Menora Egyenlőség, 1972. március (11. évfolyam, 402-413. szám)

1972-03-27 / 413. szám

7. oldal 1972. május 27. * MEN ORA BARÁTJA-E NIXON A ZSIDÓSÁGNAK? Fenyvesi Károly, a magyar zsidó újságírók talán legtájé­­kozottabbja (a Máárlv, a Jewish Cronlcle, stb. washingtoni tu­dósítója), néhány héttel ezelőtt érdekes cikket irt a National Jewish Monthly-ban, amelynek ő a főszerkesztője. Arról szá­mol be, hogy az amerikai zsi­dóság vezetői és a zsidó la­pok szerkesztői meghívást kap­tak a Fehér Házba, ahol az adminisztráció jelentős veze­tői tájékoztatták őket Nixon kor­mányának munkájáról; mit tet­tek Nixonék Izráel és a világ zsidósága érdekében. Az előadók nem titkolták azt az érzésüket, hogy Amerika zsidósága nem értékeli eléggé ténykedésüket. Pedig tényként kell elfogadni, hogy egyetlen korábbi amerikai elnök Idején sem mentek olyan összegek Iz­­ráelbe, mint Nixon elnök négy éve alatt. Sőt, mint Sisco he­lyettes külügyminiszter el­mondta, ez alatt a négy év a­­latt több pénz ment Izráelbe, mint 1948-tól 1968-ig összesen. Ha az 1969-es 70-es titkos fegy­len szövetségesének sem adott ki. Az is végtelenül felháborí­totta az arabokat, hogy az E- gyesült Államok a múltban rendszeresen támogatta az u.n. palesztinai menekülteket, és az egy főre eső támogatás össze­ge évi 3o dollár volt. Ebben az évben az Egyesült Államok se­gítséget adott Izráelnek a szov­jet alija befogadására, és a segítség összege, mindenegyes új óléra kivetítve 4oo dollár. Vagyis igen gyenge érv egy zsidó szájából Nixonéknak az arabokkal való elrontott kap­csolataira hivatkozni. A megalapozatlan bizalmat­lanságnak egyik vádpontja, hogy Nixon a kormányába nem vesz be zsidókat. Erre vála­szolt Nixon egyik belső bizal­masa és szónoklat - írója, William Saphire. Igaz, mond­ta, Nixon valóban nem keresi a zsidókat, talán azért nem, mert nem is gondol arra, hogy Izráel támogatásáért cserébe zsidó szavazatokat kaphat. Iz­­ráelt az izráeli nép bátorsá­gáért és karakteréért, nem bel­politikai elgondolásból támo­gatja. De azért rajta, William Saphire-on kívül is sok zsidó van vezető beosztásban, pl. Kissinger, a két gazdasági ta­nácsadó, Arthur Burns és Herbert Stein. Később a ház­építési segélyek irányitója, Stanley Baruch mondotta el, hogy februárban Izrael egy 5o millió dolláros kölcsönt kapott házépítkezések céljára; a leg­nagyobb összeget, amit valaha is egyetlen országnak ilyen cél­ból juttattak. Persze, nem arról van szó - és a találkozónak nem is az volt a célja, hogy a zsidó sza­vazatokat egységesen szerezze meg a Republikánus Párt szá­mára. Ugyanolyan értelmetlen lenne a zsidóknál, mint min­den más etnik csoportnál egy­ségesen próbálni megszerezni ezeket a szavazatokat, mint a­­milyen értelmetlen volt a múlt­ban, hogy New York zsidósá­ga szinte egy-emberként sza­vazott a demokratákra. Volt egy idő, amikor a Demokrata Pártot - legalábbis New York államban - a szakszervezetek, a feketék és a zsidók pártjá­nak tekintették, szemben a fe­hér angolszász protestáns re­publikánusokkal. Pusztán csak azt kell észrevenni, hogy az ilyen erőszakolt felosztás már a múlté, és szavazatát bárme­lyik pártra adja is le, elpo­csékolja az, aki "hagyomány szerint" szavaz, de hasznosan adja le, - bármelyik pártra is szavaz, - aki alaposan át­gondolja a problémákat és el­dönti magában: ki az, aki a problémákra a leginkább száj­ize szerint való megoldásokat javasolja. egy konzervatív liberális DOHOG ÁS A WALLACE-RÓL ÉS ELLENFELEIRŐL verszállitások összegét nem is számítják bele, akkor is 1182 millió dollár mutatható ki iz­ráeli segélyként. Sisco ugyan­úgy, mint Herbert Klein, a Fe­hér Ház sajtófőnöke, nem is titkolta: szeretnék, ha ez az üzenet eljutna az amerikai zsi­dósághoz. Fenyvesi Károly Így fejezi be cikkét: A megjelen­tek előtt világossá vált, hogy Nixon Izráelt támogató politi­kája nem hagy semmi kívánni­valót maga után. És hogy ez nem általánosan köztudott, an­nak talán az az oka, hogy az adminisztrációban vezető sze­repet játszó zsidókból hiányzik a "jiddische Kopf”. Ennek a tételnek az igazsá­gát akkor láthatjuk igazán, ha newyorki átlagzsidókkal be­szélgetünk. A Demokrata Párt­hoz való tartozásnak a hagyo­mányai rendkívül mélyek, és ehhez hozzátartozik a Nixon­­nal szembeni bizalmatlanság érzése. Még akik tisztában van­nak a segítség mértékével, azok is arra hivatkoznak, hogy Nixon ugyan sok jót tesz Iz­­ráelnek, de tulajdonképpen ezt nem Izráel érdekében teszi, hanem az amerikai militáris szempontok szem előtt tartása miatt, vagyis a Jót - rossz cél érdekében követi el. Még o­­lyanról is tudunk, aki azt ró­ja fel Nixon hibájaként, hogy rossz arab politikájával áten­gedte Egyiptomot és a Közel­­kelet arab országainak jelen­tős részét a Szovjetuniónak. Ez az érvelés persze teljes képtelenség. Való igaz, az egy évvel ezelőtti, sikerrel kecseg­tető amerikai - egyiptomi kap­csolatok zsákutcába jutottak. A Szovjetunió megerősítette hely­zetét Egyiptomban. Hogyne e­­rősitette volna meg, mikor ez alatt az egy év alatt Amerika döntően megváltoztatta a fegy­veres egyensúly helyzetét, a legmodernebb repülőgépeket szállítva Izráelnek, és amikor egy szerződés alapján, izráeli gyárakban, amerikai szakem­berek irányításával gyártják a­­zokat a titkos elektronikus had­felszereléseket, amiket az E- gyesült Államok eddig egyet-Wallace, alabamai kormány­zó, demokrata párti elnökjelölt ellen, mint köztudomású, me­rényletet kíséreltek meg. A kísérlet szó nem is helyes ki­fejezés. Hiszen, ha Wallace életben maradt is, és ha a nyilatkozatok szerint tovább folytatja is kampányát, az már világos, hogy nem lesz abban az egészségi helyzetben, hogy a jövőben aktion részt vehes­sen a politikában. Hogy ez sze­rencsés, vagy szerencsétlen dolog-e, erősen vitatható, de nem is ez a főkérdés. Véle­ményem szerint, az amerikai politikát nem éri veszteség az­zal, ha Wallace kikerül a for­galomból. Felkészületlen, osto­ba demagógnak tartom, aki ké­pes ugyan arra, hogy a kérdé­seket helyesen vesse fel, de hordószónoklatai soha egyetlen reális megoldást, egyetlen kö­vethető irányt nem tartalmaz­tak. Miért, hogy mégis gyom­rom kavarog a felháborodástól, tehetetlen dühöt érzek a szá­momra ellenszenves politikus esete miatt? Lehet, hogy következtetéseim kiinduló alapja téves, és Wal­­lace-ra valóban olyan ember lőtt, akinek semmiféle politi­kai célja és elképzelése ezzel nem volt, a fegyvert nem cél­zatosan adták kezébe, egy őrült agy kiszámíthatatlan, tragikus bakugrásáról van szó. Lehet, hogy így van, bár ebben sem vagyok biztos. De amikor a hírt halljuk, önkéntelenül kal­kulálni kezdünk. John és Robert Kennedy, Martin Luther King meggyilkolása idején magától értetődő volt az a következte­tés, hogy e baloldallal szim­patizáló férfiak felé jobboldal­ról lőtték ki a golyót. Ugyan­ilyen természetes reakció an­nak feltételezése, hogy a jobb­oldali Wallacet érő golyó vala­honnan a baloldalról indult el. Jobboldal . . . Baloldal . . . Hányszor állapítottuk meg az utolsó években, hogy ezek a múlt századból eredő meghatá­rozások mennyire elvesztették értelmüket . . . Régen tudom már, hogy bármelyik irányba indul el valaki a középtől, ha túlságosan messzire megy, előbb-utóbb rossz helyre ke­rül; és szélső Jobb és szélső bal nemcsak nem állnak mesz­­sze egymástól, de az idők fo­lyamán — ha jelszavakban nem is, de lelkiségben tökéletesen egybeolvadtak. Hosszú időn keresztül az volt az elképzelésem, hogy jobb­oldalra helyezhetjük a totális hatalom híveit; azokat, akik nagyra becsülik Mussolini jel­mondatát, a "vivere pericu­­loso"-t, az "éljünk veszélyesen" eszméjét. Jobboldali az — nyug­tattam meg magam, — aki híve az erőszakos katonai megoldá­soknak, aki nem ismeri el más emberek véleményének jogo­sultságát, aki az egyéni szabad­ság gondolatát aláveti a köz­érdeknek, a nyáj-szellemnek. A baloldaliak pedig... hogy is van ezzel a baloldallal... ? Bizony, ma már magam sem tudom... Mint ahogy nem tudom többé, mit jelent a liberális álláspont, holott a szó eredeti jelentése szerint még ma is liberálisnak vallom magam. Szentül hiszem például, hogy ember és ember között nincsen különbség. Tehát nem érzek bűntudatot magamban a feke­tékkel szemben, akiket sohasem néztem le, s éppen ezért nem tudom megérteni, milyen alapon néznek le engem, és miért akar­ják rám kényszeríteni felsőbb­rendűségük elismerését. Szentül hiszem azt is, hogy mindenkinek joga van a saját véleményéhez; de senkinek sincs Joga a másik véleményét erőszakkal elhallgattatni. Ka­rinthy Frigyesnek van egy cso­dálatos szatírája, még az első világháború idejéből. A csendes modorú, nyeszlett és udvarias háború-párti vitatkozik a han­gos szavú, birkózó-termetű pa­cifistával. Higyje el, drága uram, — mondja valahogy így a háborús, — nincs itt más le­hetőség, mint az ultima ratio, a fegyver, mert látja kérem, ha nem intézzük el fegyver­rel, akkor... könyörgöm, ak­kor . . . súlyos körülmények, amit önnek meg kell érteni... stb. De az anyád istenit, — üvölt a béke-párti, — nem fegyver, te csirkefogó! Csak a szép szó, csak a béketűrés! Szétverem a pofádat, ha nem értesz a szép szóból! Csak az érvek! A lo­gikus, finom érvek! Úgy hasba - rúglak, ha ezt sem érted, hogy attól koldulsz!... És így to­vább, mindaddig, míg a béke­párti revolvert ránt és egy lö­véssel szerez érvényt békés elképzeléseinek. Mint például most Wallace esetében... Igazán nem tudom, milyen álláspontot kellene most elfog­lalnom a számomra — ismét­lem — ellenszenves Wallace ügyével kapcsolatban. Lehet, hogy nem tudom az új világ új problémáit a 30-40 évvel ezelőtti felfogásokhoz rögződött agyammal követni. Jó lenne hin­ni abban, hogy én váltam meg­­csontosodottá, én estem ki az események helyes sodrából; de attól félek, hogy nem így van. Rettenetesen félek, hogy igazam van... Azoktól, akik minden­képpen rendbe akarják hozni világunkat, —amelyről szentül meg vagyok győződve, hogy rossz, — nos, ezektől a "ja­vítóktól" pontosan ugyanúgy fé­lek, mint azoktól, akik vilá­gunkat elrontották. EGRI GYÖRGY 1972 június 11-én j VASÁRNAP CSAK EGY DÉLUTÁN és ESTE (több előadásban) | a Hakoah Sport és Kultúr Klub rendezésében bemutatásra kerül | Kishont Ferenc j Oscar-díjra jelölt, világsikert aratott filmje: THE POLICEMAN i Hébemyelvü film, angol feliratokkal. EZT A FILMET MINDENKINEK LÁTNI KELL! WILLOW THEATRE, 5269 YONGE STREET (Sheppardnál). JEGYEK 3 dolláros áron kaphatók: a Hakoah vezetőinél (782-3658), a Menóra _ szerkesztőségében (636-1381), Judy Floristoál (387 Spadina Ave., 922-8777), ■ Deutsch bácsi ékszerüzletében (406 Bloor St. W., 925-7182) és a Miriam Gift | Gallerynél (3007 Bathurst St., 781-8261). S I R K 6 AV AT ÁS Ezúton értesítjük barátainkat és ismerőseinket, hogy tavaly elhunyt drága hozzátartozónk, KACZER GABRIELLA született Offenberg sirkőavatása május 2&-án d.e. 11 órakcr lesz a Bathurst Lawn (Habonim Congregation) temetőjében. ZIMMERMAN g HARTMAN élelmiszer árúháza Crisco oil gallons SPECIAL $ 2.99 Duncan Hines Cake mix 2 for 89 fi. 210 AI'Gl'STA AVE. (Baldwinnal szemben) Házhozszállítás Telefon EM 3-8974 fcXPtRl RFPAIRS CANADAS LARGEST \Je*' L Ein > LUGGAGE SHOP LTD. MAGNESIUM LUGGAGE BY DOMINION LEGJOBBAT A LEGOLCSÓBBAN: GOLD BŰRÖHDÖS JAVÍTÁSOKAT SZAKSZERŰEN KÉSZÍTÜNK 186 QUEEN STREET WEST(University Ave-től nyugatra) Tel: 366-6469 A LEGJOBB SZÍNES PORTRÉK HORVÁTH TIBORTÓL aki az 1972. év “SZÍNES PHOTO PORTRÉ“ első díjának nyertese. photography ESKÜVŐK * PORTRÉK * GYERMEKFELVÉTELEK 456 EGLINT0N AVE. WEST Tel: 487-3443 Ugyancsak hívható az EATON College street! fényképszalonjában: UN 1-3111 Ext.2268 Shore’s Qift-(9-5Fruit Telefon 787-4505 KÜLDJÖN BARÁTAINAK VAGY ÜZLETFELEINEK Gyümölcs VAGY csemege kosarat (Candy Tree-t) SAJT-, vagy SZÁRÍTOTT GYÜMÖLCS TÁLAT Telefonáljon és még aznap ingyen szállítunk Metro Toronto egész területére. DIÉTÁS CSOKOLÁDÉ dropsz, keksz, jam nagy választékban. BARTON'S csokoládék egész éven át. 964 Eglintőn Ave. West BUDAPEST TAVERN ÜJ MŰSORA BUDAPESTRŐL VÉKEYL—BODNÁR—VILMOS TRIÓ TÁNCZ ÉS CIGÁNYZENE MINDEN ESTE SZERDA KIVÉTELÉVEL Parkírozás szemben! Tulajdonos: LADÁNYI ARTHUR l 294 COLLEGE ST., TORONTO Asztalfoglalás: 9 25-1 38 2 VmAGH VERA PÉNTEK, SZOMBAT, VASÁRNAP CSAK 4 HÉTIG magyar és cigámydlalakikal szórakoztatja kedves vendégeinket! KITŰNŐ ÉTELEK, ITALOK! Mindenféle asztalos munkát, házit és iparit vállalok. Ki tehén cabinet, recreation room, basement finiselés. Telefonhívásra házhoz is megy J. JERICSKA licenced asztalos mester. Tel.: 491-5006 INGYEN LAKÁS Minden ellenszolgáltatás nélkül nőnek lakás kiadó, hogy ne legyek egyedül. 789 - 1577 KIÁRUSÍTÁS ÉPÜLET-LEBONTÁS MIATT KIÁRUSÍTUNK A fűszerből a pénztárnál 10 % discount levonásra kerül. VÁRJUK RÉGI ÉS ÜJ VEVÖKÖZÖNSÉGÜNKET A bélyegkönyveket beváltás céljából kérjük mielőbb behozni. EUROPEAN GROCERY ERNŐ KLEIN és JENŐ WEISS A legkiválóbb modem, klasszikus és absztrakt művészek festményei találhatók. Több mint 1000 festmény a kiállítóteremben. Árak: $19.95-től $195.95-ig. EREDETI VAN HAUSEN KÉPEK -Minden nap reggel 9-től este 10-ig nyitva, vasárnap is. A KÉPEKRE KERETET A HELYSZÍNEN VÁLASZTHAT. E hirdetés felmutatója 10 %-os kedvezményt kap! Tulajdonos: ANDY FRIEDMANN Seaway Hotel — 1926 Lakeshore Blvd. Toronto. Tel: 767-600

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents