanak a társaik szemében, hogy újabb és újabb terror­­cselekményeket hajtsanak végre a kiszabadításuk érdeké­ben. És minden egyes Ilyen esetben az áldozatok Izráeli polgárok, nők és gyerekek. Ezek a hosszú börtönbüntetésre ítélt terroristák abban a tudatban és reményben élnek börtöneikben, hogy társaik egy nap kiszabadítják őket. És ne tagadjuk, elvileg bármeny­nyire ellene vagyunk annak, hogy engedjünk a zsarolásnak, volt már példa arra, hogy a terroristák újabb terrorcselek­mények segítségével ki tudták szabadítani társaikat az iz­ráeli börtönökből. Mindnyájan tudjuk, ez tény. Kiszabadí­tani azonban csak élőket lehet. Halottakat nem. Ez Is egy ok arra, hogy felakasszuk őket. Lehet, hogy a halálbüntetések végrehajtása esetén egyes széplelkek Izráelben és külföldön tiltakoznának és tüntetné­nek ellenünk. Ezt is számba kell venni. Ezzel szemben a­­zonban Ludd, Kirját Smoná és Máálot az érv. Nem hiszem, hogy nehéz lenne megcsinálni a számadást.

Next

/
Thumbnails
Contents