Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)

1974-05-18 / 511. szám

10. oldal MENORA * 1974. május 18. DIPLOMÁS OPTIKUS ’ 484-4363 :: 484-1259 4933 SHERBROOKE STREET WEST ■♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦mm» ♦♦♦♦»»♦♦♦♦♦♦♦ »♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦»♦MMm'i1 Allied travel Bureau Ltd. AZ ÖSSZES REPÜLŐ & HAJÓZÁSI VÁLLALATOK HIVATALOS KÉPVISELETE 5300 CÖTE DES NEIGES RD. földszint Tel.:733-4614, 737-5218 Olcsó új kodwzmónx's utazások. Magyarországi látogatások utjának intézési’. — Útlevelek. Vízumok, lorintutalvanyok - Hotel foglal ások OLCSÓ CSOPORTOS IZRAELI UTAZÁSOK MONTREÁLBÓL, MINDEN IDŐBEN |.LL’V‘k rcs/lttrt \.ij.;v k rt tli tk .irt v .ira is fi/crlicjtók. Kt s/lt ri s ft l\il.i^i'sji.is, rí hiv 1.»’• Kiss né Klárát Ha jól akar ingatlant VENNI VAGY ELADNI •*&>' forduljon bizalommal minden kötelezettség nélkül hozzánk BUNGALOW *' DUPLEX * APARTMENT BLDG. Nagy Montreál területén 6 irodánk áll rendelkezésére; WESTGATE REALTIES INC. KÖZPONTI IRODA: “PORT DE MER“ 101 PLACE CHARLES LEMOYNE LONGEUIL, QUE. 679-8220 ROURRET PASTRY & DELICATESSEN 5771 VICTORIA AVE. 733-8(62 * Finom külföldi és kanadai csemegeárúk és sajtok. * Az ismert legfinomabb magyar hentesáruk. Magyar és európai cukrászsütemények. * Külföldi espresso kávé, kakaó, konzerv. * Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemény SZABAD PARKOLÁS =XKr-:: xx.: xk nr1 rv ir„dac^i. e*4-6822 L*kis,eli 288-7559 th’.TAJtiPI PÁL " (Hl réti f 10 ST.JAMES ST., Suite 902. MONTREAL SPINOLA, A MONOKLIS FORRADALMÁR . azonban teljes önállóságot és South Africa Is Rhodesiafe­­flfggetlenséget akarnak, Is eb- hér kormánya nyomban bea­­ben a portugál baloldal Is tá- vatkoznék, ha a "fekete gyar­­mogatja őket. matok" teljes önállósításá­ról volna szó. Mivel pedig az Minden ilyen Igyekezet a- afrikai nacionalisták ennél ke­­zonban súlyos konfliktushoz vesebbel nem elégszenek meg, vezetne: nem kétséges, hogy Spinola aligha próbálkozik a AMIN, A VÉRSZOMJAS ŐRMESTER. Európa és Afrika érdeklő­déssel figyeli Portugália új, demokráciát hirdető diktáto­rát, Antonio Sebastiao de Spi­nola nyugalmazott lovassági tábornokot. Spinola forradal­márnak nevezi magát és ennek a kijelentésnek következmé­nyeit levonta önmaga szá­mára. Elsősorban, azelőtt monoklit viselt, amióta vi­szont hatalomra kerUlt szem­üveget hord, ami .két körül­ményt feltétlenül bizonyít. Az egyik az, hogy a monokli nem stilszerű egy Igazi forradal­már esetében, a másik pedig: egy hatalomra kerUlt forra­dalmár a polgári megállapo­­dottság olyan fokára jut, hogy már két üvegen keresztül is tudja szemlélni tette követ­kezményeit. Spinola a "Szép Öj Vüág"és az afrikai politika megváltoz­tatásának jelszavával került hatalomra és alig néhány nap alatt kiderült, hogy alapjában­­véve semmi sem változott az új rezsimben. Salazar és örököseinek dik­tatúrája végétért ugyan, a Caxias börtön politikai fog­lyai szabadlábra kerültek — kisebb-nagyobb hozsannázás­­sal — és hogy a börtöncellák ne maradjanak üresen, jobb­oldali beállítottságúak kerül­tek oda, közöttük az előző rendszer államvédelmi rend­őrségének tagjai. A börtönökből kikerült trockijisták és maoisták most szabadon járnak Portugáliá­ban, május elsejét hivatalos ünnepnappá nyilvánították. A változás csak annyi, hogy a maoisták helyett jobboldaliak ülnek a börtöncellákban és Salazar születésnapja he­lyett május elseje lett hivata­los nemzeti ünnep. Spinola tábornok, körülbelül másfél évvel ezelőtt, amikor még monoklit viselt, könyvet is irt " Portugália és a Jövő" címmel. A könyv egy olyanfe­­derális kormányzati rendszer alapjait fekteti le, amely Por­tugália afrikai és egyéb terré­numait is magában foglalja. Ez a federáció Portugáliá­ból, Angolából, Guineából és Mozambiqueból állana — Spi­nola akkori elképzelése sze­rint a federáció mindegyik tagja egyenrangú lenne. Mind­egyiküknek szabadon megvá­lasztott képviselőháza és u­­gyancsak választott kormány­zója lenne. Ezek a parlamen­tek viszont felelősek lennének egy olyan központi, federális parlamentnek, amelynek tag­jai a négy parlamentből kerül­nének ki. (Spinola könyvéből nem tűnik ki világosan, hogy miképpen választanák ki a fe­derális parlament tagjait a 4 provinciális parlamentből.) Az afrikai probléma olyan veszélyes és gyúlékony, hogy egyelőre, meghatározatlan i­­dőre, maga Spinola is félre­tette. Az egykori lovassági tá­bornok leszögezte könyvében, hogy véleménye szerint a há­ború Portugália három gyar­matában nem oldható meg fegyveres erőszakkal. Spinola az ''assimilado" ( asszimilá­ció) híve, az afrikai naciona­listák és a portugál baloldal Is azonban ennél többet akar. A Spinola által tervezett fe­deráció központja Lisszabon lenne, az afrikai nacionalisták Uganda elnökdiktátorát, Idi Amint, a nyugati sajtó általá­ban bizonyos elnéző jóindulat­tal és humorral emlegeti, ha szó kerül róla. Ezt a 6 láb 3 lncs magas­ságú őrmestert, aki a rang­fokozatok megkerülésével tá­bornokká léptette elő önma­gát, a nyugati újságírók af­féle bohócnak tekintik és első pillantásra ez a meggyőződés nem is tűnik alaptalannak. Idi Amin imádja a hosszú táviratokat, az Egyesült Ál­lamok elnökét egyszerűen kedves kollégájának nevezi, a­­mikor Angliában bevezették a 3 napos munkahetet, bankbe­tétjéből kivett 5000 dollárt, hogy az angol gazdaságivál­ságon enyhítsen, a jomkipurl háború idején megfenyegette Golda Méirt, kijelentve: ő ma­ga valamikor hivatásos nehéz­súlyú boxoló volt és nem ret­ten meg a "cionista imperia­listáktól". Idi Amin azonban korántsem pojáca és korántsem ártal­matlan bolond. Céltudatos, ke­gyetlen és vérszomjas diktá­tor, politikai ellenfeleit cél­tudatosan és tervszerűen írt­ja ki. 1972 közepe óta 50 ismert személyiséget raboltak el, vagy gyilkoltak meg Ugandá­ban. A tettesek a titkos­­rendőrség tagjai voltak. Az áldozatok között 9 aktív, il­letőleg egykori miniszter volt. A letartóztatások módja egészen nyílt volt, az Ámln­­féle titkosrendőrség nem pa­zarol időt arra, hogy csele­kedetei valóban titkosak le­gyenek: az ország legfelsőbb bíróságának főbíráját a bíró­sági tárgyalóteremből vitték el» egy sebészt az operálóte­remből hurcoltak el és egy bankigazgatót irodájából vit­tek el. A meggyilkoltak nagyrészét a titkosrendőrség Jinjától keletre, a gáttól nem messze dobja a vízbe és a Nílus hul­lámai viszik sokszáz mérföld­re a foszló hullák darabjait. A legtöbb hullát sohasem ta­lálják meg, a megtalált hul­lák viszont kétségtelen nyo­mait mutatják a kínzásnak. Az ugandai titkosrendőr­ségnek 3000 polgáriruhás tag­ja van. Ezek egyrésze nem a belföldön, hanem a szom­szédos Kényában teljesít szol­gálatot, ahol felkutatja az oda­­menekülteket és visszakény­­szerfti őket Ugandába. Az ügynökök egyrésze rend­kívül csinos fiatal nő: egy pásztoróráért az ugandai me­nekült szabadságával, sőt éle­tével fizethet; a csókok és az altató mámorából csak az ugandai Makindye katonai bör­tönben ébred fel. Amin ügynö­kei Párisba és Londonba is követik a menekülteket, a vér­szomjas őrmester bosszúja e­­lől nincs menekvés. Részeg ugandai katonák egy alkalommal a holdra lövöl­döztek: Amin kivégeztette ö­­ket, mert pazarolták a lőszert. A lőszert, amely fontosabb cé­lokat, a diktátorral egyet nem értők kiirtását szolgálja. Festő Kivensere, Kigezi protestáns püspöke, egyetlen alkalommal kifogásolta Amin egyházellenes magatartását. Három nappal később nyomta­lanul eltűnt. közeljövőben eredeti federá­­clós terve megvalósításával. Spinola egy porosz katona­tiszt és egy maoista forradal­már nem mindennapi keveré­ke. A portugál baloldal tömeg­tüntetéseket szeretne, Spino­la, a "porosz katonatiszt" a­­zonban kijelentette: nemcsak szabadságnak — fegyelemnek is kell lennie. Spinola, a mao­ista forradalmár, megindító jelszavakat mond a humaniz­musról, de a jobboldaliakat börtönbe veti, mert azok a "nép ellenségei". Antonio Sebastiao de Spino­la diktátor ugyan, de semmi­képpen sem Salazar. Annál sokkal óvatosabb és körülte­kintőbb. Antonio Sebastiao de Spinola demokratikus jelsza­vakat hangoztat ugyan, de semmiesetre sem Harold Macmülan. Annál sokkal óva­tosabb és körültekintőbb: tisz­tában van azzal, hogy egyet­len diktatúra sem engedheti meg magának az igazi demok­rácia fényűzését. A Makindye katonai börtön­ben az őrök arra kényszerítik a fegyenceket, hogy egymást kalapáccsal agyonverjék. Az agyonverő sohasem lehet biz­tos afelől, hogy holnap egy má­sik fegyenccel nem őt vere­tik-e agyon. Egy Ámin-ellenes földalatti szervezet szerint a vérszom­jas őrmester eddig több mint 80.000 személyt mészárolta­­tott le. Az adatot nem lehet ellenőrizni: lehet, hogy az ál­dozatok szám ennél kevesebb, lehet, hogy sokkal több. Amin egyáltalán nem együ­­gyü; a törzsi viszálykodást szándékosan szítja, mert ez teszi lehetővé, hogy hatalmon maradjon. Céltudatos és terv­szerű a gyilkosságok kiterve­zésében . . . majdnem azt le­hetne mondani . . . hogyldiÁ- min saját hatalma fenntartása érdekében éleseszü tud lenni, bizonyos körülmények között. Akárcsak Adolf Hitler és Jo­­szef Visszarionovics Sztálin volt. —thym— J.REISZ izAKU^LET ALBUMOK, BERAKOS KÖNYVEK, KATALÓGUSOK Nagy választék * Vétel * Eladás Új cím: 4629 PARK AVE. Új tel.: 843-7213 SCHWEITZER JÁNOSc dt FOGTECHNIKUS 6311 SOMERLED AVE., » 402, MONTREAL TELEFON: 488-3961-XX----------XK------ XV XK-LÁBÁPOLÁS (pedikür) GÁRDOS ETA HOSSZÚ GYAKORLATTAL A LEGMODERNEBB FELSZERELÉS 7370 COTE ST. LUC RD., ROOM 115 (Robert Bums sarok) Szabad parkolás By appointment: tel.: 488-5896 Fáj a szive az t-obernek, a­­mikor egyes héber publicista i­­rását olvassa, amelyekben apo­kaliptikus tónusban szólnak ar­ról a kilátástalan helyzetről, a­­mel.v erre a népre és országra vár, ha a béketábor felfogása kerül túlsúlyba politikai ténye­zőink körében. Eliezer Livnc, a Teljes Ercc Jlszráel mozgalom ideológusa és DR.TASSY SINGERMAN OptometrM (SsemviM(<lai t« ueaüvcc) 5897/A VICTORIA AVE ( Bourret és La Pettie kSzStt) MONTREAL Tel.737-2611 MÉRSÉKELT ÁRÚ (CHARTER & GROUP) UTAZÁSOK ABC. OLCSÓ CHARTER FLIGH-OK: MONTREAL-PRÁGA-BUDAPEST-PRÁGA-MONTREAL JÚLIUS 14-AUGUSZTUS 21: $299.­­BUDAPESTRŐL MONTREÁLBA: 1/ JÚNIUS 25-AUGUSZTUS 27: $299.-2/ JÚLIUS 21 — AUGUSZTUS 18: $299.­Ezenkívül TORONTÓBÓL 2 és 3 hónapos charterek BUDAPESTRE és vissza és BÉCSBE is. IKKA * TUZEX * LEI küldések gyors és pontos intézése. Forduljon bizalommal Dr. FON SÁNDOR irodájához 4455 DUPUIS AVE., ROOM 2., MONTREAL — Tel.: 733-3087 . Magyarországi válóperek és bármilyen jogi ügyek, hagyatéki ügyek intézése. Tanácsadás kanadai ügyekben is — Gyógyszerküldés Fordítás angol és német nyelvre. A VÉSZMADARAK Mose Sámir, a sztálinistából ultra-patriótáVá vedlett héber i­­ró a főképviselői ennek a felfo­gásnak. Legitim volna, ha a vissza­vonulás ellenzői abbeli aggodal­mukat fejeznék ki, hogy a terü­leti engedmények sem biztosítják a békés elrendezést és megva­lósítható alternatívát ajánlaná­nak, amely kiutat jelölne meg a mai kétségtelenül nebéz hely­zetből. Ehelyett vért és pusztu­lást, Mászádát és Auschwitzot jövendölnek és hamis próféci­ájuk által a nép legdestruktivabb tényezőivé válnak. Azok, akik szentségtörésnek tartották, ha valaki ki merte ej­teni a „visszavonulás“ szót, a­­kik eddig ismeretlen mértékben kifejlesztették a népben a túl­zott és indokolatlan önbizalmat, akik ugv állítottak be bennün­ket, mintha a térség egyetlen té­nyezője volnánk és ezáltal hát­ráltattak minden kompromisszu­mos megoldást, azok, akik elle­nezték a genfi tárgyalásokat, a fegvverszüóctet és a csapatok szétválasztását, egyszóval, akik mindent kifogásoltak, ahelyett hogy beismernék hibáikat, foko­zott mértékben járják a régi, megbukott utat Ma nemcsak visszavonulás, ról beszélnek döntő tényezőink, hanem szalonképessé vált a „Pa­lesztinái államról “ is beszélni, mint egyik megoldási lehetőség­ről. Hadügyminiszterünk, aki fen nen hirdette, hogy ha választa­ni kell Sárin el-Sejk és a béke között, az utóbbit választja, ma azon politikusok közé tartozik, akik nem félnek — babonából— ajkukra venni a „palesztinai“ ki­fejezést. Fáj, hogy odáig jutottunk.de a jórau politikai felfogás szük­ségessé teszi, hogy kendőzetlenül és a valóságból kiindulva Ítél­jük meg helyzetünket. Bizonyá­ra sokkal jobb lett volna, ha a mértékletesség útját választjuk és mi kezdeményezzük a komoly területi koncessziókra alapozott megoldási utat, akkor, amikor sokkal több ütőkártya volt a kezünkben. Ami elmúlt, azt ne­héz megnemtörténtté tenni és a józanság arra kötelez, hogy legalább ma ne éljünk az illú­ziók világában. Amit egyes publicisták tesz­nek, azt csnpán a felelőtlenség, vagy a valóságtól való, teljes el­rugaszkodás fogalmával jelölhet­jük meg. Livne például ygy beszél a te­lepítésről, mint a 40-es évek cionistái. Azt állítja, lényegesen más lett volna a helyzet Kirját Arimban, Chevron mellett, ha ma néhány ezer zsidó telepes él­ne ott. Vagy azt. hogy politikai helyzetünk sokkal jobb lett vol­na, ha Júdeábán és Somronban még néhány kibuc cs mosáv lé­tezne. Naivitás azt hinni, hogy a nagyhatalmak globális politika, ját befolyásolná az a tény, hogy busz településsel több. vagy ke­vesebb létezik a területeken. A félrevezetés jellegét nyeri ez az érvelés, amikor az azzal élők elvonatkozt?lják magukét egy másik valóságtól. Nevezetesen attól, hogy nagyon kicsi volt azok száma, akik hajlandók vol­tak felváltani kényelmes városi sz'nckurájnkat. hogy elmenjenek arablakta területre. Judca és Som ron területén kevesebb mint 2 ezer zsidó telepes van. És a Go- Ián fennsíkon sem jobb a hely­zet. Lehetséges, ha a hatnapos há­ború után százezrével özönlöttek volna hozzánk a külföldi zsi­dók, másképp alakul a helyzet. Ez nem biztos, de nem is így történt. A külföld zsidói csak je­lentéktelen számban jöttek, a szellemi és vallási vezetők pedig csak tisztes távolságból utasítják Izrael népét: egy tapodtat sem visszaadni. A háború anyagi terheinek nagy részét mi ma­gunk kell vállalnunk és a hábo­rús áldozatok listáin csak a mi gyermekeink nevei szerepelnek. Úgy érzem, hogy nem szolgál­­ják a nép ügyét azok, akik ma is izgatnak Izrael kormánya el­len, amely hibái és mulasztásai ellenére is az egyetlen felelős té­nyező és minden információ bir­tokában tudnia kell, melyik ut vezet a megoldáshoz a legke­vesebb koncesszió megtételével. Furcsa, hogy akiknek a politi­kai felfogása csődöt mondott, a­­kiknek nagyrészt köszönhető. hogy ilyen helyzetben vagyunk, éppen ezek a tényezők vádol­ják Izráel kormányát azzal,hogy tervszerűen készítette elő az „ö­­sök jussának“ dobraverését.Azt állítják, ha sok miliiárdot fek­tettünk volna be a telepítésbe, az biztosította volna maradá­sunkat ezeken a területeken. Ha tényleg milliárdokat fek­tetnek be a munkába — az ki­dobott pénz lett voLna, ingyen ajándék Jordániának, vagy a Pa­lesztináinknak. Senki nem tudja, mi hoz a jövő. Elsőizben államunk életé­ben alakult ki olyan helyzet a­­mikor arab államok nyíltan be­szélnek békéről. Eddigi próbál­kozásaink nem vezettek megol­dáshoz — a politikai józanság arra kötelez tehát, bogy köves­sünk el mindent az adott lehe­tőségek maximális módon való kihasználására. Más ut nincs — a fegyveres megoldás lehetősége megbukott. Ne hallgassunk a halál hírnö­keire, akik negativ magatartá­suk által újból abba a hely­zetbe hozhatnak, amely az előb­binél is rosszabb. Nézzünk szem­be bátran a valósággal; ne misz­­tikus álmok és illúziók irányít­sák lépteinket, hanem a határo­zott tudat, hogy népünkben sok az életerő, hogy a mainál nehe­zebb helyzeteket is átéltünk már és hogy a Mindenható segítsé­gével eljön még napjainkban az oly nagyon áhított béke. ROSSEL MORDECHAJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents