Menora Egyenlőség, 1970. január-május (9. évfolyam, 293-310. szám)

1970-05-23 / 310. szám

MENDRH Hr. August J. Molnár 177 Soramersot Street New Brunswick, NEW JERSEY U.S.A. AZ ÉSZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA IX. ÉVFOLYAM 310. SZÁM Ara: 25 cent 1970. MÁJUS 23. ÉRTESÍTÉS OLVASÓINKHOZ Minden valószínűség szerint ez az utolsó szám, amely a kanadai postás sztrájk megkezdése előtt még eljut Olvasóinkhoz. Sajnos, hosszú sztrájk elé nézünk. Ezalatt az idő alatt lapunkat a következőképpen juttatjuk el az érdeklődőkhöz*. New Yorkba és az Egyesült Államok más nagyobb központjaiba lapunkat légi­csomagban küldjük el s innét fogjuk postázni. így a lap amerikai Olvasóinkhoz rendszeresen, de 2~3 napos késéssel jut majd el. Torontóban és Montreálban házhozszállításra nincs lehetőségünk. A két kanadai nagyváros magyar vendéglőiben, könyv- és újságos boltjaiban, jegy-eladóhelyeken és legtöbb hirdetőnknél fogunk újságcsomagokat elhelyezni, ahol a lapot előfize­tőink minden külön igazolás nélkül ingyenesen átvehetik. Olvasóink tehát őrizzék meg ezt a példányt és jövő héten nézzék meg, hogy melyik a lakásukhoz legköze­lebb eső hirdető s oda menjenek el az újságért. Kanada többi városába, legnagyobb sajnálatunkra, egyelőre nem tudjuk a lapot eljuttatni. Ezeknek az Előfizetőinknek a sztrájk megszűnése után egyben fogjuk az elmaradt példányokat elküldeni. Az önhibánkon kívül okozott kellemetlenségért ezúton kérünk elnézést. Az újság a sztrájk tartama alatt is rendszeresen megjelenik. EDDIG ÉS NE TOVÁBB AMERIKA HATÁROZATLANSÁGA VESZÉLYEZTETI A VILÁG BÉKÉJÉT Az Egyiptomba irányuló orosz Invázió új helyzetet idézett elő Kelet és Nyugat egyensúly­helyzetében. A Közelkeleten a Szovjetunió határozottan főiébe kerekedett az Egyesült Álla­moknak. Az oroszok cseleked­tek, miközben Amerika tétová­zott. Sőt, a legutóbbi hónapok ingatag nyilatkozatai szinte bá­torítólag hatottak Moszkvára, amely most — az amerikai köz­hangulat állítólagos beavatko­­zásellenességét megnyargalva — bizonyos abban, hogy egy Iz­­ráelben kirobbantott katonai ak­ció nem vonna maga után USA beavatkozást. AMERIKA NEM VOLT ELÉG HATÁROZOTT Ha Amerika erőt mutatott volna, ha Nixon elnök — ugyan­úgy, mint Kennedy tette Kubá­nál — határozottan kijelentette volna, hogy eddig és ne tovább, úgy a szovjet sosem merte vol­na egyiptomi beözönlését meg­kockáztatni. Ma még csak több­ezer szovjet tanácsadó és 200 pilóta áll felfegyverkezve, ké­szen Izráel megtámadására, de kétségtelen, hogy ezt a számot szükség esetén megtízszerezik. Egyelőre a szovjet pilótáknak utasítása úgy szól, hogy a Szue­zi csatorna körzetében ne avat­kozzanak be a harcokba. De nincs megszabva számukra a pontos határ s Így egy esetle­ges összecsapás az izráeli re­pülőkkel csak egy hajszálon mú­lik. Az egyiptomi csapatok pe­dig ma már kizárólag orosz ve­zetés alatt állnak és a 800 ágyú­üteget szovjet tisztek kezelik. Az izráeli lapok komoly ag­godalommal néznek'a fejlemé­nyek elé. A Maariv az orosz lé­pést ” a hatnapos háború óta a legkomolyabb katonai esemény­nek” tekinti, a Jediot Achro­­not pedig még ezen a megálla­pításon is túlmenve "a második világháború óta legveszedelme­sebb bomba”- ról beszél. IZRÁELI NÉZETEK A Kneszet biztonsági és kül­ügyi bizottsága is megtárgyalta a helyzetet s ennek alapján a következő kép vetődik fel a szovjet beavatkozásról. 1. ) Egyiptom légiterének tel­jes védelme szovjet parancs­nokság alatt áll. Ilymódon az egyiptomi pilóták izráelellenes támadásokra szabadultak fel s ez a tény megmutatkozott a leg­utóbbi hetek erős tüzérségi és légi tevékenységében. 2. ) A szovjet pilóták tevé­kenysége egyre szélesedik. Az eredetileg küldött 80 pilóta lét­számát 200-ra emelték. Dáján hadügyminiszter pedig határo­zottan kijelentette, hogy ha az orosz gépek átrepülik a Szuezi csatorna vonalát, úgy Izráelnek nincs más választása, minthogy felvegye velük a harcot. Az sincs kizárva, hogy a Kreml SAM3 rakétaállomásokat kíván felállítani az úgynevezett keleti fronton is, vagyis Szíriában és Irakban. 3. ) A szovjet légierők eset­leg nem csupán Kairó, Alexand­ria, az Asszuánl duzzasztó gát védelmét fogja szolgálni, ha­nem támogatója lehet egy Szi­­náj-felé Irányuló egyiptomi tá­madásnak, vagy még ennél is szélesebb hadműveletnek. A Szovjetunió úgy véli, hogy egy ilyen szináji beözönlés Izráelt minden előzetes békeszerződés nélkül is visszakényszeriti az 1967-es határok mögé. Ez meg­erősítené az araboknak azt a mitikus hitét, hogy elég erősek Izráel teljes elpusztításához, 4.) Amennyiben a Nyugat nem akadályozza meg a kommunis­ták terjeszkedését, úgy a Kö­­zelkelet gazdag olajvidékei szovjetkézre kerülnek. A követ­kező lépés nyilvánvaló. Csatlós államokká tennék a Földközi tenger térségében fekvő euró­pai és afrikai államokat. Az amerikai tehetetlenségben a legelképesztöbb, hogy ma még nem lenne szükség amerikai csapatok vagy pilóták bevetésé­re, még úgynevezett ” tanács­adókat” sem kellene küldeni. Ma még teljesen elegendő, ha Izráelnek megfelelő fegyvere­ket adnának kezébe. Termé­szetesen nem arra gondolunk, hogy Izráel képes lenne legyőz­ni a Szovjetuniót, de annyira megdrágítaná a szovjet-arab hadigépezetnek az Izráellel tör­ténő összecsapást, hogy az oro­szoknak nem érné meg a kaland kezdeményezése. A legsürgő­sebb feladat tehát a 125 Phantom és Skyhawk jet azonnali leszál­lítása. Minden tétovázó és ké­seitető pillanat a szovjet befo­lyási tér kiszélesedését ered­ményezi. NIXON HABOZIK Nixon elnöknek félreérthetet­lenül a Kreml értésére kell ad­ni, hogy ez a határ, és a válság további kiszélesítését Amerika nem fogja eltűrni. 1967 júniusában az orosz re­pülő, tüzérségi, sőt még gyalo­gos osztagok is készen álltak, hogy fegyveres segítséget nyújtsanak az arab államoknak. Ekkor Johnson elnök, a Hot Line-on keresztül kemény fi­gyelmeztetést küldött a Kreml­nek. Ennek az eredménye volt az, hogy az orosz csapatok nem avatkoztak be a háborúba. Nixon ma abban a helyzetben van, hogy egy minden kétséget kizáró határozott fellépéssel megállíthatná a szovjet előre­törést. Ehelyett a Fehér Ház­ból gyenge diplomáciai mellé­beszélések hangzanak el, ” A helyzet megítélése" , ” újabb kiértékelés" stb„ ezek a sza­vak nem vezetnek eredményre, mert Amerika gyengeségéről győzik meg Moszkvát és további előretörésre bátorítják. Szóla­mokkal nem lehet ilyen válsá­gos helyzeteket megoldani. A Jediot Achronot lapnak tökéle­tesen igaza van, amikor ezt irja; ”A szovjet jelenlegi durva beavatkozása kizárólag annak köszönhető, hogy Amerika még ma is habozik az Izráel által kért gépek kérdésében. Az oro­szok e habozásból arra követ­keztetnek, hogy Amerikát a kambodzsai fejlemények annyi­ra lefoglalják, hogy képtelen a szovjet előretörését megakadá­lyozni. FÉLREMAGYARÁZZÁK a hEi_YZETET MEGHÍVÓ (TORONTO) MÁRTÍROK TEMPLOMA 1970. JÚNIUS 7.