Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)

1974-06-01 / 513. szám

1974. junius 1. * MENÓRA 13. oldal EZ TÖRTÉNT JOM-KIPUR DÉLELŐTTJÉN «Es mi lesz, ha az ellenség este 6 előtt támad?» Részlet Dán Ofry „A jom-kipuri háború” cimü most megjelent könyvéből Tel Avivban a ikormány tit­kára Méir asszony utasítására déli 12 órára remdlövuli mitvisz­­eertamácsra hivta össze a kor­mány vaikumennyi tagját. Tele­fonon értesíti a miniszterekéit. Jeruzsálembe, Haifára, és a ki­­bucotoba továbbítja a mmisiz­­teoel'DÖk meghívását. Pinohász DÉRY TIBOR : ÍTÉLET NINCS. A stflusművészet legmaga­sabb csúcsán járó és Déry Ti­bornak legkiválóbb műve az " ítélet nincs " című könyve. Műfaját meghatározni .ponto­san nem lehet, mert emlék­irat, esszé, önéletrajz, vallo­más együttese a könyv és ugyanakkor egy új műfaj ki­kísérletezése is. A mű kap­csolatot keres a múlt és jelen között, kommentárt ad minden eseménynek és summáját adja egy tanulságokkal teljes élet­nek. E művében Déry Tibor visz­­szatekint gazdag életére, mű­veire, nagyszerű portrékat rajzol anyjáról, halott bará­tairól, József Attiláról, Tóth Árpádról, Füst Milánról, Kas­sákról, Karinthy Frigyesről és — sajnos — Karinthy fele­ségéről is, vagyis szerelmé­ről, mindenesetre sokkal töb­bet, mint amennyit illenék. Egy hajdani Budapest hang­jai is felcsendülnek e regény­ben, Déry emigrációja, hajda­ni vad kártyaszenvedélye, ka­landos múltja, s mindé folya­matokból egy lélek tájainak térképe bontakozik ki, vala­mint az alakuló század, sok­féle problémájával. Mélységesen őszinte, nagy­szerű mű Déry Tibor "ítélet nincs" című könyve, s ugyan­akkor az Irásművészetnek a teteje és teljessége. RAFFAI SAROLTA : RUGÖSORON. i \ • A nagyon tehetséges Raffai Sarolta a magánélet apró problémáit, árnyalatait, apró­­cseprő és mégis mélybevágó dolgait szinte villára szúrja és úgy mutatja fel annak bizony­ságául, hogy voltakép ez apró­­cseprőnek látszó villanások képezik az élet igazi arcula­tát, hangulatát, sőt magát a sorsot. •Úrhatnám vidéki intelligen­cia mutatkozik be, hervadó asszony utolsó erőfeszítése, hajdani szép magatartásának őrzéséért, mely aztán percek alatt omlik össze végleg, egy mai, csinos fiatal leány ironi­kus mosolyától. Vakszémű, hideg, úgyneve­zett barátokat látunk, kikkel csak közhelyeket lehet beszél­ni, de még érinteni sem lehet a belső válságot, a drámát, az igazat, mert hisz csak plety­ka-anyag lenne belőle. ^ A valaha jó tanulóZsófitlát­­juk, aki ikerlányait érdekli meg az iskolában, noha tud­ja, hogy menthetetlenül buták s vele ellentétben, nincsen fel­fogásuk semmire. Hogy mind-Szápiir pénzügymmisztcr a kfár­­szábái templomban Geller pol­gármester mellett ül. Délelőtt TI wra után megjelenik a temp­lom bejáratánál veje, és uno­kája. A pénzű gymimiszter meg­érti. hogy érte jöttek. Szó nél­kül leteszi imakönyvét és indul kifelé. össze bambán néznek a világ­ba és Zsófi fájdalmában, két­ségbeesésében nem tud mást tenni, mint ütni-verni. Vadul Utj-veri az ártatlan butákat, kiknek fogalmuk sincs, hogy miért és beletörődnek abba, hogy az ő sorsuk a verés. Csupa valóságot s az élet drámáit fejezik ki RaffaiSa­­rolta Ízesen, tömörem megírt novellái. Egy-egy figurája szinte felejthetetlen. A Magvető hozta ki szépen e könyvet. I CSURKA ISTVÁN í KINT AZ ÉLETBEN. Sokarcú, színes mű Csurka István új könyve. Műfaját, sok­rétűsége miatt leszögezni nem lehet, mert csupa jellemrajz, hangulatkép, tárca, elbeszé­lés, megfigyelés, az emberi létezés nüanszai,szagok, izek, fények, árnyak