Menora Egyenlőség, 1970. január-május (9. évfolyam, 293-310. szám)

1970-04-11 / 304. szám

2. oldal 1970. április 11. MENŐJE EGYENLŐSÉG Jewish Weekly In Hungarian Language Editor: George Egri. Publisher: Yvonne Egri. Deceiseü cofourulcr: Josef Halmi. szerkesztőségek Second number: class mail registration 1 3 7 3. I New York központjában, Jo világ üzleti életének^ I centrumában, pont a • Broadway közepén vont az ABBEY VICTORIA Helyi és kiadóhivatalok: Toronto: egri györgy 105 Almore Avt, Downsview, Ont. Canadi. Tel: 630 * 1 3*1 Montreal: «r.fon SAnüor. 44)5 Dapula Avc. Apt 2. Montreal >6. Canada: Tel: RE 3*3087. NewYorktKalmAr miklós, .100 Overlook Terrace, Apt. 311, New York, N.Y. 10040, USA. Tel: 3(8*0231 <a 927*9609. Jogtanácsos: alfrej h. ADLF.R, 445 Park Ave.,New York, N.Y. 10022. Tel: (212) PL 3-3277 FELDHEIM JENŐ. Vf.° iIlcTxdi".M,i,mi Bt»ch J5U0 Fla. USA. Tel: 338 -7383. Európai szerkesztőség: tfr.STIEGNITZ PÉTER. Wien, Burita.se 122/A. Amin a. ELŐFIZETÉS: 1 évre 112.-. félévre 16,50. . a Pacific parton 1 évre |14.- | szállodát, fény es ~ “** 7 . , ■“ ,, J éttermet, a világ minden ré-Aurfiorlxed aa aecond claaa mall | - ® , , kp 4e Poat Office Department, I szerol Amerikába erkezo ma- Ottawa, and lot the payment »f | gyarok e központi találkozó •noataie In caah. | helyét! Hotel j 7th At» at Slot Str. I Telefon : Cl 6-9400 • I A magyar szívélyesség és I előzékenység és az amerikai a nagyvonalúság vezérli ezt a • n5m»i4/rv»*í/ r 'rn ///■>/■//r i íVT.,,, ^ WSSSSSSJSSSSCSXVSOKSSSSSSSXSSJCSSSCJSJCJSSJSJSJÖCSJSSSSSJSSSJSJSSSSX: ju HUNGARIAN QUALITY * M PASTRY SHOP Hazai recept szerint készült rétesek, torták, kuglófok, leveles túrós, almás— lekváros danish Rendeléseket vállalunk minden alkalomra, kicsinyben és nagyban. 314 E. 78 Street (1st és Second Ave. között), New York, N.Y. 10021, tel 988-0052. «OS3WSk3S3aS363S3WOS3S3C3g3S3KSOOSSWS363S3t3S3S3K3SSOÍ3S3a«3SJf383S3We-HA OLCSÓ, MEGBÍZHATÓ és JÓ használt autót akar venni $100-tól — minden árban, keresse fel NEW ENGLAND TRADERS, INC. 2803 Boston Road BRONX Telefon: 8 8 2-9534 Magyar manager: ZOLTÁN SAUERBRUN E hirdetés felmutatója nagy kedvezményt kap HUNGARIAN SELF SERVICE RESTAURANT 1556 Second Ave. (80-81 utcák kezott) Tel: 861 - 1 096 12-töl 2-ig 4 fogásos BUSINESS LUNCH: $1.60 DINNER - KITŰNŐ HÁZI KOSZT - MAGYAR ÉTELKÜLÖNLEGESSÉGEK. ITAIMÉRÉQ Nyitva 12-este 11-ig ITALMERE5 Hétfőn zárva. Uchtmon Home Mode Pastries & Strudels UTANÓZHATATLANOK! ffiiai morfra kiírtéit finom reu felt! TORTÁK, MIGNONOK, POZSONYI RUDAK,;, GcSZTENYEPURE — a legfinomabb anyagokból. VAJAS KAVE SÜTEMÉNYEK - DANISH - KUGLÓF Telefonrendeléseit még vidékre is a legpontosabban és azonnal szállítjuk 53? AMS í ERLAM AVE. (West 86th St. sarkán) New York, N.Y. Tel: 873-2373 ESTÉNKÉNT KAPITÁNY ANNY JEANNE FREY RÁKOSSY TIBOR BABAY - KOZAK - SARKOZY Három kitünd cigányprímás HANGVERSENYEZNEK NAGY ZENEKARRAL ESTÉNKÉNT 2 MŰSOR 9 és éjjel 12-kor TÁNC----SZABAD PARKOLÁS Asztalfoglalás; RH 4- 9382 309 East 79th Street, NEW