Menora Egyenlőség, 1973. július-december (12. évfolyam, 469-491. szám)
1973-12-08 / 489. szám
1973. december 8. * MENORA 5. oldal NE ÜLTESSÜK ÁT A CHILEI „ Igazán nem szívesen látott vendégként üdvözöljük Kanadában Hortensia Allendét, az öngyilkossá lett volt chilei elnök özvegyét. A kanadai demokrácia báránytürelmének köszönhetően, a szépnevű elnöki özvegy végiglátogatja az összes nagyvárosokat, arról kívánván meggyőzni hallgatóit, hogy a marxista kísérletbe belebukott férje a demokrácia lelkes híve volt, és mindenki fasiszta, aki ezt kétségbe meri vonni, vagy aki Allendét nem támogatta. Madame Allendének joga van ahhoz, hogy szabadon fejtse ki véleményét. Ebben nem is kívánja őt senki megakadályozni; látogatása, ingatag érvei aligha fogják veszélybe sodorni Kanada demokratikus rendszerét. Ami fölháborító, és ami ellen fel kell szavunkat emelni, ami ellen Kanada minden emigráns szervezetének állást kell foglalni, az az, hogy Hortensia célja több tízezer chilei vagy Chilében rekedt marxista Kanadában való letelepítése. Mint a volt elnökné előadta, előadókörútja során három országba látogat el: Kanadába, Angliába és a Szovjetunióba. Beszédéből azonban nem tűnik ki világosan, hogy ugyanazt kéri a Szovjetuniótól is, amit Kanadától és Angliától, nevezetesen, hogy fogadják be azokat a chilei elvtársakat, akiknek élete és szabadsága állítólag veszélyben forog. És ha a Szovjetunió hajlandó befogadni azokat az állítólagos menekülteket, akiket Kanada santiagói követe Dél-Amerika marxista söpredékének nevezett, akkor mi szükség van arra, hogy Kanadában is helyet kérjenek; ha pedig Moszkva nem kívánja őket, akkor miért fogadná be őket Kanada. Ez azonban csak Hortensia Allende utazására vonatkozik, ő pedig inár időközben el is hagyta az országot. Itt hagyta azonban elvbarátait, akik a chilei helyzetet Kanada általános megfertőzésére szeretnék kihasználni. A december elsejei Globe and Mail-ben féloldalas hirdetés jelent meg, amely a politikai torzítás iskolapéldája. Az aláirók között egyaránt szerepelnek félrevezetett széplelkek, szakszervezetek és a nemzetközi kommunista mozgalom nyílt- és fedőszervei, többek között a kanadai Békekongresszus, a kanadai Kommunista Párt, a Forradalmi Marxista Csoport, az Ifjú Kommunisták Ligája, az Afrikai Nemzeti Kongresszus, és így tovább. Ez a politikai hirdetés nemcsak azt követeli, hogy Kanada engedjen bevándorlást Chiléből, hanem azt is, hogy az érvényben lévő bevándorlási törvényeket ezekkel kapcsolatban függesszék fel. Vizsgálat nélkül, gyorsítva hozzák őket Ide, és CHILE TÉRKÉPE KÍNÁBAN NINCS ENERGIAVÁLSÁG- / CSAK SÖTÉT ÉS HIDEG VAN Azok a nyugati újságírók, akiket lapjuk, vagy hírügynökségük kommunista Kínába délegál, nyomban megérkezésük után kénytelenek végighallgatni a kínai bürokraták kenetteljes magyarázatát arról, hogy hála Maonak és a pártnak,Kína mentes a kínzó nyugati problémáktól (bűnözés, infláció, stb.), sót, Kínában például energiaválság sincs. Az utóbbi időben a nyugati újságírókat — természetesen — az energiakérdés ér'dekli Kínában elsősorban. Kína határozottan arab-barát, az arabok semmiféle szankciót nem léptettek életbe Kína ellen, az energiakérdés azonban létezik, habár senki sem beszél róla, mint ahogyan sok mindenről nem ajánlatos beszélni Kínában. Tény az, hogy energiaprobléma, nyugati értelemben véve, valóban nem létezikKínában, annak ellenére, hogy fűtőanyagban például rendkívüli hiány van. Kínában azonban a kormány és a párt határozza meg, hogy — a készletnek megfelelően — kinek mennyi fűtési és világítási energiát bocsátanak rendelkezésére. Ez pedig nem a szükséglettől, hanem az energiakészlettől függ, amely olyan szűkös, hogy az energia-hiány az első tényező, amely a kínai ipar fejlődését akadályozza. A fűtési és a világítási energiáért a Kínában tartózkodó nyugatiak többet fizetnek, mint a kínaiak s az összeg nyugati szemmel nézve egyenesen hajmeresztő. Egy átlagos 3 szobás lakás felfűté - se 65 Fahrenheit fokra havonként mintegy 60 dollárba kerül, ugyanennek a lakásnak a világítása még külön havi 25 dollár. Ha valakinek autója van és naponként 3-4 mérföldet vezet, ennek a költsége havonkint 165 dollár. A kínaiak ennél kevesebbet fizetnek az energiáért, habár az átlagos kínai jövedelemhez mérten ez az összeg is óriási...ezenfelül pedig energiaszükségletüket a kormány és pártbürokraták állapítják meg. Energiaszükséglet szempontjából az országot hivatalosan két részre osztják, a Yangtse folyótól délre és északra levő területre. A déli területek lakóinak, a viszonylagosan enyhe hőmérséklet miatt, semmi fűtőanyag nem jár, fűtőanyagot csak az északi területek sokszáz millió lakója kap. A fűtőanyagot a kormány az ezen a területen élőknek annak figyelembe vételével utaljak!, hogy hány családtag dolgozik, mennyi a jövedelmük és hány tagja van a családnak. A kormány és a pártbürokratákúgy számítják, hogy egy lakás felfűtése olyan hőmérsékletre, ami 55-60 Fahrenheit foknak felel meg, pontosan elegendő a téli hónapokban. A nagyvárosokon kívül a villanyvilágítás rendkívül szűkös, általában szobánkint egyetlen villanykörtét engedélyeznek, ami 40 wattosnál nem lehet erősebb. A villanykörte kiégése után a kiégett villanykörtét be kell szolgáltatni és újat kell kérvényezni. Persze, az új villanykörte kiutalása nem megy gyorsan, mert rengeteg az igénylés és a bürokraták a kommá-EMKE M K E EMKE * EMKE * EMKE * EMXE * EMKE * EMKE * EMKE * EMKE MEGHÍVÓ A “SANREMÓI“ TÁNCDAL FESZTIVÁLT AZ IDÉN t « EMKÉBEN TARTJUK, | AHOVÁ MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK. \ ZÁRAY MÁRTA VÁMOSI JÁNOS A legszebb és legnépszerűbb slágerek 1945-től napjainkig. CIGÁNYZENE — TÁNCZENE Minden egy műsorban. Zongorán kísér VÁMOS PÉTER. A konyhán: BOROS JÓZSEF íöszakács ínyenc falatokkal kedveskedik vendégeinknek. Asztalfoglalás:d.u. 4-től RH 4-9814 — 734-9116 1494 SECOND AVENUE, NEW YORK m m HSW3.3*W3 * 3SW3 * 3SW3 * HXW3 * 3MW3 * 3XW3 * 3XW3.3MW3.3SW3 . nista országokban is — bürokraták. Ha valaki 40 wattosnál erősebb villanykörtét akar szobájában, ezt írásban kell kérvényeznie az illetékes hatóságoktól és indokolnia kell, hogy miért van szüksége 40 wattosnál erősebb villanykörtére. A kínai pártemberek a nyugati újságírókkal folytatott beszélgetéseik során azt állítják, hogy "indokolt esetben" az illetékes hatóságok engedélyezik a 40 wattosnál erősebb villanykörtét. Nem részletezik azonban, hogy melyek az "indokolt esetek." Senkivel sem közük, hogy mennyi elektromos energiát termel az ország, sem a külföldiekkel, sem a kínaiakkal. A jelek azonban arra mutatnak, hogy a kelleténél sokkal kevesebbet. Valahányszor Pekinget valamilyen ünnepi alkalomra kivilágítják, a magánháztartásokban, számos körzetben, arra az «időre, megszűnik a világítás. Nyilvánvaló, hogy nincs elegendő elektromosság mindkettőfedezésére. (Peking kommunista Kína nagyságban második iparvárosa, lakosainak száma több mint 7 millió, az éjszakai világítás rendkívül gyér, az alkonyati órák beállta után a főváros nagyrésze teljes sötétségbe borul.) Magántulajdonban nincs autó, a városokban és az országutakon gyéren közlekedő teherautók és személyautók a kormány, vagy a párt tulajdonában vannak. Az országiakon a megengedett maximális sebesség óránkint 60 kilométer (38 mérföld), ennél azonban minden sofőr gyorsabban vezet. Senki sem bünteti meg őket. Ki merné az állam és párt-tulajdonban levő gépkocsik vezetőit megállítani és megbüntetni? Kommunista Kínában valóban nincs energiaválság abban az értelemben, ahogyan arról Nyugaton beszélünk. Éppen csak hideg van és sötét s ehhez a kínai polgárok hozzászoktak.- thym -példaképpen a magyarországi és csehszlovákiai menekültekre hivatkozik. Miután olyan hírek vannak, hogy a kanadai kormány hozzájárulni kíván ehhez a tervhez, sőt az adófizetők pénzéből 650 dolláros repülőköltséget is vállal, a leghatározottabban tiltakoznunk kell. Sajátságos módon, éppen nekünk, akik Kanada nagylelkűségéből és demokratikus rendszerének köszönhetően, magunk is menekültként érkeztünk ebbe az országba. Hogy miért éppen, nekünk? Először is, mert a chilei helyzet merőben különbözik a magyarországitól és csehszlovákiaitól. Akiket Kanada annakidején befogadott, külföldi menekült táborokban várták sorsuk elintézését, s ezekbe a menekült táborokba egy külső, imperialista hatalom fegyveres beavatkozása kényszeritette őket. Minderről Chilében szó 3em volt. Az Allende-rezsim megbuktatásához egyetlen ország sem küldött tankokon érkező "testvéri segítséget". A chilei marxista kísérletet Chile lakosságának egyrésze (Ízlésünk szerint minősíthetjük többségnek vagy kisebbségnek) buktatta meg. De a kormányválság mindenképpen chilei belügy volt, hiszen még ha elfogadjuk is azt, hogy a hadsereg a nép akarata nélkül lépett közbe, akkor sem tagadhatjuk meg a hadsereg vezetőitől és katortáitól, hogy a chilei nép fiai, pontosan ugyanolyan származással, ugyanolyan jogokkal és kötelességekkel, mint akik a korábbi rendszert támogatták. Semmi ok nincs tehát arra, hogy Kanada felfüggessze kialakult és törvénybe iktatott bevándorlási rendszerét. A- zokkal, akik most az ajtón kopogtatnak, nem vállalunk ugyan semmiféle közösséget, de mint kanadai állampolgárok, nincs jogunk tőiül elvitatni a lehetőséget, hogy kanadai bevándorlásért folyamodjanak; s amennyiben a feltételeknek megfelelnek, azt meg is kapják. Az ellen azonban jogunk van tiltakozni, hogy szűrés, vizsgálat, várakozási idő nélkül jöjjenek ide, pusztán csak azért, mert nem izük nekik a jelenlegi chilei politikai helyzet. Mielőtt tovább mennénk, egy kérdésünk van a politikai hirdetés aláíróihoz. Szövegezésük többek közt ezt mondja: "Szisztematikus üldözés, házkutatás, kihallgatás, letartóztatás, eltűnés, kínzás, kivégzés az élet mindennapos megnyilvánulásává vált. Munkásokat és tanárokat bocsátanak el, diákokat zárnak ki az iskoláikból" Lehet,hogy ilyen példák valóban vannak, s ha vannak, azok valóban sajnálatosak. Tegyük fel, hogy a kanadai etnikus szervezetek bizonyos körülmények között hajlandók lennének ezt a felhívást maguk is aláírni. Nos, ebben az esetben hajlandók lennének-e az eredeti aláírók némileg változtatni a szövegen, s hozzátenni: " ugyanúgy, mint a Szovjetunióban, a kommunista blokk minden országában, az új afrikai államok nagyrészében". És ha ezt a szövegezést elfogadják, hajlandók lennének-e az etnik csoportokkal együtt követelni, hogy Kanada, az emigrációs törvények felfüggesztésével, engedjen be mindenkit, aki a vasfüggöny mögül ide kíván vándorolni? egyszerűen kiutasították az országból, mint ahogy ezt tette volna — és ezt teszi — minden ország, illegális bevándorlók esetében. Nos, ezeket akarja most a virágnevű özvegy felhívása eredményeként a kanadai marxista mozgalom a nyakunkba zúdítani. Ebből azonban nem kérünk, és a leghatározottabban tiltakozunk a kormány esetleges ilyenjellegű terve ellen. Még inkább tiltakozunk az ellen, hogy az adófizetők pénzéből esetenként 650 dollárt lopjanak ki az ideutazás céljaira. Az Allendeidőszak alatt számosán menekültek Chűéből Kanadába, betartva az előírásokat. de MADAME HORTENSIA ALLENDE Ráadásul, a chilei helyzet nem tudunk olyan esetről, ebből a szempontból sokkal kedvezőbb, mint a kommunista országoké, mert Chile kiengedi ezt a "marxista söpredéket", míg a Szovjetunióval szemben természetesen a szabad kivándorlás jogát is követelniök kellene. Mindez azonban csak a torzítás első lépése. Chiléből ugyanis nem a chilei állampolgároknak kell menekülni, hanem 13.000 olyan embernek, akik a marxizmus nemzetközi kalandoraiként rohantak Chilébe, ahol még csak nem is Allendét támogatták, hanem még az ő rezsimjét is kevesellve, az országot a legszélsőbb bal irányába akarták elhúzni. Az új chilei kormány azokat, akik illegálisan vándoroltak be Chilébe, három csoportra osztotta. Az első az,akik nem vettek részt aktív politikai tevékenységben, hanem tisztességesen dolgoztak. Ezeknek az új kormány felülvizsgálja ügyét, és amennyiben a normális procedúrának megfelelnek, úgy megkapják a letelepedési jogot. A másik csoport az, amelyiket törvényellenes politikai terrortevékenységük miatt felelősségre vonnak és természetesen ugyanolyan elbírálásban részesítik, mint a chilei állampolgárokat. A harmadik csoport az, amelynek politikai tevékenysége káros volt, de nem olyan súlyos, hogy bíróság elé állítsák őket. Ezeket hogy útiköltségüket a kanadai kormány finanszírozta volna. Az állítólagos menekültek, akiket mc3t ide akarnak hozni, nem chilei állampolgárok, hanem brazilok, uruguayiak, argentinok, bolivok, venezuelaiak, stb. Ha Chilében kitelt az idejük, menjenek vissza eredeti országukba, harcoljanak ott azért az ügyért, amiben hisznek. Ez ellen nem lehet különösebb kifogásunk. De itt Kanadában nincs szükség marxista felforgató segédcsapatokra; amennyi van belőlük, az bőven fedezi a hazai szükségletet. Vagy úgy képzelik az itteni marxisták, hogy a kanadai demokrácia elég engedékeny ahhoz, hogy el lehessen érniakár egy kisebbségi kormánynyal a marxista kísérletet? És ha aztán a kanadai nép felháborodása elsöpri a marxista kormányt, akkor tovább lehet vinni őket, mint szerencsétlen menekülteket valamilyen más országba? Ismételjük, nem Kanadát, nem Kanada politikai szabadságát féltjük. Csak éppen mi, akik magunk a marxizmus valódi menekültjei vagyunk, s akik a "stratégiát és taktikát" saját bőrünkön tanultuk meg, nem szeretjük, ha hülyének néznek bennünket. Ezért kötelessége minden emigráns lapnak és emigráns szervezetnek, hogy tiltakozzék a "Hortensia-terv" ellen. A CHILEI MAGYAR ZSIDÓK NYILATKOZATA Ehhez a kérdéshez szorosan hozzátartozik az a levél, ami Santiagoból érkezett szerkesztőségünkhöz. A Chilei Magyarajkú Zsidók Egyesülete juttatott el hozzánk egy nyilatkozatot, mert fontosnak találta, hogy a magyar zsidóság Amerikában tiszta képet kapjon a chilei helyzet zsidó vonatkozásairól. Az alábbiakban ebből a levélből idézünk: " A Chilében lezajlott eseményeket az általános közvélemény, világsajtó a különböző ideológiai szemléletek alapján magyarázza. A marxizmus hívei ellenségesen, a demokrácia erői kedvezően ítélkeznek. Ez utóbbiak képviselik Chilében az abszolút többséget és egyben a tárgyilagosságot. Az elfogult kisebbség egyik igyekezete az, hogy saját ideológiai szemléletének megfelelően, többek között azt is hirdesse: Chilében az antiszemitizmus jelei észlelhetők. Ezért tartjuk kötelességünknek, hogy a chilei magyarajkú zsidóság nevében a Menórában nyilatkozzunk. A katonai kormány uralomrajutása óta sem a magyarajkú, sem más kolóniák zsidóságát semmiféle jogsérelem, bántalom nem érte. A hivatalos vagy társadalmi zsidóellenességek semmiféle jele nem érezhető. A katonai kormány roshasanakor alegmelegebbhangú üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta a chilei zsidóságnak, amitúgy a televízió, mint a sajtó leközölt. A chilei sajtó az új zsidó-arab háború eseményeit jóakaraté okjektivitással kommentálja. Épp ezért a leghatározottabban visszautasítjuk azokat a hamis és tendenciózus híreket, miszerint a chilei fordulat az antiszemitizmust éleszti. Ezzel a hamis állítással csak a jelenlegi kormány presztízsét próbálják lejáratni. Ha egyes, a múlt rendszerben kompromittált zsidókat felelősségre vonnak, az nem a zsidóságuk, hanem egyéni magatartásuk miatt történik, és viselniök kell cselekedeteik következményeit. Ha bizonyos külföldi személyek vagy mozgalmak a zsidóságot ért nem létező sérelmekről panaszkodnak, ezt csupán politikai elfogultságból teszik, és ezért hírverésüket erélyesen viszszautasftjuk. Úgy véljük, hogy jelen nyilatkozatunkkal kellően állást foglaltunk és megnyugtattuk a magyarajkú zsidó közösseget". Eddig szól a chilei magyar zsidók nyilatkozata, amihez, úgy érezzük, — különösen előző cikkünk ismeretében — nem kell kommentár.