-én, VASÁRNAP d.e. 1/2 12 órakor MÁRTÍRJAINK ÉS AZ IZRÁELI HŐSI HALOTTAK EMLÉKÉRE tart a BETII SHOLOM 1445 Eglinton Ave. W (air condition) SZENTÉLYÉBEN, melyre szeretettel meghívjuk Toronto egész magyar zsidóságát. Sajnos az a jóindulat amivel a liberális amerikai lapok kezel­ték Izráel ügyét, már a múlté. Teljesen félremagyarázzák például Yost amerikai ENSz­­megbizott kijelentését, hogy az ellenséges feleknek fenntartás nélkül eleget kell tenniök az ENSz 1967 november 22-iki ha­tározatának. Egyes lapok ezt úgy magyarázzák, hogy Izráel­­nek vissza kell vonulnia a régi határvonalak mögé. Mintha csak Jákob Mallkot, a szovjet ENSz­­küldöttet hallanánk. Ez a ma­gyarázat teljesen félrevezeti a közvéleményt. Az ENSz-hatá­­rozat első része ugyanis azt irja elő, hogy Izráel vonuljon vissza * területekről, melyeket a harcokban elfoglalt". Az arab államok támogatói mindent megtettek a Biztonsági Tanács­ban, hogy egy jelentéktelennek látszó "a” betűt tegyenek be a határozatba, de ez a törekvésük meghiúsult, vagyis a határozat nem arra kötelezi Izráelt, hogy ”a területekről" vonuljon visz­­sza, hanem csupán ’’területek­ről" , azaz bizonyos területek­ről való visszavonulást ir elő. Amikor tehát Aba Evén kanadai tárgyalásai során mondott be­szédeiben kijelenti, hogy Izráel egy békekötés esetén hajlandó területi engedményekre, akkor lényegében a novemberi ENSz­­határozat szellemében jár el. A határozat harmadik pontja ugyahls arra szólítja fel a fe­leket, hogy biztosított és elis­mert határvonalakat kell meg­húzni, melyek minden erőszak­tól és fenyegetéstől mentesek. S az amerikai értelmezés sze­rint e határoknak nem kell ok­vetlenül azonosnak lenniük a 67 előttiekkel. AZ ENSZ SZELLEME Éppen Izráel jár el az ENSz­­határozat szellemében, mig a szovjet invázió és a korábbi arab ” kifullasztási hadjá­rat” pontosan a határozat szel­lemével ellenkező célokat szol­gál. Az amerikai sajtó tehát nem tesz ezzel az áltárgyilagosság­gal jő szolgálatot a béke ügyé­nek, E kritikus helyzetben Izráel és a világ zsidósága bizalmát az Egyesült Államok kormány­zatéba helyezi s onnan várja reménykedve az új orosz ag­resszió megfékezését, nemcsak saját, hanem az egész világ sza­badsága és függetlensége érde­kében. Nem csupán Izráelről van Itt szó, hanem arról, hogy a kétszázmilliós szuperhatalom által veszélyeztetett két és fél­milliós kis ország az egyetlen, amely még nem adta be dere­kát a Szovjetnek az egész Föld­közi tengeri térségben s továb­bi ellenállásához nem kellene más, mint egy határozott, fél— remagyarázhatatlan amerikai nyilatkozat és további 125 re­pülőgép. RUBIN FERENC NANASI MIKLÓS: Erőd a lelkekben A Magyar Zsidók Világszövetsége a torontói központi elnökének Izrael Napon megnyitó beszéde A történelem a nagy francia uralkodó csalá­dokról a Bourbonokról feljegyezte, hogy nehe­zen tanulnak és igen gyorsan felejtenek. Ha hosszú évtizedeken keresztül mi magyar zsidók ebben hasonlóak voltunk az uralkodó családhoz, szeretném azt hinni, hogy a többévtizedes ma­gyar zsidó átkot levetettük és másképpen nézünk szembe a saját és az általános zsidó történelem­mel. Még egy történelemből merített gondolatot szeretnék önöknek előhozni. Ma, amikor 22. évét ünnepeljük az ős-új országunk fennállásá­nak, kell hogy arra gondoljunk, ma még az egyes ember életében sem jelent sokat két évtized, mi­kor hála a tudománynak, az emberi életkor hatá­ra kitolódott évtizedekkel. A történelem mérhetetlen évezredeiben nem­zetek sorsában, népek életében 20 év egy szem­rebbenés, ez idő alatt jóformán nem jelentett semmit, ami történt. Hosszú évszázadok, év­ezredek alatt igy is volt, azonban az elmúlt né­hány évtized megváltoztatta a történelem szá­guldó szekerének időbeosztását és rövid időn belül oly dolgokat produkált, amely világrészek sorsát változtatta meg és népek sorsát vezette új utakra. Ezt az új történelmi tételt bizonyltja a ml dicső népünk, Izráel államának az elmúlt 22 év alatti ténykedése, mert ez a 22 év évezre­dekre beírta magát a népek történetébe. Amikor Ide jöttem önök közé a torontói