Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)

1974-06-15 / 515. szám

1974. junius 15.MENORA 3. oldal M!BW FERENC HOL MARAD Nixon elnök komoly szó­zatot Intézett a szenátos tag­jaihoz. " Az Egyesült Államok nem avatkozhatlk bele egy állam magánügyeibe. A zsidóság ki­vándorlásának engedélyezése a Szovjetunió magánügye. Ez nem ok arra, hogy megvonjuk tóle a tarifakedvezményt" . Ezek szerint tehát egy de­mokratikus állam nyugodtan adhat gazdasági és pénzügyi segélyt egy országnak, mely elnyomja alattvalóit, meg­fosztja őket minimális sza­badságjogaiktól. Unalmas len­ne most visszamenni a múlt­ba és bizonygatni, hogy e po­litika hányszor vezetett há­borúhoz. Elég, ha lapozgatunk az amerikai újságok öt-hat év­vel ezelőtt megjelent számai­ban, olvashatjuk akkor a kor­mány és az amerikai közvéle­mény felháborodását Délafrl­­ka és Rodézia alattvalói egy részének^elnyomása felett. Az Egyesült Államok álta­lános gazdasági bojkottal súj­totta e két államot. A felhábo­rodott vásárlóközönség érin­tetlenül hagyta a délafrikai na­rancsot az élelmiszeráruhá­zak polcain. Valljuk be, az a­­merikal kormányés az ameri­kai polgárok felháborodása Jo­gos volt. Egyetlen kormánynak sem szabad polgárai szabad­ságjogait elnyomnia. S ha ez előfordul, úgy azt a szabad vi­lág tiltakozásának kell követ­nie. Az amerikai elnök most viszont nemcsak hogy nem til­takozik a zsidóságés más em­bercsoportok üldözése és jo­gaitól való megfosztása felett a Szovjetunióban, hanem az országot gazdasági kedvez­ményekben kívánja részesí­teni. A tengerészeti akadémia növendékei, akik előtt az el­nök a beszédet elmondotta és akik az elnök szavait nagy tetszéssel fogadták, persze túl fiatalok a probléma megérté­sére. ők csak azt látják, hogy az elnökük mindent el akar kö­vetni a béke megvédésére. Hogy ezzel a politikával eset­leg egy új háború kockáit rak­ja le az elnök, arra ők nem gondolnak. Bizonyára nem ol­vasták Szolzsenylcin könyveit sem, vagy talán nem adnak hi­telt szavának. A KREML DILEMMÁJA Moszkva csillaga a Közel­­keleten lehullóban van. Egyre­­másra távolodnak tőle az arab országok. Egyiptomot úgy látszik Szíria és követni fog­ja, s egy kommunistaellenes tömbben egyesül Egyiptom­mal, Szaudi Arábiával, Ku~ waittal, Jordániával és Irán­nal. Moszkvának nem marad más mint Irak, Líbia és a pa­lesztin terroristák. Most ekét országot és a terrorista cso­portokat tömi kétségbeesetten fegyverekkel, hogy befolyása maradványait megőrizze. Nyilván palesztin állam meg­alakulására spekulál s titok­ban már ki is nevezte Arafá­­tot annak elnökévé. Arafát hiú­ságát persze ez rendkívüli mértékben növeli. E dicsősé­gért szívesen feláldozza Jó kapcsolatait a radikális ter­rorszervezetekkel, hogy a genfi konferencián mint egy jövő állam elnökjelöltje ve­hessen részt. A Kreml befek­tetései eddig kudarcokkal vég­ződtek. Nem valószínű, hogy újabb pénzügyi vállalkozását és Arafát elnökségébe vetett bizalmát most az eddiginél na­gyobb siker fogja kísérni. NIXON LÁTOGATÁSÁT TÜ - - RELMETLENÜL VARJAK Rendkívül érdekes interjú került bemutatásra a minapa televízióban. JuriZsukovnak, a Pravda tudósítójának, Za­­matnyiknak, a Tass iroda a­­merikai munkatársának és Krasovnak, az Izvesztija a­­merikai képviselőjének tették fel a kérdést, hogy egy állásá­ban megingott elnök várhat-e politikai sikert Moszkvában? A feleletek természetesen egyöntetűek voltak, s nem fért hozzá kétség, hogy a há­rom újságíró százszázaléko­san a Politbüro álláspontját képviseli. Az orosz újságírók szerint Nixont mint az Egye­sült Államok fejét ugyanolyan tisztelettel fogják fogadni mint bármely más ország Moszk­vába látogató vezetőjét. Szó sem lehet arról, hogy aWa­­tergate-ügy által meggyöngült belső pozícióját politikai elő­nyökre kívánják majd felvál­tani. Minden remény megvan arra, hogy az elnök tárgyalá­sait siker fogja koronázni. " Ml nem avatkozunk az önök magánügyeibe — hangsúlyozta Zsukov —, mint az önök sze­nátorai teszik". Az elhangzott interjúkhoz zenei aláfestésül szolgálnak a Pravda és Izvesztija Nixont védő cikkei. "Az amerikai zsi­dóság most összefogott az el­nök ellen, — írja az Izvesztija egyik legutóbbi vezércikke —, hogy annak megbuktatása után a zsidóbarátságáról híres Ford ülhessen az elnöki szék­be". Mi e hirtelen szerelem .oka? Hiszen Nixont éveken ke­resztül mint reakciós, kon­zervatív kommunista-gyűlölőt emlegették. Időközben azon­ban a Szovjetunióra nézve dön­tő események játszódtak le a nagyvilágban. A vietnámi há­ború — legalábbis hivatalosan — befejeződött, "ina ázsiai befolyása megnövekedett. Az amerikai közeledés biztosí­totta Kínát arról, hogy egy jövőbeni amerikai támadástól nem kell többé tartania. így Kína minden erejét a Szovjet­unió ellen egyesíthette. Az utóbbi hónapokban azon­ban furcsa hírek érkeztek Kí­nából. Mao állítólag egy ame­rikai újságíró kérdésére vá­laszolva kijelentette, hogy a tőkés országok elleni háborús törekvéseit Kína sohasem fog­ja feladni. Csu En-lai mi­niszterelnök ellenségeinek tá­bora megerősödött. A mi­niszterelnök, aki eddig még félholtan is elment egy kül­földi előkelőség fogadására, most, betegségére és fizikai állapotára hivatkozva, távol­­maradásával tüntet. Egyik legnagyobb kínai ünnepségen viszont nem az őt megillető helyen, Mao jobboldalán, ha­nem a balon foglalt helyet. Jól­ismert tény, hogy Csu En-lait sokan támadták hazájában a­­merikai közeledéséért. A be­tegség, kommunista államok­ban igen gyakran "diplomáciai gyengélkedés", s azt egy radi­kális változás szokta követni. A Kreml urai most tőkét kí­vánnak kovácsolni a Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok elhidegüléséből, és a jelenlegi kínai vezetőség­ben remélhető változásokból. Moszkva erősen reméli, hogy Mao legendás, magnetikus e­­reje meggyöngül s az új veze­tők nem lesznek olyan biztosak a kínai nép támogatásában. Al­kalom nyílik majd a szovjet ügynökök beszüremlésére s végül is leszámolhatnak leg­ádázabb ellenfelükkel, kezük­be kaparintva a világ kom­munistáinak vezetését. Ha most, egy belsőleg gyenge a­­merikai elnököt, illetőleg az elnök útján az Egyesült Álla­mokat saját oldalukra állít­hatják, úgy ezzel Kína terveit még jobban megzavarják. En­nek érdekében még engedmé­nyeket is hajlandók tenni a nukleáris fegyverek korláto­zásának kérdésében. Persze kapóra jön számukra, hogy az elnök segítségükre siet arab dilemmájukban. Ha ugyanis a zsidó alija növelését engedé­lyezik, ezzel magukra hara­gítják Irákot, Líbiát és az új szövetségeseiket az arab ter­roristákat, akik az alija ellen állandóan tiltakoznak. Ha pe­dig ezen a téren nem tesz a Kreml engedményeket, úgy a makacs amerikai szenátorok továbbra is megtagadják tőle a tarifakedvezményt. Június 25.-én az elnököt kí­vánják dilemma elé állítani. Ha el akarja érni a hőn óhaj­tott nukleáris egyezmény alá­írását, mely belső pozícióját kétségtelenül megerősítené, úgy rá kell vennie makacs szenátorait, hogy ne állítsanak akadályokat a tarifakedvez­mény elé. Végső kompromisz­­szumként hajlandók titokban, nem hivatalosan, a zsidó ki­vándorlás kapuit egy kevéssel tágabbraitárni. Ez volt Gromiko és Kissin­ger között lefolyt utóbbi tár­gyalások lényege, s ennek re­ményében volt hajlandó a Kreml távoltartani magát az egyezmény megzavarásától, Kissinger szír iái tárgyalásai alatt. AZ USA KÖTÉLTÁNCA AZ V OLAJDIPLOMÁCIA ÉS A DETENTE KÖZÖTT Nixon elnöknek tehát — za­varos belső helyzete mellett — még két súlyos problémá­val kell megküzdenie, melyek megoldása szorosan össze­függ belső pozíciójának meg­erősítésével. Főproblémája a szovjet détente fenntartása, még akkor is, ha az — az o­­rosz kivándorlás korlátozása folytán, az amerikai zsidó szavazatok esetleges csökke­nésével járna. Második, nem kevésbé nehéz problémája: hogyan fogja kielégíteni új a­­rab szövetségesei étvágyát, a­­kik most őt, közelkeleti út­ja folyamán, fegyverkérések tömegével fogják elhalmozn'.. Persze itt is rendkívül nehéz döntéseket hozni Izráel emi­nens érdekeinek veszélyezte­tése nélkül. Az USA olajszük­séglete — a szakemberek sze­rint — a jövőben hatványozot­tan fog nőni. A Közelkelet o­­laja tehát Amerika részére életszükséglet marad. Lehet, hogy a politikai klíma kedvező a détantera, a nukleáris e­­gyezmény megkötésére és az arab olajimport növelésére, de kérdés, hogy a világ zsi­dósága számára mindez mi­vel kecsegtet? HOGYAN KELL AZ ALIJÁÉRT HARCOLNI ? BODZA KLÁRI Budapest legszebb hangú énekesnője, a Kodály hangverseny győztese LELKES PÉTER ZONGORAMŰVÉSZ A TABÁNBAN Ezen az oldalon már több cikkünk foglalkozik a keleteu­rópai alija problémájával, úgy szovjet, mint magyar vonatko­zásban. A cikkekből kitűnik, hogy a jószándékú emberek között is jelentős vita fo­lyik ennek a problémának he­lyes értelmezéséről. Abban természetesen minden tisz­tességes ember egyetért, hogy az alija bármilyen jogcímen való visszatartása helytelen és erkölcstelen, csak azt nem tudják eldönteni, milyen esz­közökkel kell küzdeni annak a célnak az eléréséért, hogy bármelyik zsidó, aki a világ bármely pontjáról Izráelbe kíván költözni, kellemetlen­ség, hatósági zaklatás, bünte­téstől való félelem nélkül megtehesse azt. Jelentős a különbség Nixon elnök adminisztrációja és a szenátus többségének felfogá­sa között Is. Különbség van a magyar alija kérdésében a kü­lönböző szervezetek felfogá­sában. Anélkül, hogy állásfoglalá­sunkat bárkire ráerőszakolni kívánnánk, fel kell hívnunk a figyelmet a világklasszishoz tartozó Panov házaspár eseté­re. A szovjet táncművész Pa­nov már két évvel ezelőtt be­jelentette Moszkvában, hogy Izráelbe kíván áttelepülni. Azóta megjárta a különböző börtönöket, elbocsátották ál­lásából, majd mint állásnélkü­lit, parazitának minősítették. Panov nem tört meg, mire kö­zölték vele, hogy elhagyhatja a Szovjetuniót, de felesége, a Bolsoj Balett prímaballeriná­ja, — aki keresztény —, nem mehet vele, mert a 30 év kö­rül lévő táncosnő édesanyja nem írta alá a kivándorláshoz való hozzájárulást. Az ügyből nemzetközi bot­rány lett. A Bolsoj Balett jö­vő héten londoni vendégsze­replést kezd. Az angliai zsidó szervezetek nyomására, az angol kormány a fellépési en­gedély megtagadásával fenye­getőzött. Erre a szovjet vezé­rek beadták derekukat és Pa­­novék még a hét folyamán el­hagyják a Szovjetuniót és Iz­­ráelbe költöznek. A tanulságot mindenki von­ja le maga. E lap szerkesztő­sége azt a tanulságot vonja le, hogy a kommunizmus csak az erős szóból ért. UJ ELNÖK A HOH ELEN A MAGYARORSZÁGI ALIJA - JOGÉRT HARCOL A MAGYAR ZSIDÓK VILÁG­­SZÖVETSÉGE IZRAELI TAGOZATA. Június 3., hétfő sorsdöntő jelentőségű nap az izráeli ma­gyar jisuv életében. AHítach­­dut Oléj Hungária székházá­ban összegyűltek a magyar nyelvterületről elszármazott zsidók képviselői, hogy meg­válasszák azt az elnökséget, amely — az eddigiekkel el­lentétben — kormányszerveink felé is jelentős súllyal tudják képviselni a specifikus ma­gyar zsidó ügyet. Örömmel közöljük a Menó­­ra olvasótáborával, az ameri­kai magyar zsidósággal, hogy Izráelben a Magyar Zsidók Világszövetsége és annak iz­ráeli tagozata, a Hitáchdut O- léj Hungária, olyan megújho­dáson ment keresztül, amely döntő módon fogja befolyásol­ni nemcsak a szövetség mun­káját, hanem a nemzetközi po­litikai kérdésekben való állás­­foglalást is. Világszövetség élére, aki az ország legmagasabb, legben­sőbb vezető garnitúrájához tartozik. A Nemzeti Bank el­nöke ugyanis az ország pénz­ügyeinek közvetlenül a pénz­ügyminiszter után számontar­­tott vezetője. Társelnökévé is Izrael egyik vezető finánczsenijét válasz­tották meg, Dr. Neeman Áb­rahám, az Iparfejlesztési Bank vezérigazgatója szemé­lyében. A H.O.H. országos elnöke Dr. Kertész Pál ügyvéd lett, ügyvezető elnök Székely Sán­dor; társelnökök: Dr. Márton Lajos, Dr. Deutsch Ferenc, Dr. Spiegel Jehuda és Vajda Szimcha. Főtitkár s egyben a Magyar Zsidók Világszövet­sége izráeli tagozatának igaz­gatója: Dr. Farkas Tibor. Pénztáros: Reich Jehosua. Rendkívüli jelentőségű hatá­rozatok születtek ezen az ülé­sen. A közgyűlés a jövő mun­kájának felvázolásában hatá­rozott utasítást adott a meg­választott tisztikarnak, hogy a Magyar Zsidók Világszövet­sége központi feladatává a még Magyarországon élő zsidóság alija-jogáért való kérlelhetet­len harcot tegye. Mint azt az egyik felszólaló mondotta: Ha a Magyarországon élő zsidó­ság érdeke nem fedi Izrael népének érdekeit, úgy erre csak egy válaszunk lehet: se­gítsük el őket abba az ország­ba, ahol érdekeik és meggyő­ződésük azonos. ZÁNBÁR MOSE A kongresszus megnyitása után, a szervező és előkészí­tő bizottság elnöke, a haifai Székely Sándor, megemléke­zett a jomkipuri háború, a kirját smonai és mááloti vé­rengzés áldozatairól, vala­mint azokról a magyar-zsidó vezetőkről, akiket elvesztet­tünk a legutóbbi közgyűlés óta. Elsőnek természetesen Kau­­dersz Ben C ionról szólott, a H.O.H. tavaly tragikusan el­­húnyt elnökéről, akinek helyét ezen a közgyűlésen töltötték be. Székely Sándor külön üdvö­zölte a jelenlévő Kaczér Il­iéig írót, a H.O.H. örökös dísz­elnökét. A múltbeli munkákról Dr. Deutsch Ferenc, Dr. Farkas Tibor, Reich Jehosua és Dr. Weissburg Chájimné szólalt fel, majd a helyi tagegyesü­­letek küldöttei számoltak be. A jelölőbizottság javaslatát Vajda Szimcha terjesztette elő s ennek alapján egyhangúlag választották meg az új ve­zetőséget. A Magyar Zsidók Világszö­vetsége izráeli tagozatának új elnöke: Zánbár Mose, az Iz­ráeli Nemzeti Bank kormány­zója lett, s személyében most először került olyan ember a Dr. NEEMAN AVRAHÁM Mose Zánbár szerepválla­lása a Világszövetségben ga­ranciát jelent arra, hogy a Világszövetség súlypontja — úgy politikai állásfoglalásban mint személyi súlyban — Iz­­ráel felé tolódik el, hiszen ő garancia lehet arra, hogy a gálutban élő magyar zsidóság olyan kiemelkedő személyisé­gei is csatlakoznak majdaVi­­lágszövetség munkájához,akik eddig távoltartották magukat. Erre annál inkább van szük­ség, mert az izráeli tagozat döntése szerint nemcsak elvi határozatot hoztak a magyar­­országi alija fontosságáról, hanem minden lehető eszköz­zel előmozdítják a határozat realizálását. Ehhez pedig szükség van minden olyan, a világon bárhol élő magyar zsi­dó emberre, aki Izráel érde­keit tekinti elsődlegesnek. HUN6ARIAN SELF SERVICE RESTAURANT 1556 Second Ave., (80-81 utcák közt) Telefon: 86 1- 1 09 6 12-2-ig 4 fogásos BUSINESS LUNCH: $2.10. DINNER KITŰNŐ HÁZIKOSZT - MAGYAR ÉTELKULÖNLEGESSEGEK ITALMÉRÉS Nyitva 12-töl este 11-ig, Hétfőn zárva. 1593 Second Ave., New York City MV —VV ■ Rezervólós: 734*9620 za* magyar hentes J.MERTL NEW YORK, 1508 Second Ave. (78.-79 St. között) Tel.; RH 4-8292 Hazai szalámi és minden-más jó hazai í/ü HENTES Á It E kapható. VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE Különböző cikkek vagy IKKA utalványok szabad választásra, magyarországi címzetteknek. Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK O S. RELIEF PARCEL SERVICE, 245 EAST 80th STREET, NEW YORK, N.Y. 10028 - Phone LEigh 5-3535 Igaz Kató: M. BRACK-REICH BEJÁRAT: 1545 Second Avenue-ről

Next

/
Thumbnails
Contents