Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)
1974-04-20 / 507. szám
MEN 0 RH ^.August J.íí01 P.O.Box ioS4 ln*p ßrUR3Wick „ U.S.a. k' New J Second class mail registration No. 1373 ersey 03903 VERES TÁMADÁS KIRJÁT-SMONÁN Bár az, aki Izrael sor aggódik, főleg a jeruzsáleml belpolitika fejleményeire veti figyelő szemét, mégsem lehet elfeledkezni arról, hogy az ország sorsa, jövője Izráel határain kívül dói el. Ezalatt csak Ezt a kényes szituációt még jobban kiélezte az a gyalázatos arab orvtámadás, amely április 11.-én, csütörtökön történt. Egy palesztinai terrorista csoport beszüremlett Izráelbe és támadást intézett Kirmegszokott ellenakcióra. Ezúttal azonban enyhébb volt a szokottnál, mert Izraelnek sem érdeke, hogy kiélezze a helyzetet. A libanoni határon keresztül támadó izraeli csapatok húsz házat robbantottak suk elesett Kirját Smonán, az izráeli csapatok ellenakciója során. Ezt a képet a Palesztinái Felszabadító Front központja bocsátotta ki. Azt a három terroristát ábrázolja a “vérszerződés“ megkötésekor, akik később megérdemelt halálukat lelték a kirjátsmonai terrortámadás idején. részben értjük azt az arab szándékot, amely változatlanul Izráel elpusztítására törekszik; részben a diplomáciai törekvésekre gondolunk, amelyek az év első napjaiban kedvező fordulatot vettek, de a továbbiakban — főleg az izráeli belső válság következtében — lelassultak és bizonytalanná váltak. Az Egyiptommal történt csapatelválasztási mozdulatok nemcsak a déli fronton hoztak enyhülést, de bizonyos az is, hogy a déli szomszéddal egy árnyalattal megjavították a' helyzetet. Ez persze nem jelenti azt, hogy Egyiptom nem ellenséges többé, csupán anynyit, hogy érvényesülnek olyan reálpolitikai meggondolások, amik Izráel létének megdönthetetlen tényét tudomásul veszik. Ugyanez nem mondható el az északi frontra és az északi szomszédokra, annak ellenére, hogy múlt szombaton megérkezett Washingtonba az a szíriai delegáció, amely Kissinger külügyminiszterrel elkezdi az északi csapatelválasztási tárgyalások nagyon hosszúnak és nagyon nehéznek ígérkező tárgyalását. ját-Smona település ellen. Megrohantak egy négyemeletes lakóházat és ott olyan borzalmas vérengzést rendeztek, amely az 1972 májusi luddi támadás óta a legsúlyosabb áldozatot követelte. Tizenhét halálos áldozat van, főleg aszszonyok és gyermekek. Ha ezzel kapcsolatban a palesztinai banditák kegyetlenségéről Írunk, és arról, hogy ezekkel a fenevadakkal nem lehet megegyezni, lényegében nyitott kapukat döngetünk. Mindenki tudja, hogy ezekkel békülés valóban nem lehet, s ugyanakkor azt is tudja mindenki, hogy valamilyen formában mégis békülni kell, és erre azért van némi remény, mert ezek az arab öngyilkososztagok nem képviselik többé az arab politika fővonalát, sőt, az arab ügynek legalább annyit ártanak, mint Izráelnek. A terroristák Libanonból szivárogtak be. Golda Méir, aki ideiglenes kormányfőként, és Mose Dáján, aki ideiglenes hadügyminiszterként vezeti tovább az ügyeket, figyelmeztette a libanoni kormányt hogy felelősnek tekinti őket, és sor is került az általában már fel és az akciónak két halálos ártatlan áldozata lett. Viszont sikerült elfogni tíz arab terroristát, akiket a kirjátsmonai akció megszervezésével gyanúsítanak. Három tár-ROTH JÓZSEF NYILATKOZATA Róth József, a Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai tagozatának elnöke nyilatkozatot juttatott el lapunkhoz. Ismerteti az amerikai tagozat utóbbi félévének munkásságát, amelynek során eddig sosem tapasztalt aktivitással történtek az Izráelt megsegítő rendezvények. A nyilatkozat során Róth József még a következőket mondotta: Május 19.-én rendezzük meg a nácizmus magyarországi uralomrajutásának szomorú emlékére mártír-emlékünnepélyünket. A politikai és nemzetközi légkör általános enyhülése tette lehetővé, hogy egyik szónokként meghívjuk dr. Seifert Gézát, a MIOK elnökét; Magyarországon élő, mintegy 80.000 zsidó testvé-A Torontói Magyarajkú Zsidók Szövetsége EZ év ÁPRILIS 28.-án DÉLUTÁN 4 ÓRAKOR tartja évi IZRAEL NAPJÁT a HOLY BLOSSOM TEMPLOM NAGYTERMÉBEN (1950 Bathurst Street) Az ünnepség műsora: Bevezető beszédet mond Dr. RADŐ KÁROLY, a T.M.Zs.Sz. elnöke. Imát mond Dr. ZÁGON ZOLTÁN rabbi. Az ünnepség szónokai: The Hon. ALLAN GROSSMAN, az ontariői kormány tagja, PHILIP GIVENS, tartományi képviselő, WALDMAN TIBOR, a Magyar Zsidók Világszövetsége elnöke, New Yorkból. Mialatt Libanonnál ezek történtek, a szíriai határon tovább erősödne^ a harcok. Szinte állandóvá vált az ágyúzás, de a harcok következtében területváltozásra nem került sor. Egy beszüremlett Szíriái csoport állást foglalt a Hermon hegyen, &e az izráeliek, a légierő segítségével, visszaverték és kiűzték őket. 12 szíriai halott maradt a csatatéren, viszont az izráeli hadseregnek is van 12 sebesültje. Nem változott meg múlt héten kifejtett véleményünk, hogy Szíriának sem szándéka ezúttal komoly háborút kirobbantani, úgy, hogy ezeket a csatákat ebből a szempontból kell figyelnünk. A szír kormánynak csupán az a célja, hogy a mosdani washingtoni tárgyalások folyamán kihangsúlyozhassa a helyzet drámai voltát. Ei<:.t ellenére sem valószínű, hogy a tárgyalások mostani szakaszában, Washingtonban, vagy akár a közeljövőben megegyezésre kerüljön sor. Ennek oka nemcsak az izráeli belső helyzet bizonytalansága, de az arab belső frontok kuszáltsága is, sőt Folytatás a 7. oldalon KELEN TIBOR operaénekes, a Beth Dávid hitközség főkántora, SZÁVA MARIKA zongorakíséretével áriákat fog előadni. - SARITA ARWATZ és ZION SAADIN izráeli énekesek izráeli dalokkal szórakoztatják az ünneplő közönséget. A műsort levezeti Dr. VERNY JENŐ és GARAI MIKLÓS rünk világi vezetőjét. Természetesen' senki nem hinné el nekünk ha azt állítanánk, hogy dr. Seifert meghívása kizárólag emlékbeszéd céljait szolgálja. Hiszen kiváló szónokok akadnak New Yorkban is, ezért nem kellene ilyen messzire menni. Meggyőződésünk viszont, hogy a nézetek kicserélése és az őszinte megbeszélések hasznosak lehetnek az egyetemes magyar zsidóság szempontjából, függetlenül attól, melyik részén élnek a világnak. Mi azt reméljük, hogy a kapcsolatok felvétele olyan eredményeket produkál majd, amik kellemes meglepetést okoznak még azoknak is, akik ma fenntartással tekintenek a meghívás elé. Hogy mit várunk e megbeszéléstől? Diplomáciai jellegű tárgyalásokról nem szoktak előzetesen nyilatkozni, legtöbbször még utólag sem. De köztudomású, hogy a történelemben minden nézeteltérést, vitát, eddig még bizalmas megbeszéléseken, vélemény-egyeztetéssel simítottak el. Mi a béke hívei vagyunk, ugyanúgy mint magyarországi zsidó testvéreink, és ugyanúgy mint izráeli testvéreink. Természetes, hogy mindegyikkel egyformán akarunk szót érteni, mert alapkérdés, hogy a világ magyar zsidóságának minden csoportja szót értsen egymással, — fejezte be nagyfontosságú nyilatkozatát Róth József, a Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai tagozatának elnöke. ÚJABB POSTASZTRAJK FENYEGET Lapunk montreáli olvasóinak nem mondunk semmi újat, pontosabban szólva nem mondunk semmit. Hiszen már lapunknak előző száma sem jutott el hozzájuk, mert a kanadaiQuebec tartományban ötödik napja sztrájkolnak a posta-alkalmazottak. Sőt a helyzet most azzal fenyeget, hogy ez a sztrájk az egész országra átterjed. Mivel a Menórának az Egyesült Államokban és Kanadában egyaránt vannak szerkesztőségei, de a nyomdamunka és a postázás Kanadában történik, ez a sztrájk azzal fenyeget, hogy előfizetőink egy ideig esetleg egyáltalán nem jutnak laphoz. Nem ez az első kanadai postássztrájk; az már szinte rendszerré vált, hogy minden kollektív szerződési tárgyalás alkalmával a postás-szakszervezet vezetői hetekre megbénítják az országot. Persze ez is felháborító, hiszen világos, hogy létfontosságú állami intézmények alkalmazottainak ugyanúgy nem lenne joguk sztrájkolni, mint a rendőröknek, tűzoltóknak stb. De hiszen azok is sztrájkolnak. A mostani sztrájk-veszély azonban az őrület teteje. A montreáli munkabeszüntetés azért tört ki, mert a postaigazgatóság felfüggesztette azt a tíz alkalmazottat, akik torna trikójukra a postai irányító szám elleni tüntető jelmondatokat festették rá és munkaidejük alatt a postahivatalban tüntetést rendeztek. A postás-szakszervezet tagjai állítólag szolidaritást vállaltak munkástársaikkal. Ezért a sztrájk. Le kívánjuk szögezni, a kanadai irányitószámrendszer bevezetését — lagalábbis a mostan kitervezett formájában — mi magunk is szerencsétlennek és károsnak tartjuk. A kanadai irányító-kód ugyanis három betű és három számjegy egymást váltogató kombinációjából áll és teljességgel megtanulhatatlan. Nem könnyű dolog egy a bürokrácia bacillusfertőzésétöl mentes agynak megmagyarázni, hogy miért van erre szükség, ugyanakkor, amikor a kétszázmilliós Egyesült Államok postakódrendszerét egy könnyen megjegyezhető ötjegyű számmal oldották meg. Angliában négy számjeggyel sikerült lebonyolítani, nem is beszélve arról, hogy Európa nagyvárosainak postakódja például így hangzik; München 8000, Hamburg 2000, Brüsszel 7, Antwerpen 2, és így tovább. Ezzel szemben a Menóra torontói postakódja ( ha igaz) M3H 2H4. Persze, hogy teljesen értelmetlen ez a rendszer. A postaügyi miniszter, Mr. Oullet azt állítja, hogy e rendszer bevezetésével a kanadai posta néhány év alatt a világ legfejlettebb, legmodernebb postaszolgálatává válik. Miután köztudomású, hogy Mr. Oullet e pillanatában büszkén vallhatja magának a világ legrosszabb postáját, fogadkozása meglepően hasonlít a kommunizmus ötéves terveihez. Ott határozzák el minden öt évben, hogy a nagyszerű ötletek terv- és produkció eredményeként rövidesen túlszárnyalják a fejlett kapitalista országokat. De aztán sohasem lesz belőle semmi. Ögy tűnik, hogy Mr. Oullet, amilyen rossz postaminiszter, olyan tökéletes kommunista párttitkár lenne. Az ígéretben tehát egyáltalán nem hiszünk, nagyon szeretnénk, ha ezt az ostoba kódrendszert nem vezetnék be. Ennek ellenére meggyőződésünk, hogy a postaalkalmazottaknak semmivel nincs több joguk az ügyben véleményt mondani, állást foglalni, vagy pláne elképzelésüket az államapparátusra erőszakolni, mint bármilyen másik állampolgárnak. Ha az új postakódrendszert a kanadai tömegek felháborodása megbuktatja, ez Jó és helyes. Ha tíz montreáli postás egyéni akciója buktatja meg, ez helytelen, sőt megengedhetetlen. Az pedig, hogy a szakszervezet minden alapos megfontolás nélkül kiáll és tagjait is kiállni kényszeríti a rendbontók érdekében, csak azt bizonyítja, hogy a szakszervezetek túlélték önmaguk jogosságát és fontosságát, hogy ezek az álérdekvédelmi szövetségek már régen nem azon az alapon állnak, amit minden tisztességes embernek támogatni kötelessége, nem a munkásságot védelmezik a munkaadók jogtalan kihasználása ellenében, hanem saját kis pecsenyéjüket sütögetik az állampolgárok millióinak rovására. Reméljük, nem lesz általános postássztrájk Kanadában. Ha lesz, az súlyosan veszélyezte\ ti lapunkat. És mégis azt mondjuk, akormánynak ezúttal ki kell tartania, ki kell állnia egy szerencsétlen és rossz ügy védelmében, mert ahogy és akik ezt megbuktatni akarják, azok még szerencsétlenebb módon meg szerencsétlenebb ügyet védelmeznek. A MAGYARORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRA Közel egy hónapja már, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt olyan jelentős személycseréket hajtott végre a legfelsőbb vezetésben, ami a világsajtó érdeklődését és találgatását váltotta ki. A Menóra nem kívánt addig hírt adni az eseményről, ameddig nem állt módjában valamiféle magyarázattal szolgálni. Meg kell azonban őszintén mondanunk, hogy még egy hónap után is csupán találgatásokra vagyunk utalva. A belső, tisztogatás három legjelentősebb áldozata az új gazdasági politika megtervezője és megalapítója, a kispesti vasmunkásból tehetséges közgazdásszá vedlett Nyers Rezső; a korlátlan kultúr diktátor, az értelmiségi családból származó és a Rákosi-évek 1- dején börtönt viselt Aczél György, és a Tervhivatal elnöke, AJtai Miklós. E két utóbbi esetében esetleg tetszetős magyarázat lenne zsidó származásuk, s ebből egy új antiszemita irány kialakulásának felvázolása, de ezúttal nem valószínű, hogy erről van szó. Sokkal elképzelhetöbb, hogy az országban minden szempontból ismét feszíteni akarnak a gyeplőn, felkészülnek egy szigorúbb érára, s egyszerűen félreteszik azokat, akik az újabb enyhülési periódusnak képviselőiként voltak kijelölve. Nyers Rezső koncepciója — egy ideig úgy tűnk, beválik. Az emberek lázasan ügyeskedtek, a parasztok dolgozgattak kisháztáji gazdaságukban, a gyárak igazgatói és munkásai megpróbáltak profitot termelni, a maszekok bütyköltek, kialakult az új uralkodó osztály mellett egy új jómódú polgárság is, autók, villák, balatoni nyaralók, motorcsónakok, európai körutazások stb. Mindez azonban csak látszat volt. Rövidesen kiderült, hogy szocializmusban nem lehet kapitalista módon termelni, és egy öszvérnek nem lehetnek utódai, nem lesznek mindig új és új kis öszvérek. Nyers Rezsőék a horribilis ráfizetéseket külföldi kölcsönökből próbálták fedezni. Állítólag legutóbb 800 millió dollár kölcsönt akartak felvenni az Egyesült Államoktól s ezért cserébe hajlandók lettek volna bizonyos gazdasági engedményekre. Az üzletet a Szovjetunió nem engedte létrejönni; ők magúk ajánlottak fel 300 millió dollárt segélyként, de ennek feltétele Nyers Rezső és tanítványainak távozása volt. Feltételezhető, hogy a Szovjetunió azért szánta rá magát erre a lépésre, mert a többi csatlós állam már bizonyos irigykedéssel fordult a magyar példa felé. A Szovjet-engedélyezte új gazdasági mechanizmus Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, Románia vágyálmává vált, ezt azonban már a Szovjetunió sem győzte volna segéllyel. E pillanatban még nem látható tisztán, milyen mélységekig hatol majd a nagy gazdasági tisztogatás, de máris érkeznek olyan hírek Magyarországról, hogy ez nagyon alapos lesz; még a megzőgazdasági termelőszövetkezetek elnökeit is érinti. Hogy mi lehet az oka Aczél menesztésének, ugyancsak homályos. Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdasági Intézetének igazgatója lett, tehát még a nullánál is kevesebb. E2zel szemben Aczél György ( aki valamikor a szépen csengő Apfel Henrik névre hallgatott) miniszterelnök helyettes lett. Ez ugyan patinásán hangzik, az Igazság, hogy egy központi pártbizottsági titkárhoz képest ez is semmi. Utóda a Párt kultúrosztályi székében a volt csongrádmegyei párttitkár, Győri Imre lesz. Vagyis a magyar intellektuális életet olyan ember fogja irányítani, akinek az intellektuelekhez és magához az Intellektushoz semmi köze. Hogy jó lesz-e ez vagy rossz a magyar kultúráiét szempontjából, ezt senki sem tudhatja. Hogy liberális-e a magyar kultúrpolitika vagy sem, arról épp oly kevésbé döntenek Budapesten, mint Csongrád megyében. EzMoszkva joga és feladata. r Mindebből csupán egyetlen biztos tanulságot lehet,leszűrni: Liberális diktatúra nincs és a kommunizmusnak nincs emberi arculata. Ezt Nagy Imre után megtanulta Dubcsek és köre, s ő utánuk most megtanulja Nyers Rezső és Aczél György, sőt igen valószínű, hogy rövidesen ezt fogják elmagyarázni Moszkvából Kádár Jánosnak is, akit ma Magyarországon úgy tekintenek, mint a legkisebb rosszat az elképzelhetetlen és mégis oly könnyen elképzelhető sok nagy rossz között.
