Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)

1974-02-16 / 498. szám

6. oldal MENÓRA * 1974. február 16. LION FEUCHTWANGER: SIDO HÁBORÚ Regín húsos arcát, hol az egyik, hol a má­sik felé fordította. Nézte József szikár, sá­­padtbama arcát, Justus -szikár, sárgásbarna arcát. „Tudják-e uraim,“ mondta és vékony, zsíros hangja megindultan csengett, „hogy önök ketten tulajdonképpen hasonlítanak egymáshoz ?“ Mindketten meglepődtek. Egyideig szem­lélték egymást; az ékszerésznek igaza van. Gyűlölet parázslóit fel bennük. „Egyébként,“ folytatta Regin, „bizal­masan elárulhatom önöknek uraim, hogy az ügy, amin vitáznak, már el is dőlt. Igen,“ mondta elképedt arcukba, „a cesareai ügy már el van döntve. Egy ideg még eltarthat, amíg a cesareai rendelet nyilvánosságra ke­rül, de a császár már aláírta és továbbították Szíria főkormányzójához. Önnek igaza volt, Justus doktor. A cesareai ügyben a zsidók hátrányára döntöttek. A két fiatalember merev szemmel bámult Claudius Reginre, aki álmos, kifejezéstelen arccal nézett maga elé. Úgy megdöbbentek, hogy szinte elfeledkeztek egymásról, vitájuk­ról. „Száz esztendő óta ez a legsúlyosabb csa­pás, ami Judeát érte,“ mondta József. „Fé­lek, hogy a cesareai rendelet sok ember vé­rébe fog kerülni,“ mondta Justus. Egy ideig hallgattak és ittak. „Igyekezzen odahatni, József doktor,“ mondta Regín, „hogy a hit­­sorsosai ne veszítsék el a fejüket.“ „Itt Ró­mában könnyű ezt tanácsolni,“ felelte Jó­zsef és hangja teli volt őszinte elkeseredés­sel. összegörnyedten, fáradtan ült, mintha minden élet kifolyt volna belőle. Ennek az ellenszenves, zsíros embernek a közlése úgy eltöltötte szomorúsággal, hogy szívében már nem is maradt hely annak a lealacsonyító tu­datnak az átérzésére, hogy milyen nevetsé­gessé vált egyszerre, küldetésével egyetem­ben. Ellenfelének igaza volt, előre látta az eseményeket és amit ő, József, elképzelt, szer­tefoszlott és sikere üres szalmává vált. Claudius Régin megszólalt: „Egyébként éppen most, mielőtt még a rendelet nyilvá­nosságra kerül, ki fogom adni az ön emlék­iratát, Justus doktor. Hallgassa meg ön is, József doktor,“ fordult szokatlan lelkesedés­sel Józsefhez, „valóságos kis remekmű.“ Fel­kérte Justust, hogy olvassa fel az egyik feje­zetet. József minden szomorúsága ellenére felfigyelt, a felolvasás magával ragadta. Igen, szembeállítva az ő regényes, szónokias írását ezekkel a kristálytiszta, szép monda­tokkal, be kell vallania, hogy alulmaradt. Elfáradt és lemondott mindenről. Elha­tározta, hogy visszatér Jeruzsálembe és el­fogadja a felajánlott szerény állást a temp­lomi szolgálatban. Ezen az éjszakán rosszul aludt és másnap, egész nap is nyomott han­gulatban járkált. Keveset evett, étvágytala­nul és nem látogatta meg Lucillát, azt a fia­tal lányt, akivel erre a napra találkozója volt. Bár sohase jött volna Rómába, hanem maradt volna nyugton Jeruzsálemben s most nem tudna semmit azokról a lesújtó, fenye­gető ügyekről, amik itt szövődnek Judea el­len. Jól ismerte Cesarea városát, a kikötőt, a nagy raktárnegyedet, a hajógyárakat, zsi­nagógákat, üzleteket, mulatóhelyeket. Még a rómaiak megvetett építkezései is, a kor­mányzó palotája, Róma istennőjének és az első császárnak óriásszobra, Judea dicsősé­gét szolgálták, amíg a város kormányzása a zsidók kezében van. De ha ez átmegy a görö­gök és rómaiak kezébe, a főváros rómaivá vá­lik, egyszeriben megváltozik minden és az egész Judea, még Jeruzsálem lakói is, csupán megtűrtek lesznek saját országukban. Jó­zsef, amikor erre gondolt, úgy érezte, hogy kicsúszik lába alól a föld. Harag és gyász töltötte el, tetőtől-talpig, hogy szinte bele­betegedett. De amikor Demetrius Libán- ünnepélyes elszántsággal közölte vele, hogy eljátssza Apella zsidó szerepét, hogy ezzel megváltsa, a három tiburi mártírt, József újból sikeré­nek első, zavartalan fényében sütkérezhetett. A római zsidók nyugodtabban fogadták a színész elhatározásának a hírét, mint ahogy első izgalmuk után várható volt; tél lévén, az előadás nem a nyilvánosság előtt, hanem a kis császári magánszínházban fog lezajlani. Tulajdonképpen csak egyetlen egy ember volt, aki továbbra is haragosad szitkozódott, az ősörg Áron; rendületlenül szórta tovább mormogó átkait az istentelen színész fejére és az egészen másképpen gondolkozó, modern fiatal generációra. Az ,,Apella zsidó“ volt az első népies operett, ami a császári magánszínházban elő­adásra került. A színházba mindössze ezer ember fért és az előkelő római társaság irigy­kedve nézte mindazokat, akik erre az elő­adásra meghívót kaptak. Ott volt valamennyi miniszter, a kiszikkadt Talas, a kövér és jó­indulatú Június Thrax, a kérések és pana­szok minisztériumának vezetője és Tigellin, a gárda parancsnoka. Ott volt a Vesztaszűzek kíváncsi és életvidám főnöknője. Természe­tesen nem feledkeztek meg Claudius Regin­­rŐl. A zsidók közül nem sokan jöttek. Az ele­gáns Julián Alf, a Vélia hitközség elöljárója, a fiával, József, hosszas fáradozással szerzett meghívót Cajus Barzaarone és Iréné leánya számára is. A függöny felhúzódik. A színpadon-meg­jelenik Apella zsidó, középkorú ember,, hosz­­szú őszülő szakállal. Valamelyik judeai kis­városban él, kis házban, ő, a felesége és szá­mos gyereke egyetlen szobában laknak. Szű­kös keresetének felét elviszik a jeruzsálemi nagyurak; a maradék felét a cesareai ró­maiak. Mikor felesége meghal, kivándorol. Magával viszi az ajtófélfára erősített, kis tokban elhelyezett pergamenttekercset, to­vábbá imaszíjjait, szombati ételmelegítőjét, •szombati gyertyatartóit, rengeteg gyerekét és láthatatlan istenét. Kelet felé vándorol, a parthusok országába. Épít magának egy kis házat, az ajtófélfára erősíti a tokba he­lyezett kis pergamenttekercset, karjára és homlokára erősíti az imaszíjjakat, nyugat felé, Jeruzsálem felé, a templom felé fordul és imádkozik. Szűkösen táplálkozik, többre nem futja, de szerény, sőt még arra is jut, hogy időnkérft adományt küldjön Jeruzsá­lembe, a templom számára. De ekkor meg­jelenik a tizenegy bohóc, a parthusok és ki­gúnyolják. Elveszik az ajtóra szegezett tokot és az imaszíjjat, szétszedik, hogy megnézzék, mi van benne, teleírt pergamentdarabkát találnak és igen jól mulatnak ennek az ember­nek nevetséges istenein. Kényszeríteni akar­ják, hogy imádja az ő isteneiket, a jó Or­­muzdot és a sötét Arimant és amjkor vona­kodik, a szakállát rángatják, meg a haját, míg térdre esik, ami nagyon mulatságos. De ő nem akarja elismerni látható isteneiket, ők meg nem akarják elismerni a láthatatlant. De mindenesetre elveszik tőle azt a kis pénzt, amit összekuporgatott istenei számára és hét gyereke közül hármat agyonvernek. Eltemeti a három gyereket, járkál a három kis sír kö­rül, leül és egy régi dalt énekel: „Ültünk a sötét Bábel partján és sírtunk ...“ és közben s különös, furcsa, szomorú mozdulatokkal hin­­tázza a felsőtestét. Azután kezet mos és to­vább vándorol, ezúttal délnek, Egyiptomba. Otthagyja a magaépítette házat, de magával viszi a tekercset, az imaszíjjat, a melegítő­ládát, gyerekei maradványát és láthatatlan istenét. Új házacskát épít, új feleséget vesz maga mellé, esztendők telnek, múlnak, újból összekuporgatott egy kis pénzt és a három agyonvert gyermeke helyébe négy új szüle­tik. Most, ha imádkozik, északpak fordul, mert arra van Jeruzsálem, a templom és nem feledkezik meg arról, hogy évente elküldje adományát Irzael országának. De ellenségei itt délen sem hagyják nyugton. A tizenegy bohóc újból megjelenik és követelik, hogy imádja isteneiket, Isist és Osirist, a bikát, a kost, a karvalyt. De akkor megjelenik a ró­mai kormányzó és rájuk parancsol, hogy hagyják békén. A tizenegy bohóc fintorogva távozik, ami nagyon mulatságos látvány. De ő, Apella zsidó, még mulatságosabb győzelmi mámorában. Megint -szikár felsőtestét him­bálja, de ezúttal táncol istene előtt, táncol a szent könyveket rejtő láda előtt. Lábát groteszkül fel rántja egészen a szakálláig, rongyos köntöse lobog, száraz, piszkos- kezé­vel a dobot veri. Himbálódzik, minden tagja a láthatatlan istent dicséri. Ügy táncol a könyvesláda körül, mint ahogy hajdanán Dá­vid király a frigyszekrény körül. A római urak a nézőtéren kacagnak, az általános ka­cagásból kihallatszik Talas miniszter mekegő nevetése. De a legtöbb idegenkedve néz, a je­lenlévő kevés zsidó megindultan, szinte ré­mülten bámulja a színpadon ugráló, táncoló, himbálódzó embert. A levitákra gondolnák, amint kezükben ezüst trombitával állnak a templom lépcsőjén és a főpapra, amint mél­tóságteljesen, szent ruházatának pompájá­ban, a templomi ékszerekkel díszítve lép Is­ten színe elé és úgy érzik, hogy az, amit ez az ember a színpadon csinál, szentségtörés. Végül azután már a római kormányzó sem tudja megvédeni a zsidót. Az egyiptomiak száma egyre nő, a tizenegy bohócból tizen­egyszer tizenegy lett, mérgező vádakat sut­tognak, táncokat lejtenek, szurkálnak, csip­kednek, kis mérgezett nyilakkal lövöldöznek és újból megölik három gyermekét és a fele­ségét is. És Apella zsidó megint tovább ván­dorol, tekercseivel, szíjjaival, melegítőládá­jával, gyertyatartójával, gyermekeivel és