Menora Egyenlőség, 1970. szeptember-november (9. évfolyam, 325-333. szám)

1970-10-03 / 328. szám

12. oldal 1970. október 3. * MENÓRA dr Katherine J.M. Szemere MEGKEZDTE RENDELÉSÉT dr. Jack.S. Pollock OPTOMETRIST RENDELŐJÉBEN SZEMVIZSGÄLAT ELŐZETES MEGBESZÉLÉSRE Telefon: 8 39-4644 Moshe Buie a Mississippi deltavidékéről azért menekült Izraelbe, mert azt akarja, hogy a kis Noéminak emberhez méltó élete legyen. Barátainak és ismerőseinek Boldog Új Évet és Kellemes Ünnepeket kíván dr.VERNY TAMÁS ES CSALADJA BARÁTAIKNAK, ISMERŐSEIKNEK ÉS ÜGYFELEIKNEK KELLEMES ÜNNEPEKET, BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNNAK dr. Reich lmre& Magda 394 BLOOR ST. W. JACK & JILL ESPRESSO TULAJDONOSAI ES DOLGOZÓI COLONNADE Bldg. NÉGER ZSIDÓK AZ I G ÉT ET A közelmúltban különös cso­port jelent meg az izráeli be­vándorlási hivatalban; hat né­ger család jött 21 gyerekkel. Kijelentették, hogy 5k zsidók és ezentúl az ősi hazában kí­vánnak élni. Már másnap meg­kapták a tartózkodási engedélyt és Dimonában biztosítottak ne­kik kicsi, de modern, minden­nel felszerelt lakásokat, állást, meg némi pénzt az induláshoz, Chicagóból valók a "Hebrew Izraeliták”, zavaros hltüszek­tához tartoznak, zsidó rituálé szerint nőttek fel. Érezték a fa­ji megkülönböztetést. Libériába emigráltak és ott egy kibucot alapítottak maguknak. — Meg akartunk szabadulni a négerség terhétől, kimosni agyunkból a rossz gondolatokat — mondta vezetőjük, Ben Ami. Idén úgy érezték, már eléggé megtisztultak, és szívük meg-FÖLDJ ÉN érett arra, hogy meglássák az ígéret Földjét. Az lzráell hatóságok azonnal megadtak nekik minden jogot; ami a zsidó állampolgárokat megilleti. Dimona népe testvér­ként fogadta őket, segitő baráti kezek nyúltak feléjük minden­felől. — Csodálatos dolog lábunk alatt érezni a Szent Földet és mélyen tüdőnkbe szívni levegő­jét, — így vall Gabriel Katan, 23 éves fiatalember. Héberül nem tudnak, ezért a felnőttek esd Iskolán barát­koznak a nyelvvel. A gyerekek beiratkoztak a megfelelő osz­tályokba és beolvadnak az Iz­­ráeli diákok közé. Szüleik örö­me nem ismer határt, amikor látják, milyen felszabadultan és boldogan játszanak együtt a töb­biekkel. Hiszen olyan országban élhetik majd le életüket, ahol ismeretlen a faji gyűlölködés. Gabriel Katan az esti iskolán szerzett új barátaival6 együtt billiárdszenvedélyének hódol. boldog újévet kívánnak vendégeiknek, jóbarátaiknak és ismerőseiknek. VÍZSZINTES l.A zsidó vallási szertartásban használt kürt, névelővel 7. Elősző vansn hdid nró? BARÁTAIKNAK, ISMERŐSEIKNEK ÉS AZ ŐRT SZERVEZET MINDEN TAGJÁNAK BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT ÉS KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK Kleinstem Luba és József 37 PARK LANE CIRCLE 9. A föflnnepek istentisztele­tében a legmeghatőbb ima 13. Szövetség 14. Francia személyes névmás 15. Kinai név 17. T.X. 18. Gyümölcs íz 19. Személyes névmás 20. Nyár ütői 22. Barát franciául 23. Ollőval teszi 24. Utánzó 26. Kellemes, otthonos, angolul 27. Bátor 28. Biztató sző 29. Angol írd, jövőbe látó müvei­ről híres 30. Cipész-szerszám 31. Sértő 33. Számjegy 34. Hajnali ima zsidó újév előtt 36. H.E. 37. Még nem jött el az ideje 39. Állat alá rakják 41. Időjelző 42. Z.A.M. 44. Jő üzletet csinál 46. Z.R. 47. Tábor 49. Angol számjegy 50. Taszít BEM RAKPARTI ÉVEK — Irta Sik Endre, megjelent Budapesten, a Kossuth-kiadónál, 1970. — A magyar külügyminisztérium a budapes­ti Bem-rakparton van, innen a könyv címe. írója. Sík Endre (79) nyugalmazott külügy­miniszter, azt megelőzően a külügyminiszté­rium politikai főosztályának vezetője, Ma­gyarország washingtoni követe, mégkorábban — az emigráció évei alatt — egyetemi ta­nát a Szovjetunióban. A modern afrikai tör­ténelemmel foglalkozott, tárgyköréből számos publikációja is megjelent. Egy hírnél aligha méltétnánk nagyobb fi­gyelemre Sik Endre könyvét, ha nem találkoz­tunk volna lapjain izráeli vonatkozásokkal. Az emlékirat-iró visszaemlékezik ugyanis arra, hogy 1954 márciusában hat napot töl­tött Tel-Avivban, felülvizsgálta itt a magyar követség működését. Az első élménye, hogy a hotel-beli bellboy és a liftesfiu egymás között magyarul be­szél, a szobalány is anyanyelvén társalog ve­le és azt mondja, hogy öt évet adna az éle­téből, ha mégegyszer visszakerülhetne szülő­városába. Ugyanezt egy utcai gyümölcsszörp­­árus-asszony másnap megismételte. Végigsétál Sik Endre Tel-Aviv főutcáján, az Allenbyn, s azon háborog — nem fér a fejembe — Írja, hogy a zsidó nemzet nem talált alkalmasabb nevet a város legszebb ut­cája számára, mint egy angol tábornokét.— (Arra nem gondol Sík Endre, hogy a magyarországi olvasó ennél a bekez­désnél esetleg a Lenin-kőrutra, a Ma­­jakovszki utcára, a Tolbuchin-kőrut­­ra, a Molotov-térre, a Malinovszky­­fasorra és ki tudja hány más tősgyö­keres magyar-eredetű pesti utcanévre asszociálhat?) Az Allenby utcánkat egyébként a párizsi Champs Elysées-hez hasonlítja Sik Endre,— minden bizonnyal összetéveszti a Dizengof­­fal — s van egy érdekes megjegyzése is: — Az embernek az a benyomása, hogy ezt az utcát és környékét nem a mai Tel-Aviv számára építették. Nyilván elképzelték ma­guknak azt a gazdag várost, amelyet majd a 10-15 milliós Izráel állam fővárosaként, valamikor fel fognak építeni és az akkori másfél milliós Izrael lakosainak lelkesítésére, mintegy előlegül felépítették ennek a nagysze­rű meropolisnak egyhuszad részét. (Ennél a pontnál nem szállónk vitába Sik Endrével.) Az izráeli visszaemlékezés legérdekesebb fe­jezete egy jeruzsálemi ebéd leírása. A King Dávid hotel éttermében költötte el .,Ben Tzur“ külügyminiszteriumi főtisztviselővel. — Mr. Ben Tzur, aki vendégül látott, aze­lőtt magyar állampolgár volt — Lusztignak hivták —, majd felvette az izráeli állampol­gárságot és ő volt Izráel első hivatalos kép­viselője Magyarországon. Amikor 1949-ben, először találkoztam vele Budapesten, még Lusztignak hívták. — Nem tudom mit jelent ez a szó, hogy Ben Tzur izráeli nyelven, — folytatja Sik Endre —, de magyarul tudjuk, sokat jelent. És bevallom, erős a gyanúm, hogy kollégám sem véletlenül választotta magának ezt az „izráeli“ nevet. (Smnéi Ben-Cur nagykövetről, külügyi kormányzatunk főfelügyelőjéről Van szó. Sóba nem volt magyar állampol­gár, lévén, hogy erdélyi és még visz­­szacsatolás előtt alijjázott. Soha nem hivták Lusztignak — Péterfi volt a ne­ve, Péterfi Endre —, de idáig rendben van, egy külügyminiszter feje sem káp­talan, minden részletre nem emlékez­het. Ami viszont a Ben Tzur név ér­telmezésével, magyar értelmével való inszinuációt illeti — ez kicsit sok.— Egyébként nem értjük, mire gondol Sik Endre? Mi a Ben Tzur külünös értelme?) Végül egy idézet, amely világosan utal ar­ra, hogy hányadán állunk Sik Endrével. — Tiberiásra is ellátogat. Ir a Kineret bibli­ai vonatkozásáról, majd figyelmét egy tópar­ti üdülőhely köti le. Egyetlen mondatba mind­össze ennyi gonoszságot sürit: — Az uj állam arisztokráciája ide jár pi­henni és élvezni az araboktól elrabolt ország földjéből, s a kibucokban és szükségbarak­kokban sínylődő tízezrek verejtékéből kisaj­tolt milliókat. Ennyit vett észre Izráelből egy tudós fel­készültségű kommunista diplomata. Vagy többet is látott, de szándékosan irt igy? Könnyen lehet. Tudnia kell az olvasó­nak, hogy Sik Endre szájtépése mögött az önantiszemitizmus tipikus példája húzódik meg. A családjának komoly szerepe volt a magyar­­országi ortodoxiába, a piarista rend és — Sik Endre révén — a kommunista mozgalom történetében egyaránt. A Schück-családról van szó. Hires rabbi­dinasztia. Büszkék az eleikre, elsősorban az egykori huszti rabbira. A család ma élő fér­fitagjai között is sok a rabbi. Schück Jenő, a magyar ortodox rabbitanács jelenlegi el­nöke is a huszti rabbi dédunokája. Ebbői a családból származik — szintén dédunoka — Sik Endre. Lehet, hogy már az apjuk kitért, lehet hogy csak ő és a fivére — ifjúkorokban. Tény az, hogy mindketten papnövendékek voltak. A nevük Schück volt eredetileg.Csak épp hogy nem Lusztig. Az emlékirat-iró volt külügyminiszter báty­ja, Sik Sándor (1889-1963) jelentős papi sze­mélyiség lett, a piaristák magyarországi rend­főnöke, szegedi egyetemi tanár, jelentős pap­költő. Sik Endre kiugrott a reverendából, előbb jogi doktorátust szerzett, majd az el­ső világháborúban katonatisztként orosz fog­ságba esett, csatlakozott a forradalomhoz és csak 1945-ben ért haza. Nyolc éve nyuga­lomba vonult, közben magyar diplomata, il­letve külügyminiszter volt. A gáluti zsidó sors nemcsak nehéz volt.de néha abszurditásokban is megmutatkozott fe­lemás jellege. Éveken át Magyarországon az országos ortodox főrabbi, a kommunista kor­mány küiükyminisztere és a piarista rendfő­nök — atyafiak, illetve testvérek voltak. — ★ A könyv egészen őszinte írás egyébként, annál jobban kiütköznek belőle az Izráel— ellenes vonatkozások. Sik Endre — ezt is tudni kell az össze­függések megértéséhez —, a magyarországi vezetők második garnitúrájába tartozott. El­sősorban „szakkáder“ volt, nyelvtudása és az egyik szovjet egyetemen elnyert professzurá­­ja révén. A párt igazi vezetői helyettes kül­ügyminiszter korában semmibe vették. Leír­ja például, hogy egyszer telefonon hívta őt Farkas Mihály, köszönés nélkül rámordult, s becitálta másnapra a pártközpontba, ahol aztán igy szólt hozzá: — Vegyen elő papirt, ceruzát és írja... Máskor meg Révai József koppintott a Őszintén megírja: félelmetesek voltak azok tén telefonon, mert az ideológiai nagyfőnök nem volt hajlandó fogadni —, s végül ezt mondta kagylólecsapás előtt: — Maga csak maradjon Sik elvtárs a kül­ügyi kaptafánál, s ne avatkozzon mások dol­gába... Ez a nagy értéke ennek a könyvnek. — Őszintén megírja, félelmetesek voltak azok a bizonyos évek. Ilyen félelemben töltötte el Sik Endre úgyszólván az egész életét. Most nem kell félnie. „Bem rakparti évek" cimü könyvének Izráel-ellenes hangütései mi­att nem fogják őt legorombitani „fentről“. A pártvonalnak megfelelően irt. Még az is lehet, hogy könyvének izráeli fejezete külön­lenyomat formájában megjelenik Egyiptomban, amely — tudvalévő — szintén afrikai állam. Sik Endre pedig tekintélyes afrikológus. — Ha erre nem kerülne sor, annak Golda Méir az oka. Az történt ugyanis, hogy hosz­­szu évekkel ezelőtt egy Izráelt és Magyar­­országot kölcsönösen érdeklő ügyben tár­gyalt Sik Endre Golda Méirrel, az akkori külügyminiszterünkkel. Nos, könyvében né­hány jó i,.,ót ir Goldáról. Megírja, hogy mi­lyen jó benyomást tett reá. A pesti pártközpontban is felfigyeltek er­re, de Kairó minden bizonnyal a róvísára irja. Benedek Pál FAJ GYŰLÖLET AZ AMERIKAI HADSEREGBEN 51, Könyvben, újságban van 53. D.N. 54. Tető (legmagasabb pont) angolul 56, Lárma 58, Kapkodva eszik 59. ZsidŐ esküvő 62. Nem álmos 64. Héber férfinév 65. Tesz 66. Teker, csavar 68. Régi Ármérték 70, ZsidŐ djév FÜGGŐLEGES 1. Hazugságban van 2. Fáj a lába 3. Féldrága kő 4. F.A.O. 5. A.T, 6. Rőmáből valő 7. Vonatkozó névmás 8. Vissza; mutatősző 10. Nap, héberül 11. A templomokban a tórákat tartják bennük 12. Kántor 16. Tudja ki vagyok 18. J.M.O. 19. Szertartás a víz partján, Ros Hasana délutánján 21. Z.I.R. 22. Ilona, kevert betűkkel 23. Áramegység 25. Részleteiben fejtegeti a problémát 26. C.E. 29, Gyapjú, angolul 31. Kevert betűkkel zab A Nyugatnémetországban ál­lomásozó VII. amerikai hadse­regben nyugtalanító jelenség ütötte fel a fejét; oda Is átter­jedt az egyre fenyegetőbbé váló faji viszálykodás. Ebben az évben például Frel­­bergben, Schweinfurtban,Mann­­heimben, Heilbronnban törtek ki ökölharcok vagy fegyveres ve­rekedés a nyílt utcán az ame­rikai katonaság fehér és fekete tagjai között. Freibergben 25 néger katona súlyosan megsebesített három fehéret, és állandó rettegésben tartják a német lakosságot; Schweinfurtban betörtek egy őr­­szobára, hogy kierőszakolják egy állítólag Igazságtalanul fog­­vatartott társuk szabadon bo­csátását; a mannheimi katonai börtönben a fehér és a szlhes­­börü rabok között annyi a vere­kedés, hogy a fehérek átszállí­tásukat kérik. Heilbronnban egy fekete katona agyonvertegy fehéret; pár nap múlva a város egy mocsaras részén, a jégré­teg alatt egy néger holttestet ta­láltak, mire a szfnesbörüek számos katonai klubot dúltak fel bosszúból. Az Egyesült Államok Illeté­kesei ellenőrző bizottságot küldtek ki a helyzet kivizsgálá­sára, mert csak az adatok tel­jességének Ismeretében kísé­relhetik meg, hogy a mindkét oldali fajgyűlöletnek legalább a megnylvánulásait csökkentsék. A hadseregen belüli ellentétek ugyanis rendkívüli mértékben veszélyeztetik az USA hitelét Nyugat-Európában, és végső fo­kon katonai erejének alábecsü­­léséhez vezethetnek. KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK, AZ 0RT MINDEN TAGJÁNAK ÉS AZ EGÉSZ MAGYAR ZSIDÓSÁGNAK ANN CLIMANS QZ 0RT elnőknője 32. Folyó, Londonon fo­lyik keresztül 34. S.R.A. 35. Halfajta 38, Arc része 40. M.I.O. 43. Fán van 45, Vége, angolul 47, Tolvaj 48. Becézett női név 50. Spanyol város 52. Ékezettel vonat teszi 54. Történelmi nevezetességű hegy Izráelben, a Galilban 55. Bohóc mássalhangzói 57. Gyere 58. Csinos, utolsó betűje dup­lázva 60. Régi a dió 61. Égitest 63. Fej, héberül 67. R.H. 69. Fém

Next

/
Thumbnails
Contents