YORK, N.Y. AMERICAN JEWISH REFUGEE Aid Society, Inc. 2632 UNIVERSITY AVE., BRONX, N.Y. 10468. TELEFON: 584-9533 President: OSCAR SUNSHINK Fin. Secretary: BÉLA KESZTENBAUM, 2320 C.reston Ave., Bronx, N.Y. Chairman of the Board and Columnist: LOUIS CZIMENT, 1420 Collejjc Avc., Bronx, N.Y. KLUBNAPOK: csütörtök, szombat, vasiírnap 12- éjfél után 1 *jg a többi napokon 12- este f»-ig Jobb lábbal - álló helyzetben lÁJorÍJ federation of Jdunyarian ^evuA MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE HOTEL ABBEY—VICTORIA Seventh Avenue <fe Slat Street, New York, N. Y. 10019 SUITES 311*14 TELEPHONE Í581-0551 Hivatalos órák: hétfő, szerda és péntek 10-1 óráig, kedd, csütörtök fél 5-7 óráig. IRTA KELLÉR ANDOR s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy ^köre léptem én.” (Radnóti Miklós: Nem tudhatom . . Tegnap este társaságban Öltünk, csupa férfi, már eluntuk magunkat, bóbiskoló pillanatok következtek, a tekintetek a fBpincért keresték. Am ekkor valaki megemlítette, hogy ha 8 vé­letlenül megvakarja a jobb fülét, utána kény­szerítő erB dolgozik benne, hogy a bal fülét Is megvakarja, majd ismét a jobb fülét, mert csak két jobb és egy bal teremt benne nyugal­mas közérzetet. Körülnézett, várta, hogy ki­nevessék, de a derültség elmaradt, sőt, ma­gasfokú villamos árakkal telítődött meg a le­vegő; feszülten figyeltünk. Érezhetően, min­denki önmagában vájkált. Egy másik asztal­társ nagyot nyelt; szóval, kezdte, ha meg­érkezik valahová, muszáj hatszor, pontosan hatszor körüljárnia a kocsiját, minden ajtót kipróbálni, bezárta-e rendesen, megvizsgálni a hütötetöt és a csomagtartót, mindezt sze­mérmesen, rejtve cselekedni, nehogy a szem­tanúk röhöghessenek rajta. Egy idős társunk bevallotta, ha kavicsot lát az utcán, képtelen ellenállni, hogy bele ne rúgjon, ha a kő a jár­dán marad, nem gurul le az úttestre, egész nap nyomott hangulatban kóvályog. Itt tartottunk, amikor tudós barátunk közöl­te, hogy ő semmit sem biz a véletlenre, ép­pen ezért zoknijait következetesen visszájá­ról veszi fel. Márpedig, jelentette ki, róla tudják, természettudományos a műveltsége, de az efféle kényszercselekedeteknek semmi közük a babonához, sőt, a Freud-, Stekel-, Adler-féle mélytudati magyarázatokhoz se. Ezek ártatlan pörsenések, nem kívánnak gyó­gyítást. Ezen felbátorodva elmeséltem mai esete­met. Reggel felhívtam az orvosomat, miután kidiskuráltuk magunkat, és letettem a kagy­lót, tárcsáztam, a szerkesztőséggel akar­tam beszélni, de az orvosom halló l-ja hang­zott a készülékben, mert dekoncentráltsá­­gomban ismét az ö számát hívtam. Dermed­­ten tettem le a kagylót és lelkifurdalást érez­tem: a drága doktorom most nem tudja, ki kereste, orvtelefonozónak gondolhatja az il­letőt, vagyis engem, de restelltem magya­rázkodni, ugyanis egyszer már ugyanez meg­történt köztünk, és akkor zavartan hebegtem, átkozott szórakozottságomat emlegetve. ”Ez semmi”— legyintett Irótársam. Szen­vedélyes sétáló. Utjain képtelen ellenállni annak, hogy minden kapu szám tábláját sze­mügyre ne vegye. A budai hegyvidék apró kis vikendházain néhol hiányzik a tábla, ilyenkor rémülten keresi, hová esett le, és ha nem ta­lálja, estig ideges. Jó ideig zavarta öt ez a buta mánia, de megnyugodott, amióta tudja, hogy Sámuel Johnson, a 18. század Angliájá­nak nagy Írója és kritikusa hazamenet min­den kaput megérintett, s ha rádöbbent, hogy egyet kihagyott, száz yardnyira Is vissza­ment. Johnsonnak ezt a szokását megírta Boswell, majd Macaulay is; aki nem olvas­ta, nézzen utána. Ekkor már felszabadultan, sőt, tárulkozva kerültek napvilágra a rejtegetett titkok, ilye­nek például: ”En a pater nosterbe nem szál­lók be, ha a fülkén 4-es, 7-es vagy 13-as a számozás.” ”Ha lefekszem, mindig jobb láb­bal álló helyzetben megyek az ágyba.” "Fur­csák dolog: ha látogatóban vagyok, és a há­zigazda kimegy a szobából, valamilyen ürügy­gyei vele tartok, mert — ne értsenek félre—, hátha eltűnik majd valami dísztárgy vagy könyv, nehogy azt gondolja . .. Pedig soha nem loptam, gyerekkoromban sem.“ Majd vigaszul mások eseteit emlegették, talán azért, hogy mint általános tünet Igazo­lódjék, és ártalmatlannak látsszék a sokféle mánia, tolakodó képzet, pillanatnyi agy­vérszegénység és leküzdhetetlen beidegzett­­ség. így elmesélték, hogy a nagyszerű szí­nész, mielőtt belépne a színpadra, az orrá­val megérinti a színfalat, egy másik művész felkéri a kollégáját, köpje hátba, persze, csak jelképesen. Egy kiváló orvos tizenegy­szer kinyitja, becsukja Íróasztala fiókját ren­delés előtt. Es Így tovább, sorjáztak az ese­tek. Csillogtak a szemek, egymás szavába kaptak, a megkönnyítő vallomástól a társa­ság tagjai húsz évet fiatalodtak, s miközben a türelmetlen pincérek Ismételten távozásra szólítottak minket, és a takarítónő némi in­dulattal már porfelhőt kavart fel asztalunk­nál, valaki megjegyezte: "Nem ís normális az, akinek Nincsenek mániái.” 1962 január I HÍREK l Az utóbbi Időben erős feszült­( ség érezhető Pompidou francia I elnök és miniszterelnöke { Jacques Chaban Delmas között. £ Pompidou erős féltékenységgel | kíséri az igen jóképű minisz­| terelnök sorozatos előadásait, I sajtóértekezleteit, Interjúit és ) egyre növekvő népszerűségét a • francia nép körében. Nincs ki­t zárva, hogy visszaemlékszik ( azokra az időkre, mikor övolt t az, aki hátbadöfte az akkori el­­j nököt. ) A FRANCIAK ISMÉT ) HAZUDTAK j A francia kormány, mlntem­í lékezetes, azzal próbálta eny­j hltenl a nagy kavarodást felvert : líbiai repülögépszállitásl s egyezményt, hogy mindössze 4 . gépet fog leszállítani évenként ( az araboknak a megrendelt 110 I gépből. Hivatalos körök most j bevallják, hogy nem 4, hanem / 16-2o gép kerül évenként le-I szállításra. Az amerikai fel­) derítő szolgálat megállapítása \ szerint máris többezer főnyi : egyiptomi hadsereg — bele­( értve egyiptomi pilótákat is £ — tartózkodik Líbiában. Fran­í ciaország második Ígérete, \ mely szerint, ha azt tapasztal­( ja, hogy a Mirage gépeket I Egyiptom fogja megkaparintani ^ úgy azonnal leállítja a szálli­£ tásokat, szintén hazugságnak j bizonyult. ) BUDAPESTI HÍR A müvesztársadalom mély részvété mellett temették el Bondy Endrét, a sokoldalú, nagy tehetségű írót. dramatur­got és zeneszerzőt. A gyászszer­tartás Stern László főkántor énekével kezdődött, majd dr. Dér István főrabbi búcsúztatta feleségétől, leányától, pályatár­saitól és mindazoktól, akik be­csülték Bondy Endrében a jó­­kedélyú, a bajokban is mindig embernek mutatkozó humanis­tát. Imlé&eas^ <Sta májusban aem voltak ilyen dúsak a hol­land mezők, kertek, mint eb­ben az évben. S a hollandok sosem éltek át ilyen szörnyű nappalokat, éjszakákat; a náci csizmák dobbanása félemlítet­te őket. Amszterdamból Ijmuidon kikötője felé hömpölygött a nép. A halászok bárkáin, akár lélekvesztő csónakokon is Angliába igyekeztek menekül­ni. Vagyonokat ajánlottak egy bárkáért, egyetlen helyért. Jo de Witt ékszerész is a tö­megben szorongott: briliánso­kat ígért két helyért Felesége, Tineke asszony, néhány lépés­nyire az autóban várakozott. Epegörcsök kínozták, a szívé­ben is szúrásokat érzett, hasz­talan szedte a fájdalomcsilla­pítókat A félelemtől úzöttek áradata mintha Jóra szakadt volna. Az izmosabbak félretol­ták, mert a meneküléshez nemcsak pénz, hanem erő is kellett Jo de Witt visszament a ko­csihoz, hogy Tinekét kisegítse. Talán ha mellette van, az em­berek nem lesznek oly kímé­letlenek. A felesége arca sárga volt, .To meghökkent amikor ránézett, mintha hosszú ideje nem látta volna. Szótlanul a volánhoz ült, amikor visszafor­dult kocsijával, mondta: — Hazamegyünk. Tineke elkínzott arcán eny­he mosoly látszott, de csak egy-két pillanatra. Talán nem la mosoly volt Sm de Witt és felesege, Tine­ke hazatértek a Jodenbrestaat­­beli lakásukra. A kissé hajlott hátú férfi ölébe vette asszo­nyát és úgy vitte be otthonuk­ba, lefektette és orvost hívott. A telefon süket volt, a két ház­zal arrébb lakó orvosért is hasztalan szaladt át. A stukák a levegőben vijjogtak. Robba­nások recsegtették meg a há­zakat, a lelkeket. Sokan imád­koztak, sokan átkozódtak, Jo de Witt hálát adott az Isten­nek, mert végül sikerült egy fiatal orvost találnia. A doktor aggódva hajolt Tineke asszony szíve fölé, injekciót adott és megígérte, hogy másnap ismét eljön. Ezt minden meggyőző­dés nélkül mondta. Tineke elaludt. Jo leült az ágya melletti székre és nézte felesége arcát. Azután a kime­rültség álomba nyomta és ké­ső estére járt az idő, amikor felriadt. Halkan szólt az asz­­szonyhoz. Nem kapott választ, a felesége fölé hajolt, a léleg­zetét leste, de Tineke már nem lélegzett. Jo de Witt gyertyá­kat kotort elő. Leengedte a re­dőnyöket; két gyertyát meg­gyújtott. A halott asszony egyik ujján különleges fényű briliáns csillogott. Jo de Wittnek ima tolult a leikébe . . asszony gyűrűje íme Tinekét mégsem a ná­cik ölték meg... Öt sem vi­szik a gázba, mert mielőtt a gyertyák utolsót lobbantak volna, a revolverét a szívének szorította. A Gestapo és az őket vezető holland árulók dühöngtek, amikor néhány nap múlva Jo de Witt lakásának ajtaját fel­törték és a házaspárt már nem vihették magukkal. Csalódásu­kat azonban briliánsok, ék­szerek enyhítették. Haramia­szemekkel bámulták a sok kin­cset. Valamennyinek lázasan lüktetett az agya, azon törték a fejüket, hogy vághatnának legalább egy darabot zsebre, de féltek egymástól. így Jo de Witt kincséről jegyzőkönyvet vettek fel, ebben szerepelt Ti­neke különös fényű briliáns gyűrűje is, amelyet az egyik Gestapós ráncigáit le a halott asszony ujjáróL Tineke asszony gyűrűje így került a Reichs-Schatzkam­­merbe. * A „Cuxhafen” kikötőjében felharsant a Führert éltető or­­ditozás. Az U 67 fiatal parancsnoka Willi Endrast és a legénysége több napos tengeri portyázás után még gyűrötten, borotvá­­latlanul sorakozott a parton, ahol óriási tömeg várakozott rájuk, hiszen olyan nagy di­csőséget szereztek a Führer­­nek. Elsüllyesztették az „Illust­rious” anyahajót, utána a „Re­­puise”-t küldték a tenger fe­nekére. „Cuxhafen” partjára lépő Willi End-astnak maga Dönitz ellentengernagy aggatta nya­kába a Führer adományozta a legnagyobb hősöket illető ki­tüntetést és egy bríliánsgyű­­rűt nyújtott át Willi Endrast menyasszonyának, Trude Els­­nernek. A ritka szép fényű briliánsgyúrű a Führer nász­ajándéka volt. Természetesen az ajándékozás előtt a gyűrű­ből eltüntették Tineke asszony monogramját. A jegyespár boldog volt és Willi Endrast a hatnapos sza­badságát menyasszonyával a frankfurti Neugasse 52 szám alatt örülte át. * A tenger felett ragyogott a nap fénye, a látási viszonyok kitűnőek voltak és James Blackwood, az angol „Royal Air Force” új típusú repülő­gépének megfigyelője hamaro­san egy periszkópot vett észre a tenger vizén. A hullámok olykor döntötték a periszkó­pot, majd ismét kiemelkedett. A repülőgép lehallgatója is jelzett. És gyors egymás után két vízibomba csapódott be a periszkóp körül, majd egy har­madik és néhány perc múlva olajfolt piszkította be a tenger vizét. Az U 67 Willi Endrasttal együtt elsüllyedt és Trude Els­­nernek vigaszként megmaradt Tineke asszony briliánsgyűrű­je. * Éhes vagy? — kérdezte egy férfi az utcán álldogáló Trude ElsnertőL A férfi a zsebébe nyúlt és egy darab csokoládét húzott ki. Trude Elsner észrevette, hogy a férfi bal kezének muta­tóujja hiányzik. — Hazakísérsz? — kérdezte az U 67 hajdani hősének volt menyasszonya. A Neugasse 52. szám alatti villa nagyobbik részét leszakí­totta egy bomba, csupán egy szoba maradt valamennyire sértetlen állapotban; ebben fo­gadta vendégét Trude Elsner. Reggel valódi teát főzött vendégének, a teát egy ameri­kai néger katonától kapta. . — Izük? — kérdezte Trude Flsner. — Én még jobbat hozok ne­ked — felelte a keveset beszé­lő vendége és a következő na­pokban beváltotta ígéretét; sok mindent hozott a leánynak. — Karl Goldreich a nevem mindenki számára — mondta egyik este a férfi —, de nem így hívnak, az igazi nevemet majd egyszer neked elárulom. Karl Goldreich elszászi származású volt: gyilkolt, ra­bolt és elmenekült. Nem mesz­­szire. A legbiztosabb menedé­ket í’rankfurtban találta meg Itt is marad — úgy gondolta — egy ideig kitart a leány mellett, mivel meg is kedvelte. Ezt az elhatározását maga Trude Elsner rontotta el, aki elárulta, hogy kinek volt a menyasszonya és még a Führer ajándékozta briüánsgyűrűt is megmutatta. Trude Elsnerí egyik reggel meggyilkolva találták. A bűn­ügyi hatóságok megállapítot­ták, hogy az álnéven bejelen­tett tettes egy vékony törülkö­zővel fojtotta meg a leányt. A szomszédok valamelyes sze­mélyleírást is adtak róla. Az egyikük határozottan emléke­zett rá, hogy a bal kezének mutatóujja hiányzót! * A német bűnügyi rendőrség hosszú-hosszú évekkel ezelőtti jelentését a közelmúltban a Sao Paulo-i lapokban megje­lent rendőrségi hír egészíti ki: „Április 29-én egy ismeret­len egyén egy briliánsgyűrűt ajánlott megvételre Eric Morr­­vo ékszerésznek, azonban az árában nem tudtak megegyez­ni. Az ismeretlen férfi június 6-án 18 órakor ismét megje­lent az ékszerész üzletében azzal, hogy a felajánlott össze­get elfogadja. Miközben Morr­­vo a páncélszekrényből a véte­li összeget kivette, az ismeret­len hátulról leütötte. Az ék­szerésznek még volt annyi lé­lekjelenléte, hogy a páncél­­szekrény melletti vészcsengőt megnyomja. A támadót, aki Kari Goldreichnak mondja magát, elfogták. A gyanú szerint hamis nevet használó férfin könnyen volt felismer­hető az eltüntetett SS-jelzés.” A hírt a rendőrség által ki­adott személyleírás egészítette ki, amely szerint az elfogott bal kezének mutatóujja hiány­zik. ■ N I I I I I I I I I I I I I Fi A MAGYAR IRODALOM ÖSSZES REMEKMŰVEI RAKTÁRON. Most jelent meg: I I I I I Zllahy Lajos: „ A Dúlniy enalád” | MÁRAI, NYIRŐ, MOLLINÁRY, BOZZAY stb. ANTIQUAR KÖNYVEK - CSAK NÁLUNK K APHATÓK I CENTER OF HUNGARIAN LITERATURE J 1538 Second Ave. (80. utca sarok) POSTAI SZÁLLÍTÁST VÁLLALUNK. | Charles Streisinger Tel: 535-4840 | UMMIT TOURS INC. 55 W. 42nd Street, Suite 1448, New York ® Telefon: 5 63-2 69 0 Garantált CSOPORTUTAZÁSOK IZRÁELBE E kitűnő ajánlattal kapcsolatban írjon katalógusért és további felvilágcvtásért, vágj telefonáljon: E.J. STFINBERGERHEZ, a magyar alelnőkhöz, nappal: 563 -2690. este: 271 -8423 ■ House of Hungary dómján . MARIA a budapesti Fővárosi Operettszínház primadonnája HORVÁTH ELE HÉR és CIGÁNYZENEKARA KITŰNŐ MAGYAR ÉTELEK ÉS ITALOK. ASZTALFOGLALÁS TR 9-6220 — 7 napon át nyitva! 320 East 79th Street, New York, N.Y. 10021 (A First és Second Avenuek között) <­HUNGARIAN RESTAURANT POLGÁRI ÁRAK — ÍZLETES MAGYAR KONYHA OUTGOING SERVICE 1489 SECOND Ave. (betw. 77-78 St.) NEW YORK Tel.: 734-988 1 MAGYAR MANHATTANBAN SÍRKŐRAKTÁR Weinreb Bros. A Gross, fite*. I 287 East Houston Street Tel: AL 4-2360 I New York. N. Y 10002 * I lönvős áron kés/it minden kívánságnak megfelelő S í R k Ü \ I k i r Kellemes és boldog húsvéti ünnepeket kivan színház- és mozilátogató közönségének: Bt'('IIS BAUM EXTEBPRISES 11563 SECOND AVENUE, NEW YORK N. Y. Az 1970-71 évadra szóló műsorunkat október hónapban közöljük. Telefon: (212) 628-5771

Next

/
Thumbnails
Contents