láthatatlan istenével és ezúttal elérkezik Ró­mába. A színdarab igen merészre, szemte­lenre fordul. A bohócok itt nem merik meg­támadni, csak a színpad szélén somfordáinak. Mint a majmok, ugrándozva felkúsznak háza tetejére, behatolnak a szobába, megnézik, mi van a tekercseken, mi van a melegítőládában. Kigúnyolják, ahogy odaáll imádkozni, ezút­tal kelet felé, mert ott fekszik Jeruzsálem és a templom. A tizenegy vezető bohóc ezúttal igen merész álarcot visel, a nézők azonnal felismerik: ez Talas miniszter, ez a szenátus nagy jogtudósa, Cassius Longin, ez Seneca, a filozófus és a többi nagyhatalmú zsidó­gyűlölő. De ezúttal semmit sem tehetnek Apella zsidó ellen, a császár és a császárné megvédik. De addig leselkednek, míg felfede­zik egy gyenge pontját. A zsidó megházaso­dik, feleségül vesz egy benszülöttet, egy fel­szabadított rabszolgalányt. A bohócok a lány ufón vetik magukat és mindenféle mérges vádat, gúnyt csepegtetnek a szívébe. Né­hány hallatlanul gyűlölködő kupiét énekel­nek a körülmetéltekről, a fokhagymájáról, bűzéről, böjtöléséről, melegítőládájáról. A dolog odáig fajul, hogy az asszony gyerme­kei jelenlétében kigúnyolja az urát,^ amiért körül van metélve. Erre elűzi a nőt és egye­dül marad gyermekeivel és láthatatlan iste­nével, a római császár védelmében. Lemon­dóan, vad vágyakozással, előre-hátra himbá­lódzó felsőtesttel énekli a régi dalt: „Ültünk a sötét Bábel partján és sírtunk ...“ távolból a tizenegy bohóc gúnyos kardala kíséri énekét. A nézők egymásrapillantanak és nem tudják, hogy vidám vagy szomorú arcot kell-e vágniok. A császári páholy felé sandítanak. A császárné, éles gyermekhangján, ami mesz­­szire hallatszik, megszólal: a kortársak da­rabjai közül talán még sohasem látott olyat, ami ennél jobban érdekelte volna. Gratulál Mas íll szenátornak, aki tetetett szerénységgel hárítja el a szerzőséget. A császár tartóz­kodó; irodalomtanára, Seneca, olyan sokat besi.élt a hagyományokról, hogy egyelőre nem tud mihez kezdeni a darab újszerűségével. A császár fiatal, szőke, intelligens arca kissé duzzadt; érdeklődve jártat ja körül szemét a jelenlevőkön, akiknek nem szabad elhagy­­niok a színházat, mielőtt ő el nem indult. A zsidó urak elfogódottan álldogálnak a néző­téren. Claudius Regin sóhajtva bogozza cipő­zsinórját és, ha kérdezik, értelmetlen válaszo­kat nyög. József harag és elismerés között ingadozik. Szemének szinte fájt az a vakító élethűség, amivél 'a "Színész megelevenítette Apella zsidó alakját. Az, hogy valaki minden nevetségest ilyen kíméletlenül belekeverjen a zsidó szomorúan emberi sorsába, megdöb­benti, de egyszersmind bámulattal tölti el. Tulajdonképpen így érzik a többiek is. Fel és alá járkálnak, beszélnek, elégedetlenek, a zsidó urak egyenesen levertek. Csupán Talas miniszternek van igazán jókedve. A császár páholyába hivatja Talast és Junius Thraxot, az igazságugyminisztert és elgondolkozva közli, hogy nagy érdeklő­déssel várja, hogyan fogadják a zsidók bizo­nyos közelmúltban történt elhatározását. A császárné, közvetlenül mielőtt elhagyná ~pá­­holvát. közli Józseffel, hogy a három ártat­lan szabadonbocsájtása a holnapi nap folya­mán megtörténik. * A három mártírt másnap, rögtön nap­felkelte után szabadlábra helyezték. A Velia hitközség elöljárójának, Julián Alinak a ti­buri villanegyedben levő házában, orvosi felügyelet mellett megfürdették és felöltöz­tették őket drága ruhákba. Azután felültek Julián Alf szép utazóhintójába. A Rómába vezető út mentén kétoldalt sorfalat álltak a zsidók és amint a hintó... elől fullajtárok, hátul díszes Jríséret,... odaért, fenhangon elmondták a nagy veszélyből történt szaba­dulás esetére előírt hálaimát és odakiáltot­ták a közeledőknek: „Áldott legyen jövetele­tek. Béke veletek urak és doktorok!“ (folytatjuk) LESLIE KOZMA PRESENTS: THE MANUFACTURERS OF * CONTEMPORARY COMPOSITION * HANDCARVINGS * PICTURE FRAMES & MOULDINGS CUSTOM FRAMING * OIL PAINTINGS * GOBELINES * PHOTOGRAPHES FOR: AGTORY PRICES!!! ooooooooeooäpsQOBfleeooDooooeoöeo DINING ROOM 469 BLOOR W. TORONTO ESTÉNKÉNT TAMÁS RÓBERT hegedül és TAMÁS LAJOS zongorázik »soeeooooDODQoeoooeoooíuvsgeoo»^ ZIMMERMAN 8 HARTMAN élelmiszer árúháza 210 AUGUSTA AVE., (Baldwinnal szemben) Házhozszállítás Telefon: EM 3 — 8 9 7 4 Szendrovich László MAGYAR GYÓGYSZERTARA 400 BLOOR STREET WEST, TORONTO, ONT. Telefon: 923-8401 Gyógyszerszállítás Toronto területén GYÓGYSZER KÜLDÉSEIT A VILÁG BÁRMELY RÉSZÉBE INTÉZZE AZ INTERNATIONAL PHARMA-val a fenti címen. Vezető: Szendrovich László ________ \2 í» PAVILLION CATERING LIMITED Kalman Wieder Catering szolgáltatás Esküvőkre, Bankettekre, Partykra. 210 Wilson Ave. Tel.: 481-5161 LEGJOBB MINŐSÉG!LEGOLCSÓBB ARAK ! EURÓPA BUTCHER 78 KENSINGTON ST. Tel: EM 2-4885 NAPONTA FRISS HÚSOK, FELVÁGOTT A Ti DÍJTALAN HÁZHOZSZÁLLÍTÁS! FIGYELMES KISZOLGÁLÁS! Archibalds STEAKS and SEA FOOD 1116 EGLINTON AVENUE WEST (Just West of Bathurst) For Reservation Call: 789-1323 JUST A LITTLE BIT OF DOWNTOWN - UPTOWN Ask for JIM MAGYARUL BESZÉLÜNK 9BSE KANADA LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKÚ HANGSZER SZAKÜZLETE A VILÁG LEGFINOMABB ZONGORÁI: STEINWAY, BLUTHNER, PETROPFORSTER VONÓS-FÚVÓS-PENGETŐ HANGSZEREK Előnyös árak - Csere — Javítás — Bérlet Remény house OF MUSIC LTD. PATACSI Cipó'Szalonban EURÓPAI IMPORT GYÓGYBETÉTES , NŐI- és FÉRFICIPŐK [EXTRA SZÉLES LÁBAKRA IS. 480 Bloor St. West : 533-8122 BUDAPEST BAKERY # Finom pörkölt szemeskávé, brazil, columbiai Budapest Presso, Maragucsa stb. 0 A legfinomabb importált csemegeáruk 0 Hazai izü felvágottak ÜZLETVEZETŐ DÉNES FRANCISKA 404 Spadina Ave. — Tel: 368-9247 Már régi a SPORT «.a« ital Ha eddig is szerette a Sport Restaurant kiváló főztjét, ezután BOR és SOR mellett élvezheti ebédjét vagy vacsoráját. Magyar sütemények * Espresso kávé 372 Bloor St. W. Tel.: 922-1595 BUDAPEST MEAT MARKÉT • Elsőosztályu hentesáruk és húsok kaphatók. • Tulajdonos a legjobb hentesáru készítményeiről közismert 517BloorSt.W. 531-5202 ,UKL6s City parkolóhely az üzlet mögött

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents