Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)

1974-06-01 / 513. szám

8. oldal MENORA 1974. június I. A GulaG SZIGETVILÁG Vlasszovnak nem is adtak had­testparancsnoki megbízást, hanem 1941 decemberében Kiev térségé­ben rábízták a 37. hadsereg ve­zényletét. Csapatait körülzárták a németek, de átvágta magát a kievi katlanból és a hónap végén, most már a 20. hadsereg parancsnoka­ként, ő vezette a sikeres ellen­­támadást Moszkva előtt. Ekkor a volchovi arcvonal parancsnokává nevezték ki és 1942 Januárjában ő szorította vissza a németeket Leningrádnál. A 2. szovjet hadse­reg 1942 január-februárban 75 ki­lométerrel nyomta vissza a né­meteket ezen az arcvonalon, de ekkor elakadt az utánpótlás. A főparancsnokság csak támadási parancsokat küldött, utánpótlást nem. Áprilisra az északi front­szakasz egyetlen nagy mocsárrá változott és a hátországgal meg­szakadt az összeköttetés. Az el­vágott hadsereg két hónapon át tartotta magát, minden utánpótlás nélkül. Május közepén a németek általános támadást indítottak a tá­bornok hadserege ellen, amelynek megtiltották a visszavonulást.Mire a visszavonulási parancs végül is megérkezett, már késő volt, a 2. hadsereget felmorzsolták a néme­tek. Árulás történt? Az bizony! Kö­nyörtelen,esküszegő árulás.Tudni­­illik Sztálin részéről. Egész had- A seregeket áldozott fel, értelmet­lenül a Generalisszimó. Hadvezér még nem árulta el katonáit, ahogy Sztálin tette. Hadseregének szétverése után Vlasszov az erdőkben, mocsarak­ban bujkált, míg végre, 1942 jú­lius 6.-án Sziverszkaja mellett megadta magát a németeknek. A keletporoszországi Lötzen mel­letti német főparancsnokságra szállították, ahol már több fog­ságba esett szovjet tábornokot őriztek, továbbá Zsilenkov dandár­politikai biztost, aki korábban moszkvai kerületi párttitkár volt. A szovjet tábornokok már koráb­ban elítélően nyilatkoztak Sztálin­ról és a szovjet rezsimről. Ve­zető azonban nem volt közöttük. Ez a szerep várt Vlasszovra. (Szolzsenyicin ezután leírja a Vlasszov hadsereg megalakulásá­nak, szervezésének, korlátolt jel­legű tevékenységének történetét és hangsúlyozza, hogy Vlasszov csak vonakodva engedelmeskedett és egyáltalán nem osztotta Hitler ter­veit Oroszország jövőjével kap­csolatban. A tábornok a körülmé­nyek áldozata volt, amelyet, kato­náival együtt, nem tudott elkerül­ni. — A szerk.) 1945 áprilisában Vlasszov Prága térségébe vezényelte a parancs­noksága alatt maradt két és fél hadosztályt, amely oroszokból állt. Steiner német tábornok el akarta pusztítani a csehszlovák fővárost, amelynek hallatára Vlasszov meg­parancsolta: katonái álljanak a cseh ellenállás mellé. A háború utolsó napjaiban Prágában felkelés tört ki a németek ellen. A Vlasszov­­oroszok verték ki a németeket Prá­gából május elején. Vajon tudják-e a csehek, hogy milyen oro­szok mentették meg a fővárosu­kat? A hivatalos történetírás tor­zít és Prága felszabadítását a szovjet hadseregnek tulajdonítja. A valóság ezzel szemben az, hogy a Vörös Hadsereg nem ért idő­ben oda. Hogyha Vlasszov katonája szov­jet kézre került, azonnal agyon­lőtték, mihelyt oroszul megmuk­kant. Orosz fogságban ugyanaz tör­tént, ami a németben: mindig az orosz katoná fizetett rá. Ez a há­ború is tanúsította: hálátlan dolog orosznak születni. Máig rösteilem, ha visszaemlé­kezem: mikor bezárult Bobrujszk­­nál a gyűrű és én a szétlőtt né­met gépkocsik, málháslovak és a zabrált holmik közt botorkáltam, hirtelen kiáltás jutott a fülembe: “Kapitány ur!” Egy szétlőtt német hadfelszereléssel borított tisztá­son egy embert pillantottam meg, aki oroszul kiáltott segítségért. Német katonanadrágot viselt, fel­sőteste meztelen volt, arcát, kar­jait, hátát vér borította el. Egy kékparolis őrmester lóhátról üt­legelte egy korbáccsal és hajtotta maga előtt, Újra és újra lesúj­tott rá, hajszolta, közben az em­ber hátáról a vér csíkokban pa­takzott. Ez nem valamelyik barbár há­ború volt még a punok, perzsák idejéből. Bármelyik hadsereg bár­melyik tisztjének meg kellett volna akadályozni őzt az emberkínzást. Bármelyik hadseregben igen — de a miénkben nem. Gyáva voltam és nem védtem meg a biztonsági őr­mestertől ezt a vlasszovistát. Egy szót se szóltam, csak tovább áll­tam, mintha semmit se láttam vol­na. A szó “vlasszovista” mifelénk úgy cseng, mintha azt mondaná valaki: “szemét”. De senki sem meri kiejteni a szót, azt még ke­vésbé, hogy egész mondatot szen­teljen a témának. De nem így szokás történelmet írni! Manapság, negyedszázad el­teltével, többségük már elpusztult a lágerekben; aki él, valahol az északi táborokban sínylődik. Eze­ken az oldalakon csak arra akar­tam emlékeztetni: a világtörténe­lemben páratlan jelenségről van szó; arról, hogy több százezer, húsz és harminc év közti fiatal orosz az ellenséggel összefogva fegyvert ragadott hazája ellen. Itt az ideje, hogy elgondolkozzunk: ki követte el a nagyobb bűnt, ezek a katonák a hazájuk ellen, avagy a hazájuk — ellenük? Itt mély, társadalmi okok húzódnak a hát­térben. Mert igaz a régi mondás: Ha a lónak abrakot adnak, ott ma-' rád az istállóban. ITELETOSZTAS A Butyirka börtönben a kérdéses napon üres volt a motozófülke, ahol az új rabokat meghipiselik a fegyőrök, egyszerre akár húsz foglyot is. Az asztalokon semmi sem volt, csupán az egyik író­asztal mellett ült egy .sötéthajú NKVD őrnagy a lámpafénynél. Ar­ca unalmat árasztott. Tiszta idő­pazarlás volt az egész aktus, amellyel egyenként eléje vezették a rabokat, aláírattak velük valami papirost. Az egész sokkal gyor­sabban Is mehetett volna. Az őrnagy az asztala mellett lévő zsámolyra ültetett és meg­kérdezte, hogy hívnak. A két keze ügyében mindenféle papirosok he­vertek, gondosan egymásra rakva, előtte tintatartó. A tiszt végig­turkálta a papfrhalmazt és a végén megtalálta az én irataimat; maga elé tette, sietve felolvasta a szö­veget, amiből én csak annyit ér­tettem, hogy “nyolc év”. Ezt kö­vetően a hátlapra kanyarftott va­lami megjegyzést^ hogy az ítéletet ekkor és ekkor közölte velem. A szívem egyenletesen, nyugod­tan vert, már minden Izgalmon túl voltam. Ez lenne életem sorsdöntő for­őrhagy, — Felőlem olvashatja. Kelletlenül otthagyta a papirost az asztalon. Én megfordítottam, lassan, szóról szóra, betűről be­tűre olvasni kezdtem. Gépírásos példány volt, másolat. Valahogy így szólt: Kivonat A Szovjetúnió Állambiztonsági Hivatala mellett működő Rendkí­vüli Bizottság 1945 július 7.-én kelt határozata alapján, iktatószám ... (Ez a Szöveg vastagon volt alá­húzva, a többi szöveg középen, két oszlopban következett. Az első­ben ez állt:) A tárgyalás tárgya: Vád XY ellen, név, születési év és hely. (A második oszlopban pedig ez:) Határozat: Nevezett sze­mély büntetése rendszerellenes izgatás és szovjetellenes szerve­zet létrehozását célzó kísérlet miatt nyolc évi javító-nevelő mun­katábor. A másolat hiteléül X Y titkár Ezt kellene nekem szó nélkül aláírni ? Az őrnagyra néztem, hát­ha mondani akar valamit, esetleg megmagyarázni a dolgot. De a leg­kisebb szándékot sem mutatta er­re. Intett az őrnek, hogy jöhet a következő. Aláírtam. Eszembe sem jutott, hogy mást is tehettem volna, — De akkor legalább annyit en­gedjen, hogy itt mindjárt megír­jam a fellebbezést. Ez az ítélet jogtalan. — — A rendelkezésnek megfelelő­en elintézve — mondta gépiesen az őrnagy és az iratomat átrakta a másik papfrhalmazra. — Gyerünk — mondta az őr. Mentem. Senki sem állíthatja, hogy a Rendkívüli Bizottságot a forrada­lom után agyalták ki. Már Katalin cárnő idejében rendkívüli bizott­ság adott 15 évet egy Novikov ne­vű újságírónak, mert sokat kelle­metlenkedett és az ő ügyében még formai tárgyalás sem volt. A Ka­talint követő cárok sem sokat ta­nakodtak, amikor arról volt szó, nővel küldik ki. Alá kell írni, aztán az ítéletről szóló okiratot vissza kell adni, hiszen hogyan is maradhatna az elítélt birtokában? Sajnos, senki sem írhatta meg, hogyan váltak a “trojkák” Rend­kívüli Bizottságokká, mikor került sor az átalakulásra, területi bi­zottságok Is működnek-e, vagy a szerv csupán a tagköztársaságok székhelyein tevékenykedik; nem tudni, kik a tagjai, milyen időkö­zökben ülésezik; még olyan ki­csiny részletek is hiányoznak, hogy ítéletek közt a szerv tagjai tar­­tanak-e szünetet hogy megteázza­­nak, amint az is nyitott kérdés, hogy az ítélethozatal munkája so­rán jut-e idejük uzsonnázni? Még az is vitatható, hogy egy­általán volt-e zárt tárgyalás, vagy csupán ítélethozatalra szoritko-Egy szibériai városka NKVD börtöne dulata? Szerettem volna a pilla­nathoz illő izgalmat érezni, de nem sikerült. Az őrnagy elém tol­ta a papirost. Kihúzta a tollat a tintatartóból és várt. Rám várt. — Nem írom alá, előbb el aka­rom olvasni, mi van benne. — Azt hiszi, hogy itt hazudok magának? — kérdezte ásítva az Hogy a pillanat fontosságát mégis aláhúzzam, valósággal feljajdul­­tam: — Dehát ez mégiscsak ször­nyű! Nyolc év! Miért? Szavaim azonban bizonyára ha­misan csenghettek és ezt magam is éreztem.. Meg az őrnagy is. — Itt. — mutatott az őrnagy a papirosra, ahol alá kellett írnom. Az 5. számú láger hogy valami okoskodí alattvalót bírósági ítélet mellőzésével küld­jenek száműzetésbe. A múlt szá­zad hatvanas éveiben alapvető bí­rósági reformra került sor, és úgy tűnt, hogy valamiféle legális jogviszony végül mégiscsak kiala­kul a hatalom urai és az alatt­valók közt. Dehát ezután Is ren­geteg példa adódott a törvényes­ség megsértésére és szibériai száműzetésre. Ez a tradíció vörös vonalként húzódott át történelmünkön, de a hagyomány legfeljebb egy ázsiai országhoz méltó, semmiképpen sem olyanhoz, amely óriási lép­tekkel halad előre. Aztán itt van,ez a személyte­lenség. Ki volt a Rendkívüli Bi­zottság másik oldalán? A cár, a kormányzó vagy valarpi miniszter­­helyettes. Már megbocsássanak,de az egész nélkülözte a kívánatos lendületet. A lendületet úgy igazából a hu­szas évek hozták, amikor a bíró­ság munkájának meggyorsítására megalapították az ugyancsak ál­landó jellegű és láthatatlanul ítél­kező “trojkákat”. A GPU-trojka még a forradalmi vésztörvény­széknél is szörnyűbb intézmény volt. A trojkák zárt ajtók mö­gött ítélkeztek, és az volt a szo­kás, hogy az ítéleteket a gépíró­viztorn.ya tak, vagy hogy egyáltalán miről volt esetenként szó, illetve, hogy egyáltalán esett-e szó erről vagy arról. Sosem tudjuk meg. Annyit azért tudunk, hogy a troj­ka három tagból álit, innen a ne­ve. Az ülnökök kiléte azonban sö­tét homályban marad, bár az köz­ismert, hogy a Rendkívüli Bizott­ságokba három érdemes testület delegált küldötteket: a párt köz­ponti bizottsága, a belügyminisz­térium és az ügyészség. Persze nem keltene osztatlan meglepetést, ha egyszer kiderülne: ülések egy­általán nem is voltak, csupán egy gépíró iroda, ahol tapasztalt gép­írónők felügyelet mellett másol­tak jegyzőkönyveket. Az minden­esetre biztos, hogy gépírónők vit­tek egy bizonyos szerepet az ügy­ben. Ez az egyetlen, ami a trojkák­kal kapcsolatban kétségtelen. Az alkotmányban és a törvény­­könyvekben nincsen nyomuk a Rendkívüli Bizottságoknak; ennek ellenére betöltötték hivatásukat, ami abból állt, hogy lehetőleg ke­vés költséggel sok embert tegye­nek el az útból és ehhez aztán nem volt szükség törvényekre. Ami a büntető törvénykönyvet il­leti, az egy egészen más ügy; se mm' köze a Rendkívüli Bizott­ságokhoz, azok működhettek tör­vények nélkül is. (foly Útjuk Margaret Kozmetika Európai arcápolás, masszázs. Szeplőt; folto­kat, ráncokat eltüntetem. Arcát fájdalom nél­kül szőrtelenítem. Tartós szemöldök és szem­­pillafestés. Quartz arcra és egész testre. Krémeket készítek megrendelésre is és elküldöm. Mrs. Margit Benova 994 Barthust St. Toronto, Ont. Telefon: 534-3128 charlesign Charles Sign & Display Studio Limited világító címtáblák 103 Manville Road Scarborough 705, Ontario (416)752-1590 Charles KnappJ MIÉRT Sl'TNE OTTHON? IGAZI FINOM SÜTEMÉNYEK. TORTÁK ESKÜVŐKRE - BARMICVOKRA - P ARTYKRA ROYAL PATISSERIE %' Tel.; 651-7689, 732 St.Clair Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ & BAKERY NEE. I ...___________________• ::"-S OPULAR BUTCHER 871 DUNDAS ST., W. Tel. KM ó - 9 ? 3 0 LEGKITŰNŐBB MAGYAR HENTESÁRUK, FRISS HÚSOK, NAPONTA FRISS FÜSTÖLT ÁRU. PAVILLION CATERING LIMITED A Kalman Wieder é Catering szolgáltatás Esküvőkre, Bankettekre, Part.vkra. | 210 Wilson Ave. Tel.:481-5161 B cycle & sports \ JÓ HÁZIKOSZTQT AKAR ENNI , „Toronto legjobb magyar házikosztja -írja a paily Star»és a Globe and Mail HA JÓ HÁZIKOSZTOT AKAR ENNI-BA KELL MENNI Y PÉNTEKEN: halászlé, tiirdscsusza. SZOMBATON: sólet, töltött kacsa. V VASÁRNAP: töltött borjú, töltött csirke ESPRESSO Uj tulajdonos-.Mr. és Mrs. CSESZKO 571 Bloor St.,W. Tel*: 531-587? és 53P0081 Loo EGÉSZ QNTARIÓBAN A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK sportfelszerelések KERÉKPÁROK 1169 BLOOR ST. W. LE 6-9718 CVS ZSIDOPIACI ARAK A SPADINAN! Llsórenau mnoscgu GYÜMÖLCS, ZÖLDSÉG es SZABOLCSIflíszeraru 0 GROCERY STORE-ban 176 SPADIN A Ave Tel EM8-2240 Magyar borok és likőrök ONTARIÓBAN, MANITOBÁBAN, SASKATCHEWANBAN, ALBERTÁBAN ÉS QUEBECBEN KAPHATÓK * Jászberényi rizling, zamatos, nagyon olcsó * Szekszárdi vörös * Egri Bikavér, vörösbor * Tokaji aszú, a bor király * Badacsonyi szirtebarát, zamatos pecsenjeboi * Debröi Hárslevelű zamatos fehérbor * Barack pálinka * Császárkörte « Hubertus. Esküvőkre, partykra engedélyét megszerezzük. Házhoz szállítunk. ő Cosmopolitan jWine AgentsLtd P. O. BOX 275 Terminal ‘A*» Toronto BRONZ ES VÖRÖSRÉZ ANTIK TÁRGYAK UJRABEV0NÁSA SPECIALITÁSUNK Nikkel és króm táblák, motorok, motorcsónakok számára is. CHADWICK PLATING CO. 368 - 4091 CS.ÁNJI ATTILA PATACSI Cipő Szalonban EURÓPAI IMPORT GYÓGYBETÉTES „ ' , NŐI- és FÉRFICIPOK {EXTRA SZÉLES LÁBAKRA IS. 480 Bloor St. West 533-8122 Elizabeth Delicatessen & Meat Market Tulajdonosok: CHARI. 11- t-s 1.1/\ Dedik és Kocsis Sándor MINDENNAP FRISS ARI’ Saját üzletünkben magyar módra készült felvágottak, hentesárúk. — Importált élelmiszer külonlegessegek. Díjmentes parkolás az üzlet mögött. Restaurantokat és viszonteladókat is kiszolgálunk. 410 Bloor St. W 921-8644

Next

/
Thumbnails
Contents