ma­gyarajkú zsidósággal együtt ünnepelni a 22 éves születésnapot és hogy üdvözöljem önöket a Ma­gyar Zsidók Világszövetsége nevében, erről a ' két történelmi gondolatról szeretnék beszélni, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz és önök kö­zelebb kerüljenek a Magyar Zsidók Világszö­vetségéhez. A történelem legnagyobb szégyene, a náci pes­tis, ami az európai országokra szabadult a har­mincas években. Az egész világban szétszórt zsidóságot sújtotta és naponként égő sebeket és fájdalmat okozott nemcsak azoknak, akik közvet­len áldozatai voltak a terrornak, hanem nekünk is, akik az európai határon kívül éltünk, mert naponta aggódtunk, könnyeztünk és jajgattunk szüléink és testvéreink sorsa miatt. Az én szü­leim és testvéreim is ott pusztultak el ahol az önök szeretettjei, és segíteni nem állt módom­ban. A tébolyitó pusztítás, amely hatmillió zsi­dót ártatlanul — csak azért, mert zsidók — el­pusztított, legyilkolt, végleg felébresztett ben­nünket abból az álomból ami együtt járt a nehe­zen való tanulással és örökre megtanultuk a leckét, hogy mi csak zsidók vagyunk és nem le­hetünk mások, csak zsidók. Mi ebből a borzal­mak poklából azt a tanulságot vontuk le, hogy amit évszázadokon keresztül a zsidó néppel tet­tek, elfelejtenünk nem szabad. Nekünk száz és száz nemzedéken keresztül nem szabad elfe­lejtenünk a mérhetetlen tömeggyilkosságot, gyermekeinknek és azok gyermekeinek kell tovább adni, hogy ameddig az emberiség él és létezik, emlékezzenek és ne feledkezzenek. Min­dent elkövetünk, hogy azok, akik ezekben a rém­tettekben résztvettek, elvegyék méltó büntetésü­ket. Ezt a gondolatot szolgálja a Magyar Zsidók Világszövetsége, amely az elmúlt 20 év alatt sok náci bűnöst juttatott az igazságszolgáltatás kezére. Nagyon jól tudom, hogy nem vigasz a borzal­mas veszteség után a gyilkosok birókézre adá­sa, de megnyugtató érzést kelt, hogy az ártat­lanokkal szemben, ha kis részben is, teljesítet­tük a kötelességünket. Ezért dolgozott és dolgo­zik még ma is Szövetségünk. A közös múlt arra kötelez bennünket, hogy akik Izráel felé vették útjukat és akik most is várják az oda való beutazást, mert nincs nyil­vánosságra hozva, de Magyarországból mint­egy 800 család és Romániából cca 20,000 csa­lád, melynek igen nagy százaléka magyarul be­szélő, - bevándorlását várják, támogatnunk, segítenünk kell őket, hogy be tudjanak illesz­kedni az új otthonukba. Az Ivritül nem beszélő magyar zsidónak nekünk kell megteremteni az átmeneti Időre a segítséget, hogy otthonnak érezze új hazáját és ne veszítse el a kedvét. Ez az oka, hogy Szövetségünk szociális cente­reket épített és továbbiakat szeretne létrehoz­ni, mert a szociális center az ahol mindenki otthonra talál és úgy érzi, mintha a lakásának még egy szobája lenne, ahol találkozhat bará­taival, ismerőseivel, akihez anyanyelvén tud beszélni addig, mig elsajátítja az új nyelvet és beilleszkedik az új szokásokba. gerben. Izráeli vezetők egyöntetű véleménye az, hogy Szövetségünknek és minden magyar zsidó egyesületnek az ott élő és most bevándorlásra készülő magyar zsidóság részére kell terem­teni segítő lehetőséget. Ha ebben kivesszük a Irészünket, akkor a történelmi leckét megtanul­tuk és nem felejtettük el mártírjainkat, mert 'azok emlékének áldozunk. Beszédemet egy másik történelmi feltétellel kezdtem; annak igazolását láthatjuk abban a győzelemben, amit a mi kis népünk a mi kis or­szágunkban a világ szeme láttára az elmúlt év­tizedekben, különösen a 6 napos háborúban vég­­|hez vitt. A hatnapos háború ma már 36 hónapos háború és nem tudjuk, hány évig fog még tarta­ni. Izráel békét akar. A zsidó nép békés mun­kát akar folytatni, de nem minden áron. A zsidó nép megalázó békébe még a nagyhatalmak nyo­mására sem volt hajlandó belemenni és nem is fogja tenni. A zsidó népnek joga van az élethez, a zsidó népnek joga van az országát megtartani. A zsidó nép országát földműveléssel és Iparral látja el. A zsidó népet többé elnyomni, Izráel államát leigázni — ma már megtanulta a világ - nem lehet. Izráel Államnak minden egyes polgára haj­landó életét áldozni Izráel Államért, mert tud­ja, hogy az ország egyet jelent a zsidó nép lé­tével a határon belül és kívül. Huszinkét évvel ezelőtt a nagyhatalmak megszabták a demarká­­fclós vonalat és nem Ismerték el Izráel határait; nem ismerték el, hogy a zsidóság szent városa, Jeruzsálem, Izráel szoros része. Két évtized elég volt, hogy az el nem ismert határok végle­gessé váljanak, az el nem ismert Jeruzsálem ja zsidó ország fővárosa legyen, amit az utolsó emberig védenek. Minél tovább tart a háború, annál kevésbé van lehetősége az arab népnek, hogy a megszállót területeket visszakapják. A történelem, a nemzetközi politika, a hosszú évek Izráelnek fognak kedvezni és a haditerü­let az ország része lesz. Zsidó ország része. jSzépen hangzik, de a megvalósításához elen­gedhetetlenül szükséges az ember. A területe­ket be kell népesíteni, az ott élő lakókat be kell olvasztani, A beolvasztáshoz, a benépesítéshez pedig ember kell. Izráel most embert kér. A vi­lág minden tájáról szeretnék az aliját, és az el­következendő években a kétmilliós Izráelből hat­milliós Izráelt fegyveres erejű hatalom, de Izráel nemcsak fegyveres rejü hatalom, hanem létszámban a kis népből a Közelkelet nagyjatal­­ma lesz, amely könnyen megbirkózik a területi és lakossági problémákkal. Ebben a történelmi pillanatban nekünk, magyarul beszélő zsidóknak is az a kötelességünk, hogy legyünk segítségére Izráelnek abban, hogy új és új emberanyaghoz jussanak. A második világháború alatt hallottunk a kü­lönböző erödvonalakról. Maglnot-vonal, Sieg­­fried-vonal, Horthy-vonal a Kárpátokban, Szta­­lin-vonal a Volga mellett. Ezeket az erődítmé­nyeket, ezeket a vonalakat mérhetetlen pénzzel, gigászi munkával acélból, betonból, vasból épi­­tették. Ahogy építették, úgy vesztek el. A Ma­­ginot-vonal csak napokig tartotta magát. A 44-es partraszállás Európában hetek alatt megsemmi­sítette a németek Siegfried - vonalát. Izráel nem tud a sivatagban, nem akar a homokban erődít­ményeket építeni. A pénzt, az acélt, a vasat más­ra használja. Izrael erődvonala nem betonból és acélból készült hanem a lelkekben, a zsidó lelkekben él. Ez az erőd vonal bevehetetlen! Az erődvonalak Izráel területén, vagy akik a határon kívül élnek, azoknak a lelkében él, A legyőzhetetlen Mózes-vonal, vagy Herzl Ti­­vadar-vonal, aki megálmodta az ős-új orszá­got. Ez a vonal mindannyiunkban ott van. Ha Izráelről beszélünk melegebb lesz a szivünk, a lelkünk, és ha arra gondolunk, hogy a ret­tenetes szenvedés után ma 22 éves Izráel Ál­lama, a mi országunk, akkor könnyes lesz a szemünk az örömtől. Ez a meleg szív. ez a könnyes szem a bevehetetlen erődvonalunk. Felvetődik a kérdés, hogy nekünk, Izráelen kivül élő magyar zsidóknak, egyesületeknek, a ml szövetségünknek mi a szerepe, mi a felada­ta. Mi nem kelhetünk versenyre az U.J.A.-vel, ml nem pótolhatjuk Izráel billiós hadikiadásait, mert a mi segítségünk egy csepp viz lenne a ten-A mai születésnapon arra kérem a Minden­hatót, hogy erösitse bennünk ezt a kimeríthe­tetlen erödvonalat és hozza nekünk közelebb azt az Időt, amikor minden veszély elmúlt és Izráelt egy boldog országnak mondhatjuk. God savé Israel!

Next

/
Thumbnails
Contents