Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)

1974-12-21 / 541. szám

6. oldal MENÓRA * 1974. december 21. Nem vagyok vallásos, csak érzésben. Az egyetlen Ünnep, amit ténylegesen betartok a vallási törvények szerint, a Jóm Klpur. A templomban böj­tölve ez a nap tényleg a bűn­bánás, az emlékezés — tudo­mányosabban kifejezve — mondhatnám a filozofális gon­dolkodás napja is. Más szür­ke, munkával, gondokkal teli hétköznapokon nemigen van idő filozofálni. Hosszúnapkor igen. Hosszúnapkor a temp­lomban ülve nemcsak imád­kozik az ember. Van idő so­kat gondolkodni is. Egy bizo­nyos kor után már nemcsak az elmúlt esztendő alatt történ­tekre gondolunk vissza, de bi­zony egy elmúlt — az én ese­temben csaknem fél évszázad alatt — történtekre. Van mire visszaemlékezni. Mindannyiunknak. Különös­képpen az elmúlt hosszúnap­kor nem annyira az esemé­nyekre, mint inkább az esemé­nyek, történések szereplőire terelődött a figyelmem. Vajon hol vannak, hol vagy­tok gyerekkori, kamaszkori, háború-alatt-kori, háború­­után-kori barátaim, ismerő­seim, embertársaim . . . ? Forró-Encsen öt éves ko­romban egy évig jártam chai­­derba. Voltunk ott vagy tiz­­tizenötön gyerekek. Ez 1929- 30-as évek között volt. Gyö­nyörűen megtanultam héberül imádkozni, azóta sem felejtet­tem el az " alef-bét"-et.Em­­lékszem egy kis templomi elő­szobára, a fapadokra, a hosz­­szú faasztalra, amit körülül­­tünk. Egy kaftános, nagysza­­kállú, kerek kalapot viselő bá­csira . . ., de nem emlékszem egyetlen egy névre sem. Gon­­doloity a hittant tanitó bácsi már nincs is az élők soraiban, de hol van az a másik tíz­­tizenöt gyerek, akik akkor ott velem abban az évben együtt tanultak? Vajon rajtam kívül él-e egy is közülük valahol...? Horton — Heves megye — 1932-ben katolikus iskolában jártam. Ha jól emlékszem, harmadik elemibe. Még egy zsidó gyerek volt az osztály­ban. A nevére nem emlékszel^ de tudom, hogy az édesapja hentes volt. Mikor katolikus hittanóra volt, mi ketten is bent maradtunk az osztályban. Mi is tanultuk a katolikus hit­tant. A magam részéről, em­lékszem, szerettem tanulni, mert a bibliai történetek csak­is zsidókról szóltak. A kis " hentes-fia" hitsorsosomat egyszer a látogatást tevő püs­pök ( ?) megkérdezte: "Te mi­lyen vallásé vagy kisfiam??., mire ő nagy zavarában azt fe­lelte: ’*Én a római katolikus anyaszentegyház zsidó val­lásé tagja vagyok". Még ma is emlékszem aha-HOL VAGYTOK? lálos csendre, ami az osztály­ban erre a kijelentésre kelet­kezett. Azután jött a vissza­fojtott kuncogás, nevetés a gyerekek részéről, s magya­rázat a tanitd részéről. A ta­nító1 nevére emlékszem, Ko­ber tanító úr volt i neve. Nem volt antiszemita, sőt nagyon szeretett bennünket éppen azért, mert zsidók voltunk. Egy jószívű, becsületes, val­lásos katolikus bácsi volt. Ma is szívesen emlékszem vissza jóságos arcára, fehér hajára. Biztosan már régen a menny­országban van . . ., de hol van az én kis " hentes-fia "hitsor­­sosom . . . ? Szerencsen jártam polgári­ba négy évig, 1935-től 1939 jú­niusáig. Itt voltunk talán ti­zenötön zsidók az egész is­kolában a négy év alatt. Ebben az időben mér korlátozva volt a zsidó tanulók száma még a polgári iskolákban is. Az osz­tályban ketten voltunk "iz­raeliták" — Weisz Zoli és én. Hol vagy Zolikám ? Még ma is reménykedem, hátha meg­talállak valaha valahol! A töb­bi fiú közül névszerint még a Klein Jóskára emlékszem, mert ő egy erős és bátor fiú volt. Mindig biztatott bennün­ket, hogy ne hagyjuk magunkat csúfolni zsidóságunk miatt. Sokat verekedett s nem félt senkitől. Vajon merre jársz Jóskám? A hittan