kergetőzése. Amit mond Csurka István, az életteljes és nagy emberisme­retet mutat. A legjelentékte­lenebb figurát is szemügyre veszi, belevilágít az életébe, titkát tudja mindnek, egy pisz­kos kis kaland penetráns nü­­anszai Í3 megjelennek a könyvben, ugyanúgy az egy­másra spicliskedö s egymást feljelentő diákok is, valamint a törtetők, alamusziak és be­letörődők. Sokmindenre rávilágít Csur­ka István, de mintha valami ki­esett volna az emlékezetéből, holott várni lehetne tőle s em­berismeretéből a nácizmus történéseit, árnyait, utórez­géseit, kétségtelen maradékát jelenségeit és nüanszait. Igaz író és igaz ember nem feled­­kezhetik meg erről. És nem boríthat rájuk leplet, hallga­tással. Kétségtelen, hogy Németor­szágban benne él a bűntudat a megbocsájthatatlan bűnökkel szemben, ami írásművek so­kaságában is manifesztálódik. ( Willy Brandt kancellár példán mutató cselekedete volt, mi­dőn elment Auschwitzba, le­térdelt a mártírok emlékműve előtt és csorgó könnyekkel szemében kért bocsánatot nemzete nevében.) A lelkiismeretnek e hangjai — ha máskép nem hallhatók — úgy az Íróknak kellene hallat­­niok, A tehetséges és első vo­nalbeli magyar íróknak. Csurka István is kitűnő író, akitől még sokat lehet várni, az frásművészet és lelkiisme­reti kérdések vonalán. A Magvető szépen hozta ki Csurka István művét. B. E. Ál moan munkaügyi minisz­ter. aki Haifáról futott be a tel-avivi Kirjába. Golda Méir kabinetirodája előtt találkozik Chájim Bár Léwel. Álmogi: Chájim. mi történik itt. az. országban? Bár Lév: Háború előtt ál-Mose Kol turisztikai minisz­ter nincs otthon. Felesége ve­szi fel a kagylót a jeruzsálemi in kasban. Micháél Árnon. a minisztertanács titkárának ké­résére elindul a ‘rorwervativ templomba, hogy értesítse fér­jét. A turisztikái miniszter a templom rabbijának engedé­lyét kéri. hogy az emeleten lé­vő irodájából telefonálhasson a miniszterelnökségre. Jiszráél Lior dandártábornok, a rminisz­­ferelnök katonai adjutánsa ve­szi fel a kagylót. „Mi a helyzet? Elengedhe­tetlenül szükséges, hogy átmen­­jek Tel Avivba az ülésre?“ — kérdezi a Független Liberális Párthoz tartozó turisztikai mi­niszter. Lior dandártábornok: Olyan helvzet állott elő. hogy taná­csos lenne azonnal átjönnie.- Mose Kól sofőrje keresésére indul. A sofőrt nem lehet meg­találni. Valamelyik jeruzsál«­­m templomban imádkozik. Végül a miniszter veje vállal­ja apósa átszállítását a rendki­­vü-'i minisztertanácsra. Sém-Tov miniszter rendőrsé­gi riadóautó kíséretében utazik át Tel Avivba. Nem akarja, hogy mégegyszer kövekkel do­bál iák meg. mint előző nap délután. Nátán Pcled. az uj beván­dorlók befogadásával foglalko­zó minisztérium irányítója ki­­hueából utazik a kormány ülé­sére. sem tud semmit *i ké­szülő eseményekről. Chájim Gváti földművelésügyi minisz­ter a telefonhívásra így vála­szol: ..Nem érzem jól magam. loan Ofry a ”Jom-Kipuri Hábo­­(rú” c. könyve a Menóra Kiadó ® ^hivatalaiban kapható. címek megtalálhatók a 14.1 joldalon lévő hirdetésünkben. | 4 ■ Köteles vagyok most beutazni Tel Avivba?“ Micháél Anion: Majd ké­sőbb értesítem. Röviddel azután. valóban fei­lt Ívja a földművelésügyi mi­nisztert: „Nem szükséges a rész­vétele, inkább pihenje ki ma­gáit“. Micháél Cházánl, a Vallásos Nemzeti Párthoz tartozó népjó­léti miniszter, természetesen a templomban tartózkodik jom­­kipurkor. Egész családja a templomban van. Senki sem válaszol a telefonra. A minisz­terelnökség egyik embere meg­indul Cházámi miniszter felku­tatására. Fedetlen fővel érke­zik a templomhoz, ahol megké­ri a kint álló imádkozok a>t. hív­ják tki a minisztert. „A miniszterelnökségről jö­vök“ — mutatkozik be, és tö­mören referál a „í*>l-avivi mi- . niszterek” korareggel i tanács­kozásáról. Egyben közli, hogy déli 12 órakor teljes miniszter­tanács lesz. Cházáni miniszter, aki nem töri meg az ünnep szentségét, gyalog indul el a Kirjába. A jeruzsálemi lesurun temp­lomban az „Él máié ráchá­­miim“ ima közben megjelenik dr. Micháél Nir, a miniszterta­nács titkárának helyettese. Az ott imádkozó dr. Jaszéf Burg belügyminiszterhez, a Vallásos Nemzeti Párt vezetőjéhez tép. Valamit a fülébe súg. mire megindulnak kifelé. Egy félre­eső szobáiba vonulnak. Dr. Nir közli a miniszterrel, hogy meg­bízható hírek vannak az ara­bok támadó szándékairól. A minisztertanács nem egészen egy érán bdül összeül Tel Avivbah. Dr. Burg két ima között la­kására megy. Mérlegeli a ten­­ravafókat. Arra a következtetés­re jut, hogy a hadsereg amugy­­is megteszi a szükséges intéz­kedéseket. A politikai lépésekről pedig lehet az ünnep kimene­tele után is tárgyaim. Minden­est re dr. Burg miniszter — életében először — jom-kipur napján lakásán felemeli a te­lefonkagylót, és feltárcsázza a mináiztereAnökgéget. Micháél A mannái beszél. Ennek nyo­mán megérik benne az elhatá­rozás, hogy ráér este átutazni Tel Avivba. A miniszter visz­­szatér a Jesurun templomba. Időközben Dr. Nir a néhány­­suáz méter távolságra fekvő palota díszes kivitelű templo­mába tart. A kormány harma­dik vallásos minisztere, dr. Ze­­rách Wahrhaftig imádkozik eb­ben a zsinagógában. Ót is in­formálja a helyzetről. Zeév Serei lakásépítési mi­niszter nincs otthon. Nem val­lásos ember, do jom-kipurkor ö is a templomban tartózko­dik. Hosszú keresés után ta­lálják meg. és a miniszter csak nagy nehezen keríti elő sofőr­jét. Ez az oka, hogy késve fut be a tel-avivi minisztertamács­­ra. Szombat, déli 12 óra. A mi­ni sztertanács üléstermének asz­tala körül* néhány szék üres. Aba Even New Yorkban tar­tózkodik. Dr. Burg, és dr. Wahrhaftig vallásos miniszte­rek Jeruzsálemben maradtak. Gváti miniszter gyengélkedik ki'bucában. Serei miniszter ké­sik. de útban van az ülésre. A minisztereken kívül mások is jelen vannaik. Blázár vezér­kari főnök, Zeira tábornok, a hírszerző szolgálat főnöke, a mi­niszterelnökség, és a hadügymi­nisztérium néhány kulcspozi­­oiót betöltő személyisége szin­tién rész tvesz a kabinet ülésén. Golda Méir, akinek szájából elmaradhatatlan a Chesterfield cigaretta, ezalkalommad nem gyújt rá. Köszönettel elhárítja a kabinetirodája helyettes főnöke által felajánlott cigarettacso­magot, és öngyújtót. Jom-kipur van. Ezért még az ülés előtt el­távolították az asztalról a cuk­rot tartalmazó dobozokat, és a teasüteményeket tartalmazó tá­lakat, amelyek rendes körülmé­nyek között a kormány asztalá­­nak elmaradhatatlan tartozé­kai, a kávé és a tea mellett. Golda Méir elnököl és referál. Beszámol a hadvezetőség érte­süléseiről, és az arabok este 6 órára tervezett támadásáról. Közti, hogy reggel találkozott az amerikai nagykövettel, aki­től kérte Amerika közbenjárását a háború elhárítására. Hang­súlyozza, hogy Keating nagy­követ utján Amerika, és az ara­bok tudomására hozta: Izráel nem indít preventív háborút. A hadsereg előkészületeiről szólva, a jelenlévők tudomásá­ra hozza — azokról van szó, akik most először értesülnek az egész háborús veszélyről —, hogy a tényleges szolgálatban levő csapategységek már pén­tek óta harmadfokú (gimel) készültségben vannak, és dél­előtt 10 óra óta pedig megkez­dődött a tartalékosok behívása. A hadügyminiszter és a vezér­kari főnök kiegészítik Golda Méir beszámolóját. Tájékoztat­ják a minisztertanácsot a had­sereg »dsorakozásáról, és az el­ső vonalban lévő fegyverzetről. Szinte ugyanebben az idő ben a vezérkar egyik konferen­cia-termében Zeira tábornok a napilapok katonai tudósítóit' tájékoztatja a helyzetről. Vá­zolja az ellenséges csapatössze­­vonásc* jellegét, és méreteit. Kifejti, hogy Egyiptom és Szí­ria részéről minden pillanatban összehangolt támadás várható. A minisztertanácson közben be­fejeződött a beszámolok sora. és a kormány tagjai kérdéseket tesznek fel. Sápira igazságügy­­miniszter, aki viharzik, mert csak most. szombaton délben értesült első alkalommal a kü­szöbönálló háborúról, harago­séin fordul Mose Dájánhoz: ..És mi lesz. ha az ellenség este 6 óra e’őtt indítja meg a "á madást?“ Haján: Ez a legfonto-ahh kérdés, ami ezen a? ii'ésen el­hangzott... A kormán\ ülése folytatód k. Gálili á’bmminiszter hirtelen felál' a helyéről és kirnegs a teremből. A 'e’efonhoz hívták. A vonalon Menáchem Begin, az ellenzéki Chérut. a Gáchál parlamenti tömb bevezetője. Begin: A templomból hívtak ki. KözöUék. hogy a miniszter­­elnök azonnal t ilálkozni akar ve'em. Miben állhatok rendel­kezésükre? Gálili; \1é:r asszony eppen a minisztertanácson elnököl. Nem tud kijönni a telefonhoz. Ezért engem kéri meg. tájékoz­; lassam önt az eseményekről. Olyan hireink vannak, hogy az ellenség .i sötétedés beálltá­val az északi, és a déli fronton egyszerre taniad. Begin: A minisztere'nftk ezek­­tttán is akar még találkozni ve­lem'.’ Gálili: Igen. hiszen az e11 en­­séges támadás csak este 6 óra­kor kezdődik. A beszélgetés véget ért. Gá­lili visszamegy a miniszterta­nács ülésére, ahöl folytatódik a helyzetanalizis. Különböző vé­lemények hangzanak el. Elté­rő javaslatok merülnek fel a tennivalók tekintetében. A mi­nisztertanács a vita kellős kö­zepén v.m. amikor felcsapódik az ülésterem ajtaja, és be vihar­zik Lior dandártábornok, a mi­niszterelnök adjutánsa. Izgatot­tan kiáltja: „Most közük, hogy megkez­dődött a támadás!" A' miniszterek némán tekinte­nek egymásra. Egy pillanatig dermedt csend. Elázár vezérka­ri főnök, mintha darázs csípte volna meg. úgy ugrik fel a he­­’yérő!. Rohan a hadvezetőség főhadiszállására. Még mielőtt valaki egyetlen szóval is kom­mentálhatná az esomenyeket. szirénabugás hasit a dermedt csendbe. Szaggatott vijjogással töri meg a jom-kipuri nap nyu­galmát. Riasztás. Légiriadó. Mose Dáján elnézést kér a jelenlévőktől és sietve elhagy­ja a minisztertanács üléstermét. A szomszédos épületben, a vezérkar egyik helyiségében va­laki egy cédulát hoz he, és le­teszi •» katonai tudósítókkal tárgyaló Zeira tábornok elé. A papirszéleten ez áll: Az egyip­tomiak és sziriaiak már támad­nak“. Zeira- tábornok minden át­menet nélkül feláll az asztal­tól: „A sajtófogadás Véget ért“ — közli röviden, és indul az aj­tó felé. A katonai tudósítók is megindulnak a kijárathoz. Még a lépcsőházban tartózkodnak, amikor ők is meghallják a szi­réna bugást. 197s október 6. Szombat, délután 2 óra. Egyiptom, és Széria megindította a háborút. Izrael nagyobb városaiban vita-esteket rendeztek Dán Ofry könyvének megjelenése alkalmából. Képünkön a Menóra négy jól ismert munkatársa az emelvé­nyen. Balról-jobbra : dr. Arje Kaddar az "Izraeli Szemle" szerkesztője, Glück Andor a "Hatikva” volt szerkesztője, Dan Ofry a szerző, és Rossel Mordehaj a kitűnő cikkíró. Kink.

Next

/
Thumbnails
Contents