Menora Egyenlőség, 1973. július-december (12. évfolyam, 469-491. szám)
1973-09-29 / Supplement
B.4. oldal ROS HASANA supplement BÁLLÁ ERZSÉBET: ÜRKE (Folytatás az előző oldalról) fedélzeten setéit s az utasokat figyelte, de a turista osztály közönsége minden volt csak nem előkelő, hangosnak és ordinárénak talált mindenkit. E- gyedlil Üldögélt könyvvel kezében, amibe még csak bele sem nézett, nem érdekelte, csupa szorongás volt bellii, félelem, sértődés, zavar. Azt is látta, hogy a három sárkány, vagyis kabintársnöi közben összebarátkoztak segy kerek asztal körül hármasban vidáman römiznek. Most már sajnálta, hogy olyan elzárkózó volt, mert sokkal jobb lenne römizni velük, mint egyedül búsulni. Felment a fedélzetre lassan, hogy múljék az idő és a hajókorlátnak dőlve nézte a tengert, de azt is gyűlöletesnek találta. És a Weingruber beli összejövetelekre úgy gondolt most, mint egy kedves és üde emlékre, amit kár volt otthagyni. Egyszercsak, ahogy a hajókorlátnak dőlve a semmibe merengett, a hátában egy nézést érzett, amitől megfordult. Valóban, a hajó kapitánya nézett feléje úgy húsz lépésről, egy középkorú, cserzett arcú, már nem fiatal, de jóvágású elegáns férfi, bár úgy tűnt, mintha arca kissé ragyás lenne. A közelben nem volt senki, csupán egy öregember horkolt a kemény nyugszéken, újságja a földön hevert. Annus szíve megdobbant, szeme kerekre nyílt és szembenézett a hajóskapitánnyal, aki lassan, megfontoltan közeledett feléje. A huszonkét lépés, mely alatt a kapitány elé állt, az elégtétel és boldogság filmjét pergette le Annusban. Azzal kezdődött, hogy a kapitány idenézett, tehát észrevette, tehát jól tette, hogy elegáns pantallót vett és világoskék blúzt és egész biztos, hogy nagyon tetszetős mahagóni-színű hajával és a csepp rúzzsal s hogy a kapitány meglátta, miszerint ő itt az egyedüli disztingvált uriasszony, akivel kikezdeni érdemes. S a boldogság vérhulláma arcáig szaladt, s haját könnyedén átsimitotta, ahogy filmekben látta, kezdődő szerelmeknél. A kapitány valóban megállt előtte, kedvesen szalutált, mosolygott, majd németül megkérdezte, hogy ugyebár ön Sao Paulóban száll ki? S mikor ö döbbenten bólintott, akkor azt mondta: egy szívességre kérném asszonyom, nem lenne olyan jó egy kis csomagot átadni nővéremnek? írna neki pár sort, hogy jöjjön érte, a cím rajta van és nagyon szépen köszönöm. Annus reszkető kézzel vette át a csomagot s a kapitány arcát nézte, hogy nem akar-e még valamit mondani, de nem,csak annyit mondott hogy danke sehr, aztán szalutált, mosolygott, elment. A kabinban aztán le kellett ülnie, hogy kipihenje nehéz csalódását. Utolsó előtti nap barátkozott össze a kabintársnőkkel s kiderült, hogy sokkal kedvesebbek, mint gohdolni lehetett volna. Délután aztán ő is ott römizett velük a kerek asztalnál és dühös volt saját magára, hogy mindezt elmulasztotta eleddig. És megállapította, hogy nemcsak fiatalkorában csinált hülyeségeket, hanem ezidőszerint is. ARANYGALUSKÁT, KEDVES MAMA . . . Az érkezés és az első napok szenzációja rég elrepült s Annus egyre inkább bánja hogy kivándorolt. Nem lehet azt mondani, hogy Ica vagy Ákos rosszak lennének, de azt sem hogy jók. Az édes unokák pedig szemtelenek, temérdek munkát adnak s nem lehet tőlük aludni. Élete elnehezült. Mi bajom volt nekem odahaza? — kérdezgeti magától éj sötétjén, mikor a két betyár, vagyis a tizenötéves Tomi és a tizenhároméves Sylvia végre elaludtak. - Miért kellett nekem idejönni, hogy reggel korán keljek mint egy cseléd, hogy elkészítsem nekik a reggelit, mialatt ők idegesen, kapkodva s egy-egy félszóval adnak utasítást a teendők s az ebéd felől. Aranygaluskát kedves mama. szól vissza Ákos az ajtóból, már rég nem ettem aranygaluskát. S a gyerekek, ahogy rendetlenül itthagynak mindent szanaszét. Lénia, festékdoboz, irkalapok, alsónadrág, fésű, pulóver, radír. Mindezt elrakni, helyretenni, aztán lemenni, bevásárolni, holott utálja a portugál nyelvet és küszködik vele és inkább mutogat az üzletben, mint beszél. Főzni, takarítani, mert csak háromszor egy héten jön a takarítónő, de az is olyan pimasz, hogy epeömlést lehet tőle kapni. Beszélni nem tudnak egymással s ez a fekete dög nem vesz róla tudomást és azt csinál, amit akar. Ha szól Icának, akkor vállát vonogatja s azt mondja: hagyni kell őt mama, örülni kell hogy van egy rendes lány és ne törődjön vele. Szerencsére Ica és Ákos nem jönnek haza ebédre, de a két kölyök éppen elég neki, sokszor kikiabálja a lelkét, amíg szótfogadnak. Estefelé újra nekilát a konyhának, készíti a meleg vacsorát, térit, aztán talal s hallhatja a napi eseményeket az üzemből, mely átbeszélések mögött ott lappang a feszültség, a fáradság, a veszekedés bujkáló árnyéka. Pedig irtózik ettől, mert a veszekedésbe okvetlenül beleszövödik az ő személye is mindenkor. Ne kiabálj, mondja Ica, mamát idegesíti a veszekedés. Te veszekedsz, feleli Ákos s a krumpli kiesik szájából az idegességtől. Én nem bántom a mamát egy szóval sem. . . Még csak az kellene... vágja rá Ica s ilyenkor a mama halálra rémül, mert bármit mondana, az minden csak rossz lenne s szítaná a tüzet. És boldog, mikor már mindenki lefeküdt s ö békén mosogathat a konyhán. Hát kellett ez neki? Öt személyre főzni, mosogatni, mikor odahaza senkit nem kellett kiszolgálnia, csak önmagát. És azt főzött, amit akart. És ha a- Icart, két napra megfőzött előre és -úr volt a portáján. Nem úgy mint itt, ahol még reszkethet is a veszekedéstől. És volt römipartija és moziba is ment ha akart és azok a kellemes, szép vasárnapok a Weingrubernél, istenem, istenem de marha voltam, hogy eljöttem . . . Igazán elvihetnénk egyszer mamát a moziba — mondta egy este Ákos éles hangon, hogy ezzel rápiritson Icára, akinek ez még nem jutott eszébe. Miért ne ? — felelte rá Ica csípősen, — vedd meg a jegyeket, szombatra úgysincs más programunk. Mama hiába szabadkozott, hogy nem fontos neki igy meg úgy, végül elmentek a moziba, amiből mama egy szót sem értett, mert részint ultramodern pszichoanalitikus film volt, melyben svédül beszéltek és portugál nyelven szinkronizáltak. Fogalma se volt, miről van szó. Egyszer-egyszer belekérdezett nézés közben, mire Ica idegesen vetett oda egy-egy szót, amitől ugyancsak nem lett okosabb. Többé nem megyek gyerekek, mondotta másnap, majd ha perfekt beszélem a nyelvet, akkor. Ebbe azonnal mindenki belenyugodott. MÉG A ROMIT IS MÁSKÉPP JÁTSSZÁK Ügyfeleinek és Barátainak Kellemes Ünntpakat és Boldog Ű|évat kíván Katalin & George Buchsbaum llHHSHU.lt i:\TK ftl'HISKS RITZ TRAVEL, INC. Egy közelben lakó ismerős, bizonyos Schwalbné Olika egy szombat délután, amikor Ica és Ákos meg voltak híva egy kártyapartira valahová, elvitte Annust az egyesületbe. No, itt volt végre römipartija, de már az első leosztás után rájött, hogy itt másképp játsszák mint odahaza. Hogy itt sokkal szigorúbb a játék s a legkisebb elvétésért százat írnak fél^És nincs pardon. Hiába magyarázta hogy Pesten így meg úgy, őket nem érdekelte, szigorúak voltak és rámenősek. Komoly veszteséggel állt fel, alig tudta kifizetni és szédelegve, bűntudatosan ment haza, Amellett fogyasztania is kellett, ami szintén pénzbe kerü’t, márpedig neki itt keresete nem volt, nyugdíját pedig sajnos otthonhagyta. Ezen az éjszakán nem aludt s elhatározta, hogy változtatni fog életén. Pénze ugyan nincs, de hálistennek itt a brilliánsgyűrűje, bár Icának Ígérte azt, de ha muszáj lesz el fogja adni és azon a pénzen veszi meg hajójegyét visszafelé. Mert most már valóságos tündérálomnak tűnt az ö szép nyugalmas élete a Dalszínház utcában, az édes römipartija, Eszterkével, Gombosnéval és Tinivel. Lakása ugyan nincs, de ott van a testvérkéje Lóri, aki agyonsirta magát amiért eljött, és csomó holmiját őrzi. ő biztosan örülni fogviszszatérésének és az asszonyoknak azt fogja mondani, hogy a klíma ártott neki. Mit csináljon úristen, mit csináljon ő szerencsétlen ? Egy este arról beszélt Ica, hogy az egyesület pénzbeszedője, az öreg Izsák, kinek két éve halt meg a felesége, szeretne nősülni. Ekkor Annus beleszólt; én tudnék neki valakit, ismerek egy nett aszszonyt, hatvankét éves . . . Ugyan mama — vágott bele Ica — mit képzelsz ? Izsák nem vesz el öregasszonyt. Miért? Hány éves az Izsák? — kérdezte Annus. Hatvanhat — felelte Ica s még hozzátette: azt hiszem van is neki már valakije, a Silber Emmával látták többször, az is özvegy,. . . És hány éves a Silber Emma? — kérdezte mama ártatlanul. Emma? Lehet talán negyven. És hozzámenne egy hatvanhat éveshez? Na hallod? Miért ne ? — felelte Ica s ezzel már le is volt zárva a téma. Reménytelen, teljesen reménytelen minden — futott ár a szó Annus gondolatain. De nem szólt, hanem némán lerakta az asztalt. Amikor egyedül volt aztán, akkor levelet irt testvérének Lórinak és a legnagyobb diszkréció mellett megírta neki a valóságot. Visszajönnék Lórikám, irta. Érdeklődjed meg nagyon kérlek, hogy visszakapnám-e a nyugdíjamat? És persze nálad kellene laknom, mert lakásom nincs, de jól megvolnánk, úgyis egyedül vagy, ápolnálak és jönnél velem römizni. és a Weingruberhez is elvinnélek minden vasárnap délután, ha már együtt lakunk . . . Feladta a levelet és várta a választ. Négy hétig várt rá míg végre megérkezett Lóri levele. Szivdobogva nyitotta fel a nagy ákombákom betűkkel teleirt hat oldalt, melyben azonban kevés szöveg állt.Hogy nagyon nehéz édes testvérem az a dolog a nyugdíj vissz'szerzésével. Hogy annak rengeteg akadálya van. S hogy az ő lakása kic3i nagyon, a másik szobája ki van adva egy nőnek, aki szintén főz a konyhán. így hárman lennének a konyhában, ami bizony kicsit sok lenne és veszekedésekre adna alkalmat, Hogy lebeszéli a hazajövetelröl, mások mit adnának, ha kint lehetnének. Örülj édes testvérem, hogy kint vagy, majd megjavul a helyzet, ha a gyermekek nag /óbbak lesznek és ők is keresnek. Mindenesetre ha tudnál nekem küldeni egy kiló négerbarna fonalat pulóverre, nagyon hálás lennék és egy kis kávét. Csókol szerető testvéred Lori. Annus szíve összeszorult, még sírni sem tudott, a levelet gyorsan apró darabokra tépte és szalad: ki a konyhába mert nemsokára hazajönnek és Ica fojtott dühhel közölte vele a tegnap, hogy az aranygaluska nem volt megkelve, Ákos pedig csípősen hozzátette, hogy a hús viszont ehetetlenül kemény volt. így hát gyorsan nekifogott a főzésnek, mindössze egyetlen pülantást vetet a konyhaablakból a kókadt pálmafa csüggeteg levelei közt az égre és csak annyit mondott: te jó isten . . . ÜGYFELEINEK KELLEMES ÉS BOLDOG ÜNNEPEKET KÍVÁN CARBER TRAVEL BUREAU 60-02 WOODSIDE AVE. Telefon: 457-1000 UTAZZON MINDENKOR dr.KARDOSSAL ■0000000000000000000000000000000004 »ÍJS3SSÍSÉS£3£3CSÍ3CSS36SCSS3CS3S3S3SSS3CS630SSS363CS£3£3£3SSCSÖS3C3KSS3CSS3S3S3S3S3tNSÍ3S3CSC36SSS6Sk36S6SSSS3S3tSS363C3f MINDENKINEK SZÍVBŐL KÍVÁNUNK BÉKÉS - BOLDOG ÜNNEPEKET JOSEPH * ILONA RÓNAI A SZATMÁRI EGYLET TAGJAINAK ÉS BARÁTAINAK ÉS MONTREÁLI ROKONAINAK BOLDOG ÜJ ÉVET ÉS JÓ ÜNNEPEKET KÍVÁN Jolán Elmer Tóth LEÁNYUK Annabella Belő ff family Barátaiknak, Rokonaiknak és Izrael hős népének KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNNAK MR.&MRS. HERMAN RIEDERMAN BEST WISHES FOR A VERY HAPPY NEW YEAR AND HOLIDAYS FOR OUR FRIENDS MARGARET & DAVID SCHLESINGER Ügyfeleinek és . Barátainak Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván LŐWYZ. ARANKA BERDELL TRAVEL AGENCY Inc. 485 FIFTH AVE. 3. emelet 8. A VOLT DEPORTÁLTÁK raron rüiB ~ *nron ruitű r\vm Rokonainak, Barátainak, ismerőseinek Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet Kíván Mrs. Violet Speed A BIAS NEMZETKÖZI ELNÖKNŐJE, A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE DÍSZELNÖKE ÉS MUNKASZOLGALATOSOK SZÖVETSÉGE BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN A VILÁG EGÉSZ MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK ANTL ÖDÖN BRUMMER SÁNDOR KRAMER FERENC