tanítónk nevére nem emlékszem. Viszont arra jól emlékszem, hogy azokat a gyerekeket — köztük engem is -v akik nem tudták fizetni az általa kiszabott összeget, nem készítette elő Bár-Mitzvára. Örök keserű nyomot hagyott a lelkemben. Erről az emberről hallottam New Yorkban 1972- ben. Biztos helyről tudom, hogy New Jerseyben él s gaz­dag ember lett belőle. Nem csodálkozom rajta. . . Voltak azonban Szerencsen igaz, jószívű, vallásos zsidó családok. Négy éven keresz­tül "napokat" ettem náluk. BÍ- róéknál pénteken. Bíró néni már akkor öreg és vak volt. Mégis ő, aki nem látott sze­meivel — fedezte fel, hogy nem vagyok kellőképpen el­látva élelemmel. 1935-ben ti­zenegy éves voltam. Kikérde­zett mikor bort vittem péntek esténként Tárcáiról, a másik Bíró családtól. Volt egy nagy lányuk. Emlékszem, szép nagy lány volt, 18 éves. Valahol Gö­döllőn járt gazdasági-főző is­kolába, mert az "gyakorlati" pálya volt. Ha véletlenül ol­vasná e sorokat a Bíró néni lánya . . . Édesanyjára úgy emlékszem vissza, mint egy rfi Gesztenye Cukrászda és delicatessen Uj vezetés alatt, de a régi finomságú süteményekkel. Szeretettel várja régi és új vevőit: KEMÉNY IDA tulajdonos. 1394 Eglinton Avenue West TELEFON: 782-1598 j EZ NEM REKLÁM, EZ VALÓSÁG! j; Hévíz, Hajdúszoboszló, Dagályfürdő, mindhármat megtalálja egy helyen, A 87 FOKOS GYÓGYFÜRDŐBEN LUXUS APARTMENTEK EGÉSZ ÉVBEN KIADÓK. Tulajdonos: ZOLTÁN KÁLMÁN 40 4 - 40 6 Torrego Street WARM MINERAL SPRING, FLORIDA 33595 U.S.A. ÉRDEKLŐDŐK ÍRJANAK A FENTI CÍMRE! Leslie Servicing Co. 769 BATHURST ST. • 5324072 Brake Speciális tárcsa fékek Auto electromos munkák Complett general javítások, garanciával. Vontatási service Tulajdonos: Frank Osvald szent asszonyra, s míg élek nem fogom elfelejteni. Groszéknál csütörtökön e­­bédeltem. Nekik is volt egy nagy lányuk, de őt sohasem láttam, csak hallottam róla. Vadászéknál ebédeltem va­sárnap. Egy kis bérelt szobácská­bán laktam. A szüleim akkor Tarcalon éltek, később Mis­kolcra költöztek. Ezért már tizenkét éves koromban "önál­­lóskodtam ". Vadász bácsi nagy cionista volt. Ki akart küldetni Palesz­tinába, amikor látta, milyen nehezen élek. Édesapám nem engedett; akármilyen szegé­nyek is voltunk, mégis csak tizenegy éves voltam. így let­tem cionista tizenegy éves ko-Irta: Re'vI ( ROSENBERG ) MIHÁLY romban. Bár nem nagyon ér­tettem mindent a cionizmusról, de nagyon büszkévé tett s jó érzést keltett bennem, hogy Vadász bácsi már mint "fér­fit” kezelt engem. Azt mond­ta: "Szükségünk van férfiak­ra". Vadászéknak kicsi gye­rekük volt 1939-ben . . . Ma­radt valaki . . .? Kleinékhoz hétfőn, Erősék­hez kedden, Weiszékhoz szombaton Jártam. Semmit sem tudok róluk ma már. Mindannyian a szerencsi cu­korgyárban voltak tisztvise­lők. — Szerdán egy ideig kap­tam ebédet egy családnál, de ők hamarosan elköltöztek Sze­rencsről s így a szerdal na­pon 3 éven át nekem mindig hosszú-napom volt. Azazbőj­töltem. Biztos vagyok benne, hogy Bíró néni Szerzett volna nekem egy másik családot, aki adott volna ebédet szerdán, de nem kérdeztek, én meg szé­gyenlős voltam.' Öt évvel ezelőtt jártam új­ból Szerencsen. Senkit, egyet­len drága barátot, Ismerőst sem találtam. Csak a kis le­rombolt zsinagóga romjai,si­­koltottak felém . . . hol van­nak . . .? A miskolci Felső Kereske­delmibe járt velem egy Glück nevű, igazi bocher-gyerek. Hárman voltunk zsidók az osztályban. Ebben az időben már majd minden nap vere­kedtünk az osztály nyilas ér­zelmű "hőseivel". Igen, ők voltak a " hősök" s mi vol­tunk a "gyáva zsidók" mert nem szívesen mentünk bele tíz az egyhez való verekedés­be, ahol mindig ml voltunk a vesztes fél. Klein Gyuri — most Brazil­ban él — meg én nem hagytuk magunkat. Rúgtunk, harap­tunk, karmoltunk, aminek az lett az eredménye, hogy kezd­tek respektálni bennünket. Ke­vesebbet verekedtek, de meg­maradtak a "büdös zsidó" ti­tulusnál. Glückkel azonban baj volt. ö a "gyáva" egyedül, 400 ta­nuló között, tízpercben to­vábbra is sapkában fogyasz­totta el az otthonról hozott kóser tízóraiját, akárhogyan is csúfolták, püfölték. ő soha­sem ütött vissza. Sohasem csúfolt vissza. Ha ledobták a sapkát a fejéről, fölvette, visszatette — szó nélkül. A Klein Gyuri meg én érte is kellett verekedjünk, ő ezt elfogadta, de nem jött segí­teni nekünk, még akkor sem, ha miatta püfölték bennünket. Behúzódott egy sarokba. Sze­meiben — jól emlékszem — nem ijedséget láttam ilyen­kor, hanem csodálkozást. Egyszer valaki hozzávágta a vízzel teleitatott táblasziva­csot a folyosón. Én bent vol­tam a tanteremben. Bejött, úgy ahogy volt, az arcán csur­gó piszkos krétalével s azt kérdezte puha, bársonyos hangján: "Rosenberg, hozzám vágták a szivacsot, mit csinál­jak?"— Hol vagy drága Glück . . . testvérem . . .? De hol vannak a többiek?... ( Folytatjuk) :: ü ;; jé f i: ”A multikulturálizmus a kormány állandó politikája u lohn Munro Hon. John Munro, mint felelős miniszter, mindent átfogó utasításokkal irányítja az összes kanadai kormányszerveket a multikultúra ápolásara. Különös felelős­séggel a multikultúrális program végrehajtására, amellyel az Államtitkári Hivatal (Secretary of State) van megbízva. Az Államtitkári Hivatalban (Secretary of State) A multikulturális program tervezetét támogatja és elősegíti, fejleszti minden kanadai csopot kívánságára, hogy az állandósított legyen, és közreműködik szokásaik megtartásában új hazájukban, Kanadában. Megvalósítására a következő lehetőségek állnak rendelkezésre, hogy a célt végre­hajthassák: Project Grants Program (A Tervezet Se­gélyezési Programja) Anyagi alapot és lehetőséget teremteni az önként vállalkozó csoportoknak, hogy segíthessék a mültikulturális tevékeny­séget. Multicultural Centres Program (Multi­­culturális Központi Program) Az önként vállalkozó csoportoknak fel­szerelését biztosítani, hogy helyileg megszervezhessék a multikulturális központot. Canadian Identities Program (Kanadai Azonossági Program) Megerősíteni a kisebbségi csoportoknak azt a törekvését, amely megérteti a különbözőséget a kanadai kultúrával szemben és eloszlatja a tájékozatlan­ságot. Canadian Ethnic Studies Advisory Com­mittee (Kanadai Idegennyelvú Tanulmá­nyi és Tanácsadó Bizottság Az Idegennyelvű tanácsadószerv alakult, amely hivatva van tudományosan foglal­kozni és kutatni, valamint fejleszteni a külföldről Kanadába látogató egyetemi tanárok előadásainak lehetőségét a ka­nadai egyetemeken. Third Language Teaching Aids(Segítés, Harmadik Nyelv Oktatására) Anyagi alapot teremteni az oktatási anyag szükségleteire, amelyek a nyelv­­tanfolyamhoz szükségesek. Immigrant Integration Program (A Be­vándorlók Beilleszkedése Programja) Támogatni a különböző csoportok mi­előbbi beilleszkedését a kanadai társa­dalomba. Ethnic Groups Liaison (Nemzetiségi Csoportok Összekötői) Ez a program lehetővé teszi hivatásos szervek támogatását a szervezet cso-John Munro Ministei Responsible for Multicuituralism portjaiban, valamint közösségében, úgy országos, mint helyi szinten. In the National Film Board (Nemzeti Film Tanács) A Nemzeti Film Tanács több, mint 400 filmet gyártott 19 különböző nyelven. Mindezek díjmentesen megkaphatok a Nemzeti Film Tanács irodáiban, a kö­vetkező városokban: Vancouver, Win­nipeg, Toronto, Montreal, Ottawa és Ha­lifax. In the National Museum of Man (Ember­tani Nemzeti Múzeum) Az ottawai Embertani Nemzeti Múzeum­ban megtalálható az összes történelmi bizonyíték a kanadai nemzetiségi cso­portok kultúrális hagyományait illető­en. A múzeum gyűjteménye számos hangszalag, televíziófilmszalag és film. Különös figyelmet érdemel az olyan a­­nyag, mint a népi építészet, házieszkö­zök és bútorok, házi és kéziipari esz­közök élelmiszerek előállítására, házi­ipari művek, hagyományos történetek a családi és a közösségi életben, ünnep­ségek és szertartások. Kultúrális és utazási bemutatók ugyancsak előkészü­letben. In the Public Archives (Köz és Nyilvá­nos Levéltár) A Nyilvános Levéltár “nemzetiségi” programja előírja és megtalálja annak lehetőségét, hogy a nemzetiségi kultu­rális iratok épségben maradjanak. Azo­kat semmiféle kár vagy esetleges romlás ne érje. A személyzet ezen a terüle­ten specialistákból áll, akik megkezdték ezeket az értékes és fontos okmányo­kat, iratokat a különböző nemzetiségi kulturális szervezeteken keresztül egyeztetni, hogy azok megmaradjanak, mint a mi örökségünk. In the National Museum of Man (Ember­tani Nemzeti Múzeum) A Nemzeti Könyvtár • magáravállalta a TÖBBNYELVŰ BIBLIOGRÁFIA SZOL­­GÁLAT-át. Az a cél, hogy megszerez­zék azokat a könyveket, amelyek Ka­nadában nem a hivatalos nyelven jelen­tek meg, de ezek a könyvek megkap­hatok legyenek a nyilvános könyvtára­kon keresztül. Remélhető, hogy egy na­gyobb mennyiség, amely tíz nyelven je­lent meg, szállításra kerülhet 1975. év elején. További öt nyelven megjelent könyv fokozatosan kerül leszállításra. John Munro Ministre chargé du Multiculturalisme Cím: Minden további felvilá­gosításért fordul'on írás­ban a következő hivata­lokhoz: THE DEPARTMENT OF THE SECRETARY OF STATE St. John’s, Nfld. (also serving Labrador) Sir Humphrey.Gilbert Bldg., P.0. Box E-5368, Duckworth St., AlC 5W2 (709) 722-6181 Halifax, N.S. Citizenship Branch, Trade Mart Building, Ste. 405, Scotia Sq., B3K 2Y5 (902) 426-2118 Moncton, N.B. Central & Nova Scotia Trust Bldg., 860 Main Street, 5th floor, E1C 8M1 (506) 858-2028 Montréal, P.Q. 1080 Beaver Hall Hill, Piece 2101, H2Z 1S8.(514) 283-5689 Noranda, P.Q. 243 rue Murdoch, B.P. 395, J9X 5A9 (819) 762-4512 Québec, P.Q. 100 Carre d’Youville, Piece 730, G1R 3P7. (418) 694-3831 Sherbrooke, P.Q. Edifice Royal Trust, Piéce 500, 25 rue Wellington nord, J1H 5B1 (819) 565-4772 Trois-Riviéres, P.Q. 550 Bonaventure, Piece 205-A B.P. 335, G9A 5G4. (819) 375-4846 Hamilton, Ont. 150 Main St. W., Room 504, L8P 1H8 (416) 523-2355 London, Ont. 395 Dundas St., 2nd floor, N6B 1V5 (519) 679-4335 Ottawa, Ont. Room 306, 77 Metcalfe St., KIP 5L6 (613) 996-5977 Sudbury, Ont. 19 Lisgar St. S., Room 320, P3E 3L4 (705) 373-1121 Thunder Bay, Ont. / 240 South Syndicate Ave., 2nd floor, Station “F”, P7E 1C8. (807) 623-5241 • Timmiqs, Ont. 585 Algonquin Blvd. E., Apt. 702, P4N 7N6 (705) 264-8368 Toronto, Ont. 55 St. Clair Ave. E., Room 810, M4T 1M2. (416) 966-6554 Winnipeg, Man. Room 201, c‘ 303 Main Street, R3C 3G7 (204) 985-3601 Regina, Sask. 1867 Hamilton St., Room 1007, S4P 2C2 (306) 525-6155 Edmonton, Alta. (also serving N.W.T.) Room 310, 9828 - 104th Ave., T5J 0J9 (403) 425-6730 Vancouver. J.C. 1525 W. 8th we., Room 207, V6J 1T5 (604) 732-4111 f Közölje ✓✓ álláspontját vagy kérjen felvilágosítást J és írjon: Multicuituralism, P.O. Box 366, Station “A”, Ottawa, Ontario K1N 8Z9 Város vagy Község: r Tartomány: f Telefon: Hívó szám ; ( Posta szám: )

Next

/
Thumbnails
Contents