Menora Egyenlőség, 1973. július-december (12. évfolyam, 469-491. szám)

1973-09-29 / Supplement

B. 12. oldal ROS HASANA Supplement A történet az első világháború után kezdődik, a zsidók i letelepülésével a pa­­lesztinai mandátum területén. Akkor 562.000 arab élt azokon a területeken, a­­melyeket a zsidóknak ígértek oda. A zsi­dók együtt akartak élni az arabokkal. Any­­nyira akarták ezt, hogy az arabok száma 1922 és 1947 között 1.200.000-re nó'tt. Egyiptom lakossága 25 százalékkal gya­rapodott, Jordánia lakosságának száma változatlan maradt. Az arabok Palesztiná­ba özönlöttek. Kisajátítás? A népszövet­ségi mandátum kötelezte az angolokat zsi­dó települések elősegítésére, de a zsidók­nak drága pénzen kellett minden talpalat­nyi földet az araboktól megszerezniök. A jobbára értéktelen földek ára ötszörösére emelkedett. Földspekuláció indult, arany­láz. S most térjünk vissza a történelemhez s a statisztikájához. Manapság az a legfontosabb és légkörül­­vitatottabb kérdés, hogy hány palesztinai élt 1948 előtt a későbbi Izráelben. Mind­két félnek megvan a maga könyvelése. De akárhoz csűrik-csavarják, a huszas évek­ben még tárgyilagos Népszövetség által megadott 562.000-es szám megcáfolhatat­lan. A többi 638.000 arab csak kis részben volt palesztinai. Úgy jöttek a zsidólakta vi­dékre, mint a századfordulón az aranyásók a kanadai Klondike-ba. Egyébként az sem játszana különleges szerepet, ha Paleszti­náinak tekintenénk minden arabot, aki 1948 előtt Palesztinában élt. Amikor u­­gyanis — a megnyertfüggetlenségi háború után — Izráel határait megállapították, 750.000 arab élt a Jordán nyugati partján és a gázai övezetben. Vonjuk le ezt a 750.000-et az 1.200.000-ből és négyszáz­ötvenezret kapunk. Ezek közül 157.000 Iz­­ráelben maradt, a többi főleg Szíriába és Libanonba menekült. Ezekből a számokból indulnak ki ma az izráeliek. Nem elégedhetem meg papírtényekkel. Őfelsége, az angol király gyarmatügyi mi­nisztere, aki távolról sem jóindulatú a zsidók iránt, ezt jelentette kil938 novem­ber 24-én az alsóházban: "Ha 1918 után egyetlenegy arab sem jött volna Palesztinába, akkor ott az arab la­kosság ma is csak kereken 600.000 főnyi lenne, amennyi változatlanul volt az egész török uralom ideje alatt. . . Mondhatnak az arabok, amit akarnak, nagymértékben húztak hasznot a Balfour-deklarációból". A miniszter angol mérséklettel fejezte ki magát. Az, hogy Mark Twain, miután idelátogatott, a Szentföld "siralmas álla­potáról " számolt be talán elavult tanúság­­tétel, de ugyanezeket a szavakat használta Palesztina főkormányzója is 1923-ban. A Jezreél-vidékről például ezt írta: "A vi­dék lakhatatlan volt. Nem állt benne egy ház sem, egy fa sem ". Jezreél ma Izráel egyik legtermékenyebb vidéke. Ismét a minőség kérdése. Nem elő­ször s nem is utoljára. Amit valaki a rá­­bizottból teremt, azt többé semmivé tenni nem lehet. Gyermekkoromban ezt írták ki az állo­mási árnyékszékekben: "Úgy hagyja ma­ga mögött a helyet, ahogy érkeztekor lel kísértés A SIVATAG BAN Az elmúlt év legnagyobb könyvsikere Izraelben Hans Habe munkája volt, a “Mint hajdan Dávid“. A Magyarországról származott, kiváló író izráeli látogatása során és után visszatalál ősi népéhez és remekmii­ben fejezi ki véleményét: Izráel az új, magasabbrendii, magasabb lel­kületű államtípus. A könyv előszavában Dán Ofry a következőket írja: “Most, amikor Izráel egyenlőtlen harcát vívja a korlátlan anyagi esz­nl szeretné”. Természetesen ez is meg­oldása lehetne a palesztinai kérdésnek. De ha a zsidók olyan állapotban hagynák el a terepet, amilyenben találták, akkor nem vagyok benne bizonyos, hogy a palesztinai­­ak nem szívesebben vonulnának be megint az elhagyott jerichói táborba. Fontos te­hát valóban, hány palesztinai hagyta el az országot? Nem fontosabb ennél az, hogy hogyan festett az ország, amikor elhagy­ták? íme, mennyiség és minőség. Ha "Palesztinát"vissza akarnák adni a " palesztinaiaknak" , akkor előbb meg kellene teremteni. Itt azonban az emberi probléma — a pa­lesztinai és a zsidó. A lokálpatriotizmus nem gyengébb ér­zelem a patriotizmusnál. Sokan könnyeb­ben mondanak le a hazájukról, mint a szü­lőfalujukról. A sziléziaiak németek, de sziléziaiak is. Minden háborúnak követ­kezményei vannak, jók az egyik, rosszak a másik szempontjából, esetleg rosszak mindkettőből, ez tagadhatatlan. Megesik, hogy áldozataiknak választaniok kell pat­riotizmus és lokálpatriotizmus között. A sziléziaiak sziléziaiak voltak, de annyi­ra azért mégsem voltak azok, hogy ked­vük lett volna Sziléziában lengyel uralom alatt élni. A palesztinaiak választás előtt állanak, hogy vagy palesztinai földön él­nek zsidó uralom alatt, vagy Arábiában, nagyobb hazájukban. Mivel e kettő egyikét sem akarják, magatartásuk logikus kö­vetkezménye az Izráel elleni háború. A zsidók nem mondhatnak le Izráelről. Számukra Izráel nem egy tartomány csu­pán, mint Lengyelországnak Szilézia, vagy mint az araboknak Palesztina. Más hazá­juk nincs. Lehet, hogy a vívmányok mennyiségi nagyságok, dé a szenvedés minőségi, em­beri mérték. Kétezer évnyi szenvedésnek elégnek kell lennie. 1948-ban népvándorlás zajlott le a Közel-Keleten. Az arab világ tettekkel bi­zonyította be, hogy a palesztinaiak arabok — nem pedig csak dél-Szíriaiák, amint ők maguk állították. Szíria 78.300 mene­kültet fogadott be, Jordánia 248.000-et, Libánon 90.000-et, Egyiptom 118.000-et. Igaz az, hogy Izráelben mindössze 157.000 arab maradt. közökkel rendelkező arab propaganda-gépezet hazugság-kampányának ellensúlyozására, felbecsülhetetlen segítséget jelent Hans Habe köny­ve." Ebből a könyvből adunk most egy kivonatos részletet. A magyar ki­adás különben megrendelhető a következő címen: Hadash Könyvtár, Nesciona 4, Tel-Aviv, Israel. tétlenséget és biztonságot Ígértek nekik, de Haifa 62.000 arabja közül mégsem ma­radt vissza négy- vagy ötezernél több." Izráel majdnem minden városában ugyanez volt a helyzet. Ha a zsidók el akarták volna űzni a palesztinaiakat, ak­kor 1948-tól 1966-ig nem nőtt volna meg azok száma 157.000-ről 313.000-re. Az iz­ráeli arabok sértetlenek maradtak. 194 8 és 1967 között egyetlenegy arab láger sem volt Izráelben. Lágerben senyvedni, ez a palesztinaiak számára volt arab hazájuk­ban fenntartva. Az Egyesült Nemzetek a függetlenségi háború után 530.000 menekültet Ismertei. Az UNRWA, az Egyesült Nemzetek jóté­konykodó nevelőnője, 1966-ban már 1.318.000- ben jelölte meg a menekültek számát. Az UNO harmadfél százalékos évi népességszaporulatot vett számítás­ba: ez pontosan 638.360 menekültet je­lentett volna. Feltehető azonban az is, hogy a palesztinaiak éppen olyan gyorsan sza­porodtak, mint az izráeli arabok — évi négy százalékkal övék a világ legmaga­sabb népszaporulati aránya. Ez esetben 937.000 menekült lenne, még mindig 380.000- rel kevesebb, mint amennyit az UNRWA a hatnapos háború előtt könyvei­ben kimutatott. E papíron lezajló népszaporulati rob­bantásnak egyszerű okai vannak. Az UNRWA pénzét szinte kizárólag ara­bok kezelik — több mint 12.000 alkalma­zottja abból él, hogy a menekültek ne le­gyenek kevesebben. Az előtt az időszak előtt, amelyet az Egyesült Nemzetek év­könyvében egykor majd fekete keretbe tesznek, tehát U Tant ideje előtt, az UNRWA minden köntörfalazás nélkül be­vallotta, hogy szabotálják. Az 1954/ 55-ös pénzügyi év jelentése ezeket mondja: " Jordániában már évek óta . . . lehe­tetlenné vált a "bonafide" adagok szá­mát, s így a megszüntetendő adagok szá­mát megállapítani". Ugyanabban az évben Szíriában egy­szerűen ajtót mutattak a nemzetközi el­lenőröknek — ezek vagy 150-en voltak, de sokan közülük soha az UNO épületéből ki nem léptek. A következő évben bibliai cso­da esett a menekülttáborokban: egyálta­lán nem halt meg közülük senki. A hatna-Ugyanígy megfelel a valóságnak az is, hogy a népvándorlás nem volt egyirányú. Miközben az arabok Izráelből menekültek megindult a zsidók exodusa is az arab ál­lamokból — 235.000-en menekültek Ma­rokkóból, 124.000-en Irakból, 46.000-en Jemenből, 43.000-en Tuniszból, 37.000-en Egyiptomból, 3?.000-en Líbiából, 12.000- en Algériából, több mint 8.000-en Szíriá­ból és Libánonból. Spontán lakosság-csere zajlott le — mint ahogy a háborúk után mindig is lezajlik. Olykor a zöldasztalnál, máskor azonban a zöld mezőn. Emitt 562.000 palesztinai, amott 537.000 zsidó. A zsidókat ismét az arab államokban le­telepíteni, abszurd gondolat lenne, de nem abszurdabb a palesztinaiak visszatelepíté­sénél Izráelbe. Menekültek. Egy újabb tényhez érke­zünk. Már nem térhetek ki a kérdés elől, hogy egyáltalában menekülteknek számf­­tanak-e a palesztinaiak. Egyetlen ország sem ismeri el emig­ránsnak azt, aki nem kényszerült hazája elhagyására. Menedékjogról csak ott be­szélnek, ahol kényszer esete forog fenn. Az arabok többsége három okból hagy­ta el a későbbi Izráelt. Ahogy a hitleri propaganda próbálta a második világháború alatt bebeszélnl a németeknek, hogy az ellenség lemészárol­ná őket, úgy festette a falra az arab pro­paganda is a zsidókat Dzsingisz kán fiai képében. Az Arab Liga főtitkára ezt je­lentette be 1948 május 15-én: — Ez a rettenetes pusztítás és véreng­zés háborúja lesz, mint a mongolok vagy a keresztes vitézek hadjáratai. Minél nagyobb a primitívség, annál na­gyobb a propaganda iránti fogékonyság. Ami a németeknél csak részben fogott, az arabokra földrengésként hatott —, pánik­szerűen menekültek. Figyelmen kívül szabad vajon hagyni az emberi minőségek kérdését? Itt sem sza­bad. A zsidók éppen a háborúban bizonyítot­ták be, hogy együtt kívánnak élni a béke­szerető arabokkal. 194 8 október 2-án ezt jelentette a londoni Economist, a zsidók­kal harcban álló angolok lapja: "A zsidó hatóságok felhívást intéztek az arabokhoz, hogy maradjanak Haifán; sér­pos háború után Chevronban és Jerichó­­ban fellelt UNRWA-kartotékok azt mu­tatták, hogy ott 1948 óta egyetlenegy me­nekült sem halálozott el. Ugyanakkor a gázai övezet egyik táborában a lakosság minden évben 15 százalékkal gyarapodott — a palesztinai asszonyoknak évente né­gyes ikreket kellett világra hozniok. Ezeknek a melléfogásoknak, mesterke­déseknek és hamisításoknak a mennyisé­gi eredménye, valamint a menekültek szá­ma körüli bizonytalanság azután igazán megnehezíti, majdnem lehetetlenné te­szi a béketárgyalásokat. Ki-ki azt a szá­mot dobja be, ami éppen megfelel neki. Az arabok két-három millióról beszélnek, az izráeliek 250-500 ezerről. Az arabok, büszkén megvetve a tényeket, abból indul­nak ki, hogy 1948-ban kereken 1.200.000 palesztinai arab élt a későbbi Izráelben, s ezek közül 1.043.000-et elűztek. Felülmúlhatatlan szám-akrobatikával számolják duplán a jerichói és más me­nekülttáborok lakóit. Akit cétszer űztek el, az két menekült. Az izráeliek viszont az UNO eredeti álláspontjára helyezked­nek, amely szerint menekült csak az, aki lágerben él, az 194 8. évi 539.000 menekült közül viszont százezreket szívtak fel az arab államok, tehát a születési többlet nem egyenlíti ki a lágerek elhagyását. Egyéb­ként az UNRWA-jelentések helyett nyu­godt lélekkel lehet az Ezeregyéjszaka me­séit is olvasni. Az igazság nem a feleúton található. Ha feltesszük, hogy az eredeti­leg 539.000 menekült évente három száza­lékkal szaporodott, akkor ma kereken 784.000 menekültnek kellene lennie. Mivel pedig az arab államokban legalább egy negyedmillió beilleszkedett, a félmilliós szám állhat az igazsághoz a legközelebb. Biztonsággal ez sem állítható. Jogot és jogtalanságot nem lehet aritme­tikával kiszámítani, még ha kisebb-na­­gyobb ellentmondásokat természeteseknek tartunk is. Itt ismét a probléma minőségé­ről van szó. Aki körülnézett a jerichói táborban, an­nak már nem kell a fantáziáját megeről­tetnie. De Jerichó nem palesztinai földön feküdt. Az Iszonyat, amelyben a pánik gyermekeinek részük volt, az arab álla­mokból jött. Százhúsz millió arab meg­tagadta párszázezer arabtól az emberhez méltó életmódot. Az arab államok eluta­sították Izráel minden, a kérdés megoldá­sára vonatkozó javaslatát. A palesztinaiak gyermekeinek kereken harminc százaléka írástudatlan marad, vi­szont Európa és Amerika televizió-nézői naponta láthatják őket buzgó készenlétben, vagy az ennél sokkal szórakoztatóbb fegy­vergyakorlatokon. Soha, de soha nem til­takozott az Egyesült Nemzetek az ellen, hogy égisze alatt hadsereget képeznek ki, a békeszervezet pénzelte a háború gya­korlótereit. Elképzelem, ml történt vol­na, ha a svájciak fegyvergyakorlatokat tűrtek volna meg azokban a táborokban, amelyekben a második világháború Idején német emigránsokat internáltak. Persze, ez a háború Hitler, és nem a zsidók ellen folyt. 1311311 H31D Barátainak és ismerőseinek Boldog Új Évet és Kellemes Ünnepeket kíván KADOSHA SÁNDOR és Családja 98 Burrside Drive OPULAR BUTCHER Mr. & Mrs. ERDŐS és Csalódjuk F | Boldog Újévet és Jó Ünnepeket kivannak Vevőiknek, Barátaiknak és Ismerőseiknek GET-SET DRIVING SCHOOL tulajdonosa WEISSBERGER TIBOR és Csalódja BARÁTAIKNAK, ÉS ÜGYFELEIKNEK KELLEMES ÜNNEPEKET, BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNNAK ____________ •űrön totó roan Barátainak és Ismerőseinek Jó Ünnepeket és Boldog Újévet kíván WIEDER MISI és ÉVA órós és ékszerész Kedves Vevőinek. Barátainak és ismerőseinek Kellemes ünnepeket és Boldog Új Évet Kíván «de4tte& LÜCGAGS 4 LEATHIRGOODS Mr. és Mrs. V 0 L G Y E S I 131 Bloor St. W. VEVŐINEK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK BOLDOG ÚIÉVET, SZÉP NÄGYÜNNEPEKET KÍVÁN MAGDA SZÓDAÜZEM 521 Keele Street, 741-1364 Kedves Vevőinek. Barátainak és ismerőseinek Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet Kíván ERDŐS TIBOR és CSALÁDJA 12 cycle & sports ■- Mr. & Mrs. PAUL KENT o CP Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket kívánnak ■JB Vevőiknek, Barátaiknak és Ismerőseiknek GESZTENYE cukrászda és delicatessen tulajdonosa MAKAI MIKLÓS és Csalódja Kellemes Ünnepeket kíván LANGER’S TEXTIL LANGER BÉLA és Csalódja Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván kedves Vevőinek, Barátainak és Ismerőseinek Rokonainák, Barátainak, ismerőseinek Kedves Vevőinek. Jó Ünnepeket és Boldog Újévet Kíván BOROS FOOD MARKET 480 Queen St. W. Taron roio naefl Testvérünknek, rokonainknak, minden jó ismerősünknek Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket kívánunk OELBEROEH SÁNDOR, MAGDA, PÉTER, JUTKA és LACIKA .♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦■»»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦Mt ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ isnsn naiD nw? Jó Ünnepeket és Boldog Újévet Kíván Barátainak és ismerőseinek Mr. & Mrs. KARNIOL Boldog Újévet és Jó Ünnepeket kivan JOSEPH RÉTHÁZY REALTOR Member of the Hamilton & St. Catherines Real Estate Board 121 HUNTER WEST HAMILTON, Ont. SMITHVILLE, Ont. 522-3084 957-3953 Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván kedves Vevőinek, barátainak és Ismerőseinek SZŰCS (Spatz)MIKLÓS FÉRFISZABÓ és Családja 6219 Bathurst Street. Boldog Újévet és Jó Ünnepeket kíván TOTH T.V. SERVICE tulajdonosa Tóth Jónos és csalódja BOLDOG ÚJESZTENDŐT és Kellemes ünnepeket kíván IZSÁK IGNÁC & JETTY _____________________Taron naTP nrefl______________ Barátainak és Ismerőseinek Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván Taron nara GROSS SÁRI és Csalódja «1 Brookview Dri ve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents