Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)

1974-06-08 / 514. szám

6. oldal MENORA * 1974. junius 8. J4***********************************************» ÖRÖK NYÁR FLORIDABAN ORLANDO ÉS DISNEYLAND KÖRNYÉKEN. Forduljon bizalommal a legnagyobb céghez. FÖLD,- HÁZ,- ÜZLET,- TENGERPART. ROBERTS & GILMAN, me. REALTORS 639 E. COLONIAL Drive, ORLANDO,Fla. 32803. FRANCES és ROBERT GÁBOR ASSOCIATES CALL COLLECT: (305) 896-7171 ' j GOSZTONY PETER: A 1944-es ELLENÁLLÁSI MOZGALOM MAGYAR ÉS A KOMMUNISTÁK YORKVILLE PACKING HOUSE co HÚSÁRÚ ÜZEM ÉS ÜZLET L.J HELYISÉGBEN, DE A RÉGI MINŐSÉGGEL ALI. KEDVES VEVŐI RENDELKEZÉSÉRE. TÁRSTULAJDONOS: BENDE & SON SZALÁMI CO. VALÓDI MAGYAR SZALÁMIGYÁR. 1560 SECOND AVE., (81 utca sarok) NEW YORK TELEFON: (212) 628 5147 A legfinomabb felvágottak, téli szalámi, csabai kolbász, porzsolt szalonna és a legfinomabb friss húsok hatalmas raktára. GYÓGYSZERT MAGYARORSZÁGRA Romániába, Csehszlovákiába, bármely más országba küldessen az európai és amerikai gyógyszerek elismert szakértője, Dr. BÁNYAI KÁROLY GYÓGYSZERÉSZ útján: STAR PHARMACY 1514 FIRST AVE. (corner 79 Street) New York, N.Y. 10021 Telephone: 535-2279 CHARM DRESS SHOP AZ ELEGÁNS, JÓIZLÉSÜ RUHÁK ÜZLETE ESTÉLYI, COCKTAIL, UTCAI és KÖTÖTT RUHÁI NEW YORKBAN KÖZISMERTEK. Importált és saját tervezésű ruháinkat tekintse meg vételkényszer nélkül. ----- Szeretettel várják POLIATSIIÍ LICIt BANDI 110-78 QUEENS BLVD., FOREST HILLS 75, N.Y. E. train a 75th Avenue-ig Tel.: BO 1 -7667 INVESTMENT Blyth, Eastman Dillon, Union Securities & Co. Inc., a newyorki tőzsde tagja STOCKS, BONDS, MUTUAL FUNDS LIFE INSURANCE Telefonáljon vagy keresse fel Norman VICE PRESIDENTET ONE CHASE MANHATTAN PLAZA, NEW YORK 10005-770-&2&STELEFON: Mi rcmuatí FARMER'S VALLEY fruit & vegetable 1544 SECOND AVE, N.Y. Éva Restaurant és Paprikás Weiss között. Telefon: 7 44-9 1 98 NAPONTA FRISS GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGÁRÜ. MAGYAR ÜZLET, ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS. EGÉSZ ÉVEN ÁT FRISS FÖLDIEPER. r«> tM*HUNGARIAN SELF SERVICE RESTAURANT 1556 Second Ave., (80-81 utcák közt) Telefon: 86 1 - 1 096 12-2-ig 4 fogásos BUSINESS LUNCH: $2.10 DINNER KITŰNŐ HÁZIKOSZT - MAGYAR ÉTELKULÖNLEGESSEGEK ITALMÉRÉS Nyitva 12-töl este 11-ig, Hétfőn zárva. v>v>*>vv^¥^ Birsalmasajt, gesztenyepüré, gesztenve mignonok és gesztenyetorták állandóan kaphatók. Házilag készült szilvalokvár. apricot (barack' lekvár és földiepei' lekvár állandóan kapható. Delicious home made strudel',, frastries & fries. Early. Wedding and Hirthda\ cake s 9 1437 THIRD AVE. (at 81st St.) New York >8, N.Y’. Tel : LE 5 -8484 * V Orders promptly delivered. Mail orders sent everywhere TORTE: Dobos, Hazelnut Mocca, Chocolate, Rum, g Orange Layer, Sacher Torte. $ Strudels: Apple, Cheese, Mohn, Cherry. Cabbage, Nut. $ MAGYAR SÍRKŐRAKTÁR MVtlnreb Hron. A* (*ran*. Inc. M A Ml \ I I \Mt \\ ?87 East Houston Street, New York, N.Y. 10002. ‘ Tel.: AL4-2360 I lonvos aron kes/ii minden kívánságnak meglelelo s I It K II \ I K I I Amikor a második világháború 1939 szeptember -elsején Hitlernek Len­gyelország elleni támadásával meg­kezdődött, a magyarországi kommu­nistákat súlyos válságban találta. A párt — hivatalos nevén "Kommunis­ták Magyarországi Pártja'(KMP) — a Moszkvában székelő Komintern tag­­szervezeteként, az 1919-es balsikerű Komlln óta szigorú Illegalitásban mű­ködött. Az ellenforradalmi Magyaror­szágon törvény tiltotta a KMP-hez va­ló tartozást. A pártvezetés különböző kísérletei, hogy valamiféle tömegbá­zisra tegyen szert az ország egyes i­­parl vidékein, sorra-rendre kudarcba fulladtak. Oka ennek egyrészt a párt szektás, szűklátókörű politikájából adódott ( még a harmincas évek elején Is a központi jelszó "Előre, all. Ta­nácsköztársaság megvalósításáért!" volt!),, másrészt pedig a párton be­lüli frakció harcokban keresendő. A Szovjetunió ismert kül- és belpoliti­kája, hogy állampolgárai gazdasági elnyomorodásáról ne is beszéljünk, sem volt alkalmas arra, hogy a rend­szert a széles dolgozó tömegek előtt megkedveltesse. Kun Béla "eltűné­se" és az 1936 után Moszkvából pro­pagált népfront politika meg ahhoz vezetett, hogy még azok a kommunis­- TÉNYEK ÉS GONDOLATOK HÁROM ták, akik továbbra Is a 19-es Komün­­ben látták Ideáljuk megvalósítását, érthetetlenül álltak az új direktívákkal szemben. Hát a Komün tanulságai nem arra Intették őket, hogy a Jövőben a " lanyha diktatúrák" minden válfaját kerüljék, Illetve ne osszák me? a hatalmat semmiféle más szocialista vagy uram bocsás', polgári párttal? És most Dimitrov a népfront politi­ka során pontosan ennek ellenkezőjét kívánja tőlük! S mivel a KMP nem volt hajlandó a moszkvai vonalat azonnal és maradéktalanul követni, 1936 második felében a Komlnternha­­tározatot hozott a magyarországi pártszervezetek feloszlatásáról! Ez a döntés mintegy 400 illegalitásban dolgozó magyarországi kommunistát érintett. Ennyi volt a KMP hivatalos létszáma. Az új KMP megszervezése, szintén moszkvai utasításra, 1937 nyarán vette kezdetét. Szántó Zoltán, aki Kun ” eltűnése 'ütán a KMP moszk­vai vezetője lett, írja kiadatlan visz^­­szaemlékezéseiben: "A pártszerve­zetek feloszlatása után pánik lett urráv^ a párttagokon, akik a történteket nem értették meg ... Ez a pánikhangulat általánossá vált, és csak a pártsajtó újbóli megjelenésével lehetett elosz­latni" MA TOL KEZDVE BAITARSAK VAGYUNK A KMP-nek az adott körülmények közötti újból való megszervezése alig h.igy megindult, újbóli mély válságba került. 1939 augusztus 23.-án Moszk­vában megkötötték a német-szovjet megnemtámadási szerződést, ame­lyet egy hónap múltán egy barátsági szerződéssel egészítettek ki. A náci­­bolsevik paktum előtt az egyszerű kommunista párttag Magyarországon érthetetlenül rázta a fejét. Sik Endre volt magyar külügyminisztertől tud­juk, hogy Sztálin e mindenkép bűnös lépése milyen megdöbbentő visszhan­got váltott ki a képzett moszkvai párt­tagok előtt. "Ezt a lépést a világ dol­gozói soha de soha nem fogják tudni megbocsájtani Sztálinnak!" — sut­togta este a sötét szobában egymásnak ( mert! csak suttogni volt szabad a kri­tikát!) a Sik házaspár. És Vas Zoltán visszaemlékezéseiben olvashatjuk, hogy benne, az akkor "Horthy bör­tönében" épp a 15.-ik esztendőt töl­tő kommunistában milyen érzés Is uralkodott el, amikor a nyilas beál­lítottságú börtönőr lerakta eléje a pesfti újságokat a Moszkva—Berlin- Pakt hírével és gúnyosan mondotta: mától kezdve bajtársak vagyunk! És hadd Idézzünk Itt még egy adatot, a­­mely Nógrád megyére vonatkozik és a budapesti Hadtörténelmi Közlemé­nyek egyik 1967-es számában Jelent meg. A szerző, Jakab Sándor itt a Nyi­laskeresztes Párt megyei térnyeré­séről ír és megemlíti, hogy a pártta­gok sorában "különösen az 1938-1940 években, általában megtévesztett munkások Is voltak. Ezek szemberek a német-szovjet megnemtámadási szerződés létrejöttével Igazoltnak látták, hogy nincs különbség a német nemzeti szocializmus és a tudomá­nyos szocializmus között. Azt mondo­gatták, hogy a zöld paradicsom is pi­ros lesz — így csak idők kérdése, hogy ők is kommunistákká, baloldaliakká váljanak . ..." 1939 után — a háború kiterjedése kö­vetkeztében — a KMP kapcsolatai Moszkvával fokozatosan meglazultak és 1941 után a Vörös Hadsereg ma­gyarországi bevonulásáig teljesen megszűntek. Ez az elszigeteltség is hozzájárult a KMP tagjai között terjedő Ideológiai zűrzavarhoz, amit még fokozott az a tény Is, hogy az 1938 óta Magyarországhoz visszacsatolt területek kommunista szervezetei nem mindig voltak hajlandóak magu­kat a budapesti pártvezetésnek alávet­ni. A Bácska, Dél-Baranya-1 és Mu­raköz kommunistái pedig egyenesen kimondták, nem Ismerik el az új te­rületi beosztást és ők továbbra Is a Jugoszláv Kommunista Szövetség tag­jainak tartják magukat. AHorthy-féle országgyarapltás a magyar kommu­nista párttagokban további lelki meg­­hasonlást idézett elő, a nemzeti ér­­zelmüek az egész magyar közvéle­ménnyel egyetemben örültek a triano­ni határok részbeni megszüntetésé­nek: a szektások, a szigorúan Inter­nacionalista alapon állók ezzel szem­ben közömbösen vagy éppen gyűlölet­tel szemlélték a "burzsoá-fasiszta rendszer" eme eredményeit. 1941 Júniusában Magyarország Hit­ler oldalán belesodródott a Szovjet­unió elleni hadjáratba. Az orosz hábo­rú szükségességét a magyar közvéle­ménynek csak egy hányada vallotta magáénak. A polgári pártok, sőt a kon­zervatív szervezetek jórésze, a szo­ciáldemokratákról nem is beszélve, háború-ellenes álláspontot foglaltak el és ennek már 1941 őszén — a Ke­repesi temetőben lezajlott kisebbfaj­ta tüntetés során —hangotadtak. 1941 decemberében a Szociáldemokrata Párt központi lapja, a "Nepszava"ka­­rácsonyi száfna harcos kiállást doku­mentált egy semleges és demokrati­kus Magyarország érdekében. Szekfü Gyulától kezdve Bajcsy-Zsilinszky Endrén a népi és demokrata írókon keresztül a szociáldemokrata publi­cistákig és politikusokig minden de­mokrata Irány képviseltetett a lap ha­sábjain. A KMP részéről Kállai Gyu­la, aki akkor magát szociáldemokra­tának mondotta és a pártlap szerkesz­tőjeként kereste kenyerét, írt cikket. A KMP 1945 után magáénak vallotta a karácsonyi " Népszava"—számot, de a lap tartalma még ma is ismeretlen a nagyközönség előtt. Az akkor és ott közölt cikkek tartalma és hangja se­­hogysem illene bele a KMP és a ké­sőbbi MKP Illetve MDP politikai vo­nalába, sőt visszatekintőén annak erős nacionalista és demokrata hangját el kellett volna itélniök ( ez is egyik oka lehet annak, hogy három évtized alatt a karácsonyi "Népszava"számotnem lehet új kiadásban Magyarországon elolvasni!). A KMP 1942 elején egy nyomdára tett szert, amely segítségével két­­fzben hektografált sajtóterméket, a " Szabad Nép"-et jelentetett meg— egyszer 80, majd 120 példányban. 1942 március 15.-én nagyszabású tünte­tésre került sor a budapesti Petőfi­­szobor Illetve a Battyhányi emlék­mécses előtt. A tüntetést a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervez­te, amelynek 22 főnyi vezetőségében csak két kommunista, az SZDP ta­goknak álcázott Kállai Gyula és So­mogyi Miklós volt található. A tünte­tésen egyetlen rendszer1 ellenes vagy kommunista jelszó nem hangzott el. Az összegyűltek egy magyar külön­­békéért és általában a demokratikus Jogok kiszélesítéséért szálltak sík­ra. Ugyanez állítható áz 1943 szep­temberi diósgyőri munkásdemonstrá­cióra Is, ahol az összegyűltek "Bé­két akarunk! Lépjünk ki a háború­ból ! " Jelszó alatt tüntettek. Kommu­nista parolák itt sem hangzottak el, mint ahogy a KMV-nak a háború tel­jes időtartama alatt sem sikerült 3em ipari sem pedig másfajta szabo­tázscselekményt az országban vég­rehajtani. Csak szovjet publikációk­ban olvashatunk olyan " tényekről" , miszerint Magyarországon már 1941— ben több helyen partizáncsoportok működtek, így például "Tallós köz­ség környékén, Szene körül, Szaézrég vidékén, Miskolc, Ungvár, Győr, Vác és Marcelháza környékén'( A.I. Pus­kás: Magyarország a II. világháború­ban, Budapest 1971, 143. 0.). A KMP- nek sem ereje, sem "tömegbázisa" ÉVTIZED TÁVOLSÁGÁBÓL -nem volt a háborús években,sőt 1942- ben puszta léte forgott veszélyben! A rendőri és csendőr-hatóságok ugyan­is megtalálták a nyomdát, lefogták a KMP akkori vezető titkárát, Skolnik Józsefet és — ma már tudjuk, provo­kátorok segítségével, — nyomára Jöt­tek a legtöbb párttagnak. Kádár János írja a budapesti " Párttörténeti Köz­lemények" 1956 október í.-i számá­ban, hogy a nagy "lebukások" után 1942/43-ban a KMV párttagsága or­szágos viszonylatban 15-20 főre csök­kent, amely taglétszámot csak igen nagy érőfeszítéssel lehetett 1943 vé.­­gére 7Ó - 80 főre "felduzzasztani". Közben Sztálin, hogy a nyugati ha­talmaknak kedvezzen, 1943 nyarán feloszlatta a Kominternt. Erről a tényről a magyar kommunisták csak az újságokból értesültek. Hosszú bel­ső viták után úgy döntöttek, hogy el­fogadják e moszkvai határozatot és megváltoztatják a párt nevét. "Mun­kás-Paraszt Párt", "Dolgozók Párt­ja" , " Békepárt" nevek vetődtek fai azon a titkos ülésen, amelyen Kádár János, Szirmai István, Péter Gábor ( a későiíbi AVH-főnök) és Tonhauser Pál mellett még a (későbbi Nagy Imrista) Donáth Ferenc és Orbán László részt vett. Mivel a "béke" jel­szó a magyar dolgozók között nép­szerű volt, taktikai okokból e név mel­lett maradtak. A budapesti hivatalos párttörténet 1968-ból így magyarázza e határozat értelmét: "A párt veze­tői a névváltoztatással kettői célt kí­vántak elérni. Egyrészt meg akarták téveszteni a fasiszta elnyomó szerve­ket, hogy időt nyerjenek a párt szer­vezeteinek megerősítéséhez, új párt­tagok bevonásához . . . Másrészt azt remél ték (kiemelés tőlem! G.P.) HOGY MINT Békepárt szervezett kap­csolatot létesíthetnek az antifasiszta pártokkal, megszüntethetik a párt elszigeteltségét s a ko­rábbinál eredményesebben harcolhat­­hak egy következetes fasisztaellenes hazafias front létrehozásáért". Más szavakkal: a 80 főt képviselő KMP- vezetőség maga is rádöbbent telje3 elszigeteltségére és az igazi, a pol­gári demokráciáért folytatott ellen­zéki harcban ( amely ez időben Ma­gyarországon valóban megvolt, élt és működött!) való teljes kirekesz­tésében. Amíg azonban a német meg­szállás be nem következett, a KMP nem volt képes még egy minimálista programot sem megvalósítani. A GESTAPO KÉSZ LISTÁKKAL JÖTT 1944 március 19.-én a náci Wehr­macht megszállta Magyarországot. A Gestapo kész listákkal jött: az első 24 órában százával fogták össze a kor­mányellenzék prominens tagjait, de­mokratikus szellemű írókat, publicis­tákat. Megszállták a szakszervezete ­ket, lefogták a SZDP időben el nem menekült funkcionáriusait. Az KMP illetve Békepárt vezetősége megder­­medten figyelte az országban le­játszódó eseményeket. Tenni semmit sem tehetett, sem ereje sem befolyá­sa, sem eszközei nem voltak. A meg­szállást követő sátoraljaújhelyi bör­tönkitörés vezetői Jóllehet elitéit kommunisták voltak, de akciójukat a­­mely végülis teljes kudarcba fulladt) kizárólag életük megmentése érdeké­ben szervezték és nem azért, mint ahogy azt harminc év után a hazai pártirodalöm állítja, hogy "partizán­harcba kezdjenek a németek ellen a felsőmagyarországi megyékben". A budapesti paramilitarista újság, a " Lobogó" állítása is hazug, misze­rint az Elchmann kommandó azért jelent volna meg Magyarországon, hogy "kommunistákat és zsidókat" ( ebben a sorrendben1) Irtson. Az 1- gazság az, hogy a nácik keveset tö­rődtek a magyar kommunistákkal, mi­vel a budapesti rendőrfőkapltányság­­tól szerzett adatok alapján, teljes re­alitásban látták az asztaltársaságnyi kommunista csoport valódi erejét. Az első hetek a németek számára Is több meglepetést hoztak. Kelleme­sen érintette őket, hogy a megszállás mennyire hűvösen hagyta a magyar társadalom majd minden rétegét. A feljelentések tömege, ami szinte el^ öntötte a Kissvábhegyi Gestapo köz­pontot, meg enyhe utálatot váltott ki az ottani parancsnokok között. Mon­dogatták, sok országot megszálltak már, de ennyi névtelen feljelentést, mint Magyarországon, sehol sem ta­pasztaltak. Gondot okozott a náci bel­biztonsági szerveknek az ellenállási mozgalom hiánya is. Akármi­lyen furcsán hangzik is ez: nem értet­ték meg a magyar passzivitás mé­lyebb okait és 1944 április második fe­lében — ezt tanúsítják nemrég kezünk­be került Gestapos visszaemlékezé­sek — azzal a gondolattal foglalkoz­tak, hogy ők — a nácik — hoznak lét­re egy ellenállási gócpontot, amely alkalmas lesz arra, hogy maga köré vonja a valóban elégedetlenkedők és tettrekész magyarok százait. Ez az elképzelés azonban csacterv maradt, mert a hadihelyzetnek a németek szá­mára való rosszabbodása következté­ben, a Gestapo más feladatokat kapott. A CSEPELI KOMMUNISTA PÁRT KÜLÖN ÚTON JÁRT 1944 májusáoan megalakult Buda­pesten titokban a magyar ellenállási mozgalom központja, a "Magyar Front". Tagjai voltak: A Kisgazda­­párt, a Szociáltiemokratapárt, Nem­zeti Parasztpárt.egy sor legitimista, konzervatív csoport, egy sor katoli­kus szövetség és nem utolsósorban a Magyar Közösség nevezetű titkos tár­saság. A Békepárt képviselői is tagjai lettek a "Magyar Front"-nak,mégpe­dig egy nemzeti összefogás jegyében. A "Magyar Front"működéséről egy­szer még külön kell Írnunk. Itt most csak a Békepárt tevékenységét kíván­juk ismertetni. Az ő feladatuk lett vol­na, hogy a jugoszláv partizánokon ke­resztül — annyi év után — kapcsola­tot teremtsenek szovjetunióbeli elv­társaikkal és megpróbálják az akció­kat koordinálni. A párt vezetői azon­ban még azt sem tudták elérni, hogy egyetlen küldöttjüket épségben jut­tassák át a Dráván, Csermanek Já­nos ( akit később Kádár Jánosnak is­mert meg Magyarország), tehát e­­gyike a párt vezetőinek, vállalkozott az útra. Mielőtt azonban át tudta vol­na úszni a folyót, a magyar határőrök elfogták. Nem tudták, kivel állnak szemben, így a "párt küldöttét" ka­tonaszökevényként kisérték fel Buda­pestre, ahol kétéves börtönbüntetés­re ítélték. Igazságtalanok lennénk a tényék­hez, ha azt állítanánk, hogy a Béke­párt kihúzta volna magát a németek elleni antifasiszta harcokból. Erejé­ből tellően őszintén résztvett az illegális munkában, röpiratokat írt és terjesztett és újra és újra erőfeszí­téseket tett, hogy a tatai szénmeden­ce, vagy a nógrádi nehézipari köz­pont munkásai között valamiféle tö­megbázisra tegyen szert. Budapes­ten a kommunista szervezkedésnek még egy akadálya volt, amiről ma nem igen beszélnek a hivatalos krónikások Magyarországon. A pesti munkáslak­ta peremkerületekben és Csepelen lé­tezett ugyanis egy másik kommu­nista párt, amely mind létszám tekin­tetében, mind pedig tömegbázis terén Jóval túltett a KMP illetve Békepárt/ szüköcske csoportján. E pártnak De­­mény Pál volt a vezetője, aki a hú­szas évek második felében fokozato­san szembekerült a KMP-vel és ami­kor az a Komintern határozata értel­mében programját taktikából megváltoztatva a népfront gondolatot hirdette meg, Deményék Kommunis­ta Pártja továbbra is kitartott a pro­letárdiktatúra elve mellett és egy "Szovjet - Magyarországért" szállt síkra. A Békepárt és a Demény-féle KP halálos harcban álltak egymással, s ahol lehetett egyik ártott a másik­nak. 1944 kora nyarán már több kommu­nista vezető került rendőrkézre, így Gács László, Turcsányi Lajos, Or­bán László és az említett Kádár Já­nos. A nyomozók a párt röplapkészf­­tő nyomdáját kívánták megkapni. Egy a Békepártba beépült ügynökük, Feitchtl Ernő, megtudta: a kézi nyomdát több hatalmas bőröndben, Ságvári Endre szállítja Budapestre. A csendörnyomozók csapdába csalták Ságvárit, aki azonban nem hagyta ma­gát letartóztatni. Egy hűvösvölgyi cukrászda teraszán pisztolyt rántott és fegyverrel próbálta magát a gyű­rűből kivágni. . . Az egyenlőtlen harc azonban Ságvári halálával végződött. A Békepárt egy aktív, tettrekész kom­munista mártírról közölt emléksoro­kat 1944 augusztus elején megjelente­tett röpiratában . . . A "Magyar Front" vezetői sok folytatás a 7.oldalon /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents